Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-27 / 26. szám

6

Winnipeg, Man. 1975. jírnius' 27.

ORVOSI TANÁCSADÓ

Beszélgessünk újra a dohányzásról!

Népegészségügyi felvilágosi- tette meg a hódítókat és azokporodott a dohányosok száma világszerte. A tudósok betűző- i nyitották, hogy aránylag a leg-; töblb tüdőrákös, bete|g a Norand szigeteken van, ahol «agyon tiszta a levegő, de ugyanakkor e szigeteken vannak a világ legerősebb dohányosai!

Legveszélyesebb formája a dohányfogyasztásnak a bagózás, ahol a nyállal kioldott káros anyagok majdnem százszázalé'fcban kerülnek az emiész tőcsatornán át a szervezetbe. Szerencséire ez csak a (primitiv népeknél és embereknél dívik es egyre kevesebb a hive. Veszéles nagyon a icigarettázás, különösen, :lia nagyon rövid csőkre .-zivjuk a cigarettát és ■ leszívjuk a füstöt. A nyállal átitatott csikkből ugyanis ' sok kátrányféle anyagi kerül a szervezetbe, ami nagy rákkeltő hatású. Valamint enyhítenek ezen a hatáson a különféle filterek füstszűrös szipkák (Superflter stb.) vagy az, ha szipkából szivünk és a cigarettavéglet nem hagyjuk túl elégni. A szív arc zás a cigarettázássál szemben anynydlval veszélytelenebb, 'hogy itt nem szívjuk be az elégett cigarettapapírt füstjét, amelyben sok a kátrány és a 'Szémnonoxid, de talán legveszélytelene b!b a ipipázás, mi viel itt a dohány nem kerül egyenes kontaktusba a száj nyálkahártyájával. Legjobb azonban egyáltalán nem szokni meg e káros szenvedélyt és így elkerülhetünk sok későbbi kellemetlenséget és ezzel egyúttal1 hosszabbá és szebbé tehetjük életünket. Nagyon veszélyes a dohányzás különösem ak'kior, ha iszákossággal párosul. Ebiben az esetben az alkohol és a nikotin káros hatásai egymást meghat ványozzák és romboló hatásuk sokkal korábban és nagyobb mértékben nyilvánul meg.

Leszokni a dohányzásról csupán erős akarattal lehet és nem részietekben, lian/em azonnal és teljest intenzitással. 'Az orvos csak pszichoterápiát adhat, vagy megpróbálkozhat oly gyógyszerék adásával, amelyek hányingert váltanak ki a rágyujj tásnál. Ilyen anyag például a lobelin. Ha komolyan le akarunk szokni a dohányzásról forduljuk bizalommal kezelőorvosunk hoz, a!ki lényegében neun fog mondani más, mint amit e cikkecskében magjain is megemlitettem.

MUDr. Juhász István, Tiszaicsernő.

A Széchenyi Társaság nyugtázása

(Folytatás) kássy Előd $100; Major Richard

A Széchenyi Társaság Ma, mound $75; Töröcsik András $5; í TJöliük Géza $20; Török József $45; Tsarwwassen Animál Hoep. $100; Túri Géza B. $10; TuskO- né, Erzsébet $5; Fr. U-grin Béla S.J. $45; Üveges Béla $5; Vájná János $20-5; Vereczkey G. $20; Vizváry J. $2; WeMisch H. E. $50; Dr. Witt Lajos $10 (15); bűi. W'olenszky Ivánné $550; Zlborowszki A. $5; Zoltay Endre $150, ifj. Zoltay Endre $25; Zsadányi M.-né $10.

Más körzetből Vancouverbe küldött adományok:

Eőry Zoltán, Okanagan $35 Mészöly Elemér, USA $25; MHBK főűsiop., Calgary $100; Köteles Gyula, Winnipeg $50; Németh József, Victoria $20; Varga Pál, Victoria $10.

$10; Makranezi Imre $95 (100); Márikus A, $25; Márkus Margit $50; Dr. Máté Mária $100; Matty Istvánná $100; Medveczfcy Lajos $5; McDougall M. $25; Magyar Társaskör $|2'00; Magyar Társaskör Nőegylete $170; MHBK csoport $220; iMik.ióisné, Jolán, $10; Molnár Annié $15; Molnár Nándor $5; E.M. $50; Móricz Blanka $50 (200); Murgiuly Sándor $30; Nagy Sándor orvos őrgy. $75; Nagy E. $10; Nagy Gábo>; $100; Nagy Géza $10; Nagy Imre $10; Nagy Mátyás'$10; Nagyné, Róza $5; Németh Dénes $20; Nielson, W. C. Noth, V. J. $50; Opré Kálmán $125; Ördög) Diane gy. $6; Pál Nándor $60 (150); Pál Sándor $90 (190); Palotai László $205; v. Pálffy-Mulhoray es. 98 (500); Páilházi András $20; Pálka ' László $25; Papp István $25; Pelam J. $10; Pintér L. $35; de Pogátsás, Katalin $5; de Pogátsás Tibor $125; v. Polgári László $10; Puskás Erzsébet $60; Piutti György $150; Raft, Mrs. Paulin $10; {lakos József $20; Sárga Tibor $50; Schneider Árpád $10; Schneider Jenő $50; Schuller Emil $30; Seper Kálmán $5; Simor A. $45; Soclber Károly $30 (40); Dr. 'Spencer D. $100; íStenzinger Ede Z. $35; Szabó Lajos $10; Szabó László $650; Szász István $75; Szász Lajosné $10; Szász Péter $10; de Szeleczlki Klára $15; Szendreyné, Joan $50; ’Szentprónai Árpád $50; Szentvéni István $100; Széplakiné, Irén $20; :Szerepi Lajos, $10; Szilágyi András $10; iSztudinka Gyula $10; Szy Zoltán $40 (100); Tábori Kornél $75; Pur Tannery Ltd. $120; Tóth M.-né $5; Tóth Zsig-Vancouveri adományok 1975. április 30-ig $9,271.29.

Victoria, B.C.-ből:

Andódyné, Edith $10; Apt Kamil $60; Baranyay József $10; Benkö Géza $50! Borai G. B. $1D; v. Hangodi János $100; Kiima Imre F. $110; Kovács K. $5; iMagor János $50; Pintér László $100; Németh, József $30 (50); Varga Pál $25 (35); Viszlai János $60.

Victoriai adományok 1975 április 30-ig

$620.

(Folytatjuk a British Columbia-i Kootenay és Okanagan köírzetekbőil érkezett adományok felsorolásával.)

Kérjük az adományokat sohase készpénzbe, hanem csekken, vagy utalványon küldeni az alábbi oimre:

HUNGARIAN STUDIES 710 - 52 Avenue S.W. Calgary, Alta., Canada T2V OB5.

nnk osnazajai, nogy eipusztitották az ősrégi indián kultúrákat és 'bevitték Amerikába a tüzesvizet a tömény szeszes italokat, amelyek többi indiánt pusztítottak, mint a hódítók összes fegyverzete.

A régi feljegyzések szerint I. Péter cár idejében a dohányzás meg volt engedve és tudunk róla, hogy már 1697.-ben árusították a dohányt egész Oroszországban. A tizennyolcadik század elején már nagy terüleken teiranelték e növényt maguk az oroszok és szigorúan megtiltották az idegen (országokból származó dohány 'behozatalát. A tizennyolcadik és tizenkilencedik században és; a huszadik században .különösen megszaporodott világszerte a dohányosok száma. Az újabb időkiben a női emancipáció' téves, értelmezésre értelmében sok helyen több a dohányzó nő, mint a férfi és igen sok fiatalkorú i,s hódói e bolondos és végtelenül káros hóbortnak. Már eSy néhány évtizeddel ezelőtt, az én diákéveimben is nagy “hőstettnek” számított, ha a VC-ban, valami eldugott félszeriben, a padláson összejött egy néhány silheder és köhögve, prüszkölve, könnyezve és fuldokolva “élvezték” ezen “isteni” élvezetet, amitől felnőttnek hihették magukat és szatadságjuk első “önnállóan kiharcolt” vívmányát látták a füstkarikák eirégetésében. De sokan megbánták a gyermekkori hóbortot, amikor éppen ennek alapján váltók e káros szenvedély menthetetlen rabjaivá.

A tudósok, a napnál is világosabban bebizonyították, hogy a dohányzás kanos hatású az emberi szervezetre. A dohányfüstben több, mint harminc káros anyag mutatható ki. Ide tartozik elsősorban a nikotin, a kátrány, szénmonioxid, széndioxid, 'kéhhidirogán, stb. Száz cigarettában annyi nikotin van, amennyi elég egiy ló megölésére. 20-30 cijgiajretta nikotintartalma elegendő' egy felnjött ember megölésére. Tudni kell,

hogy e mérgező hatást úgy ér- t retjük el, ha a cigarettákban j Levő nikotint megitatjuk, vagy megetetjük az illetővel. Mivei azonban a dohányosok szervezete hozzászokik a nikotinhoz ás bizonyos védettségre tesz szert, egy erős dohányos halálos adagja eléirheti a száz sőt több cigarettát is. A legtöbb nikotin az olcsó, rossz, minőségű dohányokban van legfőképpen az orosz machiorkában. Ha egyszerre nagyon sok cigarettát szivünk el, vagy sok dohányt fogyasztunk pipálássaL, bagózással, szivarozással, felléphetnek a heveny níkotinmérgezés tünetei, amely hiányinga red, hányással, fejfájással, idegességgel, látási és hallási zavarokkal, légzési és vérkerinígési zavarokkal, valamint általános görcsökkel jelentkezik, amely halálba torkollik. E tünetek kisebb mértékben és nem ilyen ijesztő formában jelien vannak miniden kezdő dohányzónál és legjobb, ha e tünetek fellépésénél már azonnal abbahagyjuk a dohányzást. Ezzel megelőzhetjük a nretgiszokást, a dohá-1 nyon váló későbbi függőséget és szervezetünk komoly károsodásait.

A legújabb megfigyelések szerint a dohányfüstben jelen van a rádióaktiV polonium, arnely gamma sugarak kibocsájtásával károsítja a szervezetet és ezzel hozzá járathat a rákképződéshez a gyomorban, belekben, légcsövekben, szájban, de legfőképpen a tüdőben.

A dohányosok vizeletének a kivizsgálása azt mutatja, hogy hogy náluk hatszor több a vizelet polónium tartalma, mint a nem dohányosoknál. Ezzel magyarázható a dohányosoknál sokkal gyakrabban előforduló húgyhólyag-rák.

A dohányzásnál a dohány mintegy 25% teljesen elég és szétesik, 50% a levegőbe kerül, 20% bekerül a dohányzó ember szervezetébe és 5% a cigarettavégben, szivar kávé-ben,

vagy a pipa alján marad. A dohányfüst nagyon károsan hat a légutakra, amelyekben hevenye majd krónikus gyulladást, fekélyesedést és sok esetben rosszindúlatú burjánzást, rákkópződést okoz. A dohányosok hatszott-nyolcszor gyakrabban betegszenek meg a száj, ajkak, nyelv, torok, légcsövek s a tüdőrákra, mint a nemdohányzók és ez elegendő bizonyíték magában is a dohányzás igazán életveszélyes, káros hatására. A statisztikák azt bizonyítják, hogy a 30 éven felüli emberek összes rákjai; közül manapság húsz százalék esik a tüdőrákra, mig; egy néhány évtizeddel ezelőtt ez az arány csupán 2% volt. E tényt azzal magyarázzuk, hogy különösen a máodik világiháború után nagyon nagy mértékben megszaA FÖLDBIRTOK ARANYAT ER MANAPSÁG

FRED MANOR

KÖTELES M. GYULA

Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos.

Suite 807-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald sarok

WINNIPEG, MAN.

R3C 0B9

Telefon: 943-6657

gyárságtudományi Tanszék A- apitványába 1973 augusztus 1 is 1975 április 30 között az aábbi adományok érkeztek, (a mijeiben lévő összeg a teljes negájánlást jelenti):

Vancouver és környékéről, valamint Kitimatról:

Abör comblie W.T. $10; Dr. A- iamovic'h László $40; Dr. Almás Gary $15; Névtelen $5; Babinszky Imre $95; Bagósicsné Inén $5; Dr. Barabás G. $40; Baraksó János $40; Baranyi László $50; Barauszky-Jóib M. | $10; Barátin János $20; Batiió József $55 (100); Beimátih James. $5; Bezerédihté, Katalin $5; Bedőlné, Anna $20 ; Dr. Béla' Gyula $5; Dr. Bene M. Éva $100 Benkő K. $50; BerkovicsiM. $30; Blazovith Gyula $5; Bodó Imre $10; Body Mátyás $10; Bonner W. Róbert $50'; Boros Pál $10; Borsósáé, Dalnia $5; BrachemI. $5; Cormack E. $30; Dr. Csapó, Imre $175; Csizmadia Lajos $10; Demeter E.-nié $10; Demiány Zoltán $55; Dennilnger Károly $35; Dénes János $15; Dér Vilmos $10; Dobó P. $50; Dudás Benjámin $100; Dudás József $10; Elniec Engineering, $50; Eförymlé, Katalin $55; B.dész Iréné $70.29; Erdélyi Gyuiia $5; Etelné, Jolán $5; Earagó I. $10; Faragó M. $15; Fekete Béla $5; Fekete Barney $10; Feslsler Ágrres-né $65; Fülöp János $10; Fülöp József $50; Gazsó D. L. $5; Gentray-Zsomibor A $1; Dr. Girant Ferenc $100; W de Güioot $10; Gyenge O. L. $20; Hajtó Géza $30; Halomné Irma $75: Haraiscsák Sándor

$20; Hegedüsné, Gitta $25; Héjjas J. $15; Hermann-né, Éva $30; Hernádi A. $50;, Horváth Béla $20; Hrussóczy Visitor $200; id. Hrussóczy V. $120 (30), Huff István $25; Hulmele Ottó $15; Hungarian Choir $100 (150); Jászai Ferenc $10; Jelesné, Mária $5; Jetenszfcy Milán $10; Jesse Cove- $10; Juhászné, Gizella $25; Juhász Péter $500; Kabátli István $30; Kaffka Péter $iuo; Kaiaszné, Heten $Zü;

Kaszás Gyula $3; Kelemen József $50; Keresztes Zoltán $40; Kerti Jánosi $15; Kiss Zoltán, $50; Kitúrna t Iron Works $20; Klein Lajos $15; Klement J. E. $10; Kocsis János $15; Kocsis Komád $5; Kioemer Ottó $50; Koltai István $5; Korolós Gyula $10; Kósa István $50; de Kova George $25; Kovács Sájiídor $10; Kovács Heten $4; Kötetes Mihály $7; Kristóffy István $5; Kulcsár Lajos $10 (30); László Tamás $10; Latimer Insurance $10; Lázár Géza $5; özv. Lázár Istvánná $25 (30); Lelkes Miklós $15; Lemke Gyula $10; Ludescher Tamás $10; Dr. Macslyozza; “Gazdaságilag köizömbös a földvásárló nemzetisége, közömbös az is, hogy a föld nem annak a tulajdonában van, aki a megműveléséről is gondoskodik. Az állampolgárság sem számit gazdasági szempontból.”

A kormány távol levő tulajdonosok földvásáFását csak a Manitoba Asirioultu; al Credit Corporation-nion keresztül próbálja valamilkép befolyásolni. Elsősorban azzal, Ihogy nagy földterületeket vásárol fel év azokat hétbe adja farmeroknak, akiknek az évi jövedelme 6 ezer dolláron alul van és aki hozzájárul ahhoz, Ihogy alapos ellenőrzés alatt hajlandó végzeni a munkáját. Ez persze gyakorlatilag azt jelenti, hogy a farmer nem teljesen m. a birtokának és azt kell termelnie, amit a kormány ellenőr javasok Igaz, hoigy — éppen ebiben a vonatkozásiban — a kormány a jobb íbellátás útjára kezd térni. Az imént említett jelentés ugyanás már leszögezi, hogy ez a megoldás nem, vagy legalábbis nem minden esetben látszik célravezetőnek.

Azért neim látszik célravezetőnek, mert nem lehet elvárni a farmertől, hogy megmaradjon a földjén akkor, amikor mindenki, a szakemberek előtt is világos, hogy nem tud lépést tartani a fejleményekkel, miivel nincs modernizálásra szüksé-AZ ATYAFIAK

PÁSZTOR JÓZSEF

Mély csönd volt. Aztán derengő mosollyal, gyeméd hangion, szólt a táncosnőhöz Cslofoáncz:

— Miért ne an iszik még egy csésze teát?

Piri szelíden vállatvomt.

—- Köszönöm.

Aztán hosszan a Csobáncz arcába nézett.

— Tudja., hojgiy fáradt vagyok ...

— E;z kár .. .■ Pedig én még dolgoztam volna.

— Ó, nem, — felelte Charmante Piai ... — Most meg én keresek valamit a khaoszban . .. Magamat . .. Talán megtalálom ?

Szarnom mosollyal folytatta:

— Beszéljünk még egy kicsit, aztán .. .

— El akar menni?

— Nézze — tette az asztalra a két kezét a táncosnő, — valamit Szeretnék mondani ... A grófot én méigi ma kidjoíbom.

— Azt!

— Valami újat érzek, mintha állandóan csengetnének bennem ... Ez a maga hatása ... A mélység szélére álltam cis most már nem tudok visszamenni. . . Szeretem magát, nem tehetek róla . ..

A válla niegi: emegett. Odaadón Csobáncz felé mosolygott.

— No nem baj, nem is kell1 felelnie.

Csobánca tekintete az égő szemek elől átsiklott. Maga L-'.é moiuniolta:

— Éppen olyan haszontalan fráter vagyok, mint a többi.

A táncosnő nyíltan a szeméibe ézett.

— Imádja, a feleségét.

Csobáncz megrázkódott.

•— Igen,

— Piri szelíden simogatta tekintetével,

*— No lássa ... Hiszen tudtam.

Csobáncz aa-ca felgyűlt.

— Éppen ezért nem tudok én most igy dolgozni, ösz-■szekeveredik minden bennem, pedig a tárgy elragadó ... A nyugalmat nem találom meg ... Ő nincs itthon ... Nincs mellettem . . . Nem hallom a hangját ... Beleivódott már a lénye az életembe . .. fia egy ruháját, egy kesztyűjét meglátom, végigreszket a testem.- 140 — 1

— Hát .miiért mentek szét akkor?

— Éppen a^ért . . . iMinket minden zavart, ami kívülről jött . .. s akik hozzánk jöttek, azokat zavarta a mi érzésünk} ... Senki se-mi értett meg ... A nagy érzéseket az emberek nem tudják, nemi akarják megérteni.

Feljajdult.

— Ó, Piri!

A táncosnő k-eze fölé hajolt és hevesen megcsókolta a kezét.

Még pihentette fájdalmasan az ajkait a nő kezén, aki szelíden ráereaztette kezét a férfi fejére és a dús haját simogatta.

Hüben a pillanatban -kányillott a tervezőszoba ajtaja s ott állt az ajtóban Sárika. Elsápadt. A szivét mintha egy durva, nyers szorítás össizemarkolta volna.

Már ment is. Futott.

— A feleséged volt — susogta a táncosnő Csöbáncznak.

A szobrász felpattant.

— Hol?

Pirii az ajtóra mutatott.

— Ott, az ajtón lépett be ... Pár pillanatig ott állt, haláisápadt lett. Elsietett.

Csobáncz az ajtóhoz pattant, felnyitotta az ajtót sí rohant kifelé. Az egész házon végigtharsogptt a szava.

— Sárika! Sárika!

Befutotta a szobákat, de sehol sem találta.

Csobáncz az előszóiban .keresztül kirohant, de az autó már megindult, gördült lefelé a hegyoldalon s pár pillanat múlva elhalkult a zúgása.

Csobáncz visszatámolygott a műterembe. A táncosnőriadtan nézett a kikelt arcába.

— Ez 'baj, barátom.

Csobáncz kérdően nézett vissza az arcába.

—- Látta. Meg leíhet-e ezt magyarázni?

Piri a fejét cisó-válta.

— Ezt egy nőnek soha. -Semmit sem hisz el olyan könynyen egy nő, minhogy megcsalják.

Csobáncz fájdalmasan vállatvont.

— 147 — .: .J, y .

Nyugatnémetek és más európaiak az infláció és más belföldi gazdasági bizonytalan.-; ágpk láttán, teljes erővel vásárolják a földet mostanában Manitooáiban.

Gyakran olyan farmerok az eladók, akiknek tőke kell farmjuk jobb működtetéséhez, vagy állatok vásárlásához. A legtöbb föld azonban a város közelében talál gazdára. Olyanokra, a.tík — a városfejlesztés révén — remélik, hogy felmegy a telkek ára. Manitobában valóban aaannyal egyenértékű a föld, talán csak művészi alkotások érnek fel vele, ha nem is hoz egyik sem a szó szoros értelmében vett kamatot.

Természetesen távolról sem csak külföldiek fektetik birtokba, ingatlanba a pénzüket. Legtöbbjük ugyanis kanadai. Olyan emberek, akik rendelkeznek tőkével és abban reménykednek.

1 hogy az é"tékát vesztő pénz vi- 1 iágiában nenv veszítenek, mivel I felmegy a földnek ára. Akinek földje van, az biztos tehet ab! ban, hogy még a pénz esetleges leértékelése sem tesz kárára.

I A manitoibai kormány úgy határozott, hogy nem számit a földvásárló nemzetisége. “Egyáltalában nem kell tékintetbe venni azt, hogy a földek után járó adókat Winnipegen, Sáskát oon-b an, Torontóban, Minneapoliäban, vagy akár Hamburgban élőkön kell behajtani. “Amint az erről szóló jelentés

továbbiakban hangsu- , ges pénze.

ONTARIO MAGYAR HANGJÁT HALLGASSA!

Az ONTARIÓI MAGYAROK legkedveltebb tar almas Magyar Rádióműsorát:

Ezúton értesítem Rádiónk tisztelt hallgatóit, hogy adásaink ó.ia ideje és adásaink napja, a tél műsoridényre való tekintettel megváltozott. — OKTÓBER hó 27-től. egy órás szórakoztató műsorunkat m nd-O szombaton este 10.00-órától 11.00 óráig sugározzuk változatlanul a CHIN. Nemzetközi Rádióállomás már megszokott 101-es FM. hullámhosszán.

HALLGASSA A POLITIKÁTÓL MENTES SZÓRAKOZTATÓ HÉTVÉGI ZENÉS RÁDIÓ ADÁSAINKAT.

Rádió Stúdiónk felelős vezetője és müsorszerkesztője a clevelandi WZAK-FM. Magyar Rádió 6 év óta közkedvelt kanadai munkatársa,

MÄRIFI M. LÓRÁNT. Rés.: 362-5136

Hallgassa Ontario Magyar Hangját

FÜRDETÉSEK ÉS ÜZENETEK FELVÉTELE:

Ph.: 362-5136.

Hungarian Radio Ontario Magyar Hangja

Márfi M. Lóránt

tó cikkeimben, előadásaimban már régen .foglalkozom a do..ányzás káros hatásaival és iram is a kérdésről több hoszzabb-ilöVidebb dólgozatot. Mi.el azonban a dohányzás “ének ellenére” és a tudások rengeteg figyelmeztetése ellenére -s világszerte tovább virágzik és ; zedi milliónyi áldozatát, aktuá - snak tartom most is és a jööben is újra és újra felhívni a .jgyeimet a dohányzás káros .tatásaira, arra, hogy jelentő. en megrövidíti az éltet és nagyon sok komoly betegség ökoója is lehet. Gondoljunk itt például a tüdőrákra, a szivin.arktusra, az úgynevezet Bürger-kóira, súlyos emésztési za.ariokra, stb.

A dohányzás már évezredek ta dívott Amerikában, az indiánok között, mivel a dohány őshazája az amerikai kontinens. Innen e növényt Kolumusz Kristóf tengerészei hozták ne Európába, ahol a dohányzás ossz szokása a tizenötödik század végén és a tizenhatodik zázad elején terjedt el A régi . .ásos emlékek szerint a dohányt Európában, Portugáliáján sikerült először megtenmelie egy ottani franciának, akit Jean Nico-nak hívtak, ő fedezne fel a dohányban levő narkotikumot, amelyet “.tiszteletére” .zóta nikotinnak Ihivnak. Poragáliából a dohány azután e- L éggé gyorsan terjedt a szomszédos 'Spanyolországiba, Fran. laországba és az egész óvilágba. Oroszonszáglba a tizenhetedik század elején jutott el. Az akikor i uralkodók nagyon komoly rendeleteket hoztak a dohányzás ellen. A dohányosoknak levágták végtagjaikat és néha 'halállal is bűnhődtek, mint az ördlö'g cimborái. Az inkviziö is üldözte e káros szenvedélyt, de a dohányzás ennek ellenére egyre terjedt és befészkelte magát a magasabb, uralkodó osztály köreibe is a tiubákolás, pipálás és szivar ozás formájában. Az államok rájöttek arra, hogy a dohánytermelés moimopolizálásáival nagyon nagy jövedelemihez juttatják az államkincstárat épp úiy, mint a szeszfőzés .monopoljával és lassan megszüntették a dohányzás •ellen foganatositott drákói rendeleteket, sőt hamarosan ösztökélni kezdték a dohánytermelést, a dahányáruk gyártását és megengedték a dohánytermékek propagálását. reklamdrozá sát. A saját nézetem és meggyőződésem az, hogy a haital más IMánitu a dohánnyal bűn-