Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-27 / 26. szám

BOTONDI ISTVÁN PÁRIZSI RIPORTJA: Beszélgetés íves de Daruvár-ral Mély felhők gomolyognak a város felett. A tavasz elküldte virágait Párizsba, de saját maga durcásan távolmaradt. Ég felé mutató ököllel piszkoriiajó agi­tátorok és su'hancok vonulnak az (Utcán alig értlhető, fenyegető szólamok litániája harsog. A villanyfény néhány órára kial­szik, akárcsak Sydneyben ... — Tavasszal sok a rombolás és tüntetés a párizsi (utcán, — mondja Varjassy Lajos, a ma­gyar sajtótermékek párizsi kép­viselője, aki ritka 'magyar köny­veket is beszerez az érdeklődők számára, ő szervezi meg Párizs ban a Mikes Kelemen Kör fon­tos rendezvényeit is, Hieió Ist­ván Főtisztelendővei egyetér­tésben, aki a párizsi katolikus misszió lelkésze. Nagysikerű e­­lőadásokat .kínálnak a magyar közönség számára. Párizsi tar­tózkodásunk alatt két rendez­vény is volt a 42-es Rue, Albert Thomas épületében. Nagy si­kert aratott iSaáry Éva fest­ménykiállítása, absztrakt ké­peivel. Előadó estének sikeréhez tcfcíb francia művész és előadó is (hozzájárult. Egy hét múlva Szörényi Éva előadó estje kö­vetkezett. Ezúttal jobb műsort választott, mint sydnei fellépése alkalmával. A továbbiakban is sokat igér ez a lelkes; munka, mely egy táborba gyűjthet! az eddig szétszóródott párizsi ma­gyarokat. Mindenkit mélyen megdöbbentett Mindszenty her­­cegjprimás halálának (hire — hiszen éppen ide várták! Négerek között zötyögtünk a ’■Metrón”, s az Eiffel toronynál szálltunk ki. Varjassy Lajos, in­terjút eszközölt ki számomra Yves de Daruvárral és együtt mentünk el (hozzá. Yves de Da-1]uvár szenzációs világsikert el­ért munkája, a “Trianon”, már Ausztráliában kezembe került, elutazásom előtt. Nem tudtam akkor végigolvasni, de az átfutó toieieolvasás is elárulta számom­ra óriási jelentőségét. Végtele­nül örültem, mikor lakása aj­taján belépve, Daruvárival ke­zet szoríthattam. Gyögyörü lakása egy magyar kúria szobáinak ízlésével van berendezve, a falakról magyar őseink olajbafestett képmása tekintett ránk. Elnéztem egy pillanatra értelmes arcát, mo­solygó szemét, s tekintélyt su­gárzó vonásait. A kezdeti be­szélgetés konvenciója elsiklott a fülem mellett, annyira meg­ragadott lakosztályának magya ros levegője. Magamat kérdez­tem, hogyan lett ez a sikeres francia gentil-homme szinte pillanatok alatt Saulból Pál a­­postol, a magyarság apostola? A háborút Franciaország olda­lán harcolta végig, miközben súlyosan megsebesült és a leg­nagyobb francia kitüntetések­kel halmozták el. A háború u­­tán Francia 'Somali kormány­zójává nevezték ki, s ebben a minőségben működött 196:2-ig, amikor visszatért Párizsba. Le­het, hogy De Gaulle tábornok magyar-gyűlölete szerepet ját­szott elhatározásában, de tény az, hogy 19’62 óta apja vére szólalt meg ereiben és ettől fog­va magya rs'ágának él. Körülte­kintek a szobában és. látom az ősök arcát; olyan ősökét, akik már 1848-ban fegyverrel har­coltak a magyar szabadságért. Az ős|ö!k néznek, de nem be­szélnek. Én sem kérdem meg az átalakulása titkát. Csak örü­lök annak a ténynek, hogy egy ilyen apostollal beszélhetek, aki az egész világnak odakiáltja a Magyarországot Trianonban ért igazságtalanságot és meggyalá- j zást. Hamarosan néhány fény-, képet készítek, aztán hazai to­kaji bor mellett beszélgetünk. BERCSÉNYI ÜNNEPSÉG Daruvári elmondja, hogy 196ß-ban jött vissza Comores szigetéről, s jelenleg a francia atornellenőrző .bizottság külföl­di osztályának vezetője. Ötven­három éves. 1963-tól kezdve fő céljának tekinti a magyar ü­­gyek felkarolását. (Magyar ő­­seinek hatása alá került és a magyar történelmi erők példát­lan hatást gyakoroltak rá. Egy- , re inkább átérzi az 1956-os. sza­badságharc világpolitikai .jelen­tőségét, s a 10. évforduló alkal­mával ő szervezte meg Francia­országiban a tiltakozó megmoz­dulásokat, amiíbe a francia köz­élet legjobbjai is belekapcsolód­tak. 1968-ban megszervezte a franciaországi Bercsényi ünnep ségeket Luzancy-ban, a Bercsé­nyi család kastélyában — mely jelenleg múzeum, — és Tarbe.s­­ben, ahol az első ejtőernyős re­giment a Bercsényi nevet viseli és mint a Bercsényi huszárez­red utóda, szerepelt az ünnep­ségeken. Több mint 6000 részt­vevő jelent meg, köztük a hurg­­kastli magyar iskola és francia közélet minden rétegének' kép­viselői. Az 1970-es évek kezde­tén felkészült Trianon 50. év­fordulójára. A megemlékezése­ket a trianoni bűncselekmény­ről szóló francianyelvü könyvé­nek .megjelenése vezette 'be, melyet — idáig — élete főmü­vének tekint. 1974-ben Mirnd­­szenty hercegprímás, párizsi lá­togatásának megszervezését vállalta magára. Hatalmas ün­nepségeket terveztek, s a fran­cia közélet legkiválóbbjai ünne­pelték volna a bíborost. A vá­rosházán a Hotel de Ville-ben fogadták volna és Párizs arany­érmét készültek átnyújtani a magyar hercegprimásnaki. To­vábbi ünnepségeket is tervezett ] a iSalle de Pleyelle-beii, ame­lyen a kormány és kélpviselő­­ház tagjai is. résiztvettek volna. Sajnos Marty, Párizs hercegér­­seke is beleavatkozott az .elő­készületekbe és valószínűleg a Vatikán sugallatára — csupán egyházi jellegű látogatást java­solt. Mindszenty hercegprímás elfogadta a feltételeket és ilyen körülmények között — Daru­­vári szerint — jobb, hogy tavaly nem valósult meg Mindszenty látogatása. A hercegprimási lá­togatás rendezvényeinek meg­csonkítása nagy fájdalmat oko­zott Daruvárinak, aki szivét­­lelfcét belefektette ennek a terv­nek a megvalóiSiitásága. A her­cegprímás idei, egyházi jellegű látogatása, halála miatt többé nem valósulhat meg. Beszélgetésünk .közben az az érzés alakult ki bennem, hoigy Daruvári nagyon is tisztában van az e migrációs magyarságot szétválasztó visz álylko dásokkal, de — nagyon helyesen — azok­ba nem avatkozik bele, csupán az egész magyarságot érintő kérdésekben- használja fel irá­nyitó befolyását. Mindszenty hercegprímás .szerint nemcsak európai, de világviszonylatban is nagyjelentőségű személyiség volt. Üldöztetése, kegyetlen sor­sa, ellenállása sokak lelkét meg erősítette a kommunizmus elle­ni harcban. Mindszenty és. iSzol­­zsenyicin jelentős tényezők Franciaországban is a közvéle­mény befolyásolásában. Daru­­vári augusztusiban készül Má­­riacellbe, Mindszenty sírját meg látogatni-. Daruvári szerint a magyar .befolyás Franciaországban Ber­csényivel kezdődött. Az ő neve s a Desisewffy, Eszterházy név Franciaországban közismert fo­­' galmah. A .két világháború közötti í időben az utódállamok politi­kailag teljesen .elsorvasztották j a magyar hangot F ranciaor- i szagban. Süket füleknek hang­zottak el gróf Apptonyi Albert beszédei, a trianoni béke lezár­ta a1 magyar nemzet koporsóját és ma Daruvári nem is annyira a mai helyzetet tartja veszélyes nek Magyarország számára, mint inkláiblb a trianoni szellem fennmaradását. Ennek a szem­léletnek <a megváltoztatásását. bűzte ki céljául a “Trianon” J megírásával is. Váratlanul nagy sikere volt a könyvnek: egyet­len újság sem szólalt fel ellene és a kritika általános dicséret­ben részesítette. Meglepetésére nem volt kedvezőtlen a reakció az utódállamok képviselői ré­széről sem; lehet, hogy ezzel a magatartásukkal igyekeztek a számukra esetleg veszélyes hul­lámok felkavarodását elkerülni, A könyv francia kiadása már teljesen elfogyott, az angol ki­adás is sikeres vállalkozás volt, hamarosan megjelenik magya­rul is és 'Brazíliában portugál nyelven is kiadják. JÖVŐ REMÉNYEK Felhajtunk egy másik pofhár­­ka tokajit, s utána Daruvári összefogjál ja az utolsó 12 év legjelentősebb élményeit; Első­sorban a “Trianon” könyv megírását tartja jelentősnek, másodsorban a Bercsényi ün­nepségek megrendezését, majd pedig az 1956-os szabadságharc 10. évfordulójának megszerve­zését. Nagy csalódása volt Mindszenty hercegiprimás. láto­gatásának elmaradása. íMege kérdezenx Daruvárit, hogy a jö­vő szempontjából mik( a .remé­nyei? Alapjában véve .pesszi­mista. A jelennlegi miliő kedve­zőtlen Magyarország számára. A világgazdasági krízis, a nyers olaj probléma és az Egyesült Államok habozó politikája meg­­jgiyengitette a nyugatot. Kétség­telen, hogy Kin a és a Szovjet­unió közötti vetélkedés kenyér­­törésre vezethet. Magyarország számára azon­ban Trianon szellemének fenn­maradása veszélyesebb minden kommunizmusnál! Az országhatárok kijegecese­­dése és változatlansága (bármi­lyen rendszer alatt az igazi ve­szedelem Magyarország jövője szempontjából. A kommuniz­mus belebetegedlhet saját bur­jánzó bőségébe és megváltoz­hat, de hogyan tudjuk Trianont megváltoztatni? Daruvári sze­rint az Egyesült Európa kiala­kítása lehet a válasz, a hatá­rok eltörlésével és a résztvevő nemzetek teljes politikai, nyel­vi és kulturális szabadságával. Magyarországról jelenlég igen jó vélemény van kialakulóiban Európában. — Az ön könyve Trianonról ezt nagymértékbe!! elősegítette, — jegyzem én meg. Az utódállamok — folytatja Daruvári, — a háború 'befejezé­se óta hibát hibára halmoztak a nemzetiségekkel szemben gya­korolt kegyetlen bánásmódjuk­kal. Ez az embertelen magatar­tás nagymértékben leszállította a róluk kialakult véleményt Franciaországban. Az 56-os szabadságharcot sem felejtette (Folytatás a 8. oldalon) KOSZORUMEGVÁLTÁSOK a Széchenyi Társaság Magyarság­­tudományi (Hungarian Studies) Alapítványára Winnipeg, Man. 1975. június 27. 5 Sok Mindszenlyre lenne A Széchenyi Társaság fájó szívvel búcsúzik három lelkes tagjától, akik a Társaság tiszta magyar célkitűzéseit kezdettől fogva, 1964 óta önzetlenül, bi­zalommal és- jelentős anyagi áldozattal támogatták. Dr. Duró Emma, aki a Toron­tóban nemrég elhunyt Dr. Bar­­tha Gyula temetésére, saját be­tegsége miatt nem tudott el­menni, koszorúmegiváltásként $50ő-at küldött a Széchenyi A- iapitványba, április 21.-én New Yorkban maga is elhunyt. Em­lékezetére az alábbi adományok érkeztek: Bényey Zoltántól $10; Név­telenektől $1012 (e.zer tizenket­tő), Dr. Benkő Gyulától $300. Zoltay Endréné, született (Müller Ilona, a Vancouveri MHBK csoport vezető felesége május 22-én adta vissza lelkét a Teremtőjének. Kcszorúmeg­­váltásiként az alábbi adomá­nyok érkeztek az Alapítványiba; Jászai Ferenc $10; Jilling 'há­zaspár $20; v. P.-Muhoray Zol­tán $10; Demiány Zoltán $10; MH5BK csap. tagjai $45; Szerepi Lajos $10’; Babinszki Imre $15; Makranezi Imre $10; Aber com­bié W. T. $20; Graham M. és D. $10; Magyar Társaskör $15; Denninger Károly $10; Mrs. Eö­­ry Kató $10; Zoltay Endre. $25; Pál Sándor $10; Névtelen $(20. vitéz Fráter Tamás páncélos százados május 26.-án Torontó­iban elhunyt. Tisztelőitől eddig az alábbi koszorúmé,gváltások érkeztek: Névtelenek $155; v. Pálffy­­iMühoray Z. $20; Demiány Zol­tán $20. Hálás, köszönet az adomá­nyozóknak, akik az elhunytak életpéldája és nemes .cselekede­­tei mellett — hervadó virág he­lyett — ilymódon |örÖ,kitették meg az öröbhazába távozottak áldott emlékét. vitéz Duska László. szükségünk MONDE ET VIE nius 15. — 1975 jú-Mindszenty gyászünnepély Monireálban ÉG ÉS FÖLD Ezen a vidéken, Itt ezen a tájon Megremeg a hó A szép fenyőfákon. Felnézel magasra Azután a mélybe Elragadnak téged Egy nagy messzeségbe. A hideg és napfény Nagy csillogásban Képzeletben elvisz Egy tünndérvilágba. Csodálatos érzés, Jó volna feledni Feledni örökre, Hogy vissza kell térni, Hogy vissza kell térni Az álomvilágból Testben és lélekben Az ég vonzásából. De a tündérálom S a mindennapi élet Egészítik ki a Mindennapi éltet. Maria D. Pálffy. Megható és ünnepélyes meg­emlékezés közepette áldozott 'Montreal magyarsága Mind­szenty József bíboros herceg­prímás, Esizetregom érseke, — az ország első zászlósuráért. Május 11.-én, vasárnap dél­után 7 órakor, a Magyarok Nagyasszonya templomában gyászistentiszteletet mutattak be, melyen John McConnell püs pöki helynek segédkezett. Utá­na — nagy papi kísérettel ki­vonultak a templom udvarán levő Mágyar Hősök emlékmű­véhez, s ott elhelyezték a Ka­tolikus Egyház, majd a Nagy­­bizottság koszorúját. Montreal magyarsága nevében. Az Emlékműnél a nregemléke zést Pálpay Ferenc mondotta. Májüs 12.-én, este 7.30 óra­kor a Katedrálisban Msgr. Paul Gregoire, Montreal érseke ce­lebrált (Szentmisét, ahová Mont reál magyarsága fényes, ünne­pélyes keretek között vonult fel. Az ünnepség mindkét helyen a magyar Himnusz eléneklésé­­vel zárult be. Pápay Ferenc a Magyar Egyházak és Egyesü­letek Nagybizottságának ren­dezője. * * * A MONTREALI MAGYAR HŐ­SI EMLÉKMŰ ELŐTT ELMON DOTT MEGEMLÉKEZÉS. — Mindszenty József bíbor: s her cegprimás, Esztergom érseket, Magyarország első zásizló.sura! Nyolc évi börtön, — majd 15 keserves esztendőn keresztül magára hagyatva, állandó ímeg­­kisértések ikiözpette, teljesen e­­egyedül, de rendületlenül álltái a gáton, minden földi hatalom­mal szemben az ISTENÉRT, a HAZÁÉRT, és a SZABADSÁG­ÉRT! — S ezzél a magyar Vér­tanuk sí az Egyház szentjei ma­gasságába emelkedtél. Neved 1975 május 2!5.-én a több, mint 700 éves ősi párizsi Niotre- Dame székesegyháziban Fran­cois Marty, Párizs bi(boros-ér­­sieke ünnepélyes megemlékező nagymisét koncelehrált az el­hunyt Mindszenty bíborosért. Ez alkalommal először hang­zott el siOikBzáz torokból a ka­tedrába történelemtől suljyos fa­lai között a magyar Himnusz. A kimagasló magyar halott emlékének hódoló szentbeszé­­d-éíben Marty bíboros egyetlen egyszer sem ejtette ki ajkán a “kommunista’’ szót, (bizonyára azért, hogy ne sértse meg az Egyháznak ezen ellenségeit, kik Mindszenty (bíborost sok­kal kegyetlenebbül üldözték mint a nácik. Márpedig, ak nem mer szembeszállni olyan rendszerrel, mely mindenütt, a hol fennáll, rabszolgaságba dön ti a lakosságot, az akar.va-nei. akarva 'Cinkosukká válik. A ma gyár Prímás nemcsak vallási ta ■ muságtételt hagyott a világra, hanem politikai tapasztalatai révén kötelességének érezte fi­gyelmeztetni a világot az őt fe nyegető veszélyre. A szaibae ságiszerető emberek csak sa • Hálhatják, hogy a katoliíkui egyházi vezetők nem könnyítet ték meg Mindszenty ezen fel adatát. A magyar bíboros, tuda­tában volt felelősségének, s k runkban éppen a Mindszenty hez hasonló püspökök hiányz; na;k Egyházunknak ... Initiative Nationale szárnyrakelt ... a világ első embere lettél! És mégis a Kálvária hegyére kerültél .. . mert Téged is meg­vádoltak, elfogtak, börtönbe vetettek, — megoetoroztak, ru­háidat megszaggatták, köntö­södtől megfosztották és arra sorsot veiének. — Kigúny,oltak, ... kfcsúfoltak, ... s kakasszó­ra megtagadtak .. , Tövissel megkoronáztak — és elevenen keresztrefeszitetteik . .. De — meg, nem törtek! Hanem — megkínzott testtel, de hatalmas lélekkel jártál to­vább ... a Magyar Golgota út­ján ... és végezted küldetése­det — szived utolsó dobbaná­sáig! . .. (Neved örökre belevésték . .. a Mindenség gránitfalálba. S most keserű szívvel, de e­­melt fővel, dicsőséggel tekin­tünk fel történelmi nagyságod­ra és elhivatottságodra, Bíbo­ros 'ZászlósuruUk! I Esedezve kérünk, maradj to- J vábbra is megárvult népeddel. (Folytatás a 8. oldalon) Május 25.-én Mindszeuty mégis; jelen volt a Notre-Dame­­man, emlékének nagy számban áldoztak az iott megjelent ma­gyarok, lengyelek, szlovének, bulgárok, horvátok s természe­tesen az ott összegyűlt sote-siolk áhítattól áthatott francia hivő. A 'magyarok a szentély körül álltak zászlaikkal. A zászlók csak nehezen jutottak be a szé­kesegyháziba, a magyar, lobo­góik bevitelét élesen ellenezte Pezeril segédpüspök, azzal az átlátszó ürüggyel, hogy “ilyes­mi nem szokás a Notre-Dame- I ban”. Erre a M.HJB.K. magyar 1 harcosok vezetője ajánlott leve­­| let irt a magyar katolikus misz- I szlóhoz, s ettől írásbeli meg­tiltást kért. Ennek aztán meg­­, volt a hatása: a tilalmat vissza­vonták. Ebből látszik, néha mé gis csak jó tiltakozni. A .szertartás alatt azonban a kenettel je,s Pézeril segédpüspök szemforgatóan selejtes 'beszéd t mondott. Pár lépés választói csak el tőle, © mikor első sza vaihan a keresztényi .szeretet ről 'kezdett beszélni, mindjá t tudtam, miről lesz szó. Az Iga ság nevében mélyen elítélte a reakciós Horthy-rendszert és a náci megszállást, a kereszté nyi szeretet nevében pedig át siklott a kommunista üldözés ken ... így tehát ravasz fogás - sál egy szó sem esett Mind­szenty kommunista hóhérairól, kiknek hovatartozását a szónok nem merte meginevezezni . . . ÁRGUS Páriz É m a* PÁSZTOR JÓZSEF AZ ATYAFIAK — És végre igaz is. Nem? Nem igaz? Piri nem szólt. Fájdalmas grimaszt vágott. Felemelte te­án te tét a menyezetre. Az ajkai csukva maradtak, csak) a tor­­iából hangzott ki, az ounán keresztül a nevetés egy kurta fóisiz­­inya. Aztán szomorúan bólintott. — Ez igaz ... (Csak az nem igaz, hogy szeret . . . Pedig i nőik) mindent megbocsátanak, csak azt nem, ha nem őket szeretik. > Piri a spanyolfal felé ment. A ruháját lassan felvette. A tükörbe nézett s az ajkait kifestette. Néhány pillanatig nézett s az. arcát unottan,, azután ma­ja elé meredve mondta: — Érdekesen kezdődött, de vége. Egy boldog embeit még; nieg lehetett volna hódítaná. -Egy boldogtalan szerelmest soha. Mit csináljak .. .Mégis) megtartom azt a tökíilkót. XXIV. Gsioibánicz taxit hozatott és rohant a Dunapalotába, de Sárikát nem találta ott. A portás csak annyit tudott mondani, hogy elutazott. Csobáncz tétován fordult oda a portásihoz: — És nem mondta, hogy visszajön? — De igen. Csak egy-két napra utazott el. Csobáncz halkan sóhajtott Beült a kocsiba újra és. a pályaudvarhoz (hajtott, pedig tudta, hogy a vonat már Szeged felé robog. Mégis kiszállt a kocsiból és bement az utazási oldal előcsarnokában, aztán pillanatig tétován jártakéit az előcsar­nokban, aztán iperronjeigyet vett, kiment a perronra. Megállt. A hatalmas szerkezetű boltozat nyilása felé pillantott, ahol most futott be éppen egy vonat és lankadó füstfelhője a bágyadt, őszi égboltba olvadt. Átment az érkezési oldalra s kiment az előcsarnokba. Megnézte a táblát, ahol a vonatok érkezési ideje volt feltüntetve, feljegyezte, amire szüksége volt. — Itt várok miindien vonatot — susogta maga elé. — Ma este ér haza és az éjszakát bizonyosan otthon tölti, de holnap a tízóraihoz már itt leszek . — 14S — — Ne higyje. Nagy nyugtalanságtok lobognak én ben­nem. De néha megnyuigiszom. A táncosnő a pillái mély árnyékából nézett rá. — És most? — Ó, most, — felelte szorongva a szobrász, — mlost meg a zűrzavarban gyötrődöm, a tásiztitótüzhelyiben égek: ... Valmi majd) kiemelkedik (belőle. Elgondolkodott s csendes hangon folytatta: — Nem' isi tudja, milyen nehéz a mi művészetünk. — Minden komoly' müvésizet nehéz. — Igen,, de talán nekünk kell a tárgyunkba leg jobber, belemélyedni. Egy ilyen megoldáshoz, .mint ez is, hónapok kellene. A szemébe nézett a táncosnőnek. — A testében van valami, ami magával ragad, de nem tudom, sikerüi-e a gondolathoz eszeményitteni? A táncosnő maga elé merdt. Cislobáncz folytatta: — Ehhez a témához nagyon nehéz megfelelő modellt találni. De vegyen még. ebből a libamájasból is. — ó, koszönlölm .. . Amit mondott, jobban érdekel. A szobrász elkomolyodva beszélt: — Küzdés nélkül nincs nagy alkotás ... Amit a maga lé - nyében a természet felhalmozott .,. azt az összhangzó szép - séget, azt a gazdaságot, nekem néhány nap alatt kell egységbe fogni . .. Vagy isikerül, vagy nem . .. Valami -sajátságos érzék varázs kizökkent a nyugalmamból. A táncosnő szeme megcsillant. iSzeliden, remegő han gon. szólt: — Mit fogadtunk, barátom? Csobánca lehajtotta a fejét. — Tudom ... De lehet-e azt felejteni? — Miért mondja olyan szomorúan? — A nagy dolgok mindig szomorúak is. halálos ... A szerelem az élet himnusza .. úgy szép, ha közelében a halálleselfcedilk ... — Ó, ez nem volt Olyan, — mondta fájdalmasan a tán cosnő. A szemében hirtelen könny jelent megy, csak egy parányi nedvesség, ami a szivéről buggyant fel. — 145 — ,.. Az igazi csók És ez a himnusz rÉBBBBBaBHBHV J ÖTVEN ÉVE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN ? ! ALEX. A. KELEN LIMITED g ■ KELEN TRAVEL SERVICE b H 1467 Mansfield St., Montreal, Que. Telefon: 842-9543. jf | ■ IIT A 7 Iff. Forduljon bizalommal irodánkhoz. U I AA A3« Utazások a világ minden részébe. fel ■ >|>|> | Föképviselet. Napontla küldjék a megbízásokat KíJ Ili KA” Budapestre. Rokoni támogatás az Income Tax II11 ItH■ alapból levonható. eijj T1I7EV« Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába. lUtLA. Főképviselet. ||j __ I Eli küldés Romániába. Igen gyors elintézés!- 1 I Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatok, Magyarori­■ szági válóperek. Egl A legrégibb magyar iroda, mely fiatalos gyorsasággal intézi L ügyeit!

Next

/
Thumbnails
Contents