Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-17 / 3. szám

Winnipeg, Man. 1975. január 17. *A \ A Multikullúra ápolása a kormány állandó politikája A Kanadai Nyilvános Levéltár (The Public Archives of Canada) is részese a multikulturális politikának. A Kanadai Nyilvános Levéltár, NEMZETI NEMZETISÉGI LEVÉLTÁR-at alapított (National Ethnic Archives), de a rendelke­zésére álló dokumentális anyag hiányos, amely a kanadai kisebbségi kultúrával kapcsolatos. A Nemzeti Nemzetiségi Levéltár éppen ezért felkéri a kanadai kulturális csoportokat, alakulatokat, hogy a birtokukban levő valamennyi okmányt, amely levéltári anyag­nak megfelelő megőrzés és bizonyítás céljából, bocsássák a Levéltár rendelkezésére. A több nyelven irott fontos és jelentős nemze­ti okmányanyagok begyűjtése megkezdődött. Kanada történelmében a francia és az angol közösség szerepe az uralkodó. A többi kultú­­rális eredetek, források — Kanada múltját illetően — csak kevés helyen találhatók, mert a történelem könyvek erre vonatkozó adatai hiányosak. Ennek az egyáltalán nem előnyös képnek egyedüli oka a hiányos dokumen­táció és bizonyító anyag. LEVÉLTÁR Sok nemzetiségi kultúráik, alakulás már magáévá tette az ajánlatot éa .megkezdte a levéltári anyagok begyűjtését, amely bizo­nyítékul szolgál. szerint osztályozzák és ebben a munkában kapcsolatot teremtenek a nemzetiségi kul­turális szervezetekkel, alakulatokkal, vala­mint hozzáértő egyénekkel. A Nemzeti Nemzetiségi Levéltár (National Ethnic Archives) reméli,hogy ez a kezdemé­nyezés a csoportokkal a kivánalmaknak meg­felelő és a gyűjteményeket a kutatók köny­nyen fel tudják; dolgozni. A Nemzeti Nemzetiségi Levéltár programja •gondoskodik arról, hogy minden nemzetiség begyűjtött kulturális anyaga, mindenféle sérülésitől mentes legyen és épségben maradjon. A vezető specialisták az összegyűjtött és kiválogatott anyagot jellege és fontosísága John Munro Minister Responsible for Multiculturalism (Mindennemű korlátozást, amely az anyag nyilvánosságra hozatalát célozza — főleg bizalmas iiat, dokumentum — az adoma- A layozó a Nemzeti Levéltárral előzőleg meg­­tárgyalja. (Mindenkor kellő elővigyázatot al- Jr kalmaznak a dokumentumok felhaszná- f lásánál. ± Ha ön és csoportja jelenleg rendelkezik aT ezekkel az anyagokkal és azokat beírni- w tatai, megőrizitetni akarja, vagy ren- f ded kezesre kívánja bocsájtani így e ^ szelvény felhasználásával írjon f a következő címre: J f Co-ordinator, John Munro Ministre chargé du Multiculturalisme National Ethnic Archives, Public Archives of Canada Ottawa, Ontario K1A 0N3 AII. Magyar Kongresszus (XIV. Magyar Találkozó) zárónyilaikozata Az 1974 november 29 és de-, cember 1 között, az lOhio-állain beli Cleveland városában meg­rendezett II. Magyar Kongresz­­szus ülésein összegyűlt magyar tudósok, irók és művészek a magyarság időszerű sorskérdé­seinek megtárgyalása után zá­rónyilatkozatukban a követke­ző tényeket és irányelveket ál­lapították meg: 1. ) A külföldön élő magyar­ság legelső feladata, hogy a magyar műveltség (kultúra) több .mint ezeréves általános emberi értékeit, nemzeti és népi sajátosságait megőrizze, fejlessze és a következő nem­zedékeknek is továbbadja. 2. ) A Magyar Kongresszus az előbbi feladattal kapcsolatban örömmel üdvözli az Amerikai Magyar Szövetség közgyűlésé­nek azt az elhatározását, hogy az Amerikai Egyesült Államok fennállásának kétszázadik év­fordulóját, az erre hivatott szer vekkel szoros együttműködés­ben, külön bizottság gondos elő készítése utján úgy akarja meg ünnepelni, ihogy az amerikai magyarság történelmi, társa­dalmi, gazdasági, tudományos és művészeti szerepét az Ame­rikai Egyesült Államokban meg felelő módon ismerteti. 3. ) A Magyar Kongresszus arra kéri az Amerikai Egyesült Államok területén működői ma­gyar szervezeteket, haladékta­lanul tegyenek meg minden lépést, amely a törvényhozás részéről: az “Ethnic Heritage Studiesi” program költségvetési fedezetéinek biztosítását elő­mozdíthatja. 4. ) A Magyar Kongresszus az 1975. évet a magyar betű és a magyar könyv évének nyil-J vánitja és arra kéri a külföldön | élő magyarságot, hogy egyéni­leg isi, szervezetei útján is kü­lönösképen támogassa előfize­téseivel, hirdetéseivel, adomá­nyaival és vásárlásaival a ke­resztény nemzeti hagyományo­kat őrző sajtót és könyvkiadást. 5. ) A Magyar Kongresszus aggodalommal kénytelen rá­mutatni az amerikai-magyar kultűrcsere teljes egyoldalúsá­gára, amely lehetővé teszi az otthoni pártideológiai célok it­teni szolgálatát, de kizárja az otthon teljesen szabad, elfogu­latlan tájékoztatását a külföl­dön élő magyarság kultúráira tevékenységéről. Ezért egyrészt követeli a kölcsönösség elvének kai és magyar, hanem amerikai és magyar, hanem amerikai magyar és otthoni magyar vo­natkozásban is, másrészt arra kéri az amerikai magyarságot, hogy tartózkodjék az egyoldalú kultúrcserében való nészvétel­től. Akik a budapesti kormány­zattal üzleti, gazdasági, vagy kultúrális kapcsolatban van­nak, azok az amerikai magyar életben vezető! szerepet me vál­laljanak. 6. ) A Magyar. Kongresszus el­itéli a magyarországi tudo­mány, irodalom és művészet minden pártideológiai szem­pontból történő ellenőrzésiét, a vallásszabadság messzemenő korlátozását, a sajtó és gyüle­kezési szabadság, valamint más polgárjogok állandó csor­bítását, nemkülönben a de­mokratikus, töbwpart-renubze - rü, szabad választások teljes hiányát, mert mindezek néaküi a magyar nép nem élhet béké­ben és szabadságban. 7. ) A Magyar Kongresszus kéri az Amerikai Egyesült Ál­lamok kormányát, tegyen u­­jabb lépéseket, hogy az Egye­sült Nemzetek (Szervezetének számos határozata értelmében a Magyarországon tartózkodó idegen megszálló csapatokat mielőbb vonják ki s a magyar népnek adják vissza szabadsá­gát, a teljesen független politi­kai és gazdasági önrendelkezés jogának minden hatalmi koiuá­­tozástói meht gyakorlását. 8. ) A Magyar Kongresszus felhívja az Egyesült Nemzetek Szervezetének figyelmét a Du­­na-vö|lgyi magyar kisebbségek, főként a közel hárommilliós er­délyi magyarság politikai, kul­túrális, gazdasági és nevelés­ügyi téren tapasztalható elnyo­mására, ami az utóbbi esetben ismét fokozódott. Ebben a vo­rn, tKozás ban támogatja az Er­délyi Világszövetség működését s kéri az UNESOO-t, hogy a Pa­lesztinái arab kérdésben kikül­dött bizottsághoz hasonlóan ál­lítson fel bizottságot az erdélyi magyarság kulturális és neve­lésügyi sérelmeinek kivizsgálá­sára és az eredményt megfelelő tárgyalás céljából, terjessze az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek közgyűlése elé. 9. ) A Magyar Kongresszus hálás köszönetét mond a ma­gyar sajtó és rádió megértő .tá­mogatásáért, amelyet a jövőben is kér, mert teljesen tudatában van annak a ténynek, hogy az nemcsak a Magyar Kongresz­­szus sikeréhez, hanem egész ál­talánosságban a külföldön élő magyarság megmaradásához és erősödéséhez is elengedhe­tetlenül szükséges. A magyar lapok és rádióadások erkölcsi és előfizetéssel, hirdetésekkel való anyagi támogatása és erő­sítése a szabad földön élő ma­gyarság egyik legfontosabb fel­adata, érdeke és kötelessége. Nádas János, a Magyar Kongresszus Állandó Titkárságának vezetője Cleveland, 1974 december hó. Hogyan kell fülen! otthonunk al! (Spec, to Canadian Scene from the Dept, of Consumer Affairs y Egyre több szó esik nap­jainkban a fűtőanyaggal való takarékoskodásról. Akármi­lyen anyagot is használunk, pénz marad a zsebünkben, ha a legalkalmasabb eljárást kő­jük. Sok minden mellett árra is érdemes gondolni, hogy á tüze­léssel, fűtéssel ne mocskoljuk a házat, ne kelljen függönyeinket folytonosan tisztittatni. Nem árt karban tartani a fütőkazánt. Nemcsak azért, mert keveseb­bet fogyaszt, ha helyesen van beállítva, hanem azért is, mert biztonságosabban működik. A földgáz nem csinál piszkot. Csakhogy nem mindenütt jut­hatunk hozzá. Azok használ­hatják csak, akiknek á háza közelében rendelkezésre áll. Műid az olajra, mind a gázra berendezett fűtési rendszernél az a felfogás az uralkodó, hogy takarékoskodni kiéli, bár a de­rülátók remélik, hogy tartalé­kaink elégségesek lesznek a mostani nemzedék életében. Azok, akik vidéken laknak, nagyon jól tudnak propán gáz­zal fűteni, ami tulajdonképpen a természetes gáz melléktermé­ke. Tiszta, nem kell hozzá áram, meglehetősen biztonsá­gos és nemcsak fűtésre alkal­mas, hanem főzésre, sőt még világításra is. Általában nagy nyomás alatt, a .palackokban tartalékolják, mert így száll t­­ható a legkönnyebben. Napjainkban ugyan növek­szik, de azért távolról sem túl­ságosan nagy jelentőségű a szén. Sok gond vele, nehéz szál­­litani, raktározni és piszkos. Ennek a fütő'anyágnak nagyon­­is kérdéses a jövője, jóllehet körülményektől függ. Az új otthonokba sokhelyütt j már elektromos fűtést szerel- j nek, amit persze mindenütt lel­kesen támogat a város, á vil­lanymüvek. Nagyön jó megol­dás, tiszta és nagy előnye, hogy úgyszólván egyáltalában nem szorul rendszeres karban­tartásra. Persze gondolni kell arra, hogy a házat a lehető legjobban szigeteljük, mert en­nek hijján nagyon sok áramot fogyasztunk, nagyon sok pénzt leszünk kénytelenek kiadni ér­te. Ezért nem szabad megen­gedni, hogy a drága pénzen vá- 1 sár olt ár ammal termelt meleg réseken, rosszul szigetelt ajtó­­kön, ablakokon kiszivárogjon. Magától értetődik, hogy a rendelkezésre álló fűtési mód­szerek között választhatunk az ország minden részében. Onta­­rióban és Quebecben bőven van áram, ugyanakkor Albertában és Saskatchewanban nagyon sok a gáz. 340 A History of Hungary nians were summed up in a memorandum of 1892, which they attempted to present to Francis Joseph direct in Vienna. The suit launched against them by the Hungarian government availed only to enable foreign propaganda to denounce the action. The Liga Culturala, founded in Bucharest in 1891, assisted in the organization and fostering of the Rumanian ir­redentists. As a matter of fact, the Rumanians of Transylvania, instead of being persecuted, became con­tinually stronger, both socially and economically, groups of a self-confident intelligentsia gradually emerging from their midst. Assisted by their numerous financial institutes, and by capital flowing across the boundary from Rumania, they purchased farm properties from Magyars in large tracts. The young Stephen Bethlen warned the government in vain about the weakening of the Magyars in Transylvania. There, too, the mi­nority, the Rumanian element, or rather the govern­ment of Bucharest, played the active role. When, in 1905, Premier Tisza conferred with the fourteen Ru­manian members of the Hungarian parliament from Transylvania, it became evident that they had ter­ritorial aims, and that in every important question they depended on instructions from Bucharest. One of the great drawbacks of the dualistic system was that the Magyars lost their direct contact with the public opinion of Western Europe, since they neg­lected to follow Kossuth’s example in attempting to make their views and difficulties understood. After 1871, French scholars visited the countries east of Ger-The Era of Dualism II 337 ing. The society known as Ceskoslovenska Jednota, founded in 1896, nurtured this conception. The real leader of this movement was Thomas G. Masaryk, professor at the university of Prague, who reared his students in “realism” and liberal principles. The Slovak national movement showed inactivity, leaving leader­ship to others. The Croat-Hungarian relations somewhat reminded one of Austro-Hungarian affairs. The agreement of 1868 was, there too, assured by the Croat National Party (1873-1906) and, as with Tisza’s Liberal party in Hungary, its success at the polls was due to a rather restricted franchise and was similarly unpopular. The independent movement was represented by the party of Starcevic, which was not only against Plungary, but against any connections with any other state. Nothing shows more clearly the shortsightedness of Hungary than the actions of Ban Khuen-Héderváry, who, be­tween 1883 and 1903, purposely favored the Serbian minority in Croatia and willingly gave them conces­sions strengthening the influence of Serbian deputies in the Croat National Party. This policy continued afterward, too, assisting, in fact, the schemes directed against the Monarchy. Later on, the Starcevic Party, headed by Anton Frank, gave up its struggle for com­plete independence, aiming at a sört of three-fold state under the Habsburg dynasty, with Croatia as a separate kingdom. The peasant leader, Stephen Radio, later­­shot in the Yugoslav parliament, was then in touch with the Czechs, with whom he drafted a plan of

Next

/
Thumbnails
Contents