Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-20 / 25. szám

*

Winnipeg, Man. 1975. június 20.

Az Amerikai Magyar Református Egyház tiltakozása az erdélyi magyarság újabb elnyomása ellen

Az Egyházak Világ,tanácsa és a Református Világszövetség elé visízilk az erdélyi magyarság újabb üldölzését.

Az Amerikai Magyar Református Egyház j-uníus elsején és másjOidikán Liigoniierben tartott egylházkerületi gyűlésén a “ŰPüs poM Tanács” es az alkotnianyozö gyűlés tagjai nagy megdöbbenéssel értesültek! az erdélyi magyarság újabb üldözéséről és 'elnyomásáról. Nagy felniábo-rodással tárgyalták a kom munista román kormány újabb rendeletéit, amelyekben az egyházak történelmi dokumentumait, anyakönyveit, kulturális és művészi alkotásait a kormány elkobozza és állami tulajdonba vesizi, ezzel az erdélyi magyarságnak még az emlékét is ki akarván irtani a történelemből. Az ellenálló egyházakat bezárját, a papokat börtönnel (büntetik. A vallásos nevelést, a (magyar nyelvű oktatás megtorlásokkal a minimumra korlátozzák. Magyarlakta és a magyar alapítású községek nie vüket többé magyarul nem (használhatják. lA külföldire utazók s illegálisan ott ,tartózkodók vagyonát elkobozzák, stb.

Béky püspök, mint az Amerikai Magyar .Szövetség országos elnöke, ismerteti mindazokat a

memorandumokat, melyeket az AMSz az Elnökhöz és a Kongresszus külön bizottságai elé terjesztett.

Erdélyben niég mindig két és fél millió magyar él közöttük egy millió kétszázezer református;. Ezeknek a lassú kiirtása a történelem legnagyobb gyalázata.

A'brahám Dezső és Béky Zoltán püspökök javaslatára a köz gyűlés, egyhangúlag elhatározta ,hcgy az erdélyi magyarság elnyomásának, s az újabb üldözések megszüntetését kérve, a tragikus és felháborító ügyet nemcsak az Elniölk, a Külügyminisztérium és a Kongreszsízus illetékes bizottságai, hanem az Egyházak Világszövetsége — World Council of Churches — és a Református Egyházak Világszövetsége World Alliance of Reformed Ghurcih-es — elé viszi, mely Világszövetségeknek az Amerikai Magyar Református Egyház, — mint önálló domináció — évtizedek óta tagja.

A határozati javaslatot és az Amerikai Magyar Szövetségi hiteles dokumentumokkal alátámasztott (Memorandumát Béky püspök személyesen viszi Genfire és személyesen terjeszti az illetékes Világtanácsiok vezetői elé. —

Nemzetiségek viszonya a rendőrséggel British Columbiában

Dr. John Hogarth, volt kriminológia tanár, a B.C.-Í rendőrbiztottság elnöke, egyre ,bátorítja a nemzetiségi csoportokat, hogy vegyenek 'részt a rendőrség munkájában.

Mikor a Rendőr Egyetem a múlt márciusban .megnyílt, két keietindiai is volt a felvételre j jelentkező 83 férfi és 14 nő között. Ennyien kezdték ed a hároméves tananyagot és az elmélettel járó (gyakorlati -kiképzést. Persze, akadtak gondok is. Az például, liogy Kínában leír ézik a rendőr őket. Arra törekszünk, hogy ezt a felfogást megváltoztassuk — mondotta Dr. Hogarth.

(Nemzetiségi csoportokhoz tartozókat felkérnek majd arra is, hogy a kollégiumban tartsanak előadásokat. Magyarázzák meg, hogy az -egyes kultúrákban hogyan viszonylanak az emberek a rendőrhöz és ezáltal tetgyék lehetővé, hogy a szol

gálatban levő rendőr, akaratiamul is, nemzetiségi érzékenységeket sértsen meg. I

A kollégium a vancouverij Seaforth Armory mögött van, j olyan helyen, amely nemcsak! az elméleti, hanem a gyakorlati! kiképzés végrehajtásara is al~ í kalma-s. Az első tiz hetet a jelöltek a tanteremében töltik. Ezt köv-etőleg térnek át a gyakorlati kiképzésre, annak a rendőri egységnek a kenetében, amely kiválasztotta a jelöltet. Ez után ismét két hét tanterem, majd 90 hét gyakorlati kiképzés -következik. A tanfolyam elvégzése utána a jelölt első osztályú .tiszt té le-szi é-vi 12 ezer dollár körüli fizetéssel.

A kollégiumiban négy területen folyik a tanítás; testnevelés, jog, közlekedés-rendészet és bizonyos társadalom tudományi ismeretek.

(Folytatás a 8. oldalon)

ÁGOSTON EDE:

MARADJ MEG MAGYARNAK!- Molnár Csaba barátomnak. -Idézzem-e hogyan

születtek az álmok Apád és jó Anyád

szenvedő lelkében?

Vagy talán elmondjam

jövődről _ mint látnok — életed tavaszát

az élet tükrében? '

Nem teszem! Kár volna e szép ünnepnapot többi elszürkülttel

színtelennek látni: Hagyjuk, mert nem tudja mit cserébe kapott vele a jövődet

szebbé varázsolni!

A jövő terveit

mérnöki logarléc pontossága tegye előtted ismertté;

S abban erényeid

mint alkotó vasérc, éltedet építse

és azt tegye széppé!

Tizánhárom évvel,

mint ifjú cseréltél s uj hazának lettél a fogadott gyermeke:

Fiam! Ne feledd el

azt, hogy honnan jöttél, s mely hazának voltál az első szülötte!

Szüleid alkonya

vezéreljen Téged, kik lássák majd tőled

súlyát e szavaknak ... Családfád közé, ha idegenek tértek, együtt tartsd meg őket

szerető M A G Y A R-nak!

* * *

1972, j:un. 12. Oakland. Calif. (A “KAPUZÁRÁS” c. gyűjteményiből.) —

MARITS L.:

RÉGI MÓDSZEREK

— ÚJ ÁLDOZATOK

Szolzsenyicin beleköpöf a levesbe

(Folytatás)

A beyro.utlii sajtóértekezleten nyilvánosságira került vallatás! módszerekről nekünk is tudomásunk volt. Nem új részünkre a másoknak talán különösnek tűnő, “köldök alattira” összpontosított kinzási módszer. A zsidó vallató közegeknek ez az eljárása a freudizmusban kulmináló, velüksziületett, tudatalatti sexoicentriktusisággal magyarázfhiajtó, — A jeges vizes beöntéssel Kovács Bélát, a Kisgazdapárt v. főtitkárát is kezelték. Férjes asszonyoknak férjük jelenlétéiben a vallatóktól való megbecstelenitése “rutinszerű” volt a makacs delikvensek megdolgozásához,

I-gy járt 1948-ban egy állitólagios tiszti ös-szeesküvéstben vezető szerepet játszó, súlyos tüdőlövéses, v. ludovikás főihadnagy, Modes-ztó Gyula is. Letartóztatása előtt Szentendrén a demokratikus honvédség mozgósítási előadója volt. Tekintetted arra, hogy nem vallott kellőjktépen, viszont egy esetleges verés időelőtti halálát okozhatta volna, igjy a mézes-heteit élő fiatal feleségét féltucat Kát. Pol-os nyomozó megerőszakolva, — beismerő vallomást ért el. (A Katona Politikai a Bartók Béia-u. 23 alatti volt Hadiklaktanyáíban működött. Ha pincéjének; falai 'beszélni tudnának!)

A szovjet KGB zsidótlanitott szakköreiben már régóta fölöslegesnek és túlhaladottnak tart ják az Izraelben divatos vallatás! .módszereket. A KGB ma “speciális” elmegyógyászati klinikáinak “humanitása” messze

mögötte hagyja a Péter-Auspitz Gáboriék által bevezetett szörny tetteket.

A Beyrioufchban elhangzottakat követő nemzetközi sajtóvisszhang, némi elégtétel nekünk, mert eddig mi magyarok inkább csak suttogva emlékeztünk minderről a “szabad” világban —, félve az antiszemitizmus vádjától. — Igaz, mostanában a zsidóság befolyása a világpolitika mozgató erő-ke jelentősen -csőikként. -Sajtó-, film-, TV-propagandávail felépített " erkölcs-i tőkéjének” hitele kimerülőben van. Az arabokra nem lehet a fasizmus, nácizmus vádját rásütni. Az araboknak olajukból alakított tőkeképzése fantasztikus méreteket öltve, jóelőre megállapított terv alapján nyílt támadásba imént át a zsidó tőke ellen a világközgazdaság minden területén. Ma az arab tőke odaüt, ahol a zsidók a legérzékenyebbek, tudniillik -profitjukra. Akik áldozatai az ószövetségi (bosszúnak, az aranyborjú-imádatnak, ennek csak örülhetnek. Nem vagyok elfogult, nem általánosítok, nem gyűlölködöm, inkább nem szeretem a zsidókat. Ezt meg,érti mindenki, aki vadaim találkozott velük az ÁVH-án, vagy a KAT. POL. osztályon fogplyként. Ne várja el hát senki, hogy Izraelért szurkoljak, vagy aggódják. A bennünket elválasztó gyötrelmek feneketlen, áthidalhatatlan szakadékát szenilis fejvadászok, mint (Simon Wiesethal is, -csak még mélyebbre ássák!

Itt volna azonban az ideje, hogy mi is, például a Volt Politikai Foglyók Szövetsége memorandumok, 1 ‘ világgyülése k’ ’, gyűjtések helyett számiba vegyük a -politikamentesi nemzetszolgálatunkért elszenvedett kegyetlenkedéséket, tortúrákat, felkészülve azon bekövetkezendő -esetre, amikor józanság, és igazság fog győzedelmeskedni.

Ste. Re-my 1975. már. 10.-én.

(Folytatás az első oldalról)

iA GPU-NKVD-nál Jad'oga | csatlósa és ügyiben barátja Jakjob Szorenszon volt, ikit jobban ismertek Jakoiv Pavlovics Agranov név alatt, ő is volt Cseka- ; tag, majd a moszkvai perieket készítette elő, — igaz, a végén 1939-ben őt is kivégezték . ..

Jagoda utóda, Nilkoláj Jvanovics Jezslov, a párt központi bizottságának tagja, 1936-ban az NKVD feje lett (majd 1938- ban Berta ült helyére; Jezsovot pedig letartóztatták ás valószinüleg a következő években kivégezték.) Berta nem,, de Jezísov zsidó volt, csakúgy, mint a Milícia Főigazgatóságának vezetője: Lev NikoJiajevics

Belszki is. i

A koncentrációs táborok köz- | ponti igazgatósága Jagoda, Agr j ranov és Jezsov irányítása és ! ellenőrzése alatt állt, a táborok j főparancsnoka pedig Matvej1 Bavidovios Berman volt, — szín i ten izraelita, hasonióképem csat: lósa: Szemen Grigorievics Rappoport. valamint Laza Joszc-1 levies Kogan, a Fehér-tengeri koncentrációs táborök vezetője, Szemen Pirin, a Balti-tengeri koncentrációs táborok parancsnoka és Apetter, a börtönök főigazgatóságának .felelőse.

Amint láttuk, Szolzsenyicin azt is kifejezte az újságíróknak adott válaszában, — kik szemére vetették, ihogy zsidó tábodparanicsuiokok neveit idézte, — hogy szeretné, ha egyszer a zsidók is bevallanák bűneiket.

S talán nem lehetetlen, hogy egy szép napon egy zsidó, is meilverve bevallja majd, hogy egyes izraeliták sok-sok évvel | Hitler előtt már, r észt vettek a büntető táborok világának meg szervezésében. Ezzel csak utánoznák Dr. Oscar Lévy példáját, ki Angliában, 1920-ban, G. Pitt Rivers ”Az orosz forradalom világ jelentősége” c. kiadványhoz irt előszavában teljesőszinteséggel így nyilatkozott:

‘'Nyugtalansággal jegyezte meg, Ön,—Írja Lévy Pitt Rivers hez — 'hogy a kommunizmusnak és ugyancsak a kapitalizmusnak hajtóerejét zsidók iszolgáltatják, — a világ súlyos anyagi és erkölcsi kárára. Lényegében Ön is sejti, hogy e kü- j louneges politika oka a zsidók j hatalmas idealizmusában irej-1 lik. S igaza is van ... Zsidó fa- I ju férfiak és nők, mint Haase, > Levin, Roza Luxemjbuig, Lau- 1 dauer, Kurt Eisner: — Mózestől 1 Marxig — elméletben és gya- | korlatban, idealizmusban és I materializmusban, filozófiában! és politikában ma is azok, annk mindig s: voltak: szenvedélyesen szolgálják kitűzött céljaikat és eszményeiket s készek kiontani utolsó csepp vérüket is látomásaik xnegvalóisitása »céljából.

Erre viszont azt mondhatja Ön, ihiogy e látomások mind hamisak ... s ismét csak igaza van. Ezen szemrehányása, ami bizonyosan alapul is szolgál antiszemitizmusának;, teljességgel indokolt: E téren .hajlandó vagyok önnek kezet nyújtani is megvédeni önt minden olyan vád ellen, 'hogy szítja a fajgyűlöletet.

... Meggyónom önnek őszintén, nyíltan, akkora ibánkódással, hogy csak egy zsioitáros fejezhetné k|i zokogásait ily módon:

Mi, (zsidók) a világ megváltói képében tetszelegtünk, azzal dicsekedtünk, fhogy mi adtuik a

Trudeau

külpoilikája

(Folytatás az első oldalról)

kük Claude Heanultnak a United Press- International munkatársának. Olyan külpolitika kiművelésére törekszik, amely lehetővé teszi, (hogy -saját elképzeléseit a saját érd-eke és Ízlése szerint próbálja megvalósítani.”

AZ ATYAFIAK

PÁSZTOR JÓZSEF

teste meghajolt. A gondola-ta-lba merült. A lelke, a szive nyitva volt. Éles m'yiilaik záporozták Csak naigysokái a csitult te. Felállt. Néhány tétova lépést tett. (Haloványan mosolygott. Megindult kifelé és maga elé súgta:-— Igen, a macska . .. Majd a házmester a májat elhozza.

Kime-nt. Beszélt a házmesterrel. Visszajött a lakáslba s bement a műterembe. A terve-zőszobába lépett. Egy kis állványra plaisiztelnt dobott, órákig formálta a masszát. Mái- alkonyor dott, a mikori abbahagyta. Ott állt az állvány közepén, nyersen, de mái- kibontakozva a vázlat, a “Ad astra”. Egy légiesen karcsú nő, lehunyt szemmel, átszellemült arccal!!, a lábujjai hegyén állva. A karját áhitabosan, -emelkedőn az ág, a asiUaig(ok felé tárva.

Csobánc^ felhevülten,, még bódulatba süppedve körülforgatta a kis állványt.

— Igein! ez ... Ez leisz a főmüvem — -susogta. — IMár az enyém. Megfogtam.

Fel és alá járkált, megí-megállt a vázlat előtt. Könnyes szemmel, boldogan elvo,natkozva minden mástól, mint -egy hatalmas rögeszméibe- belemélyedve ismételgette;

— Megiosináioim! Megcsinálom!

Mosolygott. Az üvegablakon kipillantott. Érezte, hogy a fény már oidakinn elszállt. Az órájához kapott.

— Ejha! — kiállította. — Fél hét és még nem is ebédeltem,. De milyen1 éhes vagyok!

Fürdőit, átöltözött. Dudorászott és mint egy nagy gyerek járt fel és alá a szobájában. Egyszerre a telefonhoz rohant. Hívta Sárikát. Boldogan mondta:

.r— Képzeld-, dolgoztam. Hat órát egyfolytában. Szeretlek.

— Ó, te inágy gyerek. Most tudom, hogy szeretsz.

Egy ikfils sóhajtás hallatszott a telefonban.

— Táncoltál dépiután? — kérdezte Csobáncz.

Halk nevetés- hallatszott.

— Mit szólsz hozzá, kétszer. Egy angol kért fel, -meg egy vidéki úr.

— Ki volt az a vidéki?

— Ne ájulj el, Karancsi földbirtokos. Egy régi udvarlóm.

— Hallottam róla. Szép kilátások!

Aztán halkabban' tette hozzá:

.— Köszönöm a virágot. Majd adok érte valamit.

; — Mit, kedves?

— 134 -— -Szegény, kis szivemet újra. Csáki ezt.

— Szeretlek — susogta a telefoniba Csobáncz.

XXII.

(Másnap délután, Sárika alighogy megitta a teáját, észrevette Bolya Gyurit a parketten. Kecsesen csúszkált égy ismeretlen!, szőke leánnyal. Valami átutazó német -gyárosnak, vagy földbirtokosnak a bánya lehetett. Pár pillanat múlva befejezte a zenekar a tangót s a legény Sárika asztala mellett helyezte e-1 a leányt,, ahol egy gőgös, merevarcú -porosz, ült s mellette kövér, édespillantású felesége kavargatta a teáját..

Bolya Gyuri -megpillantotta Sárikát s hirtelen az asztalánál te-nmett.

— Az összes kézcsókok és legmelegebb üdvözletek! -— harsogta Sárika felé.

Helyet foglalt s a hosszú lábait hihetetlen ügyességgel helyezte el az asztal affiatt.

Sáii-ka finom- mosolyai nézett rá.

—- Valid -be, tudsz már mindent?

— Susogtak az akácok valamit.

— Valószinüleg sokkal többet, mint amennyi igaz?

— Ó, az ilyen diszkrét ember, mint én, kihámozza a szín,igazságot.

Sárika felemelte a fejét és a fiatalember arcába nézett.

— Akkor talán -inkább arról beszélnél, hölgy mit keresel! te itt?

— Csak rólad lehet beszélni, Sárika. Érdekes asszony lettél. Ve-le-m nemi érdemes foglalkozni. Hol itt vagyok, hol amott keresem a megoldást. A frakkom már meg van hozzá. A képviselőséget is megígérték. Ha beválasztanak, minderre kedvesen bólongatni, fogok, igy elaréláthatóJlag óriási politikai karirert csinálok.

RácsLllant szem-e Sárikára.

— Egyébként elragadó szép vagy.

Sárika felkacagott.

— Szóval tetszeni neked?

— iSöha inem voltál ilyen szép, Sárika. Ugylátsziik -ez a változás használt? Megszabadultál a 'házasság jármától.

—■ ó, Istenem! ■— felelte Sária palástolt, pajkos mosolylyal. — Hogy beszélhetsz igy a házasságiról, ha mindenáron nősülni akarsz?

Bolya Gyuri fanyar -mosollyal válaszolt:- 135 —

A Kereskadtim! Osztály fontos közienéBye

Most érkezett értesítés szerint az IKKA junius elsejétől felemelte a iMagyarorsaágra kül dendő pénz és ajándékcsomagok küldési diját, azaz -kezelési költségét.

A küldési dij tehát 1975. június; 1-től:

$15.-ig bezárólag .... $1.00

$15.-tol $25.-ig ........... $1.50

$25.-tói $50.-ig ........... $2.00

$50.-tól feljebb .... $3.03

Úgyszintén a romániai küldéseknél, a küldött összeg 3.5 szá zalékát kell exchange fejében csatolni.

Kérjük fentiek szives tudomásulvételét s azt, hogy a következő küldésnél szíveskedjenek rendelésüket eszerint beküldeni.

Köszönettel a

KMU Kereskedelmi Osztálya.

Kémeih L. roékaiása: “Felismerte a szocialista valóság igazát’ *

(Folytatás az első oldalról)

gyeietüket. Pap nem volt; Mozart Requiemjével kezdődött a temetés. A budapesti rádió “168 óra’’ e. műsorában Albert iZsuzsa emlékezett meg róla: “Nem irodalmár volt, nean irodalmat csinált, ahogy Petőfi sem, Ady sem, Kölcsey sem; tanulmányaiban az őrlőik diák és tanár elfogulatlah tekintetével mérte az irodaimat, történelmet, filozófiát, s a jó orvos teljes odaadásával keresi a helyes gyógymódot társadalmi bajainkra .. . Tévedései, félreérthető kijelentései eltörpülnek minden iránt érzékeny jóakarata, mindig a beteljességet vállaló embersége mellett. Egyiki legnagyobb prózaiirfónk, a modern magyar regény úttörője, kicsiny drámai irodalmunkat maradandó értékekkel gyarapította”.

ONTARIO MAGYAR HANGJÁT HALLGASSA!

Az ONTARIÓI MAGYAROK legkedveltebb tartalmas Magyar Rádióműsorát:

Ezúton értesítem Rádiónk tisztelt hallgatóit, hogy adásaink óra ideje és adásaink napja, a- téli műsoridényre való tekintettel megváltozott. — -OKTÓBER hó 27-től, egy órás szórakoztató műsorunkat minden szombaton este 10.00-órától 11.00 óráig sugározzuk változatlanul a CHIN. Nemzetközi Rádióállomás már megszokott 101-es FM. hullámhosszán.

HALLGASSA A POLITIKÁTÓL MENTES SZÓRAKOZTATÓ HÉTVÉGI ZENÉS RÁDIÓ ADÁSAINKAT.

Rádió Stúdiónk felelős vezetője és müsorsz-erkesztője a clevelandi WZAK-FM. Magyar Rádió 6 év óta közkedvelt kanadai munkatársa,

MÁRFI M. LÓRÁNT. Rés.: 362-5136

Hallgassa Ontario Magyar Hangját

HIRDETÉSEK ÉS ÜZENETEK FELVÉTELE:

Ph.: 362-5136.

Hungarian Radio Ontario Magyar Hangja

Márfi M. Lóránt

i

4

■ ÖTVEN ÉVE A MAGYARSÁG SZOLUALATABAN!

! ALEX. A. KELEN LIMITED

■ KELEN TRAVEL SERVICE

1467 Mansfield St„ Montreal, Que. Telefon: 842-9548.

Forduljon bizalommal irodánkhoz.

Utazások a világ minden részébe.

Főképviselet. Naponta küldjük a megbízásokat iKltA* Budapestre. Rokoni támogatás az Income Tax

I I It It Ma alapból levonható.

TH7CVi Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába.

IIULlAi Fóképviselet.

1 “I: küldés Romániába. Igen gyors elintézés!

Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatok, Magyarori-Iszági válóperek.

A legrégibb magyar iroda, mely fiatalos gyorsasággal intézi

B ügyeit!

mm wm mm nassa Barna mm m iü ül ÜÜ :m

világnak a Megváltót, nia. viszont mi vagyunk a világ megrontói, rombolók, gyújtogatok, hóhérok. Mi azt Ígértük, hogy uj paradicsom feié vezetjük a világot, valójában azonban a pokoliba taszítottuk önöket. Nem volt semmi előrehaladás, legikevésbbé erkölcsi haladás.

.. .. Nézem a világot g annak szörnyűsége megremegtet, annál inkább reszketek, mivel ismerem ezen egész rémségnek szellemi okozóit. . . . ők azonban nincsenek tudatában, mit tesznek, itt is és minden cselekedetükben. Szemeik bezárultak a nyomor előtt, fülük süket a jajkiáltásokra, szivük kőkemény az európai anarchia láttára. Csák a maguk bajait látják, csak a saját sorsukon siránkoznak, csak a saját terhük alatt nyögnek.”

Ez az idézet 1920-iból származik. De ma uigyan mely zsidó

iró,----búit, vagiy más nyelvű —

lenne elég bátor egy ilyen mea oulpára? Pedig Szolzsenyicin ebben reménykedik s mi is csak ezt várjuk.

ÁRGUS — Párizs