Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-20 / 25. szám

A RÁGALOM REKORDJA (N..Y. M. Élet.) — Mái’ sok el­vetemült rágalmazó i:ást olvas­tam M agyarországról és a ma­gjai- népről', amióta az angol nyerni ‘‘tudiományos’’ kiadások betühalmazával is meg tudok birkózni. De mindezeken túl tesz Stephen Fischer-Galati, a Coloradói Egyetem történelem tanárának “Man. state and so­oty in East European Histo­ry1' (Az ember, az állam és a társadalom Kelet-Európa törté­nelmében) e. könyve, amelyet a newyorki Braeger kiadó adott ki] nemrégi Egy pár kirívó hazugságát — a Bukarestben született — szer­zőinek az alábbiakban idézem: “A X. század után ezek az országok, így Magyarország is messze elmaradtak Nyugat-Eu­­rópa kulturális fejlődés mögött. Az egyetlen fejlődést a hódító törökök modern ideái és jólétet árasztó gazdaságai újításai je­lentettek. — A francia forradalomig e­­zetoben az országokban nem történt semmi demokratikus megmozdulás .. .” Ezeket az emeletes valótlan­ságokhoz járul Joseph Held (Magyarországom született!), a New Brunswick! Egyetem tör­ténelem tanárának “Notes to the collapse of Hungarian So­ciety between the wars” (Jegy­zetek a két világháború közötti magyar társadalom csődjéről) c. tanulmánya, amit a kiadó a kötet végén közöl. Ebben a szennyir/atban a szerző a Ma­gyarország és a magyar nép ellen folytatott rágalom-hadjá­* * rat terén rekordot ér el. íme néhány példa: “A lészeg legények Ozorán történt csendargyilkossága jel­lemzi a legjobban a magyar nép határtalan vérszomját, bosszúálló kegyetlenségét. — A magyarság sohasem fo­gadta el a kereszténységet és ma is voltaképp még pogány. — A turáni és szumir képzelt rokonságot gálád hátsógondo­lattal szajkózzák a magyar e­­migiráció történészei, ily módon próbálva elhitetni a világgal a magyar felsőbbrendűséget. — Az évszázadokon át ural­kodó feudális osztály örökét a magyar k!ö|zéposztály nem tud­ta betölteni, ezéirt ő felelős a nemzeti múlt és jelen sorstra­gédiáiért. — Sem a hitlerista megszál­lás, sem pedig a szovjet gyar­mati uralom nem befolyásolta kedvezőtlenül a magva, törté­nelem alakulását. Magyaror­szág a saját társadalmi 'tehe­tetlensége következtében érde­melte ki azt, amit kapott . . ."I * * * Ennyi talán elég ebből a íör­­telemiből. Tanulság számunkra: hatalmas feladat vár az emigr rácjó magyar tudósaira, első­sorban történészeinkre, hogy hazánkat és népünket meg, tud­ják védeni a rázúduló rágalmak tűzönétől. Magyar tudós és író, történész és. kiadó, újság és fo­lyóirat fogjon össze, hogy meigvéd'hessük legdrágább kin­csünket: a becsületünket, a magyar nép évszázados törté­nelmi és kulturális értékeit. ZS. A. * “MAGYAR ÖSSZEOMLÁS"! még az emigrációs sajtó sem ; puoiikálja — (mit szólnak hoz­­zé .német barátaink ...?) Tito bevonuló partizánjai tán véres bosszút álltak — per­sze a magyarokon ... A szeren­csétlen zsidóvérengzésekkel kapcsolatban pedig tény az, hogy a munikaszolgálatos ma­gyar zsidó (túlnyomó százalék­ban) életben maradt (!) a sú­lyos életveszteség az otthon­maradt civilek között történt, akiket a német hatóságok 44- ben elszállítottak ... éö hogy visszatérjük e sorok elejére, az a magyar társadalom, amely Held tízeppi tanár úr szerint a két háború között összeomlott (sic) 4-4-4-5-beu az Európára auduló bolsevista gőzhengert Budapestnél még 100 napig fenntartotta — Bécs 3 nap alatt esett el . .. Egész Kelet Európá­ban Mo. volt az UTOLSÓ 1949- be.n (!) a kommunizmusnak való behódoiásávai — az ösez. s többi szomszédjait utárr .. . A “drank nach Osten' 15rt) éve tart és ennek a német tév­­elméletnek az árát mi magya­rok (és a többi keleteuiuópai nép) azóta fizetjük vérrel és könnyel. A nyugati világgal el kellett hitetni, hogy Kelet-Eu­rópábán semmi értékes, vagy kulturális nincs, csakis olyan, amit oda egy népi német vitt be. Ezt a “schimpfoló hadjára­tot’ otthon mi) magyarok is láthattuk, amikor a németek a végtelenségig biztosítottak m n két, hogy a Szovjetben semmi jó nincsen — (pedig van ott is, ha nem ils minden) ■—• és ezért nekik oda be kell menni ‘ren­det csinálná’. A német lédeki Ke­let-Európa annexálását nem adta fel, s a fennt ismertetett szégyenteljes könyv szellemi e­­lőkészitése ennek illetve ebbe a kategóriába esik. Sz. J. LAJOSSY SÁNDOR: ANGLIA ÉS A KÖZÖSPIAC! A Munkáspárt miután hata­lomra került, Mi’. Harold Wil­son miniszterelnök kijelentette, hogy pártja nevében Anglia Kö­­zöspiarc-tagságának felülvizs­gálását kéri, mert a konzerva­tív kormány által elfogadott feltételeket nem tartja méltá­nyosnak. Ettől fogva figyelemmel kí­sértem úgy a politikai, mint a gazdasági életet. Politikai síkon Edward Heath visszavonult a Konzervatív Párt éléről és át­adta helyét Mrs Margaret That­­cheir-nak (első hölgypolitikus a párt élén). Ugyanakkor inga­­szerüen megindult Bonden és Brüsszel között a tárgyalás és hol itt, hol ott tanácskoztak Anglia Iközöspiaci tagságáról. Mivel konkrét megegyezés nem jött létre, igy utolsó szó jogán a döntést az Egyesült Király­ság (Anglia, Skócia, Welsz és Észak Írország,) népeire íbiiizták és az általános választás nap­ját 1975, június 5.-ére rendel­ték el. Ezalatt a gazdasági életben is számos kién ysz er változás kö­vetkezett be. A közismert olaj­krízis és a Közöspiac Államai­nak gazdasági nehézségeiből adódó inflációs hullámzás 20% flölé emelkedett (a valóságban jóval többi) és úgyszólván az élet minden területén (élelem, lakás, adó, közszolgáltatási di­jak, stb.) érzékenyen érezhető Vod/t. A gazdasági romlást to­vább fokozta egyrészt a töme­ge® munkanélküliségi, másrészt a dolgozó vállalatoknál fellépő állam dósait ni« nka b érkö ve te lé; (sztrájk). Amikor tehát a szokásos vá­lasztást előkészítő kampány megkezdéséit, s aki csak szá­mított (Mr. Harold Wilson, Mr. Edward Heath, Mus. Margaret Tatcheir, Mr. Jeremiah Thorpe, Mr. Enodh Powell, sfcb.) megje­lent a színen és Amiglia Közös­­piac-tagisága mellett, vagy el­len foglalt állást. Ugyanakkor életbe lépett a kényszerszabad­ságolás, megszűnt a túlóra és az esetleges négynapos munka­hét lehetőség kedvrelenitette el az embereket. Azok pedig (már mint a politikai iránymutatók) a TV,'Rádió és minden elkép­zelhető néphez vezető csator­­nánkeresztül lelkesítették, vagy még jobban lehangolták hallga­tóságukat. f A közös vetélkedés két szó­ban nyert kifejezést: in or out. A Közöspiac keretein belül, vagy kívül?! — Ennek megfe­lelően a Kő zöjspiac - p árt i a k Winnipeg, Man. 1975. .június 20. 3 hosszú távon jósoltak biztos jö­vőt, inig az ellenpárt független szabadságban a Commonwealt­­országok (Kanada, New Zea­land és Ausztrália) és az úgy­nevezett el nem kötelezett álla­mok (mint Amerika) oldalán jelölték meg (Anglia helyét. Aztán elérkezett június 5.-e. A Közöspiac hivei (Wels-t ki­véve', ahol csak 52%-ot értek eii) mindenütt fényes .győzelmet arattak az ellenpártoin. Orszá­gos viszonylatban 67.3:32.7% arányában eldöntötték Anglia (Folytatás a 6. oldalon) Requiem Mindszenty biboros lelkiüdvéért Chilében yász-szalagos zász-A Chilei rom kát. Szent Lász­ló egyházközség május 11.-én felemelően szép Requiemmel emlékezett meg elhalt — de ö­­rök időkre felejthetetlen — her­cegprímásunkról — Mindszenty Józsefről. A kiandellaberek lo­bogó fénye az emlékezés fájdal­­n. is érzésével töltötte el a val­lás különbség nélkül megjelent magyar és emigráns kolóniák tagjait és a nagy számban je­lenlevő chileieket. A katafalkct a nemzeti színű zászló takarta és piros,-fehér-zöld virág diszi­­tette. Az oltárkörül helyezke­dett el a emigráns kolóniák SZÁLLJON MA HÁLAS0HAJ Irta: Balogh Győző ‘Kezed lábad kitörik, kitolják a szemed, — aztán mehetsz a­­merre látsz’ — iigy jellemezte gyermekkorunkban egy iskola­társam Trianont, ahogy akkor Magyarországgal a müveit nyu­gat elbánt. Ennek ellenére Mo.-on a népkonyhái sorbán­­állás évekkel előbb megszűnt, mint az u.n. “soup kitchen’ a világ leggazdagabb államában, az USA-ban ... A 30-as évek végei elé Mo.-ról eltűnt a ve­szettség kötelező védőoltások következtében, Európában el­sőnek (az USA-ban ma is van). Nagybudapest területén tilos volt kinti vécé (outhouse) épi­­tése, törvény tütotta első uno­katestvérek házasságát. Szo­ciális törvényeink, mint pl. gyermekek alkalmazása ipar­ban közel egy évszázaddal e­­lőbbi be lett tiltva nálunk, mint müveltnyugaton. Gyári munká­saink olasz Fiat kocsikra spó­roltak (vidéken megindult a föklrefomn) és a nemzet más­fél évtizeddel Trianon után op­timista önbizalommal és meg­elégedéssel nézett a jövőbe. 1938-ban Budapesten, tartották nagy sikerrel a katolikus világ­­szellemi találkozóját (Eucha­risztikus Kongresszus). Mind­ezekre visszagondolva megdöb­­bető (a M(o..-i születésű) Joseph Held, a New Brunswick-i egye­tem történetiem tanára tanul­mányának még a címe is, a­­rnely igy hangzik ‘Notes, to the collapse (? ?) off Hungarian Society between tire wars’ — s amely tanulmány Stephen Fischer-Galati (prof, of history, Univ. of Colorado) ‘Man, state and society in East European History’ c. (könyvének (Prager kiadó N.Y.) a végén, mint ki­egészítő fejezet lett publikálva. Held József ilyen és hasonló megállapitásokat tesz ‘tanul­mányában’ —: ‘a magyar nép határtalan vérszomjára és boez­­szuálló kegyetlenségére (!) vall az az eset, hogy a két világihá­ború között az Ozora nevű falu­ban aészegi legényele a csendőrt megölték’ (ejha? —hány rend­őrt ölnek meg évente az USA- ban?) — vagy ‘a magyarság sohasem fogadta el a keresz­ténységet és mi is voltaképp még pogány’ . .. ? — A 'könyv szerzője viszont olyan megálla­pításokat tesz, mint pl. 1A N. század éle a francia forradalom között az egyetlen fejlődést a török megszállás (!) jelentet­te’ ... * Bár' tudjuk a nyomdafesték mindent megbir, de azért fel­tételeztük, hogy varuna* hatá­rai légbőlkapott állításoknak, amiket u.n. Történelem Taná­rok (neon ‘amatőr történészek’) leírni és publikálni képepek, úgylátszik tévedtünk. A néme­tek milliószámra mészánoltak le az utolsó háborúban civile­ket, az angol amerikai légierő szintén megmutatta, mit tud tenni a civilek lemészárlása te­rén (lásd Hamburg, D. ez da, stb. Budapest) a spanyolok 3 éven át .gyilkolták egymást (a­­pácazárdák lemészárlása pl.) a csehek a háború, 3 utolsó nap­jában minden elérhető német katonát megöltek (v.ö. a prágai Pecel tér kivilágítása sz.uro.kiba­­mártott, élve meggyujtott né­met katonával, akik kőiül a tö­meg táncolt.) A szlovákok és csehek cca 75 ezer magyart mészároltak1 le és temettek el tíöjmegsirokfoan a Felvidéken. A románok a háború után az összes magyar város víztor­nyait .meg akarták mérgezni, a­­mit csak a szovjet közbelépése állított le az utolsó pillanatban. Ti-toék 60 ezer magyart pucol­tak el, mintegy 3-400 ezer ihior­­váttal együtt. A szovjet saját hazájában (és azon kívül elkö­vetett) atrocitásairól nem í­­szólva. És most valaki azzal akar minket szegény magyaro­kat ijesztgetni, hogy mi nem ülünk bele ebibe a társaságba, mert télek/ben nem vagyunk ke­resztények .. . ? — ők azok ta­lán? — ... A fentiek alapján ilyen megállapítást csakis, mint bóköt könyvelhetünk el — és igaz ami igaz, van is benne va­lami', t.i. iiogy mimások va­gyunk. Már Eötvös báró meg­írta egyik elbeszélésében 100 évvel ezelőtt, hogy atrocitások Mo.-on mindig idegen laikó:u falvakban történtek. A magy ír nép, de még a magyar hadsereg nevéhez sem fűződött SOHA SEMMIFÉLE ATROCITÁS. Ért kimondhatjuk a noviszádi vé­rengzés ellenére is, mert azt mint a magyar parlament vizs­gálata megállapította (lásd Kállay emlékiratait) magyar tisztként szereplő német agent­­provokatőrök (Feketehalmi és Zöldi parancsnokok valódi ne­vei Schwartzibeiig; és Zelltner) követték el, hogy a magyar és a délszláv népet egymásnak ug­rassák (divide et impera), ami által a német 'hadsereg, e súlyo­sodé terhen akartak) könnyite­­ni. A vizsgálat alatt e két volks­­deutech tiszt autóbavágta ma­gát, .átszáguidott Ausztriába, a­­lueűynek határán német hatósá­gok e két volt honvédtisztet SS őrnagyi unidormissal várták, a­­mit e két mákvirág ott a hatá­ron az autóból kiszállva magá­ra is húzott, A magyar nép hu­ta ‘tapintatqisága (?■•■) az oka annak, hogy ezt a tényt. A BIBLIÁBÓL “Mikor elcsügged bennem a lelkem, Te pedig tudod az én ösvényemet, hogy az úton, me­lyen járok, tőrt hánytak elém: tekints jobbra és lásd meg, hogy senki sincsen, aki ismer­ne, nincsen számomra mene­dék; senki sem tudakozódik fe­lőlem. Hívlak Téged, Uram, s ezt mondom: Te vagy oltalmam és örökségem az élőknek föl­dén. Figyelmezz esedezésem­­re.” (Zsolt. 142-4-7.) I Szálljon ma hálasóhaj Ki a temetőkbe, Hol apák pihennek Lent, a néma földben. De lelkűk Nálad van Fent a magas égben Örök boldogságban Örök fényességben. Te mondd meg jó Atyánk, Hogy gondolunk Rája, Hogy üres lett, szomorú, A kis házunk tája. Te mondd meg, Hogy Róla El nem feledkezünk, Neki köszönhetjük, Hogy megvan mindenünk. Magyarországi magyar ÜGYVÉD DR. RACSMÄNY BÉLA a budapesti ügyvédi Kamara volt tagja. Manitobái gyakorló ügyvéd, közjegyző, UJ cime: 203-504 Main St., Winnipeg, Man. R3C 1A7 — Telefon: 947-1513. Csak egy hiányzik nagyon, Mint nap: A jó Apa, Mióta ő elment, Az élet éjszaka. De hiszünk Uram Benned S ezért imádkozunk: Hogy egyszer boldogan Újra találkozzunk. INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO - BÉCS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST ^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron Repülő- és hajójegyek részletre is ^ Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek IKKA - TUZEX - (0MTURIST Pénzküldemények és vámmentes csomagok PÉNZ- £S GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KÖZJECYZÖSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. IKKA, TUZEX. COMTURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 Bloor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131. egy-egy 1 Okkal. 'Különösen emelte a gyász­­ünnepség, fényét az állam és katonai JUNTA elnökének Pi­nochet tábornok és feleségé­nek, továbbá a kormány tag­iéinak a magasiangu katonai, — tengerészeti- es earaibinero tisztek megjelenése. A “Keresztfáihoz megyek” egyházi komor ének megrázó dallama vezette be az öt pap által eeieicráilit szentmisét. Mise közben felsírt “Boldogasszony Anyánk — édes hazánkról ne íeledjkezzél el szegény magya­rokról” — Az volt az érzésünk ilyen mélyről még nem szállt íe'ü magyar könyörgés- a chilei ég alatt. A misie befejeztével Dr. Amb­rus József egy őszinte szívből jövő gyönyörű (magyar) be­széddel emlékezett meg az el­halt hercegprímás lelki és em­beri nagyságáról. A beszéd spanyol fordítása Törey Gábor a chilei Rádió Nációnál igazga­tójának munkája és ezt o is mondta el, mely mély Íratással volt a cmlei hiveklre. Maja vé­gül eget ostromló zokogással hangzott fel ’’Isten áld meg a magyart” — Érzésünk az volt, hogy ez nem szimbolikus teme­tés, — Requiem, — hanem her­cegprímásunk — megdicsőülé­se volt. A legnagyobb és legkomo­lyabb napilap “El Mer curio “három napon át emlékezett meg IMlndiszenty kardinálistól: az államelnök Pinochet tábor­nok, egy volt elnök, püspökök, politikusok, mély fájdalmunk­nak és részvétüknek adtak ki­fejezést 'kihangsúlyozva — ko­runk legnagyobb emberét ve­szítettük el, ki minden erejével a marxismius ellen és a szabad­ságért küzdött. — Amikor 2 év­vel ezelőtt a katonai junta vet­te kezébe a 'Chile sorsát, a Chi­leiek százai kérték,, hogy hívják meg a hercegprímást. Már még­is történtek az előkészületek a fogadására, die a Mindenható másképen 'határozott. — Ma az Isten trónja előtt imádkozik el­nyomott szomorú népéért! Santiago de Chile, 1975. május 25.-én. vitéz Huszkay László ezredes. PÁSZTOR JÓZSEF Mk. \ ■yé-AZ ATYAFIAK — Mindem1 áron? Csak valamilyen áron. Azért csicsereg­tem ennek a nagylábú, szőke német lánynak is. A portástól tudom, hogy a papája Essemoen kohótulajdonoa ’rt­f' k, ■ \ Ml B ele villant szeme Sárika szemébe. — De szivein szerint szívesebben udvarolnék neked. — Álég nem váltam el és szegény vagyok. — Irma néni most neked adja a garasai birtokot. Ö sosem rajongott a házasságotokért. Én is mindent elkövetnék, hogy felém hajoJj. — Várd aneg legalább, amíg dválokl És azután hátha már is szerelmes vagyak valakibe? Az ujjaival veregette az asztalt © a fiatalember szemébe nézett. Ez csodálkozva pillantott rá. — Nem. Ezt nekem tudni kellene. — Ó, Hát te mindent tudsz? Bolya Gyuri bólintott — Mindent. Legalább ami a famíliáiban történik. — Nem tudnál nekem valami érdekes újságot mondani? A fiatalember Sálika szemébe nézett. — De tudnék . . . Tudod azonban, hogy én diszkrét vagyok. Sárika finom fintorral felelte: — Tudom ... Meggyőződésem .. . Hát beszéld csak. — Az éjjel az uradat láttam, — Ugyan? És hol? — 'Nem túlságosan szolid helyem A “Marabu"-ban. — Ejnye .. . Hát persze .. . Hallottam., hogy Péter bá­csi akart egy kiesőit szórakozni.-— igém Jól vagy értesülve. Péter 'bácsi i-s ott volt ... Elragadó volt . . . Be isi mutatott a ‘jgráfnő”-nek, aki édes kö­zelségben ült mellette ... De tudod, hegy én diszkrét fiú vagyok. Sáriim felnevetett — Péter bácsitól ezt az örömet senkii sem sajnálja. — De az urad is. Sárika elpirult. Éles hangon mondta: — Csak nem akarod azt mondani, hogy • . . hogy- Cs:o - bámez egy olyan .kisi isenbiveÜ, egy kis fcármacsk'ával fcg’al • kozott? — 136 -— Meat . . . mert te neon voltál1 velem. Az ember olyan különös . . . Annyira a szokások rabja ... Sokáig,' miézegetuem a szobámat . . . Kiültem a balkonra is ... Már éjfél is elmúlt, amikor le akartam feküdni. Hiányoztiál ... És te? — Ne kérdezd, Sárikám. — Te i|Si soká aludtál el? — Soká. |, — Regg.et.; megjocsoltátok a begóniákat? — Meg, meg;. , : — A koldus maeskról ne feledkezz meg! — Nem. — Aztán legyen jojbb kedved holnap. — Igyekszem. —- Dolgoztál? — Nem. .. — Ejnye. Miért?-— Nem tudtam. — llyenkcr szenvedsz? — szenvedek . . . Valami új pirkad .bennem, — Találtát.! új modellt? — rgen . .. azaz, hogy nem. —- Hogy éntsem? — Találtam, de lemondtam róla. — Szép volt? — Jaj, milyen, nyugtalan vagyok! — Miért? — Hegy intem vagyok most veled. IMiegéreztem, hogy tör­ténik' veled valami. Igaz, kedves. Estefelé az inassal küld be a kispárnámat. Nem tudok nélküle aludni. Csókold meg a csücs­két, di ágam. — Mígösókoíom. — Pá édes. Kopogtat a szobaleány. Egy üveg kölnivizet hozattam vele. Mit fogsz, ebédelni? — Azt még: nem tudom. — Pá. Mondd még, egyszer halkan, drágám. Tudod. Cxio'eúLez a telefonba súgta: — Szeretlek. Sárika letette a kagylót. Gsobáncz még várt pár pillana­tig, az után óvatosan leeresztette a, kagylót ő is. Beült. A felső — 133 --

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents