Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-20 / 25. szám
2 *«!«(• Winnipeg, Man. 1975. június 20. Bz a cikksorozat válogatott | lyet 1975. fehrpár 3.-án Robert fontos; részleteket tartalmaz a j K. András, Munkaerő és Bebevándorlással és népességei j vándorlási Miniszter terjesztett foglalkozó Zöld Könyvből, ame- j a képviselőház elé. Bevándorlás politikai perspektívák (I. kötet) Ez a kötet analizálja a fontosabb elvi problémákat és fejtegeti a számításba jövő megoldás,okát. A sorozat többi kötete vizsgába a múlt irányzatokat, vagy leírja a jelenlegi eljárásmódokat. Az első kötet azonban a jövőbe nézve, vita tárgyává teszi a fontosabb céloj kát, amelyeket a jövendő kaj nadai bevándorlás kell szolgáljon, felveti azokat a Ihazai, vagy nemzetközi kérdéseket, amelyekre a bevándorlási politikának kell választ találnia és a jogi és közigazgatási keretet, amelyékben ennek a 'politikának érvényesülni kell. KIEMELKEDŐ PONTOK A bevándorlás politikai perspektívái Bevezetés A Zöld Könyv célja az, hogy alapokat nyújtson a kanadaiaknak, hogy konstruktiv módon DALOLJUNK... vitassák meg a bevándorlási politika szerepét abban, hogy olyan társadalom felépitéséhez nyújtson segítséget, amelyet •maguknak és gyermekeiknek kívánnak .. hogy segítse a kanadaiakat, hogy együttesen megfontolják azt a sok pozitív célt, amelynek elérésében a bevándorlási politika segítséget kell nyújtson és hogy megvizsgálják azokat a bonyolult kérdéseket, amelyeket meg kell oldani mielőtt olyan irányzatokat lehet lefektetni, amelyek legjobban segítik elő a fenti célokat. A Zöld Könyv nem nyújt határozott ajánlatokat, vagy nem javasol megoldásokat. A kérdéseket veti fel és megvitatja azokat a valásztási lehetőségeket, melyeket a kanadaiak tekin tetbe vehetnek a népesedés jövőjével kapcsolatban és azzal, hogy a bevándorlásnak milyen szerepe legyen abban. Népesség és Bevándorlás (1. fejezet) Nincs olyan nemzeti kérdés Kanadában, amely ne lenne kapcsolatban valamilyen módon a népességiünk fejlődésével. A népesség változásának bonyolult dinamikája szorosain ö.-oize van füzive az egész közgazdasággal, városaink életének minőségével és a kjölzszolgáltatásokkal. Mindezek a kérdések mély hatást gyakorolnak társadalmunk egészének politikai és kulturális fejlődésére. Ugyancsak befolyásolják döntéseinket a föld és erőforrásaink kiaknázásának tervezésére, környezetünk megvédése és abban, högy kiküszöböljük ä= zaklat az egyenlőtlenségeket, bármi is1 legyen a természetük és eredetűik, amelyek a lehetőségekben rendelkezésére állanak egyéneiknek és a kanadai társadalom egyes szektorainak. Kanada nem áll szemben “né pesiségi problémával” a szokásos értelemben, de más értelemben Kanadának — mint más országnak — is van egy “demográfiai problémája”. Ez a városi túlnépesedésben és a regionális egyenlőtlenségekben nyilvánul meg és ablban az irányzatban, amely némely területekben elnépesiedést ás másokban nemkívánatos, lakosság növekedést von maga után,. Népesedés Mint több haladó nemzetekben, Kanadában is folyamatban van egy úgynevezett “demográfiai átmenet” — egy történelmi változás, amelyen a népesség átmegy egy magas születési, magas és' változó halálozási Magyar Hanglemezek 8-TRACK.es és cassette TAPEK Legolcsóbban, legnagyobb válasz, tékban kaphatók. Kérje ingyenes lemezárjegyzékünket. Szappanes Record Shop 3046 East 123 St., Cleveland, Ohio. 44120, U.S. Telefon: (216) 561-6924. äFäny és rövid' élettartamú állapiotból egy olyan állapotba, ' ahol az alacsony születési, ala- ] csony halálozási arány és bősz- j szu élettartam a szabály. Ahogy és amikor stabilizálódik egy népesség a születés és, íhaTálozások egyensúlyozása alapján,, a további gyarapodás a netto bevándorlás révén létesül — vagyis a külföldről érkező megtelepülő népmennyiség, leszámítva azokat, akik véglegesen eltávoznák az országból. Kanada népessége megközelíti ezt az egyensúly pontot. A 'kanadai történelem folyamán, a gyors' népesség gyarapodást támogató érvek gyakran kényszerítő hatást gyakoroltak és befolyásolták a nemzeti állásfoglalást a bevándorlás támogatására. Dacára, hogy ezek az érvek hathatósak voltak a múltban és .még mindég vannak sok támogatói, az érvek érvényessége a mai körülmények között kérdésessé vállt. A nagyarányú népessíéig gyarapodás, több okok alapján, kétségesnek tűnik sóik kanadainak, akik a mai iparosított és .elvárosiasitott társadalomban élnek. Az emelkedett lakosság a legtöbb haladó országokban, valamint Kanadában, túlnépesedett nagyvárosi területeket, lakáshiányt, művelhető föld megszorítás és környezet károsítást Í3ÍZ glő — vagyis jól ismert problémákat, amelyeket a legtöbb virágzó és tapasztalt társadalom jelenleg legyőzni törekszik. A lényeges népesség gyarapodás támogatói gyakran fejezték ki azt a véleményt, hogy az ebbő! származó nagyobb hazai piac, jelentős előnyöket nyújtana a kanadai ipar versenyképességének. A Munkaerő és (Bevándorlási Minisztérium által nemrég megjbizott tanulmányozás eredményei szerint a kanadai iparnak továbbra is fŐl&g egy kiterjesztett nemzetközi piacjct kell tekintetbe vennie ahelyett, hogy a kanadai lakosság jövő gyarapodására támaszkodjon.. Ha a kanadaiak kívánják, hogy a bevándorlási politika olyan szerkezetként működjön, amely a népesség gyarapodását tervszerűit irányítsa, akikor olyan bevándorlási programot kell elfogadni, amely alkalmat nyújt megbízható és haladó tervezésre a Kanadába érkezett bevándorlók számát illetőleg. (Folytatjuk) Meghalt vitéz Fráter Tamás vitéz FRÁTER TAMÁS páncélos százados, a toron,tói MHBK csoport éveken át volt i vezetője, minden magyar megmozdulás lelkes támogatója, május 26.-án, Torontóban elhunyt. Tetemét a r. kát. egyház szertartása szerint helyezték örök nyugalomra. Azóta már ő is ott van a Hadak útján Csaba királyfi s őzt. László égi seregében, a II. világháború megdicgőült hősei között. vitéz FRÁTER TAMÁS annak a hires ippi, érkeserüi, bélmezei é® rogozi FRÁTER csalának volt egyik késői leszármazottja, amelyikből származott Madách Imire felesége, Fráter Erzsébet, “Az ember tragédiájáénak ihletője és Fráter Lióránd huszár kapitány, a hires magyar nótaszerző. Emlékét kegyelettel megőrizzük! KÖTELES M. GYULA Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos. Suite 807-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald sarok WINNIPEG, MAN. R3C 0B9 Telefon: 943-6657 KICSI FEHÉR MESZELT SZOBA ... Szöveg: Hódossy Gida. Zene: dr. Dirner Gusztáv. Kicsi fehér meszelt szoba, Falon függő Mária-kép, Egy sarokban az asztalnál Halvány fényű gyertya ég. Mellette egy lány és legény. A szemükben vágy és remény. A szivükben szerelem, — Tulipános ládán ülve, Tervezgetnek csendesen. A kemence szögletében Egy anyóka kuporog, Oívfloút tart a kv^ében,De az ajka nem mozog. Az ifjakat nézi, nézi, A múltakat felidézi S könny szökik a szemébe, Csak az a jó Isten tudja, Mi jutott az eszébe. A ZÖLDKÖVE* i GYŰRŰ IRTA: BRENDA JENŐ Különös ötlete támadt Katónak. Az én kedves, szép, zöld köves gyűrűmet kérte. Azt a kedves, isiztép, zöld köves gyűrűmet. Hízelkedve simult hozzám, mint egy selyemszőrü doromboló kis cica: >— 'Ugye, nekem adod?-— Mondtam már, hogy nem adhatom! Inkább veszek helyette egy másikat. Szebbet. Drágáhat. — De nekem ez kell! — Csacsi asszony! IMiért éppen ez? Ez a gyűrű nagyon kedves emlékem! .— Éppen azért! vagy jobban szereted mint engem? — Akaratos Kató semmit sem kap! Kitaszított magától és boszszusan toppantott a lábával. — Akarom! Érted? Akarom, hogy nekem add! Haragosan megrázta barna babafejét, vérvöröisre gyűlt ki az arca és sírásra görbült az ajka, amelyik pores volt, mint a rácseppentett vér. Szép volt mint egy rakoncátlan, makrancos kis kölyök. iKikacagtam. Ő pedig elfúló lélekzettel még ennyit mondott: — Aliiig nem adja nekem, addig nem jövök magához. Aztán elszaladt. És becsapta maga után az ajtót. Így vesztem én össze Katóval. — Csacsi Kató! — gondoltam magamban. — Olyan, mint egy elkényeztett rossz gyermek! Majd megpirongatom, hogyha visszajön. Mert bizonyos voltam benne, hogy visszajön. Máskor is történt köztünk hasonló háborúság. És mindig Kató kereste a kibékülést. Töredelmes bünbánattal jött, kérve, hogy ne haragudjak rá. S én ' mindig megpirongattam s min- j dig megbocsátottam neki. Mert szabad-e az asszonyo-1 kát ‘komolyan venni? Az asszonyok bájos eleven játékszerek. Ana valók, hogy bobólkás! fecsegésükkel elüldözzék ,tőlünk a gondokat. Hogy egy rövid félórára, vagy egy orára megint gyermekiekké tegyenek bennünket, komoly és nehéz ügyekkel foglalatoskodó öreg fiukat. Gyei uiokekké, akéü semmiségeknek örülnek, minden apróságon kacagnak és mit siem bőrödnek azzal, hogy majd, ha a játszóórának vége, ujjra a maga kegyttlensegében és ridegségében kerül velünk eafí'mbe a.z élet-Adiő Kató! Csacsi Kató! A viszontlátásra ! * * * A zöldköves gyűrűt anyámtól kaptam. Megcsókolta, úgy adta nekiem. Az ujjamra húzta, azután kezében tartva a kezem, me.g.sirngotta és azt .mondta: — A zöiid kő szerencsét hoz! Édes fiam! ó:h,; ha ez a gyűrű megoltalmazna minden bajtól, miniden szenvedéstől, úgy mintha én védenétek!! Viseld mindig az ujj,adón s valahányszor ráesik a pillantásod, gondolj rám. Ha pedig nagyon megszeretsz egy lányt és úgy érzed, hogy az méltó a te szeretetedre, méltó arra, hogy veled egy hosszú éiiet boldogságát, szenvedését nnegcidsza, add neki a gyűrűt. De vigyázz! Csakis akkor, hogy ha méltó reá! Akkor add neki a gyűrűt s mondd meg neki, hogy J ez a gyűrű olyan, mintha vele j anyai psoklomat adnám! i Jó, hegy nem adtam a gyűrűt Katónak! A nap ide süt az ablakba, ahol állok. .Sugarában sziki áztatom a zöldszinü követ, úgy gyönyörködöm benne. És melegséggel telik meg a szivem és szomorúsággal. Meid érzem, hogy miig élek, ez a gyűrű marad az én egyetlen igazi barátom, meghitt társam és soha nem találkozom azzal -a leánynyal, aki érdemes arra, hogy ezt az ereklyét megkapja. Ezt a gyűrűt csak annak a lánynak adnám, aki nem játékszer, szórakoztató hasiz ontalanság volna, hanem igazi nő. Okos, hogy megértse minden gondolatomat. Meleg,kiedélyü s jósizivü, hogy velem együtt érezzen. Nemes és 'becsületes, hogy jóban, rosszban tartson mellettem. Szép, nagyon szép, hogy 'gyönyörűségem teljen benne és sohase jusson az eszembe más aszs'zony. De született-e ilyen leány? Nem. Nem született. Ezért, amíg élek, ujjamon marad a zöldköves gyüirü. Már három nap múlt el s Kató még mindig nem jött viszaaa. — Csodálkoztam rajta. iMáskior, ha történt köztünk 1 valami, ilyenkor már jött. Féj lénkén, mint a csínyt tevő gyerí mek, aki fél a büntetéstől. És a ' kezemet csóikolta, hogy ne bánt sam. i i— Jó leszek ezentúl'! Jó leszek! Úgy teszek, ahogy parancsolod ! Visszajön most is. Hogyne' jönne vissza. Csak türelem! v * * Újra elmúlt két nap ■& Kató még mindig nem jött vissza. Bosszankodom egy kicsit. Megáldj Kató!! Ha előkerülsz, nem fogadlak azonnal kegyesen. Szigoru leszek hozzád! Megrójak! Nem bocsátók meg neked! Hagyom, bogy könyörögj, hogy sírva, rimánkodva kérd az eng.edelmet. tíiirni fogsz Kató és rimámkodni. Megáldj! * * * Egy hete várom és hiába várom. Reggel szökött jönni. Azaz, hogy csak nekem reggel, másnak késő délelőtt elintézve siirögnek, forognak a rendes emberek, amikor én későn, kelő lump felébredek és. várom Katót. Kényelmesen elnyujtózom a puiha meleg ágyban nézem az ablaktábla hasiadékain beszűrődő napsugarakat s halígatóizom, hogy miikor csór,re,n meg a külső folyosó ajtó zárjában a kulcs. Kip . . . köp . .. gyors lépések s már itt van, már nyitja az ajtót. Fölgyujtva a villanyt, a lezárt ablakredőnyök mögött sárga világoságu éjszakát csinál, azután kikacag, mert látja, hogy álmos szemekkel kunyorgatick, amig megszokom a fényt: — Maga még, most is alszik? tízég.yelje magát! É» már egy hete hiába várom, hiába lesem, mikor csörren meg a zárba a kulcs. Nem jön:. Nem. És ón, amikor végire felkelek s felhúzzam az ablak redőnyt, úgy érzem, hogy egyedül, nagyon egyedül vagyok -s gyűlölködve nézek szembe az ablaktáblákon beömlő, kacagó csúfon darus napfénnyel. Csodálatos az, hogy mennyire meg lehet szokni egy aszszonyt! Az éjjel sokáig nem tudtam aludni. A Kató nevét mondottam sokszor és hevesien kívántam őt, a szépet, a kedveset, a jót. Olyan az az asszony, mint egy forró, gőzölgő vérrel teleitatott, gazdag bujalevelü rózsa. Ah én Istenem'! Áldozni, mindent feláldozni érdemes egy ilyen asszonyért! így gondolkoztam éjjel, mikor majd megfojtott aiz ágyamat körülölelő puha, meleg fekete sötétség. Reggel pedig igy szóltam magamhoz: — iFi'u! Rossz utón jársz! A szerelem pompás, élvezetes játékszer annak a kezében, aki tud vele bánni. Aki ura és, parancsolója marad szenvedélyeinek, .kijelölve az utat, módot és a határokat! De ha felibéd kerekedik, ha elragad, iha visz maj gával, menekülj, mert bajba ke| rültél! A nő hűséges, kézcsóko! ló rabod, amíg érzi, hogy ember vagy arra, hogy neki és önmagádnak parancsolj. De nyomban gőgös zsarnokká, alattomos, ártani vágyó kisbestiává, csalfa álnokká lesz, amint megérzi, hogy erősebb nálad! Vigyázz fiú! Nehogy ostobaságot csinálj! így oktattam magamat reggel, amikor felhúztam az ablakié dőoiyt s a ragyogó napfény kiüidözte a puha, meleg, feikete éjszakát. * * * Erősen elhatároztam, hogy megfogadom az önmagámnak adott okos és holes tanácsot. De megint jött az éjszaka a meleg. A fekete. Megint, mint az izzó páncél ölelte körül a takaró. És lihegtem, mert fülledt, nehéz volt a levegő. És álmatlanul forgolódtam. És sóhajtoztam: — Kató! .'Kató! Eszembe jutott az utolsó csók ja. Mit nem adnék egyetlenegy csókjáért! Hát nem őrültség ez? Ő odahaza vergődik és vágyáklozjfe utánam. Mert tudom, hogy se éjjele, se nappala, amióta nem lát. Én pedig itten. Egy semmiség, egy szeszélyéit. Miért 1© kell neki az a gyűrű! Már két hete tart ez a kínszenvedés. S ő nem jön. Nem jön. Úgy, amint mondotta. Nem jön addig, amig megneni kapja a gyűrűt. De csak nem vitetem oda neki? Nem járulhatok eléje., hogy íme, itt van, bühánóan neked adom! Te parancsolsz .és én engedelmeskedem ! Nem lehet! Nem lehet! Oh miért is nem adtam neki akikor, amikor kérte! Egy ostoba gyűrűn s, egy zöldszinü kövön; múljon két 'ember boldogsága. UZ Ma újra nem aludtam. Nem bírom tovább! Elviszem neki! X * * Elvittem neki. Egyedül találtam. Felsiklott örömében, amikor meglátott. — Tudtam, hogy eljössz! Tud tani, hegy mégis, mégis nekem adod azt a gyűrűt! Te édes! Jöjj! Húzzad az ujjanira! Es. megölelt. Felhúztam a gyűrűt. Gyönyörködött benne, örömmel tapsolt, azután megveregette az arcomat. — Jó fiú vagy! Jutalmul cukrot kapsz. Nesze! tí megcsókolt. Fontoskodva és negédesen, mint ahogy az asszonyok kedvenc pap apályukat, vagy pudilikutyájuk orrát csókolják. Felugrottam. Szégyenkezve és. idegenül néztem rá. Uj volt nekem ez az anyáskodó, gyámkodó modor. És uj volt előttem az asszony arca is. Diadalmas öröm, ki’elégült hiúság ragyogott ezein az arcon s a szemében valamely acélos fényű, szigorú sugár jelent meg, ahogy rám nézett, amit az előtt soha sem láttam. Azelőtt alázatos, engedelmes volt a nézése, mint egy megtűrt hűséges rabé. Mig most egyszerié győzelmesen fejlődött, szeszélyes és uralkodni vágyó asszony. Meghajtottam a fejemet. Mert a gyűlni, a zöld sziliü kővel akkor már ott csillogott az ujján. — Hugó kérem ! A férj meglepetésében nem volt képes megbobrán'koziii a szentségtörésen. Parancsoljon drágám. — Én nem szoktam parancsolni ... csak kérni. — Tessék, akkor kérjen! — Jöjjön el velünk ma az áruházba. — Miért? Ki akar venni valamit? — Én, azaz maga. Veszünk agiy hintalovat Artui kának, mert megette a ispenótot. — De szivecském, már az elején megegyeztünk, hogy az üz- Jet az én dolgem. ,a gyermeknevelés pedig a magáé. Az asszony most már nyeregben erezte magát. — Igen az az én dolgom s csinálom is. Isten, tudja valahogyan úgy szaladt ki a számon, hogy “Artunkáim, ha megesed a spenótot, Apuka vesz neked egy hintalovat.” — ösztönösein is helyesen mondtam. A | gyér elmek éreznie kell, hogy apja is van. — Rendben van. Most majd megl fogja mondani, hogy apuka adott pénzt és anyuka most megveszi neíkled a hintalovat. — Isten őrizzen, hogy én ilyet mondjak! Doktor Schumacher az “Ante pubertás 'psyehoanalizis”-ben világosan kifejti, hogy micsoda törést okoz a gyermek zsenge lelkében, ha a szülő megmásítja a szavát. — Igaz, maga ezt nem tudhatja! — Már megint az intelligenciájával büszkélkedik?! — Azzal én nem ibüszkélfcedhetem, hogy olvastam Dr. Schumacbent. Ez a legkevesebb, ami elvárható egy olyan aszí szonytól, akinek papok, .művészek, jogtudósok és feltalálók vannak a családjában, j — Akkor nekem is termé-I szetes, hogy én viszont nem ol- i vasitam. Az én családomban csak lócsiszárok, diszmókiupenagyvágók és marhakupecek vannak, de az én disznókupec apám több pénzt csinált húsz év alatt, mint a maga famíliája | együttesen egész, életükön ke- i resztül. j -— Ebiben magának igaza van. Annál is. inkább azzal tudja kimutatni családja iránti szeretetét, hogy a drága idejéből is hajlandó feláldozni egy fél órát. — De drágám, tudhatja, hogy nekem ma estére Párizsban beül lennem. Holnap fontos üzleti tárgyalásom van a Francia Állammal! — Ha a tárgyalás, holnap van, miért kell magának már ma este Párizsban lennie? Már ma este is a Francia Állammal fog vacsorázni a Pigalle-on? ? ? — Drágám, maga ezt nem érti. Az üzletet fehér asztal mellett kötik, a zöld asztalon már csak aláírják a szerződést. — Nézze kedvesem, én nem kérek magától többet mint, | hogy fél órát töltsön velünk az árúházban, mig megvesszük a hintalovat. — Rendben van. Szóljon a sofőrnek, hogy megyünk az ’ árúházba. ELMELET ES GYAKORLAT IRTA: MILE TIBOR London. VALÓDI MINŐSÉGŰ FINOM-ŐRLÉSŰ KALOCSAI CSEMEGE PAPRIKA fontja $2.25 és szállítási költség. KOLBÁSZ, PÖRKÖLT, GULYÁSLEVES, PAPRIKÁSKRUMPLI, PAPRIKÁS SZALONNA. STB. EL SEM KÉPZELHETŐ VALÓDI HAZAI PAPRIKA NÉLKÜL. Elsőrangú ERŐS PAPRIKA fontja $2.50, 1/2 Font $1.50 és szállítási költség. Kiváló minőségű töretlen óhazai KAMILLA TEA fontja $3.85 és szállítási költség. Tiszta tojás TARHONYA legújabb magyarországi szállítmány FONTJA: $1.25 és szállítás. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba, R3C 2B6. Az áruház egyike volt a huszadik század üzleti csodáinak. Már* * * pusztán méreteivel ámulatba ejtette az embert. Egy-egy emeleten két-hároin különböző osztályon utcasor okát képező pútok között eltévedt az ember, mert az útbaigazító félórások elvesztek a rikoltó hirdetések tömkelegében. A pultok között, s a liftben és. lépcsőkön fel s alá hullámzó emberek .százai azt az érzést keltették, mintha az áruház egy összepréselt varos volna. Az is volt valóban, mert a világ minden árúján kivül, volt benne étterem söröző, kávézó, pihenő, gyerekszoba, betegszoba ápolónő vérekkel, or vosoikkal. . Artúrba nagyon élvezte a sokasaimat, amint elől ment a neveJőnővel, s utánuk a papa, mama. A papa már kezdte türelmét veszteni, mert a fél óra má. rég letelt. Egyszerre csak Arturka kitörő örömmel felsikoltott. A játék osztály bejáratánál — mintegy cégérül — ©,gy háremmé;teres hintaló állt. A gyerek egyből kijelentette, hogy neki ez a hintaló kell. Hiába magyarázták, hogy az be sem fér a lakásba, meg. nem is tudna felülni rá, s hiába mutogatták a töifcibi hintalovat, ő csak sirt, ordított, hogy neki csak az a nagy kell. Maga a játékosztály vezetője is megpróbálta lebeszélni, de hasz tálán. Hívták a játékosztály gyermek'-psychiáterét. Az is csak annyit ért el, hogy Arturka letépte a nyakkendőjét, és most már a padlóra vetvén magát, bömbölt tovább, Mikor mái a szája is habzott, az apja kétségbeesve kérdezte a feleségét: — Maga miért nem mondta, hogy ez a gyerek epilepsziás ?! — Jaj csak ne fesse az ördögöt a falra! . . . epilepsziás? ... hát honnan örökölte volna? ... talán a maga családjától? — Na hát ez már sok! .. . ezt nem fogadom el! Tudja meg, hogy én is olvastam psycholó'giát! A könyv világosan kimondja, hogy amelyik családban kirúgott pap, zúgügyvéd, ripacs színész, és nemzetközi szélhámos fordul elő, abból törvényszerűen kell lennie epilepsziásnak is. Közben nagy csődület támadt a .gyerek körül. Az apja majd elsülyedt szégyenében, s majd felrobbant mérgében, mikor arra gondolt, hogy ma a Francia Állam alighanem mással fog vacsorázni a Pigalle-on. Ekkor odalépett hozzájuk a játékosztály portása. Jóságra arcú, 'hófehér szakállú bácsi, akit főleg; megjelenése miatt alkalmaztak, s minden évben 'beöltöztették Mikulásnak. A gyerekek rajongták érte. Nagyon szerényen, de nyugodt magabiztonsággal megkérte a szülőket. — Engedelmet kérek uram. de én egy hét-gyermekes családapa vagyok. Öt fiút már felneveltem. Az én .gyakorlati tapasztalatommal segítségükre (Folytatás a 7. oldalon) Az asszony feszengve ült a székén. Talán még, válás is lesz belőíle, ha most zavarja a férjét a reggeli újságolvasás közben, s méghozzá éppen akkor, amikor a tőzsdei oldalt tanulmányozza. — Dehát mit megj nem tesz egy igazi anya a gyermekéért? !
