Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-13 / 24. szám

Winnipeg, Man. 1975. június 13. 340 EVES A PÁZMÁNY-EDYETEM ** Sokan vágjunk még a hon­talanságban, akiknek diplomá­ját a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem pe­csétje ékesíti. Senki me gondol­ja, hogy eltévesztettem a sor­rendet. Hosszadalmas lenne magyarázni, hogy miért 'kezdő­dött a “királyi" szóval. A ifjabb nemzedéknek ez ma már úgyis mindegy, mert éppen 25 évvel ezelőtt a,ápitó járnak patinás ne­vétől is megfosztották a moszk­­va bérencek. Háromfelé van szaggatva az ország, amikor l(j35-ben, Páz­mány Péter bíboros, esztergo­mi érsek a pozsonymelletti Nagyszombatban, egyetemi r angra emeli a jezsuiták 1561-i kollégiumát. A török kiűzése után végre a régi fővárosba, Budái a (1777), majd. hamaro­san mai végleges helyére, Pest­re helyezik át (1784). 1050-ben Eötvös Lóránt nevével cserélik fel a régit. Amikor Nagyszombat a ne­gyedik egyetemi városunk lett, a magyarság már harmadik év­századja vérzik a törők elleni küzdelembe. Történeti valóság, hogy hazánk a nyugati 'keresz­ténység délkeleti végvára volt Európában. Az Antemuraie Cbristianitatia (kereszténység védőbástyája nemzete nemcsak karddal, hanem könyvvel, tudo­mánnyal is kiérdemelte helyét a nap alat.. Félévezreddel meg­előzve kelteti és déli szoimiszéd­­jait, első egyeteme egyidőben keletkezik a többi középeurópai val. így a pécsi alapítását (1367) a bécsi csupán kettővel, a .árakéi pedig három évvel elő­zi meg. De Róma, “az örök­­város’’ egyeteme is csak 64 éves ez időtájt. Jóllehet a prágai már 1348-iban jön létre, mégis tudni kell, hogy ez volt a világ első németnyelvű egyeteme és mint ilyen, a krákióival együtt, évszázadokon át az is marad, ennélfogva a icisehek nem dicse­kedhetnek vele. Hiszen még alig száz éve, hogy 1382-ben külön német és cseh egyetemre osztják fel. A XIV. századbeli magyarok tudománysziomjára jellemző, hogy hamarosan egy másik egyetem, éspedig az ó­­biudai is megnyitja kapuit 1389-ben. Valószínűleg még .ma is állna, ha a mohácsi tragédia miatt meg nem szűnik a pécsi­vel egyidőben A.D. 152 . Har­madik egyetemünk, a pozsonyi 1467-ben létesül, vagyis amikor a pécsi száz esztendős. Érde­mes .megjegyezni, hogy ugyan­csak Mátyás király nevéhez fű­ződik az első magyar nyomda megalapítása Budán (1471) és ezt akkoriban, csak tíz rná.-ik előzte meg szerte a világon. Üres az. egész Balkán, még, mu- , tatéba sem akadt egyetlen e- j gyeteme. A hatalmas Oroszor-1 szagban is csak kettő létezett1 1830-ig, azok is késői alapítá­sok: a moszkvai (1755) és a kazáni (1804). Nagy-Magyar - ország területén viszont négy egyetemet tüntet fel a Cambrid­ge-! Prof. Darby atlasza. Nem volt mit berajzolni a balkáni térségbe, hiszen a bukarestit csak 1864-ben, a belgrádit pe­dig századunk elején, pont 70 éve kreálták. Sajnos, a trianoni béketanács fejesei elé, ilyen és hasonló bizonyítékokat a cseh­­oláh-szerb hazugságokra hall­gató, bosszúálló Clemenceau nem engedett. A trianoni rablásból élősködő oláhok, — a magyar alápitású kolozsvári egyetem beolvasztá­sával gúnyt űzve a párizsi bé­keszerződés szabad nyelvhasz­nálati 'cikkelyéből— porhintés­nek szánták a Babes-tBólyai ne­vű egyesitmény néhány magyar tanszékét: magyar nyelv és iro­dalom, történelem. A forrásom­ban közölt dékánok közül nyil­ván magyar nevű: Zoltán Ga­bos a fizikai, Constantin O/áli a közgazdasági és Nicola?' Both a phylológiai fakultás dé­kánja. Akárcsak a cisonkaor­­szágban — kommunista szokás szerint — itt isi külön egyetem az orvosi, Octavian Fodor veze­tésével. “Founded 1775 as a school, became faculty of me­dicine of the University of Cluj 1872.” Vagyis egyetlen! szóval sem .magyarázza, hogy ezt a kolozsvári egyetemet a magya­rok alapították 1872-ben. A je­lenlegi rumén határok közé kényszeritett három millió fő­nyi magyarságnak tehát nincs saját egyeteme és ezt az ősla­kos kultúrnépet — jogos igé­nyeit megtagadva — egy .maros vásárhelyi szintit-iskolával (“In­­stitutul de Teatru Szentgyörgyi István”) el'égitik ki az elnyo­mók. Szó sincs elragadtatásról, a­­midőn rámutatok arra a kivé­teles tárgyilagosságra, amellyel a csehek bevallják, hogy a po­zsonyi egyetem “founded 1919 i to replace the former Hnnga­nem fog megfeledkezni a temp- r lom aposloíMkiiletü püspök-, szónokáról sem, akiknek szód- | rát összezúzta a zsarnokság. Eljön az idő, amikor e szobor ismét régi helyén fóg állni, a jurátusok kedvenc Károlyi­­kertjében. Amint a törökvész, úgy a vörösvész is elmúlik. Áll­ni fog Buda és élni a .magyar. Dabas R- dr. * * * Források: international Hand- Irook of Universities (Edin­burgh, 1971); The New Cam­bridge Modern1 History — Atlas, 1970; Hugh Seton-Watson: Eastern Europe betw. .the wars 1918-1941, (third edition, revis­ed 1967); Gerevich Tibor: Ma­gyarország románkori emlékei, (Bp est, 1938). riam 'university established in 1914.” A kassai műegyetem “az 1964. alapítású besztercebányai bányászati és kohászati főisko­la utódjának” tekintik, mivel “a főiskola egyik részlege 1919- ben a magyar Sopronba került, a másik pedig a cseheknél ma­radt”. Neve után Ítélve, lehet­séges, hogy a kassai műegye­tem quaestora — Stefan Mo­­son — magyar származású. Nemzetünkkel együtt kultúi­­örökségünk fellegvára, a Páz­mány Péter-egyetém is át fogja vészelni korunk megpróbáltatá­sait. A Vasfüggöny és v«le a trianoni .határok el fognak tűn­ni. Az egyetemi templom ha­rangjai egy boldogabb nemze­dékinek fogják hirdetni majdan a feltámadást, hálás utókor Ä Triumph magazin februári száma és Noel Barber új könyve A Magyar Találkozó Állandó Titkársága ez évben is tudo­mányos, irodalmi és művészeti pályázatot hirdet, amelyben a magyar szellem minden kima­gasló értékű s, Írásban, vagy képen rögzíthető alkotása részt vehet. A pályaművet bárom pél­dányban (vagy fényképen) kell benyújtani. Nyomtatásban még meg neun jelent kéziratok csak név nélkül, jeligével adhatók .be. A szerző nevét, pontos lakcímét és rövid életrajzát ebben az esetben a pályamű jeligéjével ellátott külön zárt borítékban kell csatolni. A pályamüveket — az Árpá i Akadémia tagjai sorából, vagy más szakemberek közül felkért — három-liárom bíráló véle­ménye alapján az Állandó Tit­kárság arany, ezüst, vagy hronz Árpád-éremmel, díszoklevéllel, vagy oklevéllel tünteti ki. A pályázat batárideje: 1975. augusztus 20. A pályamunkákat az Állandó Titkárság címére kell megkül­deni. A benyújtott ipályamiumikákat mem. küldjük vissza, hanem azo­kat az Árpád Akadémia könyv- és irattárába helyezzük el. Or. Nádas János, a Magyar Találkozó Állandó Titkárságának vezetőije (1450 Grade Ave., Cleveland, Oh. 44107) MSzHS: — Figyelemre méltó újdonságok ezek. A TRIUMPH teljes egészében leközölte a ma gyár katolikus egyház kálváriá­járól szóló előadást, melyet Mindsizenty hercegprímás az összes amerikai és kanadai püs­pöküknek, sajátkezű kísérőiévé lével küldött. — Noel Barber: SEVEN DAYS OF FREEDOM c. könyve most jelent meg a New York-i DAY Publisher kiadásában. Barber nemcsak résztvett a forradalom ban, mint külföldi újságíró, de fejlövéssel meg is sebesült. — Könyve kitűnő összefoglalója a tragikus és dicsőséges forra­dalmi napoknak Budapesten. — Májuskirálynő Bál Vancouverben Hírek a Csendes Óceán melléi Az IMHBK Vancouvert Cső- nap déli 12 órától délután 5-ig portja nagysikerű Hősök Napi Vacsorát rendezett, a Magyar Társaskör székházában, május 31.-én, szlomibatoin este. A meg­hívott szónok Mátyás,ovsizky Zsolnay Miklós, a Cserkész Szö­vetség tiszteletbeli elnöke volt. Az est keretében az MHBK mintegy 40 kötetes könyvado­mányt adott át a Társaskörnek. Tamási Miklós köri ieln|ök ígé­retet tett, hogy az ajándékot hasztnositami és. a könyvtárt gyarapítani fogják. A Magyarok Nagyasszonya katolikus egyházközség tárla­tot rendez június' 22.-én, vasár-Kultúrtörténeti összehasonlí­tás céljából nem árt a legelső középkori egyetemeket is felso­rolni. Időrendben a .párizsi ve­zet (hb. 1150), követi .salernoi (1173), a reggiiói (1188), az ox­fordi (1190). Az árpádkori Ma­gyarország művelődéséire nagy hatással voltak az itáliai egye­temiek. Érthető is, mert abban a korszakban a legközelebbiek í voltak, továbbá sehol a világon 1 nem .nyílt meg annyi egyetem I a XII. — XIII. században — számszerűit tizenegy — egyet­len évszázadon bedül. Szinte egymással versengve keletkez­tek az egyetemi városok a ta­tárjárás előtti évtizedekben: Bologna (1200), Vicenza (1204), Arezzo (1215), Pádua1 (12122), .Nápoly (1224), Vercelli' (1228), stb. — Latin földről, mein pedig Germániából áram­lott hozzánk a keresztény mű­veltség. Ennek az itáliai befo­lyásnak ma is látható emlékei a pécsi, pannonhalmi, járki, ! deáki, iébényi, kisbényi, tűrje i, ■ ákosi, gyulafehérvári egyházak •és számos kisebb falusi temp­lom. A inegyvan)ö|tös szörnyű ösz­­szeomlás előtti egyetemeink európai egyenrangúságát, ma­gas színvonalát t.k. olyan nem­zetközi tekintély is elismeri, mint a korántsem pro-magyar, szigorú mértéket használó brit Hugh Seton-Watson: “Tire Hungarian universities .have a fairly good record and their faults may be said to ibe those of all European universities), in­cluding those of Great Britain.” Nem hallgatja el véleményét, a balkáni “kultúrájukat” égig magasztaló, oláhokról sem: “The -lowest level in 'Eastern Europe was that of the Rurna­­| man universities.” Az elmúlt harminc év alatt — j szovjet mintára — össze-visz­­! sxa darabolták a magyar köz­oktatási rendszert, s ezért nehe­zen tekinthető át. Nemcsak ; meglévő fakultásokból szervez- 1 teik különálló, új egyetemeket, hanem a felsőfokú techniku­mok (college) egész seregét lé­tesítették, még élelmiszeriparit is, A közművelődés terén is — a bolsevista “národnya .kultú­rát’’ utánozva — felfújt szá­mokkal ámítják a világot. Ezért j van ma Csohka-Magyaroinszá­­gon 7 tudomány —, illetve mű­egyetem, valamint további 11 másféllé t.k. orvosi, iközgazdasá­­gi, agrár, sőt kertészeti egye­tem is. Mi sem szemlélteti hatáso­sabban a maigyar kultúrfölényt, mint az a térkép, amely az eu­rópai egyetemek székhelyét és alapítási évét ábrázolja 1830-ig. GYAKORLOTT VARRÓGÉP KEZELŐK, mi OKTATÓK Tekintettel új gyárunk állandó kiterjedésére, szüksé­günk van gyakorlott személyek, vagy tanulók azon­nali felvételére. Kitűnő munkaviszony és lehető legmagasabb fizetés. Érdeklődni lehet: SILPIT INDUSTRIES LTD. EMPLOYEE RELATIONS DEPARTMENT 70 Arthur Street, Main Floor — Winnipeg, Man. a nagyteremben Kiállításra ke­rülnek a Vancouvert magyar művészek .szobrai képei, farag­­ványai. A sorsolásra kerülő festmény tiszta bevételét a he­lyi magyar cserkészek toron­tói táborozásának költségeire fordítják. A Társaskör “Csárdás Tánc­­císopo.rtja” május 25.-én Victo­­riában szerepelt, az ottani Fesz­tiválon. Igen ;naigy .sikerük volt, de nem pihennek babérjaikon, már most készülnek a North Vancouver Fesztiválra és a Van­couvert Ethnic Napokra. Köz­ben saját mulatságukra meg­rendezték a “Lárma BáL”-t. Csak éppenhogy a falak nem dültekl össze, de ők nagyon él­vezték. A Vancouvert Magyar énekkar július 5.-én, szombaton este rendezi hagyományos “Hajó­bál”-ját. A sétahajózás és a bál tartama 5 órás. Indulás ponto­san est© 8 órakor. Jegyek csak elővételben kaphatók Zsabka Katónál, telefon: 738n2'864. Be­lépő fejenként $12.50. öltözet: nyárias, illetve hawaii. Klub-est a vancruveri Magyar Társaskör helyiségében min­den kedden és csütörtökön, de csak a hónap mindlen harmadik csütörtöké “nedves”. A legkö­zelebbi június 19.-én. Leveles a május, virágos a rét ... — mondja egy magyar dalocska. A természetnek ez a tavaszi derűje egy rövid .estére bekopogtatott a Vancouvert Magyar Otthonba. Odavará­­zsolta egy csoport: ízléses, cso­dás aiszi'Oéssel. Remek munka volt ez a dekoráció. A nagyterein hamarosan megtelt vidám, mosolygó mag va rokkal. Mindenkit megérúintett a tavasz üde lehelete. A ibál fő­rendezője — Erdész Tibor — megnyitó szavai’ után Nagy Pé­ter műsorvezető bemutatta a jelölteket. A lányok izgalomtól kipirult arccal lépkedtek lovag­jaik karján. A táncpaikcttre ér­ve kecsesen meghajoltak s a közönség nagy tapssal üdvözöl­te öklét. Ekkor felcsendült a ze­ne és a keringő örökszép dal­lamára az ifjúság táncolva su­hant tova. mint tarkaszánnya j pillangók serege. A zenekar, ki- j tett magáért. Muzsikájuk egy- j arúnt uralta a sziveket és a Iá- 1 bakat. Közben az italmórők és j a .konyha tündérei " unat- j koztak. Elérkezett aztán a nagy pil­lanat. A műsorvezető felkérte Jeles Mária, Szlivka lrén( Mrs. Dalgleish), Bardóiczi Ferenc, Kaszás Gyula és Tamási Mik­lós zsűritagokat, hogy foglal­ják el helyeiket, majd színpadra kérte a jelölteket. Az ifjak a színpadig kísérték párjaikat, akik egyenként, do­bogó szívvel álltak a mikrofon elé és mondták el rövidke élet­­tjcrténtetüket, terveiket. 17 éve­sek, itt születtek, tanulnak, ki Syó'gypedagóg/u.s, ki laboráns, ki technikus akar lenni, van, i akii utazni szeretne. Közös sor­suk: mind dolgozni akar. Ma­gyar vér csörgedez ereikben. Beszélnek magyarul és kivétel nélkül szeretnének Magyaror­szágra látogatni, “haza menni”. A lánykák elfoglalták a he­lyeiket és remegve vártáik a döntést. A Bizottság visszavo­nult, a férfiak pedig szerenádot adtak a jelölteknek akik a fia­talság bajos mosolyával olya­nok voltak, mint egy-egy ifieslő, hamvas rózsabimibó. Nehéz dol­ga lehetett a zsűrinek, de végül is megszületett a döntés. Május­királynő : Kozák) Elvira. Udvar­ihölgyei: Király Márta, Brück Marika, Lusztig Marianna. A vi­rágcsokrokat és jutalmakat Ta­mási Miklós, a Társaskör elnö­ke adta át, Németh Amália asz­­.szony, a Női Kör elnökének közreműködésével. Végül az el­múlt év Májuskiii álynője, Fara­gó Szilvia ünnepélyesen átadta a ‘koronát és a palástot” utód­jának. Elvira királynő bizony majdnem elpityeredett a meg­hatottságtól. ----Sok szerencsét, kjs Május király nő! A vigalom a legjobb hangu­latban még tovább folyt a ko­­rahajnali órákig. Csak a rémü­lő, k voltak fáradtak. Több volt a jegyigénylés, mint a férőhely. Lassan úgy járunk itt, Vancou­verben, hogy “kicsi nekem ez a ház, kirúgom az: oldalát”. Végül még annyit, hogy a Májuskirálynő Bál hagyomá­nyos eseménye a Vancouvert magyarságnak!. öregkanadás honfitársaink kezdeményezték a Társaskör alapításával egy­­időlben. Annak pedig már több mint kc-rniitnic esztendeje. Kerti Jánosné. AZ ATYAFIAK PÁSZTOR JÓZSEF Hirtelen belemélyedt tekintete a szobrász szemébe. — Miért nem akart velem a Dunapolotába bejönni? Cső báné z lehunyta a szemét. — Ment ott állsz,ik a feleségem. — Maguk) szétváltak? Csobáncz mosolygott. — Hát ilyenformán . . . Jelenleg igy van . . . Nézze, ma­­igának nem. lehet hazudni ... A szép okos szemével belenéz úgyis a lelkiembe1 ... Hát ő ott alszik a Dunapalotában ... Én meg, . .. Én meg úgy látszik . .. úgyiátszik, hogy sehol ... — Az magától függ. Csobáncz szeme nagyot lobbant. — Hogyant? — Hogyan? — Hogyan? Piri felkacagott. >— Sehogyan. Azután leeresztette kezét az ölébe, sóhajtott, röpke pil­lantást vetett Csobáncz arcába. — Sehogyan, kedves barátom. ...i Csobáncz lassan lógatta a fejéit. — Valószínűleg a ligetben alszom, egy pádon. Piri kuncogva nevetett. — Az már rossz ilyenkor, ősszel. Hirtelen kitekintett a kocsi ablakán és egy lámpára mu-1 tatott, mely egy villa kapuja fölött égett. — Ött lakom). Már meg is állt a kocsi a kapu előtt. A soffőr kiszállt a kocsiból és csengetett. ifire bementek, az egész lakásban égett a villany. Hó­fehér hallba léptek. Piri levetett válláról a köpenyét s odaszólt az inasnak': — Főzizen fird|ss! feketéit s hozzák a nappaliba. Csobáncz körülnézett. A táncosnő mosolyogva figyelte, Hint aki egy gyermeknek játékot mutat.-v No, hogy tetszik? Ezzel, feleletet sem várva, odafutott az ebédlőibe s íel­­"ta az ajtót. Itt is fehér falak. Márta Terézia stüusú, barna, ükott, antik bútorok. Egy hatalmas, bronz hollandi — 126 — baiokklámpa árasztotta fényét a hófehér falakon diszlő, francia metszetekre és a vörös brokátfüggönyökre. — Minden fal fehér, — mondta halkan Csobáncz. — Finom egyszerű. Charmante Piri nyíltan belenézett a szobrász szemébe. — Így szeretem. A nappali1 is fehér, egypár iLouisseize székkel, néhány Poussin másolattal. Üveg 'csillár. Majd meg­látja. De mutatok még, valamit. Egy kis fehér ajtóhoz szaladt tánclépéseikkel. Fekete­fehér ,mozaiklapokkal burkolt folyosóra nyílt az ajtó,. A táncos­nő kilépett rajta s a szemben levő ajtót hiirteben felnyitotta s a kapcsolót felcsavarta. Ragyogó, hófehér csempével volt bo­rúvá a tágas tornászószoba fala, mely egyúttal fürdőszoba is volt. Nagy, szögletes, leméiyitett kád volt az egyik oldalán az­tán a manlnyezetrőli lefüggő, svéd tornaszer, a teterem kö­zepén nyújtó és más tornázó eszközök. Piri rámosolygoitt Csobánczra. — Itt) tartom rendben drága testemet. — Sikeresen — hajolt felé Csobáncz. Piri rákiáltott: — Nie udvaroljon! Rosszul áll magának. Megfogta Csobáncz felsőibabátjának egyik gombját. — Udvarolt maga egyáltalában életében. — Soha — felelte a szobrász. Mindketten felnevettek. A táncosnő szeme. belecsáUant a férfi szemébe. — No, akkor nálam ne kezdje. Inkább jöjjön a nappaliba. Azt az utálatos felsőkabátot pedig tegye le. Csobáncz hirtelen lerántotta magáról a kabátot. Körül­nézett, de az inas már felbukkant a bátamegett ési elkapta a kabátot. A kávé már ott állt egy kis asztalkán. Piri egy székre mutatott. — Méltóztassék. Leült: A cukortartót Csobáncz elé tolta.-— Nincs 'oukoin benne. Édesítse, ahogy akarja. A többi édességet majd éni adom. Csobáncz csodálkozva nézett rá. — Maga gúnyolódik velem. — 127 — Az Amerikai magyarsággal kapcsolatos uj kiadványok Széplaki József munkatár­sunknak három könyve jelenik meg ebben az évben. Mindhá­rom az amerikai magyarsággal kapcsolatos. A bicentennial év keretében szeretnénk olvasóink figyelmét felhívni, hogy ezek a kiadványok kiválóan alkalma­sak ajándéiko'zás céljára főleg amerikai barátainknak, könyv­táraknak és fiataljainknak, a­­kiiknek a magyar nyelv olvasá­sa már nehézségiét jelent. A.iájbbiiakban röviden ismer­tetjük a könyveket: 1. Joseph Széplaki. The Hun­garians in America. A Chiro­­nalogy & Fectbook. (Ethnic Chronology Series, Number 18) Dobbs Ferry. N.Y. Ocea­na Publications, Inc., 1975. 154 p. Ara: 6.—$. Megrendel ihető: Oceana Publicaitons, Inc., Dobbs Ferry, N.Y. 10522. A szerző időrendi felsorolást ad az amerikai magyarságról, dokumentumokkal és bibliográ­fiával alátámasztva. Adatokat, közöd a magyar szervezetekről, újság és folyóiratakiról, magyar könyvtári gyűjteményekről, is­kolákról, és kiemelkedő ma­gyar egyéniségekről. Statiszti­kát találunk a bevándorlásról és a menekültekről!,. Ismeretter­jesztő munka. Kiválóan alkal­mas 'gyermekeink magyar ön­tudatának az ápolásária. 2. Joseph .Széplaki'. Louis Kossuth “The Nation’s Guest”, A Bibliography on His Trip in the United Sta­tes, December 4, 1851 to July 14, 1852. Ligonier. Pa., Bethlen Press, 1975. 160 p. Ára: 5.—$. Megrendelhető: Bethlen Press, P.O. Box 637, Ligonier, Fa., 156558. Ez a bibliográfiai szakmun­ka több mint 1600 címleírást tartalmaz Kossuth amerikai út­járól. Rövid történelmi áttekin­tés után fokozatosan ismerteti meg az olvosót mindazokkal a történelmi forrásmunkákkal, a­­nieiyek a legjobban dokumen­tálják Kossuth amerikai szerep­lését és az előtte megelőzői fon­tosabb eseményeket. Felsoro­lást ad Kossuth-hoiz írott zenei, képzőművészeti munkákról, még a Kossuth kalap divatba hiozásáróLl Felkérjük olvasóin­kat, hogy megrendelésükkel tá­mogassák a kiadvány sikerét és hívják fel az amerikai könyvtá­rak figyelmét a bibliográfiára. 3. Joseph Széplaki. “The Champion of Liberty.’’ The Image of Loiuis Kossuth in American and English Poet­ry. (Poems collected by Charles Feleky, Edmund Vasváry, and Joseph Szép­laki) Ligonier, Pa. Bethlen Press, Inc., 1975. Ära: 5.—$. Megrendelhető: Bethlen Press, Inc. P.O. Box 637, Ligonier Pa., 15658. Több mint hetven éves kuta­tómunkának és három generá­ció erőfeszítésének az eredmé­nye ez az anthológia az 1848-as főt rada’lom és Kossuth angol és amerikai útjával visszhangjáról. Az akkori társadalom minden rétege megszólal ebben a kötet­ben a nagy költőktől az isko­lás gyermekeken keresztül az (Folytatás az 5, oldalon) 4 PÁLYÁZAT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents