Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-13 / 24. szám

MÜNCHEN AZ EMIGRÁCIÓ HŐSKORÁBAN A németországi magyar ka­­toilikuscik PANNÓNIA SACRA c. lapjának “Az élet könyvéből” cianü rovatálban olvastam a kö­vetkező közleményt: “Ekecs Ferenc 70 éves korában, már­cius 18.-án, Erdingben meg­halt. Március 22.-én Taufkir­­chenben temették el.” Eddig szél a híradás. iSe több. se 'kevesebb. Hallatja leveleit a magyar e- i migráció vénülő fája .. . S a PANNÓNIA SACRA fehér lapjának fekete sorai között megjelenik előttem az örökké mosolygós, ■ szemüveges arc: Ekecs Feri, a színész. És egy évszám: 1947. És egy magyar menekülttábor: a .müncheni Summers -Schule. És egy agyon bombázott németországi város: München, ahol a hagy össze­omlást kjövetö szörnyesztendők ben először virágzott ki az e- JiiíLgirációs magyar kultúra. És talán akikor éreztük elő­ször, reménytelen hontalansá­gunkban, hogy — érdemes él­ni. Régi, emigráns emlékeim kö­zött keresgélve, esakl nemrégi­ben került keezmbe a megsár­­glult nyomtatvány, amit színhá­zi mghi'vó gyanánt adott ki a “Müncheni Magyar Tábor 'Kul­turális Bizottsága”. Talán raj­ta van még az amerikai néger katona ujjlenyomata is, aki bicskával kezében, szakszerűen forgatta ki zsebeimet és tulaj­donította el értéktárgyaimat, a­­rnikor — 1947 Húsvétján — színházi előadás után, hazafe­lé igyekeztem freilmanni padlás szobámba. A régen hallott, de akkori­ban! jól ismert nevek olvasása­kor régi arcok tűnnek elém a múlt ködéből: Thúróczy Gyula, a Kassai Nemzeti Színház egy­kori igazgatója, akinek) később Ausztráliából röppent fel a ha­lálhíre; Nyilassy Katalin, a ha­zai viszonylatban is egyik leg­jobb drámai színésznőnk, jelen­leg az USA-ban él!; a 18 éves Vereczkey Kató, aki műkedve­lőként kezdte a .müncheni Sim­mers Schule tornatermének ap­ró színpadán, de kitünően .meg­állta helyét a hivatásosok kö­zött és Ekecs Feri, aki hivata­losán tánck'Oimikus volt, valójá­ban azonban ezerarcú művész: az operettől a drámáig minde­nütt megállta helyét, sőt még darabot is irt “A csicskás sze­relme” cimmell. A társulat állandó tagjain kí­vül olykor fellépett Budapest egykori legjobb komikája, a pár­­év előtt a kanadai Toronto ban meghalt Vaszary Piroska, — továbbá Bak Valéria, a Magyar Kir. Operaház egykori kalora­­tur énekesnője, Hunyady Ger­da, egykori legjobb .táncművész nőnk, a budapesti Nemzeti Szin ház tagjai közül., a jelenleg New Yorkban élő Czinkota Mi­hály és még solkan mások. Hogy mit jelentett az akkor még gyermekcipőben járó emig ráció számára ez a kis .magyar színpad a müncheni táborban, azt csak az tudja igazán érté­kelni, aki maga is részese volt a háború utáni évek emigráns •jrinestelenségéne.k; anyagi, er­kölcsi és .szellemi nyomorának; aki jól emlékszik még a Hinder Márton-féle OJS..S. fejvadász társaság erőszakos hazaszá.li­­tásdi manőverezésére'; a széna­­pajtákban, istállókban, fütetlen padílásszo búkban való szállá­sokra, vagy a lágerek túlfűtött atmoszférájára. Arra az időre, amikor heteken, sőt hónapokon át nélkülöztük a magyar szót; majd pedig nagyon is elegünk volt Ibelőle a lágerszobák pok­róccal elválasztott hajlékaiban, ahol — minden komoly ok nél­kül — lé-nyilas ózták egy mást a haragosok; amikor a lopás és feketézés nem számitou bűn­nek, csak akkor, ha magyart lopott, vagy csalit meg valame­lyik .magyar. UGRIK A CIGARETTA Münchenben akkoriban két dolog virágzott ki magyar vo­nalon: a fekete piac és az e­­migráns kultúra. A Simmern Schuile-i magyar táborban úgyszólván mindenki feketézett és 1947-ben már vol­tak .csoportok, kasztok, ame­lyeknek tagjai .szinte kinézték maguk közül azt, aki feketézés miatt -még nem ült a münche­ni 'börtönben. Ez akkor termé­szetes is volt, hiszen élni kel­lett valamiből, és ezt tették a más nemzetiségűek is. A zsidó negyed előtt esténkint csellen­gő pájeszes fiatalemberek igy szólították meg a járókelőt: Hast du etwas verkaufen? A iSimmern Schule-ban lakó magyarok viszont táboron kívül és belül is igy üdvözölték a jö­vevényt: — Ugrik a cigaretta . .. Ug­rik a csokoládé . .. Ugrik a tűz kő . . . Ugrik a borotvapenge ... Ugrik a marhahús ... Üzletelitek a lakót érmékké át alakított tantermekben, ahol, ha nagy volt a forgalom, a szo­baparancsnok felment a dobo­góra és kiadta a parancsot: Aki nem üzletel, hagyja el { a termet! De folyt az adás-vétel a fo­lyosókon, a W.C.-ben, az .udva­rom,, és a közeli utcákban is. Ekkor és itt, a nyomorúság leg­mélyebb fokán .mutatta meg a magyar, hogy benne is van le­leményesség, üzleti érzék, hogy nincs szüksége idegen .segítség­re 'kereskedelmi életének leibo­­íny oldásához, tud kereskedni, ha akar — illetve: — ha a kény szer ráveszi! Éjjel-nappal folyt a kereske­delem. Csak szombat este 8 óra tájban — mintegy varázsütés­re — változott meg az élet. Az arcokon kisimultak a keserű vonások, a kedélyek fedvillanyo zódtak éís lázas izgalom lett úr­rá a hontalan magyarok tábo­rán. Ekkor lépett előtérbe a kultúra, amelyért mindnyájan szomjaztunk és a messzi, külvá­rosokból, vagy vidékről utaz­tunk be autóbuszon a Simmern Schule-ba, hogy Ekecs Feri mo­solyt varázsoljon .kiét évein; át szenvedéstől -barázdált arcunk­ra, 'hogy végre ki'kacagják .ma­gúikat azok is, akik bizony jó­­né|hányszor meghitt közelség­ben állottak az öngyilkosság­gal.; vagy szívből kisírják ma­gukat, amikor a “Gül baba” cí­mű operett részletében a fogoly cigányt alakító Ekecs .hegedű­jén felsírt a nóta: — Daruma­dár fenn az égen hazafelé .száll­dogál! . .. Akkor még elevenen élt ben­nünk a .Haza, az otthon és az éhségnél is, a nyomornál is jobban kiűzött a — honvágy... De régen volt! Az előadás után, az éjfél kö­rüli órákban már neon járt au­tóbusz. S a gyalogos barangolás ibizctny nem volt mindig, kelle­mes, isiem pedig veszélytelen, mert az amerikai megszállás nemcsak Coca-Cola-val árasz­totta el Közép-Euirópát, hanem magával hozta a tipikusan ame rdlkai “holdappoló” gangszter szellemet is, amit e isoirok Író­ja első kézből tapasztalt. De azért csak mentünk szombaton kint a Simmern 'Schule-ba, nem törődve azzal, hogy párul já­runk, mert — magyarok vol­tunk és hontalanok. Soha olyan nemzethü, fcultú­rakedvelő, daioslelkü jó magya­rok nem voltunk, .se azóta, se azelőtt, .mint akkor és ott: a nyomorúság legmélyebb fo­kán. . . A hevenyészett színpadon., hiá nyos kellékekkel, de mindig le­leményesen megoldott problé­mákkal küzdve, emlékezetből leirt színdarabokat játszva, hon tálán művészeink tudásuk leg­javát adtáki. Annál is inkább kellett igyekezniük, mert a né­zőtéren mindig itt volt a szigo­rú, de tekintélyes .kritikus: Dr. Fráknói József, a tábor orvosa és lapjának szerkesztője. Ebiben az időben — pontosan 1946 Ka­rácsonyán — indult meg ugyan iis a Müncheni Magyar Tábor­ban a 45-lös emigráció legesiieg­­eiső lapja, a MAGYAR VÁNDOR cimü hetilap. Egy kimustrált, ócska sokszorosítógépen előál­lított “hetilap” első. két száma kezdetleges volt: a tetejéről hiányzott a fejléc, a széléről a kapcsolás. Lap volt még|is. és büszkék voltunk rá. Ez a lap volt a hontalanságban uj virág­zásunk indult magyar betű csi­rája. Tibkadt szemeinkkel szür­­csöltük sorait, mint a váratla­nul forrásra bukkanó, elcsigá­zott sivatagi vándor a vizet. Faltuk, a végre magyarul irt híreket és zseniális alkotásinak véltük a leggyatrább novella- . 'kát is. Soha szebb és jobb ka- 1 rácsanyi ajándék nem lehetett j volna a németországi magva- ; rok részére, mint az 1946 de­cemberében megjelent MA­GYAR VÁNDOR első évfolyam első száma. Újságolvasó nem­zet volt a magyar otthon is, a­­mióta a nyomtatást feltalálták. De értékelni a sajtót csak ott tanultuk meg, a németországi és ausztriai, 'hontalanságban, mi után majdnem két év múlott el, hagy egyetlen magyar újság a kezünkbe kerülhetett volna. Kevéssel később megalakult az emigráció első kultúráiig szövetsége Nyirő József s Wass Albert elnökletével. Aztán megjelentek München­ben a francia Idegen légió to­­borzo-ügynökei és vitték a fia­talság jórészét a távoli trópu­sokra, magyar vért ontani ide­gen érdekekéit. megjelennek a DEMOKRATÁK Nagy Ferenc ex-miiniiszterel­­nök és demokrata társainak j disszidálásakor váratlanul meg­változott a magyar élet. Mintha 180 fokos szögben fordult vol­na minden jobbfelé. A honta­lanság nyomorúságát, Mgeréle­­tet, éhezést és fagyoskoüást át nem élt politikusok nyugatra jöttével megalakult ugyan az úgynevezett Demokratikus E- migráció, viszont akkor kapott uj értelknet a mi hontalansá­gunk is. A lágerekben veszeke­dő magyarok hirtelen észbe­kapva, abbahagyták a “nyilas” jelzővel való sértegetést. Ettől kezdve, aki nagyon haragudott egyik-mások honfitársára, za­matosabban sértő kifejezést nem is vághatott volna a fejé­hez, mint — kommunista -... A demokratikus német sajtó­ban ekkor írták le első Ízben a jellegzetes kifejezést: “sata­nische Bolsevismus”. .. S amikor demokrata politi­kusaink Párizsban, majd New I Yorkiban úgyszólván minden ne hézség nélkül Ábrahám kebelé­re találtak, a köizéipeurópai ma­gyar lágerekben. istállókban, sízénapajtákban és hideg padlás szobákban uj és büszke foga­lom indult el hódító útjára: Nemzeti Emigráció. Ezt a kifejezést viselte fejlé­ce alátt a hontalanság első nyomtatott és akkor még igen szinvanalas magya,r hetilapja, a HUNGÁRIA. De ekkor már teljes szellemi díszében pompázott az emigrá­­ciós sajtó. A németországi és ausztriai magyar lapok száma elérte a húszat. Ezek között voltak politikai, irodalmi, kul­­túrális és vallási jellegű lapok egyaránt. Voltak és elmúltak. . . Hol van már Alföldi Géza bá­torhangú HÍDVERŐK c.szemlé­je, vagy a Magyar Szaibadság­(Folytatás a 8. oldalon) Szabadságharcosok Mlndszeniy hercegprímás temetési szertartásán A IMSzHIS jeleníti: — Mind- , s-zenty József bibarosuherceg- j prímás úr váratlan elhúnyta al­kalmából a Magyar Szabadság­harcos. Világszövetség egyönte­tűen úgy érezte, hogy a legel­ső magyar szabadságharcos te­metésén személyes jelenléttel is hitet kell tennie az elhúnyt hit­valló magyar főpap eszméi és személye mellett. Május 9.-én dr. Pogány And­rás, a Magyar Szabadságiharcos Világszövetség, elnöke, az Egye sült Államokból és Tímár And­rás, a Kanadai Magyar Szabad­ságharcos. 'Szövetség elnöke a kanadai Torontóból Bécsbe ér­keztek. IMindketten resztvettek a bécsi Szt. István katedráiis­­ban tartott requiemen, majd Mariazellbein, a temetés napján J elhelyezték a Szövetség s an- i nak amerikai, illetve kanadai | szervezeteinek koszorúit a Her- ' cegprimás koporsáján. A maria­­zelli diszfelvonulásnál melyet König! bécsi, és Döpfner mün­cheni biborosérsekek vezettek a regensburgi és burgenlandi püspök társaságában, a magyar szabadságharc lyukas lobogója és a magyar politikai foglyok zászlaja vezette a felvonuló zászlóerdőt. Az európai szabad­ságharcosok is szép számmal voltak képviselve. Tollas Tibor és felesége Münchenből, Csasz­­kóczy Emil Stuttgartból, Far­kas László .-Svájcból, Sulyánsz­­ky Imre felesége Párizsból, Oltványi Imre és, felesége Mün­cheniből képviselték a Szabad­ságharcos szervezeteket. A fel­sorolás korántsem teljes. Kali­forniai szervezetünket Szörényi Éva művésznő és fia Örményi Tamás képviselték, kik európai kőrútjukat félbeszakítva jöttek Mariazeöbe. Winnipeg, Man. 1975. június 13. A "Dwight ü.Eisenhower Award' magyar kitüntetettje (MSzHS) — A Republikánus Párt Heritage Counciljának é­­vente kiadott “Dwight D. Eisen­hower Award”-ija idén másod­szor is magyarnak jutott. Ta­valy Pásztor Lászlót, a Heritage Council volt elnökét jutalmaz­ták meg ezzel a kitüntetéssel sok évi munkájának elismeré­séül. Az idén újból magyarnak jutott ez az elismerés, Dean'ge­­lisné Pogány Ildikó személyé­ben, aki Pogány And.rásék gyér meke, a New York State Uni­versity mesteirfokozatos duáltja és a Republikánus \ Heritage Councáijának iroda zetője 1973 óta.. Derwinski ké viselő, a Heu ltaigiö Council eine kle., elismerő szavak kieéretéhei nyújtotta át az 1956-ban, 7 évei korában szüleivel és testvérei­vel Nyugatra menekült fiatal­asszonynak a kitüntetést, me­lyet — mint mondotta, — ke­vesen érdemeltek meg jobban, mint Deamgelisné Pogány Ildi­kó. — A Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség nyilatkozata A Széchenyi Társaság nyugtázása A Széchenyi Tár sasiág Ma­­gyaa iságtudományi Tanszék A- ilapitványába 1973 augusztus 1- től; 1975 április 30-ig az alábbi adományok érkeztek: (a zár jel­ben lévő összeg a teljes meg­ajánlást jelenti): (Folytatás) Franciaországból vitéz Rihay W. $32; v. Rihay Örkény $12. Összesen $44. Egyesült Államokból: Aba B. Titus $110; Anony­mus $20; Alkér Gusztáv $50; Dr. Andráczy F. $5 Bák András $50; Amerikai Magyar Szövet­ség $100; Róka Gyöngy $5; Mrs. Leon Bourke $10; v. Buda La­jos $105; Budaváry Vilmos $15; Burda Károly $10'; Bush Már- j ton $10; Gságoly J. Tiihor $20; Csépi Béla $10 ; Mrs. Csoikonyai Irén $10! iFr. Csorba Domokos $10; Dániel T. Zoltán 60 (100); I MiHBK Cleveland-i főcsoport j $1000; Debreczenl Sándor $10;! Déghy András $5; Dr. Dolby Ti­bor $120; Dunajszky Károly $20; Dr. Duró Emma $501; Erős Teréz $10; MHBK San Francisco $415; Dr. Farkas Az amerikai magyar­sággal kapcsolatos uj kiadványok (Folytatás a 4. oldalról) átlag emberig. Ismeretterjesztő munka. Kiválóan alkalmas a­­merikai barátaink megajándé­kozására. Nem mi, de saját köl­tőik mutatják be nemzetük lel­kesedését Kossuthért és a 48-as szabadságharcért. László $15; Futala László $132; Futár Pál $75; Gaál Sándor $5; Galovits Jenő Sr. $20; Gergely Péter $20; Gönczy István $120; Dr. Greff J. S. $20; de Groot Walter $10; de Gyürky Dezső $50; Hanzély Márta, Mrs. $10; MHBK Los Angeles $200 (500); Horváthy E. A. $50; Hunnia Travel $10; n. Keck Pál $20; Kiinga József $10; br. Kornfeld Mária $25; Kormos Béla $5; Marosi Tibor $5; McGuire W. B. $10; Mészöly Elemér $110; Dr. 'Mlolnár V. Gyula $40; iMózsi Ferenc $50; Nagy B. $10; Nagy Lajos $5; Neszlényi Jenő $25; Nyirádi-Szabó Imre $5; Olch­­vláry István $40; Pamer Barba­ra, Mrs. $100; Dr. Prágay D. $10 (25); Prém József $5; Ré­­kay Ferenc $10; Rigó György $50 (100); Rigó Ralf $10; Schramkó M. $140; Dr. 'Schulze $10; Silvági M. Maiy $10; Skable A. $20; Söregi Rezső $5; Dr. .Szilágy S. $10'; Szolics Iván $10; Tonna M. Csongor $50; Ugor József $15; United Hun­garian Pund San Diego $100; Ujliázy Károly $10; Dr. Viezián Albert $50; Vurdak József $10; Dr. Weiss William $15; Dr. Wigner Jenő $25; Zakariás Margit $10; Z alá vári János $40 (100). USA-ból összesen $4,493. (Folytatjuk a Vancouver-i és Victoria-i adományok felsoro­lásával). Az adományokat sohase kész pénzben, hanem csekken, vagy utalványon küldjük az alábbi címre: HUNGARIAN STUDIES 710-52 Ave. SW. Calgary, Alta., Canada T2V OB5. ! (Folytatás az első oldalról) Mindezekből tanulva, levon-, juh a tanulságot és felhívjuk a magyar emigrációt: szakítson meg minden kapcsolatot azok­kal az egyénekkel és szerveze­tekkel, melyeket amerikai tőke tartott, vagy tart ki, s akik ed­digi “munkájukkal” is csak sa­ját pénztárcájukat tömték, de a Nemzetnek csak ártottak. Ne adja oda magát a magyar ol­csó eszközkéjnt sem az ameri­kai propagandának, sem azok kémszervezeteinek. Hálára úgy sem számíthatunk. Nemzetvé­delmi munkánkban ne az ve­zessen, amivel idekint gyér tap­sokat kaphatunk aiz egyre rit­kuló közönségtől, hanem ami­vel használunk az otthoniak­nak, beleértve az utódállamők­­ban élő sokmilliós magyarsá- Igot. Követeljük tehát a nem­zetek szabadságát az igazi de­mokrácia jegyéiben az elszaki­­! tott magyar millióknak Is, va- i lamint azon testvérnépnek, amelyek évszázadokon át ve­lünk éltek, de ma sem élnek nemzeti államukban (hoivátok, szlovákok!) Végezzünk e téren hatásos fölvilágositó munkát, mert itt a Nyugat tájékozatlan­sága megdlölbbeintő! Éhez kérjük mii|nden magyar s.eg|itségiót, csatlakozását. Dr. GÁLFI GÉZA s.k. európai elnök. A BIBLIÁBÓL “Lesz egy nap, amelyet az UR tud, se nappal, se éjszaka, és világosság lesz az estének idején. És e napon lesz, hogy élő vizek jőnek ki Jeruzsálem­ből, felerészök a napkeleti ten­ger felé, felerészök a nyugati tenger felé, és nyárban és tél­ben is úgy lesz. És az UR lesz az egész földnek királya, e na­pon egy UR lészen, és a neve is egy.” (Zak. 14:7-9.) PÁSZTOR JÓZSEF AZ ATYAFIAK Maga nagyon okos, nagyolni kedve®, ha nem te. érti meg, de megbocsát nekem. Csiobánez Géza.” Csengetett az inasnak, felisóhajtott. A levelet remegő kézzel nyújtotta oda neki e küldte vele a tánoosuilőhöz.. .Lelüt. Sokáig bódultain nézett maga elé. Azután valami fájdalmas hűvösség: ereszkedett az agyára. A fejéhez kapott. Szemében meleg könnycseppek jelentek meg. Felállít. A tónde reszketet. A te le fonón. Most úgy érezte, mintha ihalkszavú üvegcsengőket érintett volna az asszony liánig ja. Borúsan felelte: — Én vagytok. — Már vártalak. — Mit csinálsz? — öltözöm. Kezdem dámaságomat. — Jó? — Egyelőre nagyön1 rossz. Félek. — Miiélrt félsz, kedves? — Nem itiudom. Félek, hogy valami gonosz dolog lesz belőtte. — Ne félj. — Ne félj. — Nem mondtad, hogy szerets®. — Most akartam mondani. — Hát mondd. Csobánc/., mint a megvert gyerek felelt: >— Szeretlek. — Ó, miért nem mondtad lendületesebben, határozattab­­ban, drágám. Mintha félnél tőlem? ^ Félek is. — Tőlem? — Tőled! . . . — Miént? — U|gy, minit lánybonodban ... Mikor miég nem tudtam biztosan, hogy szeretsz .. . Meg akartam mondani, hogy sze­retlek, de nem: bírtam:. — Tálán rosszul aludtál? — És te? • ' — Én nagyton rosszul. — Miért? — 132 — — Én én! Holnap kezdjük? Piri lehajtotta a fejét. — Igen . . . Holnap • • • Nem leszek rossz modell. Kitartó leszek .. . Tálán meglátja bennem azt, amit még én sem látok.. . Ez szép lesz ... Én, megmaradok majd a maga nagy művészeté­ben/ . .. Leszek akikor is, amikon már nem élek ... Szép tavaszi inapokon majd egy nagy múzeumban, valahol, mert múzeumba kerül a szobor, fiatalok állnak meg rajongva, az orgonaillattól megrészegedve a képmásom előtt s én felnyitom a szemem, rájuk nézek s azt susogom: “Ad astra”, “Ad astra”. Csoibáucz csodálkozva nézett rá. ■— Milyen bölcs, milyen okos maga, Piri ... Le kell hogy hütsem az agyam, mertl ... mert túl mámoros1 vágyóik*. Piri hozzálépett. A kezét megfogta. A szemébe nézett. — Mondd 'hát, hogy szeretsz. Igen. Mondd. Ha nem' is­igaz, mondd. A nyakát átkarolta a szobrásznak, az ajkait rátapasztot­ta a szájára. Csobáiiicz szédült. Elveszítette a fejét. Nézte a táncos­nőt s mámoros pillantással mondta: — Mily szép vagy, Piri! A csillagokba viszel? A táncosnő belenézett a szemébe. — Mit mondtál, kedves fiú? A csillagokba? OcLa csak te mégy.. . Én a földön maradok. XXI. Kora reggel volt, amikor Csobáncz (hazament. Dolgozni próbált, de nem boldogult,. Befecskendezte az agyagmintáját és újra betakangatlta vászonrongyokkal. Azután egy üres, kis váz­latállvány elé lépett s egy csomó plasztelint gyúrt össze. Vagy fél1 óráig kínlódott a vázlattal, aztán föl'hevülve, idegesen rácsapott öklével a durva anyagból kibontakozó kez­detleges női alakra. ÍMegtörölgettle a kezét s körülnézett a műtermiében. Le­ült. Maga éllé meredt a tekintete. Valami sajgó édesség rezdült át a testén. Bágyadtan mosolygott. Az asszonyára .gondolt, aki hosszú idő óta most töltött más földéi alatt nélküle az éjszakát. — 129 -Mi Big ÖTVEN £VE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN! fü i ALEX. A. KELEN LIMITED \ ■ KELEN TRAVEL SERVICE * H 1467 Mansfield St., Montreal, Que. Telefon: 842-9548. ■ IIT&T Á( Forduljon bizalommal irodánkhoz. y|||£|£|J* Utazások a világ minden részébe. ül Bll/l/l Föképviselet. Naponea küldjük a megbízásokat Bm IKK A1 Budapestre. Rokoni támogatás az Income Tax SüB Iliit A. a|apból levonható. BS T||7 [V Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába. | lUX tA! Főképviselet. s LEI: küldés Romániába. Igen gyors elintézés! Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatok, Magyarori­■ szági válóperek. A legrégibb magyar iroda, mely fiatalos gyorsasággal intézi H HJ ügyeit! Jjg «■a^BaB8HwaaffiKpi«aia^a^aima asa syj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents