Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-13 / 24. szám

na minket is elfúj a,sors zivatarja, Nem lesz az Istennek soha több magyarja

HÁROM GYILKOS FEGYENC KÖVETELI SZABADLÁBRA HELYEZÉSÉT

Bíróság előtt a törvénytelen sztrájkolok

MONTREAL. — Négy szak-; .szervezeti vezetőt és egy ILA szakszervezeti tagot bíróság elé j állítottak, mert törvénytelen1 sztrájkot szerveztek és abiban I resztvettek.

A sztrájkét ö napon át tartották a montreali ikáikötőiben 900 szakszervezeti taggal. A bi- \ irodalmi kormány közbelépésé- ;

ire, a parlament határozatával, a 6 hétig) tartó sztrájkot május

14.-én megszüntették, de az elé gedetlenkedők uijiból sztrájkot kezdtek és ismét megtagadták a kikötőben levő hajók berakodását.

Törvény szerint a vezetőket fejenként $10,000, miig a tagokat $1,000 büntetésre ítélhetik.

MARITS L.:

ktui MÓDSZERED- ÚJ ÁLDOZATOK

Az AP ibeyrouthi jelentés 3 nyomán niárc,. 4.-én több kaimdai napilap beszámol az izraeli hiztoDsági szerveknek palesztin foglyaikon elkövetett kegyetlenkedéseiről. A jelentés size r int öt, nemrég szabadult palesztin t fogoly Beyiouthban sajtóérte kezieten ismertette a fogsága során elszenvedett súlyos bán- ! tajnm zását, jduzását.

A cikk elsőnek Hassan Saiha j 2!2 éves Gázából származó dia- j kot idézi, aki ezt mondta: “Ki- | hallgatásom első éjszakáján már cenuzabegyezőt Helyeztek nemiszervemre és azt addig 1 verték bottokkal, amig vér nem ' szőkéit belőle.” IMiajd igy folytatta: a hajtaiei esztő beszáanolót Abdulla Syriani 36 évesi je— j ruzsálemi munkás: “Engem lábamnál fogva fölakasztottak egy kihallgatás! zárkában, az- j utón gumitömlőt helyezve Végbelembe, abba jieges vizet öntlöttek! Öklemdezni kezdtem, miközben addig verték meztelen testein, amig el nem aléltam.”

Sulejman Najab, beirehi ta-! nitó, a Palesztin Felszabadító Front egyik eisijordániai katonai vezetője az izraeli vallatok váltakozó testi-lelki kínzó módszereiin'ck “mesterei” alkalmazását hangisúlyozva, igy emlékezik: “Feleségem megieirőszakolásával fenyegettek ..Majd hozzátette: “Egy alkalommal

lábamnál fogva zárkám menynyezetére fölerősitve 600 ütést mértek iáim. Ezt onnan tudom olyan határozottan, mert az értések számlálásával sikerült érzéklésernet részben másra összpontosítanom, mint a verést kísérő fájdalmakra.”

A “szakszerű” kezeléssel sikerült ennek a tanítónak több fogát is kiverniük. Természetesen megpróbálták rábírni a “nyomozó hatóságok”-tól elkészített jegyzőkönyvbe foglalt ‘ ‘bűncselekmények5 ’ tör e deime s (!) beválására. Miután ez a kísérlet sikertelen maradt, 1000 korbácsütést mértek rá. Végezetül megjegyzi, hogy Langer Felicia izraeli ügyvédnő és az Izraeli Komm. Párt együttes erőfeszítése megmentette életét.

* * *

Kisérties hasonlóság.— Igen! az AP rövid, dte sokatmondó beszámolója kísértetiesen hasonlít mindarra, amit apáink 1919- ben Kun-Kilón Béla tanácsköztársasága s amit mi magunk is 1945 után a Rákosi-Roth rendszerben átszenvedtünk. A történeteket könnyű áthelyezni a Közelkeletiről Magyarországba, Ápáinki, miként magunk is a fentiekben Írtakhoz hasonló, sok esetben még náluknál is

küíöinib kinzásiok áldozatai lettünk.

A módszerek azóta sem változtak ... csak a iszin és a szenvedő alany más. A mesteri tökélyü, betegesen szadista kínzók ugyanazok, — Magyarországon a zsidóság 3:1 arányban vett részt ebben a hőhéaonunkában. 1919-ben a legcsekélyebb jQg-aVi mu "e Szamuely Tibor, a kis púpos Corvin-Klein Ottó és társai akarták véres: terrorral, akasztósokkal meggyőzni a Tanácsköztársaságért nem lelkesedő többséget.

Az akkor meglő,ditott “nehéz, kő” 1944-ben rövid időre eltalálta őket. Az akció-reakció megdönthetetlen törvényéről azionban 1945-ben ismét megfeledkeztek. A szovjet szuronyok árnyékában az egész magyar nemzeten, válogatás nélkül, kollektiv alapon álltak bosszút! A bosszú élén jött Péter-Ausipitz Gábor s a vele eigjylaúrton. pendüló amerikai OSrf (Office of Strat;igle Services) cinkosok: Hilmler Márton, Granville-Gros, a különös hírnévre szert tett AVOsi nagyságok: Rosenberg

Ibolya, a “Drerfuss őrnagy”, Balassa-Blaustein, Weil Emil s

v. lük a halottaifc.ól föltámadt MUSZksokból verbuvált ’’Katonapolitikai Osztály”, a KAPITOL elhárító specialistái, az ÁVÓ gyanúsan jó magyarhangzású álnevekkel díszelgő nyomozói és “snrasszer”-ei.

A mindenható 'biztonsági szervek felelősségteljes vezető állásainak betöltéséről a nem éppen antiszemitának, vagy fasisztának elmarasztalható Sulyok Dezső “A magyar tragédia” c. könyvében igy ir: “A

honvédelmi törvény értelmében a zsidóknak! tekintendő egyének nem katonai, hanem h!c;nvédelmi munkaszolgálatot teljesítettek . . . MiVel ezeket az alakulatokat csak ritkán vitték misg,semmisítő táborba (t.i. a németekl) a zsidóságnak aránylag na;gy része, éppen a mun:kaszoiligálattoisok közül maradt meg Sokan közülük szovjet fog>ságba kerültek és ott az arra jelentkezőket terrorista .kiképzésiben részesítették. Ezek lettek 1945 után Magyarországon a bolsevista ten. or legkegyetlene.b véig.ei.ia'.rói.” (52r. 1)

Hasonlókép tanúskodik Málnás! Ödőt dr. “A magyar nemzet őszinte története” c. munkájában: “Még a cioniista HATIKVA is megállapította, lrciry az ÁVH tisztikara legoláb 90%-ban zsidó volt. . (223. 1.)

— S ha már a Buenos Airesben megjelenő HíATIKA-iríl tartunk, ragadjuk ki onnan Dénes Béla telavivi, volt magya -(Fclyiatá: a 8. oldalon)

|15 fusz meggyilkolását Ígérik Vancouverben

Ottawa határoz az élet-halál között - Az élefiogytiglanra Ítéltek idegen országba való elszállításukat követelik — Trudeau miniszterelnök (még nem döntött

Nagy vasúti-katasztróia Németországban

VANCOUVER, B.C. — A mindgyakrabban előforduló bűnösök szábadláibra-helyezése Kanadában eüőbb-utóöb meghonosodik, ha az igazságügyi ható,ságok/ az un. “humanitást” mindig a bűnözők javára helyezik előtérbe.

A new-weistminsteri, legszigioritottabb íegyuázban, három halálra itélt, de későbbi életfogy tiglani börtönre változtatott

“áldozatnak” valahogy sikerült 15 fegyházi alkalmazottat megfogni és túszként egy szobában tartani, hallatlan vakmerőséggel azt követelve, hogy helicopter rel, majd repülőgéppel, valamelyik bűnözőket befogadó országiba szállítsák őket. — Az elvetemült gonosztevő,ki haladéktalan intézkedést követelnek, mert különben a 15 túsz legyiilk'olásával fenyegetőznek.

A helyi fegyház igazgatósága az ottawai kormány intézkedését várja az ügyben. — Lapzárta előtt Trudeau miniszterelnök még nem döntött. Az igazság,ügymimiszterrel és a kabinet tágjaival tárgyalva, késleltetik a banditák követelésének végrehajtását.

Ugyanakkor tárgyalnak az Ot tawában levő “barátságos” országok követeivel iisi.

Á Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr)

Világszövetség

európai elnökségének nyilatkozata a vietnami eseményekkel kapcsolatban -MÜNCHEN, Nyiugatnémetország. — Az elmúlt vasárnap este borzalmas vasúti szerencsétlenség történt a várostól délre, mikor két kirándulókkal telt helyiérdekű vonat egymásba rohant Wannigaiu falu állomásától 200 yardra.

A jelentések szerint 36 személy szörnyethalt, miig 86 ember megsebesült. — Többen válságos állapotban kerültek kórházba.

A vizsgálat szerint a dél. felé haladó vonat nem állt meg a kitérőiben, hogy az ellenkező irányú vonat elhaladhasson.

tGV KOSZOKI) MAK60UKA...

Szervezetünk több, mint egy évtizede nyíltan szakított az amerikai tőkéitől kitartott áknagyar emigráns szervezetekikel. Különválásunk indokaként ismételten leszögeztük: Amerika nemcsak nem tudja, de nem iakarja Magyarország fölszabadítását. 1956-ban is csak eszközként használtak minket, hogy Ígéretekkel be'ugrasszanak Id. Atlantic Chartát: győzelem esetén minden népnek ígérte a vélemény-, vallás-, szervezkedés szabadságát. Területi rendezések esetében az é.ideiAielt népek önrendelkezését, stb.

Ugyanezt garantálták az 1947-i béke diktátumban; 1949- uen Truman kijelentette, hogy a USA politikai s gazdásági segítséget ad minden népnek, anialyik hajlandó függetlenségéért küzdeni. 1953-ban Magyarországot fölvették az ENSz-be, amelynek alapokmánya biztosította a tagállamok teljes függetlenségét, polgáraik teljes egyéni, politikai, vallásszabadságát.

1955-ben a Szabad Európa Münchenből röpített léggömbje, röpcédulák tízezreit szórták Magyarországra, tevőleges ellenállásra szólítva föl a magyarokat s Ígérve a nyugati segitséfzjet! 1956 véres napjaiban a Free Ku.ope rádiója azzal buzdított a harc folytatására, hogy rövidesen segítség érkezik Nyugatról, — csiak kitartani! ...) eigty fegyveres összeütközésben a világ legerősebb szárazföldi hatalmával szemben!

Ugyanekkor Eisenhower 1956. nov. 2.-án Titohoz űriül ddött táviratával fölbdztatta a Szovjetet Magyarország újabb melgtómadására, ígérve a USA teljes semlegességét. Az ENSz 14 .közgyűlési határozata kötelezte ugyan az oroszokat az ország' kiürítésére és szorgalmazta a nemzetközileg ellenőrzött szabad választásokat, —de na gyoln jól tudta, hogy mindezt sohasem fogják megvalósítani ...

Végül Kennedy 1963-ban végleg levétette a magyar kérdést az EMSz tárgysorozatából, hogy ennek fejében az URSS kivonja Gubából rakétaáloimásait! EZÉRT HALT MEG 1956-, ban SOK TÍZEZER MAGYAR! ?

Mindezen események világosan föltárják, hogy a USA a magj ai- nemzetet eleve kiütésre szánt sakkfigurának kaszálta föl és senunitsem törődött az-MIT ADJAK ÉN NEKED!

Irta: Balogh Győző

Gondolkoztam sokat nagyon, Törtem kis buksi fejemet, Apák Napján, Édesapám,

Mit is adjak én neked?

Hiszen akármit is veszek Gazdag, szépet, ajándékul, Pénz kell hozzá és a buksza A Te nagy zsebedben lapul.

így hát kedves Édesapám, Ha ajándékul elfogadod: Apák-napi, különleges < Extra-kettős puszit adok.

ELŐFIZETŐINKHEZ

Mivel a Postaigazgatóság leg- j utóbbi rendelete alapján csak , azon egyének újságja részesül : szállítási kedvezményben, akik- , nek előfizetése rendezve van, — felkérjük előfizetőinket, vessenek egy pillantást lejárati dátumukra, s ha hátralékba vannak, rendezzék előfizetésüket. Nekünk címlistát kell küldeni a postának, s ha előfizetésük le- , járata meghaladta a 3 hónapét, a posta megvonja a kedvezményes szállítást. Igy nem tehetünk mást, azoknak lapját kénytelenek leszünk leállítani.

Kérjük tehát, nézze meg lejárati dátumát, s ha szereti lapunkat, a lejárat előtt küldje be előfizetést! Kiadóhivatal.

zal, hogy felelőtlen és lelkiismeretlen politikájának eredménye a magyar fiatalság szinejavának lemészárlása, százezrek földönfutóvá tétele és családok százezeréinek szétesése! A USA kapitalistái elégedetten dörzsölték tenyerüket, mert a magyar fölkelés pillanatnyi kellemetlenséget okozott a Szovjetnek. A magyarság, emberfeletti áldozata egyáltalán niem érdekelte őket.

Mindezek láttán teljesen érthetővé vált előttünk régebbi politikájuk. PL 1917-ben Wilson a győzelem esetére megígérte a népek önrendelkezési jogát, majd ezt megcsúfo-lva, 3 és félmillió magyart, 2 millió szlovákot, 600 ezer rutént, 1.8 mill jó szétszórtam letelepedett németet népszavazás nélkül elcsatoltak Magyarországtól és beleértve a nemmagyarajkú lakosságét is olyan államokhoz c-atolt, amelyekhez ezeknek semmi .közük sem volt. (Mi kiöze volt a ruténeknek a csehekhicz?)

Napjainkban pedág cserbenhagyják ázom népeket, amelyeket üres ígéretekkel évtizedeken át háborúban tartottak, majd hirtelen megváltoztatva “politikájukat”, miután, vagy 56 ezer amerikai katonát a vietnami temetőkben hagytak, magukra hagyják a bennük vakon bízó népeket, kitéve őket teljes bizonytalanságnak', lemészá. - lásnak. A USA-ba .mégis átmenekült vietnamiakat emberi megértés helyett tiltakozó tüntetéseken “Go hőmre!” táblák fogadják, mondván: “Úgyis sok itt a munkanélküli; menjetea vissza! (a halálba) Jellemző ez a rideg, kapitalista gondolkodásra, ahol ,c(sak a profit számit, emberi szempontok, bec -ület ismeretlen, az erkölcs el - avult fogalommá vált, am t a polgárjogra emelt és iskolákban kötelezőleg .tanított .pornográfia helyettesit. Ilgy vesztette el a USA a keleti államokkal szembeni erkölcsi fölényét.

(Folytatás az 5. oldalon)

Szomorú szivvel hallgattam a Torontói magyar Rádió adását, mely Mindszenty Kardinális temetésének emlékeire rendezett ünnepély meggyalázásáról adott hirt. — Nenr akarok itt moist a helyi kicsinyes és legtöbbször személyi eredetű vitákból származó destrukció elleh kikelni. Megteszik azt helyettem mások. Az enrmigráció sem, de más emberi együttélés sem mentes ettől az egyre elharapódzó jelenségtől. Mi ez a rosszra való Ihajlam az emberi lélekben, mely kész minden szépet, nemeset és jót kiiverő-Vii, csak -azért, mert ez nem jár semmiféle személye© haszonnal, vagy dicsőséggel? A tény azért megdöbbentő, mert lassan kiöli belőlünk a .hitet az emberi magasabbrendüiségrő.. Lassan aláássa azt az erőt, melyből Hunyadi bátorsága, Zrínyi önfeláldozása, Petőfi lelkesedése, az Ötvenhatosok önzetlenség,e, vagy Mindszenty kardinális rendithetetlensége fakadt. Egyszerűen lesülyeszt bennünket arra az érdielkiszintre, melynek nívóján miniden föpcéliu és minden megvásárolható. Száz dollár, vagy haimine ezüst pénz között valóban nincs érték

különbség. Eg|y Ingyen repülőjegy, vizűm, vagy hiúságot legyező meghívás az otthoni kormánytól, ma már elég, arra, hogy az egykor- “renditlretetlen” magyarok kineve,siséki, ócska nyűgnek, gyakorlatilag! elvetendőnek tekintsenek minden kiállást, és elvi hűséget. És ezt százszorosán tetézi az, hogy ezt annak az embernek a ravatala ellőtt teszik1, aki ennek a kornak egy kiemelkedő ba jnoka az elvhüség; és nregtántorithatatlanság terén.

Nenr felháborodás, nem Tv-, - >' • . | lnmcMii ím-l^HegeS UlDUOi ÜS

szégyen az, amit érzek. Még az esetben is, ha a rombolást felelőtlen idegenek követték volna el, még akkor siem bocsátható meg egy gyász,ünnepélyen való részt nem vétel, függetlenül attól, hogy .kft rendezi azt. Az egyetlen szempont csak az lehlet, hogy kiinsk az emlékének szól a megemlékezés! Ott ahol ilyen kicsinyes, és féltékeny emberi hiúságok befolyásolják a magyarok egymás,közötti viszonyát, sajnosi, mély fájdalommal kell beismernünk, bogy ott a mi szent kardinálisunk szelleme is halott. Ez pe(Folytatás a 8. oldalon)

Eltörölték az egyházi ünnepeket a Szovjetben

Árgus — Párizs jelenti:

A “LE FIGARO” c. teikinté- — még a hitetlenek számára is lyes párizsi napilap nemrég is- . — hogy az idén Ihiusvétker minmertette olvasóival, hogy az | egykor oly buzgón vallásos j Oroszországban a szovjet rend- j gyakorlatilag tel jesen eltörölte ; az egyházi ünnepeket:

Az 1917-es forradalom óta , most először fordult elő, hogy j a szovjet polgárok még az or- j todox naptár szerinti húsvét ' vasárnapján, is dolgozni voltak kötelesek. Az idén ugyanis a ' május l.-i hivatalos ülnnepsé- j gek éis az ortodox husvét csaknem egybeestek s a kormány három ünnepet engedélyezett május 1 2 és 3.-ra, viszont ihúsvét vasár nap, május 4.-én munkanapot rendelt el. “Merő véletlen:, hogy igy esett a naptár- { tan” — magyarázkodtak a hi- j vataées körök.

Az orosz szánjára a formád a- | lom utóin rls húsvét maradt a i legnagyobb vallási ünnep, amit, mieden család meg,ült. Orosz | szokás szerint húsvétkor látó- j gatják a temetőket isi és a si- | rokra adományokat helyeznek, j Provokáció s óimba ment tehát, j

Még kapható 1975 Képes Naptárunk. Ára: $2.

denkinek dölgoznia kellett.

Ez a rendelkezés egybeesik az “ideológiai hadjárat” ,megerősitésével. Mindamellett so:k,ezer tiltakozó levél érkezett egyszerű szovjet polgároktól a kormányhoz és a párt központi bizottságához. Husvét hetében mást se lőhetett hallani Moszkvában, mint kedvezőtlen véleménynyilvánítást a “Koszi.: inr ende létről”.

Az biztos, hogy a húsvét vasárnap teljesített munkának lehetett sok eredménye ... U- gyanis a családok mégis megrendezték a ihagyomráinyos húsvéti diirom-dánomot: malacca!, szirnaja paszkával, ami tejfellel, tojással, vaníliával és mandulával Ízesített túró, s mazsolás kaláccsal.

Nagyszombatról húsvét vasárnapra virradó éjjeli erős rendőrt felügyelet mellett tartották meg az egyház! szertartásokat is. A moszkvai székesegyházban és még mintegy tíz másik templomban sokezeir. ember vett részt az éjféli: misén.

Az egész moszkvai rendőrség, beleértve a lovasrendőröket és az löínkéntesi “dr.ugiíni”-kat is, vörös karszalaggal már este 8

(Folytatás a 8. olda/0nj