Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-04 / 23. szám

Winnipeg, Man. 1975. június 6. DR. KOVÁCS ISTVÁN: A Széchenyi Társaság ARANYKÖNYVE A Széchenyi Társaság mind­azoknak a nevét, akik a kana­dai Magyar ságbudományi Tan­szék Alapítványához bármilyen össze,kikel hozzájárultak, vagy hozzá fotgnak járulná, ARAN Y­­KÖNYVBEN fogja megörökite­­ni A Magyarságbudományi Tan­­szák Alapítványára 1973 au­gusztus 1 óta gyűjtés folyiik a szabadföldem élő magyarság kiöirébem, melynek célja $■575,000 elérése. A 20,000 lelket számláló iz­landiak 1952-ben egy év alatt $275,000-et gyűjtöttek össze egy alapítványi tanszékre, az ukránok három év alatt 2 mil­lió dollárt dobtak öissize 3 tan­székre, mag; a zsidók 8 év óta évi átlagban 500 milliót, kere­ken 4 billió dollárt adtak össze. A Széchenyi Társaság 1975. április 6-i közgyűlési rneghvó­­jának volt egy névlista mellű ék­­létre, amelyen Aki Kanadában a magyar népi táncok koreográfusa 297 név szerepelt $ 100 és 400 közötti adományokkal 40 védnök ” $ 500 és 750 22 fővédnök ” $1000 és 1500 végül 8 alapitóvédndk $5000 és 7500 Most azonban megkezdjük és több héten át folytatjuk vala­mennyi adományozó nevének felsorolását, — Ikiörzetenlkint csoportosítva, — akik 1973 au­gusztus 1-től 1975 április 30-ig bezárólag .bármilyen összeggel támogatták az Alapítványt. Ennek az közlésnek az a cél­ja, hogy — a körzeti elnökök egyeztet­ni tudják az összeg helyes­ségét az április 30-i helyze­tet kimutató 17. sz. jelentés­sel; — minden adományozó ellen­őrizhesse névírásának és n­­dományának helyességét; — a módosabbaknak lehető­ségiük legyen adományuk megemelésére, végiül — akik még semmit sem ad­tak (sajnos sokan vannak), ők is kiveihessék a részüket az Alapítvány felépítésében. Dél-Afrikából: Mrs. Irén Harris $22. Dél Amerikából: Argentina: ■Nt. Leskó Béla $10. Brazília: Dr. v. Almay Péter $50; Zol­­dsák István $1000; Venezuela; Farkas A. $15; Lengyel Lász­ló $20; Dr. Lévay Károly $10; Gyárfás L. $10; Gecsei J. $5; Angi Péter $10; Takács Tibor $'20; öaágihy L. $5; Saághy A. $5; Dr. Gulácsy Z. $5; Dr. Ma­­gasrévi $'20; Nagy Oszkár $15; Zirozy G. $5; Höfle István $10; Szabó T. $5; Sennyey J. $5; Nagy Árpád $20; Kiss J. $5; Rapc.sányi J. $5; Gulácsy Tibor $45; Tar Gusztáv $10; Cara­­cas-i Miagyar $100; Történelmi Társulat: Maróti István $30; Opitz Jenő $20; Dr. Nyerges Pál $112i; v. Bartha Ru­dolf $10; Dózisa Ferenc $10; Dózsa Zs. $10; Dávid Gy. $10; ' 1975 április 30-ig1 összesen' $1212,638 készpénz adomány í folyt be, további $44.352 meg- I ajánlással. Kérjük minden olvasónkat, hogy gondosan nézze át a neve­ket g ha bárki, bármilyen hibát talál, azt szíveskedjék megírni az alább cmre: Széchenyi Society, Inc. 710-52 Avenue SW. Calgary, Alta., Canada T2V OB5 I j Ugyanerre a címre lehet az I j adományokat is küldeni, akár I a Szééhenyi Society-uak, akár ' röviden “Hungarian Studies”­­I iiak kiirt csekken, vagy utálvá­­! ny on. I A Szécheny Társaság Ma­­| giyarságituidományi Tanszék 'A­­! lapitványába 1973 augusztus 1-től 1975 április 30-ig az aláb­bi adományók .érkeztek: (a zár­jelben lévő összeg a teljes meg­ajánlást jelenti) : Dr. Gazsó G. $10; Hegedűs G. | $10; Dr. Héger J. $10; Hibján J G. $10; 'Horváth G. $10i; Höfle I Imre $10; Höfle P. $10; Dr. J irsay Gy. $10; Dr. Keményfy Gy. $10; Dr. Kezes B. $10; | Krisch E. $10; Láng Imre $10; Lázár L. $10; Prof. Lendvay.P. $10; Muslay I. $10; .Sági József $10; Raffenspergér F. $10; Raf­­fensperger L. $10;; ‘Szalay Gyu­la $10; Szalbad'ios R. $10; Ti­hanyi J. $10; Vladár István $10; Vladár Pál $10; Bulgaris .Simon $5; Rozanics 1. $5; Alex! (Edéné $5; Bánfalvy Edith $5; Dr. Csa­­nálossy Alfonz $23; Ft. Dömö­tör Ede $5; Caracas-i Katolikus Egyház. $20; Tarlós Ferenc $10; Ottmar Jánosné $10; Né­meth Géza $10. DéL-Amerika összesen $1,840. Ausztráliából: Dr. Dabas Rezső $70; Juhász László $20; Térfy Tibor $50; MHBK Adelaide-i főcsoport $349. Ausztrália összesen $489. i (Folytatjuk) ‘ Az április 26-i káprázatos si­kerű torontói Semieca Collegé­be lii Kodály Együttesi 15. évfor­dulói hangversenyről és magyar népi táncbemutatóból már be­számoltunk. A táncruhák párat­lan szépsége, de főiként a 40- tagu tánckar ügyessége, gyö­nyörködtető játéka méltán váltott ki rendkívüli feltűnést és dicsérő elismerést az 1200 főnyi teltházi hallgatóságban és nézőközönségben. A siker nem lett volna teljes, DRE1SZIGER KÁLMÁNNAK az együttes táncccsoportja szerep­lőjének, tervezőjének és vezető­jének a sokéves, önzetlen és fá­radhatatlan közreműködése nél kül. Kérdéseimre DREISZIGER KÁLMÁN a következőkeet vá.a­­szolja: — A Kodály Együttes tánc- ] csoportja 1962 őszén alakult. Ilyen hosszú idő után a tánc­csoport alapitói köziül már e­­gyetlen egy sincs a tagságban. A magyar népi táncok rendki­­vüli erőt, ügyességet, tevé­kenységet, tudást, szellemi és , testi frissesíséget igényelnek. Az élet májusában pompázó mind­­kétnembeli fiataloknak valók. Egy teljesen új nemzedék alkot­ja a tánickart. Harmadgenerációs magyar is van közöttük. Körülményeik folytán nem1 mindegyikőjük tud sokat, vagy megfelelően ma­gyarul Méigis csodálatos, hogy mennyi szeretettel és lelkese­déssel* ragaszkodnak a magyar ■népi kultúra (ének, zene, tánc) szépségei iránt. A többségük a magyar cser­készetből nőtt fel hozzánk. A magyar cser készet munká­ja komoly é;s alapos. Hozzá ha­sonló más magyar ifjúsági szervezet nincsen Kanadában. 11 éves koromban érkez­tem Kanadába, mint bevándor­ló. Itt ismertem és szerettem meig a magyar népi táncokat, nagyszerűeknek találtam azo­kat. A magyar egyéniség;, nem­zeti1 jellem, vérmérséklet, embe­rt felfogás legkifejezőbb meg­nyilatkozásai. A táncok minden mozdula­tában benne vannak a magyar sajátságok, a stilus, a legmé­lyebb és legmagasabb emberi érzések ... A magyar népnek töhbezeréves kultúrájának tu­datalatti kisugárzásai. ra, búcsúkra és ott, ahol lehe­tett elsajátítottam valamit a népi táncokból. Az április 26-i torontói mű­sorunk nagyoni stílusos, sokszí­nű skálját mutatta be a magyar­­nép táncművész étének. A Rába­köztől a Székkelyföldig' minden tájegység képviselve volt. Én otthon kb. három, hóna­pig, Torontóban pedig, egy hó­napig tanultam magyar népi táncokat. Itt Falvay Károly bu­dapesti táncművész tanított. E megfigyelések, illetve okta­tás nélkül nem tudtuk vo.ma el­érni a 15 évforduló kimagasló művészeti sikerét. Az évfordulói hangversenyre otthonról rendeltünk táncruhá­­kat. Sajnos, nem érkeztek meg idejében. így a táncosoknak ön­maguknak kellett gondos kod­­niok a megfelelő jelmezekről. A legtöbb lány maga varrta, vagy csináltatta azokat. Szép­ségük így is páratlan volt és rendkívüli. Érdekes, hogy a fiutánoosok között többen vannak olyanok, akik épen olyan büszkén és a lányok között, akik épen olyan kecses tartással táncolják a magyar népi táncokat, akár­csak odahaza. Pedig ezek közül sokan sohasem voltak még otthon”. Nem is láthatták, hegy hogyan is táncolják azo­kat odahaza. A magyar kultúra életerőt, férfias emberi magatartást, fi­nom méltóságos, sőt büszkesé­get, illetve nőies kecsességet ad a táncosoknak. Sok más tánc kultúra b ó 1 hiányzik — a büszkeség ... és sokszor az emberi méltóság is... A röhögögörcsösök (Folytatás az első oldalról) szett ügyet. — avagy annak lát szó ügyet, — anyagilag támo­gasson.” Félre ér tétí ne essem! Mi hívei vagyunk a sajtó szabadságnak, de nem a ma divó szajtószabad­­ságnak, mely egyben lábbal tip­­rójja a sajtóetikáinak! Egy gimnazistától, egy érett­ségi előtt álé' értelmiségi cso­porttól viszont, ha türelmet nem is, de etikát és esztétikát elvárhatunk — papírom is?! (Az átkos iHorthy-rendiszarben iiyes mi legalábbis miéig elvárható violt!) A Koldusdiákban megjelent fenti cikk — sajnos — mind a kettőt nélkülözi. Neuss, 1975. május 27. — Mindszenty hercegprímás halálának emlékmiséje - Winnipegen Elhunyt Zoltay Endréné Vancouverben Szomorú szívvel vettük a hirt, hogy Zoltay Endréné szü­letett Müller Ilona, Hetén, 1975 május 22.-én életének 73. és boldog házasságának 41. évé­ben, rövid szenvedés után visz­­sízaadta lelkét Teremtőjének. j Temetése május 24.-én d.e. i 11 órakor volt, evangélikus szer ' tartás szerinti a vanteouveri Kál­vin János magyar ref. templom ból, amely után — kívánsága szerint — elhamvasztották, i Gyászolják: bánatos férje, : Zoltay Endre, fia és leánya, családjukkal, testvérei: Anna és Kamiin, a Hajdan családok, kiterjedt rokonsága és barátai úgy az óhazában, mint Kana­dában. “. . . Nem halt megj, hanem aJiuszilk!” (Luk. 8:52|b.) Legyen álma csendes. — Amikor pár évvel ez előtt visszamentem 'Magyarországba, igyekeztem a kapcsolatokat fel­venni a népi tánccsoportokkal. Főleg Pest környékét, az Alföl­det és Erdélyt kerestem fel. El­mentem a helybeli llakodalmak-1975 május 24.-én, szomba­ton este 8 óraikor, a Szent An­tal Magyar Plébánia templomá­ban a helyi magyarság — fele­kezeti e való különbség nélkül, mély fájdalommal adózott a közelmúltban elhunyt MIND­SZENTY JÓZSEF bíboros, eszteirg.cimi érsek és (Magyaror­szág hercegprímása emlékének. A megemlékező szentmisét VV innipeg kardinális-érseke, George B. Flahifif mutatta be a környékbeli magyar papság közreműködésével. A kardinális-érseket magyar népiruhás fiatalok köszöntötték a templom he járatánál, s egy emlékképet adtak át neki, mely őt Mindszenty biborossal ábrá­zolja 1973-as winnipegi látoga­tása alkalmával!. A templom bejáratát magyar zászlók, és Mindszenty-képek díszítették, miközben a gyüle- j kező híveket csendesen kongó j lélekharang hűha a szertartás- S ra. Közben — zenei bevezető- . ként — Bach D dur Sara band ja szólt a hegedű elmélkedő hang- ‘ ján. Majd felhangzott a hívek éneke: “Adj irgalmat, adj nyu­galmat ...” Könnyess,zemü ma­gyarok sorfala közt vonult az oltárhoz a papság. Közöttük láthattuk az érseki iroda he­lyettes kancellárját. Msgr. Ward Jamiesont, Ft. Oroiskovits Je­nőt, Marosfalvy László jezsuita atyát, Nt. Aday Keresztury La­jost, a winnipegi Református Magyar Gyülekezet lelkipászto­rát és Végvári Vazul ferences atyát, a helyi magyarság ka­tolikus egyházközségéneik plé­bánosát. A szentélyt és a templomot magyar népi szőttesek díszítet­ték. A jó ízléssel elkészített dí­szítés Borbély Olga jó munká­ját dicsérik. A szentélyben a prédikáló Mindszenty biboros felnagyított képe idézte emlé­kezetünkbe az 1973-ban köz­tünk járt magyar apostolnak testamentumothagyó üzenetét: “ne hagyjátok a magyar nyel­vet, ápoljátok a családi szen­tély keresztény és nemzeti ha­gyományokat őrző szellemét, s ne hagyjátok a magyar templo­mot és iskolát.” A winnipegi kardinális, cso­dálattal (beszélt a magyarok prí­másáról, mint hősről és mártír­ról, méltatva az elmúlt évtize­dek nehéz időinek vezéralak­ját, aki soha nem alkudott meg az elnyomás brutális erőivel szemben. Beszéde után Végvári Vazul atya, plébános mondta el em­­lékiheszéd'ét magyar nyelven. Emlékezetünkbe idézte az örök­séget, melyet tőle kaptunk: Ke­reszténység és magyarság egy­ségesen összefüggő egész, vál­laljuk, valósítsuk meg minden­napi! életünkben, A hívek lelkes énekét a Ka­­pisztrán Énékíkar többszólamú éneke tette ünnepélyessé és a szentmise hangulatát egy vo­nósnégyes méltóiságois zenéje tette valóban ájhitatossá. Né­piruhás fiatallak csoportja vit­te az áldozati adományokat az oltárhoz; kereszténység és ma­gyarság egységes egésszé ol­vadtak össze a mise áhítatában. A megemiéfkeziő szentmisét a pápai-, és magyar himnusz lel­kes és meghatottságtól átha­tott közös éneklése fejezte be, mieffly után az egyetemes ma­gyarság a templom alagsorában gyűlt össze. A termet Mind­szenty bíboros embecnagyságu képe előtt égő mécses, a vonós­négyes mindekit megindító, művészi előadása1 és (bíborosunk életével kapcsolatos versek és idézetek tették emlékezetessé. “Tőled nem veszi el az igaz­ságot senki sem, sem erőszak­kal, sem dicsérettel. Te nem mondod soha a jót rossznak, a rosszat jónak, a fényt árnyék­nak és az árnyékot fénynek.” — egy résztvevő. AVE CAESAR... AZ ATYAFIAK pásztor József Csobáhcz felé pillantott fagyosan: — Majd maga issza’ezt a limonádét. A pincén ügyesen, az asztalra csúsztatott egy étlapot és diszkréten visszakozott. A nő únott arccal a kezébe vette az étlapot, nézegette az ételeket s éliragodó kedvességgel fordult Péter bácsihoz. — Ha megengedné, hozatnék valami csekélységet. Péter bácsi boldogan, felé mozdult. — Parancsoljon, kedves. A nő összehúzta a szemöldökét. Elmerült az étsor tanul­mányozásába. Tehetségesen akarta összeállítani a vacsorát, hogy jő is, meg drága is legyen. Pár percnyi tanakodás után odafordult finom fölénnyel a várakozó pincédhez, mint az angol darabokban az udvari dá­ma, a Carltonban: — Ha valami halat ajánlana? — Kecsegét, — vágott közbe hirtelen. Csobánc,z. Anette éles pillantással: nézett rá. — Eltalálta. Imádom a kecsegét. A pincérre hunyorított hirtelen. — Tar tárral. Aztán éles pillantással kérdezte Péter bácsit. — Ugy-e, maga is eszik belőle, szivem? (Péter bácsi már a rózsaszín, felhők felé repült. — Hogyne drágám. Persze, hogy eszem. — Milyen kedves lesz kettesben. És a pincér felé pillantott. Parancsoló és mégis barátsá­gos hangon mondta: — Akkor egy nagyobbat. Egy másik pincér lépett az asztalukhoz és Csobánczihoz fordult:-— Nagyságos uram, ott szemben kérik, szíveskedjék: néhány pillanatra átfáradni. Csobáncz arrafelé fordította a fejét, amerre a pincér mutatott s megpillantotta Charmante Pirit, az Opera táncos­nőjét. Feléköszönt s odaszólt a pincérnek: — Azonnal megyek. Anette észrevette, hogy Csobánczot hívják — 118 — —t Menjen csak, — ösztönözte Csobánczot, — majd mi kettesben mulatunk. Ezzel odasimult Péter bácsihoz, akinek pici ördögök kö tözgették már- kedvesen a szárnyakat a lábára, hogy gyengéi­den a pokolba segítsék. Osoibáncfe a Péter bácsi füléhez hajolt s halkan súgta: — El vagy veszve Péter bátyám. Megrendelted a kecsegét. Amire Péter bácsi viszonozta a súgást; — Azt akarom öcsém. Veszkődni akarok, mert rászol­gáltam. — No jó, Péter bácsi. Viszontlátásra! Anette feléhajolt gúnyosan s megindult. Péter bácsi utá­na kiáltott: — De, visszagyere! Anette duzzogva fordult Péter (bácsihoz: — Ugyan miért nem hagyja a barátját? Ezzel, csábító mosollyal nézett Péter bácsi arcába. — Maga kedves, finom ember. (Mar is szeretem magiát. A barátja savanyú, unalmas fráter. — És most már egész bát­ran fordult a pincédhez: — Józsi! A végén parfét is, meleg satuval. A pincér meghajolt. — Igenis, grófnő. Péter bácsi elsápadt. — Maga grófnő, szivem? Anette előkelőén bólintott. — Nem akartam, hogy eláruljon, de ha már megmondta. ... Hát nem vette mindjárt észre? Péter bácsi büledezett. — Én. Dehogynem! Péter bácsi homloka gyöngyözött. Hintázott a boldog­ság kapuja felé. — Istenem — gondolta. — Egy igazi grófnővel mula­tok. Ha ezt Irma tudná! (Folytatás az első oldalról) “A UiSA-tól erején felüli sze­repet követeitek. A II. vUágná­­ború óta 600,000-n:él több em­berünkbe került ez a szerep. Erőfeszítésünket nem követte kollektív áldozatvállalás. Az ut • ca embere jogom kérdéseket te­het föl magának. Érthető, ha bizalmatlanná kezd válni, ami­kor mások elfeledkeznek vállalt kötelezettségeikről. A kollektiv biztonság (értsd: status quo) érdekében tett erőfeszítés mál­­lófélben van.” Irving Kristól newyorki egye­temi tanár, a niüxoni diplomá­cia egykori nagy védelmezője így s kán közük: “Jóllehet a USA viiághatalom, nincs egyáltalá­ban külpolitikája — és főleg nem is lesz Vietnam után, mert az ehez annyira szükséges e­­gyetértés teljesen hiányzik a nép és kongresszus részéről — E kijelentéssel csaik részben érthetünk egyet. A UiSA-nak mindig; volt külpolitikája, azon­ban olyan, amely sohasem tar­totta szem '©lőtt az amerikai nép érdekeit . .. Fontosak Ri­chard J. Barnet, a Politikai Ta­nulmányok Intézetének törté­nésze észrevételei, iimé: “Az a­­merikad nép a világháború utá­ni dölyfös expanzicinizinusból tapogatódzva keresi a hagyo­mányos diplomáciához vissza­vezető u tat . .. Majd Kissdngert élesen bírál­va, igy folytatja: “Sohaisíem ér­tette meg a hazai parancsoló körülmények befolyását a kül­politikára s úgy érezte, saját világrendjét (!) kell érvényesí­teni tekintet nélkül ,a népaka­ratra” — 'Ilyen kiméletlen fes­tést ritkán kaptunk a nagy kül­­üigyérrőil, ami egyszersmind u­­tal arra az okkult politikára, amely a népakaratra hivatkoz­va, mindig a maga céljaira hasz nálta azt. A Waten,gattei é- Vietnam elestével erősen megtépázott elnöki tekintély és általános b - zalomvesztés közepette, Ford még mindig a kissing,éri külpo­­litka vonalán nyilatkozik: “A USA-nak továbbra is folytatnia kell globális doktrínáját & nem szabad visszavonulnia.” Aligha kell e kijelentéshez kommentár! Közben Arthur iM,. Schlesin­ger jr., egy másik amerikai tör­ténész a zsidókra jellemző va­­ióságérzókkel igy tárja föli! a viszonyok változását: “Minden­hatóságunkba; vetett bizalmunk összetört. Jelenleg kevés aka­ratunk van olyan dolgok elvég­zésére,, ami nem látszik ész,szé­lűnek. De meg vagyok győződ­ve, hogy a nép támogatni fog minden erőfeszítést, amely tis:z­­tázottan a mi érdekeinket kí­vánja szolgálni.” .— Mégis el­gondolkoztató ez a sok hivat­kozás a nép akaratára . ..! A századfordulón Törökor­szágot nevezték Európa beteg emberének; ma a UiSA-t nevez­hetni legalább is földrészünk, ha nem esetleg éppen a világ beteg emberének. Együttérzé­sünk őszinte az amerikai kis­polgár kiábrándulásával. Az a­­meriikai társadalom azonban ki­józanító tapasztalatainak még esak a kezdeténél tart. A töb­binek jönni kell, hogy végre el­söpörje azokat a titokzatos e­­rőket, amelyek az emberiség boldiogitásának hangoztatásá­val minden időik, legerkölostele­­nebb szélhámosságával milliók élete, vagyona és jövője felett önérdekből rendelkeznek. ,— Millió és millió halott és élő gladiátor tragédiájáért iLá ran követelje mindenki: okkult vi­lághódítók átkozottul pusztul­jatok! St. Rémy, 1975. máj. 1. 119 Spanyolhonból Importált kitűnő minőségű SÁFRÁNY kapható Kereskedelmi.. Osztályunknál. Levesek, mártások, ízesítésére. Ara csomagonként $1.50 szállítással K.M.U. Kereskedelmi Osztálya 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba, R3C 2B6. \ 4 rfifi BU fii gH Hi ■ HH ■■■■■ ÓTVEn £ve a MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN! | ! ALEX. A. HELEN LIMITED \ ■ KELEN TRAVEL SERVICE i £ 1467 Mansfield St., Montreal, Que. Telefon: 842-9548. J ally A 7 íf Forduljon bizalommal irodánkhoz. (lllljLAJa Utazások a világ minden részébe. I 18 Bf li A Föképviselet. NaponDa küldjük a megbízásokat llVllA" Budapestre. Rokoni támogatás az Income Tax ■ * alapból levonható. H TII7 Váitozatlanul a legjobb Csehszlovákiába. IU^LAi Főképviselet. S| Eli küldés Romániába. Igen gyors elintézés! — LEI. Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatok, Magyarori­­szági válóperek. *“ A legrégibb magyar iroda, mely fiatalos gyorsasággal intézi • B2 ügyeit! ■

Next

/
Thumbnails
Contents