Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-04 / 23. szám

I

MARITS L:

(Folytatás)

A KISSIN6EK-ESEI

U QORA-ileV

1961-ben a szovjet-orosz titkosszolgálat egyik tábornoka Nyugatra menekült. Adatai segítségével nagyszámú magasbe-osztású kémet sikerült a világ minden részén letartóztatni’. *240 kém részletes személyi nyilvántartó lapját hozta magával. A ibieaimjük foglalt adatok ellenőrzésekor teiljessien meg biz hatóknak bizonyulták. Így a szándékos félrevezetés gyanúja toj, van zárva. Sok mindem öi tudott, jól ismerve részleteiben az URSS titkosszolgálat (ma a RGB) 1944-ben Breslauban felállított különleges csoportját, rejtett nevén az ODRA-t. Kizárólagos feladata volt beépülnie a megszállt nyugatnémet rendőrség hírszerző és kémeiháritó szervei, valamint az ott állomásozó amerikai, angol és francia kémeiháritó szervekbe. A terv végrehajtására alkalmas egyéneket az említett szer veknél alkalmazott idegiének (DP-k, menéklültek) között keli toborozni.

Rosenhard, Kissinger volt főnökié IBaraban szovjet rejtnevet kapta. Az átpártolt szovjet tábornok állítja, hogy ennek helyettese egy bizonyos Henry Kisislnjgeui BOR név alatt rendszeresen tájékoztatta a szovjet hírszerzést.

Hz a hir 1961-ben terjedt el, amikor Kissingert még nem ismerte a nagyközönség, mert akkor századosként a USA titkosszolgálatában működött. Még ez évben,, 1961-ben, a “berlini-fal” épitéaekioir Kissingert különleges elnöki tanácsadóul kinevezik Kennedy élinöik mellé. S mert tagja a katonai kiképzést kutató irodának, a fegy vertet kiértékelési csoportnak, a hadászat lélektani intézetnek és a nemzeti biztonsági tanácsnak, könnyen talál ajánlókat, akik elősegítik felvételét a Bilder beiger és PiUig'wash-társasagoa.

Goloniewski (hivatalos nevén: Romanov) az átpártolt tábornokot .mindezen tények meg lepték, mégis azt hiszi, hogy a USA biztonsági szervei közelről figyelik ex-BOÍR titokzatos feltörését. A 240 ügynökből 4 év alatt egy híján valamennyit letartóztatták, vagy idő előtt menekülni ikényszerültek ... Nem állítja, hogy az ügynökök közül egyedül megmaradt BOiR még J minidig a Szovjetnek dolgozik. De megáilaipitásia szerint két- 1 ségkivül azoknak dolgozott egy meghatározott időben. így 1957-ben még ellenőrizhette hírszerző tevékenységét, amikor Nyugatnémetországkan letartóztatott két ODRA-üjgynökülkikel kapcsolatban — írja — magyarázattal kellett szolgálnom Moszkvának.

Sem Capell, akitől az , itt említett tények föltárása származik, sem magam (aki 1946-47- ben többször járt Oberammergauban .. .) több helyről jövő útbaigazíitások alapján soha nem tettünk emllitést e korszakra.

ÍIKÉKIÉLEN ERŐFESZÍTÉSEK

Kissinger meignövekedett befolyása 1970-ben Nixon mellett megrémítette az átpártolt tábornokot. Ijedten tapasztalja, lnogyan használják ki az amerikai adminisztrációba való beszüreinlés lehetőségeit azok, akik! társutas, vagy ügynökként ismételt szolgálataikkal előmoz ditottáki az URiSS ügyét s ezért .1949-55 között onnan ,kizár.aa. Ei régi tapasztalt tiszt minden utánjárása faliba ütközött. Cipeli állt a háta mögött annak a 9000 példányban kiadott adathalmaznak, ameíy többet tár föl és sokkal nyersebben, mint ez a cikk. Végül 1974 nyarán sürgönyt és az adathalmazt egyszerre juttatták el a Kongresszus tagjaihoz ezzel a kéréssel: “Vagy P. A. Copell és a fölfedezéseit közlő THE REVIEW of the NEWS <e. folyóirat rágalmazás, illetőleg nyilvános botránykioztatásért bűnös, vagy Kissinger áruló .. Ezt követte, hogy parlamenti vizsgálat derítse ki a vád alapozottságát, vagy tarthatatlanságát. Válasz: sürü hallgatás.

Azóta a magaa helyekeni személyes sürgetéseik a következőket eredményezték: 1961-ben, majd 1969- és 73-ban (a kedves Henrynek mindenegyes fejtörésekor) a biztonsági vizsgálatok eredménye kedvezően jóváhagy ta, zöliíd fényt adva az egymást követő előléptetésieket. iCapell visszaemlékezve, állítja, hogy ezeket az igen kedvező biztonsági igazolásokat a State Diept. különleges hivatala adita ki, jóllehet az FBI tiltakozott olyan egyének esetében, mint AJger Hilsis, Harry Dexter White, John Abt, Virginius Frank Coe,, Lawrence Duggan, Charles Kramer, isitb., akiket később mind szovjet kémként lelepleztek.

Capell többtucatnyi előléptetést idéz a State Departmentnél, amiket 1973-tól napjainkig

H. Kissinger elhatározásából foganatosítottak! Legtöbb jü k

igen- gyanús és jólbizonyithatóan az 1942-49-es évek atomtitok, politikai, gazdasági, vagy ipar kémkedéseiéi hozhatók kapcsolatba. Mindez nagyon elgondoükioztató. Ehhez hasonló a Német Szövetségi Köztársaságban nemrég Günter Guillaume esete, aki gyakran, ismételt figyelmeztetésiek közepette addig lépett elő, a-mig Wily Brandt kancellár jobb keze lett. Nem kétséges senkinek, hogy ez a kedves Henry ma már fenn, azokban a magasságokban hajózik;, ahol 1959 óta a világ, sor sát intézik, s aho-l nincs szükség “szovjet ügynök” mivoltára. ö már felette van ennek. Marad a kérdés, valóban ő volt-e BOR 1946-ban? Ha ez téves — st talán kettős játékról van szó —, akikor miért ez a hallgatási? Hol vannak a kézzelfogható engedmények a Szovjetunió részéről, amióta az “enyhülésen” fáradozik!? A UiSA-nak föltett kérdések, úgy érezzük, más választ igényeinek, mint Mr. Fullbright, vagy ejgy “bizonyos club” kiválóságainak személyes szavatolását, akik nagyon gyakran Így ködösitették el1 a valóságot.”

St. Rémy, 1975. ápr. 15.

Pécsi K. dr. szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a LECTURES FRANC ALSES

1974. jul'.-aug. számában Jacques Bordiot M. Henry Kissinger et le K.G.B-” c. írásában zömmel ugyancsak Capell1 adataira támaszkodó, döbbenetes képet fest a viliágpolitika ezen kullsszatitkairóil)

Mindszenty halálával kialudt a földöl a lelkiismeret utolsó lángocskája is

Ajándéknak, minden alkalomra alkalmas könyv

Hámory Várnagy Dalma

kiváló írónő munkája.

HOLD RAKÉTA

cimü, 217 oldalas könyve, 25 elbeszélést tartalmaz.

Megrendelhető $6.50 előzetes beküldésével. MUSIK STUDIO MARL, 437 MARL Wíenerstr. 45.

Erdg. 3, T 6289 — West Germany,,—, vagy a K.M.U. 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 286. Canada cimen.

(Folytatás az első oldalról)

ten gyűlöletére. A szabad Európa halálos veszélyben forog és védtelenül áll; Amerika és az amerikai diplomaták nem menthetnek meg minket . . . Európa kötelessége, hogy megerősödjön, hogy jó útra térjen, s megmentse önmagát.” (A kiemeléisiefcet én eszközöltem.)

Jégesőként dübörögnek ezek a szavak a világ, de különösen az Egyház lelkiismeretén.

Csak egyben nincs igaza. MINDSZENTY bíboros megdicsőült lelkét és az idők végezetéig fáklyaként világitó hősi példáját és tanítását még a Pápa sem tudja megsérteni ... A Pápa és judeolkeresztény tanácsadói ezzel az emberileg kellőleg el nem ítélhető magatartásukkal saját magukat, de első sorban Krisztus földi egyházát sértették meg, mégpedig, mélységiesen és visszavonhatatlanul. De nemcsak moist, hanem már akkor, amikor félredobva MINDSZENTY bíboros, a püspökök ezreinek, a papok-szerzetesek-apácák százezreinek', a hivő emberek millióinak szörnyű inegkinzatásáf, vértanuságág; menő hősi helytállását és hitvallását, leültek tárgyalni az istentelen pánszlíáv-bolisevista kormányokkal, a szentség meg csúfolásával püspökké szentelték a hit eh agy ott, kiközösített “békepapokat”, ál az ént, soha be nem tartott ígéretekkel, hazája elhagyására kényszeritették, végül pedig minden egyházi tisztségétől megfosztották MINDSiZENTYT.

Ezzel — adja Isten, hiogy csak rövid időre —, a Vatikániban is kiloíbbant a lelkiismeret

utolsó mécisiese...

Ebben, a borzongató lelki sötétségben, mimt istenhivő, gyakorlativ vallási életet élő ember, mégis szentül hiszem és vallom, hogy Krisztus ígérete szerint, Egyházán a poikioi kapui sem tudnak erőt venni és az idők végeztetőig létezni fog, bármilyen gyarló, bűnös emberek legyenek is az ő helytartói, papjai ési hívei. —

v ^ *

Van azonhan ennek a kérdésinek kimondottan magyar ve tütete is. A múlt évben “Az 1975-ös Szentév és a magyarok’’ (K.M.Ujsiág,, 74.0ikit). 22.-i sz.) cimü cikkemben többek között ezeket Írtam:

“Az elmondottak után, bármilyen nehéz és kellemetlen is, nyíltan fel kell tenni a kérdést: A jtelen körülmények .között — Seentév ide, vagy oda — egyetlen istenfélő, hazáját, fajjáját szerető magyarnak is lehet-é, sízabad-é elzarándokolni Rómába? !

Winnipeg, Man. 1975. június 6.

Óh, itt nem arról van szó, hogy bárkit is él1 akarnék rtasztaini bármitől is, hiszen itt, szabad földön, egyelőire meg mindenki azt gondolhatja és teheti —i feltéve, ha elegendő pénze van hozzá —, amit éppen akar.

Arról sincsen szó, hioigy a Szenílév testet-lelket megújító kegyelmeitől akarnám megfősz tani a magyarokat — hiszen ha valaki nagyon akarja, azokat Rómába valói zarándoklás nélkül is elnyerheti —, mikor soha olyan nagy szükségünk nem volt ezekre a kegyelmekre, mint éppen most.

Itt sokkal többről van szó.

Arról az elszántságról, kiállásról, helytállásról, megalkuvásról és felelősségtudatról, amivel Mindszenty hercegprímásunk példájára minden magyar mindenkor, mindenhol és minden körülmények között Istennek, Hazájának és fajának tartozik.

5

Más szóval, amíg a Vatikán jelenlegi urai nyíltan egyezkednek a magyarságot pusztulással fenyegető istentelen pánszláv-bolsvizmussal és szláv érdekekért tervszerűen rombolják 1 szét a Kárpátmedencében kiépített ősi egyházi szervezeteinket, I addig a magyaroknak Rómában — mint zarándokoknak, — sem mi keresnivalójuk nincs...”

Ha valamikor, most inkább áll ez. Azok a magyar papok és ! hívek, akik Inégis elzarándokolnak Rómába, a lelkiismeretűkkel intézzék el, hogy cselekedetüket hogyan tudják össze egy eiz tetni (Hazájuk és fajtájúk iránti kötelesség,ükkel és MINDSZENTY bíboros iránti kegyeletükkel . ..

Csikménasági.

Mile Tibor, London:

Solti Györgynek ajánlom

ÁCSI!

Országát ez évben jobban ismerje meg.

Az ön országa arra vár, hogy megismerje. Szelíd tavak és nagy folyók, szűz erdők szárnyaló hegyek, rendezett városok, békés kisvárosok és faluk, várják látogatását. Ezek kultúrájukra, hagyományaikra és történelmükre hivják fel figyelmét— igazán otthon érzi magát.

Miért nem hívja meg (barátait, vagy ro konait tengerentúlról, hogy csatlakozzon Önhöz?

Meleg és barátságos fogadtatásban fog részesülni, rokonszenves és vendégszerető emberek részéről 'bárhova is megy.

Az Ön utazási szakembere, vagy szállítója segíteni fog személyi utazásánál, tanáccsal szolgálva, hogy milyen helyeket kell meglátogatnia, továbbá milyen dolgokat kell megnéznie közelebbről, vagy a továbbiakban.

Keresse Kanada megismerését több úton. túrákat és más kombinált utazásokat is

beleértve.

Canadian Government Office of Tourism

Office de tourisme du Canada

Karmester, nemzet lettünk hát végre,

Balga világ, ne kívánd e babért. Sok tinó ára bánta azt, mig ma Zenekari, ha vezényel,

Nem fizet s kap fizetést a magyar.

KÖNYVSZEMLE

D,r. Barátit Tibor kiváltó iró éis ,tudós legújabb könyve, “A Külföldi Magyarság Ideológiája” ez év februárjában jelent nneg; a könyvpiacon.

A könyv történetpoiitikiai tanulmányok gyűjteménye. Célja az iró ibevezető sorai szerint “. .. a magyarság egységének nemzeti függetleinsiégéniek, minden/ talpalatnyi földjének, biológiai áUiományának és minden vagyonának megóvása és öregbítése. . . az e munkában kibontakozó ideológiai magyar, szociális és demokratikus ... Kell, hogy akik foglalkozású knál fogva ezer és ezer nem magyarral érintkeznek, világosan ést hitelesen tudják tolmácsolni, mik a guzsbakötött magyar nemzet alapvető törekvései . . . E nemzetpolitikai tanulmányok mind időszerűek és még hoszszú ideiig időszerűek maradnak, mert a magyar nemzet életkérdéseivel foglalkoznak.”

Lekötő, érdekes tanulmány, olyan csaportositásiban, mely kitűzött és fent idézett célja elérése érdekében teljesen újszerű, magyarázó, irányt mutató. Melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Ára 1975-ben $10.00, — azután $12.00

Megretnideihető: Dr. T.E. Baráth, Station “B”, Box 697, — Montreal, Que. Canada, H3B- 2IK3 — N.E.

pásztor J

ózsef

az atyafiak

szobrász érezte maga mellett a táncosnő karja melegét. A nő hirtelen feléfordult s a szemébe: villant a tekintete.

— Nemi inna meg velem egy feketét? Itt a Dunapalota.

— Talán másutt, — rebegte Csobáncz.

— Jó. Tudja miit? Jöjjön he hozzám. A Rózsadombon

lakom.

— És a gróf? — kérdezte Csobánc,z,

— A gróf? — felelte a táncosnő. — |A gróf senki. Mégis jobb, mint egy bankigazgató. A bankigazgatók szerzik, a grófok költik a pénzt. Nekem az utóbbi1 eset jobban megfelel,

. Csohánlcz bólintott.

— Értem.

Charmante Piri egy kicsit szomorú lett.

— Nem tudom, érti-e? Most ilyen vagyok, holnap esetleg egész más leszek!. Attól függ.

— Mitől?

— Én is csak nő vagyok. Szeretni: akarok.

Rohant az autó velük, át a Margithidlon, Szép, őiszeleji éjszaka volt. Lágy, békés párában szenderegtek a -parton a fénypontok. Az ég bágyadt volt és; le-lehúnyták szemüket a csillagok.

Piri közeJébbi simult Csobámczhioz,

— Megtisztel?

Csobáncz ránézett.

— Miért mondja ilyen ünnepélyese,n?

Piri kedvesen higyesztette az ajkait.

— Mert maga is ünnepélyes. Egész este ünnepélyes volt.

Piri a szobrász, szemébe nézett.

— Maga nem szereti a pénzt?

Csobáncz nevetett.

— A pénzt. Dehogy nem . .. Vagy igaza lehet . . . Tényleg én magát a pénzt nem szeretem ... Nagyon örülök, ha elkölhetem .; .

Piri1 felkacagott.

— Az én esetem. Mi ketten jól elköltenénlk. Mondjuk,

egy földkörüli -utazáson. - •

A nő a karját felfelé tárta.

— Milyen ál-om! — .sóhajtott kis öngúnnyal.

Csobáncz bólintott.

— 124 —

Gsobáez szeme a távolba meredt.

— Ó, akikor. Az régen volt.

— Miért nem hozta el a feleségét?

Csoibáncz egyet pillantott és halk hangon mondta:

— A feleségem nem jöhetett ... Nincs otthon. Charmante Piri szemhéjjá felszaladt s a szemgolyója

fölött bársonyzott a nagy szempillája.

— Ah! — siklott ki a száján, — Most emlékezem, valamit hallottam. Magának egy igen távoli rokona beszélte, egy asszony, aki festeget.

— Úgy? És mit mondott?

A táncosnő szeme belemélyedt Gsobáncz szemébe.

— Feltétlenül beszélni kell erről?

A szeme mint a láng, gyújtogatta, perzselte a szobrász

arcát.

— Igaza van — nézett vissza Csobánciz a táncosnő szemébe, de egy kicsit nyugtalan lett.

— Egyet azonban) kérdezek. Egyedül van most otthon ? Gsobáncz halkan sóhajtott.

— Igen. Egyedül.

— Szeretném megnézni a műtermét.

—- 'Elkísérne, barátom?

— Tudja drága, 'hogy egy órára a kaszinóba Ígérkeztem? És egyszeribe utána gondolta:

— Most már biztos. Csakugyan ő lesz az utódom. Charmante Piri) egész testével Csobámcz felé fordult. A

szeme ragyogott.

— (Magát nem is kérdeztem.

Gsobáncz megmozdult.

— Tudja, hogy szívesen látom.

Charmante Piri a grófra pillantott.

— Ez talán mégsem volna illő. Talán majd máskor. Ha a barátom feláldozza értein a kártyapartiját. És talán a nappali

• világiiüási jobb is magjánál,

Pici csend-lett. Mind a * hárman, magúik elé néztek. A gróf nagyot Sizitt a szivarjából, a levegőbe eresztette a füstöt

és ezt gondolta:

— Talán mégsem ő lesz az utódom? Pedig az ilyenekben nem szokott rossz szimatom lenni.

— 121 —