Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-04 / 23. szám

I MARITS L: (Folytatás) A KISSIN6EK-ESEI U QORA-ileV 1961-ben a szovjet-orosz tit­kosszolgálat egyik tábornoka Nyugatra menekült. Adatai se­gítségével nagyszámú magas­­be-osztású kémet sikerült a vi­lág minden részén letartóztat­ni’. *240 kém részletes személyi nyilvántartó lapját hozta ma­gával. A ibieaimjük foglalt ada­tok ellenőrzésekor teiljessien meg biz hatóknak bizonyulták. Így a szándékos félrevezetés gyanúja toj, van zárva. Sok mindem öi tudott, jól ismerve részleteiben az URSS titkosszolgálat (ma a RGB) 1944-ben Breslauban fel­állított különleges csoportját, rejtett nevén az ODRA-t. Kizá­rólagos feladata volt beépülnie a megszállt nyugatnémet rend­őrség hírszerző és kémeiháritó szervei, valamint az ott állomá­sozó amerikai, angol és francia kémeiháritó szervekbe. A terv végrehajtására alkalmas egyé­neket az említett szer veknél al­kalmazott idegiének (DP-k, me­­néklültek) között keli toboroz­ni. Rosenhard, Kissinger volt fő­nökié IBaraban szovjet rejtnevet kapta. Az átpártolt szovjet tá­bornok állítja, hogy ennek he­lyettese egy bizonyos Henry Kisislnjgeui BOR név alatt rend­szeresen tájékoztatta a szovjet hírszerzést. Hz a hir 1961-ben terjedt el, amikor Kissingert még nem is­merte a nagyközönség, mert akkor századosként a USA tit­kosszolgálatában működött. Még ez évben,, 1961-ben, a “ber­lini-fal” épitéaekioir Kissingert különleges elnöki tanácsadóul kinevezik Kennedy élinöik mel­lé. S mert tagja a katonai ki­képzést kutató irodának, a fegy vertet kiértékelési csoportnak, a hadászat lélektani intézetnek és a nemzeti biztonsági tanács­nak, könnyen talál ajánlókat, akik elősegítik felvételét a Bil­der beiger és PiUig'wash-társa­­sagoa. Goloniewski (hivatalos ne­vén: Romanov) az átpártolt tá­bornokot .mindezen tények meg lepték, mégis azt hiszi, hogy a USA biztonsági szervei közelről figyelik ex-BOÍR titokzatos fel­törését. A 240 ügynökből 4 év alatt egy híján valamennyit le­tartóztatták, vagy idő előtt me­nekülni ikényszerültek ... Nem állítja, hogy az ügynökök közül egyedül megmaradt BOiR még J minidig a Szovjetnek dolgozik. De megáilaipitásia szerint két- 1 ségkivül azoknak dolgozott egy meghatározott időben. így 1957-ben még ellenőrizhette hírszerző tevékenységét, ami­kor Nyugatnémetországkan le­tartóztatott két ODRA-üjgynö­­külkikel kapcsolatban — írja — magyarázattal kellett szolgál­nom Moszkvának. Sem Capell, akitől az , itt em­lített tények föltárása szárma­zik, sem magam (aki 1946-47- ben többször járt Oberammer­­gauban .. .) több helyről jövő útbaigazíitások alapján soha nem tettünk emllitést e korszak­ra. ÍIKÉKIÉLEN ERŐFESZÍTÉSEK Kissinger meignövekedett be­folyása 1970-ben Nixon mellett megrémítette az átpártolt tá­bornokot. Ijedten tapasztalja, lnogyan használják ki az ame­rikai adminisztrációba való be­­szüreinlés lehetőségeit azok, a­­kik! társutas, vagy ügynökként ismételt szolgálataikkal előmoz ditottáki az URiSS ügyét s ezért .1949-55 között onnan ,kizár.aa. Ei régi tapasztalt tiszt minden utánjárása faliba ütközött. Ci­peli állt a háta mögött annak a 9000 példányban kiadott adat­halmaznak, ameíy többet tár föl és sokkal nyersebben, mint ez a cikk. Végül 1974 nyarán sürgönyt és az adathalmazt egyszerre juttatták el a Kong­resszus tagjaihoz ezzel a ké­réssel: “Vagy P. A. Copell és a fölfedezéseit közlő THE RE­VIEW of the NEWS <e. folyó­irat rágalmazás, illetőleg nyil­vános botránykioztatásért bű­nös, vagy Kissinger áruló .. Ezt követte, hogy parlamenti vizsgálat derítse ki a vád ala­pozottságát, vagy tarthatatlan­ságát. Válasz: sürü hallgatás. Azóta a magaa helyekeni sze­mélyes sürgetéseik a követke­zőket eredményezték: 1961-ben, majd 1969- és 73-ban (a kedves Henrynek mindenegyes fejtöré­sekor) a biztonsági vizsgálatok eredménye kedvezően jóváhagy ta, zöliíd fényt adva az egymást követő előléptetésieket. iCapell visszaemlékezve, állítja, hogy ezeket az igen kedvező bizton­sági igazolásokat a State Diept. különleges hivatala adita ki, jól­lehet az FBI tiltakozott olyan egyének esetében, mint AJger Hilsis, Harry Dexter White, John Abt, Virginius Frank Coe,, Law­rence Duggan, Charles Kramer, isitb., akiket később mind szovjet kémként lelepleztek. Capell többtucatnyi előlépte­tést idéz a State Department­­nél, amiket 1973-tól napjainkig H. Kissinger elhatározásából foganatosítottak! Legtöbb jü k igen- gyanús és jólbizonyitha­­tóan az 1942-49-es évek atom­titok, politikai, gazdasági, vagy ipar kémkedéseiéi hozhatók kap­csolatba. Mindez nagyon elgon­­doükioztató. Ehhez hasonló a Német Szövetségi Köztársaság­ban nemrég Günter Guillaume esete, aki gyakran, ismételt fi­gyelmeztetésiek közepette addig lépett elő, a-mig Wily Brandt kancellár jobb keze lett. Nem kétséges senkinek, hogy ez a kedves Henry ma már fenn, azokban a magasságokban ha­józik;, ahol 1959 óta a világ, sor ­sát intézik, s aho-l nincs szük­ség “szovjet ügynök” mivoltá­ra. ö már felette van ennek. Marad a kérdés, valóban ő volt-e BOR 1946-ban? Ha ez téves — st talán kettős játékról van szó —, akikor miért ez a hallgatási? Hol vannak a kéz­zelfogható engedmények a Szovjetunió részéről, amióta az “enyhülésen” fáradozik!? A UiSA-nak föltett kérdések, úgy érezzük, más választ igényei­nek, mint Mr. Fullbright, vagy ejgy “bizonyos club” kiválósá­gainak személyes szavatolását, akik nagyon gyakran Így kö­­dösitették el1 a valóságot.” St. Rémy, 1975. ápr. 15. Pécsi K. dr. szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a LECTURES FRANC ALSES 1974. jul'.-aug. számában Jac­ques Bordiot M. Henry Kissin­ger et le K.G.B-” c. írásában zömmel ugyancsak Capell1 ada­taira támaszkodó, döbbenetes képet fest a viliágpolitika ezen kullsszatitkairóil) Mindszenty halálával kialudt a földöl a lelkiismeret utolsó lángocskája is Ajándéknak, minden alkalomra alkalmas könyv Hámory Várnagy Dalma kiváló írónő munkája. HOLD RAKÉTA cimü, 217 oldalas könyve, 25 elbeszélést tartalmaz. Megrendelhető $6.50 előzetes beküldésével. MUSIK STUDIO MARL, 437 MARL Wíenerstr. 45. Erdg. 3, T 6289 — West Germany,,—, vagy a K.M.U. 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 286. Canada cimen. (Folytatás az első oldalról) ten gyűlöletére. A szabad Eu­rópa halálos veszélyben forog és védtelenül áll; Amerika és az amerikai diplomaták nem menthetnek meg minket . . . Európa kötelessége, hogy meg­erősödjön, hogy jó útra térjen, s megmentse önmagát.” (A ki­­emeléisiefcet én eszközöltem.) Jégesőként dübörögnek ezek a szavak a világ, de különösen az Egyház lelkiismeretén. Csak egyben nincs igaza. MINDSZENTY bíboros megdi­­csőült lelkét és az idők végeze­téig fáklyaként világitó hősi példáját és tanítását még a Pá­pa sem tudja megsérteni ... A Pápa és judeolkeresztény ta­nácsadói ezzel az emberileg kellőleg el nem ítélhető maga­tartásukkal saját magukat, de első sorban Krisztus földi egy­házát sértették meg, mégpedig, mélységiesen és visszavonhatat­lanul. De nemcsak moist, hanem már akkor, amikor félredobva MINDSZENTY bíboros, a püs­pökök ezreinek, a papok-szer­­zetesek-apácák százezreinek', a hivő emberek millióinak ször­nyű inegkinzatásáf, vértanusá­­gág; menő hősi helytállását és hitvallását, leültek tárgyalni az istentelen pánszlíáv-bolisevista kormányokkal, a szentség meg csúfolásával püspökké szentel­ték a hit eh agy ott, kiközösített “békepapokat”, ál az ént, soha be nem tartott ígéretekkel, ha­zája elhagyására kényszeritet­­ték, végül pedig minden egyhá­zi tisztségétől megfosztották MINDSiZENTYT. Ezzel — adja Isten, hiogy csak rövid időre —, a Vatikán­iban is kiloíbbant a lelkiismeret utolsó mécisiese... Ebben, a borzongató lelki sö­tétségben, mimt istenhivő, gya­­korlativ vallási életet élő ember, mégis szentül hiszem és vallom, hogy Krisztus ígérete szerint, Egyházán a poikioi kapui sem tudnak erőt venni és az idők végeztetőig létezni fog, bármi­lyen gyarló, bűnös emberek le­gyenek is az ő helytartói, papjai ési hívei. — v ^ * Van azonhan ennek a kér­désinek kimondottan magyar ve tütete is. A múlt évben “Az 1975-ös Szentév és a magya­rok’’ (K.M.Ujsiág,, 74.0ikit). 22.-i sz.) cimü cikkemben többek között ezeket Írtam: “Az elmondottak után, bár­milyen nehéz és kellemetlen is, nyíltan fel kell tenni a kérdést: A jtelen körülmények .között — Seentév ide, vagy oda — egyet­len istenfélő, hazáját, fajjáját szerető magyarnak is lehet-é, sízabad-é elzarándokolni Rómá­ba? ! Winnipeg, Man. 1975. június 6. Óh, itt nem arról van szó, hogy bárkit is él1 akarnék rtasz­­taini bármitől is, hiszen itt, sza­bad földön, egyelőire meg min­denki azt gondolhatja és teheti —i feltéve, ha elegendő pénze van hozzá —, amit éppen akar. Arról sincsen szó, hioigy a Szenílév testet-lelket megújító kegyelmeitől akarnám megfősz tani a magyarokat — hiszen ha valaki nagyon akarja, azokat Rómába valói zarándoklás nél­kül is elnyerheti —, mikor soha olyan nagy szükségünk nem volt ezekre a kegyelmekre, mint éppen most. Itt sokkal többről van szó. Arról az elszántságról, kiál­lásról, helytállásról, megalku­vásról és felelősségtudatról, a­­mivel Mindszenty hercegprímá­sunk példájára minden magyar mindenkor, mindenhol és min­den körülmények között Isten­nek, Hazájának és fajának tar­tozik. 5 Más szóval, amíg a Vatikán jelenlegi urai nyíltan egyezked­nek a magyarságot pusztulás­sal fenyegető istentelen pán­­szláv-bolsvizmussal és szláv ér­dekekért tervszerűen rombolják 1 szét a Kárpátmedencében kiépí­tett ősi egyházi szervezeteinket, I addig a magyaroknak Rómában — mint zarándokoknak, — sem mi keresnivalójuk nincs...” Ha valamikor, most inkább áll ez. Azok a magyar papok és ! hívek, akik Inégis elzarándokol­nak Rómába, a lelkiismeretűk­kel intézzék el, hogy cselekede­tüket hogyan tudják össze egy eiz tetni (Hazájuk és fajtájúk irán­ti kötelesség,ükkel és MIND­SZENTY bíboros iránti kegye­letükkel . .. Csikménasági. Mile Tibor, London: Solti Györgynek ajánlom ÁCSI! Országát ez évben jobban ismerje meg. Az ön országa arra vár, hogy megismerje. Szelíd tavak és nagy folyók, szűz erdők szárnyaló hegyek, rendezett városok, békés kisvárosok és faluk, várják látogatását. Ezek kultúrájukra, hagyományaikra és történelmükre hivják fel figyelmét— igazán otthon érzi magát. Miért nem hívja meg (barátait, vagy ro konait tengerentúlról, hogy csatlakozzon Önhöz? Meleg és barátságos fogadtatásban fog részesülni, rokonszenves és vendégszerető emberek részéről 'bárhova is megy. Az Ön utazási szakembere, vagy szállítója segíteni fog személyi utazásánál, tanáccsal szolgálva, hogy milyen helyeket kell meglátogatnia, továbbá milyen dolgokat kell meg­néznie közelebbről, vagy a továbbiakban. Keresse Kanada megismerését több úton. túrákat és más kombinált utazásokat is beleértve. Canadian Government Office of Tourism Office de tourisme du Canada Karmester, nemzet lettünk hát végre, Balga világ, ne kívánd e babért. Sok tinó ára bánta azt, mig ma Zenekari, ha vezényel, Nem fizet s kap fizetést a magyar. KÖNYVSZEMLE D,r. Barátit Tibor kiváltó iró éis ,tudós legújabb könyve, “A Külföldi Magyarság Ideológiá­ja” ez év februárjában jelent nneg; a könyvpiacon. A könyv történetpoiitikiai ta­nulmányok gyűjteménye. Célja az iró ibevezető sorai szerint “. .. a magyarság egységének nemzeti függetleinsiégéniek, min­den/ talpalatnyi földjének, bio­lógiai áUiományának és minden vagyonának megóvása és öreg­bítése. . . az e munkában ki­bontakozó ideológiai magyar, szociális és demokratikus ... Kell, hogy akik foglalkozású k­­nál fogva ezer és ezer nem ma­gyarral érintkeznek, világosan ést hitelesen tudják tolmácsol­ni, mik a guzsbakötött magyar nemzet alapvető törekvései . . . E nemzetpolitikai tanulmányok mind időszerűek és még hosz­­szú ideiig időszerűek maradnak, mert a magyar nemzet életkér­déseivel foglalkoznak.” Lekötő, érdekes tanulmány, olyan csaportositásiban, mely kitűzött és fent idézett célja el­érése érdekében teljesen újsze­rű, magyarázó, irányt mutató. Melegen ajánljuk olvasóink fi­gyelmébe. Ára 1975-ben $10.00, — az­után $12.00 Megretnideihető: Dr. T.E. Ba­­ráth, Station “B”, Box 697, — Montreal, Que. Canada, H3B- 2IK3 — N.E. pásztor J ózsef az atyafiak szobrász érezte maga mellett a táncosnő karja melegét. A nő hirtelen feléfordult s a szemébe: villant a tekintete. — Nemi inna meg velem egy feketét? Itt a Dunapalota. — Talán másutt, — rebegte Csobáncz. — Jó. Tudja miit? Jöjjön he hozzám. A Rózsadombon lakom. — És a gróf? — kérdezte Csobánc,z, — A gróf? — felelte a táncosnő. — |A gróf senki. Mégis jobb, mint egy bankigazgató. A bankigazgatók szerzik, a grófok költik a pénzt. Nekem az utóbbi1 eset jobban megfelel, . Csohánlcz bólintott. — Értem. Charmante Piri egy kicsit szomorú lett. — Nem tudom, érti-e? Most ilyen vagyok, holnap eset­leg egész más leszek!. Attól függ. — Mitől? — Én is csak nő vagyok. Szeretni: akarok. Rohant az autó velük, át a Margithidlon, Szép, őiszeleji éjszaka volt. Lágy, békés párában szenderegtek a -parton a fénypontok. Az ég bágyadt volt és; le-lehúnyták szemüket a csillagok. Piri közeJébbi simult Csobámczhioz, — Megtisztel? Csobáncz ránézett. — Miért mondja ilyen ünnepélyese,n? Piri kedvesen higyesztette az ajkait. — Mert maga is ünnepélyes. Egész este ünnepélyes volt. Piri a szobrász, szemébe nézett. — Maga nem szereti a pénzt? Csobáncz nevetett. — A pénzt. Dehogy nem . .. Vagy igaza lehet . . . Tény­leg én magát a pénzt nem szeretem ... Nagyon örülök, ha elkölhetem .; . Piri1 felkacagott. — Az én esetem. Mi ketten jól elköltenénlk. Mondjuk, egy földkörüli -utazáson. - • A nő a karját felfelé tárta. — Milyen ál-om! — .sóhajtott kis öngúnnyal. Csobáncz bólintott. — 124 — Gsobáez szeme a távolba meredt. — Ó, akikor. Az régen volt. — Miért nem hozta el a feleségét? Csoibáncz egyet pillantott és halk hangon mondta: — A feleségem nem jöhetett ... Nincs otthon. Charmante Piri szemhéjjá felszaladt s a szemgolyója fölött bársonyzott a nagy szempillája. — Ah! — siklott ki a száján, — Most emlékezem, va­lamit hallottam. Magának egy igen távoli rokona beszélte, egy asszony, aki festeget. — Úgy? És mit mondott? A táncosnő szeme belemélyedt Gsobáncz szemébe. — Feltétlenül beszélni kell erről? A szeme mint a láng, gyújtogatta, perzselte a szobrász arcát. — Igaza van — nézett vissza Csobánciz a táncosnő sze­mébe, de egy kicsit nyugtalan lett. — Egyet azonban) kérdezek. Egyedül van most otthon ? Gsobáncz halkan sóhajtott. — Igen. Egyedül. — Szeretném megnézni a műtermét. —- 'Elkísérne, barátom? — Tudja drága, 'hogy egy órára a kaszinóba Ígérkeztem? És egyszeribe utána gondolta: — Most már biztos. Csakugyan ő lesz az utódom. Charmante Piri) egész testével Csobámcz felé fordult. A szeme ragyogott. — (Magát nem is kérdeztem. Gsobáncz megmozdult. — Tudja, hogy szívesen látom. Charmante Piri a grófra pillantott. — Ez talán mégsem volna illő. Talán majd máskor. Ha a barátom feláldozza értein a kártyapartiját. És talán a nappali • világiiüási jobb is magjánál, Pici csend-lett. Mind a * hárman, magúik elé néztek. A gróf nagyot Sizitt a szivarjából, a levegőbe eresztette a füstöt és ezt gondolta: — Talán mégsem ő lesz az utódom? Pedig az ilyenek­ben nem szokott rossz szimatom lenni. — 121 —

Next

/
Thumbnails
Contents