Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-30 / 22. szám

LEMKE GYULA: A HITOKTATÓ BÍBOROS ÉJI kell hencegni vele, hogy vidékünkről sok korombeli, — vágj' közel-koroiimbeli hires em­ber származott. Weörös Sán­­cloirt, a 'hires költőt és műfor­dítót suttyó korában alaposan í'ültüvön csaltam, mivei lebecs­­mérelte Petőfi veiseit. Pénzes Balduin, a szerzetes-lapszer­kesztő viszont az én fejemet nyomogatta a 'Rába iszapjába, amikor csúnyákat mondtam kedvenc Írójáról. Csakhogy Jós­kának hivtuk még akkor és 1- gen erős parasiztgyerek volt. — Parragi 'György, megyénk napi­lapjánál cserélte föl az orvosi műtőké,st az ujságirói tollal. — Orbán Ernő — nemrég halt meg — nekem olvasta fel titok­zatos arccal! első verseit, hogy aztán “vonalas” írásokban é­­gesse el kiváltságos' talentu­mát. S fatorniyos falumtól pár do­­básnyira született nemzetünk büszkesége, korunk Igaz Em­bere: Mindszenty József her­cegprímás, Róma bíboros her­cege. Hát messze volt akkor még a “bíbor” s rövidmadrágban sza­ladgáltam én, amikor először láttam. Mindszenty vezette is­kolánkban a lelkigyakorlatot. Gondolom: zalaegerszegi hit­oktató lehetett azon időben. Egyik délutáni oktatásában az imádság erejéről' és a helyes imádkozás módjáról elmélke­dett. — Vannak szerencsés lel­kek. akik órákig elmélyednek az Istennel való beszélgetésben és vannak gyarlóbbak, kik egy­­egy fohásszal kerülnek a Min­denható közelségébe — mon­dotta. Felhozta példának egy huíszárőrmester esetét. Ez a marcona katona esténként akár józanon, sokszor bizony má­morosán, lefekvés előtt felöl­tötte díszruháját, felkötötte csil lotgó kardját, fejébe vágta csá­kóját, aztán haptákba kapta magát a szobája falán függő feszület előtt és csak ennyit mondott: — Jézus segíts! Á- men. — A huszár imája jó imádság volt, 'hasznos imádság volt — fűzte hozzá a későbbi főpap, — mert lelkipásztor térdelt az őr­mester oldalánál, amikor el­esett az Isonzónál. * VI. Erre a szentibeszédne azért emlékszem annyi sok évtized múltán is világosan, mert meg­gyógyította buksi, sajgó gyer­mekszívemet. Előző este meg­bántottam drága jó anyámat. Szegényke, igen imádkozás lé­lek volt. Akadt oka rá, mint az édesanyáknak általában. Va­csora után, ha elcsíphetett, le­­térdeltetett maga mellé sí el­kezdtünk Imádkozni. Mindig hosszasan, soha röviden. A szó­ban forgó este még a szokott­nál is töredelmesebben kértük az Ur kegyelmét. Kezdtük az általános esti imádsággal, vé­gigsoroltuk a “Fájdalmas RóT zsafüzér” összes tizedét, kértük Szent Antal és minden ismer­tebb 'Szent közbenjárását. Bár már nagyon untam, de, tette­tett buzgalommal mondtam a számtalan Miatyánkiot. Édes­anyám napközben azonban! to­vább építette az Égiekkel kap­csolatait, mert lelkesen vezé­nyelt egy Üdvözlégyet 'Szent Lujza — számomra teljesen ismeretlen szent — tiszteletére. Ekkor kormos kötényébe ka­pott a Sátán. Megmakacsoltam magamat. ■— Nem, tovább nem imádkozom! — fakadtam ki da­cosan. Jóanyám meghökkenve nézett rám, de szelideni simo­gatta meg arcomat és feküdni küldött. Ó, be szomorúan bandukol­tam másnap a lelkigyakorlat­ra. Elmondhatatlan vigaszt je­lentett számomra a Főtisztelen­dő Ur őrmesteres párbeszéde. Megértettem: vauinak állhata­tos lelkek, hűséges báránykák, akik állandóan Isten közelségét keresik, — s vannak esavargó­­sabb, tévelygő birkák, de idő­közönként nekünk is megmu­tatja fényes Orcáját az Ur. Ám nemcsak a vigasztalásra emlékszem, de az oktatást sem felejtettem el. Józanul e néha talán virágos hangulatban, de nyugovóra térés előtt lélekben mindig összekapom magamat a Mindenható magasságos színe előtt. S most már fohászomat ezzel is kiegészítem: — József bíboros, Magyaror­szág 'hercegprimása, könyörögj érettünk! — Kis jóka i Erzsébet műfordításai Rainer Maria Rilke: AZ IMAKÖNYViŐL (A szegénységről és halálról) <■ / Sok ember él itt, sápadttá fakultan, ámul, s a rossz világba 'belehal. Nem látja senki azt mi arcukon van, a torz grimaszt a gyengéd holt mosolyban, mit zord éj ront el borzalmaival. Fáradtságuk leal ázást takar, dőre dolgot szoigálni kedvet altat, vedlett ruhájuk testükről lehervad, és szép kezük is megvénül hamar. Tömeg tolong, de rájuk nem vigyázna, bár gyenge mind, és tétováz vakon, — csak félénk kóbor eb, ha nincs tanyája, követi őket egy kis darabon. Száz gyötrő kínzó kezére adattak, s óra ha üt, rájuk rivallva int, kórházak körül árván botladoznak, a bebocsátást várja félve mind. i ■ Ott a Halál. Nem, kinek köszöntése gyermekkorunkban szólt, mig elhaladt, — ott kis Halálnak ismerik csak azt; az övék bennük leng és nincsen méze, mint zöld gyümölcs, ha éretlen marad. Az ausztráliai Kárpát Szövetség munkája AUSZTRÁDIÁRAN az erdélyi származású magyarok többsé­gét a KÁRPÁT SZÖVETSÉG fogja össze. Központjai vannak y A deleidben és Sydneyben. El­nöke Szentirmay Gyula, tiszte­letbeli elnöke Gallus Sándor e­­gyetemi tanár, ügyvezető alel­­nöke Varsányi Gyula etgyetemi tanár. Úgy Gallus Sándor, mint Varsányi Gyula élénk tud'omá­­! nyos tevékenységet fejtenek ki. j Tölbtoek között ők szerkesztet­­j ték és résziben cikkekkel is el­­: látták a “STUDIES FOR A NEW CENTRAL EUROPE” c. angol nyelvű folyóirat 1972 évi II. számát. Varsányi munkája többek között a Braunmüller bécsi cég kiadásában megjelenő angiol nyelvű folyóirat, az EU­ROPA ETHNTCA 1973 évi II. számában a “Concurrent Inter­state Jurisdiction a Federal Device” oimü, az integrációval foglalkozó cikk is. 1974-ben pe­dig “Limited Sovereignity or Regional Integration for East Central Europe?” elmen irt ta­nulmányt a “THE INTERNA­TIONAL AND COMPARATIVE LAW QUARTERLY” folyóirat­ban. — (Transsylvania) Postai irányító­­számokat vezettek ibe február 1-től Ro­mániában is. Egyes megyei székhelyek irányitószámai: Arad 2900, Brassó 2200. Csík­szereda 4100, Déva 2700, Gyu­lafehérvár 12(500, Kolozsvár 3400, Marosvásárhely 4300, — Nagybánya 4800. Nagyvárad 3700, Resica 1700, Sepsiszent­­györgy 4000, Szatmár 3900, Sze ben 2400, Temesvár 1900, .Züah 4700. (ELŐRE, feb. 9.) — Mindszenty utolsó megsértése (Folytatás az első oldalról) VI. Pál pápa viszont más o­­kokból nem küldött senkit a Vatikán képviseletében a má­­riaaelli temetésre. Még a bécsi nunciius sémi jelent ott meg, hi­szen éppen akkor ünnepelték a Hofburgban az osztrák állam­­szerződés megkötésének 120. év­­foaiduilíóját. Maga helyett egyik alantasát küldte el MáriaceUbe. Az osztrák álam szintén az ünneplés miatt nem képvisel­tette magát .. . így az első sor­ban, egyetlen nem-fcgyházi sze­mélyiségként a stéieronszági tartományi főnök ült, egy kis megyevezető — az egyháztör­ténelem egyik legnagyobb egy­­házfejed'elimének földi niaradvá ! nyai előtt. Megjegyzendő, hogy ez a megye vezető is az ellen­zéket képviselte. A ^zertantäs drámai légkör­ben folyt le, ezer és ezer pap, apáca és hivő előtt, kik) mint a világban szétszórt magyarok képviselői rótták le tiszteletü­ket tkiiborosunknak. A kcpo.só mellett ott volt a franciaorszá­gi magyarok zászlaja is. Megjelentek azonban azok a nyugati egyházfők, kik 1974- ben tiltakoztak a pápánál Mind­szenty lefokozása ellen: így König, bécsi és Döpfner mün­cheni bíboros. Van iStratten bel­ga szerzetes, a “'Szemvédő Egy­ház s.egitőszervénekJ” megala­pítója, mintegy apokaliptikus hangulatban mondta el félelme,­­tes gyászbeszédét:“ Több mint tízezer igaz pap és ezer megal­kuvást nem ismén o püspök ül most is a keleti országok bör­töneiben. Millió és millió gyer­meket nevelnek Isten gyűlöle­tére. A szabad Európa halálos veszélyben forog s védtelenül áll, Amerika és az amerikai diplomaták nem menthetnek meg minket. Egy Moszkvára ledobandó a­­tomhomba sem oldhatná meg problémáinkat, s egyben meg­­bocsájthatatlan népgyilkossá­got is jelentene, — mondta Van Stratten atya. Európa köteles­sége, hogy .megerősödjék, hogy térjen jó útra s mentse meg önmagát. ” Beküldte: ÁRGUS — Párizs. Mindszenty bíboros, Nyugat prófétája, 83 éves korában 50 éves házassági évlorduió Május 17.-én, szombaton ün­nepelte Wardsville, Ontarioban Bernáth Péter és felesége Má­ria, házasságuk 50. évforduló­ját A nevezetes évfordulóra több mint 60 vendég gyűlt össze London, 'Sfcrathroy, (Ont.) Lo­rain (OHIO), Southfield (Mich, , U.S.A.), Winnipeg (Man.) és a környékről, hogy jókivánságai- I kát fejezzék ki és Isten áldását ! kérjék a jubiláló házaspárra, j Sok-sok köszöntés érkezett I | továbbá a CKO'P és ELW rádió- j | állomásokon át is. ! Az ünneplő házaspárnak még , J egyszer kívánunk további jó e- 1 gészséget, erőt és boldogságot. MINDSZENTY Gonoszság korának Áldott lelkű szentje, Minden hü magyarnak Lelki fejedelme. Bilincsbevert népünk ügye szószólója, Szabadságharcunknak Lobogó zászlója. Nemzeti keresztünk Mártír hordozója, Igaz magyarságunk Megfogalmazója. Minden magyar vágynak Megtestesítője, Szent István országa Tovább építője. Egységes magyarság Igehirdetője, Egyházi békesség Beteljesítő je. Kicsiknek nagyoknak Atyja és testvére, Ifjak és öregek Örök példaképe. Nemzeti kincseink Harcos őrizője, Családi tűzhelynek Szent védelmezője. 'Magyar anyanyelvűnk Oltalmazó papja, Nemzeti jövendőnk Acél akaratja. Bűnöző korunknak Igaz prófétája, Megtévedt magyarok ítélő bírája. A huszadik század Lánglelkü óriása, örök Magyarország Hős hercegprimása. Szavunkban szól szava, Szivünkben él hite, Velünk harcol tovább Mindszentynek lelke. Nt. Dömötör Tibor. MEGHÍVÓ A Kanadái Magyar írók sze­retettel meghívják 1975. má­jus 31.-én, szombaton este 8 órakor: a Kanadai Kagyar Kul­­túrközp:oin/tba — 840 St. Clair Ave. West, Torontóban tartan­dó, tánccal egybekötött vacso­rájukra. Kitűnő vacsora, tánczene, ér­tékes nyeremény tárgyak sorso­lása. Vacsorajegy felnőtteknek: $10.00, diákoknak: $5.00. Jegyelővétel: Kanadai Ma­gyar Kultúrközpont, 840 St. Clair A vernie West. Telefon: 654-4926. Európa hanglemez és könyv­­üzlet, 408 Bloor Street West, Telefon: 922-8739, Juhász Jó­zsef este 6 és 9 óig között. Winnipeg, Man. 1975. május 30'. 5 A tekintélyes párizsi napilap, a “Le Monde”, 1975 május 10.-i számában figyelemre méltó vezércikket közölt az alábbi cim alatt: KÍNA A NYUŐATEURGPAi EGYESÜLÉS MELLETT Mikor Kina Sir Christopher Soamesi-nek;, a brüsszeli Euró­pa Bizottság alelnökének beje-* ientette, hogy az Európai Kö- 1 zösségjhez nagykövetet küld s vele kereskedelmi szerződést kivan kötni, ezzel egyben ujabö bizonyságot tett arról, hogy ko­molyan támogatja az európai egyesülés kialakítását. Nem ha­nyagolható el a kínaiak; igyeke­zete, hogy a világ első gazda­sági hatalmával mielőbb kiépít­sék gazdasági kapcsolataikat mindamellett kétségtelen, hogy Kina valódi' célja e lépéssel po- i litikai síkon keresendő. Kínát komolyan nyugtalanít­ják a szovjet hatalmi ambícióik és az a “két pólus körül moz­gó’’ világkép, ahol a népek éle­te egyce jobban függ a (Szov­jetunió és Egyesült Államok 'be­folyásától s ennek tudatában most erélyes hangú kínai fel­hívás érkezett a nyugatieurópai országokhoz, hogy miniéi gyor­sabban egyesüljenek gazdasági, politikai, sőt mint azt a leg­újabb visszhang is jelzi, kato­nai téren. “Európa legyen ké­pes saját erejéből megvédeni magát” — mondta Mao Ce Tung pár héttel' ezelőtt Tinde­­mans belga miniszterelnöknek. Ezért tapasztalható most, hogy Kína normalizálja viszo­nyát az Európai Közösséggel, mig hasonló folyamat aligha észlelhető a Szovjetunió és csat lósai részéről. A szovjet kor­mány habozik ugyanis: egy- I részt szeretne kereskedni Nyu­gattal, ugyanakkor viszont fél attól, hogy még közvetve is hozzájáruljon egy erős Egyesült Európa felépítéséhez, igy tehát ingadozik a két út között. ... Februárban az Európai Közösség bizottságot küldött Moszkvába, de e küldetés ku­darccal végződött: az oroszok még ,ne,m voltak felkészülve a kérdések mélyreható Letárgya­­lására s kizárólag politikai célt akartak megvalósítani: a KGST megerősítését. . . . Kínának viszont semmi oka sincs lelassítani az európai egyesülést támogató akcióját és a most Párizsba látogató Teng Hsiao Ping kínai minisz­terelnök-helyettes ilyen irány­ban fog javaslatokat tenni. A Pekinggel folytatott meg­beszélések a ‘'harmadik világ­övezetire” is vonatkoztak. A 9 európai ország egyik legsürgő­sebb kívánságának tekinti u­­gyanis az iparosított államok és a szegény 'országok közt áp­rilisban, Párizsban megindult építő szellemű tárgyalások mi­előbbi folytatását, ami által egyszersmind meg lehetne ol­dani az energiaforrások válsá­gát és a résztvevő államok e­­gyéniségének pontos elhatáro­lását a szuper-hatalmaktól. Kina részvétele e nagyszabá­sú vállalkozásban igen értékes lehet, mert Peking hangját a fel nem zárkózott országok fi­gyelemmel szokták hallgatni. Árgus —i Párizs. Ne várja fel hívás un k át­küldi e be előfizetését honfitárs mielőbb! elhúnyl pásztor József AZ ATYAFIAK (Folytatás az első oldalról) fejezet megcsonkitásáva 1. Mü­vében a biborios. beszámol küz­delmeiről, a keleti Gulágoktan eltöltött fogságáról, arról, hogy menthetetlenül elítél a kom­munizmust. A mü legutolsó ré­széit, amelyben megbélyegzi az Egyház közeledését a keleti blokk felé, teljesen kihagyják. De talán egyszer, később-, lesz még alkalmuk tudomást sze­rezni a .bíboros vallomásának teljességéről; félelmetes jósla­tairól, sinontiull üzenetéről .;. ÁRGUS — Párizs. Should we address you differently? Contact the Manitoba Health Services Commission if you’ve changed your address, name or number of dependants. MANITOBA HEALTH SERVICES COMMISSION 599 Empress Street, Winnipeg R3G 3H2 [ Telephone collect 786-7101 Help Us Help You. — Nem hiszem én, öcséin. Majd valami öreg tarisznyát küldenek. Csobáncz felnevetett. — Döhát, hogy képzeled, Péter bácsi? Péter bácsi egy kicsit szü'kfölt. — No, aztán. Úgy jön ide? Abba az izébe .. . Vagy in­kább semmibe? — Ejnye, de tapasztalatlan vagy, Péter (bácsi! Hát sose'h láttál még ilyeneket? Általában nagyon kedves nők ezek, bár nem túlságosan szerények. — Ne félts engem. Holnap eladom a bort. — Éppen olyan elegáns lesz, mint a többi, akik itt szer­teszét ülnek, pedig ezek egy része eÜőklő nő. Színház és vacsora, után benéznek egy kicsit a “Mainbu”-ba. Itt minden finoman megy. Nem is lehet másként Látod, ott a páholyban alszik egy ügyeletes rendőrtiszt. Ő vigyáz az erkölcsökre. Péter bácsi megijedt. — Rendőr is van? — Ne félj tőle, Péter bátyám. No, koccintsunk. Péter ibácsi pislogatva emelte fel a poharát. — Tudod, jobb szeretném, ha rendőr nem lenne, mert még történhetik1 valami ... Cislobáncznakl tágranyilt a szeme. Tulajdonképpen. Péter bácsi romlatlan volt, mint egy diák az érettségi bankett előtt. Szelíd fölé») nyel nézett Péter bácsira. — Mi történhetne, Péter 'bácsi? Remélem, nem akarod leverni a csillárokat ? — Azt nem. — Vagy nem vágod bele a pezsgősüveget valamelyik metszett tükörbe. — Nem én, lelkem. De úgy szeretném, hogy ez a kis muri úgy végződnie, hogy bele ne kerüljön valamelyik újságba. Hogy az én kiedves nőm ne értesüljön róla. —- Effelől megnyugtatlak. Különben ezek az inspekciós rendőrfiúk jónevelésü, megértő emberek. És alapjában únják az egészet. Vagy azt hiszed, Pétéi -bátyám, hogy valami na­gyon mulatságos neki nézni, hogy te ülsz egy üveg pezsgő és egy gyönyörű barna nő mellett és nem ő? — Ebben igazad van. — 116 — benne volt a nadrágban, amikor mélyen felsóhajtott. — Ezt nem érdemeltem meg. Irma néni- dühösen becsattintotta a táska fedelét. — Kész! — kiáltotta kivörösödve. Péer bácsi most beledugta a másik lábát is a nadrágba. Siralmas arccal nézett Irma nénire, aki ügyet sem vetett rá. — Hát csakugyan elutazol? — El, — felelte kurtán Irma néni. — itthagysz! Hát már nem szeretsz? Irma néni elibe állt. A szemébe nevetett. — Ha tudnád, milyen jól áll neked az érzelgés! Péter bácsi feje lebukott. Irma néni csengetett. A szobaleány jelentkezett. Irma néni a csomagjaira mutatott. — Vigyék ezeket a hallba. Elutazom. A szolga bekopogtatott, felszedte a csomagokat s kifelé indult. Irma néni felvette a köpenyét, felszedte a napernyőjét, retiküljét s a szolga után indult. Péter bácsi utánakiáltott: — Szivem! Meg sem csókolsz? Irma néni mérgesen fordult vissza. — Gyere haza. Akkor igém Ezzel kiugrott s becsapta maga után az ajtót. A folyosón néhányat lépett, egy picit a falhoz támasz­kodott. Felsóhajtott. Szipogott — A gazember! — nyögött fel. A lépcsőn egy kicsit összeszedte magát. A fordulónál! megállt. Lassan leért a hallba s' a csomagjait megpillantotta. — Izé, — fordult halk, félénk hangon a portáshoz. — Nincs a százhatvanötös melleit egy üres szoba? A portás megnézte a táblát és szolgálatkészen fellelt: — De igen, nagyságos asszony. Százhatvannégy. Irma néni lehajtotta a fejét. — Tegyék! be- oda ti csomagjaimat. Százhatvannégy A portás meghajolt. — Igenis, nagyságos asszonyom. Irma néni a reggeliző-terembe ment. Mikor az ajtó be­csukódó tt utána, a portás kurta nevetéssel szólt a liftfiúnak: — Ugylátszik, összevesztek. Nem csodálom. — 113 — r mmmmmmmmmmm wm ÖTVEN ÉVE A MAGYARSAG SZOLGÁLATÁBAN! i ALEX. A. KELEN LIMITED \ ■ KELEN TRAVEL SERVICE l 1467 Mansfield St., Montreal, Que. Telefon: 842-9548. ■ IIT IV lí ( Forduljon bizalommal irodánkhoz. U|f|£f|ja Utazások a világ minden részébe. B I I If If A Föképviselet. Naponta küldjük a megbízásokat INKA* Budapestre. Rokoni támogatás az Income Tax H ■ lllllMe alapból levonható. ■■ TII7 CVi Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába. lUiCA. Föképviselet. ■ LEI: küldés Romániába. Igen gyors elintézés! Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatok, Magyarori­­szági válóperek. TM A legrégibb magyar iroda, mely fiatalos gyorsasággal intézi • B ügyeit!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents