Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-30 / 22. szám

Winnipeg, Man. 1975. május 30. Megtelőben van a Lorántffy Otthon Az elmúlt hónapok során többször beszámoltunk az ak­­roni LORÁNTFFY OTTHON építéséről, megnyitásáról és. be­­buftorzásáról. örömmel jelent­jük, hogy a magyar lelkészek­kel, orvosokkal, ápolónőkkel és teljes magyar személyzettel el­látott Otthon lakóinak száma elértté a 60-ati és rohamosan e­­melkedik tovább. Tovább. Te­kintettel arra, hogy az Otthon lakói közel többen magánszo­bákban laknak, a teljes létszám körülbelül 90-92 körül lesz. Mindez azt jelenti, hogy már csak 30-32 magyar testvénünk számára van hely az Otthosiban. A Lorántffy Otthon hire már eljutott Amerikaszerte és vLiág­­szerte a magyarság közé min­denütt. Az elmúlt hónapok só­ién 16 magyar -újság számolt be cikkeikben és fényképes be­­beszámolókban az Otthon la­kóinak életéről, 7 amerikai és kanadai magyar rádió adás méltatta az Otthon jelentősé­gét és az Egyesült Államok hi­vatalos rádióadása Magyaror­szág felé 3 estén keresztül su­gározta az otthoni magyarság felé a külföldön élő magyarság legnagyobb és legcsodálatosabb teljesítményének aiz akironi LO­RÁNTFFY OTTHONNAK cso­dálatos történetét. 1975 nyarán ünnepélyesen a­­vatják fel az Otthon emléktáb­láit, amelyeken az 1,000 dol­lárt, vagy annál nagyobb ösz­­szeget adományozott magyar testvérek, egyházak és egyesü­letek neveit fogjuk megörökite­­ni az utókor számára. Ha vala­ki kívánna még ilyen nagyobb emlék adományt tenni és ezzel csatlakozni a LORÁNTFFY OTTHON alapitó tagjai, egyhá­zai, vagy .egyesületei közé, ak­kor kérjük az adományokat a megjelölt emlékuiéwel együtt minél előbb, de legkésőbb 1975 június 30.-i>g, a Lorántffy Ott­hon címére beküldeni. Felaján­lásokat és egy éven belüli be­fizetéseket is elfog,ad az Otthon, lia ez Írásban történik meg hi­vatalos aláírással. A Lorántffy Otthon ökumeni­kus kápolnájának ajtaján M1NDS23BNTY JŐZ)S;EF herceg­­pniinás, DR. RAVASZ LÁSZLÓ püspök és D. ORDAS LAJOS püspök nevei együttesen kerül­nek megörökítésre kifejezve a három történelmi nagyságú magyar egyházi férfiú egységes harcát a magyar szabadságért és függetlenségért. Ha valaki erre a célra kiván adományt •tenni, kérjük minél előbb tegye f meg a kívánt személy nevének megemlitésév el. Hálásan köszönjük mindazok nak a magyar testvéreiknek, egyházaknak és .egyesületek­­az áldozatát, szepetetét, segítsé­gét és imádságát, akik a legna­gyobb szükség idején kivették részüket az amerikai magyar csoda a Lorántffy Otthon meg­születéséből és életben,tantásá­­sából. j Isten áldása legyen az ameri- | kai magyarság történelmi ösz­­szefogásán és megszentelt ü­­gyén a Lorántffy Otthonon. A LORÁNTFFY OTTHON Cí­mei: 2631 Copley Road, AKRON, 0 hio, 44321. Telef onszámai: (216>-666-2631 és (216)-666- 1313. HA MEG VAN ELÉGEDVE LAPUNKKAL, MONDJA EL MÁSNAK... HA PANASZA VAN, — ÍRJON NEKÜNK! A Calgary^ M.H.B.K. bálon —< a népi tániccsoport tagjai. A leá­nyok sárközi viseletben balról jobbra: Parragh Magda, Szujker Erzsébet, Balogh Zsuzsanna, Rada Gyöngyi, Süti Klementina, Angyalfi Katalin, Hickman Magda és Buzogány Judit, Álló sor: vitéz Sebő Ernő MHBK csoportvezető, László József, Pálmai Fe­renc, Kuzma János, Biró György, Popovics Tibor, tánctanár, aki szólót is táncolt Rába-vidéki viseletben, Boldizsár Matild ipar­­művésznő, mögötte ifj. Csák Attila, majd Szabó Attila, Kovács Tibor, Angyalfi István és Rada Tibor a tánccsoport vezetője. (Rada Tibor felvétele) (Beszámoló a 7. oldalon) AVE ÍEASAR... (Folytatás az első oldalról) velfeztikusan mindig és minde­nütt kihasználta, majd feláldoz­ta azplcat, akik gátat próbáltak vetni a kommunista előző,nlés­­neó. E kétlaki politikát az anti­­an ti kommunizmus .jellemezte. Az emberiség “foradalmi hala­dását” fékeiző konzervatív, sem­­zeti és keresztényi erő*, harc­­badobásával, céltudattosan elő­készítik az okkult erőktől ál modott és erőszakolt világkor - mány hatalomrajutását. Ez a “politika” a roosevelti idők óta egyre merészebbé vált. A min­denkori elnök reprezentatív sze­repe mellett a State Dept., a Secretary of State-om — jelen­leg KissLngeretn — keresztül egészes mások kezében van a tényleges hatalom. (Innen ered Kissing©;1 gúnyos jelzője: “pre­sident of foreign affairs”.) Hajriry-De'xter White, Owen Lattimore és sok hasonló rossz­­szelleme semcsak megrekedt a State Dept-tban, haneim még ki­egészült a Bildlerberger és Pug,­­wash, istb. konferenciák “tartal­mas” gondolataival. A sunyi Dean Rusk és a CIA-as Kissin­ger mindenkor és minden kö­rülmény között a USA külpoli­tikáját a “lefektetett irányel­vekhez” híven hajtotta végre, vagy rögtönözte. Így egyéni felelősséget terhelő melléfogás­ról, tapasztalathiányról senki­­sem beszélhet, amikor eiz a kük politika zsákutcába jutott. A tényt most egyre többet pedzik a USA-ban Kivételt ké­peznek a magyar emigráció il­lusztris “vezetői”, akik nem­csak bejáratosak bizonyos lob­­bykba (ha igaz?), hanem rá­adásul a (State Dept.-nak Is szolgálnak néha napján tájékoz tatással. (Fűről dicsekedett né­hány éve egy bulldogképü szabharoos vezér Montrealban az 56-os ünnepélyen! S ugyan­ez a népbutitó hordó,szónok járt Délviebnamban egy vegyesbi­zottsággal, hogy a kommuniz­mus elleni hake akkori sikerei­ről meggyőződhessék. Azóta persze sok viz folyt le a Me­­kongom ...) Az amerikai átlagpolgár ke­serű ébredésének vagyunk! ta­núi, amint ezt jelzi már április elején a CHICAGO SUN TIMES “Washington külpolitikája ös­szevisszaságban” c. cikke is. Már bevezetője megállapítja, hogy Kissinger (s a mögötte súgók) elhibázott közelkeleti és vietnami politikája a USA-nak a II. világháborút követő kül­politikai szerkezetét öszeom­­lással fenyegeti. A vietnami bu­kás után a közelkeleti politika is drámai fordulatok elé néz. Kairóban iSadat ilyen kérdést szeglett legutóbbi beszédében Washingtonnak: “Nyiiakozzék a UiSA! Izrael lé­tét a jelenlegi, vagy a régi ha­tárait a kai ja szavatolni!?’’ Maga Kissinger is bevallja aggodalmait: “Komoly nehézségekkel ál­lunk szemben Közelkeleten, de mindenütt a világban A megvál­tozott helyzet nemzeti érde­keink átértékelését kívánja.” Álljunk csak meg egy pilla­natra! A kissLixg,eri retorikát is­merve, eiz úgy néz ki, mintha a USA most egyszerre a közel­keleti térség fontosságát hangr­­súlyozná. E térségben a köny­­nyen megváltozó helyzet — Délvietnam ejtése után — a ka­tonai erő áfccsoportositását te­szi szükségessé “nemzeti érde­keink” (főleg Izraelé) “átérté­kelésével” ... Milyen különös ez! Eszünkbe jut 56 októbere, amikor a mi vérünk folyt Suezért Budapes­ten. Akkor bennünket és a ma­gyár szabadságot ejtették “gya­núban jólidőzitett” angol-fran­­ciabizraeli akció következmé­nyeként. A PARIS MATCH 1966 ofct. =l)äll ä SUezi ese­mények 10-iik évfordulóján azt írja, hogy Dayanék az az angol­francia vezérkarijai Egyiptom megtámadását 56 nyarára ter­vezték. A támadás időpontját azonban a Vasfüggöny mögött várható események miatt “al­kalmasabb” időre kívánták ha­lasztani. 19>56-ban a magyar, ma Délvietnam népe kísértetie­sen hasonló hátsó mozgatóerők áldozataként, a világpolitikai feszültségek pofozó-bábujává vált. Kissinger ezt igy próbálta a CHICAGO iSUN TIMES tudósí­tójának megmagyarázni: “Meg kell értenünk, hogy a béke oszt­hatatlan. A USA nem folytat­hatja tovább szelektív felelős­ségre alapozott politikáját.”-— Meglepően világos (beszéd ez azoknak, akik a talmudi rabu­­liszti,kában jártasak. Eszei int Vietnamban a béke érdekében a megosztottságnak nincs értel­me; ezzel szemben Korea, Né­metország megosztottsága ki­zárólag, a békét szolgálja! To­vábbá Izrael szelektív, azaz megkülönböztetett alapon való biztonsága fontosabb, mint pl. Délvietnamé. Más .államokinak mennyit ér a USA garanciája? mint pl. Kontónak, vagy a, NATO tagállamainak? az a jő- j vő, azaz a State Dept. titka . .. j így nem csoda, ha közeljövőben egész Hátsió-India: Thaiföld, Malaya, a Fülöp szigetek és Indonézia pánikszerű gyorsa­sággal a USA-tól vezetett ,SEA­­TO-ból ki fog lépni, ki-ki keres­ve a maga modus vivendjiét Ázsia forradalmi erőivel. (Folytatjuk) Egy fogságban is őrzött Krisztus­képhez. DEVICTUS VINCIT... (Legyőzötten is győzve) Irta: Iváni Zoltán A szív megáll. És a haza kárpitja meghasad: Hol van a Jelkép, ... s hol a hely, amely ma még szabad? Orkán zeng, dől fenyő, s folyó kiönt a medriből. A föld legárvább népe kér vigaszt Mindszentytől. Utat keres most a honos, s az is, ki hontalan. Mit hozhat még a sors, s "jaj”, annak, aki magyar? Keresi útját, ... s a Csodát, hogyan bukkan elő? ... “Legyőzötten — is győzve” — feleli Ö. New York 1975 május 6. I A Fatimái zászlószentelés margójára Veni sancte Spiritus! cu emitte coelitus Lucis truae radium Veni, veni, veni, veni, Veni Sancte Spiritus! (Pünkösdi ének)' Piros Pünkösd Vasárnapja. A Szentlélek eljövetelének ünne­pe- — Á mai napon szentelt zászlót a Szent Imre, egyház­község Fatimái Családja, Dr., Rosta Lajos vezetése és irányí­tása mellett, hogy minél jobban j terjedjen el a Szüzanya iránti1 tiszteiéit a Világ legárvább nem- j zete, a magyarok között. A Regnum Mariamim, Mária országának gyermekei vagyunk Szent István királyiunk óta. Bol- A íuagyaiok Nagyasszonya, a dogságos Szüzanya, ezer éven át reánk-teriti védő, oltalmazó palástját, hogy hü, tisztelő ma­gyarjai fennmaradjanak. A Fa­timában 1917 május 13.-án meg jelent Szüzanya intelmei és. ü­­zenete nekünk, magyaroknak I isi szól. S ennek a fatimai gon­dolatnak a nevében szentelt rna zászlót. AZ ATYAFIAK PÁSZTOR JÓZSEF szemébe nézet kérdőn. — Megígéred, hogy elolvasod? > Csobáncz bólintott. — Hogyne, hogyne. Jelenleg azonban azon gondolkodom, hogy ón is beköltözöm a Dunapaiotába. — Hogyisne! Ez nagyon sokba kerülne! — IMemnyire praktikus vagy! Sárika nevetett. — Nem is tudod, hogy mennyire. .Az én hotelköltsége­­met Irma néni fizeti. Kizsaroltam! Majd Gorzsát is kizsarolom, várj csak! — Szóval, gazdag feleségem lesz? Sárika szeme megcsillant. •— Úgy van. Sárika fontoskodva folytatta: — Lényeges azonban, hogy ne sejtsenek meg semmit. Éppen ezért arra gondoltam, hogy fogszi te a Dunapaiotába né­ha ebédelni eljönni? Hiszen ott megláthat valaki? Csobáncz megrehbent. — Erre nem is gondoltam. — Milyen gyerek vagy! Hirtelen iái Csobáncz vállára eresztette a kezét. — De éppen ezt szeretem benned, örökké nagy gyerek maradsz. Csobáncz szeme fénylett. — És te? Sárika a fejét csóválta. —Ó, én nagyon józan vagyok. A pillantása egyszerre az ablakiban sorakozó begóniák­ra repült. — Jaj, valamit meg kell Ígérned. Hogy gondolsz az én szegény virágaimra. — Ó, (hogyne, — felelte Csobáncz szórakozottan. — Mit csináljak velük? Az ura szemébe pillantott újra. ..— Mondd, mikor tiszteleg az inas? — Holnap reggel. — Milyen ember? Csobáncz vállatvont. — 110 — — Hát olyan ... Hasonlói az arca a hóhérsegédekére. Sárika meghökkent. — Akkor miért fogadtad megi? — Istenem, hány bankvezérnek van olyan arca, mint egy betörőnek. A látszat csal ... Azaz, hogy a bankvezéreknél nem. Sárika aggodalommal folytatta. — Én mindent jól elpakkoltam, bezártam, de mégsem szeretném, ha lopna. Vé'giigJépkedtek a nappalin, össze-össizené'ztek. Az emlékek pillangói rajzottak körülöttük. (Sárika szive hevesebben dobogott. A szobája ajtajában megálltaik. Mindketten benéztek. Sá­rika röpke pillantást vetett Csobáncára, A szempilláin, könny­csepp csillogott. — Ezt talán be kellene zárni? Csobáncz felindulva mondta: — Nem, ez a szoba kell nekem. Az ajkuk csókba fulladt. A kocsi berregése rebbentette feli őket. Fátyolos szemmel egymásra néztek. — Gondolsz rám? — ikérdezte Csobáncz. Sárika ernyedten mondta: — Én? Nekem nem lesz más dolgom. Csobáncz az előszoba felé lépkedett. A pakkokat kirakta nz ajtó elé és a soff őrnek intett. Még egyszer egymás szemébe néztek és Sárika az autó­hoz futott. Beült. A pici zsebkendőjével a szemét, az arcát töríölgette. Még látta pár pillanatig az urát, az, ablalkokban mosoly­gó virágokat, aztán minden eltűnt. Hátravetette magát az ülé­sen, a sarokba bújt s elkezdett gyermekesen szipogni. XVIII. ( Irma néni korán kelt. Lubickolt, prüszkölt a fürdőszobái ban s az arcáról forró vizzel lemosta a vastagon rákent krémet. A tükör elé ült, rendbeszedte a haját s elégülten nézegette a puffadt, vörös arcát. Aztán fürdőköpenyébe bujt, belépett újra a szobába, felhúzta az ahia'kredőnyöiket. A nap beomlott a ho­telszoba ablakán s a fényfoltok végigcikáztak Péter bácsi pap- Ianán és az arcán. — 111 — Impozáns, szines, megható gyertyás körmenet keretében indult el a templom alatti te­remből az ott gyülekező, fali­­más szellemtől áthatott hívő­­sereg. Elől Tóth István zászlóvi­vővel a gyönyörű Fatimái Zász­ló, utána lassú léptekkel: a. zász­lóanya: dr. Rosta Lajosné. — Szinte kimagaslik a gyönyö­rűen aranyozott magyar dísz­ruhában. Jobbról, Maróthy Gyű láné, balról Klimszkó Gusztá v - né, ugyancsak szeuietkáprázta­­tó diszmagyarban. Majd a Fa­timái szobrot-vivő s a Fatimái gondolatot elindító Szappanos Istvánná, a mi Márta asszo­nyunk. Jobbján a mi kedves Tóth Erzsiként, kit valameny­­nyien annyira szeretük, a Fa­timái gondolat terjesztése miatt — balján pedig Répánszky Jó­zsef né. Mindhárman krémszínű ruhában. Majd sorban követkéz neki :a Vitézi Rend tagjai, Nagy Kornél vezetése alatt, az MH­­BK, Dávid Gyula vezetésével,! az Árpád Akadémia, dr. Somo- j gyi Ferenc egy. tanár, a Magyar Társaskör, dr. Nádas Jánossal az élükön. Lenyűgöző látvány a Minidszenty Kamarakérus. A nőkön himzett kalocsai mintás, fehér, bokáig érő ruha, a fér­fiakon .pedig, Alapi 'Endre kar­naggyal, kivétel nélkül fekete smoking, magyaros nyakken­dővel. Utána a Nyugat- és Ke­let-oldali (West and East Side) Fatimái tagok, gyertyával a ke­zükben, majd a meghívott egye síi le te ki, zászlóikkal. Méltóságteljesen .halad a me­net) s minden zökkenő nélkül foglalja el mindenki a helyét. Festői látvány a iSoltay-féle táncegyüttes, a Cserkészek re gősc,soportja, ,s ifj. Fáik Viktor cserkésztiszt kis-oserkészei. (E sorok Írója tavaly látott ilyen .impozáns, festő ecsetje alá kí­vánkozó, szines vadvirágokból álló csokrot. Istenem, de szép is az én drága magyar fajtám! És milyen egységes volt ez a magyarság, nem volt különb­ség öreg- ési ujamerikás között, a Kelet- és a nyugatoldali Fa­timái Család között. Egyformán tiszteljük és szeretjük a Fatimái Szüzanyát. Miért nem vagyunk ilyenek mindig?) Dr. Rosta Lajosné, zászló-1 anya, Maróthy Gyuláméval, [ Klinszkó Gusiztávnéval s a zász- j lóvivővel, Tóth Istvánruéval el­foglalta a szentélyben kijelölt helyét, Kárpi Ferenc plébános, dr. Nyeste János theológiai ta­nár, biborsizinü, új miseruháiban készülnek a Szentmise bemuta­tására. Mielőtt a zászlóanya felkéri Kárpi Ferenc plébánost a zász­ló megáldására, egy fekete .gyászszalagot köb fel az. uj zász lóra, jeléül annak, hogy a ma­gyarságnak nagy halottja van : Mindszenty József, bíboros her­cegprímás. Az ő emlékére ke­rüli a fekete: iszalag a zászlóra.— A szinpompás diszmagyarban tündöklő dr. Rosta Lajosné fel­kéri Kárpi Ferenc plébánost a zászló megáldására. E felemelő szertartás alatt a iMindisizenty Kamarakórus gyönyörű Mária­­éneket adott elő, Állapi Endre vezényletével. Az ünnepi .beszédet dr. Nyes­te János mondotta, a Fatima! gondolat kidomboiiitásával. Fel­ajánlás alatt felcsendült a Mind szenty Kórus szólóénekesének, Tanyának hangja. Gounod Ave Máriáját énekelte. Gyönyörű hangja szinte ostromolta az E- gek Urát. Alapi Endre harmó­­niuim-kisérete nem mindennapi teljesítmény vollt. A Kórtus büsz­ke lehet karnagyára, mint a­­liogy Cleveland magyarsága is büszke lehet a Mindszenty Ka­marakórusra. Szóval, máj- ott tartanak, hogy bámulatba ejte­nek miniket. Melrt nagyon, na­gyon tudnak. FIónapról-hónap­­m, évről-évre fejlődnek. Sze­rettem volna őket egyenként a szivemre öltelni művészi teljesít­ményükért. Felejthetetlen emlék maiad ez az 1975. Pünkösd Vasárnap, valamint a Fatimai zásizlószen­­teJés. Egy újabb élménnyel is­mét gazdagabbak lettünk. Kö­szönjük Neked, drága Fatimai Szüzanya. S köszönjük Neked, boldogult Mindszenty Ka.diná­­lis, Aki egy évvel ezelőtt innen a Szent Imre telmplomból1 figyel meztettél bennünket magyarsá­gunkra, az egymás iránti sízere­­tetre és kölcsönös, megbecsü­lésre. Köszönet illeti a rendezősé­get,'élükön Linika László rende­zővel, aki mán több izbeln' tanu­­jelét adta ebbeli képességeinek, a St. John kathedráiisban is. — Köszönet jár a Szt. Imre egy­házközség kurátorainak, külö­nösen Dorkó Sándornak, vala­mint Keresztesi Mihálynak, ki közel negyedszázada dolgozik önzetlenül, miniden ellenszolgál tatás nélkül az Egyházközség­nek. Külön elismerés jár id. Szappanos Istvánnéniak, ki a WXEN rádióállomás délutáni marosán könnyekig megható szép verset olvasta be a Fati­mai SzüzanyáróA. Tulajdonké­­pen ő indította el a Fatimai gondolatot. A Rosta-házaspár odaadó fáradozásait megáldotta a Fatimai Szűz. E sorok írója azt kívánja, lrogy a Fatimai gondolat ne­­osak Cleveland város magyai­­sága, hanem az ög(ész Ohio ál­lam, sőt továbbinenve, az egész amerikai magyarság körében terjedjen el, mert nagyon nagy szüksége van nemcsak a baj­bajutott magyarságnak, de ai egész világ emberiségének ar­ra, hogy a Rózsafüzért ne csak a templomokban, hanem a 'családbanvottlion is imádkoz­­zák. Mert csak igy menekülhet meg az emberiség a végpaisztu­­lástól. Fatimai Szüzanyánk Fogadjuk Neked, Mi i,s tiszták maradunk Boldogságos Nagyasszony, Tekints le a földre. Bocsánatért esdeklő Magyar népedre. Imádkozzál érettünk óh, Szűz Mária, Küzdelmünkben légy velünk Krisztus szent Anyja. Ave, Ave, Ave Mária! Cleveland, 1975. május 18. Grosswald János. Az 1956-os szabadságharc leg­megrázóbb leírása. Szép, finom szerelmi történettel. Rendelje meg bármelyik magyar könyv­­kereskedésben, vayy újságáru­­sitónál, vagy közvetlen a KMU Kereskedelmi Osztályánál, 210 Winnipeg, Man. AZ AKRONI LORÁNTFFY OTTHON MAGYAR LELKÉSZEKKEL, MAGYAR ORVOSOKKAL,. MAGYAR ÁPOLÓNŐKKEL, MAGYAR SZEMÉLYZETTEL, MAGYAR ÉTELEKKEL, MAGYAR SZERETETTEL MEGKEZDTE MŰKÖDÉSÉT AZ AMERIKAI MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN ÉRDEKLŐDHETÜNK LEVÉLBEN, VAGY TELEFONON: LORÁNTFFY OTTHON 2631 Coley Road AKRON, OHIO 44321, U.S.A. Tel.: 216-666-2631 és 216-666-1313

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents