Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-23 / 21. szám

DABAS R. DR. Magyar sajtó a kettős járom aíatt (Folytatás) A véreskezü partizán-diktá­­toß« multinationáiis tákolmá­nyához csatolt hatszázezernyi délvidéki testvérünk napisajtó­jának mostohaságánál talán csak a szovjetizált kárpát­aljai viszlonyok rosszabbak. Az egyetlen napilap távolról sem fedezheti az igényeket. Hogyan volna elegendő többszázezer ol­vasónak a MAGYAR SZÓ 35.000 példánya? Ezt a napila­pot még 1944. őszén alapították Újvidéken, amikor a szerb par­tizánok gyalázták a védtelen magyar nőket, halálra kínozva fajtánk legjobbjait (papokat és civileket egyaránt), hogy negy­venezer őslakos magyar tömeg­sírjával, meg ugyanannyi ki­űzésével (biztosítsák a betola­kodó-balkáni kecskepásztorok többségét. A magyar betűhöz visszatérve, megemlítem, hogy Újvidéken a FÓRUM hatáskö­réhez tartozik a magyar könyv­kiadás. Vezérigazgatója, Farkas Nándor. Neves magyar szárma­zást sejttet. A délvidéki magyar katoliku­sokra vonatkozó adatokat for­rásmüvem nem tartalmaz. A Christian Reformed Church­­nek 30,000 tagja van. Püspöke Csete István. Elvitathatatlanul magyanok. Folyóiratuk, a RE­FORMÁTUS ÉLET és erről ta­núskodik. Rendkívüli esetként utalok a szabadkai Evangelical Hungarian Church nevében a “magyar” jelzőre. Egyedülálló jelenség az utódállamokban, hogy egyházuk nemzeti jellegét feltüntethetik. Az Evangelical Lutheran Church of Slovenia (Alsólendva) kétségkívül a ma­gyar vallástürelemnek köszön­heti létét. Nyugodtan állíthat­juk, hogy 26,145 főnyi' tagsá­gának többsége az elcsatolt Vendvidék őslakóiból kerül ki. A XVI. századbeli egyedülálló magyarhoni vallásszabadság ékes bizonyítéka ez az 1561-ben alapított törpe prot. egyház. Íme, (bizonyság Isten előtt, hogy a magyarok sem mások vallá­sát, sem nyelvét nem üldözték. Történeti tény, hogy a hiitúji­­tók magyar területen szabadon működhettek, ugyanakkor' Ausztriából szigorúan ki Voltak tiltva. Ennek tulajdonítható, 'hogy a Vendvidékkel, továbbá Vas, iSopron és Mloson várme­gyékkel szomszédos stájer-oszt­­rák községek szín-katolikusok, ellenben a szentistváni határ magyar oldalán vegyes vallásé falvak is léteznek. A szembeöt­lő különbséget a stájer idegen­­vezetők napjainkban így ma­gyarázzák: “A stájer határt ma­gunk mögött hagyva, mi a fel­tűnő? Az, hogy nem egy, ha­nem két templomtornyot lá­tunk. Az egyik kát., a másik ev. templom. Arról persze nem akarnak tudni, hogy mindez az ősi magyar múlt beszédes ha­gyatéka. ... Déimagyarország Felszabadító Tanácsa1 gyarjainak és a Calgary-i Ma­gyar Ház vezetőségének fajtája a a. Ir IL'Z- I iránti szeretetét, a Torontó és nyilatkozata Hindszonly József DiDoroS“i Kornyéke vámsai—kikeisosor 3 , , a . ,i ban haszonélvezői lehetnek e­hercegprímás halala alkalmából KÁRPÁTALJÁN Déimagyarország Felszabadí­tó Tanácsa megrendüit lélekkel vesz búclsút Mindszenty József­től, Magyarország tiboros­­hercegpirimásától, Esztergom érsekétől, az egyetemes magyar szabadság-gondolat megalku­vást nem ismerő mártírjától. De búcsúzunk attól a Mindszenty Józseftől is, aki még mint Za­laegerszeg. apát-plébánosa ve­zetőszerepet játszott 1941-ben Muraköznek) Magyarországhoz való visszacsatolásában. Eb­béli érdemeit a DFT 1961-es közgyűlése jegyzőkönyvében örökítette meg. Mindszenty Jó­zsef biboros-hercegprimás az emigrációban is hü maradt régi elveihez s a DFT elnökségéhez intézett első, még Rómából, kelt soraiban lerögzítette, hogy sem miről sem mondunk le. Meg­erősítette ezt a felfogását az elmúlt év májusában, amikor clevelandi látogatása során órás kihallgatáson fogadta a DFT elnökségét s a DFT prog­­rammját, annak egyházpolitikai vonatkozásait is magáévá tette. S ezt az üzenetet küldte a DFT 1975 április 13.-1 közgyűléséhez irt levelében is. Most, amikor búcsút mon­dunk korunk legnagyobb ma­gyarjának, történelmi küldeté­sének magaslatán álló egyház­főnek, Magyarország első zász­lósurának, áldására visszaemlé­kezve, ismételt üzenetét szi­vünkbe zárva fogadjuk, hogy megalkuvás nélkül tovább jár­juk az Általa is jóváhagyott u­­tat Déimagyarország felszaba­dítása felé. 1975 május hó 6.-án. Déimagyarország Felszabadí­tó Tanácsa inevében. Dr. Lelbach Antal elnök, Titeli József főtitkár, Homonnay Elemér, a Központi Munkatörzs vezetője. Winnipeg, Man. 1975. május 23. minden hónap első szombatján vünk és örömmel látunik ,ren-Ez, a csehek által Moszk-1 váriak átjátszott ezerötszáz éves magyar élettém legárvább a Kárpát-medencében. Elképzelni is szörnyű, hogy milyen élete lehet az ottani 170,000 magyar­nak, akik tehetetlenül szemlé­lik,, mint csapolják a muszka zabrálók Csapnál a csonka a­­nyaországoti. 'Milyen, sor,s vár reájuk, ha a szovjetorosz csiz­ma még sokáig tapossa őket.? Mint a hatalmas szovjet börtön­birodalom bekebelezett része, csaknem légmentesen el van zarva a világ,ói. A 'több mint száz nemzetiséget szorongató moszkovita zsarnokság ered­ményesen őrködik, hogy sem­Az 1975. évi január hó 19.-én megtartott iközgyülésen a veze­tőség egyes tisztség viselői által megtartott beszámolók után került sor az új tisztségvise­lők megválasztására. A beszá­molók után a tagság úgy látta, hogy a múlt évben jó munkát végzett a volt vezetőség — s így annak az óhajának adott kife­jezést, hogy vigye tovább a Ma­gyar Ház ügyét az előző évi ve­zetőség. A jelölő bizottság azon­ban úgy látta, hogy egyes tiszt ségekre, a tisztség-viselő le­mondása folytán más személye­­kett tkel'l, begy jelöljön. A je­lölő bizottság vezetője ismertet­te a jelöltek névsorát. Az is­mertetés után Szabados Mihály korelnök elredelte a titkos szavazás útján való választást. A választás eredménye: Elnök: Szabó János, Alelnökök: Szaba­dos Mihály, Szarka Bálint és Tóth Károly. Titkár:, Kovács Márton, Jegyző: Huszthy Jó­zsef né, 'Pénztáros: 'Simon Jó­zsef, Ellenőrök: Dr. Horvai Já­nos és Mészáros Dezső. Választmányi tagok: Gyer­­kes János, Hetényi Andor, Huszthy József, Jobbágy János, Koronghy Gyulán é. Kovács La­jos, Németh Antal, 'Orbán Ottó, Rácz István, Szirka László és Zonda Pál. A megválasztott Elnök, a megválasztottak nevében meg­köszönte a bizalmat, majd rö­vid ismertetőt adott terveiről.—­­Mondta többek között: e pilla­miféle hir ne szivánhasson ki a kárpátaljai magyarokról. Alig hihető, hogy Csaptól 15 kiló­méternyire elterült egykori Nagydabrony 5 j2'00 magyarjá­nak kiirtása és a község meg­semmisítése elszigetelt jelenség volt. A másfélezer éves pán­szláv előretörés szűnni nem akaró föld- és néprajzi térfog­lalását ki fogja megállítani? Vájjon az ungvári, munkácsi, beregi, ugocsai, ver.bőci magya­rok tanulhatnak és olvashat­­uak-e magyarul? Rákóczi hű­séges kurucainak utódaiért mi, szabad magyarok tehetünk-e valamit. Ilyen kételyek közepet­te kutattam adatok után, de si­kertelenül. A NYUGATI A 'bécsi marxisták által ki­talált “Burgenland” mestersé­ges nevét kerülve, szándékosan használom fenti megjelölést az osztrák iga alá kényszeritett 3,965 négyzetkilométernyi te­rületűé, amely teljesen nélkü­lözi a földrajzi, gazdasági és népi egységet. 'Miértis; soha a történelem folyamán nem volt küllőn tartományi, politikai, vagy települési jellege. Tény, hogy közigazgatásilag----Szent István óta — Vas., iSopron és MosOn vármegyéhez tartozott; szerves részét képezi. Ezen a vi­déken az 19'18-beli 56,000 főnyi magyarság törpe kisebbséggé, mindössze ötezer leiekre apadt le. Állandó Sajtóval nem rendel­keznek. Tudjuk, hogy Béesben több magyar sajtótermék kerül kiadása a a hontalanok erejéből. Éppen ezért hallgat róluk a bé­csi kormányzat. A Felvidékhez hasonlóan itt sem magyar nyel­ven, hanem “Reformiertes Kir­chenblatt für Ö sterre io” eimü folyóirattal 'buzdítják a ref. egyház 18,000 tagját, jóllehet Országos felügyelője a magyar Új vezetőséget választolt a (algary-i Magyar Ház tagsága zen Alapítványi Tanszéknek át­éreznék, isi hasonló lelkesedéssel és áldozathozással állanak történelmi fontosságú létesít­mény megvalósítása mellé, mint a távoli Calgary iák. — Ami késik, nem múlik. Fel a ne­mes versenyre kedves torontói éis többi lontáriói városok ma­gyarjai, Honfitársaink. Az idő rohan és már is itt az április 26.-a, amikor a Calgary-i Iparosok Tavaszi Bálja került megrendezésre, igen jó anyagi és még jobb erkölcsi sikerrel. Igen sok vendégünk tette fel a 'kérdést, mikor veszünk már egy nagyobb Magyar Házat? j Magam részéről a válasz, az J volt, arra is sor fog kerülni, de ahhoz is mindenkitől kérjük I a támogatást Magától Is. Válasz egyszerű volt: Nincs probléma. A honfitárs nagyon őszintének látszóan mondta. — Én hiszem, hogy az is volt és ezt is, mint sok mindent itt Calgaryban már megvalósított a magyarság ezt is meg fogja valósítani. Végül ismertetem a M. H. évi programmját: Július és augusz­tus kivételével (ezen hónapok­ban csak pikniket rendezünk) táncos vacsorát, októberben még egy szüreti mulatságot és decemberben Szilveszteri bált rendezünk. Minden átutazó honfitársunkat szeretettel hi­diezvényeinken. Biztosak va­gyunk benne, hogy jó emlékkel fog rendezvényünkre vissza go;n dőlni. — A viszontlátásra. K. M. Az Ige fényénél napjainkban (Folytatás az első oldalról) gatlan eldobásával, cháoszhoz kell hogy vezessen. A fiatalság és a kor termé­szetszerűleg kiegészítik egy­mást. A világrendet egyensúly­ban tartják. De csak akkor, ha ezen közösségek mindegyike, egyenként, a neki járó szerepet akceptálja és a másik szerepét kellőképen tiszteli. És ez a sze­rep a Szentirásban isteni böl­csességgel általánosan érthető nyelven le van rögzítve: a fiák és leányok jövendőt mondja­nak, arcokat lássanak, ami annyit jelent, a jövőn dolgozza­nak. Az öregek pedig álmokat lássanak, azaz képviseljék a — sokszor életmentő — fékező e­­nőt. A hatalom-megosztásnak ez a mikéntje vezethet ugyan természetes feszültségekhez, az ismeretlennel szembeni bi­zonytalanság érzésétől táplálva •— de nem kövesedhetnek gyű­löletté, mert ez az emberi ter­mészeti törvényeket természet­­ellenessé degradálná. Az embert lét eme két pólu­sának be kell végre látnia, hogy múltnak és jövőnek párhuzamo san kell futnia egymás mellett. Csak egy ilyen egészséges egy­másmellért való haladás garan­tál eg,y biztos jövőt, s egy te­herbíró alapot, amelyek nélkül minden jövő veszélyben forog. Magyarország nemzeti jöve­delme 330 milliárd forint, köz­li a Központi Statisztikai Hi­vatal, amiből egy főre 36 ezer forint esik, hivatalos átszámí­tással 1500 dollár. A lakosság betétállománya 1974-ben het­ven milliárd1 forintra emelke­dett, jelenti az Ország Takarék­­pénztára. nevű Gyenge Imre. A bécsi és kismartoni szocialista elvtárs elnyomása és erőszakos néme­tesítése következtében a pusz­tulás felé haladó őslakos ma­gyarság szomorú helyzetén egy magában nem változtat az a tény sem, hogy Kismarton kát. püspöke, a pozsonyi születésű dr. László István, történetesen magyar származású. A hatfelé tépett kárpátme­dencei magyarság vágyakozva váltja a napot, amikor szabad­ságát és függetlenségét vissza­nyerve, az évezredes hattárok között újból egységes nemzet­ként, őseinek nyelvén, beszél­het, imádkozhat, irhát, olvas­hat és vigadhat. Az idők vál­toznak és jönni fog egy jobb kor, amelyben már nem Prága, Bukarest, Belgrád, vagy Moszk­va diktálja a magyar lapok mon danivalóját. Dunaparti gyönyö­rű fővárosunk új fényben fog ,ragyogni és évszázados hivatá­sának megfefelően megint ter­mészetes központja lesz Nagy- Magyar,ország megbékélt népei­nek. natban legnagyobb problémánk a helyiségünk. Rendezvényről rendezvényre a vendégek elhe­lyezésével van probléma, ezért egy új Magyar Házzal, vagy a réginek a megnagyobiMtásával kell foglalkoznunk s kérite a Közgyűlést, adjon lehetőséget, arra, hogy ezen a téren a meg­választott vezetőség tájékozód­hasson a többi Egyesületekkel karöltve egy Olyan létesítmény fedél alá hozatala felől, mely az az öis'szmagyarság (Calgary-i) büszkesége lesz. Az Elnök be­jelentését a Tagság örömmel vette tudomásul. Bejelentette továbbá, hogy a múlt éVi’hez, hasonlóan, egy u­­jaibb vacsorát kíván rendezni az Alapítványi Tanszék Alapra, kihangsúlyozva, hogy a múlt évi haslonló célú vacsorának 600 dolláros tiszta hasznát már a múlt évben átadtuk, a Tan­szék Alap ügyét intéző Széche­nyi Társaság helyi ügyvivőjé­nek, Dr. Varga 'Istvánnak. -— Ezután a Közgyűlést berekesz­tette. íjt Az újabb Tanszék Alap Va­csora megrendezésére március 2,2.-én került sor. Az időjárás kissé beleszólt az eredménybe, de így is 400 dollár tiszta ha­szonnal gyarapithatta adomá­nyát a Magyar Ház és ezzel Fő­védnöke lett ($1000), a Toron­tóban létesítésre kerülő Alapít­ványi Tanszéknek. 'Szeretnénk, ha Calgary ma­)■ MAGYARORSZÁG. Ezen a nyáron a CP Air közvetlen repülést ajánl Önnek Amsterdamba Winnipeg, Vancouver, Calgary, Edmonton, Toronto és Montreál városokból Repüljön a CP Air-rel, mely Emlékezzék, hogy a CP Air segíti Magyarországba való Prepaid Ticket szolgálattal ro­­utazását. konait és barátait könnyért ki-Mi elvisszük önt bármelyik hozathatja Magyarországból, héten csodaszép narancs CP Air Bármelyik CP Air utazást jetgépeken Amsterdamba, Ma- választja, útja kellemes lesz a gyarországba való csatlakozás- többnyelvet beszélő barátságos sál. és szakértő hivatásos alkalma-Igénybe veheti a mi alacsony zottakkal. 22|45 napos kiránduló dijszabá- Keresse fel utazási ügynökét, sunkat. Ami azt jelenti, hogy vagy a CP Air-t. nem kell hónapokkal előre le- Élvezze légiutazását azzal a foglalni jegyét. Vagy foglalót szolgálattal, amelyet nem felejt letenni. cl könnyen. Orange is Beautiful. CPAir £3 pasztor József az atyafiak Árulója a magyarságnak az, Magyarország akár egyetlen ónként lemond!! aki a szentistváni darabjáról is, Tito igy tartja nyilván halottait — Belgrád játszik a számokkal (Folytatás az első oldalról) ezeket a számokat úgy követ­keztették ki, hogy feltételezték, mekkora lett volna a lakosság szaporodása az 1931-es nép­mozgalmi adatok alapján. így az 1 millió 700,000-es “veszte­ség” magában foglalja azokat a meg nem született csecsemőket is, kik a háború idején lecsök­kent születési arányiszám miatt sosem jöttek a világra, valamint 700,000 kiutasított, vágj' meg­gyilkolt kisebbségi lakost, ki­ket Tito irtott ki, vagy űzött el földjükről. Tito marsall tehát csak úgy éri el az 1 millió 800,000-es sízámot, ha abba beleveszi a meg nem született gyermeke­ket és a saját maga által “el­intézett” kisebbségi német, magyar és olasz áldozatokat is. Árgus — Párizs. HA MEG VAN ELÉGEDVE LAPUNKKAL, MONDJA EL MÁSNAK... HA PANASZA VAN, — ÍRJON NEKÜNK! Irma néni szeme1 megvillant. Felállt s az urára kiáltott: — Péter! Te mondod ezt? Péter bácsi félelmesen kidüllesztette a mellét. — Én,. C,sebük Péter. Irma néni úgy érezte, hogy a ruhája szűk. Fújt. Levegő után kapkodott. — Péter! Talán nekem is van szavam!-— Van! — bólintott Péteri bácsi. — Odaajándékozhatod papoknak, vagy akinek akarod. De a Cselvák-lámyoké nem lesz! Soha! Irma néni szédült. — így beszélsz az unokahugaidról? — így! — kiáltotta Péter. -— Bánom is én, hogy roko­naim, vagy nem. Vannak, akiket mindennap látnunk kell, be­szélni velük, hogy most milyen pirulákat szednek, mennyire vannak! a gyönyör ü hímzésükkel és hogy mikor ömlik ki az epéjük. Ők voltak, akik téged is iSárika meg Géza ellen izgat­tak. Igen! Ők voltak, akik kezdték! Gorzsa sohasem lesz az övék! Irma néni» a levegőbe kapkodott. — Péter! — sivitotta. T— Mi »történt veled? Megyünk azon­nal haza! — Én nem! — felelte Péter bácsi konokul. — Előbb eladom a bort. Azután résztveszek a “Bortenyésztők Egyesü­lete” közgyűlésén, felkeresem a képviselőnket is. Aztán majd hazamegyek. Még ilyen nem volt. Irma néni most már szelidebb han­gon kezdte: — Péter! Te beteg vagy. Péter bácsi a fejét rázta. — Soha nem voltam ilyen egészséges. De kijelentem, hogy Gorzsa tcsák a Sárikáé, meg a Gézáé lehet. Szelíden nézett iSárikárá. — Adj egy1 korty bort lelkem. Sárika felpattant.-— Hozom. Van jó Badacsonyi. Ezzel már futott is. Irma néni utána kiabált: — Várj Sárika! Ne adj neki! Beteg lesz! — 108 — tisztaság, az van nálunk olyan ... Megbolondulhatsz tőle, mert azt sem tudod, hová ülj, hová lépj ... De sonkát olyat nem eszel, komám a földkerekségén sehol, mint nálunk! Meg malac,­­paprikást. Nahát ez ... Csakhogy'hát más dolog is van a vi­lágon ... Megbökte Csobánczot, kurtán nevetett. — Ezért szeretnék Pesten nagyot lumpolni. Péter bácsi törte egy kicsit a fejét. — Hogy is hijják, no? Azt a kedves helyet? Igen . . . Marabu, vagy miféle? Oda szeretnék én elmenni. — Mit szól hozzá Irma néni? — Mondtam már, nem kötjük az orrára. Tudod, vannak nekem borüzleteim itt Pesten. iSotó a borunk, el kell valahogy adni. Holnap már ő hazamegy, de én itt akarok maradni. ■Csobáncz hunyorított. — iSzámithatsz rám, Péter bácsi. Elmegyünk a Marabu-ba. Péter 'bácsi magához Ölelte Csobánczot. — Áldjon meg a jó Isten! Pár pillanatig gondolkodott. Aztán, a Csobáncz szemébe nézett. Néhányat szippantott a szivarjából, aztán komolyan kér­dezte: — Hát, izé ... Szétmantek? Csobáncz fanyar arlccal vállatvo/nt. — Mit csináljunk:? — TI tudjátok, de mondhatom, nagyon szomorú voltam, amikor meghallottam. (Sárika is, meg te is olyan izés .. . más­forma embereik vagytok ... Tudom én, fiam, (hogy van másféle házasság is mint a miénk, ahol az »egyik hallgat, a másik beszél. Az egyik kér, a másik parancsol. Hát örültem, amikor össze­fogtatok. egy életre. Gondoltam, nini! Tyúk is van, pacsirta is van. Tik vagytok a pacsirta. Belenézett melegen a Csobáncz szemébe. — Hát nem leihet rajtatok segíteni? Csobáncz »hirtelen Péter bácsi felé fordult. — Minden az atyafiság miatt történt. Mi már kezdtünk összeszokni. Nem hagytak bennünket éltei. Még levegőhöz sem jutottunk, reánk tört Irma inéni. Semmi sem tetszett néki. Mi­kori azután a modellt meglátta, elszaladt. Én erkölcstelen, fráter voltam. — 105

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents