Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-23 / 21. szám

4 Winnipeg, Man. 1975. május 23. ORVOSI TANÁCSADÓ A reumatizmus, mint világprobléma Arról, hoígy a reumatizmus világszerte milyen elterjedi be- 1 tegség az is tanúskodik, begy a közelmúltban a japán Kiotó­ba, mintegy kétezer orvos-reu­­matólógus értekezett több mint haltvan országiból. Az UStA-ban, az amerikai orvosiok beszámo­lója szerint azok közül a pá­ciensek közül, akik felkeresik az orvosi rendelőket minden harmadiknak valamiféle reuma tikus panasza van. Ebből is lát­ni, hogy egy igen elterjedt és nagyfontoisságú, sokszor élet­­veszélyes betegségből van szó, amelyet lebecsülni semmiféle körülmények között sem sza­lad! A kiotói orvoskongíesszus rá­mutatott annak a fontosságára, hogy a jövőben a reumatikus betegségeknek nagyobb figyel­met kell szentelni egészségügyi téren is és sokkal nagyobb a­­lapossággal kell kiképezni a reumatológus szakembereket, akár orvosokról, nővérekről, gyógytornászokról, rehabilitá­ciós szakemberekről, vagy spe­ciális reumapszicholiógusiokról is, van szó. Mivel e betegség főképpen a fejlett ipari államokban nagyon nagy tömegeket tesz idő előtt munkaképtelenné, nemcsak e­­gyéni problémát jelent az elle­ne való harc, hanem elsősorban társadalmi és szociális problé­mát, amelynek leküzdéséire mo­bilizálni kell az egészségügyi és szociális szerveket, de a társa­dalom minden erejét is. Az izületi reumatizmus biz­tos diagnosztikája jelenleg le­hetséges százszázalékos bizton­sággal az úgynevezett artroskó­­piával, amelyet a mexikói Gil dolgozott ki. E módszernél op­tikai műszerrel vizsgálják az ízületen belüli reumatikus el­változásokat. Hasonló módszert alkalmazott nagy sikerrel a franciaországi Dorfman is. Az artroskópiai eredmény mindig megegyezik a histológiai-szö­­vetteni vizsgálat eredményével. Az airtroskióp egy optikai mű­szer, amelyet sebészetileg ve­zetnek be a vizsgálandó ízület­be s amelyen keresztül fény­képfelvételeket is csinálhatnak az Ízületek belsejéről. Ennek segítségével kimutathatók az ízület belső elváltozásai, a por­cok isérülései, a belső izületi inak szakadásai, a csontok 'ha­sadásai. stb. és ezért e módszert sikerrel lehet alkalmazni a bel­ső izületi sérülések kivizsgálá­sánál is. Az artroskóp segítségével az ízületbe bevihető különféle gyógyszer is, mint például a rádiióaktiv yttrium 90, amely­nek segélyével az angliai Yates jó terapeutikus eredményekre tett szert. A kongresszusion fel­szólaló cseh Bosmansky felhív­ta a figyelmet a reumatizmus megelőzésére, valamint a hor­monális és az antibiotikumos kezelés (penicilin) fontosságá­ra. A jelenlevők elismerték, hogy nagy jelentőséige van a hormonális és penlcilines keze­lésnek) és megelőzésnek, de nem tudtak megegyezni abban, hogy e gyógyszereket egyhuzamban és nagyon bosszú ideig, vagy csak egyes időközökben kell-e adni. A nyiUjgatnémetországi Sanger felhívta a figyelmet az indometacin gyógyászati jelen­tőségére a gyermekek reurna­­tizmusánál, melynek alkalma­MEGJELENT! BARÁTH TIBOR I ■ • na A KÜLFÖLDI MAGVARSAG IDEOLÓGIÁJA A megrendelést erre a címre kell elküldeni: .Mr. T. E. Baráth, Station “B”, Box 697, Montreal, Canada Postai irányító szám: H3B 2K3 ÁRA: $10.00 zásánál nem jelentkeznek mel- t lékreakciók. Franchimont Belgiumból rá­mutatott a különféle nem hor­monális antireiumatikus gyógy­szer jelentőségéne, amelyek kö­zül említésre méltó főképpen az UISA-ban alkalmazott naproxen és MK-231, az olasz ítaiaz in­born. A gyermeke kinél eléggé gya­kori az úgynevezett chorea mi­nor, vagy vitustámc, amely ti­pikus aincgrimaszokkal és tánc­­szeiü, akarattal nem befolyá­solható mozgásokkal tűnik szembe. Ez a reumatikus beteg­ségnek az idagreaidsizerben loka liizált megjelenési formája. Na­gyon veszélyes a reumatikus betegség szivbeli formája, ami­kor a reumatikus elváltozások következtében szivibeihártya, vagy szivbuiiokgyulladás és reu­matikus szivizemigyiulladás lép fel és ennek következtében, az­után a billentyűkön megvasta­­godások, csomók keletkeznek, valamint a billentyűk összenö­vései, stenózisok és a megvasta godiott szívbillentyű szélek nem tudják kifejteni normális elzáró szerepüket. Így a szívben vér­­keringési zavarok keletkeznek, amelyek a szivet nagyon meg­terhelik 'és huzamosabb idő u­­tán a szív teljes kimerüléséhez és halálhoz vezetnek. Ez külö­nösen szokatlan fizikai, vagy szellemi megterhelés következ­tében jön létre és ezért a reu­matikus szívbetegséggel az em­bernek élete végéig nagyon kell óvakodnia a nagyobb megter­helésektől. Ilyen nagy megter­helés következtében jön létre és ezért a reumatikus szívbe­tegséggel az embernek élete végéig nagyon kell óvakodnia a nagyobb megterhelésektől. Ilyen nagy megterhelést jelent­het néha a szülés is ! Nem akaiioiru e helyen a reu­matizmus kórtanát teljesen ki­meríteni, hanem csak) rá akar­tam mutatni arra a tényre, hogy világszerte egyre nagyobb figyelmet szentelnek a reuma­tikus betegségnek, amely külö­nösen a mérsékelt és a hidegebb klimatikus viszonyok között egyre több embert támad meg. Mindenféle reumatikus tünetnél \ azonnal fel kell keresni az or- j vost, mivel a betegség korai j diagnózisa, alapos és komoly kezelése teljes sikert biztosit! MUDr. Juhász István, Tiszacsernő. Believe it. Cancer can be beaten. For further Information, I contact your local Cancer Unit. I CANADIAN CANCER SOCIETY 4 DR. KOVÁCS ISTVÁN: Kilünően sikerüli a torontói Kodály együttes hangversenye Április 26.-án a torontói Se­neca College Minkler Auditó­riumát teljesen megtöltötte a magyarokból és más kana­­daiaiikból álló 1300 főnyi hallga­tóság, hogy egy egész estét be­töltő sokáig: emlékezetes ünne­pi műsor keretében gyönyör­ködjön a magyar népdalok, ze­nék, táncok páratlan szépségé­ben. Ez alkalommal az annyi sok sikert és dicsőséget aratott Ko­dály Együttes 15. évfordulóját ünnepelte. A hétköznapok egyhangú, szürke életéiből kiragadva, mintha csak egy másik bolygó­ról került volna ide az ember, ahoi erősödő, hol léhalkuló édes dallamok, látványos, táncszá­mok összhangzatos, százszinü világába. Az együttes a 'kis férfikarból erőteljes, az egész világ ma­gyarsága előtt egyedülálló és az északamerikai zenei körök előtt is magasszinvonalunak elismert férfi és női énekkarrá, zenekar­rá és népi tánccsoporttá bonta­kozott ki. A MŰSOR. A székesegyházak áhitatos, leheletfinomságú csendjében a mindvégig rendkívül fegyelme­zetten és intelligensen viselke­dett közönség előtt Zadubán György karigazgató elegáns, határozott és stílusos irányítá­sa mellett felhangzott Kanada és Magyarország himnusza. Sokszor hallottam az O Ca­­nadát. De hogy ennyire szép a dallami és, hogy ilyen finoman, szépen és méltóságteljesen le­het játszani, nem hittem. Ezután a teljes együttes Bartiha Vitnyédi táncok c. darab ját adta elő dalban, zenében, táncban. Kodály Cigány számát és Halmos 'László kolozsvári szer­zeményét az énekkar játszotta. Zadubán György Cigándi csárdását és Székely pontozó­ját a zene- és a tánckar adta elő. Áclám Jenő Három népdala után Gulyás László Első szere­lem szerzeményét az egész e­­gyüttes mutatta be. A szólószá­­mokat Kerényi Krisztina és liirschler Miklós játszották. Foirray István Hess Héjjá c. rendkívüli sikert aratott szerze­ményét a tánqkar és a zenekar játszotta. A szólisták Nacsa Ve­­ronka és Witkowsky Gizella voltak. Zadubán György: Legény­tánc és Vavrinecz Béla: Milyen széles a Balaton szerzeményét az énekkar és a tánckar tolmá­csolta. Bihari János Muzsika gróf Hadik János tiszteletére c. da­rabja, majd Farkas Ferenc 'Szü­ret c. szerzeménye következett. Ez utóbbiban a szóüsták Drei­­sziger Kálmán és Nánásy Lász­ló voltak. Az előadás végén szinte egy emberként állt fel a közönség és hosszas, fergeteges tapsban melegen ünnepelte az összes szereplőket: az egész Kodály Együttest, annak alapitóját, fá­radhatatlan továbbfejlesztőjét, az előadó és alkotó művészt: Zadubán György karigazgatót. A táncszámckat Falvay Ká­roly táncművész (Budapest) és Dreisziger Kálmán a Kodály Együttes tánccsoportjának a vezetője tanították be. A műsorvezető a torontói Magyar Távolbalátó (T.V.) bemondója a csinos Jordán Emőke volt, aki az előadás vé­­vén megemlékezett a megjelent magyar Írókról. Különösen ki­emelte Pilinszky János buda­pesti költőt, akit a közönség szintén nagyon melegen kö­szöntött. a kepes füzet. A 15. évforduló alkalmából a Kodály Együttes 1960-1975 cim mel rendkívül ügyesen össze­állított “hroasurát” adtak ki. A képek is nagyon ötletesen van­nak kiválogatva. Röviden fog­lalkozik angolul és magyarul a Kodály Együttes történetével. Tartalmazza Darjvay Tibor el­nök Évfordulón és Fáy Fenenc költő Én Istenem adjál szállást c. művészi írásait; Hungarian Music. Hungarian Dance c. is­mertetéseket. Valamint Tűz Tamás költő Vox Humana (Emberi Szó) é^ Béky-Halász Iván: A Börtön nem az c. drá­­maierejü, művészi színvonalú hazafias verseit. Az Együttes szerepléseit és a 15 év alatt csaknem 400 főnyi volt és je­lenlegi tagjának a népsorát. ■í- * * Az előadás közben és után lehetetlen volt nem érezni a magyar népi kultúra csodála­tos, lelket-testet felfrissítő ha­tását ilyen programbemiuitatása méltón tölthetett el büszkeség­gel minden jelenlevő magyart. Büszkeség volt magyarnak len­ni és az ma is. I Hírek a Csendes-óceán partjáról ■ ■ mmmmmmmmmmmmmz ■ ÖTVEN avE A MAGYARSAG SZOLGÁLATÁBAN! S ALEX. A. KELEN LIMITED ■ KELEN TRAVEL SERVICE 1467 Mansfield St., Montreal, Que. Telefon: 842-9548. ■ UTAT Á(< Forduljon bizalommal irodánkhoz, ll I AfcAji Utazások a világ minden részébe. ■ »if ■ Föképviselet. Naponta küldjük a megbízásokat I Ilii A* Budapestre. Rokoni támogatás az Income Tax *11» ■ alapból levonható. ® Till CV, Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába. |U£LAi Főképviselet. 1 LEI ■ küldés Romániába. Igen gyors elintézés! I Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatok, Magyarori­­szági válóperek. A legrégibb magyar iroda, mely fiatalos gyorsasággal intézi ügyeit! AZ ATYAFIAK PÁSZTOR JÓZSEF De Irma néni már rá is kiáltott: — Fogd be a szád! Menj be a szobrászhoz. Sárikával egyedül akarok maradni. Mikor Péter eltűnt, Irma néni felállt s közelebb lépett Sálikához. — Valamit akarok mondani, kedves ... Tudod, hogy most még szebb vagy ... Sosem voltál még ilyen szép. Sárika szerényen lesütötte a szemét. — Pedig ... — Tudom, drágám. De csak azt akarom mondani, hogy ne búsulj ... Majd szalad utánad ... — De ha én nem akarom. — Akkor meg ... node erről ne is beszéljünk ... Mégis meg kell, hogy mondjam ... Karancsi még mindig, érdeklődik irántad. Mindig kérdez, ha találkozunk. Kitűnő gazda ... tMóst is nagy dijat nyert egy simmenthali bikája a tenyészállatvásá­­ron. Éppen most vett ötszáz hold földet ... Tudod, ott mellet­tünk, a Póka-féle birtokot .. . Gazdag, nagyon csinos ember . . . Mindig szerelmes volt beléd ... Hiszen nem akarok én értől beszélni, lelkem, de mégis ... No, nem haragszol, ugy-e? Sárika a szemét lehunyta. — Nem haragszom. Szelíden végigsimitotta a Sáriba homlokát. — Aztán melyik hotelben fogsz lakni? — A “Dunapa!otá”-ban. Nem mehetek akárhová! — A Dunapalotában ?! — csodálkozott Irma néni. — De hiszen ez roppant drága! Ki fizeti a költségeket? Persze a mű­vész úr. Fizessen csak! Sárika lehajtotta a fejét. — Nem. Ezt nem fogadhatnám el ... Irma néni bizonyo­san megérti ... Irma néni annyira jártas az ilyen dolgokban . . . Egy Dobosi-lány ezt nem fogadhatja el . ... Hiszen a famüia támogat ... Szegény édesanyámnak van még egypár értékes családi ékszere. — Nem! — kiáltott fel Irma néni. — A költségeiket én fizetem, kedves. Nyittatok neked a Pesti Hubaiban egy folyó­számlát. XVI. Péter bá^si óvatosan nyitott be a Csobáncz műtermébe. A szobrász a műterem közepén állt és rézfeoskendővel szórta a vizet egy agyagsztoborra. Mikor megpillantott Péter bácsit, hangosan köszönt felé: — Ni, Péter bácsi! No, gyere közelébb. Ne félj, öreg, nincs nálam modell. Péter bácsi tétován állt meg a nedves szobor előtt, mely­ről lassan permetezett lefelé az állványra a rászórt viz. Rábá­mult a félig tóész agyagmintlára. — Mit csinálsizi? Csobánc,z derűsen felelte: — Látod. Benedvesitem őnagyságát. Be akarom takar­gatni. Nem láttál még szobrászmütermet? Péter bácsi zavartan felelt: — Nem- én, lelkem. Csobánca mosolygott. — Persze, másként képzelted az egészet? Péter bácsi szeme hamiskásan megcsillant. — Gondolom azt. Először is azt hittem, hogy nagy már­ványdarabok hevernek szerteszét és te nekiállsz valamelyik nagy darab kőnek vésővel. A modell meg ott áll valamelyik pó­diumon, csak úgy, iisé ... csak úgy ruha nélkül. Csobánc,z rápillantott Péter bácsira. — Valid be, Péter, hogy tulajdoniképpen a modell érdekel? Péter bácsi elvörösödött. — Izé, dehogy is ... Érdekel engem a művészet. Huncutul nevetet Gsobánczra. — Igaz, hogy egy olyan izét szerettem volna látni. Csobáncz a fejét csóválta. — Ejnye, Péter. Mit szólna ehhez Irma néni? Péter bácsi lököt egyet a vállán. — Nem kell neki mindent tudni! — Ez igaz. — Nézd, lelkem, — de ne 'árulj ám el, — otthon én ke­zesbárány vagyak. Leszoktam már a lélekzésről is, de ha meg­szabadulok drága, nőmtől, akkor én is körülnézek ám a rózsás­kertben. Kabarét est. A Vancouveri Magyar Társaskör szintjátszói ismét kitettek magukért április eiso vasárnapján. Két órán ke­resztül kacagta, tapsolta vidám előadásukat a szép számban megjelent közönség. Hegeoős Györgyi szinmüvésznő, főrende­ző szakavatott ü'ányitása mel­lett, zökkenő mentesen váltot­ták egymást a jelenetek. Ka­lász József díszletei foglalták megfelelő keretbe az egymást követő számokat. Medveczky najicis professzor, műsorvezető szellemes tréfái, élcelődései fűz­ték csokorba az előadást. Gsáky Ibolya játéka, különösen szépséges magyar beszéde, ez­úttal is élményt jelentett. He­gedős Györgyi alakításai a haj­­üani magyar színpadok levegő­jét hozták körünkbe. Üveges Klári elegánsan, átélten játszot­ta szerepeit. Keresztes ih ott­hon volt a színfalak között. A- damovich Rita üde, kedves szint jelentett. Pékár Erzsi kitünően illeszkedett az együttesbe és a rövid pendelybe. Dedinszky Iza­bella zongora-művészetében máskor is szívesen gyönyör­ködne: a közönség. Kár, hegy Dér Erzsi és Koppányi 'Mara asszonyokat csak rövid jele­nemen látnattuk. .Szerénységük külön dicséretet érdemel. Ká­rász József játékán meglát­szott, bogy “öreg róka” a szin pádon. Zsold József mestere a aumoraak. Fűrész Gyula néma jelenetét is beszédesen játszot­ta. Kuzsel István kedves és megnyerő bonviván, akár az életben. Lipták György és Tas­­nády Ödön már nem egészen fiatalok, de a szivük, lelkese­désük maga az ifjúság. Kerti János viszont fiatalon is élethü aggastyánt alakított. — A elő­adás vidám hangulatát kelleme­sen egészítette ki a Női Kör asszonyainak vendéglése. Lé­lekben ők is rengeteg tapsot kaptak. Irodalmi estek. A vancouveri magyarok irodalom kedvelői ősz elejétől tavasz végéig gyak­ran gyűlnek egybe egy-két ói ás szellemi tornára. Rendszerint minden hónap második vasár­napján. Ebben a szezonban a következők voltak a vendég, e­­lőadók: Kereosendi Kiss Már­ton, Gábor Áron, Sohwilgin Fri­gyes. A helyiek közül (Medvecz­­ky Lajos professzor, Lemke Gyula, Murguly Sándor vezet­tek egy-egy értékes műsort. A bözxemüködők közül ki kell emelnünk Csálcy Ibolya mű­vésznő énekszámait és vers­­mondását. A felnőttek mellett helyet kértek és kaptak a fia­talok is, a Katolikus Egyház­község cserkészeivel az élen. A szezonzáró előadást Tamási Miklós költő, a vancouveri ma­gyarok égjük büszkesége tar­totta. György napján azokról a költőkről és Írókról beszélt, a­­kik vagy György nevüek, vagy valamilyen Írásaikban György napjáról, illetve nevezetesebb Györgyről emlékeznek. Vonat­kozó verseket és idézeteket Medveczky Lajos és Lemke Gyula olvasott fel. Az egybe­gyűltek szemmel láthatóan na­gyon jól érezték magukat és szinte végigtapsoiták az elő­adást. Anyák napja. A helyi katoli­kus egyházközség diszebéd, a református egyház pedig dél­utáni szeretet-vendégség kere­tében ünnepelte az édesanyá­kat. Műsort mindkét helyen a kisgyermekek adtak. A sütés­­tozést és felszolgálást a férfiak iátták eh Hősök Napja. A Magyar ^[ar­cosok Bajtársi Szövetségének helyi csoportja május 31.-én, szombaton este 6 órai kezdettel a Magyar Házban Hősöknapi Ünnepi Díszvacsorát rendez. Az ünnepély szónoka dr. Mattya­­sovszky Zsolnay Miklós, a szám üzetésben élő Magyar Cserikész Szövetség kanadai elnöke, a szabad világban élő magyarság kimagasló alakja lesz. A vancouveri magyar cserké­­szek Takács József erdőmér­nök, eseikészpananesnok irá­nyításával erősen készülnek a torontói jubüeumi táborozásra. Áprilisban igen nagy közönség és anyagi sikerrel előadást ren­deztek. Július elején zajlik le a hagyományos cserkész séta. A csapat tagjai gyűjtő ivekkel ke­resik fel ismerőseiket és a ma­gyar ifjúság barátait. A "séta” bevételét ugyancsak a torontói táborozás költségeké fordítják. Magyar énekkar. A helyi Ma­gyar Énekkar szorgalmasan készül nyári “hajóbálra”, amely nemcsak honfitársaink, de Van­couver eseménye lesz. Erre az alkalomra meghívták diszelnö­­küiket, Ádám Jenő professzort, a nagy magyar népdalgyüjtőt és zeneszerzőt. Nehéz Ferenc új elbeszélés kötete, az Aranydió komoly könyvsiker a Csendes-óceán partján. Vancouver! önzetlen terjesztő: Szlivka Rudolf. Tele­fonszáma: 325-0073. Lemke Gyula. Az északon élő eszkimók kommunikációs gondokkal küz denek, jóllehet ugyanazt a nyel vet beszélik, három különböző Írásmódot használnak, attól füg gően, hogy melyik vidéken lak­nak. Legtöbben tudnak irni­­olvasni ,de az Írásmód zavarja őket. Nemsokára segít ezen az indánügyi minisztérium, annak a három éves, 250.000 dolláros tanulmánynak a felhasználásá­val, melyet ennek a gondnak a megoldására készítenek. Hét kutató látogat meg. majd vagy 50 különböző települést, hogy meghallgassa a helyiek vélemé­nyét. Cél: olyan Írást teremteni, mely lehetővé teszi, megköny­­nyiti a kommunikációt. — Ajándéknak, minden alkalomra alkalmas könyv Hámory Várnagy Dalma kiváló írónő munkája. HOLDRAKÉTA cimli, 217 oldalas könyve, 25 elbeszélést tartalmaz. Megrendelhető $6.50 előzetes beküldésével. MUSIK STUDIO MARL, 437 MARL Wienerstr. 45. Erdg. 3, T 6289 — West Germany, — vagy a K.M.U. 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6. Canada cimen. — 102 — — 103 —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents