Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-23 / 21. szám

T­G. IM. EGV M&KGO - MARGÓJÁRA TKIaMOHI press club (Folytatás) Visszatérve Sári iU. a “nem­zettestvérek” esetére. Az ügyét akkor kezdtem megérteni, ami­­koiri nemzettestvórei leveleinek száma — kezdett emelkedni a C Írnia postájának szétbontásá­nál. Amelyek Sári nyugattal kapcsolatos nézeteit igyekeztek alátámasztani. Közös vonásuk az épitő, józan munkától való vonakodás volt. Gyakorlati te­vékenységtől igyekeztek! figyel­memet elvonni sí a reális való­ságtól elvont, egyébként hamis faji és vallásfilozófiai kérdések­kel kapcsolatos állásfoglalásra terelni. Mégegyszer átgondol­tam törekvéseik célját. Azon­ban a fölöttünk lévő napkoron­got figyelve — csak egy ther­­íno-nui'kleáris folyamatokkal te­lített égitestet láttam benne, a­­mely biztosítja a biológiai éle­tet ezen a sáros földtekén. A józan értelem által diktált ha­tárig elmentünk. (Ezért nyitot­tuk meg már a 2. éve a Club keleti szárnyát, amely a turáni népek felé épiti a kapcsolatain­kat. Gyakorlati részvételre hivó leveleinkre azonban még vá­laszt sem kaptunk. Így kapcso­lataink az ú.n. kelletesekkel megszakadtak. Suri honfitár­sunk harmadik levele mindent tisztázott. Amelyben már nem az osztrák magatartását csé­pelte, hanem az ottani magyar honfitársainkat támadta .. . Ir­ta hogy “a tárgyaláson minden a visszájáiéi sült el”. Ezt mi úgy értelmezzük, hogy ott a törvényszéki bíróból lett a “'ha­zaáruló” belőle meg a törvény­­széki bíró .. . Nem lehet más­képpen értelmezni. Józan, épí­tő munkára való hívás és teljes anyagi és morális segitőkész­­ségem ellenében Ö Írja: “én nem pitizek úgy mind te”. A cikkíró meg a magyar mivol­tomat vonja kétségbe. Termé­szetesen a “munkásságáról” és a T.P Clula megalapozásáról, megint egy szót sem irt. (Most elérkezett az ideje annak, hogy a szemedben mondjam Stu 1 Ár­pád azt, hogy te soha igazán nem tevékenykedtél hasznos­­san a magyarságért. Kapkodó, izgága magatartásoddal inkább csak romboltál Te nem dolgoz­ni akarsz, hanem szélsőséges faji és nyilas-párt elméleteket istápolni. Esetedből tanultunk. Vaskézzel fogjuk távoltartani a Club szorgalmasan dolgozó tag­jaitól a szélsőséges; elemeket. A cikkíró Írását meg jól1 ki­értékelve egy befutó véleményt fogadtunk el, amely röviden így- szólt: “a cikkíró' se nemi sumér se nem túrán, kínainak | meg annál inkább nem, hanem ! csak egy kötekedő rendbontó”. | (Egy nyilaskodó, kötekedő rendbontó. Figyelmeztetőül meg annyit, hogy éppen úgy ! szavaztunk mind mondjuk ti­zenhétezer hatszáz ötven évvel ezelőtt az ős-turániok. S egyön­tetűen, ellenszavazat nélkül fo­gadtuk el ezt a befutó véle­ményt. — (Egy “elnök” meg­jegyzései.) Végül néhány szót a “levél­íróhoz” —. Akinek levele alap­ján hozta ki a Szittya-kürt az említett cikket. Aki egy sajátos módon egy vezető alakja a tria­­non elleni küzdelemnek. Akit mi úgy ismertünk, mint a T.P. Club egyik szellemi vezetőjét.— Mielőtt a végső állásfoglalá­sunkat ez ügyben megtesszük, azon gondolkodunk, hogy mért nem inkálbib az eredményes troanon elleni küzdelmet bénító tényezők orvoslásán fáradozik. Amelyeket négy (csoportba foglalhatunk. 1.) a) Trianon ellen küzdő szervezetek egységének hiánya. b) Trianoni könyvkiadás anya­gi tőkéjének szegényes volta. c) Az ún. Célkönyvekre való öoncentrálás. Amelyekben tu­dós alapon bizonyítani, hogy a magyar fajú népek lélekszá­­ma 10 millión felül van a Kár­­gát-medlence határaink tőszom­szédságában. Ezen müvek ter­jesztése Kínában és Japánban. d) ún. Kivonatos, tájékoztató könyvecskék kérdése. Mai ro­hanó, televíziós világban állam­férfiak, pártemberek, stb., sem olvasnak el hosszú lélegzetű müveket. Különösen olyan té­máról, amit “bevégzettnek” is­mernek.' II.) Az új generáció teljes felaprózó dósának folya­mata. Az utóbbi években vala­mi nyolcat hoztak össze a kü­lönböző érdekű csoportok. 1. Ötágu-sip. 2. Helikon társa­ság ifj.-i csoportja. 3. ITT-OTT. 4. Pannónia ifj.-i kör. 5. Tria­non Press Club. 6. Pátria. 7. Canadai ifj. Szöv. 8. Clevelandi Erdélyi S/föv. ifj.-i csoportja. Úgy néz ki, hogy biztossan ha­ladunk a teljes cselekvő-képte­lenség felé. így a trianlon elleni küzdelem is kérdésessé válik a jövőben. Csak az egységes if­júsági tömörülés hozza meg a kívánt eredményeket. III. A leg­ifjabb generációnak a cserké­szek figyelmének felkeltésének hiánya a trianoni kifosztásunk­ra. S előkészítésük a cselekvő jövőre. IV. Kimondottan tria­noni küzdelmünket gátló ma­gyar folyóiratok működése. E- zek az ú.n. Studies for a New Central-Europe és a Jlarc.sár és Dreisziger honfittársunk veze- j tésével alakult Hungarian Readers Service. Noha a hoz­zám irt levelükben említik, hogy célkitűzéseik fedik a T.P. Club célkitűzéseit, de kiemelik, hlogy a trianon név “már elfa­kult” Még csak ne is említsük ezt a nevet . .. Ezeket azért említettem meg, mert van bőven tennivaló az eredményes trianon elleni küz­delem területén a kukacos ba­­kafántoskodlás helyett. Egyébként a T.P. Club-nak nincsen elnöke, hanem vezető­je van. A WINNIPEG! CONVENTION CENTRE" F. S. MANOR (Canadian Scene) — A Con­vention Centre megnyitása ja­­uuárban elmaradt, mert 60 mérföldes sebességgel száguldó vihar és nagy havazás megbé­nította Winnipegen az életet. 16 fok volt zéró alatt, szinte mozdulatlanná lett a város, a központot senki sem próbálta megközelíteni. Vajon rossz előjel volt ez? Az épület, amely egyszerre 10 ezeír ember befogadására képes, “vagány” elhatározás követ­keztében jött létre, mondotta Sckreyer miniszterelnök. Olyan elhatározás volt, amelyet bírál­nak még a jövő nemzedékek is az óriási költségek, adósságok miatt, vagy dicsérnek majd, mivel Winnipeget a turisták Mekkájává teszi. A nagy építkezési láz a cen­­tennáriumi esztendő előtt kéz­­dődött és egészen átalakította a város képét. Nyolc évvel ké­sőbb azonban sokan ú*gy érzik, hogy kár volt elvetni a sulykot. A város és tartományi admi­nisztráció elhatározta, hogy megőrzi a Point Douglas kör­nyék történelmi hangulatát, a­­melyet egyébként nagyon con tott a raktárak, romegyedek, rossz sörözők és lehuj-hotel, k sorozata. Arra a véleményre jutottak, hogy jó hatással lesz erre a környékre, ha uj, szép épületeket emelnek ott. Oda építik például a Concert Hall kivitelei szépségű és hasznos­sá gu épületét, színházat, mú­zeumot, planetáriumot emelnek ott és ezzel kedvet csinálnak majd a magánvállalkozásnak, hógy azt senki sem gondolta, hogy a szép épületcsoport való­jában majd szigetté lesz a csúnya negyed — egészen vá­ratlanul — tovább növekvő tengerében. Senki sem szeret abban a negyedben tartózkod­ni. Akinek dolga akad, siet par­kolni, vagy siet felszállni az au­tóbuszok valamelyikére. Mikor nincs- az épületekben valami­lyen esemény, úgy állnak ott, mint valami templom a dzsun­gel közepén, teljes1 elhagyatott­­ság’ban. A birálók szerint ezen a hely­zeten talán már nem is lehet változtatni. Mert igaz ugyan, hogy a “Centre” 10,000 ember befogadására képes, ugyanak­kor igaz az is, hogy egész Win­nipegen csak 3,500 hotelszoba van és mostanában, a 13 száza­lékos jelzálogkamat idejében, a­­ligha lehet arra számítani, hogy magán vállalkozók építkezni kezdenek. Winnipeg becsületéi e válik,1 hogy biztonságos város. A látó- . gatók nyugodtan járhatnak,! kelhetnek, nem kell rablástó:, támadástól tartamok. Winnipeg előnyére, hogy a kontinens kö­zepén, minden irányból köny­­n,yen megközelíthető (helyen fekszik. Szép kertjei, parkjai, jó éttermei vannak. De télen kegyetlen a klíma és — ha rab­lók nem is —- a fagy, a rette­netes hideg “megtámadja” az oda látogatókat. Aligha lehet elképzelni, hogy nagy konven­ciók valaha is Winnipeget vá­lasztják (mondjuk Las Vegas helyett.) Köziben mind a három párt, a liberálisok, konzervatívok és a szocialisták egyaránt elhatá­rozták, hogy valószínűleg ott tartják meg idei pártértekez­letüket. E döntés nem kis mér­tékben annak köszönhető, hogy a “Centre” fel van kitünően szerelve egyidejű forditásira. Mindentől eltekintve aligha lehet azt mondani, hogy a bői cseáSég, józan megfontolás és előrelátás volt a motto, amikor a 26 millió dolláros épület lét­rehozását elhatározták. A BIBLIaBÓL “Fondorkodik a gonosz az igaz ellen és fogait csikorgatja rá: az UR neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja. Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ivókét, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék s leöljék az igazán élőket; de fegyverük saját szivükbe hat, és ivük eltö­rik ... Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támo-1 gatja az UR.” (Zsolt. 37:12-15, 17.)/ Hámory Várnagy Dalma: IÓB3 KARtJ A VASÁRNAPI LEVÉL XXX. évfolyama 1975 Március- Április száma 198-ik oldalán a Személyi Hírek rovatvezetője, a következő kérdést intézte az olvasóhoz: — Nios, és kit ábrázol a túl­oldali kép? Aki megfejti, az, to­vábbra is olvashatja a VL.-let. A kép, Imre atyát, a lap fő­­szerkesztőjét ábrázolja. Biztos vagyok abban, hogy nem min­den olvasója ismeri fel, vagy is­meri személyesen, Így az ígéret kicsit meghökkentő. Aki Őt, csak a lapon keresz­tül ismeri, azért az is elképzel­heti erről a kedves képről, hogy a szerény szinte diákos mosoly mit takar a jóságos tekintet mögött. Hátha még látta, mint én, az ő, Szüzanya köntösére emlékeztető kék szemeit. Páter Dittrich Imre, azok kö­zé a kevesek közé tartozik, aki valóban fogadott feladatainak él. Pap, a szó nemes értelmé­ben és ember! Imre atyát, 1956 óta ismerem, illetve néhány héttel Ausztriába érkezésem után, lapjának mun­katársává fogadott, s ameddig a jóságos Isten megengedi én az is szeretnék maradni. Ő volt az, aki életem harma­dik szakaszában, minden lehető alkalmat felhasznált arra, hogy nekem és szeretteimnek seg.t­­s,en ott és akkor, áhol kellett. Privát ügy! — gondolják talán, kik olvassák. — Nem egészen az! Ezért említek meg a [SOK­BÓL, egy-két esetet, hogy em­beri nagyságát ezzel is kidom­borítsam. Nem elég számára a Vasárnapi Levéllel kapcsolatos sok-sok és néha talán emberfe­letti megterhelés, hiszen a fő élethivatása a papi, ezek mellé még lelki és szociális szolgála­tot is tárt embertársainak. Musik iStudio Mail néven mű­ködő zeneiskolámat, csak egy zongora megszerzésével tud­tam elindítani. A kf. menekü t szervektől kapott összegekből csupán néhány havi bérletre tellett volna, s az egyébként sem rentábilis bérletibe sokak tanácsára nem akartam belebo­csátkozni. Az egyik amerikai egyházközség, ahol közeli roko­nom hosszú időn át paposko­­dott és ott is halt meg, felaján­lott számomra száz dollárt az­zal, hogy ezért száz misét mon­datok cserébe. Sok pap roko­nom, van, Magyarországon és külföldön iis. Mint menekült, ab­ban az időben, amikor ez tör­tént, a nevetségesen csekély harminc iSchillinges havi zseb­pénzünkből össze-vissza leve­leztem és kérleltem rokonai­mat, ismerőseimet, vállaljanak el egy párat az intencióból. SENKI sem vállakozott. Imre atya mondta el, mind a százat! , Tévedek 101-et. A százegyedi­ket boldogult férjem halálának az évfordulójára. Amikor az ausztriai kloster­­neuburgii lágerből megérkeztem Németországba, nem volt író­gépem, ott az irodáét használ­tam. Kezem operált, beteg, ér­zékeny. Kézírással nem győ­zöm. Imre atya magyarbetűs új Írógépet vásárolt nekem, hogy irodalmi tevékenységemet za­vartalanul folytathassam ... és sorolhatnám tovább- egészen a könyvkiadásig.. Abban egészen biztos vagyok, hogy nem én va­gyok az első és az egyetlen, akivel igy, vagy hasonlóan cse­lekedett. Ö, nemcsak a jóság apostala, a kultúráé is. Hány irodadalrm munkát hozott napvilágra? Ki tudna erre felelni? Egy felcseperedett férfi leg­szebb életkorát ünnepli most az Ő általa alapított: VASÁRNAPI LEVÉL. HARiMIINC ÉV. Hogyan tud­ta ezt végig harcolni egyedül, amikor annyi, de annyi külön­féle lap és lapocska született és elvérzett az utóbbi harminc esztendő alatt? Csak az jön ra a nyitjára, aki belegondol a dol­gok mélyébe, ismeri törhetet­­lenségét, jóságával aranyozva. Az a krisztusi, tiszta erő, aho­gyan, él, áhogyan viselkedik em­bertársaival, s ahogyan azokkal (bánni tud, ez vonja maga után azt a nagy megbecsülést, hálás együttérzést, amit hatalmas ol­vasótábora felé küld. Aki a Va­sárnapi Levélből, a harminc év alatt, semmi egyebet nem olvas el, csali az ÉDES JÓ MICI HÚ­GOMHOZ! irt, képletes levele­ket, mely az Ö tollából ered, az az abban foglalt lakonikus vá­laszokból megérti és osztályoz­ni tudja Imre atya egyéniségét. Lelki gyermekei olvasói! .Kiter­jedt, nagy családja van, kép­letesen! Nekem is kijutott egy diairabka ebből, Imre atya, Dal­ma Annamária — hetedik uno­kám keresztapja, s erre egész családom igen büszke. Drága jó Imre Atya! Nemes Gusztávval, a Kanadai Magyar Újság főszerkesztőjével együtt, szeretettel köszöntünk lapod harmiincesiztendős jubileuma al­kalmáról. Kérjük az Úristent, azok nevében is, akik Téged mindég szerettek, uagyrabe csültek, haggyon sokáig még itt — e földön közöttünk Té­ged, nekünk magyaroknak, a­­kilknek olyan nagy szüksége van a Te lényedre, jóságos sze­­retetedre. Maradj makk egész­séges, .olyan, hogy a késői át­ültetésedet, mely — szerintünk .—meg nem érdemelten és ér (Folytatás a 6. oldalon) Winnipeg, Man. 1975. május 23. 3 bTlAWÁBOL JELENTIK: Sokan követelik a halálbüntetés visszaálliiásáf JOHN BEST pásztor József Spanyolhonból Importált kitűnő minőségű SÁFRÁNY kapható Kei eskedelmi Osztályunknál. Levesek, mártások ízesítésére. Ara csomagonként $1.50 szállítással K.M.U. Kereskedelmi Osztálya Ü1C Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3C 2B6. Csobáucz széles mosollyal nézett a Péter bácsi arcába. — Ugyan? — Úgy ám! De őrizd meg ezt magadban. Eddig Szegeden szoktam egy kicsit levegőzni, de. borzasztóan szeretnék egyszer itt Pesten nagyot mulatni. Rákacsintott a szobrászra. — Ti értitek ezt, ti, művészek, aa ördög, bújjon belét. k. Elvihetnél egyszer valahová .. . Tudod, ahol táncolnak, valami jó kis helyre. — Lám, lám, Péter bácsi. — Ne csodálkozz rajta, kedves Géza. Ha a józan eszem néha meg nem jönne., még a vér is ecetté változnék bennem. De, tudod, nem vagyok ám én olyan jámbor, mint amilyennek látszom. Figyelte, amint Csobáncz a nedves rongyokat akasztgat­­ni kezdte, a szobormintára. — Mit csinálsz? — kérdezte a szobrászt. Ez oda sem nézett, csak úgy felelt: — Be kell pakkolni őnagyságát, hogy meg ne fázzon. Ha akarod tudni, ez a kút a arra való, hogy az agyag ki i.e száradjon. — No, és szép . . . akiről szobrászolsz? t — Ahogy vesszük, Péter hácsi. Nem tudom, neked tet­szene-e? Szépnek kell lennie, legalább a mi szempontunkból. Mi az összhangot keressük. A fonnák szépségét. Péter bácsi vigyorgott.-— No, az van benne, azt látom . . . Csinos kis nőcske hhet ... Izé ... olyan, olyan ... izés. Minek takargattad be jiyan hamar? Csobáncz féloldalt, mosolyogva nézett Péter bácsira. — Amint látom, a művészetbe hamar belejössz. Péter bácsi kihúzta magát.-— Én? Nem ismersz te még engem! Csobáncz egy kis faliszekrényből szivart, konyakot ra­kott Péter bácsi elé. Péter íhácsi rágyújtott s a füstön keresztül áradt a szava: — Hát, tudod lelkem, Irma nagyon jó asszony ... A ha­samon nem spórol semmit. Igaz, bort, pálinkát nem ad, a szi­vart eldugja, mert befüstölöm a függönyöket. No, me t tuck d: — 104 (Canadian Scene) — A par­lament, hét évvel ezelőtt, meg­szüntette a halálbüntetést. Ezt követőleg csak szolgálatban le­vő rendőrök és börtönötök gyil­kosait lehetett halálra ítélni. A valóságban azokat sem Ítélték halálra, helyesebben vé­gezték ki. A kormány életfogy­­tiglanra változtatta büntetésü­ket. Ottawában egyre többet ha! lani arról, hogy sokan tiltakoz­nak a jelenlegi helyzet ellen és j arra szeretnék rászorítani a kormányt, hogy öntsön ezzel 'kapcsolatban tiszta vizet a po­hárba. Mondja meg, hajlandó-e a parlament által hozott tör­vényhez tartani magát, vagy inkább módosítani szeretné azt. J Ebben a vonatkozásban azért j támadt bizonyos mértékű vita, ! mert — az ország több városá­ban — sorozatos rendőrgyil­kosságok voltak. A rendőrök szervezete a tör­vény megtartása, a halálos Íté­letek végrehajtása mellett van. Robichaud szenátor azt indít­ványozza, hogy a kormány csak akkor adhasson kegyelmet, ha azt a zsűri javasolja. John Rey­nolds, vancpuveri képviselő 100,000 aláírást gyűjtött ahhoz a javaslatához, hogy a törvényt tartsák meg és az ítéleteket a­­szerint hajtsak végre. Ezt a ja­vaslatot a képviselő a parla­ment elé szándékozik terjeszte­ni. Interpelláció.s napokon gyak­ran intéznek ellenzéki képvi­selők kérdést ezzel kapcsolat­ban a kormányhoz, amely azon­­(Folytatás a 6. oldalon) INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO - BECS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST ^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron ^ Repülő- és hajójegyek részletre is ^ Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek IKKA - TUZEX - COMTURIST Pénzküldemények és vámmentes csomagok PÉNZ- £S GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KÖZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. IKKA, TUZEX. COMTURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 Bloor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131. AZ ATYAFIAK — Ki kritizálta? — meredt Irma néni szeme Sárikára. — Például Irma néni is! — Hát szólni sem szabad? Sarika szemére fátyol borult. — Igen. Szeretettel .. . De rnikicr mindig azt kellett érez­­nünik, hogy az Ízlésünk, az erkölcsi felfogásunk gyengébb, mint a másé . . . — Péter! — sikoltott fel Irma néni. — Péter! Aztán kapkodta levegőt és pityogya folytatta: — Péter! Hallottad?! Azt mondta, hogy mi nem sze­rettük ! Péter bácsi szelíden, megrebbenve nézett Sárika szemébe: — iSáirikám! Ezt nem mondhatod . . . Sárika arcán tűz lobbant. — Akkor miért nem engedték, hogy mi is szeressük egymást? Úgy, a magunk módjára. Tökéletlenül. Csask úgy, mint az emberek. Úgy, mint a tökéletlen, gyenge emberek. Berta néni hirtelen közel lépett Sárikához. A szemébe nézett s a tekintetében fény csillant meg. — Igazad van, — szólt meleg hangon. Aztán halk lépésekkel kiment a szobából. — É-s mi lesz most? — kérdezte egy kis csend után Irma néni. Sárika szomorú gesztussal körülmutatott a lakásban. — Látja, Irma néni. Már mindent összecsomagoltam Elmegyek. — Hova? — Egyelőre hotelbe szállók. — Lír., ől szó sem lehet. — Már határoztam. — llöa ónk fogsz lejönni. — Nem megyek. Nem akarok a családnak, az atyafiság­­nak kellemetleősegeket. Irma néni riadtan, fátyolos pillantással nézett a Sárika arcába. — Hegy te. . . . egyedül .. . magányosan egy hotelben? — Inkább egyedül, mint egy rossz házasságban. (Nem igaz, Péter bácsi? Pété., bácsi bamba arcot vágott. — 10J —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents