Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-23 / 21. szám

Ha minkéi is elfúj a sors zivatarja, Nem lesz az Istennek soha több magyarja KISZABADÍTOTTÁK AZ ELRABOLT Ui. HAJÓT ÉS SZEMÉLYZETÉT (AMBODIÁBAN Egy napos "tanulmányi ülést" tart 300,000 szakszervezeti munkás MONTREAL. — Quebec tar­tomány liberális kormánya meg elégelte a sorozatos sztrájkokat és: törvényes eszközökkel igyek szik, főleg az építőiparban fog­lalkoztatott munkásokat, a sztrájk beszüntetésére kénysze­ríteni. A tartományi parlament ha­tározata következtében négy szakszervezetet helyezett gond ! nokság alá, — ami azt jelenti, j hogy a munkások köteleseik a j sztrájkot abbahagyni. | iA Quebec Federation of Lx­­\ bor vezetősége szerdáin egy na- 1 pos “tanulmányi ülést” rendelt j el 300,000 tagjának, tiL:akozá­sul a kormányintézkedés ellen. ! Legnagyobb visszaélés az olym­­p-iai építkezések terén van. Kél rövid cikk a nagy francia hetilap, a - RiVAROL - 1975 április 24.-i számából Thailand kormánya felháborodott az amerikai beavatkozásért Nem voll "kémhajó" acélfogon Mayaguez U.S. teherhajó — Több helicopter! lőttek le a cambodiaiak—Halottak és sebesül­tek a támadásnál - Négy kommunista hajót sülyesztetlek el ... Hogyan lehetséges, hogy Panyin, Szoizsenyieín és mások Írásai voltak .szükségesek ah­hoz, hogy a nyugati emberek felfedezzék az Oroszországban 5>8 év óta lejátszódó rémsége­get? Pedig már jóval 1939 előtt i-smeuetessé iáit a parasztok kiirtása, az éhségtől hajtott tö­megek! bolyongása, a szovjet rendszer vértől csepegő őrüle­te, a Cseka tömeggyilkos tény­kedése, százmilliók szervezett éreztetése. Mindezekről ma úgy beszélnek, mintha eddig senki sem hallott volna mind­fc.UÖ'1. Pedig tudtuk régebben is, hogy amerikai mérnökök, ame­rikai tőkével indították ismét meg az orosz forradalom utáni szovjet ipáit, csakúgy, mint manapság a nyugati világ szál­lít a Szovjetuniónak üzemi fel­szereléseket, teherautókat, sto. Azt is tudjuk régóta, hogy a Szovjetunióban végrehajtott ha talmas munkákat éhező rabok serege vitte véghez. Hogyan, le­hetséges tehát, hogy ezt a rend­szert “normálisnak” tartják ál­talában, mikor °tt 200 millió embert mindössze 12 millió párt­tag szipolyoz? E szándékos “tudatlanság” csak egyféleképen magyarázha­tó meg: a kommunizmus és a szovjet hadsereg a nyugatiak oldalán harcolt Hitler és a “fa­sizmus” ellen, márpedig min­denki, aki “antifasiszta” — a mi barátunk. — A “világ lelki­ismerete” soha nem követelte a keleti kommunista rendszerek megszüntetését, melyek fennál­lását régen elkönyvelte minden leleplezés ellenére. . . X * * ... Az amerikai szenátus fel­háborító határozatot hozott, mikor elrendelte, hogy az Egye­sült Államoknak ezentúl április (>.-a a hivatalos “emlékezés” 1 iihpTSV’ltrsz. Természetesen nem az amerikai nemtörődömség ál­dozatául esett indokinai tragé­diát fogják ezen az ünnepen emlegetni, hanem ... a buchen­­waldi tábori felszabadítását — a szovjet hadsereg által, 1945 április 0.-án. Az uj ünnep egyéb ként állandó megemlékezés lesz a német büntetőtáborokban le­folyt bűnökre is. E határozat egyenesen lelki­­ismeretlen felelőtlenséggel ér fel. Az amerikai szenátus egy­­harmada uj, fiatal emberekből áll, a Watergate-ügy felkavaró! ból, kik ott a légkört már elég­gé megmérgezték. S most e tes­tület nem látott fontosabb fel­adatot, mint egy ilyen uj ünne­pet létesíteni, mely ismét fel­­melegiti az 1945-ös amerikai­­szovjet barátságot, annak min­den következményével. A USA ugyanakkor megtagadta Viet­nam részére azt a hitelt, mely Délkelet-Ázsiát megvédhette volna, s igy e földrész;, lakóit Amerika egyszerűen odadobta a kommunista vérbosszú elé. — Manapság éppen Indokinában állítanak majd fel számos ha­láltábort. Ez azonban a mi “de­mokratáinkat” nem érdekli, —• számukra csak egyetlen vád a­­iá helyezhető bűnös létezett é? létezik ma is: a 30 évvel ezelőtt kimúlt hitleri Németország. ÁRGUS — PÁRIZS. WASHINGTON. — Ford el­nök rádión és televízión leadott ibesizámolójában közölte, hogy a oambodiai tengerészet által! elfogott Mayaguez UiS fehérha­jót és személyzetét kiszabaditot íák. Elnöki rendeletre ui. repü­lőgép anya,ha jók és lielicopte­­rek közelítették meg a Cam­bodia partjától 30 mérföldre le­vő kis szigetet, hol amerikai ten DlóSZEGHY TIBOR: gerész-katonák szálltak partra. Thailandból kiindulva. Az erélyes ési gyorsan végre­­hajtó út támadás sikerrel járt és a hajót sikerült kiszabadítani, amely Sattahip, thailandi ki­kötőbe érkezett, majd állítólag Singapore kikötőjébe futott be. A felmentő támadás során több US 'helicopter elveszett és becslések szerint meg-nem-ha­tározott számú amerikai kato­na halt-, vagy sebesült meg. Thailand kormánya tiltako­zott az ellen, hogy amerikai egy ségek országán keresztül táma­dást végeztek, visszahívta wash ingtoni követét és magyaráza­tot kért a US kormánytól. A kommunista vád, hogy a US hajó fel-fegyverzett “kém­hajó” volt, teljesen hamisnak .bizonyult. — U IGE EÉNVÉKtL NAPJAINKBAN Kihunyt dicsfény, megkötött kezű óriás (SZMT) — Akinek Amerika barátja, nincs szüksége ellen- j sésre, írja a Népszabadságban j Várnai Ferenc hírmagyarázó, a bécsi Die Presse nyomán. “A- zoknak a népeknek a tragiku­ma, melyek Washingtonban biz ' tak, abban rejlik, hogy ők ma- ! g'Uk is az Egyesült Államok de­moralizáló propagandájának) ál­dozatául estek”. Végválságról még nincs szó, hangoztatják a kommunista lapok, de ahogy felmérik a világot, abban Ame­rika helyzetéről, már az elpaien tálás hangján Írnak. “Kihunyt a dicsfény, örvend Várnai, mely nem is oly rég még övezte az Egyesült Államokat.’’ A súlyos gazdasági és egy­idejűleg példátlan kormányzati válsággal sújtott “amerikai im­perializmus nimbusza még sa­ját szövetségesei szemében is mindinkább szertefoszlik1”. Eu­rópában mélypontra zuhant a nagy szövetségesbe veteit biza­lom, a Középkeleten Kissinger ingázása csődöt mondott, az erőviszonyok megbillenése vitte itá Amerikát az együttműködés­re, a détente azonban nem rin­gathatja a szocialista tábort en­gedékenységbe. “Az egy min­denkiért, mindenki egyért el­ve” most érvényesíthető a fel­­szabadulásukért harcban álló népekkel vállalt, egybehangolt szolidaritásra. — A magyarországi 'kom­munista kormányzat örömét fejezte ki az in dokinál esemé­nyek felett, s hivatalosan elis­merte az új kamibódiai és dél­­vietnami forradalmi rendszere­ket. "... és prófétáinak a ti fiai­tok és leányaitok és a ti ifjai­­tok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak.” A fiatalság egy múlt terhe nélküli közösség, egy -mérhetet­len jövővel maga előtt. Úgy ér­zi, h-oigy egy olyan mába szü­letett bele, mely -— véleménye szerint — változások és változ­tatások -után kiált. Az idősek közössége ezzel szemben mindkét lábával már jócskán a múltban áll. A jövő­től már csak e,gy valamennyi­re is- jó befejezést vár. Egy o­­lyan világban áll, mely jórészt az ő müve. Nem csoda tehát, ha az alkotó müvéhez, melyet alapjában véve tökéletesnek tart, ragaszkodik.-Mindkét nemzedék szerepe az emberi életben tehát már a Szentirástban rögzítve van, mint. egy ősrégi tény szerepel. A fia­talság szerepe, természetnél fogva, tehát az, hogy’ előre néz­zen, arcokat lásson, alakokat teremtsen, mialatt az idősebb nemzedék mindjobban előké­séül arra, hogy álmokat álmod­jon. Pl. a régi jó időkről, melyet átélve- távolról sem volt olyan jaj de jó, mint ami-vé- az elmúlt evázedek távolsága szépíti. A nemzedékeknek ez a kü löujböző szerepe termés zabéiról fogva csaknem állandó feszült­séghez vezet. Hol csüdálkozva. -hol fejcsóválva állunk néha a szinte naponkénti perlekedések előtt, melyeket mindkét fél oly elkeseredettséggel folytat. S ha az inditóokok után kutatunk, hamarosan felfedezzük, -hogy ez az egymást meg nem értés bulajdonképe.n két korcsoport testi és lelki pubertás-beli ne­hézségeiből adódik. A fiatalok pubertáskorial járó jelenségei általánosan ismertek. Ezt az ál­lapotot a népnyelv úgy Írja le, hogy a fiatal nem tud megnyúlt kezeivel es lábaival mihez kez­deni. — De ugyanilyen szokat­lan-ok és ügyetlenek! a szel emi és- lelki végtagok is. Hasonló azonban a helyzet az idősebb nemzedéknél is. Ahogy a fiatal nemzedék a gyermekkor után nem- tud a fenyegetőleg ható felnőttséggel mit kezdeni, u­­gyanúgy néni tud az idősebb nemzedék sem megt'oarátkíozni az öregkor gondolatával. Hi­szen búcsút kell mondania a munkás életnek s hozzá kell szoknia az aggkor felé tendáló mozgáshoz. A nemzedékek kö­zötti problémák tehát nem má­sok, mint állandó idegfeszültsé­get kiváltó áramlatok, feszült­ségé mezők egy ismeretlen új­jal, egy eddig még nem élt, meg nem tapasztalt titokzatosság­gal szemben. Mert miért -hiány­zik ez a feszültség, a zsenge gyermekkorban és- a már meg­békélt aggkorban. IMiént -érti meg egymást Olyan tehermen­tesen és magától-érthetődően a nagyszülő és a kis unoka, sőt dédunoka is? Mert ezekből hiányzik még, vagy már a tes­ti, lelki és szellemi pubertás in­gerlő, nyugtalanító hatása. A nemzedékek közötti fe­szültségeket még, arra is vissza Lehet, vezetni, hogy a fiatalabb nemzedék nem szívesen lép a­­pái -örökébe. Nagy távlatokra azonban be kell lássa, hogy nem térhet ki ez elől a -kötele­zettség elől. A modernizálás jo­gával azonban feltétlenül, min­dlen körülmények között élni akar! A kérdés csupán az, mi­lyen hangnemben következik (be, zajlik le ez az őrségváltás az örökösök és az örökhagyók között?! A fiatalság és a kor a történelem két időtlen össze­tevője. Múlt és Jövő nélkül nincs ma, nem lehet élet. A múlt egyedül tehetetlenül áll a jövővel, a továbbfejlődéssel szemben. Egy állandó újítás vi­szont, a múlt alapjainak válo­­(Folytatás az 5. oldalon) Tito igy tartja nyilván halollaif — Belgrád játszik a számokkal A müncheni “Deutscher An­zeiger” 1975. május 2.-i cikke hosszabb cikkben foglalkozik a jugoszláv partizánok körül tá­madt szovjet-jugoszláv vitával. Hány partizán harcolt JugOszlá viában és hány áldozatot köve­telt a háború? A lap e..t Írja e kérdésekről: A pristinai egyetemen Tito marsall kijelentette, -hogy a II. világháborúban 800.000 parti­zán harcolt a “fasiszta meg­szállók” ellen. A jugoszláv nép­hadsereg “Front” cimü lapja szerint pedig, a partizánok e­­gj ne győzelmet aratták a másik után. Tito számadatai szerint a háború áldozatainak szánra ősz szesen 1 millió 800 ezer volt. E számokat nemcsak a szov­jet marsallok vonják kétségbe, kik Tito második világháborús érdemeit csökkenteni igyekez­nek, hanem nyugati, sőt jugo­szláv történészek is. Dzsemá! Bjedics jugoszláv miniszterel­nök szerint — ki a múlt héten Moszkvában hozta nyilvános­ságra ezt az adatot — nem 800,000, hanem csak 600,000 partizán volt Jugoszláviában. Starre Dolanc,, ki Tito helyette­se a pártban, úgy tudja, hogy miikor a szovjet hadsereg be­vonult Jugoszláviába, ott csak 400,000 partizán küzdött a nép­hadseregen belül. Maclean, ki Churcihillt képviselte Titó ve­zérkaránál, 1944-ben, mikor a harc javában tombolt, mind össze 150,000 partizánról tes: említést. Isimét más források szerint 1944-ben 80.000 volt a partizánok száma. A valóságban csak a német I kapituláció után érte el a par- I tizánök száma a milliót, miikor Tito a háborút önkényesen meg hosszabbította egy héttel. Belg­rádiban ezeket a ‘harcosokat” az utolsó pillanatban felébredt “vitézeknek” gúnyolják. ! Bár már 100,000 háborús ha­lott is sok lenne, Belgrádban senki sem tulajdonit hitelt a Titó által közölt 1 millió 800.0 0 j “a fasizmus elleni harcban meg ! halt áldozatnak”, j Maga a hivatalos “Jugoszláv 1 bizottság a megszállók és cin­kosaik által elkövetett gönosz­­tettek felderítésére” is csak 1 millió 700,0-00 halottról b-esz T Azóta viszont kiderült, hogy (Folytatás az 5. oldalon) Borzalmas robbanás Tel Aviv körzetében TEL AVIV, Israel. — Az el­múlt pénteken borzalmas erejű robbanás történt a főváros kö­zelében levő “katonai gyártele­pen”, Tel-Avivtól körülbelül 15 mérföldre. A robbanás követ­keztében több mint -egy nxérföl­des körzetben betörtek az ab­lakok. Szemtanuk állítása szerint a robbanáskor gom-baszerü ha­talmas füstfelhő keletkezett. A hatóságok megindították a nyo mozást, de eddig még nem ad­tak -hírt a robbanás okáról. — Törvényerejű rendelet közkegyelem gyakorlásáról (SZMT) — Az Elnöki Tanács a “felszabadulás” harmincadik évfordulóján törvényerejű ren­deletet adott ki “közkegyelem gyakorlásáról”, ami a kihirde­tés napján, 1975. március I2i9.-én hatályba lépett. Tiltott határátlépésért, vagy a hazatérés megtagadásáért tá­­vollétükben akármilyen hosszú időre elítéltek kegyelemben ré­szesülnek, ha a népköztársaság bármely külképviseleti szervé­nél hazatérési szándékukat be­jelentik és annak 1976. decem­ber 31-ig eleget tesznek. Az amnesztia általános, s két fel­tétele van: egyik a tényleges ha zaténés, a más-ik ha hazatérni j szándékozót megelőzően nem Ítélték szabadságvesztésre. Ha ; elítélték, d-e az első büntetés és az új büntetés' (titkos határát- i lépéséit, hazatérés megtagadá­sáért) kiszabása között öt év eltelt, akkor közkegyelemben részesülhet. Nem terjed ki a közkegyelem azokra, akár ki­­vül vannak az országon, akár belül, akiket állam elleni, hábo­rús és népellenes, vagy a “bé­ke és az emberiség” elleni bűn­cselekményekéit; hivatalos sze­mély elleni erőszak, szabotázs, szándékos üzemrongálás, légi­kalózkodás, vagy kísérlete, ga­rázdaság, szándékosan, vala­mint erős felindulásban elköve­tett emberölés, szándékosan el­követett súlyos testi sértés, e­­rőszakos nemi közösülés, vagy szemérem elleni erőszak, rab­lás, elöljáró és szolgálati kö­zeg elleni erőszak bűntettéért ötévnél ho-sszabib időre elitéltek, vagy beszüntetik azok ellen, a­­kiket a törvényerejű amnesz­tiarendelet hatálybalépte előtt még nem ítélteik el titkos ha­tárátlépésért, vagy a haizatérés megtagadásáért, ha 1976. de­cern bex- 31-ig hazatérnek. Közkegyelemben részesülnek a teherben levő, vagy az 55-ik évüket betöltött nők; az olyan anyák, akik tíz éven aluli gyer­mekükkel együtt élnek; a 60-ik évüket betöltött férfiak; életve­szélyes, vagy gyógyíthatatlan betegek, ha büntetésük nem több ötévnél; felére csökken az ötévnél hosszabb. Kegyelemben részesülnek a -gondatlanságból elkövetett fűiü-ncselekményéhé. t 3 évnél íövidebb szabadság­vesztésre ítéltek, felére csökken a háromévnél hosszabb időre ítélteké. Nem alkalmazható a kegyelem azokkal szemben, a­­kikre összbünitetést szabtak ki és bármelyik elítélésük eseté­ben kizáró ok forog fenn, vagy bármelyik büntetésük nem esik kegyelem alá. A kegyelem nem terjed ki a mellékbüntetésekre, ugyanakkor bizonyos kategó­riákban visszaállítja a “büntet­len előéletet”; a priuszt törli. Az erdélyi magyarság ügye a képviselőház bizoltsága előli Ford elnök egy Romániával kötendő kereskedelmi egyez­ményt nyújtott be a Kongresz­­szusba, mely Románia részére a “Most Favored Nation” né­ven ismert kiváltságioíkat bizto­sítaná. A javaslatot a Képviselőház “Ways and Means” /bizottságá­nak külkereskedelmi albizott- I sága 1975. május 8.-án nyílt : ülésen vitatta meg, melyen ta­­! miként az Amerikai Magya. Szövetséget Ft. Dr. Béky Zol­­j tán tb. püspök, országos elnök, Eszenyi László, a Külügyi Bi- 1 zottság elnöke és Dr. Száz Zol­tán, kü ügyi tanácsadó képvi­­seltéík. A Szövetség egy terjedelmes emlékiratban fordult A1 Ullman képivselőhöz, a Ways and Means bizottság elnökéhez, elő­adva a Romániában élő ma­gyarság sérelmeit és kérve, hogy az egyezményt ne hagy­ják jóvá mindaddig, amig biz­tosítékot nem kapnak a ma­gyar kisebbség emberi jogainak visszaállítására a román kor­mánytól. Az emlékirat részletesen ki­tér a magyarság ellen elköve­tett jogfosztások egésiz, soroza­tára. Számos magyar, főleg szak- és felsőfokú iskolát szün­tettek be. Diplomás fiatalokat átké nyszeiitenek, vagy csalo­gatják a Regátba, alhöl a be­­(Folytatás a 8. oldalon) Még kapható 1975 Képes Naptárunk. Ára: $2. Mivel a Postaigazgatóság leg­utóbbi rendelete alapján csak azon egyének újságja részesül szállítási kedvezményben, akik­nek előfizetése rendezve van, — felkérjük előfizetőinket, vesse­nek egy pillantást lejárati dá­tumukra, s ha hátralékba van­nak, rendezzék előfizetésüket. Nekünk címlistát kell küldeni a postának, s ha előfizetésük le­járata meghaladta a 3 hónapot, a posta megvonja a kedvezmé­nyes szállítást. Igy nem. tehe­tünk mást, azoknak lapját kénytelenek leszünk leállítani. Kérjük tehát, nézze meg le­járati dátumát, s ha szereti la­punkat, a lejárat előtt küldje be előfizetést! Kiadóhivatal.

Next

/
Thumbnails
Contents