Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-16 / 20. szám

6 Winnipeg, Man. 1975. május lg. ORVOSI TANÁCSADÓ Egy és más a nemi aberrációkról, eltérésekről A nemiségről, ennek meg­nyilvánulásairól egyre többet beszélnek világszerte. B téma­kör nagyon hatásos «csemegéje a különféle hírlapoknak, képes magazinoknak és nem utolsó sorban a “Kék fény” féle TV műsoroknak is,. Orvosilag azt hiszem, hogy szintén érdemes foglalkozni a nemiség problematikájával, hi­­siaen sok embert érdekel e kér­dés, ha szégyel is beszélni róla teljes nyíltsággal. B cikkben fő­leg a kórosan felfokozott fér­finemiséggel szeretnék beszél­ni, ami nem ritkán vezeti áldo­zatát különféle bűncselekmé­nyekre, nemi erőszakoskodás­ba, kéjgyilkoisságba és ezután a börtönbe, vagy a kivégzés­hez. Az utóbbi időkben sok ‘kí­sérletet folytattak a különféle gyógyszerkészítményekkel, a­­melyek arra hivatottak, hogy e felfokozott, kóros nemiséget csökkentsék és így a szószoros értelmében normálissá tegyék a pácienst a szexualitás terén. Mielőtt bővebben szólanák a nyugatnémet Schee ring cég e téren nagyon hatásos gyógy­szeréről, a Cyprotronacetátról, engedjék meg kedves olvasóim, hogy legalább dióhéjban emlí­tésit, tegyek arról, hogy mit is értünk nemi aberrációk alatt. A normális szexualitás a puberitás után alakul ki mind­két nemben és fokozott érdek­lődésben nyilvánul meg a másik nem után. Keressük a másik nembeliek társaságát és érzel­mileg is szívesen kötünk hete­roszexuális kapcsolatokat. Bol­dogok vagyunk, ha a másbeliek felfigyelnek ránk, értékelik te­hetségünket, teljesítményein­ket, testi és lelki adottságain­kat. E közös és kölcsönös ér­deklődés azután elvezet az első kézfoigásig, ettől az ölelésig, majd a csókokig s a legintimebb kapcsolatokig, amely normális körülmények között az érzelmi, lelki kapcsolatok elmélyülésé­vet karöltve történik és a leg­egészségesebb formában a há- i zasságban szokott teljesen ki- I bontakozni. Biológiailag min­­í dennek a szexuális aktivitásnak i a családalapítás és az utódok I nemzése a feladata, ha sokszor nem is tudunk róla. Mindezt a hormonok számlájára Írhatjuk, éspedig a nemi hoaunónok ro­vására, amelyek termelése a j férfiaknál a herékben történik, j valamint a mellékvesékben, a nőknél pedig a mell,ékvesékben és a petefészekben. E helyeken a nemi hormonok termelése ak­kor kezdődik! nagyobb mérték­ben, amikor az agyfüggelék kezd el hormonokat termelni, amelyek hatására megindul a herék, illetve a petefészkek hor­montermelése. Természetesen, hogy a nemi megnyilvánulások­nál nagy szerep jut az ideg­rendszernek is, főképpen a köa- 1 ponti idegrendszernek és ezen belül elsősorban, az agykéreg­­; nek. Némely embernél, akik kü­lönféle agybetegségeken estek i át a szexualitás súlyos1 elváltó- 1 zásokat szenvedhet, -Soroljunk - fel ezek közül egy néhányat. i E helyen beszélni kell az úgynevezett ösztön pszychopa­­thiáról, amelynek leggyakoribb formája az úgynevezett homo­­sexualitás. -Ez a felnőtt lakos­ság mintegy 4% át terheli. Né­mely országban a homosexua­­iitás nem számit bűncselek­ménynek csak akkor, ha idős személy fiatalt kiván bevonni ezen egyneműek között folyta­tott Ízléstelen “játékba”. Va­lahol ez még most is büntetem­­• dő cselekmény. A homoszexuá­lisok leplezik tevékenységüket a társadalom megvetése miatt és ez ,súlyosan rongálja jellemü­ket. AÍ normális nemiségtől súlyo­sabb formában eltérő viselke­dést sexualis perverzióknak ne­vezzük, amelyekkel az elme­­gyógyászat foglalkozik. Ide tar­tozik a -bestiaütás, vagy az ál­latokkal folytatott nemi aktus, a fetisizmus, amikor a másik nembeli partnert szimbolizáló tárgy, fénykép, ruhadarab, stb. vált ki nemi kielégülést, a transvestitismus, amikor ab­ban, éli ki magát az illető, hogy a másnembeliek öltözékéibe öl­tözik és pl. fiú létére lánynak képzeli magát, vagy fordítva, a Sadismus, amikor partner kín­zása okoz nemi kielégülést, a masochismus, amikoT a saját fájdalma okoz ugyanilyen gvö­nyört az illetőnek. Az exhibitionismusnál nemi kielégülést a betegnek a saját nemi szerveinek mutogatása okozza. Súlyos perverzitás pél­dául a statuofilia, amikor a szoborhoz való döugölődés adja meg a kielégülést, a rnysofoloa, amikor a piszok, a piszkos környezet hozza meg a kielégü­lést, a pluro|ismus-nál a kielé­gülést csak azt hozza meg, ha egymás társaságában több pár űzi “kapcsolatait”. Beszélhet­nénk még sok ilyen perven zitás­­ról, de nekem jelenleg főkép­pen az a célom, hogy szóljak egy néhány szót a férfiak túl­zott szexualitásáról, amely nem ritkán bűncselekményekbe hajt ja áldozatát. Éppen ezért van a túlzott férfi nemiségnek tár­sadalmi jelentősége is. Beszél­jünk tehát e túlfokozott nemi­ségről, amelyek lényege vég­eredményben a férfi nemi hor­monok nagyobb mértékű ter­melésében ken esendők. Az olyan egyén, akinél na­gyobb mértékben termelődnek a herékben és a mellékvesék­ben az androgének, vagyis a férfihormóniok sokszor nem e­­légszemek meg a nemi vágy, vagyis a libidó természetes ú­­ton való kielégítésével, hanem más úton, agresszíven elégítik ki kóros vágyaikat, Ezért sok­szor követnek el nemi erősza­kot kislányokon, vagy más nő­kön és nem egyszer áldozatu­kat a nemi aktus tetőfokán, vagy utána megölik. Néha elő­zőleg ölik meg áldozatukat és csak a hullát becstelenitik meg. Sok idős pedofil túlfokozott ne­mi ingerét gyermekeken vezeti le úgy, hogy tapogatja ezek nenii szerveit és igy “élveznek”. Ezek is néha megölik kis áldo­zataikat és főképpen ezért ve­szélyesek. Vannak, akik foko­zott nemiségüket abban élik ki, hogy árúházakban, lakásokban, munkahelyieken lopnak és az igy átélt izgalmak közepette élveznek. A hitleri Németor­szág az ilyen egyéneket azzal kezelte, hogy kiherélte őket éi ezzel egyszer és mindenkorra meggátolta túlzott nemiségÜK újabb megnyilvánulását. Hatá­sos, de nem humánus módszer volt ez, amelyet több tízezer emberen alkalmaztam. A mó­déiul orvostudomány olyan gyógyszereket alkalmaz, ame­lyek elsorvasztják a heréket és igy ezek androgen, vagyis íér­­fihormóntermelése erősen csők ken. Ezek közé a hatásos, anti­­androgének közé tartoznak a már említett Cyproteronacetá­­tok, amelyek már egy néhá .y hetes adagolás után annyira le­­csökkentik az androgének ter­melését, hogy a nemi ösztön nagyom lecsökken és néha majd nem a kasztrált eunuch ok nemi érdektelenségét idézik elő. E mellett gyakran szomorúság, étvágytalanság és a munkakedv csökkenése észlelhető kedve­zőtlen mellékhatásként. E mel­lékhatást azonban hatásos pszi­choterápiával ki lehet küszöböl­ni. E gyógyszerek fon radalmo­­isitják a túlzott nemiségben szenvedőket érintő bírósági el­járásokat, mivel lehetővé teszik az eredetileg agresszív pácien­sek megfékezését. E gyógysze­rek állandó használata kezeske­dik arról, hogy a. túlzott nemi­ség nem fog megjelenni és ha­tása alatt a beteg nem fog sem­miféle társadalmilag veszélyes agresszivitást elkövetni'. E sze­rek' humánuma abban van a be­­réléssel szemben, hogy amig a herélés egy életre a szexuálissá, nemtelenné teszi az .embert, ad­dig a Cypu oterinacetátok kiha­gyásuk után lehetővé teszik az átmenetileg sorvadt herék tel­jes regenerálódását.. E szereket most próbálják ki sok jeles klinikán és úgy lát­szik, hogy a kriminológia ennek segítségével egy hatásos szer­hez jutott, amely lehetővé teszi a túlzott .szexualitások hatásá­ra elkövetett bűntetteknél a börtönt nagyon is sikeresen helyettesíteni ezen antiandro­­génnel. .Hogy milyen csodálatos ha­tása vám e gyógyszernek, azt abból a statisztikából is láthat­juk, amely szerint .547 ily gyógy szerrel kezelt embernél csupán két -esetben tapasztaltak vissza­esést, de ezek a visszaesések is ártalmatlanok voltak, mivel nem vezettek nemi kielégülés­hez. Végzetül csak annyit, hogy e problematikáról még nagyon sokat lehetne írni, de illuszt­rálásképpen elég ez is ahhoz, hogy megláthassuk a túlzott szexualitásban rejlő társadalmi veszélyeket, amelyek ellen nem­csak neveléssel, tanítással, fel­világosítással, bírósággal, de gyógyszerekkel is lehet nagyon sikeresen harcolni. MUDr. Juhász István, Tiszacsernő. CLEVELANDI KÖRSÉTA IRTA: v. NAGY LAJOS “A pécskai cigánysoron nagy a sirás rivás” ... Mivel; hogy iPécska Magyar­­országon van, én és kenyeres cimborám a már elsődlegesen ismertetett Béri Balogh Ádám a clevelandi Lorain Avenuen rugtuk a port (nem a szemetet, mint a Buckeyen), a nagy rivás Bognár Lajos köztiszteletben álló temetkezési otthonából aajgott ki a csendesnek éppen nem nevezhető utcára. Brummogtak a nagybőgők, sírtak a pikulák, prímások és kontrások, gitárosok), harni-oni­­kások valami ijesztően furcsa, az évezredekből visszamaradt hangsizerelésü monoton egy­hangú gyászinduló húztak a i ravatalon fekvő Duna Pülöp nevezetű románnak, akit úgy mellesleg egy clevelandi rendőr golyója segített át az örök égi­­mezőkre, ahol talán büntetlenül lehet gazdálkodni mások ja­vaiban. Úgy látszik a clevelandi rend­őrök megunták, hogy úgy lö­völdözzék le őket, mint a va­dászok a nyulat. Ők is vissza lőnek. Nem is olyan régen egy Deák Károly nevezetű búsma­gyart, aki nem volt hajlam dó kezéből letenni a fegyvert és megadni magát bizony lepat­tantották, mint ahogyan ez már a világ minden rendőrségénél szokás. “Aki a virágot szereti rossz ember nem lehet” . .. tanultuk valamikor régesrégen, viszont ennek a tézisnek ellent mon­dott az az ismeretlen atyafi, aki Bakos Katika Lorainon levő női fodrászszaionjának rlpityá­­ra törte kirakat ablakát, hogy az ottlévő cserepes virágokat elemelhessie! . . . Milyen idők!. . . Ádám barátom szétmorasolta cigarettáját újjai között s busz­ban kodásomat a következők­kel próbálta csillapítani ... “En háromszor jöttem Ko­lo mbusból Cléveland.be. Mind a három esetben ellopták kocsi­mat. Most kitolok a kocsitolva­­jukkal. . . tudod hogyan? — bu­szon jövök, azt nem tudják el­lopni — nevetett, mintha ma­ga előtt látná a megnyúltképü kocsikra vadászó fekete legé­nyeket. Voltunk a “TILTAKOZÓ rendezvényeken. Meghallgattuk dr. Nádas János remekül fel­épített előadását, amiben a Ma­gyar Nemzet ezeréves történel­mi hivatását és az orosz meg­szállás következményeképpen otthonmaradt véieiuk szenve­dését ismertette. Egyik bajtár­­sunk kocsijában végig utaztuk az autós felvonulást. liésxtve­­tünk a Katedrálisban tartott könyörgő Istentiszteleten. Mi­­tag;adás könnybe lábadt szem­mel énekeltük a hlmnuisiziunkat. A .clevelandi magyarság lelké­szei felekezetrevaló tekintet nél küi ott könyörögtek rabha­zánk felszabadulásáért. Nt. Elek Áron püspök helyettes, Nt. Biiachna Gábort, Nt. Juhász és Nt. Endrei, valamint a r.k. lel­kigondozót. Ezt az ünnepet, amíg élek soha-soha nemfelejtem el — mondta Ádám barátom a kated­­rálisiból való kijövetel után. Mindszenty hercegprímásunk útját járják lelkészeink, ő sem azt nézte, hogy valaki komor fekete palástban, vagy mise or­­nátushan imádkozik az oltár előtt ... — a magyart nézte, magyar vérét látt a katolikus­ban éppen úgy, mint a refor­mátus magyar testvéreiben. A valamikori mew-yorki Náthán, aki azt irta prímásunk beböí­­tönözésekor, ‘hagy buta vagy Jóska, mint a tök!” . . . bizo­nyára úgy forog az olajosüst­ben, mint a dorozsmai szélma­lom kereke ... A busz megállónál kenyerük­­javát elfogyasztott öreg magya­lok beszélgettek ... “illet még nem vaccsoltam” — mondja az egyik olcsó szivarral a szá­jában”. — “Odahaza, ha katon­­kus reformátushoz akart férj­hez menni, vagy fordítva, a pa­pok kikéiigették a parókiájuk­ról a faluba meg kinézték ükét.” — Láttad fordult a tár­sa felé ... “itteniéig meg. minő szépen megtestvéresedtek a pá­pisták meg emmínk papjai . . . Ez igy a fain és igy a heles...” Nem láttam az Óregamerikás magyarok Családjának küldött­ségét ... a Szent István Club is hiányzott. Pedig a Verhovai után a Bt. Stephens Dramatic Club a legöregebb magva, egyesület! ... Az öreg magyar nagyot szívott szivarjából. Mint minden “penesiles” főúri moz­dulattal pöckölte le szivarjáról a hamut, utána fanyar arc.án­­dulás kíséretében válaszolt: “Donót majd meglát! kegyel­med Indenpenecben a magyar komménista követ vacsoráján. Ott ingyen ihatja a jó veres szekszárdit és jóllakhat valódi szegedi halászlével. Még mégis öleli a követ, mint az öregame­­rikások csalódfőjét.” A St. Stephan Diamatic Club dalospacsirtái nagyon elfoglalt emberek. Pincsi kapitány em­lékiratain dolgozik. Megemléke­zik -Skorzeniról, akivel együtt szabadították ki Mussolinit, az olaszok Duc,eját. Domnule Gás­pár- tiszteletbeli ajtó őr lett, ne­hogy valami Istentől elrugasz­kodott spicli meglepje nemép­­pen törvényes dolgot mivelő dalosokat, akik egyébbként csak akkor dalolnak, ha ked­vék tartja.” “Hát azért voltunk tiltako­zók eléig szépen ...” — pró­bálja magát megnyugtatni az öreg szivaros magyar testvé­rünk ... “ősz t.uggya-e miszter, elmenek én Indepedencbe is p -Magyarországi magyar ÜGYVÉD i DR. RACSMÁNY BÉLA a budapesti ügyvédi Kamara volt tagja. Manitobái gyakorló ügyvéd, közjegyző, uj címe: 203-504 Main St., Winnipeg, Man. R3C 1A7 — Telefon: 947-1513. Ajándéknak, minden alkalomra alkalmas könyv Hámory Várnagy Dalma kiváló írónő munkája. HOLDRAKÉTA cimii, 217 oldalas könyve, 25 elbeszélést tartalmaz. Megrendelhető $6.50 előzetes beküldésével. MUSIK STUDIO MARL, 437 MARL Wienerstr. 45. Erdg. 3, T 6289 — West Germany, — vagy a K.M.U. 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6. Canada cimen. A Z ATYAFIAK PÁSZTOR JÓZSEF — Nincs! Nincs! — tüzelt Sárika. — Ha boldogok, azt irigylik tőlük. Hisz «oly kevés képességük van az embereknek a boldogságra Elég baja, gondja van annalk a két embernek, aki összekerül. Két különböző jellemről, leiekről van szó. Miért há­borgatják őket? XV. Csengetési hallatszott és Irma néni lépett be Bertával az előszobába s nyomukban félénken tipegett Péter bácsi. Dohosaié szomorú pillantást vetett feléjük és Sárikához fordult: — Én felmegyek • • • Nem akarom hallgatni őket. A vo­naton nekem tettek szemrehányást, hogy nem voltam elég erélyes. irma néni úgy lépett be, mintha temetésre érkezett vol­na. Eipityeredett, kitárta a karját, odarohant Sárikáihoz. Heve­sen magához ölelte, csókolgatta az, arcát. — Kedves! Kedves! Sárika újra érezte a könnyű birsalniaillatot. ami Irma né­niből kiára'dt, enyhe mandulaszappan és terpentinszaggal ke­veredve. Berta néni következett, hűvös, előkelő csókkal, majd Pé­ter bácsi, aki savószinü szemét részvéttel mélyeszteti, Sárika szemébe. *. Sárika a szobája felé intett. — Parancsoljanak. Irma néni lába alatt megroppant egy nagy darab cserép. Felkapta a lábát, kivörösödött s meghökkenve nézett a földön szétszórt poicelláncserepekre. — Hát ez mi? Sárika nem nézett rá. — Semmi. Néhány tányér eltört. Inna néni kiegyenesedett. — Nem! Ez máskép volt! Ebiben a pillanatban vette észre a tapasztöltokat Sárika arcán. — Az arcod is? Noíhát ez borzasztó! Lihegve ült le Sárika szobájában. Berta néni a szekre­— 98 — terhez támaszkodott szomorú arccal. Sovány arcán meglátszott az utolsó órák izgalma. Irma néni rászólt az urára. — Péter! Eredj, szedd össze a cserepeket! Péter bácsi gyorsan megindult. — Kérlek cicuskám. Irma néni parancsoktól szólt Péter bácsi után: — Nézd, ott van az asztalon egy kenyérkosár. Szedd abba. Péter bácsi felkapta az asztalról a, fonott kenyérkosarat. — Szedem már, drágám! Irma néni rá stem nézett, hanem Sárika felé fordult: — Hát abból a szétmenéaből semmi sem lesz. Ha nem bírod, a “művész” urat, gyere le hozzám. Sárika leült. A lábait leányosan összehúzta s a két kezét a térdeire eresztette. Komolyan, határozottan nezett Irma néni szemébe. — Ezen már nem lehet változtatni, Irma néni. Meg is állapodtunk ebben. irma néni legyintett. — Az nem számit. A fiatalok összevesznek, majd kibé­külnek. Bár minálunk ilyesmi sohasem fordult elő. Ezt nem azért mondom, hogy dicsekedni akarnék, mert egyik házasság, ilyen, a másik olyan. — Lima néni állapította meg, hogy ez nem jó házasság. Irma néni elszaladt tőlünk, mert meghallotta, hogy modell van a háznál. Berta néninek pedig az én felfogásom túl nyárspol­­polgári volt. j Berta néni szenvedőén szólt: Irma néni szigorú, arccal emelte fel a fejét. — Kár volt a családunkat kritizálni! Sárika szerényen szólalt meg: — Nem kritizálta. — Kritizált téged! Bevallotta! Tudom. A művész úrtól is ugyanezt hallottuk. — Két felfogás ütközött itt össze — szólalt meg Berta néni. Sárika lehajlitotta a fejét. — Hát éppen ezért. Elhatároztam, hogy elmegyek. — OS — ketelni, mert igenest piszkálja oldalamat a kíváncsiság, hogy kik é)s hányán leszuek ott azon a borozó estén gyásznragyar­­jaink közül.” Megjött a Buckeye ltoad-i Hi. — felszállunk! A más irányba utazók maradtak. Báj! ... — báj! ... Meglehetősen hideg szél fújt. Érdekes volt megfigyelni az ér­kező gépkocsikat. A sokkal sze­rény ebü: kivitelű kocsikból ki­szálló piketelők, büszke maga­biztos fellépésükkel meg az itt, ott meghúzódó hyppie-szerű tit­kos, endöröket is meglepte. U- gyamakkor a kommunista ma­gyar követ sarlós kalapácsos meghívójára érkezet gyaszma­­gyarok kocsijai, mint a rossz lelkiisnieret suirantak be a par­koló helyekre. Nem voltak so­kan! Amerikaiak részéről kizá­rólag az aranyborjút imádók szektájától, magyai ok részéről, a már közismert kétkulacsosok! A követ nemjelent meg a fo­­g,adáson! Eszem-iszom elma­radt! Kint a tiltakozó magyarok tábláiról vádlón és követelőn néztek alá a különböző jelsza­vak. Halló! ... Vita óra tessék! .. . Mondja a rádió magyar műso­rának vezetője Mr. Novák Kál­mán. Figyelmezteti a hallgató­ságot, hogy kerüljék a szemé­lyeskedést ... stb........s-tb.. . . Ádám barátom, amig a rádió beállításával foglalatoskodok Úgy magába dünnyög . . . Nem tudunk mi magyarok semmit. . . de semmit csak vitázni. Vitázó nációk csopdrtjáha tartozunk. Oda vitáztak magunkat Mohi­hoz, majd Mohácshoz, Világos­hoz végül Trianonhoz! .. . Ahe­­lyet, hogy vitaórán a sunyi mó­don konkolyt hintő komcsiknak módot adunk, hogy magyar múltúnkat gyalázzák a kommu­nista követ meghívójára érkező gyászmagyarokat kikellett vol­na rángatni kocsijukból, szu­rokba meg mártani, behiteni veresre festett tollal és fényes­­nappal kidobálni őket kocsi­jukból a Buckeyen ...” Bolond vagy Ádám! Szóltam közbe az önmagában társalgó­ra! — “Amit te akarsz az em­berrablás . . . ezért kemény bün­tetés jár!” ... Halló! Novak úr? “Csak azt akarom montía­­ni, hogy mit akarnak itt ezek a tiszturak? Mind megvitézeisea­­nek. Az én apám negyve.iötéves korában a háború alatt szabad­ságot kért, mert a többieknek is adtak és a hadnagy úr azt kérdezte tőle, hogy "Mit akar maga VÉN TAKNYOS? .. . Ez a hadnagy úr is itt él és vitéz­zé avatták! . .. Egy asszonyság a nyilasok­ról szedi le a vizet,. — “Az ura­mat igazoltatták rebegi a tele­­ioirba. Bécsben láttam, amikor a vagonokba bezárt románok­nak nem adtak vizet a németen Egy SS.-tisztnek mondtam, hogy miért hagyják szegénye­ket szoinjan halni. A t.szt pisz­tolyt fogott rám. Mert azok a nyilasok gazemberek voltak és az uramat is igazoltatták. Hogy a nyilasoknak köszönheti, hegy egy század vad ruszki megeieni­­eroszakolta és, hogy a sarki Weisz nra megrázhatja kezét arról nem csicsereg. Va­lószínű neki is küldtek sarlós kalapácsos meghívót ...” “Amerikában vagyunk, dörmögi valamelyik tovaris. — Mégsem hall az earner talán (elvtár s) mást mint “kegyelmes vitéz (ezek a vitézek igen szúr­ják a tovarisok orrát) nagy­ságos és. kezétcsókolomos meg­­szóllitásukat. Arról, hogy az Egyesült Államok Elnöke kezet csókolt Golda Mayeiuak és Khrushchev elvtárs feleségének nem beszél az öreg nréregkeve- i ö. Újra egy aggszüz reb,égi a neki előirt mondókáját. “Fci Cleve­land “vitézekkel” van tele! Bi­zonyára nem kifogásolná az elvtársim, ha a vitézek helyett paraíasksakois, viet-congisták udvarolnának neki. Amikor Nagyerdei Grostsiwaü bátyánk félóráig “Csak ezt a­­kartam mondani “sztoriát. meg­untuk lezártam a vitaórás, rá­diómat mi egymásközött ren­deztük meg vita óránkat . . . Vitánk magja és tárgya, hogy inikoj- és mennyi idő múlva húzzák fel a Washingtoni Ca­­pitólium kupolájára a “Sarlós kalapácsos vörös, zászlót? Ahogyan a jelek mutatják ez csak idő kérdése! Cleveland- 1975 május. Believeit. Cancer can be beaten. For further Information, 1 contact your local Cancer Unit. I CANADIAN CANCER SOCIETY 4.

Next

/
Thumbnails
Contents