Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-09 / 19. szám

8 Winnipeg, Man. 1975. május 9. nácsadója mondta, hogy az ara­bokkal szemben a sem háború, sem béke állapotát 20-50 évig fenn tudjuk tmr tovií Sas,son kijelentését alig 6 hónapra rá követő háború so­rán az arab államok széles ská­lájú politikai és diplomáciai si­kerei tanúsították, ho;gy Izrael katonapolitikája kátyuba ra­gadt. A most előállt helyzet megváltoztatására csak kőt 1° hetőség adódik: a) perventiv háború; b) részeleg,es visszavo­nulással a békés, megoldás. (Folytatjuk) Április 4. évfordulójának visszhangja a U.S. Kongresszusban Hámory Várnagy Dalma: ANYÁK napjára Anyák napja nevezetes, szép családi ünnep, Ilyenkor a kis gyermek is nagy asztalhoz ülhet. A vendégek ajándékkal jönnek a házába, Illatozó virágcsokrok kerülnek vázába. Édesanyám, áldjon Téged Istennek szent kegye, Utaidat csak mosollyal hintse mindég tele. Legyen annyi boldog órád, mig élsz e világon, Mint amennyi a sóhajtás szerte a világon. Gödöllőn, 1926 májusában. í Hámory Várnagy Dalma: MÚLTA PAÜCIS 1. ) Az anya amikor gyermekeit oktatja, mindég jót akar, ebben utolérhetetlen! 2. ) A mennyország lépcsője az anyasziv! 3. ) Legnyugalmasabb helyed az anyaszivben van! 4. ).Az anyai bánat minden nap új! 5. ) Az anyai szeretet sohasem öregszik! 6. ) A jó édesanyának nincsen ideje arra, hogy vétkes gyermekére tartósan haragudjon! 7. ) Az anya keze akkor is simogatni akart, amikor ütésre lendült! 8. ) Az anya olyan gazdag, mint amennyi melegséget, szeretetet kap gyermekeitől! 9. ) Akkor érzed először, mivel tartozol anyádnak, amikor már neked is felnőtt gyermeked van! 10.) Az anya könnye körülveszi a világ szivét, mint tenger mélységével a földet. A közös Magyar Külügyi bizottság tavaszi ülése Torontóban (A MSZhSsz jelenti:) — Az északamerikai országos magyar szervezetek Közös Külügyi Bi­zottsága Dr. ESíSTlEiRFIÁS IST­VÁN elnök meghívására ezévi rendes tavaszi ülését, 1975 áp­rilis 4-6 között Toronto (Cana­da) városában tartotta meg, a Szent Erzsébet Egyháziközség 'Szent Ignác termében. A bizottság tagjai közül dr. ESZTERHÁS ISTVÁN a Fel­szabadítás! Bizottságot, Dr. PO­GÁNY ANDRÁS a Magyar Sza­badságharcos Világszövetséget, GEREBEN ISTVÁN az ameri­kai Magyar Szabadságharcos Szövetséget, PÁSZTOR LÁSZ­­DÓ az Amerikai-Magyar Szö­vetséget, dr. NAGY GYÖRGY a Kanadai Magyar Szövetséget, TÍMÁR ANDRÁS és WALTER ISTVÁN a Kanadai IMagyar Sza badságharcos Szövetséget, JÁMBOR LAJOS a Magyar Cserkészszövetséget képviselte. Az ülésen képviselve volt di. VARGA LÁSZLÓ (Szab,ad Ma­gyar Jogászok Szövetsége), HELCZ TIBOR, (Magyar Poli­tikai Fioglyok Szövetsége, és HAJDÚ NÉMETH LAJOS (Ma­gyar Republikánus Fedei'áció) is. Meghívott vendégként reszt­­ve tt az ülésen Dr. WAGNER FERENC egyetemi magánta­nár, a nemzetiségi kérdés köz­ismert szakértője (Washington, D.C.) és VLOSiSÁK RUDOLF, a vendéglátó egyházközség kép­viseletiében. Dr. MATTYA­­SZO VSZ1K Y-ZiSOLN A Y MIK­LÓS Montreált képviselte. Dr. ESZTERHÁS ISTVÁN megemlékezett 1945 ápr. 4.-é­­nek évfordulójáról és ismertet­te azt a nyilatkozatot, melyet az északamerikai magyar emig­ráció bocsátott ki ebből az al­kalomból1 és: elküldötte volt a világ szabad kormányainak. A ...... "ii Mit tárnak töl a bánatos bűvész könnyei! (Folytatás az első oldalról!) aiz, egykori mindenható “'dollár­imperializmust” megszüntette, j Belpolitikai síkon a választók zöme nem bízik többé kormá­nyában. A Watergate-bot. ány, Nixon menesztése, a pipogya, színtelen elnök (akiit a közel­múltban az egyik nyugat-német lap találóan “Nixon utolsó bosszújának” nevezett) balke­zes ügyködése csak tetézi a USA tekintélyveszteségét. Ki remélhetett hát mást, mint kudarcot Kissinger közelkeleti röpködéseitől, vigéc-dáplomá­­c iájától? — Mindez azonban még csak a kezdete azoknak a keserű fölismeréseknek, ame­lyek a GFR és a cionista lob­­byktól sugalmazott és makacs következetességgel végrehaj­tott politikából adódnak majd! Ennek a céltudatosan hosszú­távra tervezett külpolitikának gyümölcsei már érőben vannak Délvietnamtoan, Cambiodgában, Cypruson és Portugáliában. Ki tudja, mikorra érik be “kész helyzet” Európában is? Elvégre a 30 éve folyó szellemi­erkölcsi leszerelés (“demokrati­zálás” címén! és ürügyén) vál­ság. esetén az oroszok felé való “előremenekülést” fogja szük­ségképpen eredményezni . .. Ha érthető aggódással tekintünk a jövőbe, 'hiszen a közelkeleti tér­ség ismét véres események színhelye lehet, az is érthető, ha Európa népei nem óhajtanak a : UöA-lzrael kapcsolt érdekekért­­vágóhidra menni. Mi mindnyájunk elsődleges érd'eke a Béke, amelyért min- ! den áldozatra készen kell len­­ni; még egy újabb arab olajzár­lat s a belőle eredő minden ne­hézségével sem ér meg egy új világégést sok-so'kimillió áldoza­tával. Itt az ideje tehát annak, hogy a USA az igazságos közel­­keleti béke érdekében módosít­­sa külpolitikáját, — amíg nem késő! IZRAEL KATASZTRÓFA­­POLITIKÁJA Kissinger békekor:,vetítése ku­darcának hátterét viz-gálva. különösen szembetűnő Izrael túlhaladott katona-politikai ál­láspontjához való görcsös ra­gaszkodása. A zsidókra annyi­ra jellemző reálpolitika teljes hiánya nem meglepő, inkább katasztrofális. Magyarázata részben a zsidóság túlkapások­ra hajlamos, paranoiás, betege­sen érzékeny lelkialkata. U- gyanekkor nem hagyható fi­gyelmen kívül, hogy a könnyen elért katonai sikerekkel növelt ultranacionalizmusból, azaz ult­­racionizmus'ból eredő önimádat most náluk is kitermelte a hit­­leriizmusibiam divatos “Herren­rasse”, felsőbbrendü faj dölyfét A kisszámú zsidóság sajátos Pax-israelicájával szeretné K'j­­zelkelet, de akár Afrika népeit is a sajátmaga hasznára “bol­dogítani” ... A 30 évvel ez­előtti német ti agáddá intő pél­dájából, sajnos, nem tanul Tei- Aviv. Kissinger közeli barátja és munkatársa a State Depart­­ment-ben most igy fejtette ki észrevételeit a .CHICAGO DAILY NEWS tudósitójának: “Az igazi problémát Izraelnek a saját politikájába való belega­­balyodása jelentette. Úgy vél­tük, hogy politikájukban sok­kal többet adó hajlandóság van. Sajnos, az ellenkezőjéről kellett meggyőződnünk. Csökönyösen ragaszkodtak ahhoz a vezér­gondolathoz, minek adjanak föl valamit is, ha Egyiptom nem­­hadviselő állapotát nem tudja kellőkép szavatolni.” Az említett lap azután igy ir: “A legtöbb, jelen közelkeleti történelmet elfogulatlanul tár­gyaló irás bizonyítja, hogy az 1967-i háborút megelőzőleg Iz­rael bizmalatlainsága és támadó politikája az arabok iránt ko­molyan alapozott volt. De az­óta az izraeli politikát elemez­ve, az sziemmelláthatólaig rossz­nak bizonyult ... Az 1967 é? 73 (Jiom-kippur) háborúk közi eltelt 6 békeév győzelem-má­morában Izraelben meg voltak győződve arról, amint Moshe Sasson, a zsidó külügy fő ta­nyilatkozatot az Európai Sza­bad Magyar Kongresszus és az Ausztráliai Magyar Szövetség, valamint a Délamerikai Magyar Egyesület is magukévá tették, ami a kontinentális; magyar szervezetek példás együttműkö­désére mutat. Ezzel kapcsolat­ban szóba került azi 1975 ápr. 3.-i washingtoni kommunista bankett ügye is, melyen állító­lag az amerikai magyar üzleti élet néhány képviselője is részt­­vett. Az ügy kivizsgálásai a a KMKB háromtagú különbizott­ságot küldött ki. GEREBEN ISTVÁN részlete­sen beszámolt 1974 őszi európai útjáról. Beszámolt ismételj va­tikáni látogatásáról, a mene­külttáborokban végzett munká­járól, az Európai Szabad Ma­­j gyár Kongresszus zürichi ülésé­­; ről és a KMKB küldöttségének Mr. EUG-ENE V. McAULIFFE újonnan kinevezett amerikai 1 budapesti követnél tett látoga­tásáról, Washingtoniban. A KMKB foglalkozott az u.n. kultúnkapcsolatok és hivatalos látogatások kérdésével is. E- igyéb, adminisztratív jellegű lá­gy ek letárgyal ás a során a KM­KB az elkövetkező ülésszakra, azaz a következő ülésig terjedő időtartamra, a KMKB új elnö­kévé Dr. POGÁNY ANDRÁS-t, a Magyar Szabadságharcos Vi­lágszövetség elnökét választot­ta meg; egyúttal köszönetét fe­jezte ki a lelépő elnöknek, D . Eszterhás Istvánnak értékes munkájáért. iMLndkét határozat egyhangúlag született. A KMKB végül megbízta VLOSiSÁK RUDOLF-ot, hogy 1975 augusztusában, Rómában, a Szent István emlékévek záró­­aktusán a Közös Magyar Kül­ügyi Bizottságiban tömörült -e­­gyesületeket képviselni szíves­kedjék. (New York) törvényhozó ha­sonló i&zellemben beszélt s fel­hívta a figyelmet a Varsói Pak­tum 1955 május 4.-én történt aláírására, mely lehetővé tette a iSzovjetuniónak, hogy csapa­tait Magyarországon tartsa. A magyar nép, mondotta, 1956- ban le akarta rázni magáról a Varsói Paktum által rárakott láncokat, de a forradalom — Nyugat érzéketlensége követ­keztében — elbukott. Április 9.-én további négy képviselő beszélt ebben az ügy­ben, köztük HELSTOcKl (New Jersey) képviselő, akinek 'kife­jezett kívánságára a “felszaba­dítás” szó idézőjelbe került; HOWARD (New Jersey) hozzá­fűzte, hogy ma már tagadha­tatlan az az igazságtalanság, amit 1945 után a közép- és ke- j leteuTÓpai népekkel szemben el- 1 követtek. ASH BROOK (Ohio) visszaidézte az 1945-os orszá­gos választásokat, mikor a ma­gyar nép kifejezetten vissza­utasította a kommunizmust, de j szovjet segítséggel mégis meg- | kaparintották a hatalmat. CRANE (Illinois) képviselő hi­tet tett a magyar nép hagyo­mányos szabadságszeretete mel lett. Hisz benne, hogy előbb­­utóbb győzedelmeskedni fog ez j a szellem ,nrint annyiszor Ma- j gyarország hosszú történelemé [ folyamán. A várható újabb kongresszusi felszólalásokról folyamatosan beszámolunk. még büntetést is vessenek ki rá. 11a például, rendes foglalkozá­sunkon kívül, van mellékkere­setünk is, sok lehetőség nyílik levonásokra. Hajónkat, ragy nyaralónkat, helyesebben a Te­lük járó költségeket nem von­hatjuk le adónkból, de ha bérbe adjuk azokat (amikor éppen nem használuk) módunk van sokféle levonásra. Ha valaki jelenlegi munkahe­lyéről 25 mérföldre, vagy annál messzebb megy munkába, le­vonhatja adójából a költözkö­­dési költségeket, ha megtartja az azokra vonatkozó nyugtá­kat. Még akkor is van mód a levonásra, ha vállalata fizette a költözködést. Pénzt takarítha­tunk meg a közvetítőnek kifize­tett költségek felszámolásával. Érdemes alaposan átnézni ezt a könyvét. — Sok a búza, veszélyben búzaexportunk (Folytatás a 6. oldabói^ a munkabérek emelkedése e­­gyifc legnagyobb gond. Magas árakat eredhrényez. Olyan ma­gas árakat, amelyeken búzán­kat nem lesz könnyű eladni. Ugyanakkor nem engedhetjük meg magunknak, hogy a nya­kunkon maradjon, nehogy baj legyen külkereskedelmi mérle­günkkel, amelybe a búza jelen­tős bevételi forrásként szerepel. Ha ném fogy a búza tehát, nem­csak a farmer jár rosszul, ha­nem az ország gazdasági élete is megsínyli a pangást. Egy évvel ezelőtt kormá­nyunk maximális termelésre szólította fel a gazdákat. Ered­mény; tele vannak a raktárak, a pénz azonban csak lassan megy a farmerok zsebébe. A jövőt megjósolni a lehe­tetlenséggel határos. Egyben lehetünk csak biztosak. Abban, hogy a bajok jelentős részéért önmagunk vagyunk felelősek. EZ KANADA Tiló elsőszámú partnere most is Moszkva (Folytatás az első oldalról) és az amerikaiak, mint az oro­szok. A háború vége felé azon­ban Tito elárulta segítőit s Churchill nagy megrökönyödé­sére szovjet repülővel szál.t Moszkvába, hogy ott az oro­szoknak megengedje, hogy ju­goszláv felségterüiten át végez­hessék had'mozdiulataikat. Tito sokáig megtehette, hogy a moszkvai elvtársak) és a nyu­gatiak között lavírozzon, leg­többször ágy, hogy a nyugati segélyek dacára az oroszoknak kedvezett. S ma még mindig fennáll ez a helyzet, alig elté­rően az 1945-ös adottságoktól. A szovjet-jugoszláv kapcsola­toknak ez egyik állandó isméi­vé, amit nem szabad szem elől téveszteni. Tito személyre ma talán még elég erős arra, hogy névtelenül ugyan, de egy szov­jet marsallt megbíráljon. Utó­dai ezt viszont már aligha me­rik megtenni. A valóságban ilyen képet mu­tat a Belgiád és Moszkva közti “komoly feszültség” . .. ÁrgiL, — Párizs. Victoria, Kamloops, Campbell River és Nelson. — * # “Patents-Questions and Ans­wers” címmel, 20 oldalas angol­­francia könyvecske jelent meg, amely tájékoztat mindenről, a­­mit a feltalálónak tudni kell, ha. meg akarja akadályozni, hogy találmányát valaki elsajátítsa. Innen kapható: Department of Consumer and Corp. Affairs. Room 1221, 119 Laurier Avenue West, Ottawa, Ont. K1A OC9. * * KÖNYVEKRŐL The Layman’s Guide to In­come Tax in Canada, by David Ingram, jubllshed hy Interna­tional Self-Counsel Press Ltd. of Vancouver, paperback, $2.95. Ez a könyv egyszerűen, köny ilyen érthető módon megma­gyarázza, hogyan kell kitölte­ni a jövedelmi adóbevallást, — hogy lehet takarékoskodni. Min denütt. vigyázni kell arra, hogy mit hová írunk be, nem szabad adatokat kifelejteni. Nem érde­mes kísérletet tenni arra, hogy becsapjuk a kormányt, mert nagyon rosszul járhatunk. Jó emlékezni arra, hogy a Vancou­vert telefonkönyvben 42 Smith van és sok. J. Smith. Ha az: akarja, hogy ne tévesszék össze valakivel; nélkülözhetetlen a születési hely és a társadalom­biztosítási szám. Ezek hijján an nak a Vancouver i asszonynak a sorsára juthatunk, aki — mivel munkáját meg akarta tartani — nem mondta meg az igazi élet­korát. 65 éves kora után is dol­gozott és sokezer dollár kár é - te, mert nem tudta, hogy mun­kaadója sohasem látja adóiveit. Vannak bizonyps esetek, a­­melyekről a tájékoztatóban csak mellékesen, vagy egyálta­lában nem esik szó. Aki ezeken is eligazodik, sok pénzt takarít­hat meg, mert kevesebb a 'őt fizet és elkerüli, hogy “elkap­ják’’ s később felelősségre von­­: ják. behajtsák tőle ta hozását s VAL OLIVA — (Canadian Keene) — Nem rossz .gondolat kiárusításkor vásárolni. A legtöbb kanadai üz letben van időnként kiárusítás. Köztudomású, hogy az 1975 ős kocsi olcsóbb ősszel, mint ta­vasszal és mindenki tudja, hogy ágyneműt a legjobb januárban vásárolni. Körülbelül ez a kiá­rusítások rendje: Januárban: kelmék, felszerelések, kabátok; Februárban: mindenfele kabát és téli holmi, bútor és názoeren dezés általában. Márciusban és áprilisban: autóhoz való felsze­relések, téli ruhák, abrcacpes. Május-júniusban: nagyobb gé­pi felszerelések, alumínium-aj­tók és ablakok. Júliusban: nyá­ri ruhák, sportöltözetek. Au­gusztusban; sportruhák, kerti bútorok, szőrmék, iskola felsze­relések. .Szeptemberben: az az­­évi autók, iskolai felszerelések, tanszerek. Októberben: játé­kok, konyhafelszerelések. Ka­rácsonyi ajándékok. November­ben és Decemberben (természe­tesen karácsony után) rubane­­müek, csomag.olósizerek, kará­csonyi kártyák, stb. * « * * Manitobában az egyedülálló, előzvegyült, vagy elvált nyug­díjasok garantált havi jövedel­me 217.81. Ez (azok számát a, akiknek a nyugdíj az egyetlen jövedelmük) igy adódik; nyug­díj $123.42, a kiegészítés, $86.57 és a tartományi kiegészítés $23.46, minden három hónap­ban kifizetésre kerül. Nyugdija? házaspár havi $4F6.46-ot kap. Ebből nyugdíj $123.42 mindket­tőnek, plusz kiegészítés (fede­­j rális) 76.88 és — háromhavon­­kint — $25.28. A családban e­­gyedül élő nyugdíjas úgy kapja járandóságát, mintha egyedül­álló volna. * * * i A “Legal Aid Society” Britisl Columbiában nyolc további iro- I dát nyit a közeljövőben. A kő­­| vetkező helyeken lesznek ezek j Cranbrook, Fort St. John, Sur­­! rey, Prince Rupert, Kelowna I Nanaimo, Williams Lake és Ab­­| botsfoid. Már vannak irodák £ I következő helységekben: Prin j ce George, New Westminster Magyarországi magyar ÜGYVÉD DR. RACSMANY BÉLA a budapesti ügyvédi Kamara volt tagja. Manitobái gyakorló ügyvéd, közjegyző, uj címe: 203-504 Main St., Winnipeg, Man. R3C 1A7 — Telefon: 947-1513. ÓHAZÁBA SEGÉLYT az 1K.KA utján A LEGGYORSABBAN ÉS LEGMEGBÍZHATÓBB AN A KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6) TOVÁBBÍTJA szeretteinek Cimenkénti rendelések után $10-ig 50 cent, $25-ig $1— és $25-tel felfelé $1.50 az IKKA kezelési költ­sége. A U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 1% mellékelendő. (Canadian Scene) — Frede­ricton ezen a kontinensen az ónötvözetekkel folyó muuka legnagyobb központja. Akkor kezdődött, mikor egy volt Me- Gill-botanika tanár a sajá^ sta- i diójában dolgozni kezdett. i lvan H. Orawejll 23 eszem' deig volt a háziipari, iparművé- | szeti program vezetője, mielőbb saját útjára akart lépni, hogy vissza vonulhasson. Csinált fa­liszőnyegeket, bútorokat, üveg­féléket, mígnem kikötött az ón­ötvözeteknél és nagy örömét lelte azokban. Nyári kurzuson tanult róla Conneeticut-ban, majd később az angliai Bir­­minguam-ban. Öt esztendővel ezelőtt ottho­nában megalapította a Tie Pewtersmiths Studió-t, amely a maga nemében az első Kanadá­ban, bár vannak gyárak Onta­­rióban és Quebecben, ahol a munkások csinálnak különböző cikkeiket ónötvözetből, de nem iparművészeti alapon. I) . Cra­wed érdeklődők kiképzésével is foglalkozik, akik bizonyos ősz­­szeget fizetnek főképpen a stúdióban felhasznált anyagok­ért. Egyébként teljesen szaba­don megtarthatják. Dr. Crowel alkotásai egyre népszerűbbek. 1969-ben még csak 100 dolláros forgalmat csinált, stúdiója azonban — a APRÓHIRDETÉSE Egy számában közlés ára 91-26, három számban $3.00 SZIGORÚAN BLŐRE FIZETEND# AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! folyó évben — legalább 100,000 doLlárt forgalmaz majd. Már nemcsak neki van sikere, ha­nem másoknak is. Fredericton környékén sokan felkapták az iparmüvészetnek ezt az ágát, de mellette sokan foglalkoznak famun'kával és különböző in- j dián művészeti cikkekkel. Az egyik fontos stúdió a Kes­wick Ridge Craftsmen (fazeka­sok), a másik a Mactaquac Glass Works, Frederictontól né­hány mérföldnyire működik nagy sikerrel. Ez a 'kettő las­san összeolvad Opus Craft Vil- ] läge néven, előreláthatólag 1975 júniusában. Ez módot ad majd a vevőknek, hogy saját szemükkel lássák, miképpen történik az üvegfúvás, hogyan megy a fazekas1 munka, a szö­vés, gyertya csmáüás. * A szövőmunka New Bruns- i w Leik ban mindig nagyon nép­szerű volt. A tucatnyi üzem kö­zül a Loomeröfters a legismer­tebb Gaigetowniban-ban. Ezt egy régi házban találja a látogató, aki csaklia.mar megtudja, nogy j két asszonyé. Két évvel ezelőtt ! Anna hercegnő is já t az 176 - ! as évekből való házban és meg- | rendelést is adott fel. További tájékoztatás kapha ! tó. erről a címről; Canadian 1 Government Office of Touri m, j 150 Kent Street, Ot awa, On-j tario, KI A OH6. KERESÜNK, olyan magyar fiatalé - bért, 25 éves korig, aki szerein* ki­tanulni a ihentes mesterséget. Jelent­kezők további felvilágosításért Írja­nak magyarul: European Meat and Sausage Co., 533 Burrows Ave„ Win­nipeg, Man. R2W 2A5 17-9 31 ÉVES. 170 cm. magas, barna, ma­gyar orvosnő keresi magyar férfi is­meretségét házasság céljából. Fény­képes leveleket kérek. Válaszokat: “Családi élet” jeliigére a Kiadóba 1 kérem. 1S-20 EGRENDELÖ-iV mmmmmBmaBaamEammmmtmmBmmasaBmsmmmasossmBmkm KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldjék tov bb^ részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ................... $ Képes Nagy Naptárunk ($2 01) . $ . . * Sajtó Alap .......................................t Összesen: $. . Név: . . . ....................... .......................................................... . Cim (utca, ház-szám, vagy Box): ...................................................... Város és tartomány: .......................................................................... ,, (A MSZhSsz jelenti:) — Ma­­gyaroszág szovjet megszállásá­nak harmincadik évfordulójára nemcsak az önmagát, valamint a '.‘felszabadulást” ünneplő ha­zai rendszer és nemzeti függet­lenségét gyászoló magyar emig­ráció gondolt, hanem foglalko­zott azzal azi amerikai Kong­resszus is. A felszólalások még ma is folynak, sőt értesülésünk szerint a felszólalás, sorozat nemcsak a Képviselőházban, hanem hamarosan a Szenátus­ban is kezdetét veszi. Íme né­­j hány szemelvény a már elhang­­! zott beszédekből: FRANK HORTON roeheste­­ri (New York) képviselő április 8.-án szólalt fel, tekintettel a Ház húsvéti szünetére. Április 4-e harmincadik évfordulóját tragikus mérföldkőnek nevezte, ; majd teljes egészében ismertet- 1 te a Közös IMagyar Külügyi Bi­zottságban tömörült amerikai és kanadai országos egyesüle­tek közös manifestumát. Ugyanazon a napon szólalt fel EDWARD J. DERWINSKI, aki hivatkozott a magyar nép történelmi múltjára, szabadság­­harcaira, különösen kiemelve Ötvenhatot “Magyarország ma is szabadságra áhítozik” — mondotta DerwinsM — “noha a szovjet fegyveres intervenció imár 30 éve fosztotta meg a magyarság,ot függetlenségéről és szuverenitásától.” Derwinski Chicagót képviseli a Házban. HENRY J. NOVAK buffalói j KERESEM Székely Tibort, született ! Kiskundorozsmán 1930. aryja neve : Fodor Gizella. Aki tud róla. kérem értesítsen a következő rímen: Csípő Béla. 207 French St., New Brunswick. N.J. U.S.A. 08901. 1S-20* New Brunswick-az ón-ötvözetek világa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents