Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-16 / 20. szám
Ha minket is elfej a sors zivatarja, Nem lesz az istennek soha több magyarja BÍRÓSÁGI rendeletre abbahagyták a sztrájkot a kikötómunkasok Elfogtak egy U.S. fehérhajót a cambodiai kalózok WASHINGTON. — Az amerikai kormányt s közvéleményt egy újabb váratlan kalózkodás tartja izgalomban. A (hét elejéin ui. egy amerikai teli erhajót fogtak el a vörösök 36 főnyi személyzetével, Cambodia part-MOSONYI ÁKOS: jától 36 mérföldre. Fqrd elnök és Kissinger kiil-' ügyminiszter a legerélyesebben tiltakoztak a kalózkodás ellen s a kinai fővárosban levő követség utján követelik a hajó és személyzete kiadását. — Quebec kormánya a sztrájkok ellen Védnökség alá helyezik a sztrájkoló négy szakszervezetet Quebec tartományban — Montrealban a postai alkalmazottak tárgyainak a miniszterrel - Romboltak a repülőgép-gyár munkásai Mit tárnak föl a bánatos bűvész könnyei1. MONTREAL. — A kormány közbelépésére s a tartományi bi íróság rendeletére, a hosszú ideje sztrájkoló kikötői rakodómunkások abbahagyták a sztráj kot és megindult a búza elszállítása. A három kikötőben sztrájkolókat, az egyeztető bizottság javaslata alapján a kormány fel szólította a munka felvételére, amit azonban a szakszervezeti vezetők és a tagság nem teljesített. A bíróság, börtön büntetés terhe alatt, határidőt szabott ki a munka felvételére. Ezzel kapcsolatban közölték, hogy az olympiai építkezést vég ző, mintegy ezet épitőmunkás sztrájkja következtében, a tartományi kormány védnökség alá helyezett négy, sztrájkot vezető szakszervezetet. Montrealban viszont a postások, sztrájkkal fenyegetőzve,tár gyalnak a posta-ügyi miniszterrel. A szakszervezet nyomására 39 ideiglenesen alkalmazott segítő munkást efeocsájtottak. Hétfő éjjel a repülőgépgyár 50 alkalmazottja birtokba vette a gyárat és rombolást végzett. (Folytatás!) Milyen mérlegelések késztetik Izraelt (makacsságra? — A CHICAGO DAILY NEWS nem a nietzschei, hanem a zsidó 'Übermensch” faji elgondolásában így válaszol a kérdésre: “Az, ami halálosan rossz az izraeli politikában, az az, hogy mindenek előtt az arab orszá, gokat statikus térségnek tekintették, ahol sohasem következik be változás és fejlődés. -— Most, amikor az ellenkezője történik, az izraeli politika idejét múlta klisé benyomását kelti. Bárkit, aki békés megoldást elősegítő, érdemleges tervekkel szolgálni óhajt, azonnal újabb ái'dozathozatal sürgetésével vádolják. Izrael .. . katasztrofális politikájával egyre inkább elszigeteli magát. E térség eseményeit figyelő, nagyrészt nem-zsidó zsakirók mind egyeznek azon véleményükben, hogy valamennyi számottevő arab vezető politikus “a békét, nem pedig Israel megsem misitését óhajtja.” — Majd a következőkben a USA médiáihoz meglepően, kritikiusan ava tott az idézett lap e mega.lapitása: “Elszigetelés elszigetelíl.get és mindezen felül a nemzeti (önérzet őrültségig menő túl zását (paranoia) eredményezi!” (Ezt mondták Hitlerre is egykor.) Izrael még ma is az arab olajzárlatot és gazdasági el- Ly;>m'ást kárhoztatja a viJ-ig, közvéleménye előtt elvesz,tett népszerűségéért. E népszerűség-vesztés fokozatosan bekövetkezett 1968 óta, hiszen az izraeli politika párhuzamosan járt el az araboktól elfoglalt területeken. S ha bármikor erre a megszálló politikára tere-lődött a kérdés, minden bira- j latot a régi stílusú antisemitizmussal akaitak kizárni, ahelyett, hogy helyt adtak volna bírálatoknak olyan törvényes államban, amelynek hatalmas a katonai ereje.” Nem igen kell ehhez kommentár. Magunk előtt látjuk a náci Németországtól gyakorolt megszállás menetét. Arra is em fekszünk, hogy a felelősek el(Folytatás a 4. oldalon) DIÓSZEGHY TIBOR: Kommunisták vették át a vezetést Laosban VIENTIANE, Laos. — Hétvégi jelentések közölték), hogy Laos fővárosában pánik uralkodik, miután a kommunista Pathet Lao párt átvette a vezetést és ijgy az eddigi koalíciós kormány a vörösök uralma alá kerül. Az utolsó napokban több mint 1090 laotian és külföldi menekült ki a Mekong folyón, kis hajókkal Thailandba,- inig Wat tay repülőtéren minden járat le van foglalva a következő hétre is. Souvanna Pthouma miniszter - elnök! vasárnap bejelentette, hogy a vezetést a vötrlösök vették át aiz országban. — Szkíta kiállítás a New lork-i Metropolitan Múzeumban Mf IS FELSZABADULUNK! K Tarlományosilolták" Anticosti szigetét (Canadian Scene) — A Szent Lőrinc öbölben levő Anticosti sziget XIV. Lajos kora óta magántulajdonban volt. Legutóbb eigy Irancia milliomos kezéből került a tartomány tulajdonába. 3,150 négyzetmérföld kiterjedésű, Quebea City-től 360 méríoldnyire fekszik észak-ke- J letre lakossága 235. Louis Joliiét (1645-1700) kapta meg a francia (»irálytól. Az a személy, i aki 1673-ban, felfedezte a Mississippi folyót és később bejárta Labradort. 1891-ben 675-en éltek a sziigeten, részben francia katolikusok, részben pedig angolul beszélő protestánsok, akik Újfundlandi, ól mentek oda. Valamennyien fóuéppen halászatból és gazdálkodásból éltek. A szigetet Henri Menier Lancia nagyiparos 1895-ben vásárolta meg 1(25,000 dollárért. A franciákat rá tudta beszélni, hogy eladják neki földjeiket, az angolokat azonban nem. Ettől függetlenül végiüiis távozni kellett az angoloknak is. A volt párizsi tulajdonos szakembereiket vitetett a szigetre, hogy mindenféle gazdasági épületet emeljenek és kastélyt építsenek neki, amely végülis 1953-ban, leégett. Menier korlátlan hatalommal. aéváskodóan “uralkodott”. Minden az övé volt, mindenki neki dolgozott!. Megtiltotta az ! alkoholfogyasztást, a puska használatát, a vadászatot, hala-1 szatot, nem engedett házi álla- j tot tartani, ugyanakkor igon- ' doskodott számukra papról, o - , vasról és tanítóról. A lakosság- • nak Port-*Menierben kellett letelepednie és a tulajdonos © várta az emberektől, vio|gy kalap levéve üdvözöljék, miikor találkoznak vele. Az engedetenkedőket eltávolította a sziget, ől. Lovakat és mindenféle vadállatot importált a szigetre és a lehető legnagyobb stílusban élt. Szervezett, nagyméretű vadászatokat rendezett Franc íaorsizágból érkezett vendégei szórakoztatására és kirándulásokat csinált velüú Savoy nevű hajóján. A sziget körüli vizeket méltán nevezték a 'halászok paradicsomának. Menier 1014-ben meghalt, a sziget Gaston bátyja tulajdonába került, aki eladta -— 1926- ban, 6.5 millió dollárért. — Az Anticosti Corporation-nak. 1938-ban, nem sokkal a második világháború kitörése előtt, náci megbízottak tettek ajánlatot megvételére, de ajánlatukat nem fogadták el. Később fakitermelés kezdődött a szigeten. Egyik vállalatnak, a Consolidated. Bathurst-nak 24 milliót ígértek érte, de nem adta fi. Végül a québeci tartományi kormány elhatározta, hogy — 30 millió dollárért — tartományi tulajdonba veszi. Amennyiben Kissinger (jobb demokraták és filoszemiták részére “Kisszindzser”) amerikai külügyminiszter szavainak hitelt achunAuk, “tíz éven belül egész Európa marxista lesz”. Ami azt jelenti, hogy Európa még aránylag szabad része is a totális felszabadulás előtt áll a dolgozó milliók jótevője, a dicsőséges Szovjeunió részéről. Bocsássaiiak meg tehát az elvtársak odaát, — már a vasfüggöny mögött, — ha napjaink 30 éves felszabadulási jubileumát csak korlátozót, örömkit'örések között ünnepeljük. Tartogatnunk (kell az erőn ket és a “szulfát” a vivátokia, Ö&szeurópa felszabadításakor. Az amerikai külügyi diplomácia sohasem rendelkezett államférfiaknak kijáró képessé ge'kikel. Külpolitikája sohasem a Nemzet, (s mint világhatalom az egyetemes emberi kultúra, jog és szabadság) érdekében dolgozott, hanem egy fából vaskarika nemzetközi liberalizmus előnyére, melynek egyetlen haszonélvezői mind máig a viliág,bolsevizmus és a cionizmus voltak! Nem csoda tehát, ha a Kissinger, Schlesinger és Erltichmann (mely patinás amerikai nevek!) politikai gárda jó kereskedői múltjához híven Kambodzsa és Vietnám elestén, jobban mondva kiszol gáltatásán a bolsevizmnsnak, elsősorban a semmibe ellő vöidözött dcllárinilLárdíoka siratja s csaik másod sorban tesz említést arró.’ az 55 ezer amerikai katonáról kiket hidegvérüen legyilkol, at tak Távolkelet dzsungeleiben a győzelemre való jog és. eshető ség legelemibb kilátása nélkül. Mert ki hiszi azt el, hogy az USA légi, tengeri és szárazföldi hadereje nem lett volna ké pes Észak Vietnamot egy hé en belül térdre kényszeríteni, -ha az illetékesek akarták volna!? S ugyanezt tehette volna annakidején Korában, Kubában, sőt Németországiban is. Keleteurópáról nem is szólva! A nagy csali mese: “De mit szólt volna hozzá a (nagy Szcvetunió?!” azonban — úgy látszik — csa'k a közönséges halandó államokra talál alkalmazást. Izrael állam biztonsága érdekében mindenkor eltörpült és eltörpül ez a felelőség-teljes tekintetbevétel. S'záz és százmilliós népek vándorolhatnak huiiahegyekkel a hátuk mögött a kommunizmus igája alá, fő, hogy a világeioni-zmus cégére — Izrael védve legyen, — ha kell, még egy III. vüágbáború árán is! Egy olyan állam létérdeke kockáztatja a szabad világ létérdekét, melynek saját néptársai fordítanak hátat bevándorlásukat követő néhány hét, vagy hónap után. Gondolok itt első sorban azokra a Szovjetunióból New Yorkban “kiprotesiált” zsidókra, kiknek ezrei Bécs, Berlin és a többi nyugateurópai város idegenrendőrségeit foglalkoztatják letelepedésük .mikéntjét' illetően. Különösen Nyugatnémetországban öltött ez a különös re-repatriálás már-már komikus formáikat, amikor a Szovjetunióból a zsidó hazába bevándorolt s onnan izraeli útlevéllel “menekült” izreaKták német származásuk a- Iapján — mint német kiüldözöttek — kaptak végleges letelepülési engedélyt és kártérítést (Folytatás a 4. oldalon) Mindszenly Hercegprímás emlékére Ki volt nekünk e parasztból lett Herceg? Ki volt nekünk e németből lett magyar? Ő volt nemzetünk élő mintaképe A szenvedésből feltört diadal! A rosszal szemben örök ellenállás, Az elesettnek pajzsa s védelem, A megtévedtnek ö a megbocsátás Csak bűnnel szemben volt könyörtelen! A rögös utón végig tudott menni Ám lehajolni is volt ideje Az elesetthez, hogy azt felsegítse; Közömbös nem volt néki senki se. Mint a Jó Pásztor kész volt éltet adni Egy eltévelygett báránya miatt. Szerénység volt és megtestesült nagyság; Szerető szív és acél akarat. Szilárd pont volt e szertehulló korban Hol megbocsátás elnézéssé fajult, Hol szabadságból szétzüllést csinálnak, Hol a szépség rútsággá aljasult . .. Ő végigjárta a keresztnek útját A kin poharát fenékig itta ki, Meg lett gyötörve teste és a lelke, Meg lett alázva szive s álmai . .. Mindentől fosztva itt a földi létben Meddővé vállt már minden küzdelem Szerető szóval hívta őt a Mester Egy szebb világba, hol nincs gyötrelem ... A föld nem méltó lábnyomát hordozni Ki ily' nagy, annak itt nicsen helye. Mi magyarok meg ittmaradtunk árván E rom-világnak bánat-völgyibe’ . .. Winnipeg, 1975. máj. 10. Domokos Sándor. Az amerikai-orosz toultúrcsere egyezmény keretében 1975. ápr. 19.-én nyitották meg a Metropolitan Múzeumban a “From the Land of the Scythians: Ancient Treasures from the Museums of the U.S.S.R., 3000 B.C. to 100 B.C.” kiállítást. A kiállítás jún. 6.-ig lesz nyitva és utána Los Angelesbe viszik. Az amerikaiak a Metropolitan Múzeumitól európai és amerikai (?) festőművészek 100 mestermüvét küldték a Szovjet Unióba. Ez a -maga nemében egyedülálló. kiállítás, mint egy 180 darabból áll, melyet az Euráziaisteppe ősi népeinek — az észak kaukázusi (iMaikopi kultúra, kir. e. 3000), a délkaukázusi (Kubán! kultúra, Kr. e. 1000 és az Urartui kultúra Kr. e. 900-600), a szkíta (Ki. e. 7-400), az altáji (Kr.e. 6-400), a szibériai (Kr. e. 6-300) és, a szamarta (Kr. e. 100- Kr. u. 100) népek — fejedelmi sírjaiból (kurgán) ástak ki. A kiállított anyag zöme a Nagy Péter által alapított szentpétervári (ma leningrádi) Hermitage Múzeum féltett kincse, melyet az oroszok) közül is csak a kiváltságosak láthatnak; külön engedéllyel. A többi a moszkvai, kievi és rostovi múzeumokból való és hogy a kép teljes legyen a berlini és a phi - j ladelphiai múzeumok anyagával ! egészítették ki. A kiállított tárgyak, ékeze- j rek, fegyverek és egyéb hasz- 1 nálati tárgyak, amelyeknek kb. fele a népi görög ötvösművészek csodálatos, eddig soha nem látott arany, ezüst, bronz remekei. Egy ilyen ismertetés, keretébe lehetetlen mágcsak megközelítőleg is hü képet adni a kiállított anyagról. Mégis, a jól ismert tápiószentmártoni és a zöldhalompusztai arany szkitaszai vasokhoz mindenben hasonló darabok mellett — a kiállítás emblémája is a szkitaszarvas — meg kell említeni néhány darabot. Véleményem szerint a kiállítás legcsodálatosabb darabja az az arany melldisz - (piákét), melyen készítője; 48 imiekebbnél remeiktetob figu ával örökíti meg- a szkiták mindennapi életének egyes jeleneteit és az állatok viaskodásái. A másik egy arany fésű, melynek felső peremét egy szkita lovasnak két gyaloghaicossal va ló viaskodása díszíti. De nem lehet említés nélkül hagyni azt az arany vázát (korsó) sem, melyen készítője szkita harcosokat örökít meg, napi tevékenységük közben. Ezek közül a jelenetek közül általánosan isméit az ijját felajzó, térdelő harcos alakja. A bronz tárgyak közül a botra- tűzhető, áuatalakos csörgőket — amelyekben vas golyó játszik” — kell külön megemlíteni, már csak azért is, mert Bakay Kornél fiatal magyar régész fedezte fel, begy ezek a csörgők egymáshoz vannak hangolva, ami zenetörténeti szempontból is nagy jelentőségű. A fent felsorolt tárgyakkal, ha szépségre nem is, de régészeti szempontból teljesen egyenértékü az altáji Pazyryki huligánnak (<Kr. e. 600) a jég által tökéletes épségben megőrzött textil, szőrme, bőr és, fából készített használati tárgyai. Bár a céhbeli történészek tagadják, eredetmondánk, krónikáink és a néphit szerint is, a magyarok a szkítáktól szármáznák, amit a Kárpátmedencében feltárt gazdag szkita lefolytatás a 4. oldalon) Vasgárdista röplap fenyegeti az erdélyi magyarokat és követeli Besszarábiáf Nyilvánvalóan Nyugatra menekült román vasgárdisták Belgiumból, Brüsszelből gyűlölködő hangú román röplapokat terjesztenek a németországi román emigráció tagjai közt, melyeikben a Szovjetuniót és a magyarokat-, mint közös ellenségüket gyi.lázzák. A román emigráció vissza téré s át sürgetik a szerintük küszö ön álló oroszkinaia háb eú esetére,- fegyverrel a kézben, inert “Erdély nesz-Még kapható 1975 Képes Naptárunk. Ára: $2 vételetek nélkül elveszhet. Üss, * gyillk/olj, könyörület nélkül, hogy egyetlen magyar életben ne maradjon.” A röplap szerint “Kína fog végetvetni a moszkvai barbárok zsarnoki uralmának. A mi Besszairábiánkat kiragadjuk a .barbárok karmai közül.” Ez a röplap talán tájékoztathatja Ceausesouékiat arra nézve, hogy kik és kiknek az eszmetársai állhatnak az óki ályságbeli gyári szabotázsok, robbantások mögött, melyek ódiumát egyes román elemek szeretnéSk a magyarokra hárítani. (Transsylvania)
