Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-09 / 19. szám

6 Winnipeg, Man. 1975. május 9. H * «a, a Már ősidők óta használják az emberek a mézet táplálkozási és gyógyászati cellái. Mondhat­juk, hogy a méz az emberiség legősibb cukros-eledele, amint erről nagyon szemléltetően meg győződhetünk a spanyolországi barlangrajzokról, amelyek mes­terien ábrázolják az ősember mézgyüjtését a vadméh éktől. Ugyanígy ©mMtik a méz jelen­tőségét a legrégebbi írásos fel­jegyzések is Egyiptomban, Gö­rögországban ési Rómáiban is. A méz növényi és állati-ere­detű anyagból van összetéve. A méhek a virágok nektár ját ösz­­szekeverik saját nyálmirigyük váladékával és igy elkeverik a növényi eredetű cukrokat, ás­ványi anyagokat és vitamino­kat a saját enzimnjeikkel és aminosavaikkal, vagyis fehér­jéikkel, amelyek a méz negyed százalékát teszik ki. Mivel a­­zonban ezen aminosavak nagy szerepet játszanak az ember a­­nyagcseréjében, jelenlétük e­­gyik fő alapja a méz egészség­őrző szerepének, A firss méz mintegy 17% vizet tartalmaz. Ezen kívül főképpen cukrokat, amelyekből a legtöbbet a glu­kóz és a fru'któz teszi ki, de találhatunk még maltózt, sza­charózt, rafinózt és más még mostanáig nem identifikált cukrot. A vitaminokból a leg­nagyobb mennyiségben vannak jelen a B csoportba tartozó vi­taminok, miig a C vitamin csak nyomokban mutatható ki. A mintegy 0.25 százalékban jelen­lévő aminosava'kat már említet­tem. A friss méz ezen kívül tartalmaz aromatikus,, ilióanya­­gokat is, amelyek között kimu­tatható az alkobol, az aldehid és a keton is. Ezek az aroma­­tikus anyagok a méz állásával elillanak. A méz tartalmaz mintegy 15 organikus savat is, amelyek kö­zül említésre méltó az ecetsav, a tejsav, citromsav és a 'han­gyasav. A fő organikus sav, amelyet e táplálékban ki lehet mutatni az úgynevezett glukon­­sav. A friss méz mindig folyékony. de állással állandóan sűrűsödik, mig végezetül a benne levő cuk­rok teljesen kikristályosodnak. Ritkán 'beszélhetünk tiszta a­­kác, vagy háismézről, mivel a méhek rendszerint egyidejűleg többféle virág nektárját gyűjtik be. Tehát a legtipikusabb a ke­vert virágméz. Abban az eset­ben, ha leginkább akácvirágból származik a méz, akkor arany­sárga szinti és eléggé világos, a hársméz sötétehb-barnás ár­nyalatú. míg az úgynevezett erdei méz majdnem fekete is le­het. Az illóanyagok, a növényi származású aromatikus-éteri­­kus anyagok a szerint váltakoz­nak, hogy milyen növényekből származik a méz és vannak emberek, akik e szeiint jobban kedvelik ebből, vagy amabból a j virágfajtából származó édessé­­j get. Végezetül megemlíteni 1 még, lio|gy a méz sok ásványi j anyagot is tartalmaz, amelyek ; közül megemlítem a calciuimot I (meszet), a káliumot, ként, klóét, amelyek mennyisége mindig összefüggésben van az illető talaj ásványi összetételé­vel, Ezen ásványi anyagoknak nagy jelentősége van főképpen u betegségek kezelésénél. Azt említenem sem kell talán, hogy e természetes, méhekkel előállított 'tápszer az ismert tápszereink közül az egyik leg­egészségesebb, mivel a mézben levő cukor a legkönnyebben ol­dódó és a szervezettel majdnem száz százalékban feldolgozható. Az egészséges anyagcsere szem pontjából nagy jelentősége van a méz vitaminjainak, fehérjéi­nek, organikus savainak és ás­ványi anyagainak is. E könnyen emészthető táplálék jelentősége úgyszólván felbecsülhetetlen a betegek, gyermekek, sportolók és az igen nehéz testi és szel­lemi munkát végző emberek számára. Ezért ideje lenne már nagyobb helyeit szentelni e cso­dálatos természetes tápláléknak és gyaku abban szerepeltetni ét­lapunkon. Használhatjuk mindé nütt, ahol cukrot használunk, akár italok, akár ételek édesi­­tésénél és Ízesítésénél! Itt említem meg, hogy a méz­be kevert méhpempő nagyon ió gyógyszere a különféle szív, légúti betegségeknek. Például a légcsőasztmánál és a szivgyen­­geségeknél e kúrával csodála­tos eredményeket értek már el. Bizonyos, hogy itt a fő gyógyító hatását a móhkiirálynő által e­­lőálitott méhipempőnek kell tu­lajdonítani, de bizonyos, hogy gyógyító hatása van a “körí­tésként” felhasznált méznek is! Kisjókai Erézsbet műfordításai Rainer Maria Rilke: AZ IMAKÖNYVBŐL (A szegénységről és halálról) tedd szegénnyé a szegényt végre, mind. MERT egy sem az. Csupán vagyontalan, erőtlenek, a Földön nincs helyük; félelmek jegye minden rajta van, csúfan, kifosztva élnek mindenütt. Feléjük száll a városok pora, minden piszok, szenny, csak rájuk tapad. Mint rút fekély, mindegyik oly utált, és kivetett, mint tört cserép, vagy a porladó csontváz, naptár mi lejárt, __ mégis: ha Földed bajban segélyt várna, őket fűzné fel ékes rózsaláncba és úgy viselné, mint egy talizmánt. Mert tisztábbak, mint hófehér köve, vagy vaksi állat, mely most született, és egyszerűek, mind teljesen tied, és kívánságuk nincs, csak egyetlen egy: ilyen szegénynek maradhatni meg. Mert a szegénység fény, mi bentről árad ... OLTÁRSZEKRÉNY a szegény otthona, átváltozik étekké Isten benne, és önmagába tér, ha jő az este, nagy ívben, lassan hangtalan kerengve, visszhang kiséri, mig betér oda. Oltárszekrény a szegény otthona. A szegény háza, mint gyermek keze, nem azután nyúl, mit felnőtt megáhit, csak cifra csápú kis bogárra vágyik, kerek kavics kell, mit patak tovább vitt, homok mi fut, kagyló mi búgva amit; mint a mérleg, mely nem mozdult sokáig, de csöppnyi súlyt ha kap, a kis parányit is lengve jelzi s lejjebb száll vele. A szegény háza, mint gyermek keze. És mint a Föld, a szegény ház ragyog: Egy eljövendő kristályból szilánk, perdülve hull le, fényt sötétre vált, kopott mint ól, hol meleget tart palánk, — de vannak esték: mindenné lesz, s kitárt, s onnan indulnak szét a csillagok. DR. KOVÁCS ISTVÁN: HALLGASSA! Az ONTARIól MAGYAROK legkedveltebb tartalmas Magyar Rádióműsorát: ONTARIO MAGYAR HANGJÁT Ezúton értesítem Rádiónk tisztelt hallgatóit, hogy adásaink óra ideje és adásaink napja a tél: műsor­­idényre való tekintettel megváltozott. — OKTÓBER hó 27-től, egy órás szórakoztató műsorunkat minden szombaton este 10.0C-órától 11.00 óráig sugározzuk változatlanul a CHIN. Nemzetközi Rádióállomás már megszokott 101-es FM. hullámhosszán. HALLGASSA A POLITIKÁTÓL MENTES SZÓRAKOZTATÓ HÉTVÉGI ZENÉS RÁDIÓ ADÁSAINKAT. Rádió Stúdiónk felelős vezetője és müsorszerkesztője a clevelandi WZAK-FM. Magyar Rádió 6 év óta köz­kedvelt kanadai munkatársa, MARIÉI M. LÓRÁNT. Rés.: 362-5136 Hallgassa Ontario Magyar Hangját HIRDETÉSEK ES ÜZENETEK FELVÉTELE: Ph.: 362-5136. Hungarian Radio Ontario Magyar Hangja Márfi M. Lóránt Több mint ezren látogatták Kay Lajos torontói képkiáililását A Torontói Magyar Kultrköz­pont nak kimagasló eseménye volt — március második felé­ben — Kay 'Lajos festőművé­szünk magyar, venéz és kana­daitárgyú képeinek gazdag tá:­­lata. Az igényes közönség a képek jelentős részét megvásárolta. Kay Lajos elemista korában órákig el-elbámult a Pestről Lentibe érkezett festőművészek kirakott képeit . .. Ekkor határozta el életpá­lyáját. “Őstehetség’’-nek számit. A budapesti Képzőművészeti Fő­iskolán Aba Novak Vilmos és Kontuly Béla ni ested'művészek tanítványa. 1956 őszéig Magyarországon, 1964-ig Venezuelában majd To­rontóban él. MAGYARTARGYU KÉPEI: Festményeiben benne van az egész Ország . . . Ezeket főleg emlékezetből festette, úgy, a­­hogy életek és élnek benne a magyar vidék' csodálatosan szí­nes tájai . . . Meg-megáliok, hogy hadd szívjam magamba képeiből a Dunántúl, az Alföld szépségét, lenyűgöző hangula­tát ... Az egyik képen göcseji utcarészletet látunk. Az ősi magyar népszokásokat oly hí­ven megőrző e helység magya­ros építészeti motívumait. A zsúpfedelű házakat, a muskát­lis ablakokat: a magyar ta­vaszt ... Lenti falun észletet visszatük­röző képén a magyar nyár je­lentkezik ... Szinte hall juk a pacsirta énekét, a zengő, ringó búzamezőkről . . . 'Másik fest­ménye a tehenek balatonmenti delelését ábrázolja ... Ismét másikon az alföldi tanyasi élet szerepel ... Látjuk a gémes, ku­tat a naplementében ... Majd az alacsonyan szálló hortobágy felhőt a puszta vo­násaival. Ökrökkel szántás és a prés­ház képe c. képei a magyar1 őszt idézik elénk . . . Nagyon szép a Rönkbiehordás c. észak-1 magyarországi erdei képe. Eső után, a pipázó hegyekkel ... Visegrádi képe a télbe visz bennünket . .. Egy másik képén a dunántúli falú házai úgy van­nak összebújva télen, akárcsak a fázós emberek'. VENEZUELAI FESTMÉNYEI: Ezek közül az öreg hajós, a í leginegkapőbb. A venéz benn- < szülöttek életét ábiázoíja abban j a csendes guggoló, bölcs póz-1 ban, ahogy órákhosszat “elül­dögélnek” a caraíeasi kikötő mólóján, vagy országszerte. Mintha csak mozdulni akarna az öreg a képen. Szájában az édessemmittevők elmaradha­tatlan csibukja ... a trópusi napfény rózsaszínűvé változtat­ta a felhőt és; nekünk szokat lan kékké az előtűnő kétezer méter magas hegyek körvona­laik Másik venéz képén az al­konyt ábrázolja. A csónak alját, körültáncolják a narancs és vörösszinü trópusi napsugarak. Az emberek ruháit is sárgává varázsolják. A haramdikon őserdői jelene­tet sejtet. Csónakban két somb­reros teherszállitóval. A sötét­zöld árnyak játékát fejezi ki. A negyediken a tengert szem­­lédgető fiatalembert látunk. Nem messze tőle csinos, lány, amint kannával megy a tenges­­re vízért. A kép neinicsupán a venéz romantikát szemlélteti, hanem az életbölcseletet is. A trópusi hőségben lelassul az élet ... értelmetlenné lesz a sietés és lesoványodnak az igé­nyek. A néger dobos c. festménye szintén megérdemli a külön ki­emelést. KANADAI KÉPEI: Ezek közül már csak keveset hagytak a tárlaton. Kimagasló teljesítmény az ontariói barrie­vid'éki erdőrészlete. A fenyőkön és nyírfákon keresztül áthatoló déli napsugár, a röviddé lett ár­nyék, a mozdulatlan csönd a zöldek, kékek számos árnyala­tával. PORTRÉI: Egytől egyig kiválóak. Lajos Fia a zongoránál életnagyság­ban, Demeter (Sándor és iSamu Bácsi mellképei, az öreg pa­raszt és a szakállas öregember, hogy csak párat említsünk a legélehübbekből ... Kay Lajos nem szereti az absztrakt festészetet. De azokat a képeket sem, amelyeknek a megértéséhez “kalauz”, vagy “tolmács” szükséges. De nem szereti azokat sem, amelyek művészileg satnyák, korcsak, torzszülöttek és egy hanyatló világot szolgálnak. A klasszikus hagyományok szellemében fest: lassan, nyu­godtan, szépen és ösiszhangza­­tosan. Ritka ma az igazi művészi alkotás, mert az igazi művésze­ti szellem kihalóban van. E nél­kül pedig nincsen igazi művé­szi fejlődés. Akik szeretik az egészséges, derűs művészetet: a szépet, áll­janak meg Kay Lajos östehet­­ség festményei előtt. A művész torontói otthonában ezt meg­tehetik. Ott magukba szívhat­ják képei szépségét. Az ő Petőfi festménye díszí­ti a Torontói Magyar Kult, űr­központ legnagyobb termét .. . K.M.Sz. Egyesült Magyar Alap majálisa w4 1975 május 10.-én szombaton este, 7.30 órai kezdettel a Ma­gyar- Kultúrközpontban, 840 St. Clai; Ave. West, Torontó, ren­dezi a KMSZ EGYESÜLT MA­GYAR ALAP hagyományos nagy majálisát. A bál tiszta jö­vedelme a magyar kultúra fenntartására szolgál Kanadá­ban. MŰSOR: 7.30 Cocktail, 8.00- 9.00 vacsora (hála a muravidé­ki asszonyoknak) 9.00 — Tánc — tánc — tánc . . . Martonols&y Péter “INTER­­N A CIO NADS ’ ’ nagyzenekara — a szünetekben meghallgatjuk Hamvas József strófáit. 11 és 12 óra között a kana­dai magyar sorsjáték húzása (dijak értéke: $3,200). Belépőjegy: $10.00 vacsorá­val (vacsora 8—9-ig. Ifjúsági jegy: $6.00 (beleértve az arany­­ifjúságot: arany = 50 + 15). HELYFOGLALÁS: Levélben, telefonon: UNITED HUNGA­RIAN FUND, 86 Bloor St., West Suite 750, Toronto, Ont. M5S 1M5. Tel: 9*21-8882 továbbá a 967-6766, 925-9909, 921-8179, 429-5361 számokon. HÁZIASSZONYAINK: névte­lenek kívánnak maradni. ¥ W * Postaköltség megtakar!. ása céljából Felasználjuk az alkal­inat egy kis tájékoztatásra. * * Magyar szobásaink készül az Ezermestermühelyben — majd. kiállítják' a “Karavánon”. Le­hetőség van fiatalok részvéte­lére is. Kerámia, szövés-himzés­­festés-bélyeggyüjtéai: Tel.: 861- 1605. * Jf. # Angol-—Magyar óvodánk tele van, de nyáron lesz üresedés. 390 Annette St. (bus) Tel.: 769-2529. <■ íj; m Abiróihirdetést tettünk közzé az óvoda emeletén megürese­dett egy hálószobás összkom­fortos lakásra. ($180.—) Egye­dülálló villalakás a High Park szépségével. Tel.: .921-8179.-i* * * Kanadai magyar verseny­éi ettsógi lesz az ontáriói gr. 13 ill. más tartományokban gr. 12-t idén végzett diákoknak. Dátum: június 29. Tel.: 921- 8882. át ^ ^ Az Iskolaszék első és máso­dik elemi osztályos magyar könyvei megjelentek és további kötet várja a nyemdaköltséget. Tel.: 654-4'9i26. Támogassuk a magyar cser­készek torontói világ találkozó­ját! AZ ATYAFIAK PÁSZTOR JÓZSEF az atyafiság. Megállapították, hogy ez egy szerencsétlen házaság. — Ki állapította meg? — Többen. De legelsősorban Irma néni. ö volt a legelső, aki éles szemmel meglátta a bajt. Akkor még tiltakoztam ellene, mert szerettem Gézát. — Hát már nem szereted? Sárika lesütötte a szemét. — Bebújt már reggel a művészetébe és sohasem tudtunk rendes időben ebédelni. Hát lehet így élni? — Elhatározott szándékod a válás? — Sohasem bocsátom meg magamnak, hogy ém voltam az oíkia ... Sárika nagyot sóhajtott, mint a hősnő egy tragikus da­rab végién, a méregpohár előtt. — Ezt a sors akarta igy. — Leutazom az édesanyjához. Beszélni akarok Irmával is. Csobáncz fanyar arcot mutatott. Berta néni egy kis* csend után mondta: — Hozass, kérlek, egy kistaxit. Azonnal utazom. Ezzel szedegette a holmiját. Csöbáncz telefonált s pár perc múlva Berta néni lesújtva távozott. Mikor az autó berregése elhalkult, Sárika előfutott a szo­bájából és a Csobáncz nyakába borult. Mikor- kibontakoztak, Csobáncz észrevette, hogy a -Sári­ka szeme könnyes. Csobáncz a Iáét kezébe fogta a fejét. — Csak nem sírsz? Kedves? Sárika íbólintitt. — De igen, sírok. ................... — Miért? Sárika nedves tekintettel válaszolt. — Nagy dolog ez. Már megszoktam, hogy amikor reggeli felnyitom a szemem, rádgondolökt A szivemre szorítom a kezem s hallgatom, hogy dohog. Érzem, hogy boldog vagyok. Azután körül szoktam nézni. Itt minden az enyém, Géza. — És az enyém. Sárika a fejét rázta. — Nem, Géza. Itt minden az enlyém. Ezek a bútorok, ké­pek, könyvek, ez. a kis váza itt az asztalon, a lámpám, a virá.­— 90 — gaim, az enyém itt . . .Tele vannak1 az én érzéseimmel ... A tied a műtermed. Sárika álmodóam nézett Csobánlezra. — Vájjon visszajövök-e ? És olyan boldog leszek-e, mint most? Nem merész ez a játék, Géza? — Hát ha nem akarod? Sárika pirulva felelte: — Akarom. 'Mégis nagyon szomorú leszek majd az első este, amikor úgy alszom el, hogy nem csókolsz meg ... Te nem gondolsz erre? Csobáncz elkomolyodott. — De igen ... Üres lesz ez a ház. Elgondolkodott. — Vájjon tudok-e úgy dolgozni, mint most? Hiszen itt minden olyan gyönyörűen összhangban lendült már. Sárika a Csobácz mellére rejtette az arcát. — Igen, éreztem. És olyan boldog voltam. Aztán hirtelen felnézett Csobáncz arcába. — Airól nem is beszéltünk, hová megyek lakúi? Csobáncz ujjal végigsiklottak a Sárika karján. — Csak egy naigyon jó hotelbe, a Dunapalotába. Sárika megrebbenve, szemérmesen mondta: — Ó, Istenem, hotelbe? — Hidd el, legjobb. Ott kényelmed1 lesz és a környezet is érdekes. — Igazad van. Aztán megfizeti ezt nekem Irma néni. Biztosítalak! Csői ránéz féloldalt pillantva nézett Sárikára. — Ejnye! Hát üzletet akarsz csinálni? Sárika pajkos hangon mondta: — Mit gondolsz? Csak nem veled fizettetem meg! Az ajkluk összeforrt. Olyan különös, újszerű érzés árasz­totta el most mindkettőjüket. Mikor kibontakoztak egymás karjából, Sárika leszédült egy székbe. Eltakarta tenyerével az arcát. Az ujjai között egy kis résen kicsillant a szeme és halk hangon suttogta: — Nem most vallottá! szerelmet? Csobácz szemé ráragyogott. — Nem, édes ... Sok a búza, veszélyben búzaexportunk F. S. MANOR (Canadian Scene) — Mintha már az infláció és a velejáró munkanélküliség nem okozott volna elég, gondot, most nya­kunkra szakadt a hir, hogy e­­setleg bajba kerül a kanadai farmer. Nem bizonyult ugyanis valónak a jóslás, hogy egyre emelkedni fog a mezőgazdaság! termékek ára, mivel nagy a ke­reslet ebben az éhezőkkel tele világban. A helyzet ugyanis az, hogy rengeteg a búza, ugyan­akkor azok, akik legjobban rá­szorulnának, nem tudnak fizet­ni érte. Külön gond volt, hogy — a folytonos sztrájkok miatt — makacsul késett már eladott exportbúzánk szállítása. A munkásokkal és munkabé­rekkel kapcsolatos gondok sok felesleges kiadást okoztak és olyan drágává tették búzánkat, hogy lassan veisenyképtelea lesz az ára. A Vancouvert kikö­tőt ugyanakkor elkerülik már a j hajók. Az elevátorokat működtető vállalatok nem szeretik! Van­couvert tengerentúli vevőink is másfelé néznek, egyebek közt az Egyesült Államokra és Auszti áliára. A közelmúltban történt meg, hogy Japán, ha­gyományos vevőnk, Ameriká­hoz fordult nagy mennyiségű búzáért. A szállítás simán meg is történte Amerika Csendes­óceáni kikötőiből. Hire jár. hogy Kina fel, akarja mondani 2 millió tonnányi kanadai bú­sára kötött régebbi szerződését, amiért — még a múlt év őszén — nem történt meg annak le­szállítása. Mikor szállíthatják? a folytonos sztrájkok miatt a­­ligha lehet előbb szállítani, mint a nyáron. Nagy gondot okoz az is, hogy a rászoruló országoknak nincs pénzük, hogy a búzáért fizesse­nek, különösen a kanadaié, t. amely — hasonló fajtát számí­tásiba véve — drágább, mint az amerikai. Akinek nincs pénze, kénytelen olcsóbb vásárlási le­hetőség. után nézni akkor is, ha a minőségről le kell mondani. A German Commodities Trading’ Corporation jóslása szerint 1975-76 termelési idé­nyébe« írekord búza-termésre Lehet világviszonylatban szárni­­tani. Ez lehet az oka annak, hogy még Venezuela, amely pe­dig jórészt lolajte.meléséből él, nagy termő területeket kíván búza termelésre felhasználni, hogy ne kelljen azt külföldi or­szágokban megvásáro.nia. Amerika, az említett terme­lés év végére, kb. 900 millió tonna búza felesleggel fog ren­delkezni. Ausztrália 10 száza­lékkal növelni szándékozik a termelési területet, miközben mennek ie az árak. Kanadában (Folytatás a 3. oldalon) — 91 -ORVOSI TANÁCSADÓ A CSODÁLATOS MÉZ

Next

/
Thumbnails
Contents