Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-02 / 18. szám

8 Winnipeg, Man. 1975. május 2. k MAGYAR GYERMEKEKNEK KANADÁBAN SZERKESZTI: HÁMORY VÁRNAGY DALMA. Hámory Várnagy Dalma: HORGÁSZ EMLÉK Nézzétek! Itt, e szép képen, halacska van minden kézben. Két kis fiú büszke rája, ez lesz ma a vacsorája. Horgot kunyerál apuka, — ő is horgászni akarna —, mivel nincsen horgászbotja, anyukáét elrabolja. Laci, ránéz Pityukéra, Pityu ka meg apukára, elfelejtik, hogy horgásznak, anyu mérgén kacarásznak. Csendben lenni képtelenek, mert nevetni úgy szeretnek, igen kevés halat fogtak, annál többet szórakoztak. Sárospatak, 1931 nyarán. megcsodálnak mindent. Ilyen nagy változást, szinte el sem hisznek. Én is kételkednék, ha idegen volna, es ez a történet, keresztlányomról niem; szóló mese volna. Minta gyerek lett Ő, büszkén mondom nektek, így (befejezést nyert, ez a kis történet. Sárospatak- v ajaacska 1947. EZ KANADA Hámory Várnagy Dalma: LUSTAZSAK Hámory Várnagy Dalma: BÖBE (MESE) (Folytatás) Ezerszer elmondja; anyja és nagyanyja: —- Többet adj külsődre, haszontalan fajta! Emlékezz szavunkra, rossz vége lesz ennek, ha nem fog a jó szó, te csintalan gyermek! Csak akikor vagy ápolt, amíg rendiben teszlek, holmijaid mindég szanaszét hevernek. Könyveidben zsíros étkek nyoma ásít, — tiszta kézzel fogod, nyoma soh’sem látszik. — Mackó Jánosnak is húh: füirészpor vére, de tűhöz nem nyúlnál, hogy megjavítsd végre. Napok óta használt sok főzőedényike, mosatlanu] diszlik szobád szögletébe. Milyen háztartás az? Mosogass el vegre, vagy ne játssz olyannal, vagy tedd a helyére. Kéri anyu lányát, Nem használ? Bünteti! Sarokba kell állni, így kell vezekelni. Böbe, meg csak legyint, — Azt a teremtette!—, Tíz perc múlva pedig? Rég elfelejtette! Kiszalad a rétre. a rétnek végére, onnan egyenesen, Végesincs erdőbe. Egyszercsak megretten! Valahogy eltévedt. Ráborult az este, haza, már nem térhet. Nincs ki kivezesse. Elhalkul minden nesz, vadak is alszanak, madárkák fészkükön kukaccal álmodnak. Böbe meg egyedül, úgy félt, úgy remegett, amit soha nem tett, hulló könnye pe.gett. Hosszú sirás után el is aludt nyomban, abban a sötétzöld, rejtelmes vadonban. Két karja a párna, kiödből a takaró ... Ó! Mi az? Mi történt? Vágtat egy h:.utaló. A hintaló után az új babakicsiból a hét baba csüng ki. Kis kerti talicska, szekérke, me.g roller, rajtuk a sok játék, hogy alig férnek el. — Meg vagy Böbe! Meg vagy! Nem menekülsz mostan! Amit tőled kaptunk, visszakapod nyomban! Kihúztad a hajam? kitörted a lábam? eltörted a fejem? Benyomtad a hátam? Emelik a vádat, egymást túlharsogva, majd neki rohannak, kérés nélkül osztva: Neszei Ez a tied! Tőlem is megkapod, — gondoltad megúszod az én sok rossz napom? — Soha egy más ruha, — zokogja egy baba —, Nincs télikabátom, Te rossz, baba-mama! Ez bizony mind igaz, elismeri Böbe, s mikior> már azt hiszi, hogy végeztek vele, a toaletsze-rek új műsort csinálnak, ők vannak a soron, igazságot várnak. Itt a körömkefe, fésű, szappan, olló összeszövetkezve, Hozzájuk tartozik, a fürdőlepedő, mint egy szellem liheg a sok vádló felett a zuhany is itt van, hozott hideg vizet. Sej-haj! Neki esnek a lusta kislánynak. Pincsi-pancsi, nesze! Tisztára sikállak! Böbe ordit, rugdos. Segitsen valaki! — kiált, de hiába, nem segíti senki! — Ahogy védekezik, leesik az ágyról, de nem az erdőben, otthon, — szobájában. Anyja mellette áll, apja, most lépett be. —Álmodtál kislányom? — kérdezi ijedten. Böbe, nem szól semmit, csak egy a kérése: Anyukám! Bocsáss meg, rendes leszek végre. Ami vele történt, az álmáról hallgat, nyugodt környezetben, a rossz emlék oly nagy. Nem kell noszogatni, javulását kezdi, másnap kora reggel, mikor édesanyja, csókkal felébreszti. Mindent helyére rak, toaletszert használ, végzi, — amit kíván, a baba háztartás. Körmeit tisztítja, babakocsit mossa, be van fonva, gonddal; Zsóka baba copfja. Vendégek érkeznek, (Folytatás) Hosszú ideig rágódott ki-ki a maga gondolatán. Enikő el­aludt. Arra riadt fel, hogy édes­anyja mondogatja: Lustazsák! Felkelni! Isko­lába siess, siess! — noszogatta egyetlenkéjét, akit azért sem­miért oda nem adott volna so­hasem. Enikő, félig lehunyt szemmel, duzzogva, halászó mozdulattal nyúlt széke felé, ahová este le­rakta ruháit, s csak akkor né­­j zeit csodálkozva a napvilágba, amikor a harisnyája lyukas; szá­rába szaladt az ujjócskája. — Hol a friss harisnyám? — csodálkozott, hiszen a mamája minden este átvizsgálta rúnáit nem-e szakadt, gyűrött, pecsé­tes valamelyik. Voltak olyan ruhadabok is, melyeket na­ponta felcserélt, ezek közé tar­tozott a harisnya is. — Anyu! Elfelejtettél nekem tiszta harisnyát kivenni. — Lehet!! — kiáltotta egy másik szobából a kérdezett, s befele ezt mondta: — Most kez­dődik a tánc! —- Elkések! — zsörtölődött Enikő. — Segíts magadon és végy elő másikat! iMa, nem érek rá. Ilyen még sohasem történt meg. A kislány elcsodálkozott, ' de mégsem vett fel másik ha­­! risnyát, felhúzta a szakadtat. Bejött a mama. Látta, hogy gyermeke mosdatlanul szedi magára a tegnapi holmiját és közbe fújtat, mint egy mérges kutya. Végre kinyiögte: — Az új ruhámat szerettem volna felvenni, amit liimezeL — Majd, ha több időm lesz, akkor befejezem. Tegnap este fennmaradtam, befejezhettem volna ugyan, de van egy na­gyon érdeikes könyvem és gon­doltam előbb elolvasom azt, majd azután megvarrom. E- gyébként is, néhány kötényt kell magamnak, vari-jak előbb. Neked van elég ruhád, most én következem. Enikő, síráshoz közel ment, a máskor jó anyai gondoskodás­sal megtérített reggeliző asz­talhoz. Ma, csak; apjától meg­maradt ételek nyomait találta, más semmit. A gondos bepak­­k/olt tízórai csomagocska is hiányzott. Nem akart hinni sze­meinek. — Nem kapok reggelit? — érdekődött megszeppenve. — Dehogynem! Miért ne kap­nál? Mától fogva magadnak kell elkészíteni. Nekem sem csi­nálja meg más. Cselekedj végre magad is. — Bezzeg a papát, azt ki­szolgálod! — gúnyoskodott szemtelenül. — Enikő! 'Ezt a hangot még­­egyszer nehogy elővedd. Édes­apádra, soha megjegyzést ne merj tenni! Sem rám! Amíg mi látunk el mindennel amire szükséged van, addig (követned kell kivánságainkat. Szolgáld ki magad! Enikő megszeppent! Neki lá­tott az iskolai holmijának be­­pakkolásához. össze-vissza kényszeritte bele, a szépen be­kötött könyveket, füzeteket. Persze nem sikerült, úgy, mint ' amikor a mama rendesen egy­­í máshoz igazítva csomagolta. Morgott valamit, lehet, hogy az volt a köszönés. Ma, először, nem puszilta meg édesanyját. Vissza se nézett az ajtóból, ment, mint egy széltől borzolt kócos szalmakazal, fésületle­nül, rendetlenül. Bogáncs ku­tya, nem kisérte, mint máskor. Barátságtalanul ránézett keser­vesen sírva fakadt és fogadko­­zoit: — Anyukám! Édes anyukám! •Szeress engem újra anyuci! — Enikő! Enikő! Lustazsák! Ébredj! Felkelni! Siess, siess! Valami rosszat álmodtál? Bor­zalmasan sikoltoztál kislányom. Enikő, kiperdült szép csipkés ágyából é;s szorosan átölelve, könnyes arcát édesanyja vállá­ra szorítva, ő is kérdezte: — Álmodtam? Lehet anyu­­cikám! De úgy-e még szeretsz? — Hogyan kérdezhetsz ilyet? Természetes az, hogy a szerete­tem mértékét magatartásod be­folyásolja. De most gyorsan a fürdőszobába, én addig elkészí­tem a pirításodat úgy ahogyan azt te szereted. Te! Te kis lius­­tazsák! Mari, 1975. (Folytatás az 5. oldalról) elölről az egészet. A vizsga si­keres letétele után írást adnak arról, hogy a jelentkező jogo­sult a vadászjegy kikérésére. a* ^ A legalacsonyabb fizethető mukabér tartományonkint vál­tozik. Jelenleg ez a helyzet: British Columbiában 02.50, Ma­nitobában 02.30, Ujfuiidlandon $2.20, Nova Scotiában $2.25; 'Prince Edward Maiidon $2.05, Quebecben $2.30, tíaskatche­­wanban $12.50, Északnyugati Területeken $2.50, Yukonban $2.30, Albertában ($2.'2:5-iői) július 1-én $2.5ü-re emelkedik. New Brumswickban, szintén jú­lius 1-én, $2.15-ről $2.30-ra. On­­tarióban (május 1-én) $2.25-ről $2.40-re. A “MonSheong Home” már­ciusban nyílott meg Torontó­ban. A maga nemében az első otthon kínaiaknak. A 65 ágyas otthon cime: 36 D’Arcy St. Tel: ! 363-3762. A Ceiziusé a szó — április 1-e óta — egész Kanadában. Az át­számítással egyelőre még nincs tisztában. Ezért a newfcomu­­landi Director of Metric Con­version, A. J. Cochrane azt ja­vasolta: “Gondolkozzunk a mé­terrendszerben ahelyett, hogy ide-oda számolgatnánk/’. “El kell képzelni, hogy a 30 fokos meleg, nagyon szép, kellemes : időjárás, 20 fok kellemes tava­­j szí hőmérséklet és a legkelle­­j sesebb szobahőmérséklet, 5 fok j enyhén hideg téli nap és mínusz I 10 fok rendkívül hideg.” A Celzius skálán 26.3 volt a leghidegebb, amit Kanadában valaha is mértek, a Yukonban, Snag helységben. A legmaga­sabb hőmérséklet, a Saskatche­wan! Yellow Grass-on, plusz 45 fok C volt. Az időjárás jelentéssel kap­csolatos legközelebb változta­tásra szeptember 1-én kerül sor, amikor is már milliméter­ben adják meg a -csapadékot. Ht tfi Manitoba 500,000 ezévi, színes országúti térképet bocsájtott forgalomba. -Szerviz állomáso­kon, kereskedelmi kamaráknál, Manitoba más tartományokban levő turista irodáinál. írásban erről a cimről lehet kérni: Tou­rist. .Branch Manitoba Tourism, Recreation and Cultural Affairs Department, Winnipeg, Manito­ba. * * * Tájékoztató könyvecskék kaphatók airról, hol töltsük a vakációt. British Columbiában 1975 BC Tourist Directory a cime, kÄzel 2 ezer hotelt, motelt, táborhe­lyet sorol fel és emiitést tesz arról io, hogy hol, mikor V3U valami megtekintésre méltó e­­semény, nem is beszélve termé­szetesen a nemzeti parkok.: ól. Kapható: Department of Travel Industry, Parliament Bldgs. Victoria, B.C. V8W 2iZ2. hi 1/84-es oláh vérengzés és a zsidók (Folytatás az első oldalról!) oláh lázadásnak a rugója az o­­láh nemzeti öntudat ébredésé­ben keresendő — az Európa­­szerte létezett “jobbágyelnyo­­más” csak jogcím volt hozzá —, amit II. József gátlás nélkül a­­zónnal kihasznált a reformjai megvalósítását gátló magyar nemesek ellen és csak akkor verette le, mikor a lázadás már a birodalom érdekeit kezdte ve­szélyeztetni. Hoigy ez mennyire így van, az bizonyítja a legjob­ban, hogy a románok ezt a 3 véreisikieaü bandavezért “nem­zeti hősként” tisztelik és emlé­küket Gyulafehérvárott szolbor­ban is megörökítették. Hogy aztán ennek a tömeg­­vérengzésnek egy-két zsidó ! kocsmára» is áldozatul esett, azon egy pillanatig sem lehet csodálkozni, különösen ha meg gondoljuk, hogy a falusi zsidó kocsmárosok voltak a legutób­bi időkig a nincstelen paraszt­ság legkegyetlenebb vámszedői, j Éppen itt lenne az ideje, hogy : a szabad földön élő magyar tör­ténészek a szabaddá vált bécsi levéltárakban végre feltárják és tisztázzák enneito a véres oláh magyarirtásnak a hátterét. j. Végül még csak annyit fűzök hozzá, hogy az erdélyi zsidók, akik békés, biztonságos életü­ket, szaporodásukat és. felemel­kedésüket a magyarságnak kö­szönhetik, feledve a román vas­­gárdisták és lAntonescu töme­ges zsidóirtásait (4), ma a .sovi­niszta, kommunista Romániá­nak s a hatalmi hóbortban szén védő, magyarirtó Ceausescu­­nak szabad földön ők a legha­tásosabb szószólói és propagá­lói. Csikménasági. Megjegyzések: 1) Miskolczy Gyula: Magyar Történelem, Kossuth Kiadó. 1957. (237.0.); 2) Málnási Ödön: A magyar nemzet őszinte története, Mün­chen, 1959. (87.0.); 3) Csikménasági: Oláh vé­rengzéseik Erdélyben (Virrasz­tó 111. évf. 1. sz.) K.M.Ujság,72. május 5-12.S.Z.) (Lásd: Szalay- Baróti: A magyar nemzet tö - ténete, Bp. 1898.); 4) Csikménasági: A filosze­mita románok. (Virrasztó, I. évf. 4. sz.) — Jeligés levelet kUdó továbbit Árban V* Eredményben KICSI J NAGY ■ i APRÓHIRDETÉSE Egy számában közlés ára 91.26, három számban $3.00 SZIGORÚAN ELŐRE FIZETENDŐ AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! KERESÜNK, olyan magyar fiatalem­bert, 25 éves korig, aki szeretné ki­tanulni a hentes mesterséget. Jelent­kezők további felvilágosításért Írja­nak magyarul: European Meat and Sausage Co., 533 Burrows Ave„ Win­nipeg, Man. R2W 2A5 17-9 Romlik a jugoszláv kapcsolat a Szovjet felé TANITÓMESE (Folytatás az első oldalról) Ajándéknak, minden alkalomra alkalmas könyv Hámory Várnagy Dalma kiváló írónő munkája. HOLDRAKÉTA cimii, 217 oldalas könyve, 25 elbeszélést tartalmaz. Megrendelhető $6.£0 előzetes beküldécével. MUSIK STUDIO MARL, 437 MARL Wienerstr. 45. Erdg. 3. T 6289 -— West Germany, — vagy a K.M.U. 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 236. Canada cimen. nak) meri nevezni! — Sőt mi több, saját népe előnyeit nézi! S ennél a pontnál eljutot­­' tunk egyszersmind a válaszhoz ' is. Eljutottak a válaszhoz leg­alábbis mindazok, akik megis­merték részben saját bőrükön, részben harminc, év történelem­­oktatásából a demokráciák iga­zi arcát. Egy politikai irányza­tot, egy .korszellem és szellemi­ség való ábrázatát, melynek egyre kevesebb köze lesz a sza­badsághoz, szabad akarathoz és szabad elhatározáshoz. Ho­gyan is akceptálhatná tehát egy gyökeréig romlott, erkölcsileg, szellemileg és testileg elkorcso­­siult ideológia más egészséges, mert a Nemzetből, a Népből táplálkozó ideológiák létjogo­sultságát? ! Mert az a demokrácia, mely­nek ma már farsangszerüen ha­tó jelmezében napjaink “nagy demokratái” tetszelegnek, sem­miben sem hasonlít immár ah­hoz a népakarathoz, melyből le akarnák vezetni jogaikat, cse­lekedeteik igazát, j Az a demokrácia meghalt, el­­! pusztult a nemzedékek során, heledőlt saját kardjába: a sza­badságba. S az utódok, a sza­badosság lovagjai, már csak a romlás csiráit képesek terjesz­teni úgy saját soraikon belül, mint a világ népei között! Semmivel sem veszéijte'e­­nebbek a bolsevizmus diktatú­rájánál, sőt még annál is ve­szélyesebbek, mert tlőször mor­­fiumos kábulatba döntik áldo­zataikat, mielőtt a baloldali dik tatúrák hóhérainak és rabszol­­gahajcSárainak kiszolgáltatnák őket. Portugália, Olaszország. Nvu­gatnémetország, Vietnám, Ko­rea, Kambodzsa egy-egy állo­mások mind az amerikai de­mokrácia szemforgató “segély­­p ro g.: am injában’ ’. Mintha a világ népei nem tudnának segíteni önmagákon sokkal tisztább eszközökkel, mint amilyeneket a nyugati demokráciák kéretlenül felkí­nállak, vagy ha kiéli felerősza­kolnak! Mintha a saját Népbe, Nem­zetbe vetett bit nem lenne cél­­bozvezetőbb, mint a viiágipol­­gárság eszméjének vészes vér­szegénysége! A gazdasági közösség Euró­páját, a pénzre, profitra épült európai közösséget csak a “ha­zánk Európája” mentheti meg a megsemmisüléstől, miután úgy a nyugati, mint a keleti politi­kai rendszerek és demagógiák az emberiség csődjéhez vezet­tem. Egyik “világtábor” sem hi­vatott aura, hogy a jövő világ­­kultúrájának hordozója legyen. Ennek az erőnek újra kell szü­letnie a tisztaság, az erő és a becsület égisze alatt! Olyan jelszavak alatt, me­lyeknek. való értelmére ma már alig-alig emlékszik a világ. S mig ez meg nem valósul, nem szabadulhat meg az embe­riség a Vietnámhoz hasonló tragédiáktól, s az ártatlan pol­gári lakosság százezreinek bar­bár lemészárlásától. Ameddig a politika egyet je­lent az árulással! HA MIG VAF E ÉGEDVE LAPU KKAL. MÓNIJA EL MÁSNAK... HA PANASZA VAN, — IRJDN NEKÜNK! (Folytatás az első oldalról) 1944-45-ben a saját erejéből szabadította fel önmagát. Tito megemlítette azt is, hogy7 “1943-ban Dimitrov Sztálinnál egyetértésiben megkért engem arra is, hogy intézazek felhívást az összes európai kommunista pártokhoz, hogy azok is csat­lakozzanak a fasiszta ellenes harchoz. iMa viszont minket a többiekkel egy kalap alá vesz­nek, még a fasiszta Bulgáriával is, melynek csapatai 1944 szep­temberéig- nemzeti területünk egyes részeit megszállva tartot­ták.” Tito szerint az a módszer, a­­hogyan a szovjet marsall az e­­seméiiyeket bemutatta, egyenlő a történelem meghamisításával. S hozzátette, hogy ezt nem fo­gadhatja ei, mert így megsérte­né az egymillió hétszázezer, há­borúban elesett jugoszláv hős emlékét. Titó a bulgár hadseregnek a háború utolsó szakaszában tör­tént részvételéiről is beszélt. Ez a téma hetek óta heves vita tár­gyát képzeli Szófia és Belgrad között, mert a bolgárok — a szerbek nézete szerint — olyan érdemeket tulajdonítanak ma­guknak, melyek nem jogosak, így a bolgárok) azt állítják, hogy csapataik szintén részt vettek Jugoszlávia felszabadítá­sában. Ezzel kapcsolatban Titó egy eddig ismeretlen tényre is fényt vet. — 1944 végén, mikor Bulgária már kapitulált, Titó a Szovjetunióan tartózkodott. Ek kor kérték fel arra, hogy egyez­zen bele, hogy bulgár csapatok is részt vehessenek jugoszláv területen lefolyó hadműveletek­ben'. “Az első pillanatban hall­gattam, — mondta Titó — azonban pár nappal később, mikor a bulgár vezetők megje­lentek, s megismételték kérésü­ket, Titó megadta beleegyezé­sét. Ezekután jelent meg a bul­gár haderő Jugoszláviában, majd a szovjet hadakhoz csat­lakozva Magyarország felé in dúlt. “Külömben én .nem hallottam soha arról, — jegyezte meg Ti­to — hogy a bulgár hadsereg kemény harcokat vívott vol­na .. Árgus — Párizs. LEGÚJABB MAGYAR KÖNYVEK, új­ságok, hanglemezek, 8 Trhck Tapek, ajándéktárgyak, kézimunkák, kerá­miák, importált tésztafélék, magyar papi-ika, (háztartási cikkek, darálók, mérlegek, stb., állandóan kaphatók, IKK A küldemények Magyarországra, TUZEX 'Csehszlovákiába, lei Romá­niába küldését vállaljuk. Címünk: Hungarian & International Book Store. 545 Sargent Ave., Winnipeg 2, Man., Canada. — 31 ÉVES, 170 cm, magas, barna, ma­gyar orvosnő keresi magyar férfi is­meretségét házasság céljából. Fény­képes leveleket kérek. Válaszokat: "Családi élet” jeligére a Kiadóba kérem. 18-20 KERESEM Székely Tibort, született Kiskundoroz&mán 1930, anyja neve Fodor Gizella. Aki tud róla, kérem értesítsen a következő cimen: Csípő Béla, 207 French St., New Brunswick. N.J. U.S.A. 08901. 1S-20 ÓHAZÁBA SEGÉLYT az 1KKA utján A LEGGYORSABBAN ÉS LEGMEGB1ZHATÓBBAN A KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6) TOVÁBBÍTJA szeretteinek Cimenkénti rendelések után $10-ig 50 cent, $25-ig $1.— és $25-tő! felfelé $1.50 az IKKA kezelési költ­sége. A U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 1% mellékelendő. M E G R E N D E L Ö -1V KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldjék t v bb) részemre a KANADAI MAGYAR UJSÁCOT. Kanadai Magyar Újság ...... $ Képes Nagy Naptárunk ($2 01) . $ .... 1 Sajtó Alap.............................................$ . . . 1 Összesen: $ i Név: ..................................................... ........................................ Cím (utca, ház-szám, vagy Box): ..............._................................. Város és tartomány: ...................................................................... A Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: agy évre $12— félévre $6.50, Kanadán kívül $13.—, félévre $7.—. )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents