Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-09 / 19. szám

Ha minket is elfúj a sors zivatarja, Nem tesz az istennek soha több magyarja SZTRÁJKOK GÁTOLJÁK AZ INFLÁCIÓ-ELLENES KÜZDELMET Winnipegen állítják fel a kanadai légierő főhadiszáilásái WINNIPEG, Man. — James itidhardson honvédelmi minisz­ter az elmúlt csütörtökön klözöl te, hogy a Canadian Air Com­mand főhadiszállását még eb­ben az évben Winnipegen fog­ják felállítani. Az uj parancsnokság vezető­je William Carr altábornagy, a vezérkari főinlök volt he­lyettese lesz, akinek parancs­noksága alá tartóénak a repü­lők, öseedolgozva a Que.-i Sí. HiUibertben levő Mobile Com­mand gyalogsági, — valamint a Halifaxban állomásozó ten­gerész párán cs n o ks ággal. — Munkába álltak a postások Montreáíban Az ottawai parlament által javasolt törvény dacára tovább sztrájkolnak a montreáli kikötő rakodó-munkásai - Elhárították a rendőrök sztrájkját Montreáíban Ezrével gyilkolják politikai ellen­feleiket a kommunisták Cambodiában OTTAWA, Ont. — >A pai la­ment április 23.-i ülésén elfoga­dott javaslatot a főkormáinyzó szentesítette és igy törvényerő­re1. lépett. Ennek alapján a mont reali és québeci kikötő munká­sait a sztrájk megszüntetésére utasították. A rakodómunkások szakszervezete, a tagság szava­zata alapján megtagadta a kor­mányrendelet teljesítését s to­vább sztrájkol. Az ottawai kormány a hírek szerint a hét végéig vár ana, hogy a szakszervezeti vezetők és a tagság megváltoztassa el­határozását, s azután bírósági ítélettel fogják sújtani az el­lenszegülőket. A - montreáli levélkihordók sztrájkja a hét elején végétért, s a felhalmozódott küldemények elosztása és kézbesítése, ha las­san is, folyamatban van. Jó hírként könyvelik el azt, hogy a momtreáli rendőrök terv be vett sztrájkját sikerült elhá­rítani és a szolgálat a rendes' mederben folyik. Az infláció-elleni küzdelmet a kormány törvény hozással i­­gyekszik megerősíteni. — Végétért a Commonwealth konferencia Jamaicában KINGSTON, Jamaica. — A Commonwealth országok veze­tői, minden tagállamot érintő kérdések megtárgyalására gyűl tek össze. Hirek szerint a véle­mények több kérdésben megosz lottak. Kanada részéről a tárgyalá­son Trudeau miniszterelnök tér jesztett be értékes javaslatokat, majd hozzájárult, hogy Guyana külügyminiszterét, a 47 éves Schridath Surendranath Rám­páit válasszák'meg főtitkárnak, Arnold Smith helyére. — Tito elsőszámú partnere most is Moszkva MOSONYI ÁKOS: ARANYAPRATHET, Thai­land. Mintegy 600 külföldi­nek sikerült kimenekülnie Cam bociiá fővárosából, kik az el­múlt szombaton átlépték Thai­land határát. Beérkezett jelenté sek szerint, a Cambodiát elfog-ARGUS (Párizs) jelenti: iáit kommunisták ezrével gyil­kolják le politikai ellenfeleiket, s velük együtt feleségeiket is. A menekültek között számos kanadai is van, de legnagyobb résziben franciák, kik a francia követségre menekültek. — Mit tárnak föl a bánatos bűvész könnyei! Akik már kigyógyultak a marxizmusból Különös viszontagságon ment keresztül egy kis csoport csilei honpolgár, kik magukat a “szocializmus nagy barátai­nak’’ tartották s ezen a elmen Pinochet tábornok megengedte nekik, hogy elhagyják Csilét. — Miután néhány hónapot eltöl­tőitek az egyik keleteurópai országban, gyorsan menedék­jogot kértek — Svájctól. Egy másik, szintén csileiek­­•ből álló csoport, szintén kiutaz­hatott a mai rendszer beleegye­zésével, — amihez hasonló in­tézkedés- a keleti államokban ismeretlen, kivéve a szovjet zsidók esetét — s Romániában telepedett le, — ahonnan azon­ban nemrég kiutasították. Ro­mániából Berlinbe mehettek, -— ott pedig az volt a legsürgő­sebb dolguk, hogy átmenjenek a “rohadt” nyugati szektorba, a kapitalisták közé. Ott azon­ban a nyugatnémet hatóságok kissé haboztak, hogy megad­ják-e nekik a menekült státust, — hiszen nem volt náluk sem­mi személyi okmány, — no meg a múltjuk sem volt bizalomra gerjesztő — elkskor viszo.it ezek a meggyőződéses kommunisták azzal fenyegetőztek, hogy meg­ölik gyermekeiket, ha nem en­gedik át őket Nyugatra. Hát igy fest a csileiek marx­izmusa. . . A kommunista rend­szer alatt eltöltött idő s az ott .személyesen átélt tapasztalatok nyilván faigyógyitották őket a marxizmus betegségéből .. . Kissinger kilencedik közelke- Ieti béke-utazgatása az előrelá­tott kudarccal végződött. — A kudarc nem annyira Izrael1 tár­gyalókészsége hiányát, mint in­kább a USA külpolitikai erély­­telenségét bizonyítja: nem al­kalmazni semmiféle kényszert Izraeli álláspontjának módosí­tására. Aliiig Sadat talán hitt a “kislépéses” megoldásban, addig Damaszkusban, de má­sutt is az arab világban kétked­ve várták az eredményt. Joggal, mert Tel-Aviv és Washington már régóta megegyezett a sze­leposztásban és a jelenetezé­­sekben. Izrael tulajdomkép nem is a­­kart békét, inkább csak hosszú fegyverszünetet, — ha lehet 5-7 évre kitolva a döntést . . . Ad­dig sok viz folyna le a Jordánon és Sina homokja belepné a be­tegesen nagyranőtt önbizalmon esett jomkippuri csorbát. Az olajkrízis is valamilyen íormá­­maii megoldást nyerve, meg­fosztaná az arabokat e félelme­tes fegyverüktől. Továbbá is­in ételt l JS A-f e g y ver száll itás ok - tol megizmosodva, ä régi idők dicsfényében folytatnák terjesz­kedésüket az arab népek rová­sára. Csoda-e hát, ha Jomkippur óta sokan Izrael-USA összjáté­­kát lator-cinkos viszonyként ér- 1 telmezik? A világ békeszerető népei igy méltán is joggal ké­telkednek a USA közelkeleti bé­kítő szándékában. Ugyanekkor a nemzetközi .sajtó világszerte a USA jelentős tebintélvvesztesé­­géről és egyre komorabb elszi­geteltségéről tudósit. Az évek óta tartó, idültté vált infláció (Folytatás a 8. oldalon) Lapzártakor közölték Bécsből, hogy Mindszenfy hercegprímás 83 éves korában meghalt. Szovjet tolyóiral Magyarországon PÜNKÖ5TI GONDOLATOK! Forradalmai akarunk Uram...! Forradalmai! Szovjet irodalmi folyóirat je­lenik meg Magyarországon áp­rilis másodikától, ami valójá­ban a több nyelvű Szovjetszka­­ja Literatui'a magyar változata. A Szovjet Irodalom- nem egy­szerű fordításban közli a leg­újabb szovjet müveket; “a ma­gyarországi igények és kiadói gyakorlat figyelembevételé­vel” szerkeszti Király István pro fes.H/.or. Külön rovatban ma­gyar szerzők fejtik ki vélemé­nyüket szovjet kollégáikról, vagy elvtársaikról s alkotásaik­ról. Az első szám olvasóit Kádár János köszönti. INGYENES GYÓGYSZER Á QUEBEC! öregeknek LINDA DIEBEL (Canadian Scene) — Január 1-én lépett érvénybe az a ren­delkezés, melynek alapján in­gyenes gyógyszer jár azoknak, akik kapják az öregségi jutta­tást és kiegészítést. Minden il­letékesnek kiküldték a szüksé­ges igazolványt. Ezt alá kell Írni és biztos helyen, tartani, hogy a medicare kártyával e­­gyüít gyógyszervásárláskor be­mutathassuk. A mostani kártyát szeptem­berben kicserélik és azt köve­­tőleg is minden esztendő szep­temberében másikat adnak. Csak olyan gyógyszer ekre vonatkozik, amelyek szerepel­nek a hivatalos listán. A programmal kapcsolatos további felvilágosítás erről a címről kapható; Registrati n and Correspondence Section, j Operations, branch,drugs, P.O. ! Box 6600, Quebec, Quebec, , OIK 7T3, vagy a következő ! québeci telefonszámokon; 4.18- | 529-65-31 (Montreáíban pedig) i 514-878-9-261. j A kártyáén forduljunk e r j a címre: /Minister of Social Af­­j fairs, Social Aid Branch, Drag j Eligibility Division, 1005 Che­­| min-Ste-Foy, 5th Floor. Quebec, Quebec, G1A 1C1. Az . öregségi juttatás; kiegé­szítésével kapcsolatos tájékoz­tatásért írjunk erre a címre: Regional Director of Old A,,e Security, Department of Natio­nal Health and Welfaie, P.O. Box 1816, Quebec, Quebec, G1K 7L5. VILÁGFORRADADMAT, A­­MELY A TE SZENTSÉGE, S SZIVEDBEN fogant meg elő­ször, amikor, az első tanítvá­nyaidat tanítottad. Te már ak­kor tudtak Szent Forradalmad erejét! —1 és mi tudva-tudjuk, hogy kezedben van újra a né­pek és országok sorsa ... de azt is tudjuk, —- évezredek tör­ténelmén át, — hogy milyen gyógyithatatlanul beteg az: em­ber — a korszakát élő és alakí­tó em-bo. — a TE forradalmi tüzed nélkül. Hányszor kiáltottak fel a századok nagy gondolkozói is: vagy nincs, vagy alszik az Is­ten ... ! •Nézzetek szét a világban. Milyen irtózatos erejű keresését látunk mindenütt. A magán­életben, az iskolák, az egyete meg életében, a politikában, a nemzetek és a világ életében! Hogy recseg-ropog minden e - reszték . . . Hogy sülyed a ha jó . . . ! A hajó, melyet a gő­gös emberi tudomány ácsolt és amelynek orrára kaló. l die ó: tűztek a sokszínű filozófiát! Forradalom! ... Forradalom!... Forradalom a Világ-ember;-ő­­géért! Forradalom a Megújho­dásért! . .. \Z UJ-EMBERÉRT! FÓRRA DALOM. a Világ-meg­újhodásáért! Forradalom a kor­szak VEZETŐ-EMBEREIÉRT! . . • VEZETŐKET, VEZETŐ­KET adj URAM!. . . VEZETŐ­KET! .. . FORRADALOM . . . mozdul már a világ visszhangjában is. FORRADALOM, VÍLÁG-FOR* RADALOM! . . . Igen, ez kell nékünk, — szegény emberiség­nek. És a cserkész-filozófus nagy megnyugvással látja, hogy a világ-méretű zűrzavar csúcsán már nem a nagyhatal­maik versengése az igazi szerep­lő, hanem az UJ-VILÁGLÉLEK vajjúdásos kialakulása. A KOR­SZELLEM dolgozik már itt . .., de hogy dolgozik! A KORSZELLEM, hogy az UJ VILÁG DIADALMASAN MAGÁRA ISMERT EMBERE MEBSZÜLETHESSEN.. ! EM­­BERRÉ-VÁLAS ENNEK A KORNAK A GÉNIUSZA! Emberré-válni, az örök kap­­csiolatok-krisztusi-útján és szol gálni ISTENNEK és Embernek (Folytatás az 5. oldalon) ANYÁK NAPJÁN Ha a sors tehozzád bármilyen kemény, — Földre sóit a bánat, elhagy a remény, — Tűz perzseli búzád, viz viszi tanyád, — Mégis gazdag vagy, ha van édesanyád! Mig az ő két szeme rajtad őrködik, — Életed egét a felhők nem födik, — Leimádkozza rád a nap aranyát! Óh, de boldog is vagy, amig van anyád! S ha a lelke egyszer égi útra kél, — Minden éjjel hozzád újra visszatér, A vigaszt, az álmot ő csókolja rád! Akkor se vagy árva, ha már nincs anyád! K. Tóth Lenke (Németország nagy hetilapja, a Münchenben megjelenő BAYERN-KURIER április 19.-Í számában a lap keleteurópai szakértője Alex PÉTER nem hisz az egyes nyugateurópai lapokban megjelent hűeknek, ’ melyek a Szovjetunió és Tito | közti állítólagos ellentétekről adnak jelentést. A tekintélyes j újságban megjelent cikk teljes 1 niagyar fordítása igy hangz ik:) ! Lwmal Bijcdics • jugoszláv miniszterelnök a múlt (léten Moszkvában tett látogatást. A hivatalos út célja az volt, hogy a Szovjetuniótól újabb pénze két kaphasson Jugoszlávia. Bi­­jedics és' Koszigin zárómegál­lapodást írtak alá, mely atom­erőmüvek, közlekedési eszkö­zök és hajók építésére iiányu- 1 ló együttműködésre vonatko­zik. Azt még nem lehet tudni, hogy az oroszok megvál­toztatták e az 1972-ben Jugo­szlávia részére nyújtott hatal­mas hitelkeret feltételeit. Az akkori megállapodások szerint 1973 és 1980 között Ju­goszlávia 1 milliárd dollár hitelt fog kapni, melynek első rész­lete 540 millió lesz. Azt azon­ban nem lehet tudni, hogy a jugoszlávok képesek lesznek-e. a hitel megadásának feltételeit teljesíteni. Ha ugyanis egy jugoszláv vállalat szovjet hitelt akar i­­génybe venni, ugyanolyan érté­kű dinár-fedezettel kell rende1- keznie. Ha viszont megvan ez a dinárösszeg, akkor a hitel szük­ségessége válik bizonytalanná. Másrészt a nyugati államok kedvezőbb hitelfeltételeket biz­tosítanak Jugoszláviának, mint a ‘Szovjetunió. Bonn pld. egy milliá:d DM tökekölesönt adott Belgrádinak igen kedvező félte­lek melleit: 2%-os kamatláb­bal, 30 évre, ebből az első 10 évben nem is kell törleszteni. Moszkva még álmában sem gondolhat ugyanilyen feltéte­lek nyújtására. Ha azonban valaki azt kép­zelné, hogy az ilyen előnyös hitelekkel Jngosz áviát közelebb lehet hozni Nyugathoz, — sú­lyosan téved. A nyugati sajtó­termékekben nemrég megjelent olyan hirek, mely: k szerint a szovjet-jugoszláv viszony rom­lott, cs k azt bironyitják, hogy a jugoszláviai helyzetét Nyuga­ton igen rosszul ismerik. Ezzel kapcsolat'can hivatkoznak Tito marshall Szkopljében elhang­zott beszédére, melyben név­megjelölés n/T ül — Iván Ja­­kubovszkij szovjet marshallt támadta meg, miután a varsói paktum hadainak főparancsno­ka a jugoszláviai partizánmoz­­galomnak a Hitler ellen folyta­tott harcban szerzett érdemeit lekicsinyelte. Titonak e nyilat­kozatát úgy értelmezték, hogy Belgrad és Moszkva között fe­szültség áll fenn, s; ez annak a jele. Ez a feltételezés azonban naivnak tűnik. Egy Jakutiovsz­­kyra tett névtelen célzást még­sem lehet ugyanis Moszkva el­leni kotnply tábiuiiíLaak tok in­teni. Annál kevésbé, mivel Tito most Moszkvától anyagi segít­séget vár, amiért pe.sze drága ideológiai árat lesz kénytelen fizetni. Ha pedig a mai “táma­dást” a régebbi mérges össze­tűzésekkel hasonlítjuk össze, a következtetés önként adódik: Titonak erőfeszítésbe kerüli, hogy Moszkvát óvatosan meg­érintse, de úgy, hogy ez ne kelt­sen feltűnést. Egyébként azon kijelentése, hogy a jugoszlávok egyedül is képesek voltak Hit­ler ellen harcolni, — Moszkva segítségét be nem várva, — megfelel a tényeknek. A háború alatt Titót sokkal inkább támogatták az angolok (Folytatás a 8. oldalon) Külső Munkatársainknak tiszteletpéldányként kiküldet­tük az elmúlt hetek folyamán a winnipegi Canada Press Club által kiadott “The Multilingual Press in Manitoba” cimü köny­vet, amely magába foglalja a prérifővárosban levő ethnik új­ságok történetét és a kanadai kultúrának a bevándorlók álta­li fejlesztését. Fogadják szere­tettel lapunk nívóját emelő ön­zetlen munkatársaink, akik fa­junk igazának védelméhez érté­kes cikkeikkel hozzájárulnak. Még kapható 1975 Képes Naptárunk. Ára: $2 ELŐFIZETŐINKHEZ Mivel a Postaigazgatóság leg­utóbbi rendelete alapján csak azon egyének újságja részesül szállítási kedvezményben, akik­nek előfizetése rendezve van, — felkérjük előfizetőinket, vesse­nek egy pillantást lejárati dá­tumukra, s ha hátralékba van­nak, rendezzék előfizetésüket. Nekünk címlistát kell küldeni a postának, s ha előfizetésük le­járata meghaladta a 3 hónapot, a posta megvonja a kedvezmé­nyes szállítást. Igy nem tehe­tünk mást, azoknak lapját kénytelenek leszünk leállítani. Kérjük tehát, nézze meg le­járati dátumát, s ha szereti la­punkat, a lejárat előtt küldje be előfizetést! Kiadóhivatal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents