Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-02 / 18. szám

6

i

Winnipeg, Man. 1975. május 2.

ORVOSI TANÁCSADÓ

A narkománia veszélye a terhes nőkre és magzataira

Világszerte dlszaporodott a naík'ománia, a különféle narkokumok, mérgező anyagok ihasználata és ezzel1 meggzaporodottak e káros szenvedély által okozott egészsági károsodások is. Mivel az utóbhi években a narkománia egyre többi hódolót szed a fiatal nők között is, nagy gondot okoz ez a kéudés a ginekológusoknak, szülészeknek és g y e r m e kgy ógyász oknak is. Különösen a magasabb életszínvonalú, fejlett ipari államokban jelent e káros szenvedély nagy és nehezen megoldható egészségügyi problémát, amelynek megoldásán az egészségügyi szex-veken kívül részt kell vállaniuk a társadalmi szervezeteknek is, hiszen nemcsak egyéni1 problémáról, tragédiáról, hanem társadalmi jelenségről van szó, amely a szó szoros értelmében veszélyezteti a fiatail (generációkat és az egész társadalmat.

Bizonyos mértékben narko- ( mániának kell tekintenünk a j nikotinizmust, amely különösen az alkoholizmussal párosulva nagy veszélyeket rejt magában. Sajnos világjelenség., hogy a fiatal generációk, a tévesen értelmezett emancipáció és egyenjogúság értelmében egyre nagyobb mértékben válnak az alkohol, nikotin, kábítószerek és egyéfab káros szenvedélyek rabjaivá. Tudjuk, hoigy a szenvedélyek veszélyesek a felnőtteknél is, akiknél már befejeződött a szei-vezet fejlődése, növekedése, de még ennél sokkal nagyobb veszélyt jelentenek e káros anyagok a fiatal, fejlődésben levő szervezetekre, nem is beszélve a magzatra, az olyan anyák méhében, akik e káros szenvedélyek rabjaivá lettek és nem tudnak tőle megszabadulni még akkor sem, ha nagyon jól tudják, milyen károsodást okozhatnak a szivük alatt hordott emberpalántában. Az orvosi gyakorlat bebizonyította és állandóan újra bebizonyítja, hogy a nikotinista és alkoholista nők gyermekei nagyon gyakran koraszülöttek, általános születési súlyuk alacsony és általában sokkal kissebbek és idegesek, mint maguk a szüleik is. Ugyanez mondható a a narkomannok gyermekeiről is. Nagyon gyakoriak az ilyen terhes nőknél az elvetélések, koraszülések, veleszületett hibák, szellemi és testi elmaradottság, ami a későbbiekben is csak nehezen kori igáriható kóros elváltozásnak számit. A statisztikák arról tanúskodnak, hogy egyes narkotikumok krónikus használói, ha történetesen terhes nőkről van szzó egyúttal, csak minden második esetben szülnék élő újszülöttet, mivel minden második magzatuk ihatva születik. Az élve születendők között is sok azonban a szellemi és idegzavar, a veleszületett szei’vi hibák. Az ilyen gyermekek többnyire nagyon gyengék, átlagos súlyuk és méreteik kissebbek, mint az egész- i séges gyermekeknél észlelitek, a | betegsségekkel szembeni ellenál j lóképességük nagyon alacsony 1 ezért gyakran válnak már az újszülöttkorban különféle fertőzőbetegségek áldozataivá. Minden erőnkkel küzdeni kell tehát a narkománia ellen, hiszen igy nemcsak saját egészségünkért küzdünk, hanem egy egészségesebb generációért és emberi -társadalomért is egyúttal, ami a jövő élet szebbé és egészségesebbé tételének egyik legfontosabb tényezője!

Akkor, ha a szülész és a történetesen jelenlévő gyeimrekorvos az éppen megszületett újszülött sivitóan vékony visítását hallja, majd látja a piciny újszülött vonaglását, testének hideg verítékkel való elöntését, nyögdécselését, görcsös vonaglását, arra is kell ma már gondolnia, hogy e kis ártatlanság anyja a .narkománia rabja lehet és mielőbb ki kell e felől az anyát kérdezni. A narkomániás anya gyermeke mindjár a szülés után azért reagálna a fentit leirt módon, mivel itt a kis testébe már nem kerül a megszokott narkotikum és ennek következtében absztinenciás. Leszokási tünetek jelentkeznek,

! amelyek ellen a kezelőorvos mindjárt a megszületés után kénytelen az ilyen így elmeknek egy kis adag megszokott narkotikumot, nyugtatót, kábítószert adni, mint például a heroin, morfium, vagy methadon. Azután e narkotimok adagjait napról-napra csökkentjük, amig lassan a kis ártatlan szervezettől minden károsodás, kóros tünet nélküli meg tudjuk e mérgező anyagot vonni véglegesen! A nyugaton, különösen az Egysült Államokban nagyon elterjedt methadon használata a terhes nők által: súlyos károsodásokat okoz a magzatokban, amelyek vagy elhalnak SZIRMAI KÁROLY vagy nagyon aprón és gyengén jönnefc a világira. E narkotikum nagyon meglassítja a magzat sejtjeinek .növekedését és a születés után [gyakran vezethet súlyos görcsökhöz. a narkomániás, ártatlan újszülöttek kezeléséről már beszéltem. Fon tosabb azonban a narkomániákus szülők, anyák kezelése. Itt talán a pszichoterápia, a meggyőzés segíthet, vagy az elmegyógyintézetek zárt osztályain végzett szigorú aJbsztineniciás elvonókúra. Sajnos e területen nem nagyon kecsegtetőek az eddig elért eredmények, mivel többnyire szellemileg elmaradt nőkről van szó, akik az egészségügyi felvilágosító munka számára nehezen termő, sziklás tala jnak látszanak.

Itt össze kell fogni az összes társadalmi szerveknek az iskolától kezdve a munkahelyekig, szakszervezetekig és a kórházakig, hogy meggátoljuk a narkománia további térhódítását.

Nagy szerepet kéne itt játszania a icseundőrségnek, aendőrségnék, a bűnüldözései szerveknek, amelyek meggátolnák a káros, anyagok árusítását, esem pészését és gyártást is. Lehet, hogy a drákói rendszabályok e téren is hoznának valami pozitív eredményeket, ha már a rábeszélés, meggyőzés gyenge eszköznek bizonyul. A szigor minden tekintetben elfogadható lenne, hiszen egészségünkről, társadalmunk jövőjéről van szó. A társadalomnak nagyon költséges a markomániából eredő betegek, nyomorékok 'kezelése, akik egy életen át a tái - sadalom parazitái és nem jelentenek pozitívumot a termelésnek sem!

MUDr. Juhász István,

Tiszacsernő.

Majfényi Mihály: Bige Jóska házassága

Majtényi IMJhály szinte sze- nyiire egyéninek, különállókmünk láttára — s az utolsó öt nak!

év alatt nőtt azzá, aki ma: a Vajdaság legnagyobb és legizesebb mesemondója. Különösen. utolsó regényeiben — ezek közt is a Bige Jóska házasságában —, noha már az Élő vízben is többször izelitőt kapunk kialakulóban lévő elbeszélő egyéniségéről s hozzá illeszkedő, sajátos stílusáról. (Csak a kiampirozó kántor ábrázolására kell gondolnunk.)

A múltnak ez a megszépítő vándora, régi vajdasági tájainkon való barangolásaiban, emlékei és élményei közt tallózva, páratlan mestere annak, hogy kell eltüntetni a történettől elválasztó több évtizedes távolságot, s alakjait annyira közelünkbe hozni, hogy ne érezzük elmúltságukat, s íejezetrőWejezetre, fokozódó érdeklődéssel várjuk a velük történő újabb eseményeket és viszontagságokat.

Ezt a meghitt, szinte otthonos közvetlenséget nemcsak azzal teremti meg, hogy közénk telepedve — mint valami csendes pipázgatás közben derűsen emlékező töreg mesemondó -— első személyben meséli el a felidézett történeteket, hanem ahogy látja, szemléli a dolgokat és embereket, s ahogy Írói kifejezésmódjával ezt a sajátos látást ránk szuggerálja.

Elhangzott már oly bírálói megállapítás, mely Mákonyit a mikszáthi hagyományok vajdasági folytatójának tekinti, s benne vele rokon anekdotázó elbeszélőt lát. Aki azonban öszszehasonlitható érzékkel tud olvasni, mennyire másnak látja elbeszélő művészetét, meny-Anyaga megmunkálásában főleg abban különbözik, hogy mélyebben merül a részletek kidolgozásába, és nyelvi képzelete gazdag kombinációival — mit sajátos humorral izesit — a legapróbb, semmiségeknek is érdekességet, jelentőséget tud adni. a kisemberek életének legparányibb részleteit oly figyelmet lekötően tudja szemléltetni, mint egy mikroszkópot kezelő laboratóriumi kutató egy-egy virus-telep csodálatos vegetációját. Ez irásmüvészetének egyik jelentősége.

Majtényit nem lehet unni. A- ki egyszer belekezdett Bige Jóska történetének olvasásába, nem szívesen hagyja abba a lazán összeöltött, de egészében mégis egy keretbe fogott fejezetek olvasását.

írói kedélye — könyve lapjain — meleg derűvel terül szét. Egészséges derűlátása még sanyarú helyzetben is úgy láttatja a dolgokat, hogy olvasás közben mosolyt csal arcunkra. Például, mikor tömlöébeli élményeit meséli el, vagy azt, hogy rohan a tölbíbi finánccal együtt szellős fehér alsóban a bűvös novemberi éjszakában. — Sajátos érzéke van ahhoz, hogy minden helyzetnek magtalálja a komikumát, s azt — anélkül, hogy torzítaná — kifejezésmódján érzékeltesse. Érdemes volna a mulatságosabb fejezetek elemzésével kimutatni, hogy milyen írói -eszközökkel fejleszti a kínálkozó komikumot, s mint nő az a helyzeten túl, kisebb-nagyobb tanulságokkal gazdagítva az élményeiről mesélőt. Amikor például Eíge Jóska a szakácskönyvből felolvasott részletekkel szórakoztatja

— sajátos humorával — cellatársát, vagy a Csutkázzák a Bankót, A rókusi csata és a Korhadt fejfánál melegszünk c. fejezetekben.

A regény a két világháború közti időszakot öleli fel. Miként a Garabonciásban, Bige Jóska

— ez az üres kézzel eleresztett kisember — itt is megpróbálkozik mindenfelé foglalkozással

— tüzkőcse-mpésztől, papirügynökig —, nem vetve meg, a meg nem engedettet sem, hogy fenntartsa magát, ibő alkalmat szolgáltatva az Írónak, hogy őt változatos pályafutása során végigkísérve, tettetett gyámoltalan-ággal leplezett élni akarása, leleményessége, furfangossága történeteivel szórakoztassa az olvasót. Mintha a tétlenségre Ítélt garabonciás-leiket ily kalandos kiruccanásokkal alcarta volna kárpótolni. Mert Bige Jóska közben megnősült,

alkalmazkodott a többi, házasság jármába fogott kisember életmódjához, a nomád kujtorgás helyett megtelepedett, köznapi kifejezéssel: polgár lett belőle, s mint akit az élet többször megpofozott, megcsendesedett, ügynöki pályafutása során tovább' gyűjtögetve az élet megszívlelendő bölcs tanulságait.

Elhangzott oly kijelentés, hogy az iró Bige Jóska házasságában elárulta a garábonciáslelket és kispolgári regényt irt, holott a könyv egyik tanulsága éppen az, mint fárad el sok “szegénység sorsát nyögő” kisember lázadó garaboncias-lelke a megélhetésért folytatott szakadatlan küzdelemben. De idézem az iró fiával kapcsolatban mondott mélabús szavait:

“Vagy Bige éppen, aki tiszta szívvel halad, felháborodik és keresi az igazságot örökké ... s vénségére, hogy úgysem lesz belőle semmi, hiába kereste.”

Kellett, hogy Majtényi a regényt első személyben írja, mert elsikkadt volna az a sok Ízes humorú önvallomás, az a melegség és közvetlenség, mely végigkíséri a regényt befejezéséig.

Majtényi megértéssel és évődő szeretettel ir alakjairól. Ez hozza őket annyira emberközelségbe. 'Minthogy Pige Jóska történetét elmondja, az elemzést jólértesültsége közbeiktatott megjegyzéseivel pótolja. Érzelmi elfogulatlansága teszi, hogy alakjait nem látjuk sem * 2 3 4 5

rosszaknak, sem jóknak, csak embereknek.

Bige Jóska meghalt, életét kioltotta egy katonai fegyvergolyó, a vaksors, mely nem nézi, kit talál, nem olyat-e, aki a legkevésbé szolgált rá. Az öreg mesemondónak nincs mit tovább mesélnie. Azzal sem vigasztal bennünket, iho/gy “a garabonciás itt marad, itt jár mindig a nehéz években, hogy sugdosva, elviselhetővé tegye számunkra az elviselhetetlent”.

Vége a mesének, a pipa kialudt, az öreg mesemondó belefáradt.

Az idő is késő, a kályha kihűlt, mint kihűlt a szív, melyből elfolyt a vér, mikor a katona ráfogta a puskát Bige Jóskára és elsütötte.

SZIRMAI KÁROLY

(1956)

Diószeghy Tibor:

Módosuló bűnök

Eleinte vádolt még a szánk s gátlás nélkül átkot szórt a lélek,

de ahogyan repültek az évek, módosultak bűnök, tévedések, tapsolva a jelen nyomorát ...—

A magyar lóállomány 230 ezer, negyede sportló: a kaposvári mezőgazdasági főiskolán verseny- és sportló szakot nyitottak. A hallgatók többsége ag rármérnök, lovas edző és zsoké.

HALLGASSA!

Az ONTARlól MAGYAROK legkedveltebb tartalmas Magyar Rádióműsorát:

ONTARIO MAGYAR HANGJÁT

Ezúton értesítem Rádiónk tisztelt hallgatóit, hogy adásaink óra ideje és adásaink napja, a tél: müsoridé-nyne való tekintettel megváltozott. — OKTÓBER hó 27-től, egy órás szórakoztató műsorunkat minden szombaton este 10.GG-órától 11.00 óráig sugározzuk változatlanul a CHIN. Nemzetközi Rádióállomás már megszokott 101-es FM. hullámhosszán.

HALLGASSA A POLITIKÁTÓL MENTES SZÓRAKOZTATÓ HÉTVÉGI ZENÉS RÁDIÓ ADÁSAINKAT.

Rádió Stúdiónk felelős vezetője és müsorszerkesztője a clevelandi WZAK-EM. Magyar Rádió 6 év óta közkedvelt kanadai munkatársa,

.MARÉI M. LÓRÁNT. Rés.: 362-5136

Hallgassa Ontario Magyar Hangját

HIRDETÉSEK ÉS ÜZENETEK FELVÉTELE:

Ph.: 362-5136.

Hungarian Radio Ontario Magyar Hangja

Márfi M. Lóránt

Trianon tanulságai

AZ ATYAFIAK

PÁSZTOR JÓZSEF

XIII.

De a legnagyobb baj akkor történt, amikor Berta néni, Csöbáncz nagynénje, beállított. Csobáncznak rég eltemették a szüleit s ez a tokon reprezentálta a családot.

Sárika tőle telhetőleg kedves és szerény akart leírni, inert Berta néni volt az első, aki Csöbáncz családjából) megszállt náluk, de nem tudta Berta néni bizalmát megnyerni.

Sovány, magas, előkelő tartáséi asszony volt. Az urától régebben elvált és nem ment férjhez. A mások boldogságával szemben nagyon kevés jóindulat volt. benne. A külsejében volt valami zárkózott előkelőség, de ez leplezett keserűségbe süppedt.

Sárika megmutatta a lakásukat. Berta némi hűvösen bólogatott és csak a végén nyilatkozott:

__Túlpolgárias nálatok minden, lelkem. Bizonyosan a te

ízlésed, vagy az édesanyádé?

Sárika elf ebéi edett arccal hebegte:

— Igaz .. . Géza nem avatokzott bele, de szereti az otthonunkat, úgy, ahogy vám. Ha egy kicsit polgárias is .. . Hiszen tulajdonképpen polgári családból származom.

Berta néni élesen felete:

— Tudom.

— De bennünket érdekelt a szép, édesapám sokat foglalkozott zenével ...

— Ugyan! Csak nem akarod az öcsém nagy művészetét az apád ldiimpirozásával összehasonlítani?

Sárika lehajtotta a fejét és nagyon sízomorú lett.

— Ezt nem is mondtam ...

Berta néni szeme megvillant.

— Hallottam, csak arra volt jó az apád lendülete, hogy a vagyonát elpazarolja.

Sárika ihalk hamigon, fájdalmas szavakkal felelte:

— Nem volt praktikus emlher. Inkább álmodozó, de mi nagyon szarettük . . .

Berta néni fitymálva felelte:

— Ne haragudj, kedves. Hogy Gézához felemelkedhess, ehhez töihb mélység, megértés kellene.

Sárika pilláira nedvesség futott.

— Talán ne beszéljünk ezekről a kérdésekről?

Berta néni megsértődve nézett rá.

— 82 —

— Persze. Ez a legkönnyebb. De én már nem változtatom meg a nézeteimet. Géza a família sízemefénye volt. Te nem is tudod méltányolni, hogy milyen nagy tehetség,

.Sárika szeme rámeredt Ber.ta nénire. 'Szólni akart, de csak kinyílt az ajka s a torka elszorult. Felállt az asztaltól, az ablakihoz ment, ahol sok gyönyörű, nyíló angol begónia sorakozott mázas cserepekben. Egy pici, vörösréz locsolóból öntözgetni kezdte a virágokat. Berta néni mérges pillantásokat vetett felé, amikor belépett a műterem felől Csöbáncz. Az arca derűs, nyugodt volt. Csak úgy hirtelen, munkaköpenyben jött be, még az ujjai is sárosak voltak a puha agyagtól.

. Mindig olyankor szokta abbahagyni a munkát, ha már egy kicsit kifáradt s nem érezte azt a lendületet, ami /gyorsan i'öptette előre. Ilyenkor jól esett pár szót váltani a feleségével. Vagy leült az ebédlőasztalhoz s megevett egy narancsot, vagy almát, Össze-őssze mosolygott ilyenkor Sárikával.

A fanyar hangulat, ami most elterpeszkedett a lakáson, meghökkentette a szobrászt.

— No, mi az? — fordult Berta nénihez. — hogy tetszik az otthonunk?

Berta néni a vállát vonogatta.

— Megmondtam már a véleményemet a feleségednek.

Sárika szemében könnycsepp ragyogott.

— Ne beszéljünk erről, Géza.

Csöbáncz arca elborult. Leült. Hol a felesége, hol a Be ta néni arcát nézegette. Aztán gyanakodva szóit Berta nénihez/:

—'Csak nem vesztek össze?

Berta néni gúnyos pillantást vetett Sárika felé,

— Összeveszni? Mi, csabáncfalvi Csobánczok nem veszekedhetünk.

Sárika szeme a földre meiredt. A fejét nem emelte fel. Kínlódva törtek föl belőle a szavak:

— Én nem veszekszem, inkább félrevonulok ... De bennem is csak van egy kis önérzet, meg önbizalom .. . Azt is tudom, hogy miért jöttem ide ...

Csöbáncz felpattant, Sárikához lépett s elkapta a kezét:

— De hát beszélj! Mi történt?

Sárika arca elszánt tüzlben égett.

— Majd elmondom, de gondolkodnom kell egy kicsit

— 83 —

(folytatás a 3. oldalról)

Egy ilyen terv feltétlenül széles visszhangra találna a Kárpátmedence nemzetiségeinek körében. Bármely népcsoport önállóan jobban tudja érdekeit védeni, mint akár rokon nemzetiség nagyobb tömegébe beolvasztva. Ez volt az elcsatolt területek nemzetiségi vezetői félreállitásának és kiirtásának és a nép sanyargatásának legfőbb oka.

A Kárpátmedence Nagymagyarors zúgnak visszaállítása

lépcsőzetesen történhetne.

1) A világon szétszóródott magyarságot egyetlen szervezetbe kellene tömöríteni. A szer vezet vezetőit magyar származású értelmiségiekből (Tanítók, tanárok, honvéd tisztek, jogászok valamint mezőgazdasági ipari, pénzügyi kérdésekhez értő szakemberek.) kellene választani.

Magyarbai'át horvát, román, rutén és szlovák emigránsokból csoportokat kellene szervezni.

2. ) Az egységes emigráns szervezet minden államban propaigandatevényságet fejtene ki, annak) érdekében, hogy mindenütt józan hékepolitákusokat válasszanak, akik politikai é gazdasági eszközökkel a szovjet uralom alatt sínylődő rabnépek felszabadítását támogatják. (Gazdasági blokád, felvilágosító propaganda, ellenállók támogatása.)

3. ) Megszervezni olyan erőt, mely kedvező nemzetközi helyzetben belső forradalommal és külső segítséggel Magyaror szagról a szovjet megszállókat kiszorítja és áttudja venni az ország politikai és gazdasági irányítását.

4. ) Nemzetközi fórumokon propaganda tevékenységet kellene folytatni annak érdekében, hogy a magyarlakta területeket Magyarországhoz visszacsatolják.

5. ) Horvátországban, Magyar-R omániában, Ruténiában és /Szlovákiában elérni népszazás megtartását annak kinyilvánítására, hogy hová akarnak tartozni.

Nagymagyarorszáig területi egységének előnyeit és a közös múlt pozitív tényeit széles kör ben propagálva feltétlenül ellehetne érni a népek önrendelkezési joga alapján az ezeréves államhatárok visszaállítását.

A trianoni tragédia és a mohácsi vész tanulsága ugyanaz. Mindkét esetben nagysizámú idegent engedtek az államveze: tésbe, akik a kezükbe jutott államhatalmat saját köreik céljai ! érdekében használták fel a magyar nép pusztulásával, sorsá- I val nemtörödve. Pillanatnyi cé; lók érdekében megváltoztatták | a társadalmi rendet és ezzel belső viszályokat, lázong, azokat, a belső rend bomlását idézték elő.

Hogy Mohács vészes történetéből nem maradt tapasztalat és hozzáértés hasonló eset elkerülésére, ezért elsősorban í a történetírás a felelős. A tör- I témelem az élet tanítómestere,

| mondja a latin közmondás és i hozzátehetjük, legelsősorban a i politikai élet tanítómestere. Ha ■ a történelemben csak a nemzeti j hiúságinak tetsző részt hagyjuk j meg és elhallgatjuk a hibákat , és az előfordulható veszélyeket, | ezzel elpusztítjuk magunkat.

Ha az őserdőbe induló csak | az erdő szépségeiről, a szices j erdei virágokról, a szinpompás tollazatú madarakról, vizese- I sekről, csodálatos növényekről ! és fákról van tájékoztatva, de nemtudja, hogy ott, mérges kígyóik:, vérengző vadállatok, mér gező növények és mocsarak is vannak egészen biztos, hogy elpusztul.

Eredményes' akció csak a tények, a körülmények pontos megismerése és a legkedvezőbb : megoldások észierii kiválasztása alapján várható. Ez vonatkozik az élet minden területére.

BÁNYAI LÁSZLÓ.

! Adatok és idézetek nagyrésze: Hidfő Trianon Almanach. 1960. Málnási Ödön: Országveszejtők.

Spanyolhonból Importált kitűnő minőségű

SÁFRÁNY

kapható Kereskedelmi Osztályunknál.

Levesek, mártások Ízesítésére.

Ara csomagonként $1.50 szállítással

K.M.U. Kereskedelmi Qsztálva

210 Sherbrcok Street, Winnipeg, Manitoba. R3C 236.

Cancer can be beaten.

Far further information, I contact your local Cancar Unit. I CANADIAN CANCER SOCIETY A