Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-02 / 18. szám

A MAGYAR NEMZET ALAPÍTÁSA Emlékezés Árpádra, a honfoglalás hősére, nemzefalapilóra A március tizenötödifei Árpád Emléknap alkalmától, különös tekintettel a mostani — 1975 — | Árpád Emlékév megemlékező- j seire, emlékezetünkbe kell idéz- ; ni a nyolcvan év előtti miile-1 neumi ünn/epsége'kiet, ahol a történelmi Magyarország haza-1 íias közönsége méltó faüszke­­séggel áldozott a honfoglalók ás nemzet alapítók emlékének. Elzen őrs zágalapitással' fektet­te le a nemzet függetlenségé­nek alapjait ás miután az ugor (nép) s-zövetség (onugor — tiz nép) felvonulása után a ka­zár (koszát-, koszják) szövet­ségből is kiváltak azok az elő­­magyar néptörzsek (nationes), amelyek azután az etelközi (ne­gyedik) szövetségben' (vérszer­ződés útján — Treaty of Con­federation by Blood Covenant) az új magyar nemzetet megala­pították. Az, etelközi (vér) szer­ződés még csak a honfoglalás­hoz szükséges katonai szövet­séget hozta létre a hét nemzet hadainak hét vezére (hadvezér i — voj-voda) között a hét, fe- ’ jedelem (káni és gyula, illetve király) voltak ezek, Árpád fő­fejedelemmel (fővezérrel, ar- j chiduix, arcfaon), azaz kagánnal j (Khan of Khans) az élen. Az j ötödik Etelközére (a Duna-Ti­­;sza-Maros-I)ráva közére) me­netel, ahol már azelőtt is sok­szor jártak ők, de különösen eleik, sőt egyes néptöredékeik ott megtelepedve r égóta lakták, a 896 évi történelmi Puszta- Szari szövetségi nemzetgyűlé­sen az etelközi katonai szerző­dést nemzetalkotó (alkotiná­­nyozó.) szövetségi szerződéssé ; Ouviteiték és igy alakult meg a hét nemzet uniója (confede­­ratáója), amit ősi ritus szerint a hét szerződő nemzet (nép­törzs) fejedelme (kánja, kirá­lya) vérszertartással (Blood Convenant) erősített meg,. Így jött létre az európai népek leg­ősibb alkotmánya. Az új nem­zet a Magyar nevet kapta. Ezt az ősi alkotmányt egészítette ki és erősitétte meg az 1223-ban arany királyi pecsét alatt az ország nagyjának és, püspökei­nek (az egész nemzet képvise­lőinek) tanualáirásával kibo­­csájtott királyi oklevél bulla. Aranybullának szokták nevezni ezt az oklevelet, mint II. Endre magyar és jeruzaálemi (1.205-! 1235) kiiály összes okleveleit. J A törvényeket abban az: időben j ilyen alakiban volt szokás és ] törvényes közreadni. A magyar nép származására ! terelődik az emlékezés. Ezzel j szorosabb összefügg a magyar j nyelv eredetének kérdése is. A "magyar’ (nép) név a puszta­szeri nemzetalapitó vérszerző­désben született. Minit személy­név és nemzetisógnév korábban is létezett, sőt mint néptörzs­­név “Megyer” alakban is meg­volt, mint az Uniót (Magyar Uniót) megalakító egyik nép­törzs neve. Ennek volt kánja királya) Árpád. A IX. és X. szá­zadban a krónikák persze nem magyar,, ha nie m turk (turki(án) és túrán) ugor, úz, szkíta, hun, szavir, szabar, stb., később pe­dig urnugor, hungar — nevek alatt említik élteinkét. A Bíbor­ban Született Konstantina Por­­phyrogenietos keleti-római (bi­zánci) császár. A Birodalom Kormányzásáról (De Administ­­rando Imperio) című nagy gyűjteményes — 945 körül ké­szült — munkájában megírja, hogy (eleink) a hurkok, (nem a törökök tehát) az Etelkuzu-re való vonlulás előtt két részre oszlottak és egy rész vissza­ment Keletre, ősei hazájába. Perzsia (ez alatt tulajdonképen Parthia és (Media értendő) vi­dékére és hogy ezeket a turko­­kiat (írja a császár) aszfali szfaaroknak nevezik. Az aszfal ismeretlen (nyílván kazár, vagy párthus) szónak megfejtésével i sokat foglalkoztak a nyelvé- j szék, még az általunk ennek ! adott “fekete’’ jelentés látszik! a leglogikiusabbnak. A szabar | szavartoi — szabirsák) szóban j a szabir nép ősi nevét vélték | felfedezni, akik a pártbusokikal j és médekkel (Méd, vagy Mád) j (v.ö.: Med-yar és Mad-yar, Yar- ! bői eredők-ből való) együtt a Káspi Tengertől délre laktak és mezopotámiai (etelközi — fo­­lyamközi) eredetűek voltak (Vásárhelyi Zoltán dolgozata szerint). Azt is tudjuk, hogy a színeket megkülönböztető mel­léknévként (fehér-fekete ma ma nagy-kis, felső-alsó, északi­déi1!, felvég-alvég, első-másod, fehér — fő, fekete — másod, stb.) használták a régi turáni népek. A kínaiakról is tudjuk, hogy a szilieket néha az égtáj megjelölésére is használtak. így van például Fekete ,vagy Déli Tenger (Herodotosnál), Fehér, vagy Északi Tenger (Kalevala) és Vörös, vagy Nyu­gati Tenger; a Balkánon iSar- Dagh és Kara-Dagh, vagy Al­bánia (Fehér Hegyek» és Mon­tenegro; személyneveknél Sár- Oldu (oKd'u — hölgy) és Kar- Oldu (Kalotha, vagy Kalocha Stephanos karakán, erdőelvi gyula — nyugati krónikákban Rex Julus, — leányai); fehér magyarok (a Dunamenti és a Dunántúli főcsoport) és fekete magyarok' (Délkeleten és Erdő- Elvén), fehér ést fekete hunok, vagy fehér és fekete kúnok (későbbi nevük nálunk már Nagy-Kúnság — Cumania Maior és Kisr-Kúnság — Cima­­nía Minor), stb. Fehér Kőrös és Fekete Kőrös, Fehér Tisza és Fekete Tisza, stlb. így fedeztük fel azután leg­közelebbi rokonainkat a “feke­te azaz keleti” szabirokat, a­­kik kiváltak annak idején a toliadból (szövetségből), de vissza térve eredeti hazájukba kapcsolatban maradtak köve­tek útján az Etelköz lekkel. E- zek a Mezopotánüai ősnépek (szumirok egyenes leszárma­zottjai lehettek (Padányi Vik­tor). (Mezopotámiából (folyam­­közi) származtak el a rokon ugor népek is kerültek több e­­zer évvel ezelőtt északra, egé­szen Finnországig, ami érthető­vé teszi a finn (suomen, szuo­­mir) nyelvnek a magyar (turk) nyelvvel való rokonságát. De nyugatra is származtak el innét (az első Etel közből) mintegy háromezer esztendővel ezelőtt egészen az óceán partjáig (Bis­caya — Viz-Kaya; kája — part) (V.ö.: a szajnaparti Quay d’Or­say1) népek. A Pireneusokban lakó egúsz-kál (basque) nép törzsei ugyanis előbib a Van Tó meiléki Ibériában laktak. Több azonos toponym bizonyítja ezt. tíaonaparte Louis Lucien hg. mutatott rá száz esztendővel ezelőtt (1863) a baszk (vasco) és magyar (finn-ugor) nyelvek közötti rokonságra. Írása fenn­maradt a Magyar Nemzeti Mú­zeum Széchenyi Könyvtál a Kézirat Gyűjteményében mind a mai napig. Konstantinos Por­­phyrogenetos kelet- római csá­szár krónikája ‘iberos” (ibér baszk nyelven hegyi lakót, il­letve északit jelent) néven em­líti a hét törzset, amely a he­gyekben különválva él1. Ez a ma roknyi nép állította meg az Ibé­riába törő Karul-Magnus, sere­geit a RonlcesvaUiesi szorosban (Chanson de Roland), Ázsiának eredetileg ‘túr’ ősnév alatt is­mert: turk(i), turkim(án) és tu­ráni!) népei ugyancsak Mezo­potámiából származtak el Ke­letre, amiből megmagyarázható az u.n. turáni népekkel való, ha ez ugyan nagyon távoli is, rokonságunk. Árpád, kinek feliér volt a hadiszine (mint fővezérnek) s ezért fehér lovon, fehér ló­farkkal, majd Árpád-sasos fehér zászlóval haladt hada élén és Tétény (Tuhutum) az ő fekete lován és fekete lóf ark-hadijelvény ével (ezért Kara-Kám) — foglaláskori fejedelmeink kései utódai Európában ennek a közelke­­leti (mezopotámiai), de nem ázsiai — ahogyan Nyugaton etgyes írók állítani szeretik' — őseredetü és magaskultúrájú népnek, amelynek egyik leg­értékesebb kuitúrjelvénylből, a mezopotámiai, ottan a szá­zadelőjén napfényre került stelákon több ezerév előtti szumir uralkodó kezében lát­ható buzogány (jogar) kirá­lyi hatalmi jelvényből kifejlő­dött ékszer, a szkita királyi oroszlánokat ábrázoló mági­kus kristály-jogart örökölték és hozták magukkal1 korábbi etelközi hazáikból ide a Du­­na-Tisza-Maros (Etel-fo­­lyam) közi hazájukba ezer Francois DUPRAT hires fran cia történettudós sorait idézi a “Revenue d’Histoire” c. párizsi roíyóirat: A Szálasi-iigy a történelem felebbezö bírósága előli AZ ÚJKORI MAGYAR TÖRTÉ NELMET IS FELÜL KELL VIZSGÁLNI. A “demokrata keresztesha­dak” “történészei” éveken át szórtak rágalmakat az 1945-ös legyőzöttekre. Egyik legtöbbet ócsárolt személyiség volt Szá­las! Ferenc, a magyar nyilas­­keresztesek vezetője, kit a kom­munisták 1946-ban kivégeztek. Számtalan irásmüben gyilkos­nak nevezték, a .németek bib­­jának, a magyar zsidók ellhur­­colójának, Eichmann cinkostár sának. A leghihetetlenebb ál­­hireket terjesztették róla, hogy nyilaskeresztesei már 1944 áp­rilisában ott voltak a “német­barát Szálasi-generális” kormá nyában, holott ez időben Szá­lasi az akkori kormány ellenfe­le volt s nagyszámú híveket to­borzott éppen azzal, hogy .ellen­zékben állott azi akkori állam-I vezetéssel. Lassacskán azonban a ko-1 moly tcirténelemtu dósok újra átvizsgálták Szálas! ügyét és végkövetkeztetéseik egész más képet nyújtanak a hungarista mozgalom vezetőjéről. Elsőnek MaoCartney értékel­te át Szálasi bírálatát 1956 u­­tán, “Október 15.” c. müvében, mely Magyarország történetét ismerteti a huszas évektől a má sodik világháború végéig. A li­berális skót iró, aki jól tud ma­gyarul, Szálasi naplóját elolvas­ván, egész más képet fest róla. Eszerint Szálasi nem volt becs­vágyó, ,s az volt a kívánsága, hogy “Szálasi mellett és fölött legyen egy magyar államfő.” MaoCartney azt is kimutat­ja, hogy a nyilaskeresztesek ko­molyan dolgoztak a magyar nép védelmében, főleg a prole­tárok érdekében. “Amint azt Szálasi is hangoztatta, az ő pártja volt az egyetlen jobbol­dali párt, mely valaha is komo­lyan foglalkozott a munkások sorsával s a szociáldemokrata párt feloszlatása után a dolgo­zók kifejezetten az ő pártja fe­lé futottak.” (II. kötet, 290 ol­dal). .MaoCartney könyvét más mü vek követik, igy FjL. CARSTEN amerikai szerző “The rise of Fascism” c. kiadványa. Ebben többek közt ezt olvassuk: “Szá­lasi becsületes és őszinte em­ber volt. Ellenezte a zsidók el­esztendővel ezelőtt (896). Az Árpád' kard és a korona (1171-1172) mellett ez az ősi jogar a legrégibb és legérté­kesebb ‘koronázási’ jelvé­nyünk. (SSS) hiuiieolását.’’ 1965-ben a “The European Right” c. műben, mely Rogger és Weber kollek­tiv munkája, Deák István igy irt Szálaisirról: “Szálasi nem volt jó szónok, sem jó szervező, de őszintesége és kétségbe vonhatatlan becsü­letessége mindenkiből bámula­tot váltott ki; talán azért, mert a kor magyar politikusainál e­­ziek az erények csak ritkán vol­tak) megfigyelhetők.” (390. ol­dal). “Az igazság az, hogy beszé­dei és irásni csak ritkán tartal­maztak gyűlölködő kijelentése­ket. Szerette népét s Hitler hi­székeny tömegeiről nem volt rossz véleménye. Nem erőszak utján, hanem meggyőződéssel kívánt győzni.” (395 oldal). MacCartney több adatot kö­zölt a nyilaskereszteseikmek a munkásság érdekében kifejtett tevékenységéről s ezeaet Deák átcsoportosítva, így in.: “A korabeli nyilaskeresztes sajtótermékekben gyakran je­lentek meg hírek Ibarati ebédek­ről, kirándulásokról, különböző társadalmi osztályok közötti kapcsolatokról, segélykérések­ről, egyes munkanélküli “test­vér” érdekében kifejtendő ak­cióról? A nyilaskereszt azt a hivatást töltötte be, amit a szo­cialisták nem' tudtak végrehaj­tani. (397. oldal). Még a komolyabb magyar kommunisták) sem mulaszthat­ták el, hogy átértékeljék véle­ményüket a nyilas keresztes mozgalomról, melyet korábban a magyar kapitalizmus munkás ellenes eszközének állítottak be. Lackó budapesti egyetemi ta­nár, a MKP kiemelkedő szemé­lyisége “Arrow Cross men, Na­­tionali-iSocialiste — 1935—1944’ c. könyvében a marxista gon­dolat számára kényelmetlen té­nyeket is kénytelen volt elis­merni. így rámutat arra, hogy a “reakciós jobboldal” emberei gyakran támadták a nyilaske­reszteseket, kik számukra túl “szélsőségesek” voltak. 1938 augusztusában a közlekedési alkalmazottak sztuájkba léptek, hogy ezzel tiltakozzanak a 3400 sz. kormányrendelet ellen, mely megtiltotta az állami alkalma­zottaknak, hogy a Nyilaskeresz tes Pártba belépjenek. Később a nyilaskeresztes párt tiltako­zott a német ügynökök magyar országi üzelmei ellen, majd a nyilaskeresztes képviselők, sa­ját felérésükre, a parlament bal­szárnyán ültek. Lackó azt is elismeri, hogy a nyilasok nem voltak sovinisz­ták s 1940 júniusában olyan törvényjavaslatot kívántak meg szavaztatni, mely a magyaror­szági kisebbségek számára ked­vező volt. Bevallja továbbá, hogy az 1940 októberében ki­tört sztrájkot nem a picike ma gyár kommunista mozgalom, hanem a jól megszervezett Nyi­­laskeiresztes Párt robbantotta ki. De végül az 1972-ben Nagy Talavera tollából megjelent “The Green -Shirts and the Others’’ c. könyv derített fényt a nyi'laskeresztes mozgalom: a, s egyúttal helyreállította az i­­gazságot is velük kapcsolatban. A könyv Írója maga is magyar zsidó, de beismeri, hogy a nyi­lasok a magyar nép legszegé­nyebb és legnyomorúságosabb rétegeiből kerültek ki, s az 1944-es “szervezőkhöz” semmi közül sem volt. E kérdésről igy ir: | “A legfontosabb kérdést, a zsidóságot illetőleg, Szálasi volt i a legmérsékeltiehb elem a ma- 1 gyár fasiszták között.” Majd ki­­! hangúlyozza, hogy Budapest “vörös gyűrűjében” az 19l39-es választásokon a nyilasok győz­tek, s a parlamentben a balol­dali helyet választották.” “A nyüaskeiesztes párt volt az egyszerű munkások egyet­len védelmezője, a szociálde­mokraták és szakmunkások pártját alkották.” (154. old.) A nyilaskeresztesek olyanv­­nyira nem voltak soviniszták, hogy Szálasi sajtója a román vasigárda és Codreanu számára kedvező cikkeket közölt, a ma­gyar jobboldal románellenes enx hereinek nagy bosszúságára. Talavera felemeli a hatalmon lévő jobboldal éles kirohaná­sait e “baloldali fasizmus” el­len: “Horthy azt javasolta Te­leki miniszterelnökinek, hogy Szálasit ismét be kell börtönöz­­ni és több nyilaskeresztest ki kell végeztetni, elrettentő példa ként a többielk számára”. (167 oldal, az 1940 októberi sztráj­kok idején.) Rámutat arra is, hogy a németek nem a nyila­sokra, hanem más nacionalista csoportokra akartak támasz­kodni, s hogy Veesenmayer, az akkori budapesti német nagy­követ, a nyilaskereszteseket “ő­­rült alakok bandájának” nevez­te. Minden következetlenségük s gyengeségük ellenére, a nyilas­­feieresztesek és vezérük, tízála­­si, késznek mutatkoztak arra, hogy népük politikai és társa­dalmi haladását megvalósíts UK, s a szomszédnépekkel együtt­működjenek, majd hogy Hazá­jukat a szovjet hóditó ellen meg védjék. Végül pedig ismét csak idéz­zük Talavera zsidó történészt: “Szálasi rendkívül szeretetre méltó ember volt, nem volt se kegyetlen, se megveszilegethe-Winnipeg, Man. 1975. május 2. tő, magánélete ellen nem me­rülhetett fel semmi kifogás. —^ Nem volt tbenne beteges zsidó­­gyűlölet, a zsidókat pénzükkel együtt hagyta volna kivándo­rolni. 1944-ben ellenezte a zsi­dók elhurcolását és uralma a­latt nem adott ki rendeletet el­lenük. Mélyen törvénytisztelő volt és a hatalmat csak a nem­zet egyértelmű kívánságára és az államfő akaratából kívánta volna gyakorolni.” Beküldte: ÁRGUS — Párizs. EZ KANADA (Canadian Scene) —1 Vadász­engedélyt a legtöbb tartomány­ban, ugyanazoknak a feltéte­leknek az alapján lehet meg­kapni. Az ontarioi illetékes minisz­térium (Natural Resources) a következőkben adja meg a szükséges teendőket. * * * Gyakorlott vadászok: A régi engedély bemutatásával bizo­nyítani kell a megfelelő gyakor­latot. Az új vaskereskedések­ben, sportfelszerelési üzletek­ben kapható meg, vagy pedig természetesen az illetékes tar­tományi hivatalokban. Nem kapható: vándormadarak vadá­szatára engedély. * * ¥ Kezdő vadászok. A húsz éven aluliaknak kurzust kell elvé­gezniük, meg kell tanulniok, jo­gosított oktatótői, a puskával való bánásmódot, mielőtt első I engedélyüket megkaphatják. | Csak a tanfolyam elvégzése u­­tán lehet folyamodni. A húsz évesnél idősebbeknek* nem kötelező ilyen tanfolyam! elvégzése, az illetékes hatása- J gok azonban nagyon tanácsos­nak tartják mdndenlki szárnál a. Aki a leteendő vizsgára ké­szül, azt teszi a leghelyesebben, ha megszerzi a Hunter’s Hand­book No. 1. című könyvet, a­­mely faelyenkint ingyenesen kapható. A kurzus elvégzése után az oktató írást ad arról, VAL OLIVA hogy a jelentkező végig hall­gatta a tananyagot. Ezzel az irássial kell aztán jelentkezni a vadász engedélyért, helyeseb­ben az azt közvetlenül megelő­ző vizsga megtartásáért. A vizsgát írásiban kérni kell, általában úgy, hogy a gfelelő minisztériumi hivatalban kap­ható űrlapot ki kell tölteni és 3 dollár kíséretében, vissza kell azt oda juttatni, vagy a Trea­surer of Ontario nevére kiállí­tott certified csekken,, vagy pénzesutalványon. Ezt követő­­leg az illetékes kormányhivatal találkozót ad a jelentkezőnek és erről őt, Írásban értesíti. A kérelmezőnek az űrlapon meg kell említenie, hogy hétközna­pon, vagy szombaton akar-e a vizsgára menni1. A megfelelő pa­pírok angolul é® franciául egy­aránt 'kaphatók. Aki a találko­zón nem jelenik meg, kezdheti (Folytatás a 8. oldalon) PÁSZTOR JÓZSEF AZ ATYAFIAK Annyi azonban máris mondhatok, hogy Berta néni beleavatko­zott a nii legbensőbb ügyünkbe. Kritizálhatja valaki a lakásun­kat, a konyhánkat, de semmi köze ahhoz, hogy mi ketten .. . Berta néni meghökkenve nézett Sárikára. — Semmi közöm ahhoz, hogy Géza boldog lesz-e, vagy nem? Nekem? Az édesapja húgának. Felpattant. A halovány, hervadt arcán vérhullám futott át. — Ak'tóor legjobb, ha megyek ebből a házból! Az előszobába rohant, lekapta a fogasról a köpenyét s futott fölfel éa lépcsőn, a vendégszobába. Csobáncz vállatvont és Sárikához lépett. — (Mii történt, kedves ? Sárika halk hangon felelt: — Gyere be a szobámba, Géza . . . 'Sok mondani valóm van. Sárika leült egy régi 'brokáttal bevont klsszékre. A lábait egymásmellé húzta s a kezét az ölébe eresztette. Csotoáncz leereszkedett egy székbe és csodálkozva nézte Sárika arcát. — Olyan nagyon komoly vagy, kedves. Sárika bólintitt. — Komoly dolog is ez, Géza. A mi életünkről van szó . . . a boldogságunkról ... — Összevesztél Berta nénivel? Isten neki! Sárika a fejét rázta. — Ez nem volna baj, de Berta néni olyanokat mondott, ami engem is meghökkentett. Talán igaza is van? Azt hangoz­tatta, hogy nekem nem volt olyan a környezetem, a nevelésem, hogy valaha felemelkedhetnék hozzád ... Csobáncz ingerülten mozdult meg. — Ostobaság! Sárika a fejét csóválta. — Nem tudom, Géza. Belátom, hogy a ti famíliátok kö­zelebb állt a művészet megértéséhez, mint a miénk ... — Ugyan! — kiáltott közibe Csobáncz. — Voltak a csa­ládunkban nagy temperamentomú emberek, de alkotó egy sem akadt ‘közöttük. Beninern érlelődött ki a művészi ág. Szerencsés véletlen ez ési semmi más. Az isten meg akarja jutalmazni és a fajt, amelyikben kihontogatja az ág 'bimbóit ... — 84 — Nem csinálhatok én, amit akarok? Még a susztert is ,békén hagyják, ha talpalja a cipőt! Reinerné idegesen csomagolt. A szempillája nedves lett, a diilh feszítette a keblét. — Ó! iMajd 'megteszi más! Egy idegen! Igazán nem hit­tem volna. De mondta Irma néni! Csobáncz arcát elöntötte a láng. — Irma néni? (Miféle irma néni? Rememé visszafordult: — Mintha nem tudnád? fiát akitől a hirtokot várjátok, amiből nem esztek! Ő már jól ismer! Ennyit csak meg lehet tenni egy rokonnak? Kötelesség! Csobáncz szemhéjjá felszaladt. Zsilip nyílt ki a lelkében. Gúnyos mosollyal nézett farkasszemet Rememével, aki össze­­szoritott ajkakkal pillantott rá. — Kötelesség! — harsogta. — Tudod mi az ón tót,éles­ségem? Hotgy dolgozzam! Én egy másik kötelességem, hogy megmondjam annak, aki tehetségtelen, hogy az. Borzalmasabb dilettantizmust még nem láttam. Mi jogon zavartál engem? Rememé felkapta a csomagot. iPár lépést tett az, előszo­ba felé s gúnyos mosollyal vágta vissza. — Azt hittem, a mester tiszteli még azokat a köteléke­ket, ami emlbert és embert a rokonsággal összefűzi. Csalódtam. Még rászorulhat a rokonaira! — Soha! — kiáltotta Csolbáncz. — Soha! Rein érné felrántotta a vállát és Csobáncz felé lökte: — Nem hiába mondta Irma néni, hogy milyen szeren­csétlen a házasságotok. Nem csodálom. Ez a tapintat és gyön­gédség, amivel engem fogadtatok! Kirohant. Becsapta maga után az ajtót. Caoibáncz kontár a nminkámban zavarni? Sárika bólintott. — Igen, de ... Ez telekiabálja a világot ... És otthon, a rokonok, körében, olyan rossz hírünk lesz. Csobáncz megfogta a Sárika vállát. A szemébe nézett. Az arca szomorú volt és fakóra vált. Reszkető hangon mondta: — Istenem. Hát a rokonoknak! élünk? Nem tág és. gazdag a mi világunk? 81 5 rB H H B lU llllil ÖTVEN £VE A MAGYARSAG SZOLGÁLATÁBAN! i ALEX. A. KELEN UNITED \ ■ KELEN TRAVEL SERVICE ■ v 1467 Mansfield St., Montreal, Que. Telefon: 842-9548. Ill* Ay Á# Forduljon bizalommal irodánkhoz. Utazások a világ minden részébe. ■ II VItk Főképviselet. Naponta küldjük a megbízásokat IKK A- Budapestre. Rokoni támogatás az Income Tax M II Ilit Ha alapból levonható. TII7 EVi Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába, g IULLAi Föképviselet. i LEI: küldés Romániába. Igen gyors elintézés! Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatok, Magyarori-Iszági válóperek. A legrégibb magyar iroda, mely fiatalos gyorsasággal intézi Rügyeit! mm mm mm mm mm mm mm m*á MM sm m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents