Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-02 / 18. szám
W nnipeg, Maai. 1975. május 2. I Még mindig lehet olcsón vezetni házlarfást! Irta: Székely Molnár Imre Jelentés az Amerikai Magyar Szövetség működéséről A gazdasági politika fokmérője a kereslet és. a kínálaton áll, vagy bukik meg. A cukor iránt alig van érdeklődés, mire | a “titkos” raktárakból élőké- ! rültek a zsákok és ma már fele annyiért kínálják, mint pár héttel ezelőtt. És így van ez minden más téren. A napokban a földművelésügyi miniszter I bejelentette, hogy megint nagyon felszaporodott a tojás az állami raktárakban. Több mint 45 millió van belőlük, amiből sejteni lehet azt, hogy a 30 millió záptojásra akar magyarázatot találná, mert elég lesz egyszerűen azt mondania, hogy lám nem tudta eladni. Ez az a rengeteg j tojás is júniusra megzápul. A ■ piacon már jelentkezik többlet! hatása, mert 50-60 centre le- j esett egy tuicat tojásna'k- az ára. j Nem igen. lesz elfogadható az i az indokolási, ihogy nem lehet sehol sem eladni a kanadai tojást, mert annyi az éhező or- ; szág, hogy csak fel kell ajánlani nekik ezt a sokmilliós többletet, egész biztosan kétkézzel kapnak utána. A húsft on ton is nagyjából ez a helyzet. Ma már minden üz- j letben egy dolláron alul árusít- ' ják a marhahúst, ma olvastam j az egyik üzlet reklámját, ahol a birkahús fontját 60 centért kínálják eladásra. Úgy látszik a 'kanadai közönség fél az inflációtól és inkább (összébb húzza a hasán a aadrágazijat, de nem akar túl költekezésbe belemenni és nem engedi magát zsarolni sem a magas húsárakkal. A közönség szemét főleg az nyitotta ki, hogy a farmerek a televízió előtt csinálták azt a borzalmas vérengzést, amikor a szemünk láttára öldösték le a kis bor jókat, és a patakokban folyt a vér ... Nekem van agy farmer isme-1 rősőm, aki elmondotta, hogy j azért csinálták, mert egy kis borjúért a felvásárlók nem adnak többet 16-17 dollárnál, s ha az ember a húsüzleteket nézi át ezt a 16-17 dollárt majdnem kiárusítják a borjú májából. A takarmány ára pedig olyan magas, hogy nem érdemes a marhák hizlalásával foglalkozni, ezért aztán sietnek túladni a teheneken is. Nagy áresés mutatkozik minden téren. Nézem a hirdetéseket, a legtöbb üzlet,, ruhásbolt, nagy áruház 50 és 75%-os engedményekkel kínálja a portékáját. Mikor ezeket látom önkéntelenül felmerül a kérdés bennem, miiért 'kell akkor szüntelen sztrájkkal fenyegetőzni, 1 mates emelést kérni, amikor az üzleti élet forgalma egyre csökken, morzsolódik,, a tulajdonosok, megelégszenek a kevesebb haszonnal. Erre a legszebb példát a Ford autógyár mutatta. iSzembetünő volt, hogy a igyár egyik konkurense azt hirdette, hogy minden egyes eladott autóiból 300 dollárt visszatérít a vevőnek, mire fogta magát Ford nem 300-at, de 500-at ad vissza. Úgy gondolom ez a veszteség nem érinti érzékenyen s jól felfogott önérdekből, már előbb megtehette volna s ak'klor most nem kellene elbocsájtani azt a rengeteg munkást, akiket pedig exiztenciiálisan érint az autógyárak magas árspekulációja. Ez az út vezet az infláció letöréséhez. Előbb is ráléphettek volna az érdekeltek, de hát niehéz lemondani a haszonról. Uj spekulációs területet keres a tőke, de lehet, hogy) ez már önvédelem, mert mióta Shulmann Morton orvosképviselő, az egyik legtekintélyesebb kanadai politikus' kiadta a jelszót, hogy, aki teheti vásároljon farmot, azóta sok farm cserélt gazdát. A nyugdíjasok közül is sokan vásárolják a farmot, mert ott, ha csak tyuk tenyésztéssel foglalkoznak albból is megtudnak élni. A csirke és a tyúk tenyésztés a legkönnyebb foglalkozás, hiszen csak ki kell eléjük a vályúba borítani az ételt, kevés a gond, kevés a munka vele. Ezzel kapcsolatosan meg, kell írni, hogy “több termelés” van pulykában. Ez ugyan nem az európai bevándorlók kedvenc e- Itedele, de már a benszülött kanadaiak is kezdik megunni. Rájöttek, hogy bizony egyre romlik a minősége, niem az az izes falat többé, ami hajdan volt. Ennek pedig az az oka, hogy többnyire hal a főeledelük s ettől bizony megérzik a húson a haliz. Az európaiak ezért nem szeretik. De hát ezen is hamar túladhatnak, az éhező országokban biztosan akad rá vevő. rázza és, készteti tettre a meglankadt lelkeket. Harcoltunk az ellen is, hogy a jelenlegi magyar kormány hazánk durva leigázásának napját a “felszabadulás” ünnepeként kezelje. A Kongresszusban idáig hat képviselő nyilatkozott hasonló értelemben és kérte az orosz csapatok kivonását Magyarországról. További felszólalások várhatók a iSenatusban is. Tagegyesületeink sorozatosan tiltakozó gyűléseket tartottak április 4.-én, a magyar konzulátusi vacsorákkal kapcsolatban. Kivettük részünket abból a küzdelemből, hogy a Senatus ne .szavazza meg a Most Favored státust a Szovjetuniónak és a közép-európai államok nagyrészének, ameddig kormányaik akadályokat gördítenek a kivándorlók elé, akik amerikai családtagjaikhoz akarnak jönni. Ez a küzdelem sikeres volt, mert a Helms pótjavaslatot a két Ház elfogadta és törvényerőre emelkedett. Az erdélyi, magyarországi és kivándorlási törvényhozási tevékenységünkben kiváló munkájukkal és. képességeikkel élen jártak külügyi bizottságunk elnöke, Eszenyi László alelnök, valamint külügyi tanácsadónk Dr. Száz Zoltán. Magyar örökségünk és a nagyközönséggel való megismertetése Szövetségünk nagyfontosságiu célja. Részvettünk a kulturális bizottságunk elnökével, Wass Albert nemzetközi hirü írónkkal együtt az American Revolution Bicentennary Adminisztration nemzetiségi és kisebbségi osztályának nagygyűlésén, s engem, beválasztottak az .osztály végrehajtó bizottságába. Beterjesztettük terveinket a bicentennális évvel kapcsolatban, amelyik között első helyet foglal egy tudományosan szerkesztett olvasókönyv American Hungarians from Colonel Kovát» to the Present, amelyik az Amerikai Magyar .Szépmives Céh kiadásában jelenik meg majd az év végén. A pamflet formájú Our Hungarian Heritage pedig már most készül és őszre kapható lesz. Gyimessy Kásás Ernő, a Külföldi Magyar Művészek Világszövetségének elnökével Clevelandiban közgyülésü nikkel egyidejűleg kiállítást rendeztünk, amelyet Los Angelesben 1976-ban pedig Washingtonban, a többi nefnzetiségi csoportokkal együtt megismétlünk. Szövetségünk elnöke és külügyi bizottsága elnöke résztvettek a Budapestre utazó amerikai követ zártkörű konferenciáján is, & tartjuk a közeli kapcsolatot úgy az elnöki 'külügyi tanácsadóival, mint a külügynásztériummal és a Kongreszszujs két Házának vezetőivel is. A jövő héten kéressük fel Carl Albert Ház, elnököt az erdélyi magyarság sérelmeinek ügyében. E nagy munkánkban fizetéses alkalmazottaink nincsenek. Önként, avagy csekély költségmegtéritésért dolgozunk mindnyájan, szabadidőnket és sokszor hivatali óráink egy részét is a magyar ügy és az amerikai magyarság szolgálatába állítva. Anyagi erőforrásaink csekélyek, csak a magyar áldozatvállalás szelleme teszi ezt a tevékenységet is lehetővé és reméljük, hogy a jövőben nemcsak az egyházak és egyesületeket, de a jelentősebb anyagi eszközökkel rendelkező honfitársaink is megértik a jelentőségét munkánknak és. segitségü mikre tesznek. Addig is .becsülettel vártjuk fel zászlónkat és követjük azt a szellemet, amelyet Kováts óbes- rikai nép kultúrájához és tártertől Teller Edéig mindig hü sadalmi fejlődéséhez, maradt a befogadó hazához és jelentősen hozzájárult az ame-Dr. Béky Zoltán az AMS elnöke. ISItN hlíiiiMtG! - IMaHadJAüäII Mint az Amerikai Magyar Szövetség elnöke, hivatali köte- ’ lességemnek tartom, hogy I- j gazgatóságunkat, az amerikai magyarságot, tag-egyesületein- 1 két és osztályainkat tájékoz-1 i tassam .Szövetségünk munkájáról és arról a valóban nagyje- j lentőségü tevékenységről, ame- * lyet az újjászervezett vezetőség ’ közgyűlésünk óta végez. i Szövetségünk 70 éves múlt- ! jához, méltóan, mint az ameri- 1 kai magyar egyesületek és egy- i házak legrégibb országos szer- j vezete minden lehetőt megtett. a legmagasabb fórumokon itte- j ni és a rabságban élő óhazai magyarságunk érdekében. Tiltakozásaink, távirataink,! memorandumaink, melyeket közgyűlésünk határozata értelmében elnökünkhöz, külügyminiszterünkhöz és az Egyesült Nemzetekhez eljuttattunk, soha í ilyen viszhangot nem keltettek.! A Comgressusban soha ennyi Senator, Képviselő nem tiltakozott a magyar népen elkövetett igazságtalanság ellen, az orosz csapatok 30 éves megszállása és az erdélyi .3 milliós, magyarság elnyomása és rendszeres kiirtása ellen. Ez az első eset, hogy beadványunkra az Egyesült Nemzetek válaszolt és alkalmat adott, hogy adatainkat előterjeszthessük, az erdélyi magyarság ügyét kivizsgálják. A történelmi jelentősgü tárgyalásra fel kell | készülnünk. Az adatokat gyűjt- ! jük. Külügyi Bizottságunk elnökével felhívással fordultam j az amerikai magyarsághoz és | egyházainkhoz, hogy minden lehető adatot Erdélyre vonatkozóan juttassanak el hozzánk. Hisszük, hogy annyi millió ma- j gyárnak szenvedése ési jaj-szava felhat az .egekig és megrázza J a hatalmon ülőknek a lelkiisméretét, s az Isten reánk fog tekinteni és elhozza annak a sokat szenvedett népnek a számára az igazi “felszabadulás” és szabadság áldott napját. Syövetségünk vezetői az ország különböző városaiban tartottak március 15.-én és ápiilis 4.-én ünnepi beszédeket. Tüntetések keretében olvasták fe-1 az országos szervezetekkel karöltve szerkesztett közös tiltakozáunkat a 30 éves orosz megszállás évfordulóján: Dr. Nádas János intéző bizottságunk elnöke Clevelandban, Pásztor László igazgatóságunk elnöke Pittsbungban és McKeesportpn, Eszenyi László 'külügyi bizottságunk elnöke Philadelphiában, én New Yorkban tartottam beszédet, Wass Albert kultúrális bizottságunk elnöke cikkeivel Hungarian Restaurant-ban (AZELŐTT HUNGARIAN VILLAGE) 174 ISABELL STREET (WINNIPEG) Hétfőtől-,szombatig minden este 7—11 óráig A MAGYAR CONTINENTAL szórakoztat« együttes szerepel MAGYAROS ÉTELEK — ENGEDÉLYEZET ITALKIMÉRÉS — MAGYAR SZÓRAKOZÁS. (folytatás az első oldalról) fogva vártam a csodálatos gyógyulást. Kérem a kedves Olvasókat, hogy csatlakozzanak: ezen imádKOzó sereghez, hogy az Egeket ostromló hangunk erősebb legyen és IstenunK akkor bizonyára segíteni fog nekünk visszanyerni az életnek, a munkának és két igaz magyar gyermeknek neveléséhez oly nagyon szükséges édesanyát. Amikor tudomást szereztem a KMU segitőakciójárói, a beérkezett adományokról, az együtt érzés sok-sok megnyilvánulásáról, annyira meghatódtam, hogy hoisszú időn át sírtam, mint egy kisgyermek. Hálakönnyeket és örömkönnyeket sírtam, ezzel köszönve meg azt a kellemes élményt, amelyben e nem várt szolidaritás, magyar testvériség, Ember,szeretet részesített bennünket. Igazán nehéz megfelelő szavakat találni köszönetem leírására, tolmácsolására. Nem szeretnék a megszokott frázisok után nyúlni, de mégis csak azt mondom röviden: Deo gratias! — Isten fizesse meg! Fizessen meg Isten Mindenkinek, aki akár imával, akár jókívánságokkal, akár anyagiakkal sietett segítségére egy távolban éló, de szívvel és lélekkel Veletek érző és gondolkodó magyarnak. Bárcsak a Jó Isten megadhatná nekem azt a kegyelmet, hogy e sok jóságot és szeretetet egyszer igazán s ezer szeresen meg tudnám hálálni az életem folyamán, hogy még munkámmal, Írásaimmal és egész életemmel hozzá tudnék járulni ahhoz, hogy jelenleg sorsüldözött népünk baján, bánatán segíteni tudnék és arra kérem Istent, hogy engedje meg érni nekem azt a napot, amikor nemzetünk fő jellemvonása az összetartás és nem a széthúzás, a józanság és nem az íszákosság, a kitartás s nem a szalma- Iáng-lelkesedés, az igazi testvériség és nem az edensegeskedés lesz. Csak igy tudom elképzelni egy szebb és igazabb, egy boldogabb és egy nagyobb haza feltámadását nemcsak földrajzilag, hanem világszerte szétszórt testvéreink árva szívében! Nem ismerem névszerint azokat a magyar testvéreimet, akik segítettek bajomban, de egynek a levele a Főszerkesztő Ur által eljutott hozám. Richmondból irta Németh Jánosné, aki drága soraihoz egy huszonöt-dolláros csekket is mellékelt. Engedjék meg, hogy hálatelt szívvel idézzek kedves soraiból: ...“Hálás szeretettel gondolok Juhász doktor úrra és bízom a Mindenekfeletti Hatalomban, hogy megsegíti őket! Nagyon szeretem tanulságos, segítőkész oktatásait. Nemesszivü, igaz magyar ember!” Remélem, Drága Németh Jánosné, hogy meghallgatja önt Isten és megadja a kívánt segítséget és szívből remélem, hogy utolsónak idézett mondatában sem fog sohasem csalódni. Magam is szeretnék igazán minnél nemesebb-szivü és minnél igazabb magyar emberek lenni. Segítsen meg ebben Istenünk szétzilált árva népünk és megnyomorított drága hazánk dicsőségére! Mély tiszteletiem szeretném magamhoz ölelni Újságunk egész olvasótáborát és minden igaz Magyart, hisz oly jó érezni a testvéri szivek dobbanását és a baráti karok melegét! Isten óvjon meg Benneteket, adjon nekünk mindannyiunknak egymás iránt még több szeretetet és fizessen meg ezerszeresen a bennünk élő Jóságért és Szeretetért! MUDr. Juhász István, Ű2ENEÍ it TISZA MELLŐL AZ ATYAFIAK PÁSZTOR JÓZSEF — Istenein! Mindenki1 kezdi valahogy'. Vagy azt 'hiszed, Zihoray megkapta volna a nagy aranyérmet, ha ... Sárika finom mosollyal mondta: — Ó, (Zlboray nagy mester! — Ugyan! iSose lett volna ismert., ha az első felesége ... Hiszen ezt mindenki tudja ... Nagyon tetszett a művészeti államtitkárnak. tíátrika melgíhökkenve bámult az asszonyra, de ez felhevülve folytatta: — Nekem is van itt két tájképem. Az egyiken egy gólya is van. Nádas, tavaszi hangulat. — Az Aifiödön festetted, vagy a Balatonnál? Reinerné tekintete a Sárika szemébe' rebbent. — Á, dehogy. A hálószobámból műtermeit csináltam. Ott festettem. Csak tehetség kell hozizá. És én tehetséges vagyok. Már a polgári iskolában festettem égetett dobozokat. Reinerné körülnézett. — Hol van Géza? Sárika zavartan felelt. — Talán máskor ... Most modellje van. Reinerné felállt. — Bemenjek hozzá? —- Nemi leihet. — A modelltől? Csak nem képzeled, hogy engem zavai ? Mi művészek megértjük ezt. Sárika egy kicsit ingerülten megmozdult— Majd én beszélek vele. Felállt, a műterem felé sietett. Az ajtóban, megállt, kopogtatott ajz ajtón. Belülről türelmetlenül hangzott: — Ki az? Sárika félénken felelt: — Én vagyok ... Nem akarlak zavarni, de valaki van itt ... Neked egy rokonod. Csobáncz szólt valamit halkan a modellnek s az ajtóihoz sietett. Kilépett a műteremből s egy kicsit felzaklatva kérdezte: — Ki1 az? — Reinerné, valami elvált asszony ... — Az unokatestvéred1 sógora feleségének a rokona ... — 78 —Vagy talán nem jól mondtam? Egy nagy fekete asszony, férfias mozdulatokkal. — Igen. Tuidomi már. Mit akar? — Kiállítani a ÍMüc,sarnak”-ban. Csobáncz fanyar mosollyal hajtotta le a fejét. 4- Már emlékszem. Reinernéi ... Régebben Írónő akart lenni, de csak képtelen szívósság volt benne .. . Szörnyű nő. Pokollá tette az ura életét. Sárika megfogta a Csobáncz kezét és kifelé vezette. Mikor Reinerné meglátta őket, feléjük rohant és a karjait kitárta. — Mester! — kiáltotta álrajongással, — kedves Gézám! Megengeded, hogy megcsókoljalak. iS Csobáncz csak annyit érzett, hogy egy fanyar, hervadt, ruzsos száj dörgölőözik az arcához s valami émelyítő rizsporszag verődött az oiirába. — Egy kicsit agyagos vagyok, vigyázz . .. Reinerné arca csupa várakozás, 'hízelgő öröm volt. Magáihoz ölelte Sárikát. — Milyen pompás kis feleséged van! Bizonyára megértő! De hiszi ez az; arcából látszik. Ő, tudom én! Ne.m könnyű művész feleségnek lenni. Csobáncz fanyar arccal bólintott s nem. felelt. Reinerné áradozni kezdett: — Milyen szép sikereid voltak! De meg is érdemelted. Nem haragszol meg, ha valamire kérlek. Képeket küldök a tárlatra. Szeretném, ha támogatnál egy kicsit ... Csobánicz tekintete a szemébe meredt. — Hát az Írást már abbahagytad? Rememé arca elkomo'rodott. — Ne is beszéljünk az irodalomról. A tehetségtelenek tele ülik a szerkesztőségeket. Egy gyönyörű regényem volt . .. de ... Fel akart kísérni a lakásomra égy szeirkeszztő. Engem! ... A darabom két évig hevert a íNemzetinél és a nagy iró a témáját ellopta. Megnézed a képeimet? Csolbáncz riadt arccal mondta: — Kérlek ... ' Reinerné lázasan kapott a (Csomaghoz és letépte a papírról a spárgát. A papir alá nyúlt és halk sóhajjal húzott ki — 79 — Drága, szeretett Guszti Bátyám! Nagyon szépen köszönöm kedves Soraidat, napokban ka-j pott első pénzküldeményt, va- j iamint a levőiben levő csekket' és legfőképpen az igaz Barát- j ság és Magyar Testvériség oly j csodálatos megnyilvánulását. | Nehezen tudok szavakat talál ni hálám igazi kifejezésére és nagyon nehezen fogom tudni meghálálni Neked, a sok Kedves Olvasónak, Magyar Testvéreimnek szívességüket és anyagiakban is megnyilvánuló hathatós és gyors seg.tségéi:. Talán jobban illusztrálom meghatottságomat azzal, ha megmondom, hogy legalább egy órán át annyira meg voltam hatódva újságunk segitóakcióján, a szeretet megnyilvánulásain, hogy kedves Soraid elolvasása után legalább egy órát sírtam, mint egy gyermek a meghatottságtól és szivemből mondhatom, hogy ezek semmiféleképpen sem voltak krokodilusKönnyeK. Nagyon jóleső érzés tudni, hogy vannak valahol távol, a tengeren túl igazi Testvéreim, akik azonnal hajlandók segíteni imával, vigasztaló sorokkal és anyagiakkal is, ha egy ismeretlen és tőlük távol élő, de Velünk együtt lélegző, gondolkodó, együtt örvendő és ugyanakkor Velünk együtt siró Testvérünk bajbakerül. Engedd meg, Guszti Bátyám, hogy e soraimmal megköszönjem Neked és Mindenkinek, aki e segitóakcióban részt vett, azt a sok jóságot, szeretetet, ami e világon bizonyára a legnagyobb kincs és amelynek igazi értékét csak az tudja felfogni, aki egy teljesen hideg, sőt ellenséges környezetben kénytelen vegetálni, tengetni mindennapi robotos életét. Az Isten fizessen meg Nektek, Drága Testvérek, adjon Nektek Erőt, Egészséget és sok-sok igaz örömet, amilyet e világ sohasem tud adni nekünk, hacsak nem az Istentől ajándékozott Szeretet által nem. Kérlek, Guszti Bátyám, jelentesd meg e sorokat lapunkban, hadd tudja meg minden velünk-Tiszacsernő, 1975. március 11. érző magyar testvérünk, hogy jóakaratuk, segitőkészségük nem hullott sziklára, terméketlen rögre és imáikkal, minden gondolatommal, cikkeimmel és egész életemmel igyekezni fogok majd, szerény erőimtől kitellően e jóságot tovább virágoztatni a magam, gyermekeim és barátaim szivében, hogy ez árva fajunk, népünk dicsőségére és boldogabb jövőjére szolgálhasson. Nemsokára folytatom egészségügyi témájú cikkeim küldését, de a családi nehézségek, drága Feleségem betegsége, e ténykedésemben eléggé visszatartott. Drága Guszti Bátyám, újra és újra csak köszönni tudom Segítségedet és kívánok Neked, Kedves Nejednek, Családodnak, Barátaidnak Ó9 Újságunk minden Kedves Olvasójának boldog és hosszú életet és Istennek bőséges áldását! Juhász Pista öcséd a Tisza mellől. Az 1956-os szabadságharc legmegrázóbb leirása. Szép, finom szereim: történettel. Rendelje meg bármelyik magyar könyvkereskedésben, vary újságárusitónál, vagy közvetlen a KMU Kereskedelmi Osztályánál, 210 Winnipeg, Man. »•••* .... FíGYELtM! WINNIPEGEN ELŐSZÖR! magyar SZÓRAKOZTATÓ műsor
