Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-02 / 18. szám

Dóimagyarország Felszabadító Tanácsának 1975. évi közgyűlése Délmajgyarorszáig Felszaíbadi­­tó' Tanácsa (DFT) 1975 április 13.-án tartotta meg szokásos évi közgyűlését. Ebből az alkalomból JVIínd­­szenty József bilboros', Magyar­­szág hercegprímása, Prof. Dr. Baráth Tibor és Rév. Király Kelemen O.F.M., a DFT tb. elnö kisi, Nagyiványi Ödön (Buenos Aires), a DFT alelnöke, .Vass Albert, az Erdélyi Világszövet­ség elnöke, Sirchich László, a CSMNB elnöke, vitéz Erdélyi István, a Virrasztó szerkesztője, a DFT tb. tagjai, Dr. Bal ló Ist­ván az Erdélyi Biz. alelnöke, Msgr. Dr. Marina Gyula, a mun­kácsi püspökség kanonokja, a kárpátaljaiak szószólója. So­­mody István, a Szabad Magyar­ság volt szerkesztője, a DFT. tb. tagja levélben üdvözölték a közgyűlést. A közgyűlésen megjelentek sorából kikeli emelnünk Dr. Eszterhás lstvánt, a MiFB elnö­két s a Katolikus Magyarok Vasárnapja szerkesztőjét, Dr. Lőte Pált, az E.B. alelnökét, Dr. Nádas Jánost, az Erdélyi Világ­szövetség főtitkárát, az A.M'.Sz. alelnökét, Várpalotai Vilmost, a nyugatmagyarországiak képvi­selőjét, Major Tibort, a Szity­­tyakürt) szerkesztőjét s Pápay Elemérrel együtt a Hungária Szabadságharcos Szövetség képviselőit, Prof. Dr. Oszlányi Róbertét, a Cleveland Staie University tanárát, Prof. Dr. Somogyi Ferencet, volt; ország­gyűlési képviselőt, a magyar al­kotmánytörténet tanárát, több történeti és irodalomtörténeti könyv szerzőjét, Dr. Papp Gá­bort, a Központi Tankönyvbi­zottság vezetőjét, ifj. Frigyes Dezsőt és Somogyi Lélt, a Pát­ria képviselőit. Dr. Lelbach Antal elnöki meg nyitójában az általános külpoli­tikai helyzettel, az amerikai külpolitika csődjével, a “deten­te” politika végzetes következ­ményeivel foglalkozott s e 'csak­nem kilátástalan helyzetben a magyarság számára csak egy kiutat lát, a keleti tájékozó­dást, a kinai, japán éa a török fajta népek felié irányuló kap csolataink sürgős kiépítését. Titeli József főtitkár jelenté­sében megemlékezett az elmúlt év folyamán elhunyt Prof. Vá­­rady Imréről, Prof. Deér Jó­zsefről, Majtényi Mihályról, Borgóy Jánosról, özv. Gsébi- Gaál Józsefnéről és Kajcsa Györgyről— Bejelentette, hogy a DFT 1200'$ értékben 25 pél­dányt vett át Yves de Daru var “The Tragic Fate of Hungary” c. munkájából s ebből 20 pél­dányt a legfontosabb egyete­mek s intézetek könyvtárának küldött meg. A DFT elnökség nevében üd­vözölte Rumpf Antalt, a DFT alelnökiét 75. és Dr. Kührner Bélát, a DFT t)b. tagját 80. szü­letésnapja alkalmából. A Kanadai Magyar Újság, öt­ven éves fennállása alkalmából pont” kiadásában megjelent Prpic tanulmányról s hogy hor­­vát résziről is eddig csupán a “Studia Croatica” irt róla kri­tikát. Több egyetemi könyvtár, így a Harvard, Yale könyvtára nemcsak nyugtázta e tanul­mány átvételét, de kér te kiad­ványsorozatunk további tanul­mányait is. Titeli József jelentésének második résizéb&n szlavóniai szórvány-magyarság helyzeté­foglalkozott s a Magyar Képes Újságban megjelent cikkekből vett idősetekkel számolt be a Horvátországi Magyar Szövet­ség sikeres erőfeszítéséről a magyar nyelvű oktatás, illetve anyanyelv ápolás fejlesizttése érdekében. (Erről a DFT még részletesebb tájékoztatást fog közzétenni.) Ifj. Zdnay Mátyás péntáros évi pénztári jelentését követően Homonnay Elemer, a Központi Munkatörzs nevében örömmel jelentette be, hogy Prof. Dr. Baráth Tibor elmúlt évi köz­gyűlésünkön bejelentett1 'kiad­vány-sorozatának első kötete “A külföldi magyarság ideoló­giája” címmel a napokiban el­hagyta a nyomdát. A kötet Ba­ráth Tibor zömében már publi­kált tanulmányait foglalja ösz­­síze, melyek közül több eredeti­leg német, vagy francia nyel­ven jelent meg. A kötet első ré­sze a Dunamedence rendezésé­vi, a második része a magyar­ság nemzet-tudatával, a har­madik része társadalmi és gaz­dasági problémáinkkal', végül a negyedik rész, “Hírünk a vi.ág­­ban” címmel a magyar kérdés­sel foglalkozó, több esetben magyarellenes prapagandáva!, azok bírálatával foglalkozik. A könyv ára 10 $ s a szerző cimén rendelhető meg. (iP.O. Box 697, Station B. — Mont­real, Canada H3B 2K3) Yves de Daruvar “The Tra­gic Fate of Hungary” c. müve az Amerikai Magyar Céh-nél rendelhető meg (Astor Pa.>k, Florida, 32002) Ára 8 $. Felhívta a figyelmet az “A- merican-Hungarian Relations 1918-1944” c. kötetre Major Márk Imire tollából, melyet u­­gyancsak a Szépmives Céh a­­dott ki. Az Amerikai Magyar Lekto­rátus “Review of Hungarian Studies” címmel nivós szemlét indított el, s az emigráció tá­mogatásán múlik, hogy e kez­deményezés ne legyen rövid életű. Ismételten kérte az elsza­kított területi problémáinkkal foglalkozó “Virrasztó” támoga­tását, mert ez a szemle is csak akkor tartható fenn, ha az elő­fizetők számát lényegesen fel lehet emelni. Homonnay Elemér ezután a délszláv á.lamot felbomlás=al fenyegető horvát, macedón, szlovén, albán kérdéssel .fog lalkozott, ismertette a prcfole­­mák nemzetközi vonásait, első­i érdekében, ha az amerikai tör­­| vényihozás Dewinsky képviselő javaslatára úgy döntene, hogy ! Mihajlovics szerb csetnik tá­bornoknak emléket állít, amiért biztonsága helyezte a sízerb földön földet ént amerikai pi­lótákat. Dr. Nádas János, a MFB, az E. Vil. Szöv. nevében üdvözölte a közgyűlést s helyeselte a 'köz­gyűlés határozatait. Majd tájé­koztatta a közgyűlést arról, hogy a magyarországi követ | Cleveliandban tartózkodik sí áp­rilisi 18.-án egy vacsora kere­tében kívánja megünnepeltetni Magyarország szovjetorosz megszállását. A clevelandi szer­vezetek e kihívás ellen a legha­tározottabban tiltakoznak. DFT-Hirslzolgálat, 1975. 4. 13. A BIBLIÁBÓL “Ne dobjátok el bizodalma-) tokát, melynek nagy jutalma ! van. Mert békesség;es tűrésre ! van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjé­tek az Ígéretet. Mert még vaj­mi kevés idő, és aki eljövendő, eljö és nem késik.” eljő és nem késik.” (Zsidók 10:35-37.) Dr. Juhász Alapi adományok Biró Lajos $3— Mrs. Micku Ágnes $15.— Mrs. Samu Anna: I $5.— Mrs. Steve Matty $5.— j Mrs. Gizella Márkus $1.— Po­­! dobni Janos $10.— Rammer Mi­hály $20.—■ Csaholczy Gyula $5.— öszesen $64.—. KUNOM TANULSÁGAI Jubileumi Sajtó Alap nyugtázások Mrs. Rozália Tóth $6.—. Ko­­czán Józsiéi 50c.— Peterdy Ist­ván $15.—. P. Kiss H. $1.50—, Dr. Szőnyi István $50.—. Vá­mos Gábor $1.— 'Farkas Zsig­­mond $2.— iMrs.. L. v.T. (Aszta­los $1.— LázásJ József $2.— Ba­goly A. $24.— Vanehik István $'2. Boda A. $5__M-urar Á-dám 50c.— Gara Család $6.— Góczy János $5.— Ebenspan­­ger Béla. $3— Kovács Pál $2 — Komlód! Mihály $5.— Firkola József $3.— Végső Gábor $2.— Mrs. G. Papp $6.-- Joe Sehe lap sd $3.50— Kovács János $:2.— Mrs. Micku Ágnes $8.— Mrs. Stefán Onody $2.— Gergely 1st ván $1.— Németh János $11.— Kisb Alex $3.50 - Mrs. R. Konyha sr. $3.— Bagó János $6.— Németh Imre $1.—. (Folytatás) A román kisebbség vezetői Maniu, Vajda, Goga is beismer­ték, hogy a Magyarországhoz tartozás jobib volt. Maniu Gyula (1928 május 6.-án). A jelenlegi kormány az urnalopások és államcsínyek által valamint a hadseregnek saját céljaira, és visszaélésekre való felhasználásával, az igaz­ságszolgáltatás lejáratásával és az alkotmányos élet továbbtip­­násával hosszú időre megbéní­totta a nemzeti egységet. Vajda-Voevod Sándor: A ro­mán kormány olyan gúnyt üz a választásokkal, amilyenre a magyar kormányok alatt nem volt példa. Vajda Voevod Sándor: A román kormány olyan gúnyt, ti múltban számunkra Románia a gyönyörű víziók és az ideá­lis szabadság hazájaként tűnt fel. Azóta létrejött Nagy-Romá­­náa. Micsoda csalódás. Feléb­redtünk illúzióinkból és nájöt­­tüniki arra, hogy rabszolgák lettünk. Magyarországon nem voltunk azok. Ott szabadon be­szélhettünk az utcán, a házaink ban a parlamentben. Ma azok, akik a román közélet legalább­­való elemei adfnaJk nekünk lec­két a hazafiasághól. Magyar or­szágon kezünkben volt a tör­vények pajzsa, mely bennünket románokat is védett. Ma úgy bánnak velünk, mint ellensé­ges elemekkel, akik törvényen kívül állnak. Radios horvát népvezért a belgrádi parlamentben agyon­lőtték, 1928 június 20.-án. Priibusevios Szvetozár a belg­rádi parlamentben mondta: A mai rendszer odáig vitte, hogy felszabadított területeken min­denki felkiált: “Rosszabb dol­gunk van, mint a magyarok idejében. Ki kell mondanom, hogy akikor több politikai sza­badságot élveztünk, mint ma.” A maigyar nép a horvát. ro­mán, rutén és szlovák testvér­­népekkel több mint ezer évig élt együtt. A Kárpátoktól öve­zett terület gazdasági egység volt. De nemcsak a gazdasági előnyök voltak értékesek, ha­nem a testvéri magyar szellem is, melyet igazán akkor kezdtek értékelni, amikor elszakadtak tőle. A magyar jogi gondolko­dás és a jóindulatú politika ér­ték volt a testvérnépek számá­ra is. A Habsburg raffináció volt az, mely az “Oszd meg és uralkodj” elv alapján igyeke­zett a Kárpát-medence népeit a magyarok ellen uszítani. A közölt idézetek mutatják mily keserves csalódás érte azokat, akik hittek az u szitoknak és a raffinálit demagóknak. Fel kell tenni a kérdést, le­hetséges-e a Kárpát-medence népeinek egy államban való e­­gyesitése. A válasiz határozott igen. Az elcsatolt területeken élő népek igényűik a magyar ál­lamvezetés alatt megszokott jogrendet és szabadságot és igénylik azokat a gazdasági e­­lőnyöket is, melyet a Kárpát­­medencében kialakult gazdasá­gi egység jelent. Természetes, hogy az állam­igazgatást korszerűsíteni kell. A magyaroknak a nemzetisé­gekkel szövetségi államrend­szert kellene alkotnia. Ahhoz hasonlót, mely Horvátország­gal László király óta fennállt. A magyar szövetségi állam megfelelne az 1944-es terület­nek Arad és a többi magyar­lakta rész területével kiegészít­ve (Ruténia már akkor is au­tonóm terültet volt.) A többi szövetségi1 'államnak Horvátor­szágnak, Magyar-Romániánah, Ruténiának és /Szlovákiának' saját nyelvű közigazgatása, saj­tója iskolái lennének tartomá­nyi kormánnyal. A szövetségi parlamentbe képviselőket kül­­denénete, vagy választanának. (Folytatás a 6. oldalon.) Winnipeg, Man. 1975. május 2. Egy gyönyörű est emlékére Irta: Petrov Ferdinánd Április 19.-én tartotta a Win­nipeg! Magyar Kapisztrán Népi Együttes az Európai tánc- és dalfesztiválját, amelyen a len­gyelek és. ukránok isi resztvet­tek, népi együttesükkel. Az előadást megelőzően már hetekkel, előbb lázas izgalom- I mai vártuk ezt a napot, hogy i újra láthassuk nagyszerű e­­| gyüttesünk művészi előadását. Amikor ezt írom, hogy művé­szi előadás, nem holmi frázis­ként irom ezt, vagy nagyzolási szándékból teszem, mert a szó teljest értelmében, művészi tel­jesítés volt az, amit ezek a fia­tal táncosok bemutattak. j Az előadás sikerét nagyban [ emelték azok a gyönyörű nép­viseleti ruhák, amelyekben tán­cosaink tündököltek. Azt hi­szem, hogy ez volt az utóbbi tiz év.ben a legszinpompásialbb és hamisítatlan valóban magyar népviselet seregszemléje. Nem tudok kiemelni a hét INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO - BECS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST ^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron Repülő- és hajójegyek részletre is Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek IKKA - TUZEX - C0MTURIST pénzkiiidemények és vámmentes csomagok PÉNZ- dS GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ m'mden tájára KÖZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. IKKA, TUZEX. COMTURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 Bloor St. W., Toronto M5S 1Y4.. Ontario Telefon: 537-3131. gyönyörű táncszám közül egyet sem, amelyre azt mondhatnám, hogy ez, vagy amaz szebb volt mint a másik, mert mind egy­formán csodálatosan szemet­­lelket gyönyörködtetőn szere­peltek. A lengyelek és az ukránok tánc, és ének számai is csodá­latosan szépek voltak és na­gyon nehezen lehetett volna el­­bÍrókul, hogy melyik volt a leg­szebb, de akár igy, vagy úgy is volt, én mégis csak azt mon­dom, hogy bocsása meg nekem a jó Isten, ha még ©gy kicsiny­két elfogult is lennék, hogy a­­kár milyen szépek is voltak az ukránok, a lengyelek előadásai, nekem azonban összehasonlít­hatatlanul, iegeslegszebbek voltak azok a boszorkány­­ügyességü táncosok, akik hol mint a pusztai szél szilajul vág­tatva, tombolva., vagy minit est­hajnalán a lágyan fúvó szellő táncolták a Mikepércsi csár­dást, a sarkantyúst, vagy a gyönyörű Ecseri lakodalmast. Hogy ez a felejthetetlen szép est megteremtődhetett, nem­csak a táncosaink odaadó szor­galmát, akarását bizonyítják csupán, hanem azoknak a hő­sies, kitartó, és. fáradságot nem kimélőknek az áldozatos mun­kájuknak is köszönhető, akik rendezték, akik betanították, a­­kik a szép magyar népviseletü ruhát tervezték, elkészítették. Edenhofferné, az együttes meg­­teretője és; vezetője. Buu'ka Má­ria és Oláh József, aki a tán­cokat betanította, és Borbély Olga, aki a népviseleti ruhákat tervezte. Valamennyi részt ve­vőnek, amikor köszönetét mon­dunk ezért a felejthetetlen szép előadásukért, azt kíván­juk', hogy adjon a jó Isten erőt egészséget valamennyi részt­vevőnek ahhoz, hogy még sok, sok hasonló előadással! tudja­nak gyönyörködtetni bennün­­nünket. * (Szerk. megjegyzése: A tán­­sosok dicsérete mellett le 'kell szögezni: a Kapisztrán Kórus isi megtette a magáét. Kitünően szerepelt különösen a táncok ki sóleténél. A szorgalmasan láto­gatott próbák meghozták a gyű mö lesöt.) — KÖTELES M. GYULA Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos. Suite 807-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald sarok WINNIPEG, MAN. R3C OB9 Telefon: 943-6657 PÁSZTOR JÓZSEF AZ ATYAFIAK kitűzött 56$-os “Nemes Gusz­táv jutalomdijat”, a DFT elnök- ' sége 1974 decemberében meg­tartott ülésén Yves de Daruvá­­ry-nak Ítélte oda, aki e jelké­pes jutalomdijat köszeuete ki­fejezésével el is fogadtá. Javaslatára a 'közgyűlési a DFT tb. tagjaivá választotta: j 1. Yves de Daruvár-t fennti, i előbb francia, majd most angol nyelven is megjelent munkájáéit s egyben a ma- j gyár érdekeknek a francia' politikai és társadalmi ve-; vezetői felé való tolmácso­lásáért. j 2. Mrs. Phyllis Schlafly-t, a! “MindszOnty the Man” tár-- j szerzőjét, a kitűnő amerikai i antikommiunista közli ót. Tájékoztatta a közgyűlést, hogy a DFT elnöksége részéről Homonay File mér és Rumpf Antal résztvettelc a Horvát Aka­démikusok Klubja által 1974 novemberében a clevelandi Case-Western Reserve Egye­temen megtartatt két napos konferenciáján. Javaslatára közgyűlés hoz-1 zájárult, ahhoz, hogy a DFT J tagsági diját 1976-tól kezdve | évi 6 dollárra emeljék. } Sajnálattal állapította meg, hogy a magyar sajtó Prof. Ba­ráth Tibor és Dr. Küry Béla hozzászólásán kívül nem emlé­kezett meg a MDélmagyarorszá­­gi és Balkáni Tanulmányi Köz­sorban a Szovjetuió balkáni he- ; gemóniára s az adriai tengeri j bázisok megszerzésére irányú- i ló törekvését. Rámutatott a délvidéki magyarság uiehéz helyzetére si a szlavóniai és ba­ranyai, zömmel szórvány ma - | gyarság megmentésére irányú- j ló erőfeszítésekkel. Újból hang- i súlyozta a DFT álláspontjá:,! hogy Jugoszlávia szétesése e­­setén a délmagyarországi terü­leteknek vissza kell térniök Magyarországhoz. (Ez előadás ; külön cikk formájában kerül: majd közlésre.) Az előadó ezután három ha­tói ozati java-ilatot terjesztett, elő: 1. 1945 április 4-e harminca­dik évfordulója alkalmá­ból. 2. Ford elnöknek tervezete jugoszláviai látogatása tár­gyában. 3. A román kormányzatnak legutóbbi rendelkezései kapcsán. Ti teli József főtitkár ismer­tette Dr. Radányi Oszkárnak a zon javaslatát, bogy a DFT el­nöksége tegyen kezdeményező lépést annak érdekében, hogy az amerikai törvényhozás a magyar kormányzatnak! az ér­demeit is örökítse meg, amiért a, második világháború folya­mán oly sokat tettünk a Ma gyarországra mentekül.) lengyel katonaság sí polgári lakosság, valamint r- francia hadifoglyok ■egy képet. A világosságba tartotta és égő önbizalommal har­sogta: — Nézd! Csobáncz gyilkosi pillantást vetett a 'csendéletre. Lehuny­ta a szemét és kínosan felnyiöszöigött.-— igen. Remerné karja széles gesztusokkal lendült ide-oda. Rá­­\ illant a szeme a szobrászra. — Tetszik neked? Csobáncz pislogva tekintett a feleségére, aztán a Reiner­­né várakozó arcába pillantott, gyötrődve dadogta: — Hát . . . hiszen még csak kezded . .. Rememé szuggerálni akáita: — Nézd! Nézd a káposztát! Csoibánez kurtán, dühösen ibicceltett: — A káposzta az igen ... a káposzta, A kezei ökölbe szorultak, de az asszony elibe állt s sze­mét Csobáncz arcára meresztve lihegte: — Szeretném, ha Zhoray képei mellé kerülne. Csobáncz visszahőkölt.-— Micsoda? Az asszony mozdulataiból hervadt háj áradt Csobáncz felé. — Te csak megteheted'? Aztán, hogy a miniszternek emutass. Csobáncz elfeihéredett és a folgai között szaladt ki: — Nem. Azt nem tehetem. Rememé riadtan nézett rá. — Miért? Csobáncz nyakasan felelte: — Nem veszek részt a zsűriben. Rememé elsápadt.-— De a megnyitón csak ott leszel? Már meg is rendel­tem egy gyönyörű fraise-ruhát. Csobáncz nyakasan csóválta a fejét. — Nem leszek itthon. Külföldre megyek. Rememé megroskadva, sirós pillantással nézett rá. — -Hiszen most voltatok külföldön .. . — Megint megyek. Kináíba megyek. A holdba utazom. — 80 — VII. Az előszoba ajtaján csengettek. A szobaleány jelentette: — Egy hölgy van itt, azt mondja, hogy rokona a nagy­ságos úrnak. — Engedje be a nappaliba — sietett, ahol egy kicsit szo­katlan külsejű, férfias arcú nő ült, lábait egymásravetve. Mikor meglátta Sárikát, felállt s eleven gesztussal sie­tett felé, — A Géza felesége? Szervusz! Megölelte, megcsókolta Sárikát. Mikor kibontakoztak, a vendég gyorsan hadarta: — Persze nem ismersz. Én a Géza egyik unokatestvére sógorának a felesége voltam, Rememé ... Bizonyára említette Géza? Sárika zavartan nézett rá. — Nem emlékszem . — Egy kis szívességre kérem Gézát. Ezzel az asztalra helyezett lapos csomagra mutatott. — Elhoztam néhány képemet, beküldőm ezeket a Mű­csarnokba. Géza a zsűriben van, iSzeretném, ha szólna az ér­dekemben. A csomagra hullt le a pillantása. — Pár tájkép és csendélet. Azt szeretném, ha az első terembe kerülne. Van egy csendéletem zöldségekből. Mindenki mondja, hogy a káposzta nagyszerű. — Régen festesz? — kérdezte iSárika. — O, csak azóta, amióta elváltam. Az uram nem ér­tette meg a tehetségemet. Azt akarta, hogy főzzek. Ugy-e, le­hetetlen. v g ilyet követelni egy müvészlélektől. Reinerné szeme megcsillant. — Remélem, Géza majd a miniszternek is bemutat a vernissage-ou. Sárika idegenkedve nézett rá. — Gondolod, hoigy lehetséges!? —, Ila Géza akarja! — De mégis1 ... Az első kiállítás alkalmával. Az asszony megmozdult. Valami férfias szögletesség volt a mozdulatában. — 77 — 3

Next

/
Thumbnails
Contents