Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-02 / 18. szám
Dóimagyarország Felszabadító Tanácsának 1975. évi közgyűlése Délmajgyarorszáig Felszaíbaditó' Tanácsa (DFT) 1975 április 13.-án tartotta meg szokásos évi közgyűlését. Ebből az alkalomból JVIíndszenty József bilboros', Magyarszág hercegprímása, Prof. Dr. Baráth Tibor és Rév. Király Kelemen O.F.M., a DFT tb. elnö kisi, Nagyiványi Ödön (Buenos Aires), a DFT alelnöke, .Vass Albert, az Erdélyi Világszövetség elnöke, Sirchich László, a CSMNB elnöke, vitéz Erdélyi István, a Virrasztó szerkesztője, a DFT tb. tagjai, Dr. Bal ló István az Erdélyi Biz. alelnöke, Msgr. Dr. Marina Gyula, a munkácsi püspökség kanonokja, a kárpátaljaiak szószólója. Somody István, a Szabad Magyarság volt szerkesztője, a DFT. tb. tagja levélben üdvözölték a közgyűlést. A közgyűlésen megjelentek sorából kikeli emelnünk Dr. Eszterhás lstvánt, a MiFB elnökét s a Katolikus Magyarok Vasárnapja szerkesztőjét, Dr. Lőte Pált, az E.B. alelnökét, Dr. Nádas Jánost, az Erdélyi Világszövetség főtitkárát, az A.M'.Sz. alelnökét, Várpalotai Vilmost, a nyugatmagyarországiak képviselőjét, Major Tibort, a Szitytyakürt) szerkesztőjét s Pápay Elemérrel együtt a Hungária Szabadságharcos Szövetség képviselőit, Prof. Dr. Oszlányi Róbertét, a Cleveland Staie University tanárát, Prof. Dr. Somogyi Ferencet, volt; országgyűlési képviselőt, a magyar alkotmánytörténet tanárát, több történeti és irodalomtörténeti könyv szerzőjét, Dr. Papp Gábort, a Központi Tankönyvbizottság vezetőjét, ifj. Frigyes Dezsőt és Somogyi Lélt, a Pátria képviselőit. Dr. Lelbach Antal elnöki meg nyitójában az általános külpolitikai helyzettel, az amerikai külpolitika csődjével, a “detente” politika végzetes következményeivel foglalkozott s e 'csaknem kilátástalan helyzetben a magyarság számára csak egy kiutat lát, a keleti tájékozódást, a kinai, japán éa a török fajta népek felié irányuló kap csolataink sürgős kiépítését. Titeli József főtitkár jelentésében megemlékezett az elmúlt év folyamán elhunyt Prof. Várady Imréről, Prof. Deér Józsefről, Majtényi Mihályról, Borgóy Jánosról, özv. Gsébi- Gaál Józsefnéről és Kajcsa Györgyről— Bejelentette, hogy a DFT 1200'$ értékben 25 példányt vett át Yves de Daru var “The Tragic Fate of Hungary” c. munkájából s ebből 20 példányt a legfontosabb egyetemek s intézetek könyvtárának küldött meg. A DFT elnökség nevében üdvözölte Rumpf Antalt, a DFT alelnökiét 75. és Dr. Kührner Bélát, a DFT t)b. tagját 80. születésnapja alkalmából. A Kanadai Magyar Újság, ötven éves fennállása alkalmából pont” kiadásában megjelent Prpic tanulmányról s hogy horvát résziről is eddig csupán a “Studia Croatica” irt róla kritikát. Több egyetemi könyvtár, így a Harvard, Yale könyvtára nemcsak nyugtázta e tanulmány átvételét, de kér te kiadványsorozatunk további tanulmányait is. Titeli József jelentésének második résizéb&n szlavóniai szórvány-magyarság helyzetéfoglalkozott s a Magyar Képes Újságban megjelent cikkekből vett idősetekkel számolt be a Horvátországi Magyar Szövetség sikeres erőfeszítéséről a magyar nyelvű oktatás, illetve anyanyelv ápolás fejlesizttése érdekében. (Erről a DFT még részletesebb tájékoztatást fog közzétenni.) Ifj. Zdnay Mátyás péntáros évi pénztári jelentését követően Homonnay Elemer, a Központi Munkatörzs nevében örömmel jelentette be, hogy Prof. Dr. Baráth Tibor elmúlt évi közgyűlésünkön bejelentett1 'kiadvány-sorozatának első kötete “A külföldi magyarság ideológiája” címmel a napokiban elhagyta a nyomdát. A kötet Baráth Tibor zömében már publikált tanulmányait foglalja öszsíze, melyek közül több eredetileg német, vagy francia nyelven jelent meg. A kötet első része a Dunamedence rendezésévi, a második része a magyarság nemzet-tudatával, a harmadik része társadalmi és gazdasági problémáinkkal', végül a negyedik rész, “Hírünk a vi.ágban” címmel a magyar kérdéssel foglalkozó, több esetben magyarellenes prapagandáva!, azok bírálatával foglalkozik. A könyv ára 10 $ s a szerző cimén rendelhető meg. (iP.O. Box 697, Station B. — Montreal, Canada H3B 2K3) Yves de Daruvar “The Tragic Fate of Hungary” c. müve az Amerikai Magyar Céh-nél rendelhető meg (Astor Pa.>k, Florida, 32002) Ára 8 $. Felhívta a figyelmet az “A- merican-Hungarian Relations 1918-1944” c. kötetre Major Márk Imire tollából, melyet ugyancsak a Szépmives Céh adott ki. Az Amerikai Magyar Lektorátus “Review of Hungarian Studies” címmel nivós szemlét indított el, s az emigráció támogatásán múlik, hogy e kezdeményezés ne legyen rövid életű. Ismételten kérte az elszakított területi problémáinkkal foglalkozó “Virrasztó” támogatását, mert ez a szemle is csak akkor tartható fenn, ha az előfizetők számát lényegesen fel lehet emelni. Homonnay Elemér ezután a délszláv á.lamot felbomlás=al fenyegető horvát, macedón, szlovén, albán kérdéssel .fog lalkozott, ismertette a prcfolemák nemzetközi vonásait, elsői érdekében, ha az amerikai tör| vényihozás Dewinsky képviselő javaslatára úgy döntene, hogy ! Mihajlovics szerb csetnik tábornoknak emléket állít, amiért biztonsága helyezte a sízerb földön földet ént amerikai pilótákat. Dr. Nádas János, a MFB, az E. Vil. Szöv. nevében üdvözölte a közgyűlést s helyeselte a 'közgyűlés határozatait. Majd tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy a magyarországi követ | Cleveliandban tartózkodik sí áprilisi 18.-án egy vacsora keretében kívánja megünnepeltetni Magyarország szovjetorosz megszállását. A clevelandi szervezetek e kihívás ellen a leghatározottabban tiltakoznak. DFT-Hirslzolgálat, 1975. 4. 13. A BIBLIÁBÓL “Ne dobjátok el bizodalma-) tokát, melynek nagy jutalma ! van. Mert békesség;es tűrésre ! van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az Ígéretet. Mert még vajmi kevés idő, és aki eljövendő, eljö és nem késik.” eljő és nem késik.” (Zsidók 10:35-37.) Dr. Juhász Alapi adományok Biró Lajos $3— Mrs. Micku Ágnes $15.— Mrs. Samu Anna: I $5.— Mrs. Steve Matty $5.— j Mrs. Gizella Márkus $1.— Po! dobni Janos $10.— Rammer Mihály $20.—■ Csaholczy Gyula $5.— öszesen $64.—. KUNOM TANULSÁGAI Jubileumi Sajtó Alap nyugtázások Mrs. Rozália Tóth $6.—. Koczán Józsiéi 50c.— Peterdy István $15.—. P. Kiss H. $1.50—, Dr. Szőnyi István $50.—. Vámos Gábor $1.— 'Farkas Zsigmond $2.— iMrs.. L. v.T. (Asztalos $1.— LázásJ József $2.— Bagoly A. $24.— Vanehik István $'2. Boda A. $5__M-urar Á-dám 50c.— Gara Család $6.— Góczy János $5.— Ebenspanger Béla. $3— Kovács Pál $2 — Komlód! Mihály $5.— Firkola József $3.— Végső Gábor $2.— Mrs. G. Papp $6.-- Joe Sehe lap sd $3.50— Kovács János $:2.— Mrs. Micku Ágnes $8.— Mrs. Stefán Onody $2.— Gergely 1st ván $1.— Németh János $11.— Kisb Alex $3.50 - Mrs. R. Konyha sr. $3.— Bagó János $6.— Németh Imre $1.—. (Folytatás) A román kisebbség vezetői Maniu, Vajda, Goga is beismerték, hogy a Magyarországhoz tartozás jobib volt. Maniu Gyula (1928 május 6.-án). A jelenlegi kormány az urnalopások és államcsínyek által valamint a hadseregnek saját céljaira, és visszaélésekre való felhasználásával, az igazságszolgáltatás lejáratásával és az alkotmányos élet továbbtipnásával hosszú időre megbénította a nemzeti egységet. Vajda-Voevod Sándor: A román kormány olyan gúnyt üz a választásokkal, amilyenre a magyar kormányok alatt nem volt példa. Vajda Voevod Sándor: A román kormány olyan gúnyt, ti múltban számunkra Románia a gyönyörű víziók és az ideális szabadság hazájaként tűnt fel. Azóta létrejött Nagy-Románáa. Micsoda csalódás. Felébredtünk illúzióinkból és nájöttüniki arra, hogy rabszolgák lettünk. Magyarországon nem voltunk azok. Ott szabadon beszélhettünk az utcán, a házaink ban a parlamentben. Ma azok, akik a román közélet legalábbvaló elemei adfnaJk nekünk leckét a hazafiasághól. Magyar országon kezünkben volt a törvények pajzsa, mely bennünket románokat is védett. Ma úgy bánnak velünk, mint ellenséges elemekkel, akik törvényen kívül állnak. Radios horvát népvezért a belgrádi parlamentben agyonlőtték, 1928 június 20.-án. Priibusevios Szvetozár a belgrádi parlamentben mondta: A mai rendszer odáig vitte, hogy felszabadított területeken mindenki felkiált: “Rosszabb dolgunk van, mint a magyarok idejében. Ki kell mondanom, hogy akikor több politikai szabadságot élveztünk, mint ma.” A maigyar nép a horvát. román, rutén és szlovák testvérnépekkel több mint ezer évig élt együtt. A Kárpátoktól övezett terület gazdasági egység volt. De nemcsak a gazdasági előnyök voltak értékesek, hanem a testvéri magyar szellem is, melyet igazán akkor kezdtek értékelni, amikor elszakadtak tőle. A magyar jogi gondolkodás és a jóindulatú politika érték volt a testvérnépek számára is. A Habsburg raffináció volt az, mely az “Oszd meg és uralkodj” elv alapján igyekezett a Kárpát-medence népeit a magyarok ellen uszítani. A közölt idézetek mutatják mily keserves csalódás érte azokat, akik hittek az u szitoknak és a raffinálit demagóknak. Fel kell tenni a kérdést, lehetséges-e a Kárpát-medence népeinek egy államban való egyesitése. A válasiz határozott igen. Az elcsatolt területeken élő népek igényűik a magyar államvezetés alatt megszokott jogrendet és szabadságot és igénylik azokat a gazdasági előnyöket is, melyet a Kárpátmedencében kialakult gazdasági egység jelent. Természetes, hogy az államigazgatást korszerűsíteni kell. A magyaroknak a nemzetiségekkel szövetségi államrendszert kellene alkotnia. Ahhoz hasonlót, mely Horvátországgal László király óta fennállt. A magyar szövetségi állam megfelelne az 1944-es területnek Arad és a többi magyarlakta rész területével kiegészítve (Ruténia már akkor is autonóm terültet volt.) A többi szövetségi1 'államnak Horvátországnak, Magyar-Romániánah, Ruténiának és /Szlovákiának' saját nyelvű közigazgatása, sajtója iskolái lennének tartományi kormánnyal. A szövetségi parlamentbe képviselőket küldenénete, vagy választanának. (Folytatás a 6. oldalon.) Winnipeg, Man. 1975. május 2. Egy gyönyörű est emlékére Irta: Petrov Ferdinánd Április 19.-én tartotta a Winnipeg! Magyar Kapisztrán Népi Együttes az Európai tánc- és dalfesztiválját, amelyen a lengyelek és. ukránok isi resztvettek, népi együttesükkel. Az előadást megelőzően már hetekkel, előbb lázas izgalom- I mai vártuk ezt a napot, hogy i újra láthassuk nagyszerű e| gyüttesünk művészi előadását. Amikor ezt írom, hogy művészi előadás, nem holmi frázisként irom ezt, vagy nagyzolási szándékból teszem, mert a szó teljest értelmében, művészi teljesítés volt az, amit ezek a fiatal táncosok bemutattak. j Az előadás sikerét nagyban [ emelték azok a gyönyörű népviseleti ruhák, amelyekben táncosaink tündököltek. Azt hiszem, hogy ez volt az utóbbi tiz év.ben a legszinpompásialbb és hamisítatlan valóban magyar népviselet seregszemléje. Nem tudok kiemelni a hét INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO - BECS - TORONTO és EURÓPA összes országaiba valamint BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST ^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron Repülő- és hajójegyek részletre is Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek IKKA - TUZEX - C0MTURIST pénzkiiidemények és vámmentes csomagok PÉNZ- dS GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ m'mden tájára KÖZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. IKKA, TUZEX. COMTURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 Bloor St. W., Toronto M5S 1Y4.. Ontario Telefon: 537-3131. gyönyörű táncszám közül egyet sem, amelyre azt mondhatnám, hogy ez, vagy amaz szebb volt mint a másik, mert mind egyformán csodálatosan szemetlelket gyönyörködtetőn szerepeltek. A lengyelek és az ukránok tánc, és ének számai is csodálatosan szépek voltak és nagyon nehezen lehetett volna elbÍrókul, hogy melyik volt a legszebb, de akár igy, vagy úgy is volt, én mégis csak azt mondom, hogy bocsása meg nekem a jó Isten, ha még ©gy kicsinykét elfogult is lennék, hogy akár milyen szépek is voltak az ukránok, a lengyelek előadásai, nekem azonban összehasonlíthatatlanul, iegeslegszebbek voltak azok a boszorkányügyességü táncosok, akik hol mint a pusztai szél szilajul vágtatva, tombolva., vagy minit esthajnalán a lágyan fúvó szellő táncolták a Mikepércsi csárdást, a sarkantyúst, vagy a gyönyörű Ecseri lakodalmast. Hogy ez a felejthetetlen szép est megteremtődhetett, nemcsak a táncosaink odaadó szorgalmát, akarását bizonyítják csupán, hanem azoknak a hősies, kitartó, és. fáradságot nem kimélőknek az áldozatos munkájuknak is köszönhető, akik rendezték, akik betanították, akik a szép magyar népviseletü ruhát tervezték, elkészítették. Edenhofferné, az együttes megteretője és; vezetője. Buu'ka Mária és Oláh József, aki a táncokat betanította, és Borbély Olga, aki a népviseleti ruhákat tervezte. Valamennyi részt vevőnek, amikor köszönetét mondunk ezért a felejthetetlen szép előadásukért, azt kívánjuk', hogy adjon a jó Isten erőt egészséget valamennyi résztvevőnek ahhoz, hogy még sok, sok hasonló előadással! tudjanak gyönyörködtetni bennünnünket. * (Szerk. megjegyzése: A tánsosok dicsérete mellett le 'kell szögezni: a Kapisztrán Kórus isi megtette a magáét. Kitünően szerepelt különösen a táncok ki sóleténél. A szorgalmasan látogatott próbák meghozták a gyű mö lesöt.) — KÖTELES M. GYULA Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos. Suite 807-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald sarok WINNIPEG, MAN. R3C OB9 Telefon: 943-6657 PÁSZTOR JÓZSEF AZ ATYAFIAK kitűzött 56$-os “Nemes Gusztáv jutalomdijat”, a DFT elnök- ' sége 1974 decemberében megtartott ülésén Yves de Daruváry-nak Ítélte oda, aki e jelképes jutalomdijat köszeuete kifejezésével el is fogadtá. Javaslatára a 'közgyűlési a DFT tb. tagjaivá választotta: j 1. Yves de Daruvár-t fennti, i előbb francia, majd most angol nyelven is megjelent munkájáéit s egyben a ma- j gyár érdekeknek a francia' politikai és társadalmi ve-; vezetői felé való tolmácsolásáért. j 2. Mrs. Phyllis Schlafly-t, a! “MindszOnty the Man” tár-- j szerzőjét, a kitűnő amerikai i antikommiunista közli ót. Tájékoztatta a közgyűlést, hogy a DFT elnöksége részéről Homonay File mér és Rumpf Antal résztvettelc a Horvát Akadémikusok Klubja által 1974 novemberében a clevelandi Case-Western Reserve Egyetemen megtartatt két napos konferenciáján. Javaslatára közgyűlés hoz-1 zájárult, ahhoz, hogy a DFT J tagsági diját 1976-tól kezdve | évi 6 dollárra emeljék. } Sajnálattal állapította meg, hogy a magyar sajtó Prof. Baráth Tibor és Dr. Küry Béla hozzászólásán kívül nem emlékezett meg a MDélmagyarországi és Balkáni Tanulmányi Közsorban a Szovjetuió balkáni he- ; gemóniára s az adriai tengeri j bázisok megszerzésére irányú- i ló törekvését. Rámutatott a délvidéki magyarság uiehéz helyzetére si a szlavóniai és baranyai, zömmel szórvány ma - | gyarság megmentésére irányú- j ló erőfeszítésekkel. Újból hang- i súlyozta a DFT álláspontjá:,! hogy Jugoszlávia szétesése esetén a délmagyarországi területeknek vissza kell térniök Magyarországhoz. (Ez előadás ; külön cikk formájában kerül: majd közlésre.) Az előadó ezután három hatói ozati java-ilatot terjesztett, elő: 1. 1945 április 4-e harmincadik évfordulója alkalmából. 2. Ford elnöknek tervezete jugoszláviai látogatása tárgyában. 3. A román kormányzatnak legutóbbi rendelkezései kapcsán. Ti teli József főtitkár ismertette Dr. Radányi Oszkárnak a zon javaslatát, bogy a DFT elnöksége tegyen kezdeményező lépést annak érdekében, hogy az amerikai törvényhozás a magyar kormányzatnak! az érdemeit is örökítse meg, amiért a, második világháború folyamán oly sokat tettünk a Ma gyarországra mentekül.) lengyel katonaság sí polgári lakosság, valamint r- francia hadifoglyok ■egy képet. A világosságba tartotta és égő önbizalommal harsogta: — Nézd! Csobáncz gyilkosi pillantást vetett a 'csendéletre. Lehunyta a szemét és kínosan felnyiöszöigött.-— igen. Remerné karja széles gesztusokkal lendült ide-oda. Rá\ illant a szeme a szobrászra. — Tetszik neked? Csobáncz pislogva tekintett a feleségére, aztán a Reinerné várakozó arcába pillantott, gyötrődve dadogta: — Hát . . . hiszen még csak kezded . .. Rememé szuggerálni akáita: — Nézd! Nézd a káposztát! Csoibánez kurtán, dühösen ibicceltett: — A káposzta az igen ... a káposzta, A kezei ökölbe szorultak, de az asszony elibe állt s szemét Csobáncz arcára meresztve lihegte: — Szeretném, ha Zhoray képei mellé kerülne. Csobáncz visszahőkölt.-— Micsoda? Az asszony mozdulataiból hervadt háj áradt Csobáncz felé. — Te csak megteheted'? Aztán, hogy a miniszternek emutass. Csobáncz elfeihéredett és a folgai között szaladt ki: — Nem. Azt nem tehetem. Rememé riadtan nézett rá. — Miért? Csobáncz nyakasan felelte: — Nem veszek részt a zsűriben. Rememé elsápadt.-— De a megnyitón csak ott leszel? Már meg is rendeltem egy gyönyörű fraise-ruhát. Csobáncz nyakasan csóválta a fejét. — Nem leszek itthon. Külföldre megyek. Rememé megroskadva, sirós pillantással nézett rá. — -Hiszen most voltatok külföldön .. . — Megint megyek. Kináíba megyek. A holdba utazom. — 80 — VII. Az előszoba ajtaján csengettek. A szobaleány jelentette: — Egy hölgy van itt, azt mondja, hogy rokona a nagyságos úrnak. — Engedje be a nappaliba — sietett, ahol egy kicsit szokatlan külsejű, férfias arcú nő ült, lábait egymásravetve. Mikor meglátta Sárikát, felállt s eleven gesztussal sietett felé, — A Géza felesége? Szervusz! Megölelte, megcsókolta Sárikát. Mikor kibontakoztak, a vendég gyorsan hadarta: — Persze nem ismersz. Én a Géza egyik unokatestvére sógorának a felesége voltam, Rememé ... Bizonyára említette Géza? Sárika zavartan nézett rá. — Nem emlékszem . — Egy kis szívességre kérem Gézát. Ezzel az asztalra helyezett lapos csomagra mutatott. — Elhoztam néhány képemet, beküldőm ezeket a Műcsarnokba. Géza a zsűriben van, iSzeretném, ha szólna az érdekemben. A csomagra hullt le a pillantása. — Pár tájkép és csendélet. Azt szeretném, ha az első terembe kerülne. Van egy csendéletem zöldségekből. Mindenki mondja, hogy a káposzta nagyszerű. — Régen festesz? — kérdezte iSárika. — O, csak azóta, amióta elváltam. Az uram nem értette meg a tehetségemet. Azt akarta, hogy főzzek. Ugy-e, lehetetlen. v g ilyet követelni egy müvészlélektől. Reinerné szeme megcsillant. — Remélem, Géza majd a miniszternek is bemutat a vernissage-ou. Sárika idegenkedve nézett rá. — Gondolod, hoigy lehetséges!? —, Ila Géza akarja! — De mégis1 ... Az első kiállítás alkalmával. Az asszony megmozdult. Valami férfias szögletesség volt a mozdulatában. — 77 — 3