Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-02 / 18. szám

na minket is elfúj a sors zivatarja, Nem tesz az Istennek soha több magyarja KIRENDELTE AZ AMERIKAIAKAT SAIGONBÓL DÉL-VIETNAM KORMÁNYA Mérsékelt baloldali párt győzött Portugáliában LISBON. — A múltév áiprili- j mérsékelt baloldali szocialista sában történt forradalom után a kommunista párt vette át az ország vezetését. A most, ápri­lis 25.-én tartott titkos szava­zatin választásokon viszont a párt nagy győzelmet aratott a kommunisták felett. Az első szabad választáson a szosialistá'ki 125, a kommunis­ták 23 képviselőt nyertek. — Bomlik a jugoszláv kapcsolat a Szovjet felé Nem hajlandók tárgyalni a Viet Cong vezetők (serben hagyta Kanada konzulátusa a délvielnami kivándo­rolni akarókat — Teljesen körűi van zárva Saigon főváros - Több mint 60 ezer meneküli van Guam szigeten Lázadó postások és kiköfőmunkások tovább sztrájkolnak (A jugoszláv ellenállás törté­netének tárgyalása kapcsán el­lentétek merültek fel egyrészt a Szovjetunió .és . Jugoszzlávia, másrészt a szovjet hadsereg és párt között. E vitákat ismerteti a “Le Monde” c. párisi lap 1975. ápr. 10.-i száma.) “Bjedics, a jugoszláv szövet­ségi kormány elnöke Moszkvá­ba látogat a megérkezése előtt az lzvesztija és a TASS-hir­­ügynökség április 8.-án tiszte­lettel adózott“ a jugoszláv ha­­^ukuvuák a hitleri'Zdiuus ellen folytatott hősi küzdelme előtt, mely IMI július 7.-én kezdő­dött; — e hódolatnyilvánitás célja az, hogy elkerüljenek u­­jabb vitát Titóval a Jugoszlávia felszabadításában részt vett szovjet hadsereg szerepét illető­leg. E kiigazítások helyesbíteni kívánják a március 27.-én a csehszlovák Rude Pravo c. lap­ban megjelent cikk irányzatát, melyet Jakuboszki tábornok, a Varsói Paktum haderejének fő­­parancsnoka irt. E cikk Tito marshallt éles válaszadási a serkentette, ki Skopljéban mél­tatlankodva jelentette ki, hogy “Jugoszláviát a fasiszta Bul­gáriával helyezték egy kalap alá,” A “Libre Belgique” 1975 áp­rilis 4.-1 száma igy számol be e vitáról: Jugoszlávia kapcsolatai a Szovjetunió és vele együtt — Románia kivételével — az ösz­­szfcs szocialista államok felé, ismét romlottak. Ennek bizo­nyítéka Titónak Szkopljéban, a macedón fővárosibán mondott beszéde, melynek során heve­sen bírálta a szovjet és bulgár szemléletet, mely kedvezőtlen sziliekben tüntette fel a jugosz­láv ellenálló mozgalom és a ju­goszláv felszabadító hadsereg tevékenységét. Tito nyilatkoza­tára Iván Jakubovszki man sail, a varsói paktum haderejének főparancsnoka által megüt és a esc ii. /'foTáü ‘í.ommunhta párt “Rude Pravo” «c. sajtószervéiben megjelent cikk adott okot. E cikkben a szovjet marsall egy síkra helyezte a jugoszláv kommunistákat a többi kelet­­európai országok kommunistái­val, célozva arra, hogy “az ösz­­szes európai felszabadító moz­galmak a 'Szovjetunió közvet­len hatására jöttek létre és erősödtek meg”. Tito éppen ezt a megállapítást kívánta megcá­folni minden erejével. Igaz, be­szédében nem említett neve­ket, csak “egyes vezetőkről” beszélt, de amit mondott, fél­reérthetetlenül a szovjetre vo­natkozott, Tito beszédének szándékosan nagy visszhangot adtak más­nap, kihangsúlyozva, hogy a jugoszláv ellenállást a szovjet­től teljesen függetlenül szervez­ték meg, majd Jugoszlávia (Folytatás a 8. oldalon) 'SAJGÓN. — Legutolsó hirek szerint Dél-Vietnami fővárosát teljesen bekerítették a Viet Gong és Észak-Vietnam csapa­­j tai, s a hét végén aknatüzet nyitottak a belváros ellen. A parlament az elmúlt vasár­nap hozzájárult Duong Van Minh elnökké történt kineve­zéséhez, kit beiktattak hivatala ba. — Az uj köztársasági elnök első ténykedése az volt, hogy elrendelte a Dél-Vietnam­­ban levő amerikaiak kiürítését, majd fegyverszünetet és béke­tárgyalást kért a kommunis­táktól, amit a Viet Cong veze­tők visszautasítottak. A elmúlt hét végén a kanadai konzulátus bezárta hivatalát és elhagyta Saigont. — Nemcsak Saigonban, de Kanadában is nagy felháborodást keltett a ka nadai külügyminisztérium meg nem értése, hogy többszáz o­­lyan délvietnami nem kapott vízumot, kiknek hozzátartozói Kanadában élnek. Az Egyesült Államokba igyek vő és vízummal rendelkező több mint hatvanezer személyt, a US fennhatóság alá tartozó Guam szigetére mentették ki s onnan fogják az Egyesült Államokba szállítani. MONTREAL, Que. —■ Dacára a múlt csütörtöki egyezségnek, Montraalban, Quebecben és Ot­­[ tawában a lázadó postások to­­j vább folytatják a sztrájkot, a | kormány és szakszervezet ren­delkezése ellenére is. Ha so utókép en a tartományi kikötőmunkások is megtagad­ták a munka felvételét, még az­után is, hogy a parlament tör­vényt hozott a sztrájk ellen. Kína így latja a helyzetei ISIIN FIZESSE MEG! - IMAHADJÁRAT! j Ritkán érik mifelénk az em­bert, különösen a magamfajta romantikus, álmodozó, bús­­magyart, olyanféle kellemes meglepetések, mint annak a sok és igazan testveri szeretet­nek, szolidaritásnak, tiszta és önzetlen jóságnak a megnyilvá­nulásai, amelyekben a napok­ban részem volt. Mivel nincs módomban egyenként megkö­szönni minden jótevőm, távoli és ismeretlenül is ismerős ma­gyar barátom jóságát, enged­jék meg, kedves olvasóim, hogy | Újságunk hasábjainak segitsé- 1 gével rójjam le hálakötelezett­ségemet és legalább ily nagyon ; is szerény módon mondjak egy ' pár bátortalan hálaszót jósá-1 gukért, jókívánságukért, imáik­ért és anyagi segítségükért, a- j melyek eljutottak hozzám a Fő­szerkesztő Ur követitésével. Nagyon jói esett megtudnom azt, hogy vannak még a világ­nak egy tőlem földrajzilag na­gyon távoleső világrészében i-Tiszacsernő, 1975. március 11. gaz testvéreim, akik azonnal segítségére sietnek a bajbaju­tott nemzetbeli sorstársuknak és az igaz és önzetlen Segítség minden formájával eíúalmozzák Akkor, amikor ériXs a ’legna­gyobb a szükség. Annál is job­ban esett e Segítség realitása és e segítési realitás gyorsasága, mivel jómagam nem kértem meg v. Nemes Gusztáv Főszer­kesztő Urat, hogy megsegíté­sem céljából rendelkezésemre bocsássa mindannyiunk szere­tett Kanadai Magyar Újságját, amelynek már évek hosszú so­ra óta rendszeres munkatársá­nak érzem magamat. Csak tá­volélő, de annál inazibb ma­gyar barátaim jöttek e gondo­latra és a Főszerkesztő Úrral karöltve világgá röpítették se­gélykiáltásomat abban az idő­ben, amikor a rettenetes csapás alatt csak suttogni, halkan kérni és sírni tudtam a hozzám legközelebb állókhoz, hogy mi­nél előbb gyógyszerhez és ezzel megfelelő és hatásos gyógysze­rekhez juttathassam hirtelen megbetegedett feleségemet, két ! gyermekem anyját. Hála a Jó Istennek, kaptam segivséget Nyugutifeinetórszág­­í ból, Ausztriából és Angliából | valamint Svájcból és Magyar­­országról is, ottani barátaimtól S és ismerőseimtől. Segítséget nyújtott a BAYER és a Well­come Borroughs gyógyszergyár i is. örömmel számolhatok be a kedves Olvasóknak, hogy a gyorsan kapott és hathatós se­gítség, a komplexen alkalma­zott prágai kezelés már mos­tan is valami kis javulást ho­zott, legdrágább betegünk va­lamivel jobban van. A jövőben is megteszünk természetesen mindent, hogy javuljon lehető­leg a helyzet. Sok hivő barátommal együtt, akár más országokban élnek, i imahadjáratot kezdtünk Isten­­' hez, akitől várom és kezdettől (Folytatás a 4. oldalon) Sok Pekingiben járt látogató azzal a nézettel találkozott kí­nai köröknél, hogy a Szovjet­unió nem Kina, hanem Nyu­­gateurópa elleni fog politikailag és katonailag fellépni. Az oro­szok Keletet fenyegetik inkább, die valójában Nyugat felé ter­vezik a komoly lépéseket, Ho Ying külügyminiszter és Yao Wen Yuang párt-ideológus, (valószínűiéig egyben Mao veje és az 19(15-ös kultúrfonradalom vezére, ma 39 éves), a torinói Stampa c. újságnak adott in­terjú során ezt a véleményüket különösképpen kihangsúlyozták. Ez a feltételezés Vétség kívül helyes és reális. Moszkva ugyan is első sorban Európa, azaz A fizikai munkásnak nincs nagy keletje Magyarországon (ISZJMT) — Nyolszáznógy fiatalt, az általános iskola nyol­cadik, a gimnázium 3. és 4. osztályosait, ipariskolai tanuló- , kát, főiskolai és egyetemi hall­gatókat felszólították, hogy L- ják meg miként képzelik el éle­tüket tiz év múlva. Ha nem is képviselték teljességében a társadalom keresztmetszetét, az összeválogatásiból mégis meg Lázható kép alakul ki a mai ma- j gyár ifjúság gondolkodásáról: j 357 budapesti, 304 kisvárosi, j 143 falusi. Az elfogadott 630 Írásból kiderül, hogy kereken 44 százalék vezető-, vagy leg­alábbis értelmiségi állást akar; véleményük kialakításánál két­ségtelenül szerepet játszott a szülői befolyásolás, mert több­ségük apja vezető, vagy értel­miség munkakörben dolgozik, de határozottan szerepet ját­szott saját tapasztalatuk is. Az eredményeket a párt ideológiai j folyóirata, a Társadalmi SzemlJ februárig szánra közölte, komor beismeréssel, hogy “igen nagy, a társadalmi munkamegosztás igényeinél jóval nagyobb a ve­zető és az értelmiségi posztok elérésére irányuló vágy: egy­szerre remélnek nagyobb anya­gi lehetőségeket, könnyebb, jobb életet azj ilyen fajta stá­tuszvágyak teljesülésétől”. A rendszer, amely változatla­nul munkás- és parasztkor­mánynak nevezi magát, kény­telen azt is beismerni folyóira­tában, hogy “igen kicsi viszont azoknak az aránya, akiiki ipari, fizikai munkássá szeretnének válni”. Ipari munkás 16 százalék akar lenni mezőgaz­daság csak 0.6 százalék'; náluk is szerepet játszott a szülők be­folyásolása, ellenkező irány­ban: ne vállalják a nehéz fizi­kai munkát! !A dolgozatírók 12 százalékának apja mezőgazda sági dolgozó; fiaik inkább az iparban, vagy értelmiségi állá­sokban akarnak elhelyezkedni. Alsószintű vezető-technikus 19.4, irodai szolgáltató (szer­viz) dolgozó 10.6 százalék akar lenni, önállóságra csak kevesen gondolnak, 1.1 százalék. Ház­tartásbeli munkára 1.7 százalék gondol; a »megkérdezett fiuk 21.5 százaléka úgy képzeli, hogy a felesége nem fog dol­gozni, viszont a lányoknak csak 2.6 százaléka akar háziasszzony lenni, a többiek valamiféle feg­­lelkozás jár az eszében. DIÓSZEGHY TIBOR: TANÍT omese Fö 1 d kő z i-te nger i térség és a Balkán felé sandít. A biztonsági konferenciával szintén hegemo­­uikus célokat próbál elérni. A kínaiak most már nyiltan be­szélnek Európa “elfinnesitésé­­ről”. Ez a kifejezés igen szem­léletes: Finnország ugyanis kultúráiig és alkotmányos te­kintetben Nyugatén, ópához tar tozik, de földrajzilag, politikai­lag és stratégiailag már nem a Keleti-tenger nyu­gati partján fekszik .. . E min­ta szerint kísérli meg Moszkva a nyugatiakat a “viselkedjetek jól” politikájára szorítani. A kínaiak azokban a Szov­jetuniót nemcsak politikai-dip­­lománciai, hanem fegyveres tá­madás gyanújával is illetik. Nyngateurópában ezt a látás­módot általában kétlik. A kétel­kedés alapja azonban kizárólag az, hogy ma már az európaiak el sem tudják képzelni, hogy képesek lennének, maguk és hatalmukat fegyveresen meg­erősíteni, megtartani, vagy plá­né kiterjeszteni. E téren a kí­naiak sokkal reálisabban gon­dolkoznak, s bizonyos mérték­ben “történelmi” méretekbe.! értékelik a helyzetét. Moszkva persze c,sak akkor támadna, ha erre alkalom nyílna, vagyis, ha a támadás nem járna egy atom­háború veszélyével, -— vagy ha erre rákényszülne. Lehetsége­­azonban, hogy a “békepoliitika” is elegendő eszköz befolyásá­nak megerősítésére. A kínaiak politikát folytat­nak e feltételezésükkel. Ma, mikor ilyesmi Nyugaton már kihalt, a kapitóliumi libák sze­repét játszák. Az ő világszem­léletük szerint a Nyugateuró­­páért folyó harc az Oroszország által kézbevett európai rész és Amerikai között fog lezajlani. A játék a hatalomért folyik. A nyugati individualizmus, és a szovjet bürokratikus rendszer két pártállást képez, nem pedig vagylagosságot. Az igazi alte;­­nativát egyedül Kina testesíti meg a kínai fegyelemmel és aszkézissel, ami a kultúrforra­­dalom kezdete és vége, esélye és kérdése is egyibem Árgus — Párizs. Az 1784-es oláh vérengzés és a zsidók lejátszódó események) kétféle szempontból jelentősek: felvá­zolják a kommunizmus törvény szerűen és törvényesen, való ha­talomra jutását — lSb°-os tör­ténelmi fordulatban — a de­mokráciától a népidemokiá­­ciaig. Szemléltetik azt a poli­tikai bűntényt, melyet a nyu­gati demokráciák immár há­rom évtizede szinte megállás nélkül a világ nyakába zúdíta­nak) s hajtanak szilárd bel- és külpolitikai biztonságban élő nemzetekét at legnagyobb) po­litikai káosz ai, népi, nemze.i jövőtlenségbe! Portugália iskolapéldája mindazon metódusoknak, me­lyek segítségével a csatornafor­radalmárok a “népakaratot” győzelemre juttatják: .nyújtsd oda a körmöd a bolsevizmus­­nak s azonnal bekapja az egész karodat! Ez az unalomig elcsé­pelt mondás Spinola -generális esetében ismét bebizonyoso­dott. Engedve a nyugati “világ­­közvélemény” ostromlásának, uevezeue a uemoKraciat irortu­­gáliába. Mintha egy államren­det egy tollvonással el lehetne büntetlenül törülni s ezzel e­­gyütt hosszú évtizedek beideg­­zodöttségét milliók agyában és életmegnyilvánulásában És Nyugat ujjongva zárta karjaiba a “fasizmus igájából” kiszaba­dult testvért, h-ogy hanyat-hom­­lok bevezesse a demokráciák egyedül szalonképes társaságá­ba. S ez a testvér most, egy rö­vid év leforgása alatt, a kom­munizmus vüágboldogitó ököl­­rázásávai, találja szemben ma­gát. És itt felvetődik a kérdés: honnan veszik a-z u.n. demok. á­­ciák maguknak a jogos és bá­torságot arra, hogy beleavat­kozzanak mindazon államok belügyébe, akik a nemzeti tra­díciók szellemében, az ősi ter­mészeti törvények elfogadása mellett akarják élni életüket, távol egy dekadens világ, hüzlő szellemi, erkölcsi és érzelmi szemétdlom jától?! Honnan veszik az u.n. de­mokráciák messze New York­ban a jogot ^hlioz, hogy alap­jaiban megingassanak egészsé­ges államrendeket csak azéic, mert az-ok nem felelnek meg nihilista, szabadosságba kor­­csosult elképzeléseikkel?! Honnan veszik magukaiak a jogot ahhoz, hogy más népekre kéretlenül -rázúditsák a bolse­­vizmus szörnyűségeit, egy test­vér haue mindmegannyi pcklát., hogy aztán — évek után és í mindent alapjaiig lerombolva — magukra hagyjanak milliókat egy olyan sorssal, melyet csak í több ezer kilóméter távolságból kellemes szemlélni a telt tálak melói. Honnan veszik a nyugati de­mokráciák az arcátlanságot ah­hoz, hogy szóiban és Írásba 1 propagálják, miszerint a kom­munizmus diktatúrája ember­ségesebb és demokratikusabb egy nemzeti érzelmű kormány uralmánál, mely a szennyet szennynek, az árulást árulás­nak és a gyávaságot gyávaság (Folytatás!) “Hóra és Kicska vezetésével az uralkodó reformjait bevárni nem tudó román jobbágyok, Dácia létes,téséről ábrándozva, fellázadnak és Horát Dácia ki­rályának kiáltják ki. Százhar­minchárom falut égetneK fel és 4000 embert ölnek meg. A csá­szári katonaság egy ideig tét­lenül nézi felkelésüket, azonban a dákoromán fiigget.enségi tö­rekvések már sértik a központi hatalom érdekeit, ezérc vezetői­ket e.ifogjácc és gr. Jankovic? j rendeletére Gyulafehérváron ke lékbetörik.'' (2) — (A kiemelé­seket én eszközöltem.) “Ha méreteiben nem is volt akkora, mint az előbbi, de kö­vetkezményeiben talán még tragikíusabb a 1784. évi oláh jobbágylázadás, amiben a csá­szári katonaság és kormányhi­vatalok bűnös közönyétől fel­bátorodott és a pópák által fel­tüzelt oláh jobbágyok HÓRA l(Ursz) MIKco. , KLCSKA MI­HÁLY és KRIZ5ÁN GYÖRGY vezetésével a megállatibb ke­gyetlenséggel kiirtották fél Er­dély nemességét és magyarsá-i ték, hogy a magyarok kiirtása, földjeik elvétele és a görögke­leti vallás terjesztése a calju*. Vezérük még érmet is veretett, egyik oldalon: NOS PRO CAE­SARÉ — ez II. József —, a má­sik oldalon HOR1A REX DÁ­CIÁÉ 1784 felírással. Pontos a­­diatok ma már alig találhatók; éppen ezért nem lesz érdekte­len, ha a még fellelhető adatok alapján feljegyezzük legalább a legtöbbet szenvedett községek neveit az utókor számára: NYIRFAILVA (Meszkaton), FE­NYŐFÁÉVÁ (Brad), KŐRÖS­FALVA (Kricsor), KÖRÖSBÁ­NYA, A ‘Maros és a Sztrell völ­gye, ZALATNA. ABRUDBÁ­­NYA, TOPÁNFALVA, VERES­­PATAK, OFFENBAR Y A, — NAGY- és RIS-ARANY'OS, KÉR PENYES, az Aranyos mentén fel TOROCZKŐIG, ALVJNCZ, BORBEREK, MAGYAR-IGEN, MOGOS, ÜYLONiOR, REMETE. NAiGYENYED, ÁLBAK, BELE­­Z'SÉNYES és Mihelég. De vol­tak elszigetelt forrongások és vérengzések ARAD, KRASÍSÓ s TEMES megyékben, sőt még BESZTERNYE KÖRNYÉKÉN, SZÁSZ-PÉNTEKEN és TEN­­KEN is.” (3) — (A kiemelése­ket érni eszközöltem.) A fenti idéeztekből világosan kitűnik, hogy az 1784-es véres (Folytatás a 8. oldalon) (Folytatás a 8. oldalon! gát. A lázadók nyiltan hirdet-Még kapható 1975 Képes Naptárunk. Ára: $2.

Next

/
Thumbnails
Contents