Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-04-25 / 17. szám
BÖLCS ERDÉLYI VÉLEMÉNY Báthory István,. Bethlen Gábor, Teleki Minály politikai útmutatása az erdélyi magyarság számára Magyarországon élő erdélyi honfitársunk levéléiből: Erdélyi magyar szellemi élet. ‘Erdélyről az ember meglehetősen ellentétes benyomásokat kap. résziben aszerint, hogy az erdélyi szelem! életet figyeli-e (ami meglepően jó), vagy erdélyi embereikkel beszél-e? (S még siókat számit az, hogy ki melyik vidéken lakik.) Most igen erősen redukálták a napilapok és a folyóiratok terjedelmét, s ez a papirkorlátozás ki fog hatni a magyar könyvkiadásra is, és pedig valószizmüleg arra a részére, amelyik ta Ián a legértékesebb: a néprajzi, irodalomtörténeti', művészet történeti, stfb,, 'müvekre. Talán láttátok Kallós Zoltán balladagyűjteményét, SO,000 példányban jelent meg és a fiatalok közt itt is nagyon népszerű. Óriási érték a gyűjteménye s majdnem az utolsó percben. Most Szék van erősen felkapva, táncai is, dallamvilága is. Itt, j a budai Fehérvári-úti “tánc- j házban” s vasárnaponként töb- ' bek régi széki táncokat táncol- j nak. Különösen a folklór terén i nagyon komoly gyűjtőmunka! folyik és kétségtelenül sok jó j könyv is jelenik meg. Érdekes, hogy a jó könyvek odalent is napok alatt elfogynak. Elsősorban talán Sütő Andrást kell említenem, aki rendkívül népszerű az itteni fiatalság körében is, s akinek például a nagyenyedi kollégium jubileumán elmondott beszéde itt is kézről-kézre járt. Mikó Imre és Dávid Gyula a lehetőségekhez képest mindent elkövettek, hogy jó könyveket (vagy azokat is) adjanak a magyar olvasók kezébe. Mikó Imié most egy Balázs Ferenc monográfián dolgozik, Orbán Balázs monográfiája már kiadás előtt van. Sok az emlékirat, nagyon vegyes értékűek. Megjelent Kacsó Sándor emlékezéseiALBERTAI tÜáÖR A ma is követeti irányelv (Folytatás a 4. oldalról) saját pusztulásukat előkészítsék.” Aki nem tudja, az érzi, hogy prófétikus és lassan beigazolódó szavak ezek — a süketnáma és vak Nyugattal szemben. S ami döntően érdekes, az idézet Vladimír Iljies Leninnek 1920-ban irt levele Gsicserin akkori szovjet külügyi népbiztoshoz. (Lásd: Lenin ossz. müvei.) j Azt hisszük itt a legfőbb ide- i je, hogy a “süketniéma és vak”, Nyugat ismét halljon; ne csak nézzen, hanem lásson; ne csak beszéljen, hanem szóljon is. Itt I az ideje, hogy a nem bolsevista \ marxista pártok is megtisztít-! sák soraikat és azt a helyet! foglalják el, ami őket a proletariátus nélküli nyugati polgári demokratikus világban megilleti. Itt az ideje, hogy mindazokat, akik .szót emelnek a rabság, szolgaság, nyomorúság és embertelenség ellen, ne bélyegezzék rögtön reakciósnak, fasisztáknak, maradjanak, akik nem értik meg az idők szavát és ellene ^vannak a megsemmisülést jelentő “haladásnak”. S talán helyes volna mindaz okikat az embereket is komolyabban venni, akik nem brosúrákból, kétes értékű könyvekből, hanem saját tragédiáik során, ismerték meg azt, hogy mi a .kommunizmus! (HADAK UTJÁN) nek második kötete, érdekességekkel is, de nagyon sok elfogultsággal is. Demeter János most adta be 400 oldalas emlékezését. Mindenki azt hiszi, hogy körülötte forgott a világ s mindent ő látott legjobban. Balogh Edgár emlékiratainak második kötetén dolgozik. Ebből közölt egy részletet a TISZATÁJ című szegedi folyóirat. Nagyon sok a tévedés benne, s ez azért sajnálatos, mert az emlékiratokat a történetírók forrásként használják. Tévesnek tartom benne, hogy a kolozsvári polgárőrség volt az ellenállási mozgzalom lényeges résize, a memorandumok meg mellékesek voltak. A polgárőrségnek jelentősége lokális volt, a memorandumé országos. A télen napokon át Kós Károlyt ünnepelték 90. születésnapja alkalmából. Itt is volt a Kossuth-klubban ünnepi est, Féja Géza méltatta az öreget. De valamire az öreg nem akar gondolni, ő volt a transzilvanizmus zászlóvivője a húszas években, s ma odaát a transziivanizmus elitélendő dolog. Itt még vitatkoznak felőle, mérsékelt hanlg'nembetn, de ott ezt sem tehetik. Kós: Erdélyt még geográfiáilag és gazdaságilag is egységnek látta, népek és kultúrák keveredési helyének, s ez szabIa meg népeinek kultúrái egyéniségét, minden környező kultúráktól való különbözőségét. Nos, ezt ma nem lehet hangsúlyozni. Még kell becsülni azt, aki ott szellemi vonalon dolgozik és bizalommal kell lenni iránta. A “megalkuvás” Persze felvetődhetik a megalkuvás vádja. Dehát nézzünk csak vissza, az erdélyi történelembe: nem csupa megalkuvás volt az, mert az idők, mint a költő mondja: az idő “sok ellenség közt zúzott csontjait bölcsen forgató, praktikás” magyart kívánt. Báthory István a szultán támogatása által került a lenígyel trónra — mégis vádolták ellenségei a törökkel oimborálás'sal — azonban távolról sem volt elvszetrüen törökbarát. Számolt az adott helyzettel és élt a szultánnak iránta megnyilvánuló bizalmából következő előnyökkel, de nem óhajtotta magát s a gondjaira bízott két nemzetét a török imperializmus szekerébe fogni. Feleslegesen kockáztatni nem akart, mint ahogy senki felelős közéleti ember nem akanhat. Vagy hivatkozzam Bethlen Gáborra, korának egyik — vagy talán helytelen is “egyik”inem mondani — legnagyobb magyarjára? Mennyi megalkuvás uenne is! Elfoglalja a szultán számára Lippa várát, amiért nyugati oldalról éles támadások érik, — de ezzel biztosítja Erdély békéjét, nyugalmát. Micsoda kin lehetett neki is tétlenül nézni két olyan erőnek a birkózását Magyarország kormányzása fölött, amelyeknek egyike sem volt képes az ország 'Számára a vegetálásnál többet ibiztositani. De mit tehetett azon kívül, hogy Erdélynek újjáépítését, korszerű állammá formálását elkezdhette. De gondolhatunk Teleki Mihályra is, erre a nagy államférfiura, aki először a nyugati Magyarország dinasztia-ellenes elemeivel való szövetség útján akarta Erdélyt levegőhöz juttatná, sí amikor rájött ennek a politikának teljes kilátástalanságra, próbálta a Béecsel való megegyezés útján menteni a menthetőt. Rettenetes nehézségek közt, jól felmérve a helyzetet, ha megalkuvásokkal is, de biztosítani Erdély mit csak lehet. Végig ez volt a történelmünk. Tragikus volt a történelmünk. “A tehetetlen kor jött el ...” Írja Kemény Zsigmond a Zord Idő-ben, s a vigasztaló ábrándok hiábavalók. — Minden korban úgy szolgálják népük érdekét azok, akik felelősséget éreznek, ahogy éppen lehet. Erdélyben most talán elsősorban a betűvel lehet szolgálni, s a magyar szóval, színházzal, énekkarokkal, stk Meg kell becsülni ezt a munkát akkoir is, ha nem minden tetszik benne nekünk. Még talán azt teszem hozzá, hogy Erdélyben, ahol különféle népek és felekezetek éltek, kialakult bizonyos felvilágosodott szabadelvüség. A buzgó katolikus Báthory Istvánunk Krakkóban három magyar főembere közül egyik unitárius, másik evangélikus, a harmadik katolikus. A református Bethlen Gábor kancellárja a szombatos Pécsi Sándor volt, és ő adatta ki a katoükus Káldi György bibliaforditását, s bár nem szerette a jezsuitákat, de visszaengedte őket Kolózsmonostoria. Ezzel csupán azt szeretném mondani, hogy nem szabad türelmetlennek lennünk egymás iránt. Őriznünk kell gondosan minden jó hagyományt, értéket, —- de látnunk kell, hölgy menynyire megváltozott a világ körülöttünk.” (Transsylvania) HA MEG VAN ELÉGEDVE LAPUNKKAL, MONDJA EL MÁSNAK... HA PANASZA VAN, — ÍRJON NEKÜNK! a- B. BOLDIZSÁR L/aoeló: NEMZETISÉG ÉS KÉTCÉLÚSÁG Igen, amikor kezembe vettem Juhász József “Ablaknyitás” című új könyvét, a könyv kétcélúsáJga mindjárt szemembe tűnt. Viszont az iró, gondolkozó ember lévén, tervszerűen rakja le készülő müvének alapjait. Juhásznak is terve volt ezzel az elhatározásával, vagyis LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ Várdy Béla professzor megállapította, hogy sok magyar “hangosan hazafiaskodik, szívesen kritizál, de áldozatot nem akar hozni.” Hála Istennek vannak még magyarok, akik nem hazafiaskodnak nem kritizálnak, de tud nak áldozatot hozni, mint azt az alábbi levél mutatja: Április hó 7.-én, 1975. A Kanadai Magyar Tanszék Vezetőségének c|o. Széchenyi Society 10-52 Ave. ISW. Calgary, Alta. T2V OB5 Itten küldök 100, azaz Száz dollárt. Habár a 85 évet elhaladtam, de erre a nemes célra mindenkinek adni kell, aki magyarnak érzi magát, tartsa kötelezőnek, a nemzetéért. Maradok pártfogójuk, id. Fábián Ferenc 7733 Birnam St. Montreal, Que. H3N—2T4. azokat is tanítani akarta sorain keresztül, akik sorsuknak szeszélyei, keservei, vagy nemtörődömségei folytán, kirekedtek a magyar múlt, szokásainak, problémáinak, életének megismeréséből. Az “Ablaknyitás” tehát, szándékosan és kísérletképpen íródott két résziben, magyar és angol nyelven. Történt ez, a sok magyar panaszra is, hogy az itt született, talán a magyar társadalom részére már elveszettnek hitt új generáció, a nem ismert hazai életből, kedves szórakozást és tanúlsálgos ismereteket is meríthessen. A kitűnő fordító, Solymosi Zoltán munkájában meg is kapta ezt. Ezen a részen át tehát, az angolok és más nemzetiségű angolúl beszélők is, betekinthetnek igy, szépirodalmi vonatkozásban, a magyar jellem és lélek érdekes szépségeibe, rejtelmeibe s nemzeti sorscsapásaink bántó titkaiba is. Jühász József tehát, jó munkát végzett. Ez, szép, nemes és segítőkész gondolat volt. De a magát, Szabó Pál realista iró neveltjének mondó Juhász, könyve első felében, a magyar részben is remekelt. Életerős, a valóság határain mozgó személyeivel, az avatott iró tehetségét tükrözik, színes meglátásain át, elénk. Eredeti, természetes és népi alakjai a megszólalásig élethüek, persze, mindegyik a saját életkörében, életterében, és amikor megszólalnak, magukon viselik a fajta, a társadalmi osztály töretlen ismerőjét, élniakarását, beállított helyzetükben és szerepükben. Áthatják a könyvet, belső szerelmi lázongások, vágyódások, népi színekbe ágyazva, az eredetiség, természetesség es szellemi gyakorlat virágos tálján tálalva. Az apához kijövő fiú sóvárgása a szülőhöz szivbemarkoló, a “Vizsgaközben” c. elbeszélés két fiatal főszereplőjének, harmatos, őszinte, diákszerelme, a régi iskoláink meghitt légkörét idézi kedvesen, az “örvényben” c. irás, a mában élő fiatalság, botrányos és elcsüggesztő valóságát tárja élethűen és tragikusan elénk. De mindegyik müve e könyvnek, lebilincselően érdekes tökéletes irás, mert olvasás után, hosszú ideig jóleső érzést és derűs nyomot hagy bennünk. Mindent egybevetve, a könyv kétcélúsága, nagyon helyénvaló meglátás volt, mert kitűnő magyar és angol nyelvre fordított elbeszéléseivel annyira megkedvelt lett, hogy e kiadás felvásárlása a jót és szépet olvasni Winnipeg, Mai). 1975. április 25. akarók által, már nemsokáig várat magára. A könyv megrendelhető 7.—dolláros árban; Juhász József 20 Clanton Court, Downsview, Ont., Canada, M3H 2W3. Tele-5 fon: >630-4230, vagy: 787-1314. De a torontói új Magyar Kultúrotthon telefonján is lehetséges; a Kanadai Magyar írók irodájában, 654-4926 torontói telefonszámon. ■i^i" KÖSZÖNŐ LEVÉL Hosszú ideje várok arra, hogy valaki más tegye ezt meg helyettem, de úgy látszik, hiába várok, nincs jelentkező. Pedig a kanadai magyar Írók között sok van, akinek ékesszólása messze felülmúlja az enyémet. . . de igy ezzel a pár eigysze rü szóval kell beérned, Miska János. Pár keresetlen s egyszerű szóval, mely azt akarja kifejezésre juttatni, hogy mi, kanadai irók, nem feledkeztünk meg arról, hogy, ha jól emlékszem, öt évi fáradságos munkásságodért köszönetét mondjunk. Mert aki már látott irásterméket könyvvé vedleni, az tudja igazán felmérni, mekkora áldozat volt a részedről a három magyar és az egy angol nyelvű ANTALOGIA kötet sajtó alá ren dezése. Maga a munka is próbára teszi az alkotó egyén energia-készletét, de amikor ez még anyagi gondokkal és apró emberi súrlódásoknak a nehézsé- j gével is párosul, akkor ez a tel- I jesitmény emberfelettivel lesz t egyenértékűvé. Köszönjük néked, hogy gondolataink nem vesztek teljesen bele az asztalfiókok sülyesztőjébe, hogy lelkünk könnyeit nemmagányoságunkban sírtuk el, hogy felcsendülő humorunk má sokat is megnevettetett s hogy a jövőt féltő sóhajunkat belerebeghettük mások fülébe is. Mert mindez nem történt volna meg, ha egy kemény elhatározásu, el szánt magyar gyerek — hiszen j akkor még gyerek volt szinte, mikor idecseppent Kanadába Miska János — nem veszi a vállaira a Kanadában élő magyar irók közös gondját s mint egy Atlasz, az összes súlyt, annak minden anyagi és személyi nehézségeivel el nem vállalja. Tudom, Jancsi, nem volt ez könnyű feladat, de hiszen azt, hogy ma már megértél arra a korra, amikor az ember sajátmagát móri fel és .nem mások mérlegén keresi a helyes mértéket. Tudom, hogy a teljesítmény, a magyar otthonokban elhelyezett könyvek, maga a fizetség, ami minden átvirrasztott éjszakáért ikárpótol. Az én szavam csak hézagpótló akar lenni, mely nem adhat hozzá ehhez a jólvégzett munka érzéséből fakadó jutalomhoz.. . Mindössze annak a kifejezője akar lenni, hogy mi, az irók, nem megyünk el egy baráti kéz fogás nélkül emellett a tény mellett. Most, amikor a kanadai magyar irók elnöki tisztségéről le mondasz s a helyed átadod az új vezetőségnek, úgy érzem, hogy megbocsáthatatlan mulasztás volna szótlanul menni el ezen tény mellett. Hiszem azt, hogy velem együtt sokan osztoznak ebben a baráti kézfogásban, mely nemcsak a búcsuzás kifejezője akar lenni, 'hanem egyben bátorítás jövő munkásságod termékeny útján. Öreg irótársad és régi barátod: Domokos Sándor. AZ ATYAFIAK PÁSZTOR JÓZSEF Spanyolhonból Importált kitűnő minőségű SÁFRÁNY kapható Keieskedelmi Osztályunknál. Levesek, mártások Ízesítésére. Ara csomagonként $1.50 szállítással K.M.U. Kereskedelmi Osztálya 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3C 2B6. Világosság áradt el a műteremben. Egymás szemébe néztek egy kis zavarral. A táncosnő összehúzta testén a köpenyét s egy picit, kunqogón, melegen foszló hangon felnevetett. — Milyen nagy gyerek maga! Csobáncz kérdőn pillantott rá. — Miért mondja ezt? A táncosnő szemeíehérje rávillant. __ Még) sohasem történt meg velem az emberi életben, hogy egy férfival száz másodpercet töltöttem á sötétben esemény nélkül. Felkacagott. A Csobáncz álla alá dugta a jobbkeze mutató' ujját, megbökte egy picit az áliát s ennyi szaladt ki a is,záján: — Bú! Aztán futott a mosdófülke felé, ahol a ruhája hevert. Csak az ajtóban megfordult meg s visszavillant a szeme mosolyogva: — Meg váb? Még be sem lépett, köpenye lesuhant s finom vállain megakadt Csobáncz szeme. Mire visszajöttek, a többi a zöldmázas kancsóból itta a pezsgőt. Kacagva adták kézről-kézre. 'Sárika szorongva vette észre, hogy az anyja eltűnt. A táncoisnő rohant, repült Csobáncz előtt a kancsóhoz. — Egy vödörrel, nem, csöbörrel kérek! Gyönyörű, mélyen kivágott ruha volt rajta, könnyű fekete selyemből. Talán igy még szebb, gyujtóbb volt. Sárika az urára pillantott. Észrevette, hogy valami rejtett zavar álmélkodilc az ura őszinte arcán. Egy szabad pülanatában Sárika felszaladt a vendégszobába. Az anyja már ágyban volt, de még nem aludt. 'Sárika nem szólt. Lehajolt az. anyja arca fölé s megcsókolta a száját. Most úgy érezte az anyja, mint amikor régen, az emlőire csapott a pici leánya ajka. — Nézze végig,, anyukám, ezt a heccet. — De mi lesz ebből? — sopánkodott’ Dohosiné. — Drága anyukám, otthon mindig tudtuk előre a programot. Különösen a vacsorák végét. Akármilyen jó volt, az aszszonyok, amikor álmoan kifordultak a kapun, leszólták. Csak a férfiak mulattak jól. Azaz, hogy jól berúgtak s otthon az aszszonyok rakták fejükre a borogatást. Zsuzsi megjelent egy nagy halom rózsával és Sárika fürge újakkal rakta* 1 bele a rózsákat a vázákba. Ebben a pillanatban feltárult a műterem ajtaja s megjelent Szlávy szobrász. Utána a gróf lépkedett, karján a táncosnővel, aztán a töbilb. A végén szerényen, kedves, mint egy pajkos fiú, Csobáncz. .Szlávy vállát valami fekete palásti fedte s hófehér baja, hegyes ezüst szakálla élénken vált ki a palást sötétségéből. Hallatlanul komoly volt. Az egyik kezében egy koponyát tartott s a másikban egy zöldmázas boroskancsót). t Meghajolt Sárika előtt, aki zavartan mosolygott és mély hangon kezdte: — A<z élet és halál csatlósai vagyunk, szép dáma. Azért tudunk élni, mert ismerjük a halált. Azért látjuk nregi a szépet, mert ismerjük a rútat. Vannak köztünk gyermekek, akik kitépik a vérző szivüket s oda akarják adni azoknak, akik meg sem látják őket. Vannak bolondok, akik mindég hisznek, mindent elfelejtenek s fiatalon halnak meg, mintha el se kezdték volna az életet. Vannak, akik soha vissza nem ütnek, mindig csak mosolyognak. Vannak, akik könnyezve boldogok s vannak, aldik kacagva boldogtalanok. Komolyan, majesztikusan hátrafordult s ünnepélyesen rászólt Csákra, aki gitárral jött be: — Csimpolyás. Halljuk a halál himnuszát! Letette az asztal közepére a koponyát. Most Zborayra szólt rá borús hangon. — Aludjanak ki a fények. Zboray, a festő, mintha Buddha-kolostorokban leste volna el, misztikus mosollyal helyezte a kezébe lobogó kis toscanai 'cserépgyertyatartót a koponya elé s ebben a pillanatban Csobáncz eloltotta a villanyt. 'Szlávy megindult az asztal körül, ütemes lépésekkel, a fejét lehajtva, a boroskancsót a fekete lepel alá rejtve. A többi utána halálos komolysággal. A végén Csák, a festő, mint egy — 73 — “Csillagrendes textilváros” lett Nagy-Disznód (Folytatás az első oldalról!) szók honosították meg. Az 189*5-ös Helységnévtár szerint a község 3225 lakosa majdnem kizárólag szász volt; oláh olyan \ kevés élt ott, hogy még templomuk sem volt. A várossá elő- ! léptetett Nagy-Disznód — Heltau 20 ezernyi lakásából ma viszont alig akad néhány száz szász és a régi, neves takácsdinasztiák emlékét márcsak a Főtör patinás, patiicius házai őrzik. ' Hogy a cikk írója erről nem ir, 1 a szászokat egy szóval sem em- j liti és a városka múltját úgy ! írja le, mintha az mindig oláh I lett volna — ismerve a magya- J rok jelenlegi helyzetét —, még I valahogy meg lehet érteni. Még j azt is meg lehet érteni, hogy , agytba-főbe dicséri a jelenlegi rendszert, amelyik a régi kisipari központot falanszterszerü gyárvárossá duzzasztotta, ami-1 ben ő nagy igyekezetében “az j eljövendő kommunista város csiráit” véli felismerni. \ Azt azonban már nehezem lehet megérteni, hogy egy szóval sem említi Nagy-Disznód —-! Heltau egyetlen limes szülöttét,; IIHLTIAI GÁSPÁRT, a neves j humanistát, prédikátort, irót, | műfordítót, nyomdászt, aki ép-, pen 400 évvel ezelőtt halt meg Kolozsvárott és akit sehogyan sem lehet kárelkeszteni Erdély j történetéből, még akkor sem,! ha szásznak született és magyarként halt meg. De, talán, jobb is, hegy nem irt róla, mert a végén, még Keltáit is oláhnak ( kozmetikázta volna át, mint a- j hogy a város múltjával tette. ■ így valósítja meg Ceausescu j lépésről lépésre a magyarok közreműködésével a romániai j “kisebbségeik'’’ halálos ítéletét jelentő XI. Pártkongresszus! pro grammjának végső célkitü- J zését: a homogén román nem- ! zet és a román nemzeti állam megteremtését. A VIRRASZTÓ hírszolgálata. OTVEN e:VE A MAGYARSAG ZZO LG A L AT A B A N ' ^ j ALEX. A. KELEN LIMITED J ■ KELEN TRAVEL SERVICE ■ 1467 Mansfield St., Montreal, Que. Telefon: 842-9548. IITAVAP Forduljon bizalommal irodánkhoz. Utazások a világ minden részébe. ■ Föképviselet. Naponta küldjük a megbízásokat I Kft A" Budapestre. Rokoni támogatás az Income Tax Bi ■ ,*,,**, alapból levonható. « TII7 EVa Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába. g| IU1CA. Főképviselet. H LEI: küldés Romániába. Igen gyors elintézés! ! Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatok. Magyarori-Iszági válóperek. A legrégibb magyar iroda, mely fiatalos gyorsasággal intézi * join ügyeit! M
