Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-04-25 / 17. szám
1 6 v\ nuipeg, Ma . 1975. április 25. ORVOSI TANÁCSADÓ Az alkoholizmus megrövidíti az életell A sok orvosi megfigyelések, a tudományos pontosságú statisztikák egyértelműen tanúskodnak arról, hogy a 'krónikus, idült alkoholizmus jelentősen megrövidíti az emberi életet. E megrövidülés az átlagos embed életkor mintegy 15 százalékát teszi ki, ami az átlagos hetven éves életkornál mintegy tíz évet jelent. E megrövidülés egyaránt érinti a férfiakat és egyaránt a nőket és egyránt érint minden társadalmi osztályt. Különösen akkor veszélyes az alkoholizmus, ha nikotinizmussal párosul, Ilyen kombinációban ugyanis a nikotin és az alkohol káros hatása pjotencálódik, felerősödik. Nem akarom e helyen teljesen kimeríteni az alkoholizmus kórtanát, mivel nem lenne erre itt elegendő hely és időm sincsen erre. Az alkoholizmus problematikájával sok ezernyi tudományos és népművelő kötet tárgyal a világ minden nyelvén. Vannak sokkal hivatott ab b szakemberek arra. hogy aprólékosan boncolgassák, taglalják e bonyolult és társadalmilag fontos kérdéskomplexumot. iMagam csak arra vállalkozom, hogy dióhéjban felhívjam olvasóim figyelmét arra a szomorú igazán reális tényre, hogy az alkoholizmus nagyon megrövidíti és csúnyává teszi rabjainak életét és ami még rosszabb sokszor pokollá változtatja az alkoholista egész környezetének életét, akár á családiról, akár a munkahelyről van szó. Az utóbibi évtizedekben egyre több áldozatot szed a krónikus alkoholizmus a fiatotok körében, akár nőkről, akár férfiakról van szó. Nincsen egyetlen egy szerv' sem, amely nem szenvedne súlyos károsodásokat az alkohol hatására. Legfőképpen szenved e méregtől az idegrendszer, amely teljesen elpusztul. Ennek következtében különféle idegesség! tünetek, álmatlanság, szervi fájdalmak, étvágytalanság, remegés, depressziós, félelmi reakciók, görcsök, súlyos elmebajok fejlődnek ki. Tudnunk kell. hogy az alkohol elpusztítja az idegsejteket, amelyeknek ninc£ meg a regenerációs képességük, vag.yis az elpusztult sejtek helyébe a szervezet nem tud újakat teremteni, mint például az elpusztult bőrsejtek, zsírsejtek, vagy izomsejtek helyébe. Ezért az idegrendszeri károsodások definivek és semmiféle kezeléssel nem hozhatók rendbe. Az alkoholisták idegessége, idegbaja, epilepsziája, szenzorikus hibái, idegrorucsolástól származó hallás-zavarai, látás-zavarai, szaglási, tapintási zavarai megmaradnak életfogytiglan és az alkoholizmus által kiváltott pszichikai elváltozások, elmebajok kikezelhetetlenek. Ha azonban idejében meggátoljuk a további szeszfogyasztást az ilyen embereknél, meggátoljuk a betegség további térhódítását és 'meggátolhatjuk a korai halál bekövetkezését, például az alko holos delirium, vagy súlyos epilepsziás rohamok következtében, amelyekben megbénulhat a légzési, szivmüködési agyközpont és igy légzésbénulásos és szivbénuiásos halál következhet be, amit bizonyára nem kíván magának egy alkoholista sem, ha még tud egy cseppet is logikusan gondolkodni. A krónikus alkokolizmusinál ugyanilyen gyógyíthatatlan, javíthatatlan, irreverzibilis károsodást szenvednek a májsejtek is, ami végezetül a májsejtek elhalásához vezet. Az elhalt sejtek helyét elfoglalja azután a kemény, de funkcionálisan teljesen értéktelen kötőszövet, ami a beteg májnak összezsugorodásához, megkeményedéséhez, cirrhózisához vezet. A májcirrhózis lehet ugyan a fertőző májgyulladás, vagy májmérgezések következménye például acetón, vagy más méreg hatására, de a leggyakrabban a krónikus alkoholizmus következménye. A májcirrhózis viszont gyakran okozza a szervezet korai elhalását, mivel a máj egy .olyan szervünk, amely nélkül nem élhetünk, hiszen itt bonyolitódik le az anyagcsere, itt fogja fel a máj a szervezetbe került mérgező anyagokat, itt képződik a vércukor. A májnak nagy szerepe van a vérképzésben, a vérnyomás regulálásában. A máj anélkül nem élhetünk! Az alkohol károsítja szivizmcit is, különösen akkor, ha a nikotinizmussal, dohányzással párosul. A dohányosok és iszákosok sokkal gyakrabban betegednek meg komoly szív és érbetegségekre és ezek jelentősen lerövidítik életüket. A krónikus' alkoholisták krónikus emésztési zavarokkal küszködnek, lesoványodnak, legyengülnek, ellenállóképességük a különféle betegségekkel szemben erősen csökken és gyakran válnak a fertőzőbetegségiek, például a tuberkulózis áldozataivá napjainkban is. Mivel az alko-, SZÉPLAKI JÓZSEF: holisták gondolkodása károsan letompult, nem tartják be a nemi higiéné szabályait és igy gyakran válnak a legkülönfélébb nemi betegségek áldozataivá. Különösen a fiatalkorúaknál veszélyes a nagymértékű alkoholfogyasztás és a húszharminc éveseknél nagyon gyakran vezet korai rokkantsághoz, vagy elhaláshoz. IMegemlitem még, hogy az alkoholisták köreiben gyakoribbak az öngyilkosok és gyakrabban válnak a különféle balesetek áldozativá . Nyugatnémetorszagban 1969.-ben a statisztika szerint! aiz összes közúti baleset halálos áldozatainak 27 százalékát tették ki az alkoholisták! Természetesen ezek a tények is jelentősen hozzájárulnak az átlagos életkor jelentős lerövidítéséihez! Ehhez hozzájárul továbbá az a tény is, hogy az idült alkoholisták gyakrabban betegszenek meg nyelv-, szájé, nyelőcső-, garat-, gyomorrákra, valamint légcsőrákra, is. különösen akkor, ha egyúttal dohányzók is. Sajnos a két káros szenvedély nagyon gyakran párosul egymással! A minnesolsi egyetemi levéltár magyar anyagának ismertetése Remélem, hogy e rövid görbe tükör megteszi hatását. E célt akkor is elértnek fogom nyilvánítani, ha csupán egy olvasóm szabadul meg hatása alatt az alkohol hálójából és igy életét szebbé, boldogabbá és bizonyára hosszabbá is fogja tenni. Azt kívánom, hogy ne egv, j hanem minnél több embertársam fogadná meg jó tanácsomat és igy kiérdemelné a büszke embertani nevüket: “Homo sapiens” — vagyis gondolkodó, okos ember! IVtUDr. Juhász István, Tiszacsernő. Diószeghy Tibor: Tavasz az utcán A fák fázón megborzongnak, a rügy alig-alig él, hírnökeként a tavasznak, mint pár elszórt pipitér szótlan szóval ifjú párok andalognak, ajkuk ég. Nem a naptól, halk szavaktól: előleg a Holnapért! KÖTELES M. GYULA Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos. Suite 807-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald sarok WINNIPEG, MAN. R3C 0B9 Telefon: 943-6657 Közel két éve, hogy figyelmem a Bevándorlási Levéltárra terelődött. 1973 elején írtam egy cikket (melyet több újság közölt) a levéltárról azzal a naiv elképzeléssel, hogy szervezeteink vezetői, újságszerkesztüink, kiadóink felismerik a Bevándorlási Központ és Levéltár fontos jelentőséget és önkéntesen támogatni fogják. Sajnos próbálkozásom majdnem teljesen kudarcba fulladt A sors véletlen játékaként 1974 júliusában a Minnesota Egyetem' Könyvtárában kaptam beszerző osztályvezetői állást. így rövid időn belül kapcsolatba kiséltem munkájukat és mint beszerző könyvtáros dolgoztam a hálózaton belül, meghívtak a magyar gyűjtemény tanácsadójának. Első dolgom volt felmérni az állományt, és sajnos szomorúan kell jelentenem, hogy a többi csoporthoz visztonyitva a magyar anyag nagyon gyenge. A levéltárban 7 kézirat gyűjtemény van: 1. Balogh Dezső, 1839-1865-ig terjedő kéziratai, levelei, stb. | 2. A St. Paul minnesotai Ba-Magya Monográfiák 300 Sorozati kiadványok 26 Ajándék újságok — Kérirat gyűjtemények — Az adatok gyors áttekintése után rögtön kitűnik, hogy a magyar gyütemény fejlesztésre szorul. Monográfiák és: a sorozati kiadványok tekintetében minden cstoport megelőz bennünket. A finneknek 3 újsággal jár kevesebb, ugyanennyivel kisebb a szlovákok kézirat-gyűjteménye, de ha ezt arányba állítjuk a népszámlálás adataival, bizony nem dicsekedhetünk. Ezek az adatok ibántóak, annál is inkább, mert Amerikában még mindég 46 magyar nyelvű újságról, értesítőről, stb. tudunk. Kiadványaink évente meghaladja a 200-at. iHa figyelembe vesszük az egyházi és szervezeti kiadványokat is, akkor ez a szám még magasabb. Szervezeteink éveken keresztül dobálják ki levéltári anyagukat azzal a felkiáltással, hogy “nincs helyünk, kinek kell, senkit sem érdekel”. Újságokban Olvashatjuk a cikkeket, hogy nem törődnek a bevándorló csoportok anyagával, és gyűjteményeink, dokumentumaink elkallódnak. Ez ma már nem áll fenn. A Bevándorlástörténeti Kutató Központ örömmel veszi, sőt kéioss 'Gábor 'Egylet iratai 18 90-1970-ig. 3. Egri Lajos iratai 1888. 4. Clevelandi Magyar Református Egyház irtai 1890- 1941-ig, mikrofilmen. 5. Magyar Evangélikus Egyház, Budapest, - levéltári anyaga 1944-től, mikrofilmen. 6. A Magyar minisztérium kivándorlási anyaga 1895- 1917-ig, mikrofilmen. 7. New Jersey-i Munkás Betegsegélyző Egyesület iratai 1922-1942-ig, mikrofilmen. 26 sorozati kiadványt, 21 újságot és folyóiratot tartanak nyilván, ezekből az Amerikai Magyar Szó, a Lorain és Vidéke, az American Hung. Studies Foundation, Bulletin a Detroit Magyar Újság, Az Újság, a Californiai Magyarság, a Testvériség, a Katolikus Magyarok Vasárnapja, a Nyolcadik Törzs, és Hungarian Studies Newsletter jár rendszeresen. Könyvállománya 300 kötet, amelyből 100 emlékalibum kiadvány. Összehasonlító adatok más nemzetiségi csoportokhoz viszonyítva: Minden magyar, akinek kiadványa jelenik meg, küldjön egy ajándék példányt. Ez nemcsak az amerikai magyarságnak lerótt önkéntes adó, de egyben saját magának is' maradandó biztosíték, Ibogy munkájának valami nyomna marad az utókor számára. Ha tudunk amerikai-kanadai magyarsággal foglalkozó gyűjteményi ől, arra hívjuk fel a központ figyelmét. Egyénileg, vagy szervezetileg pénzt ajándékozhatunk a központnak, amelyet a RoicMeller Alapítvány ugyan azzal az összeggel kiegészít, tehát megduplázódik. Ezt az összeget csak a magyar anyag földolgozására, mikrofilmezésére, stb., használhatják fel. Ajándékozzunk magyar, vagy idegen nyelvű amerikai j kanadai magyar vonatkozá- j sú könyveket a levéltárnak, j Nagyobb csomagok küldésénél a levéltár megtéríti a szállítási költséget. -Ismételten szeretném hang súlyozni, hagy a Bevándorlásttörténeti Kutató Központ célja a bevándorló csoportok történetének megőrzése és fontosságuk hangsúlyozása az amerikai társadalom felépítésében. Tehát minél több információt tudunk elhelyezni) az amerikai magyarságról és annak működéséről, annál több hibamentes tanulmány fog megjelenni rólunk. Végül kérem könyvtáros kollégáimat, és egyben minden magyart, hogy terjesszék és támogassák a Bevándorlástörtéti Kutató Közpint célkitűzéseit. Nagyban ennek az akciónak a sikerétől függ az amerikai magyarok életének és munkájának a valóságnak megfelelő dokumentálása. Levelezési cim: Joseph iSzéplaki, Consultant for Hungarian- American Collections Acquisitions Diív., 170! Wilson; Library, University of Minnesota. Min(612) 373-7809. Ukrán Szlovák ■ Lengiyel Olasz Finn 10,000 450 3,500 400 600 600 80 160 40 75 10 10 20 12 4 26 4 12 18 10 ri a csoportokat, hogy helyezzék el anyagukat megőrzésre az intézetben. Minden formátumai anyagot elfogad, ha az valamilyen módon visszatükrözi az amerikai és kanadai magyar bevándorlók életét és teljesítményeiket. Például szervezetek, levelezések, kéziratok, újságok, emléktárgyak, zászlók, lemezek, és minden kiadvány, amely nyomtatásban meg jelent, magyar, vagy angol nyelven, mind értékes dokumentációnak számit a központ szempontjából. Röviden összegezve a következőket tehetjük a gyűjtemény fejlesztése érdekében: 1. 'Szervezeteink elavult és, vagy nehezen tárolható dokumentumait kidobás helyett küldjük be megőrzésre. Minden kiadványunkból küld jünk egy példányt. 2. Minden Amerikában és Kanadában megjelenti újság, vagy folyóirat szerkesztősége küldjön ajándék példányt. Ezenkivü'l egyének ne dobják el a kiolvasott újságokat, hanem küldjék be levéltárnak. Kisjokai Erzsébet műfordításai Rainer 'Maria Rilke: A KEDVES HALÁLA Annyit tudott a halálról, mint mások, hogy elvisz és a némaságba dönt. De hogy a lányt nem elragadta átok, nem, elvonta szeme elől a csönd, ismeretlen árnyakhoz átsuhant, s érezte, most már őrzik odaát a lányos szép mosolyt s mi jót akart, szelíd szivét, akár a holdsugárt: már ismerőssé vált minden halott, a kedves által közeli rokonná; ha vigasztalták, mintha rájuk hagyná úgy tett, de nem hitt semmit. Azt a hont áldottnak mondta, édes otthonának. — Az ismert lábnyomot meg útiránynak. Utolsó beszélgetés Ady Endre édesapjával pásztor József AZ ATYAFIAK balladabeli peregrinus pengette gitárján Beethoven gyászinduióját. Körüllépkedtek az asztal körül, amikor az öreg Szlávy megállt s' belebömibölt) a csendbe. — Gyúiijanak ki a fények! Csobáncz a kapcsolóhoz nyúlt. Szlávy arca kigyúlt, a szeme csurogott s sancsdjavai nagy ivet kva a levegőbe, mélyen meghajolt barma es a táncosnő előtt s belerikkantott a csőidbe. — Feledés az elmúlásnak! Hódolat a szépségeknek! — Jaj, azj a koponyát vigyék! — rikoltott fel az anyós hangja. Szlávy ünnepélyesen mondta: — A koponya elvétetik az asztalról s odatétetik a boros kancsót. Ezzel leemelte a koponyát az asztalról s letette a földre. — Csak egy vörös íenyü fáklya világítson — szóit Szlávy fenséges pózzal Csobánczhoz. Csobáncz hirtelen egy áttetsző, piros selyemdarabot dobott az egyik csákaiva s a többi lángot eloltatta. Bágyadt, misztikus vörös fény árasztotta el a szobát. Szlávy Csák festő felé fordult, aki tudta, mi következik. Az arcán boldog mosoly gyűlt, a fejét hátraszegte, ujjait a húrokra eresztette s várta Szlávy mesjer parancsát,. A többi a falakhoz húzódott. Szlávy szeme mélyen megcsillant, mint mikor a holdsugár átver a hervadó fák ágain. A táncosnő a földre állitott koponya mellé libbent, mint a lepke, a szemét lassan lehunyta s a csupasz karjait) kitárta. Szlávy a táncosnő háta mögé állt s gyengéden megfogta a selyemköpenyét, majd a fejét felvágta, nyakas kedvvel, parancsolón dobta oda Csák festő felé: — Csimpoiyás! Az élet dalát! Ebben a pillanatban az ezüstszínű köpeny Szlávy kezébe siklott. Szlávy hátralépett nagy lendülettel s a szoba közepén, a vigye rigó koponya mellett, a testét hátraihajtva. heves lendület1 kezdetén ott állt, csak egy parányi gyöngyövvel a derekán C'.iarmónte Piri s elkezdte táncolni a koponya körül az élet táncát. A gitár zengett, á fainál állók ütemesen tapsoltak. Piri karcsú, kigyótest: .epük a koponya körül. .Siklott,, fo.gott, haj— 74 — ladozott. Az arcok kipirultak, mindenkinek elragadtatásban csillogott a szeme, amikor Piri belemarkolt az asztalon álló vázába, kirántotta belőle a rózsákat, a koponya felé hajolt s eltemette rózsákkal a koponyát. Mindenki tapsolt tüzelő arccal, csak az anyós anca volt sápadt. Szlávy megértő mosollyal terítette rá a táncosnőre a köpenyt. Csobáncz odalépett nagy lendülettel a táncosnőhöz és megcsókolta, a kezét. A táncosnő pihegive nézett rá, aztán a kékesfekete pillái alól: ragyogott a szeme. Csobáncz lázas hangon szólt a táncosnőhöz: — Boldog lennék, ha megmintázhatnám. A táncosnő szeme „áfénylett. — Amikor akarja! El vagyok ragadtatva a szobrától. Sárika lépett a táncosnőhöz. A kezét nyújtotta, de az újjai remegtek. Halk hangon rebegte, különös érzésekkel: — Elragadó volt! — Még be sem mutattak szóit a táncosnő mélyen Sárika szemébe nézve, — de bizonyára ismersz? — Az, Operából — susogta 'Sárika s úgy érezte, hogy megszédül. A táncosnő Szlávy felé fordult: — Remekeltél, mester! Ezzel hirtelen megcsókolta az arcát. — A ruhámat magamra kell kapnom, — fordult egy kis zavarral Csobánczhoz a táncosnő. Csobáncz a műterem felé sietett s visszafordult a táncosnő felé: Parancsoljon! Pár lépést egy sötét folyosón kellett menni Csobáncz fátyolos hangon szót: — Csak egy pillanat .. Azonnal felcsavarom a villanyt. De a táncosnő belekapaszkodott a karjába. — Nem félek a sötétben . .. Kivált maga mellett. Pár lépést csoszogtak előre. Csobáncz érezte karja alatt a táncosnő kezét. Hallotta halk sóhaját s könnyű illata az orrába verődött. Melegség futotta át a testét, de balkezével a kapcsoló után nyúlt. — 75 — (Folytatás a 3. oldalról.) — Nagyon szerettem szegény Bandi fiamat — folytatta később — előre láttam, hogy az írói pályán nem élhet a maga örömére. Jó fiú volt, nagyon szeretett minket, szülőket és váltig mondta, hogy csak nálunk pihen meg igazán. Akkor c^ak a miénk volt, újra a régi kis gyermek. A beszélgetésnél jelen volt a magyar irodalom egyik legérdekesebb alakja: Oláh Gábor, a költő. A Holnaposok, a Nyugat leié nézők rajongó fiataljai itt, Debrecenben kezdték mozgalmukat. Ady . .. Juhász Gyula ... Oláh Gábor .. . csupán néhány évtizek múlt el azóta és a történelem a szemünk előtt j igazolta a Holnaposokat, akiknek azóta erősen megritkult csapatából való volt Oláh Gábor is ... Ezerszer jobb sorsa volt Adynak, Petőfinek, Csokonainak. Talán még, Juhász Gyula is megbékéltek!) volt költői kiteljesedésében, mint ez a minden izéiben nagy, de önmagába csuk lőtt ember . . . íjC ífc * i Oláh Gábort Ady Endre súj: tóttá, halába. Az akkor még uj költőt az ország akkori széllé- | mi vezérei nagy elismeréssel fogadták, de az elismerés hátterében Oláh Gábort éppúgy, mint Gyónt Gézát, bunkóként használták fel arra, hogy agyon sújtsák vele Ady Endrét. Ám Ady már akkor erő en állt a lábán s a szava italét volt. Szóról-szóra ezt. mondta Oláh Gáborról, amikor k ját szották ellene: “Ugyan, mit akar ez a provinciális barom.” Oláh Gábor költő volt s egy életre sújtotta ez a frázis, még akkor is fájt, amikor Ady Debrecenben jártában ellátogatott hozzá és mindent visszavont: — Hej, Gábor, ha akkor tudtuk volna, hogy mit akarnak velünk ezek . .. —- Nagy kár volt, hogy szembeállítottak minket — mondja most csendes, lemondó hangon Oláh Gábor, én nem akartam soha versenyre kelni vele, mert tudtam, hogy az én parittyámmal sosem tudom átdobni az ő fényes csillagszóróját . . . Ne var]a felhivásunkatküldje be előfizetését h o nfi társ mi előbb! HALLGASSA! Az ONTARIÓI MAGYAROK legkedveltebb tar almas Magyar Rádióműsorát: ONTARIO MAGYAR HANGJÁT Ezúton értesítem Rádiónk tisztelt hallgatóit, hogy adásaink óra ideje és adásaink napja, a> tél műsoridényre való tekintettel megváltozott. — OKTÓBER hó 27-től. egy órás szórakoztató műsorunkat m nd-n szombaton este 10.00-órától 11.00 óráig sugározzuk változatlanul a CHIN. Nemzetközi Rádióállomás már megszokott 101-es FM. hullámhosszán. HALLGASSA A POLITIKÁTÓL MENTES SZÓRAKOZTATÓ HÉTVÉGI ZENÉS RÁDIÓ ADÁSAINKAT. Rádió Stúdiónk felelős vezetője és műsor,szerkesztője a clevelandi WZAK-FM. Magyar Rádió 6 év óta közkedvelt kanadai munkatársa, MÁRTI M. LÓRÁNT. Rés.: 362-5136 Hallgassa Ontario Magyar Hangját HIRDETÉSEK ÉS ÜZENETEIK FELVÉTELE: Ph.: 362-5136. Hungarian Radio Ontario Magyar Hangja Márfi M. Lóránt
