Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-25 / 17. szám

A kommunista hatalomátvétel módszerei Portugáliában

Az első két állomás: A kezdet keadetén a kammunstákat még látni sem tehetett. 300 titokban beszervezett tiszt, köztük a legtöbb ßpimola tábornok híve, egyéves földalatti munka után megindítja a Caetano-koirimány elleni mozgalmat. Spinola, a “jószívű tábornok”, a liberális körökre 'hallgat s a kereszténydemokrata és a vatikáni progresszista irányzattal kapcsolatot tartó baloldali-keresztény csoportok diszkrét támogatását élvezi. A régóta az ipari trösztökkel összeköttetésiben álló Spinola úgy vélekedik, hogy itt az ideje felszámolni a tengeren túli gyarmatokat s leváltani régimódi, népi gyökerekkel nem íendelkező kormányt (s ez igy is volt: a Hadsereg, az Egyház és a titkos rendőrségen belüli csekély elit csak szendergett már) s helyébe egy “középen mozgó", vagy ha úgy tetszik: “liberális” alakulatot

álMtani. így alakult meg az 1974 április 24.-1 kormány. S mivel a kommunisták a földalatti mozgalmak idején a katonákkal és a szocialistákkal együttműködtek, két képviselőjüket meghívták a kormányba. De ki is látott volna veszélyt egy mindössze 1500 tagot számláló kisebbségben?

A második futam 1974 szeptemberében kezdődik. Egyes kommunisták, mint Alvaro Ounhal, nyíltan szint vallottak, mások azonban még álcázzák magukat, i!gy pl. a hadsei eigen belül a legnagyobb titokban megszervezett “sejtek’’ emberei, kiket 15 éven keresztül a legmesszebbmenő elővigyázat - tal és a legszigorúbb ellenőrzés meltelt, a legcsekélyebb “kiszivárgás'” nélküli szerveztek be. Moszkva 35 millió dollárt fizetett a pártnak, hogy ltD. 700 állandó és fizetett ügynököt tartson fenn, kiknek egyetlen feladatuk az volt, hogy 1974 április és szeptember között 1) a vidéki közigazgatás mellé párhuzamos kommunista szervezeteket építsen, ki és felállítsa a fekete listákat; 2) megszervezze a beszivárgást a minisztériumiakba, s ott a tisztogatásokat előkészítse.

A Forradalmi szakasz: 1974

szeptemberére “beérett a gyümölcs”: 28.-án a kommunisták bevetik a köztudatiba, hogy egy Spinolát a támaszkodó jobboldali összeesküvés készül, persze a CIA segítségével. Felvonultatnak mintegy 15.000 tüntetőt s elhitetik, hoigy a “tömegek” egyetértenek a Hadsereg legpií oigresszistább irányzatával, az MFA-val; a “tanácsok” (szovjetek) készen állnak a sajtószerveknél, az egyetemiekben, a nagyüzemekben, a minisztériumokban. Ezek ugyan csak kis üsoportocskák, de kihasználják az alkalmazottak, az értelmiségiek és a középkáderek gyanutlansáigát, vagy gyávaságát, hogy Mario Soares szocialistáit 1973-ban az infláció 13%-os volt, 1974-ben ez 35%ra emelkedett, az ország legtöbb vállalata ezzel nem bírt lépést tartani s fizetésképtelenné vált. 20—22% a munkanélküliek szúrnia.

A kommunisták természetesen a “jobboldalt” vádolják a gazdasági élet “szabotálásával”.. Ugyanezt tették Allende alatt Csilóben is. “Végső nagy tisztogatást” követelnek.

1975 január 24.-én többezer “szélsőbaloldali’* (ejnye-ejnye, ők többen lennének és jobban megszervezettek, mint a kommunisták? ) Oportóban megakadályozzák, bogy a — IMF A • által is engedélyezett — Demokrata Centrumpái t tagjai gyűlést tartsanak. Ezt a pillanatot választotta aiZ USA, — Rockefeller és Kissinger tanácsára, — hogy a katonai-kommunista portugál kormánynak 30 milliós hitelt nyújtson ... A kommunisták erre vérszemet kapnak s több, mint ÍÜQ egyetemi tanárt bocsátanak el tisztogatás örve alatt. 1974 szeptember óta már 2000 politikai fogoly ül a börtönökben.

“TISZTOGATÁSOK”:— 1975 február óta 12,000 állami alkalmazottat, köztük 1000 rendőrt szórtak ki s az Igazságügyininisztériuni szerint legalább 4000-et el fognak közülük ítélni. Február 26-án 5000 kommunista és szélsőbaloldali zárja

körül a lisszaboni sportstadiont, hogy megakadályozza a keresztény-demokrata, legálisan működő párt választásokat előkészítő gyűlését. A katonák sízemeláttára dobálják meg a stadionba bezárt 4000 keresztény-demokrata résztvevőt. Pár nappal korábban két új minisztert neveznek ki a honvédelmi és a propagandügyi tárcára, az egyik Silvano Ribeiro tengerésztiszt, a másik Coureia Jesuino őrnagy, mindketten titokban KP-tagok. Ezt azonban egyetlen külföldi újság sem meri megírni. Mindamellett az új propagandaminiszter első ténykedése az, hogy a külföldi sajtót “rosszindulatú hírek” terjesztésével vádolja meg.

Köztudomású, hogy Rosa Coutinho admirális, az angolai főbiztos, egyike a katonai mozgalom (FIMIA) legbaltrább tolódott embereinek, s az is ismeretes, hogy Otelo de Carvalho tábornok, (a katonai biztonsági szerv vezetője,) “szive a baloldalért dobog”. A “tisztolgatásokat” Varela Gomes ezredes vezeti, ki marxista kiképzéssel rendelkezik. Costa Gomes köztársasági elnök pedig talán szintén KP-tag, hisizen március elején kijelentette, hogy “'Úgy gondolom, hogy a kommunista : párt dinamizmusa feltétlen szükséges Portugália ujjáépité| séhez.”

De ez még nem minden.

Az Európai Hírközlő Központ ' 1975 február 27.-én közzétette, hogy Vasco Gonsalvez minisz| terelitek szintén KP-talg, az 1,062 tagsági szám alatt, s már 1958 óta párttag.

A kommunista hatalomátvétel módszereinek íme tehát a példája: nem a proletárok segítségével veszik át a hatalmat, ihanem a rendszer- köizigazgatáj si és katonai struktúráiba való ! beszivárgás révén.

I így érthető világosan az MFA álláspontja, amit Gonsalvez febj ruár 20.-án igy fejezett ki: “Soj sem fogjuk eltűrni, liógy a választásokkal elveszítsük azt, amit már meghódítottunk.” S l bár a MFA sosem kapott meg! bízást a néptől semmire, s nem j hajlandó magát a nép akaratának alávetni, már előre bejelentette, hogy az áprilisi választások után az új Alkotmányozó Gyűlés teljesjogú tagja kivan lenni. így működik hát a “demokrácia”, ha a kommunistákká] társul. így lehet megérteni, miért ragaszkodnak a kommunisták MFA-nak nevezett “függönyükhöz”. Cunhal, ki helyeselte as 1968-as prágai tavasz leverését, most örömét fejezte ki afölött, hogy vele együtt harcolnak olyan papok, kik a KP tagjai, — köztük Gonsalvez “Atya” — a műn kási-katolikus liga volt vezére.

Kérdés azonban, hogy a portugál leckét megtanulják-e Nyugaton? A kommunistákkal megtett útszakasz mindig a kommunisták győzelméhez vezet. A gyávaság és a köpönyegfcirgatás pedig minden országban; megtalálható.

\ ÁRGUS— Párizs.

■f * *

FORRÁSMUNKÁK:

Monde et Vie

Humanité

Lettre d’information

Válasz Ford elnök megbízásából

v. 'Erdélyi István, a VIRRASZTÓ szerkesztője, 1974. okt. 3.-án levelet intézett Ford elnökhöz abból az alkalomból, hogy elfogadta Ceaiusescu román kommunista államelnök meghívását. A levél magyar

szövegét 1974. okt, ll.-i számában közöltük.

A levélre 1975. márc. 25.-1 keltezéssel — több minit 5 hónap után — Carol C. Laise, a State Department helyettes államtitkára a következőket válaszolta:

“Kedves Erdélyi százados:

Ford elnök megkért engem, hogy válaszoljak az ön levelére, amelyben kifejti, hogy a román kormány korlátozná az emberi jogokat. Köszönjük, hogy megismerhettük az ön észrevételeit.

Mi úgy Haltjuk, hogy a keleteurópai államokkal — Romániát is beleértve — való kapcsolataink kiszélesítésével és megjavitásával, valamint az Európai Biztonsági Konferencián történő erőfeszítéseinkkel lehetőség nyílik az emberi jogok és az alapvető szabadságok — beleértve a vallássza- Meg vagyunk győződve, hogy badságot is —előmozdítására, ez a közeledés reális lehetőséget nyújt arra, hogy az emberi jogokról vallott hagyományos amerikai felfogást a leghatásosabban képviselhessük az illetékes országokban.

Carol C. Laise helyettes államtitkár.”

Franciaországi magyar hírek

A Mikes Kelemen Kör párizsi baráti köre legközelebbi előadását április 12.-én rendezi meg a Magyar Katolikus Misszió helyiségében. Dr. Csernohorszky Vilmos (München): “Az emigráció feladatai” cimmel tart előadást. A műsor második részében az “Afrikai vőlegény című vidám filmet mutatják meg. Főszerepben Latabár Kálmán, Pataky Jenő, Vaszary Piri, stb. * * *

Saáry Éva svájci iró és festőmüvésznő április 25.-én este hat órai kezdettel tartja meg felolvasó estjét a párizsá Katolikus Misszió helyiségében, ahol egyidejűleg képkiállitást is rendez. Az előadás után dedikálni fogja legutóbbi verseskö - tétét is.

* * *

Winnipeg, Ma . 1975. áprili 25.

3

Utolsó beszélgetés Ady Endre édesapjával

A SZILÁGYSÁG! SZÁZHOLDAS TEKINTETES UR FÖSZOlGABIRgT AKART CSINmLNI ENDRE FIÁBÓL —

March 25, 1975.

Department of State Washington, D.C. 26520

Captain István vitéz Erdélyi 45-54 41sit Street Long Island, City of New York 11104.

Dear Captain Erdélyi:

President Ford has asked me to reply to your comments on policies of the Romanian Government which may restrict human rights. We are pleased that you have given us the benefit of your thinking.

In the context of an expanding and improving relationship with all the states of Eastern Europe, including Romania, and through efforts at the Conference and Security and Cooperation in Europe, in which Romania is a participant, we seek opportunities to promote human lights and fundamental freedoms, including the freedom of religious beliefs.

We are convinced that these approaches will provide the most reliable framework within which traditional American

I A BIBLIÁBÓL

I'

Mert én tudom azt, hogy az | én eltávozásom után jőnek ti j | közétek gonosz farkasok, kik j nem kedveznek a nyájnak.

(Mát. 7. 15.)

views on bumaniights can be most effectively communicated to the appropriate authorities in. these countries.

Sincerely,

Carol C. Laise Assitant Secretary for Public Affaires.

A hollandiai Wijk ann Zeeben megrendezett sakkbajnokságon a 37-ik fordulóban Portsch (magyar) az első helyen végzett (10,3), a cseh Hort előtt (10). A női bajnokságban Ivánka (magyar) az (Folytatás a 8. oldalon)

INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN

Magyarországi magyar ÜGYVÉD

DR.RACSMÁNYBELA

a budapesti ügyvédi Kamara volt tagja. Ma. itobai gyakorió ügyvéd, közjegyző, uj cime:

203-504 Main St.. Winnipeg, Man. R3C 1A7 — Telefon: 947-1513.

KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT

KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK

TORONTO - BECS • TORONTO

és EURÓPA összes országaiba

valamint

BUDAPEST • TORONTO - BUDAPEST

^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron Repülő- és hajójegyek részletre is ^ Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés,

garancialevelek

IKKA - TUZEX - (OMTURIST

Pénzküldemények és vámmentes csomagok

DCM7. fS GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KÖZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb.

IRKA. TUZEX. COMTURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE.

LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA

INTERNATIONAL

AGENCY TRAVEL SERVICE

DIVISION OF INTRAGSERV LTD.

519 Bloor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131.

Régi noteszlaipok hullanak ki az emlékezésem könyvéből. Deb récén, a “Vér és Arany városa”. Ebben a városban kezdte pályafutását Ady 'Endre. A költő, mint ismeretes, 1819 január 27.-én halt meg. Kereken 98 éves lenne, ha élne, mert 1877- ben született.

Ez az évforduló nagyon megmozgatta ibennem az emlékezést. Szerencsésnek mondhatom magam, mert megismertem Ady Lőrincet, az édesapját és Ady Lőrincnét, a nagyaszszonyt. Lőrinc bácsi közvetlenül halála előtt. látogatóban volt Debrecenben, tanfelügyelő fiánál, Ady Lajoséknál. Ady Lőrinc 77 esztendős volt akkor, de alig látszott többnek 50-nél. Sötét szürke ruha és fekete rámás csizma volt rajta, kerek tar koponya: piros, egészséges arc, tiszta kék szemek, szőke magyar bajusz, akaratos, erős áll. Hullámos sötétbarna haja kissé a szemébe lógott, csak a kék szeme nem volt a fiáé, egyébként az egész arc, a haj, Ady Endre. Középtermetű zömök ember, — akinek a szervezete — úgy látszott, — 100 évre való. Nem is panaszkodott csak az asztmára, mely — mint mondta — az Ady család betegsége. Az köhögtette meg olykor. Mellette ült Ady Lajos, s ha kettőjükre néztem, a fiú hajában több volt a szürke szál, mint Ady Lőrinc,ében. Az öregúr észrevette az összehasonlító pillantást s meg is jegyezte:

— Városi ember hamarabb őszül, mint a falusi.

Ady Lőrinc izmos balkéz gyűrűs ujjún, egy hatalmast alakú karikagyűrűn akadt meg a szemem, melyet dombormű babér ág ölelt körül. Lehúzta a gyűrűt ujjúról és látható önömmel mondta:

— Ez a nagyváradiak ajándéka az aranylakodahnurik alkalmából. A tömör, nagy arany gyűrűn belül ez volt bevésve:

“A vér és arany városa, diósadi Ady Lőrincnek aranylakodalmára, 1924. június 24.-én.”

— Száz magyar holdas birtokomat, a “Bence-tagot”, mely a Szilágyság legszebb birtoka, eladtam 7 székely családnak. A házat is eladom, ha meg tudok rá egyezni. Akkor aztán már nem fog emlékezni más Érmind szenten az Adyakra, mint a Koós Károly által tervezett művészi emléktábla, amely házunk

utcai falán van. Ez nagyon szép és nekem nagy örömöm tellett benne. Ezt az egyeli nagyon sajnálom otthagyni. Rajta ez a felírás olvasható:

“Itt született 1877 november 27.-én Ady Endre, a magyar köl tészet teremtő géniusza. Útmutató, világító fárosza. A régi magyar balvégzetnek halhatatlan énekese. Meghalt Budapesten, 1919. január 27.-én.”

Ezt az emléktáblát édiesszüleinek, diósadi Ady Lőrincnek és Pásztor Máriának aranylakodalmi ünnepére emelték az erdélyi magyarok Érmindszenten, 1924. junius 21.-én.”

— Nagyon szeretnek minket az erdélyi irók odaát és sokszor felkeresnek Pestről is, akik ismerték Bandi fiúnkat.

— Ide szeretnénk költözni Debrecenbe, a ’’Maradandóság városába”, ahogy Bandi fiúnk nevezte. Régen is voltam már itt, mikor Bandi itt ujságuróskodott, meg jogászoskodott. — Ennek bizonyára van vagy jó 30 esztendeje. Eljöttem, mert rá akartam venni a jogász-fiamat, hogy fejezze be a jogot, hisz otthon, a Szilágyságban, ahol az Adyak ezeréve otthon vannak, várja már a megyénél a szoigabirói, főszolgabírói, s ki tudja, talán idővel az alispáni szék is. De Bandi hajthatatlan maradt. Keményakaratu Ady volt, ott maradt a redakcióbán, nem. lett belőle főszolgabíró.

— Jobb szerette volna kedves bátyám, ha Endre fia főszolgabíró lett volna, nein pedig költő?

A hangulat elkomolyodott. Ady Lőrinc hosszan nézett rám, s valami halálos komolysággal a szavában, igy válaszolt:

— Bizony öcsém, jobban szerettem volna, — akkor ma is élne! A hajszás élet és a redakciói munka, a sok küzdelem ölte meg. Mit ér nekünk a világhír, ha nincs meg a fiunk.

Az öregurat elővette az asztmája.

— Semmi ez! — legyintett mosolyogva, — egy kis köhögés, ez volt a baja Bandinak is.

Ady Endréről kérdezem.

— Az anyjával együtt olvasgatjuk mi, öregek, a Bandi könyveit. Nekem legjobban a “Vér és Arany” kötete tetszik.

Az öregúr egészen elérzékenyedett. A tiszta kékszemeket a könny fátyola redőzte be.

(Folytatás a 6. oldalon.)

AZ ATYAFIAK

pásztor József

Az 1956-os s :ah; dságharc I g- j megrátóbb le r ,'s.j. Szíp, fin m, szeretem tö te nettel. R ndelje i meg bármelyik n agy r könyvkereskedésben, va y újságáru sitónál, vagy közvetlen a KM'J Kereskedelmi Orz: lyánál, 210 Winnipeg. Man.

virág kell, Zsuzsi lelkem. Szaladjon, hozzon be sok rózsát. Azl.iu., iOnüijoii teavizet.

— Igenis, kézit csókolom.

— Aztán bújjon a ruhájába. Nagyarányú bői ravaió várhatóimért ez. mind könnyelmű emiber.

A leány eltűnt. Sárika szivdobogva nézett a műterem ajtaja fele.

— Csak azt tudnám, hogy ki az az asszony? Elegáns, Kanrsú, azt már is láttam.

Hirtelen felpattant a műterem ajtaja s Csobáncz borzasán, kipirult arccal ugrott be.

— Valami) ital! Jön a banda!

Meglátta Dobosinét. Hozzáfutott, kezet csókolt neki, aztán az arcát is: megcsókolta.

— Az anyós! Meglátja miféle lumpolás lesz itt!

Ezután. Sárikához lendült, megfogta a két kezét s melegen a szemébe nézett.

— Ugy-e nem haragszol, kedves? Az új szobrot akarták látni, megi a műtermet.

— Mondd el hamar, kik vannak itt?

Csobáncz sietve lihegve:

— Először egy nő. Charmante Piri, a ballerina az Operától. Ismered? Vele van a grófja.

Sáriak nevetett.

— Ejha! A grófja is! No, ez aztán jól indul! És még kik.

Csobáncz folytatta:

— Az. öreg iSzlávy, a szobrász. Ismered? A nagy barokk mester Kánya, a cinikus, akitől elhódítottam. Katót. Aztán Lajos, Zboray Lajos, a legnagyobb magyar piktor. Csák a gitárjával, szóval van zene is.

Sáa lka futó csókot lehelt Csobáncz arcára s az asztalra mutálva, meghajolt Csobáncz előtt.

— íme, fenséges uram. Megéreztem a szelet.

—- Tökéletes! Ilyen drága vagy? Köszönöm.

Ezzel eltűnt fürgén a müteremajtó mögött. Amig az ajtó nyűt, csukódott, a műtere rajitól, mint bomlott harsonák (hangja, Zivatarzott be a zsivaj.

— Talán én lefeküdnék? — nyikkant meg félénken Dobosaié.

Sárika tiltakozva nézett rá.

— 72 —

— llát jobban szerette volna mama, ha egy nyáispolgár felesége leszek? Hiszen te is úgy tisztelted a művészetet. Különösen a zenét.

•— A zene, az más!

— Miért más? Hát azt hiszed, a muzsikusok másformák? Még talán sokkal elvontabban élnek? Mégis más egy olyan férfit szeretni, azzal élni, aki tud a mindennapiságból kiemelkedni ... Csak látnád az arcát, amikor lázban, ég, hogy milyen szép!

Dobosiné riadtan nézett rá:

— átó igy szeret, az elveszett.

.Sárika felállt. Hangosan felnevetett.

Hirtelen az édesanyja elé térdepelt, a két karját megemelte és a két kezét összetette. Valami gyermekesen kedvés gúnnyal mondta:

— Engdjétek meg nekünk, hogy boldogok legyünk. Te és kedves rokonaim. Az: összes Dobosiak, Csehákok és Csobánezok.

Sárika felpattant. A kezét nyújtotta az anyjának.

— Gyere, nézzük meg, végre ezt a kis, fészket.

Végigvezette az anyját a lakáson. Megmutatta neki a

szobáját.

Dobosiné csittulva csóválta a fejét.

— Ilyen szeszély! Hogy valaki a leányszobáját áttelepítse.

Sárika finoman mosolygott.

— Ugyan, anyukám! Én mindig egy kicsit lány akarok maradni. Bár van itt már sok asszonyholmi. Nem veszed észre? nemi olyan puritán.

Dohosiné hirtelen a Sárika arcába nézett.

— Csak nem rontott már el?

A Sárika arcán láng gyulladt. ,

— Ő, anyukám!

Azután a szeme felragyogott.

— Különben nem ludom! Lehet, hogy a Csehákfamillia. indexre tesz!

Hirtelen, szembefordult az anyjával.

— Akarod látni az ő szobáját? Gyere!

Megfogta az anyja kezét sí húzta maga után.

Bementek, a Csobáncz szobájába, aztán megálltak a műterem ajtaja előtt. Sárika az ajtó felé lendült.- 69 —