Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-25 / 17. szám

Ha minket is elfúj a sors zivatarja, Nem tesz az istennek soi.a több magyarja LEMONDOTT THIEU DÉLVIETNAM KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE A Prince of Wales 11-napos kanadai látogatáson OTTAWA, Ont. —. Charles ország Északnyugati Területén heicetg, angol trónörökös, Prin - s április 110.-áii tér vissza hajó­­ce of Wales, 11 napos látoga- jára, Ft. Lauderdale, Fla.-ba. tásra Kanadába érkezett. — A A Bahamas-i “nyaralás” után tervek szerint mintegy 8,000 ideérkezett 26 éves trónörökös, mérfölidés utat fog megtenni az j Winnipegen fejezi be körútját. Orvosok szlrájkjávai számolnak Manitobában WINNIPEG, Man. A Ma- múlt pénteken tartott nagy­­nitoba Medical Association-ba I gyűlésen S00 orvos ígérte meg tartozó orvosok támogatják a I támogatását, s ha nem sikerül már sztrájkban) levő 70 kor- ! megegyezni a kormánnyal, úgy mány-alkaltmazottat és az e!- j április :25.-én sztrájkba lépnek. KORRUPCIÓ ROMÁNIÁBAN Tran Van Huong lett az új elnök Kevés katonai segítséggel végzik a U.S. polgárok és dél­vietnami személyek légi kimentéséi Saigonból - Csökkentőit gazdasági segélyt ad az amerikai törvényhozás SAIGON, Délvietóam. — Va­sárnap este televízión és rádión továbbított beszédében Nguyen Van Thieu köztársasági elnök bejelentette lemondását, hogy a Viet Cong égi ésizakviefcnami ko m niu nistakka 1 tárgyalhassa­nak fegyverszünetről. (Ez volt a vörösök kikötése. Szerk.) U- tóda a 71 éves, csaknem vak és beteges Tran Van Huong lett, klinek rövides lemondásával szá mohiak és minden valószínűség szerint a '61 éves Trail Van Lam, a szenátus elnöke fogja átvenni az elnökséget. * I * * * S A lemondott Thieu az E- gyesiilt Államok kormányát vá­dolja a délvietnami katonai ve­reségért. Az általa kért $.300 milliós segélyt ui. nem szavazta meg a US kongresszus. ÍLegutol só hírek szerint pénteken 206 milliót szavazott meg humani­tárius seigitség cimén részükre ! a kongresszus, továbbá csekély katonai segítséget is kilátásba helyezett. A kommunista erők ugyanakkor a vörös kínai kor­mány végnélküM segítségét, él­vezik. Katonai és) kereskedelmi re­pülőgépek mentik ki 'Saigonból az amerikaiakat és sóik! délviet­namit. A repülőteret s a délre vezető nagyifontosságu műutat még tartják a délvietnami had­erők. — DIÓSZEGHY TIBOR: (Idézet a “Le iMionde” c. nagy francia napilapból.) Egy nagy nyugatnémet gép­gyár bejelentette, hogy 3, 4 mil­lió francia franknak megfelelő váltságdiLt ihlett. fizetpie n román hutóságoknaJki, hogy e­­gyik képviselőjének szabadláb­ra, helyezését meg,vásárolja. A cég megbízottját azzal vá­dolták meg, hogy “pénzes borí­tékokat” osztogatott Romániá­ban, s ezzel érte el több szerző­dés megkötését. A váltságdíj felét “kártérítés” ctimén köve­telték. i E vállalat szerint egy tucat­■ aló nt * t *vge éri ii gyet intézteik, el hasonló eljárás­sal, osztrák és nyugatnémet ke­reskedelmi megbízottakkal kap csolatosaar, az elmúlt hónapok folyamán. KILINCíELÍS BIZALOMÉRT Megkezdődön a levéikihordók sztrájkja OTTAWA, Ont. — A kanadai Eddig Kitchener, Waterloo és levél-kihordók megkezdték, a Saskatoon után, Quebec keleti bejelentett sztrájkot, mivel az részén és Ottawában szűnt meg ottawai kormánnyal sikertelen 1 a postaszolgálat. A belső alka1- tárgyalások következtében nin- j mazottak tovább végzik mun­­csen, uj szerződésük. | Icájukat. — CSIKMÉNASÁGI: Az 1784-es oláh vérengzés és a zsidók “Csillagrendes textilváros" leli Nagy-Disznód A Marosvásá; helyen szer­kesztett és Bu|kar estben megje­lenő UJ ÉLET 1974. évi 21. számában “Csillagrendes textil­város” címmel kétoldalas cik­ket irt Katona Szabó István ülSINAIME-iról. abból az alka­lomból, hogy az első textilgyár alapításának 100. évfordulóján Ceausescu személyesen tüntet­te ki a várost a Köztársagi Csil­lagrend I. fokozatával. “Ilyen város — ú’ja az Uj Élet — csak egy van az ország­ban; talán) a világon is kevés párja akad. Egy város — ahol a lakosság nagy része a textil­iparból, a fonás-szövésből él már évszázadok óta. Hire mesz­­sze túljutott a határokon, több, mint 30 ország vásárolja termé­keit; gyapjú- és selyemszövetei, szőnyegei mindenütt ott van­nak a nemzetközi kiállításo­kon, ahol a román ipar termé­kei ‘kerülnek bemutatásra. Szembetűnő alig tiz kilomé­terre fekszik;, a havasok lábá­nál. Az 1-es számú műútról, amely Szebent Fogaras sál és Brassóval köti össze, e,gy kor­szerűsített megyei út tér le, mely a városkához vezet. 'Cis­­nadie a megye harmadik ipari centruma. Már- az 1513-as év­ből maradtak feljegyzések az itteni takácsipar fejlettségéről. Iß 13-ban a posztó kivitelére kaptak jogot a helyi mesterek; 1634-ben 216 talkács működött, s a lakosságnak több mint fele posztó készítéssel foglalkozok. Élénik kereskedelem folyt; az általuk készített posztó eljutott nemcsak Erdélybe, hanem a Kárpátoktól délre is, aztán a Balkán félsziget íkiülönlböző o - szagaiba. Itt állították elő a “Halna’’ posztót, mely évszá­zadokon át nélkülözhetetlen volt az e tájakon élő népek ru házkodásában. (Mintegy száz évvel ezelőtt, a céhek eltörlése után, 400 takács közös ipartes­tületbe egyesült; a Takácsok Társasága a textilipar ikiorsze­­rüsitését tűzte ki célul. Meg­alakult az Union gyár, mely először használt gépesített szö­vőszékeket. Aztán újabb gyárak alakultak, a szövőszékek he­lyét átvették a szövőgépek, ki­­j sebb-nagyobb vállalatok léte.-­­| sültek, létrejött a szőnyeggyát, I mely a “Meta”, “Persia”, “Si­­lezia” szőnyeget gyártotta. Mindez nem hozott nagy válto­zást a lakosság lélekszámában: mig 1954-ben 4113 lakosa volt a városkának, 1930-ban mind­össze 4225-re gyarapodott, i 1948-ban, az államosítás évé­­! ben, mintegy 102 kiseb'>na­­| gyobb textilüzem működött; a i lakosság száma 7428 volt. At­tól kezdve, nőm egészen egy I negyedszázad alatt, a lakosság i száma mintegy két és félszere­­! sére gyarapodott, s megközelít; * a 20 ezret. Mindez a gépesítés korszaká­ban tői télit — mintegy példáz­va, hogy a modern gépek hasz-, nálata nem teremt szükségsze­rűen munkanélküliséget. Hi­szen1 a mitegy 102 kis — főként manufaktúra formájában mű­ködő — szövőüzem helyett az j ötévés tervek során egyetlen hatalmas textilvállalat jött lét­re: az I. 1. S. Textila Gisna­­die . . .” Ehhez tudni kell, hogy a nap­jai. I Lan “nagy hírre vergő­dött” Cl'SNAOLE, vagyis NAGY­DISZNÓD — a Kái pádmeden­cében a legősibb települések nevei végződnek “d” betűvel — ősi székely település volt, mely­ből csak a székelyek továbbié­­lepitése után lett szász község és kapta a HELTAU nevet. A I község hires szövőiparát min- I den kétséget kizárólag a szá­(Folytatás az 5. oldzlon) /\ Ismerős képek, ismerős frá­zisok, ismerős embertelen fele­lőtlenség“ Miszen :iö év oíu" hoz­zátartoznak már az amerikai politika Vietnámhoz hasonló ••eredményeihez”: Európában, Koreában, Délainerikábam, Kí­nában s közvetlen értelemben .Magyarországon és Csehszlová- Uti'ában 1 böli-bah, illetve az e,ny­­hülés éveiben; menekülők ára data az országutakon, hiullahe­­gyek az utak mentén, rémület milliónyi arcon és tekintetben! Ismerős képek, ismerős “fe­lelőség”. Az amerikai demokrá­­/yia felelősége, mely mind a mai I napig nem tudta levetkőzni po­; lit,lkai döntéseinél a világ bol­­sevizmussal kötött yalitai, tehe- I ráni és potsdami vérszövetsé­­! get! A riaigon felé menekülők á­­radata most megismeri az ame­rikai humanizmus igazi "arcai, melyei " tiaby-Uítekked” es care-csomagokkial elkendőzni lehet ugyan, de elfeleidtetni so­­| iha! Megismeri azt a felelőség­­| vállalást, melyet minden ame-, j rikai politgigantikus sakkhúzás után tapasztal'hatunlk. A szövetségesek cserbenha­gy ása amerikai holtban olyan ideieteket és precizitást ért el, melyhez hasonlót hiába kere-; sülik a történelem lapjain, (még a szovjet történelemben ! is). A “világközvélemény” en­­! nek ellenére csodálkozó hódo­­lattal tekint az amerikai Sza­­| badságszobor felé, ahonnan, íz- j ,'rael államot' kivéve, közvetve 1 vagy közvetlenül mindig a bol- ! ! sevista pokol zúdult a könnyen S hivő népek, a “megsegítettek” . j nyaka közé. | Csoda-e hát,,ha Európa szer­­| te szaporodnak a hangok, me­­j lyek — egyenlőre ugyan még bátortalanul — kétségtbe von­­ják az USA szavahihetőségét eg"y Európát Keletről érő inter-; i véneié esetében. 1 Amit eddig Európa az ameri kai segitségből tapasztalt, in­kább negatív mint pozitív elő­jelű volt. Gazdaságilag az Eu­rópai Közös Piac már-má: ösz­­szeomlásra emlékeztető pangá­sához katonailag (kommunista | gócpontok kiépítéséhez. — lás l ■ Portugáliát, Olaszországot, j Franciaországot, Nyugatnémet­országot, — s szellemi síkon az irodalom és művészet eddig, so­ha nem tapasztalt nihilizmusá­hoz vezetett. Nem lehet csodálkozni tehát, ha Amerika — vietnámi leg­újabb árulása után — behúzott nyakkal magyarázkodni próbál. Kongresszusi tagokat (küld — modern agákat — a hódoltsági területekre, mindenekelőtt a Német Szövetségi Köztársaság­ba, hogy lelket öntsenek a ká­dári színezetű, de nyugati divat szerint poinádézott “politiku­sokba” — miután az államfér­fiak már rég kihaltak. Szócsö­veik! után kutatnak a bizalom­keltésre, kinek-kinek a maga anyanyelvén, harminc év áru­lássorozatának elfeledtetésére Nem kellett sokáig keres­niük! A békenóbeldiij után im­már az UNO-főtitkárság felé kacsingató Willi Brandt egy­kettőre megjelent — világfáj­­dalmat, de emellett mégis de­mokratikus hitet sugárzó arc­cal — a TV képernyőjén s igye­kezett életet verni a vietnámi tragédiát dermedten figyelő né­met “hitsorsos” milliókba — a kommunista határőrség lövöl­dözéseitől s a legyilkoltak ha­lálsikolyától1 hangos Berlini Fal árnyékában. “Nem szabad az USA fájdal­mas le 1 ki i siller e tv izsgál at á t, mint állandó gyengeségeit értel­mezni,'vagy hamis összefüggé­seket keresni az USA vietnámi és európai viszonya között” — mondotta a pár hónapi uralom után már le vitéz lett kancellár. “Az USA európai kapcsolatai továbbra is rendíthetetlenek, de ... a megbékélés politikája (a Szovjetunióval) a jövőben is ugyanolyan marad, ugyanolyan nyomatékos, mint amilyet eu­rópai szövetségeseitől is elvár. A nyersanyagot szolgáltató és az ipari államok között egy új realizmus van kialakulóban.’’ Hogy mi értendő ez alatt az új realizmus alatt, azt a Penta­­tagon már korábban — hadse­reg-erősségben, is — kifejezés­re juttatta, ha a “nyersanya­got szolgáltató államok” vona­kodnának Washington és Jeru­zsálem politikai jövőre vonat­(Folytatás a 8. oldalon) A Teli-Avivban megjelenő UJ KELET 1975. jan. 31.-i számá­ban Dr. Márton. Lajos francia (?) munkára hivatkozva “Ho­­rea-Clos'ca és Crisarc” címmel í olyan cikket irt a több. ezer magyar nő, gyermek, nemes és jobbágy kiirtásáért felelős 3 oláh ibandavezórről — szobruk, a román “hősiesség.” nagyobb dicsőségére most ott éktelenke­dik Kalota-Stephanos erdőelvi gyula által alapított ősi magyar Gyulaiéból vár főterén —, amit a mai vészterhes időkben sem lehet szó nélkül hagyni. Hagy félreértés ne essék, né- | hány jelentéktelen résiz kiha­gyásával idézem a cikket. ”A szélesebb perspektívában ítélni tudó európai történetírás alig vett mlég tudomást erről a nagy lánggal fellobbanó, de aránylag hamar zsarátnokká zsugorodó jelenségről. Nem is igen teheti, mert a feltárt ro­mán és magyar adatok mindig meghatározott cél érdekében bemutatott történeti esemé­nyekre utalnak ... A kor fran­cia nyelvű feldolgozása: 0. Beu: L’empereur Joseph II et la revolution de Hoana, Nagysze­benben, 1944-ben hagyta el a nyomdát. Olyan korszakban, a­­mikor a történetírás aligha le­hetett mentes .ferdítésektől. A legfontosabb események nagyjából mégis leszögezhetek, li. József reménységlkeltő unal­ma idején, 1782-bem az erdélyi Topánfalván indult el az a fel­kelés, amelynek élére bárom vezér állott: Horea, Closka és Crisan. Az általuk képviselt jobbágyság és más szegény pa­rasztság helyzete valóoan na­gyon siralmas volt. Kizsákmá­­nyolóik az erdélyi magyar ne­mesek. De akadtak közöttük már magyar nemességgel ren­delkező románok is. Valamenv­­nyiüket az akkor Becs központ­­(Folytatás a 8. oldalon) A KEELHAUL - TITOK A “Deutscher Anzeiger” c. nagy német laphoz a köve.tke-1 ző megállapításokat tartalmazó hozzászólást intézte egyik ol- j vasója: Nincs jugoszláv nemzet és nyelv. Jugoszláv hagyományok sincse.:iek és egyáltalán semmi jugosziávnak nevezhető dolog sincs. Jugoszlávia politikai; torzképződmény, eg,y erőszak­kal létrehívott álarc. Jugoszlá- | via egy abnormális alkotmány, amit csak az önkény és a ki- 1 zsákmányolás tart életben. Az én hazám Horvátország, teli szépséggel és táji és törté- , nelmi változatossággal. Hcrvát népemet 14 évszázada ismeri a 1 történelem. j Ne nevezzetek engem jugo­sziávnak, mert e’ szóval ti is részt vesztek egy néprajzi és politikai csalásban és bennem a horvát embert ínegöliteiln Ne nevezzetek jugosziávnak, mert akkor ezer és ezer ho:vát hős­nek sírját szennyezitek be, kik életüket áldozták, Horvátország ért. Ne nevezzetek engem jugo­sziávnak, mert ezzel engem a zsarnokkal, a kényurakkal, a egykor kiárlyi, ma kommunista jugoszláv hatalommal hasonh­­totolki össze, én pedig mindeze­ket elvetem! Ne nevezzetek jugosziávnak, mert igy engem a szerb kom­munizmus és a terror cinkos­társnak neveztek ki, amiket élesen elutasítok. Ne nevezze­tek jugoszlávnaikl, mert ezzel engem összekevertek az isten­telenekkel, a diktátorokkal és a fosztogatókkal. Ne nevezzetek jugoszlávnaL, mert ezzel megsértitek legmé­­lyeb érzelmeimet, meggyőző­désemet és nemzeti hovatarto­zásomat. Én horvát hazám sza­badságának és a függetlenségé­nek kérlelhetetlen harcosa va­gyok. HORVÁT vagyok! ls en engem úgy segítsen! 1945 júniusában a New-Jer­­sey- Fort Dix erődben az ame­rikai katonai rendőrség köny­­fakasztó gázok bevetésével erő­szakkal lépett fel 200 német egyenruhát viselő o. ősz hadifo­gollyal szemben, kiket egy szov­jet hajóra akart szállítani. Az oroszok azonban heves ellenál­lást fejtettek ki, mire visszave­­zényeiték őket az erődbe. Ott végülis kábítószeremet ad.ak be nekik, s annak hatása alat tudták őket hajó: a tenni. E 200 szerencsétlen ember esete azonban csak egy csöpp a tenger vizében, azon több mil­lió menekülthez, hadifogolyhoz, vagy elhurcolthoz képest, kiket az USA és Anglia erőszak!ea! kiszolgáltatott Sztálinnak, ar­cátlanul megsértve igy a nem­zetközi jog és a nyugati hagyó 1 máuyou szabályait. / E ikiiszolgákatási eljárás a “Keelhaul Operáció” nevet vi­selte, mely név alatt sze.epel egyébként a 387.7 sz. hivatalos amerikai ügyirat is, mely erre ‘ vonatkozik és még mindig “sz:- i gorúan titkos” jellegű, valahol j Washingtonban. A Keelhaul mév egy régi büntető eljárást jelölt meg az amerikai tenge­részetim!, hol az engedelmessé­get megtagadó inat. ózolkiat és a foglyokat a nedves hajófene­kére vetették. Julius Epstein bécsi zsidó származású amerikai iró szin­tén Operation Keelhaul cim alatt jelentette meg hosszú éve­ken át végzett kutatások után összeállítóit, gazdag bizonyító anyagot tartalmazó könyvét, melynek alcíme: “A kényszer­haza telepiJsex története.” Még kapható 1975 Képes Naptárunk. Ára: $2. A yaltai szerződés 'aláírásával Roosevelt és Churchill jóvá­hagyta e hazatelepitéseket, me­lyemet katonai erőszak beveté­sével hajtattak végre, gyakran tragikus körülmények között: makacs ellenállás és számta­lan öngyilkosság dacára. Egy amerikai képviselő igy nyilat­kozott ezzel kapcsolatoson: ' Megsértve a hadifoglyoikmak és a menekülteknek tett ünne­pélyes igét eteket, me gtagadva a menedékjogot, amit pedig minden ország gyakorol, figyel­men kívül hagyva a nemzetközi jog elveit, az Egyesült. Államok és Nagyibriftannia az orosz ós egyéb keleteurópai kommunis­ta ellenes személyeket összete­reltek és a Szovjetunióiba szállí­totta. Voltaikl köztük a 20-as évekből származó régi mene­kültek is és olyan orosz hadi­foglyok, kik nem kívántak “ha­­z a rn enni”. Az amerikaiak a Vlaiszov­­hadsereg embereit “intézték el”, mintegy 1 millió személyt. Az angolok az ausztriai (kozá­kokat adták ki, kik hagyomá­nyaikhoz híven családjaikkal maradtak, összesen 55,000 lel­ket, — valamint ‘250,000 horvát katonát és polgári személyt szolgáltattak ki Titónak, ki egyszerű módon “intézte el” őket. A “Keelhaul operáció” 1947- i'g tartott s öszesen 6-7 millió embert adott ki Sztálinnak, harcikocsdk és bajonettek alkal­mazásával azokkal szemben, a­­kik ellenállást tanúsítottak. “A nürnbergi törvények értelmé­­hen ezaz eljárás az emberiség elleni valóságos bűntény volt” — írja maga Julius Epstein. * Operation Keelhaul — Ju­lius Epstein müve. Kiadta a Deviru-Adair cég, 255 ol­dal, 8 dollár. ÁRGUS — Párizs. “Ne nevezzetek Jugosziávnak"

Next

/
Thumbnails
Contents