Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-25 / 17. szám

Ha minket is elfúj a sors zivatarja, Nem tesz az istennek soi.a több magyarja

LEMONDOTT THIEU DÉLVIETNAM KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE

A Prince of Wales 11-napos kanadai látogatáson

OTTAWA, Ont. —. Charles ország Északnyugati Területén heicetg, angol trónörökös, Prin - s április 110.-áii tér vissza hajóce of Wales, 11 napos látoga- jára, Ft. Lauderdale, Fla.-ba. tásra Kanadába érkezett. — A A Bahamas-i “nyaralás” után tervek szerint mintegy 8,000 ideérkezett 26 éves trónörökös, mérfölidés utat fog megtenni az j Winnipegen fejezi be körútját.

Orvosok szlrájkjávai számolnak Manitobában

WINNIPEG, Man. A Ma- múlt pénteken tartott nagynitoba Medical Association-ba I gyűlésen S00 orvos ígérte meg tartozó orvosok támogatják a I támogatását, s ha nem sikerül már sztrájkban) levő 70 kor- ! megegyezni a kormánnyal, úgy mány-alkaltmazottat és az e!- j április :25.-én sztrájkba lépnek.

KORRUPCIÓ ROMÁNIÁBAN

Tran Van Huong lett az új elnök

Kevés katonai segítséggel végzik a U.S. polgárok és délvietnami személyek légi kimentéséi Saigonból - Csökkentőit gazdasági segélyt ad az amerikai törvényhozás

SAIGON, Délvietóam. — Vasárnap este televízión és rádión továbbított beszédében Nguyen Van Thieu köztársasági elnök bejelentette lemondását, hogy a Viet Cong égi ésizakviefcnami ko m niu nistakka 1 tárgyalhassanak fegyverszünetről. (Ez volt a vörösök kikötése. Szerk.) U- tóda a 71 éves, csaknem vak és beteges Tran Van Huong lett, klinek rövides lemondásával szá

mohiak és minden valószínűség szerint a '61 éves Trail Van Lam, a szenátus elnöke fogja átvenni az elnökséget. * I * * * S

A lemondott Thieu az E- gyesiilt Államok kormányát vádolja a délvietnami katonai vereségért. Az általa kért $.300 milliós segélyt ui. nem szavazta meg a US kongresszus. ÍLegutol só hírek szerint pénteken 206 milliót szavazott meg humanitárius seigitség cimén részükre !

a kongresszus, továbbá csekély katonai segítséget is kilátásba helyezett. A kommunista erők ugyanakkor a vörös kínai kormány végnélküM segítségét, élvezik.

Katonai és) kereskedelmi repülőgépek mentik ki 'Saigonból az amerikaiakat és sóik! délvietnamit. A repülőteret s a délre vezető nagyifontosságu műutat még tartják a délvietnami haderők. —

DIÓSZEGHY TIBOR:

(Idézet a “Le iMionde” c. nagy francia napilapból.)

Egy nagy nyugatnémet gépgyár bejelentette, hogy 3, 4 millió francia franknak megfelelő váltságdiLt ihlett. fizetpie n román hutóságoknaJki, hogy egyik képviselőjének szabadlábra, helyezését meg,vásárolja.

A cég megbízottját azzal vádolták meg, hogy “pénzes borítékokat” osztogatott Romániában, s ezzel érte el több szerződés megkötését. A váltságdíj felét “kártérítés” ctimén követelték. i

E vállalat szerint egy tucat■ aló nt * t *vge éri ii gyet intézteik, el hasonló eljárással, osztrák és nyugatnémet kereskedelmi megbízottakkal kap csolatosaar, az elmúlt hónapok folyamán.

KILINCíELÍS BIZALOMÉRT

Megkezdődön a levéikihordók sztrájkja

OTTAWA, Ont. — A kanadai Eddig Kitchener, Waterloo és levél-kihordók megkezdték, a Saskatoon után, Quebec keleti bejelentett sztrájkot, mivel az részén és Ottawában szűnt meg ottawai kormánnyal sikertelen 1 a postaszolgálat. A belső alka1- tárgyalások következtében nin- j mazottak tovább végzik muncsen, uj szerződésük. | Icájukat. —

CSIKMÉNASÁGI:

Az 1784-es oláh vérengzés és a zsidók

“Csillagrendes textilváros" leli Nagy-Disznód

A Marosvásá; helyen szerkesztett és Bu|kar estben megjelenő UJ ÉLET 1974. évi 21. számában “Csillagrendes textilváros” címmel kétoldalas cikket irt Katona Szabó István ülSINAIME-iról. abból az alkalomból, hogy az első textilgyár alapításának 100. évfordulóján Ceausescu személyesen tüntette ki a várost a Köztársagi Csillagrend I. fokozatával.

“Ilyen város — ú’ja az Uj Élet — csak egy van az országban; talán) a világon is kevés párja akad. Egy város — ahol a lakosság nagy része a textiliparból, a fonás-szövésből él már évszázadok óta. Hire meszsze túljutott a határokon, több, mint 30 ország vásárolja termékeit; gyapjú- és selyemszövetei, szőnyegei mindenütt ott vannak a nemzetközi kiállításokon, ahol a román ipar termékei ‘kerülnek bemutatásra.

Szembetűnő alig tiz kilométerre fekszik;, a havasok lábánál. Az 1-es számú műútról, amely Szebent Fogaras sál és Brassóval köti össze, e,gy korszerűsített megyei út tér le, mely a városkához vezet. 'Cisnadie a megye harmadik ipari centruma. Már- az 1513-as évből maradtak feljegyzések az itteni takácsipar fejlettségéről. Iß 13-ban a posztó kivitelére kaptak jogot a helyi mesterek; 1634-ben 216 talkács működött, s a lakosságnak több mint fele posztó készítéssel foglalkozok. Élénik kereskedelem folyt; az általuk készített posztó eljutott nemcsak Erdélybe, hanem a Kárpátoktól délre is, aztán a Balkán félsziget íkiülönlböző o - szagaiba. Itt állították elő a “Halna’’ posztót, mely évszázadokon át nélkülözhetetlen volt az e tájakon élő népek ru házkodásában. (Mintegy száz évvel ezelőtt, a céhek eltörlése

után, 400 takács közös ipartestületbe egyesült; a Takácsok Társasága a textilipar ikiorszerüsitését tűzte ki célul. Megalakult az Union gyár, mely először használt gépesített szövőszékeket. Aztán újabb gyárak alakultak, a szövőszékek helyét átvették a szövőgépek, kij sebb-nagyobb vállalatok léte.-| sültek, létrejött a szőnyeggyát,

I mely a “Meta”, “Persia”, “Silezia” szőnyeget gyártotta. Mindez nem hozott nagy változást a lakosság lélekszámában: mig 1954-ben 4113 lakosa volt a városkának, 1930-ban mindössze 4225-re gyarapodott, i 1948-ban, az államosítás évé! ben, mintegy 102 kiseb'>na| gyobb textilüzem működött; a i lakosság száma 7428 volt. Attól kezdve, nőm egészen egy I negyedszázad alatt, a lakosság i száma mintegy két és félszere! sére gyarapodott, s megközelít;

* a 20 ezret.

Mindez a gépesítés korszakában tői télit — mintegy példázva, hogy a modern gépek hasz-, nálata nem teremt szükségszerűen munkanélküliséget. Hiszen1 a mitegy 102 kis — főként manufaktúra formájában működő — szövőüzem helyett az j ötévés tervek során egyetlen hatalmas textilvállalat jött létre: az I. 1. S. Textila Gisnadie . . .”

Ehhez tudni kell, hogy a napjai. I Lan “nagy hírre vergődött” Cl'SNAOLE, vagyis NAGYDISZNÓD — a Kái pádmedencében a legősibb települések nevei végződnek “d” betűvel — ősi székely település volt, melyből csak a székelyek továbbiélepitése után lett szász község és kapta a HELTAU nevet. A I község hires szövőiparát min- I den kétséget kizárólag a szá(Folytatás az 5. oldzlon)

/\ Ismerős képek, ismerős frázisok, ismerős embertelen felelőtlenség“ Miszen :iö év oíu" hozzátartoznak már az amerikai politika Vietnámhoz hasonló ••eredményeihez”: Európában,

Koreában, Délainerikábam, Kínában s közvetlen értelemben .Magyarországon és Csehszlová- Uti'ában 1 böli-bah, illetve az e,nyhülés éveiben; menekülők ára data az országutakon, hiullahegyek az utak mentén, rémület milliónyi arcon és tekintetben!

Ismerős képek, ismerős “felelőség”. Az amerikai demokrá/yia felelősége, mely mind a mai

I napig nem tudta levetkőzni po; lit,lkai döntéseinél a világ bolsevizmussal kötött yalitai, tehe- I ráni és potsdami vérszövetsé! get!

A riaigon felé menekülők áradata most megismeri az amerikai humanizmus igazi "arcai, melyei " tiaby-Uítekked” es care-csomagokkial elkendőzni lehet ugyan, de elfeleidtetni so| iha! Megismeri azt a felelőség| vállalást, melyet minden ame-, j rikai politgigantikus sakkhúzás után tapasztal'hatunlk.

A szövetségesek cserbenhagy ása amerikai holtban olyan ideieteket és precizitást ért el, melyhez hasonlót hiába kere-; sülik a történelem lapjain, (még a szovjet történelemben ! is). A “világközvélemény” en! nek ellenére csodálkozó hódolattal tekint az amerikai Sza| badságszobor felé, ahonnan, íz- j ,'rael államot' kivéve, közvetve 1 vagy közvetlenül mindig a bol- ! ! sevista pokol zúdult a könnyen

S hivő népek, a “megsegítettek” . j nyaka közé.

| Csoda-e hát,,ha Európa szer| te szaporodnak a hangok, mej lyek — egyenlőre ugyan még bátortalanul — kétségtbe vonják az USA szavahihetőségét eg"y Európát Keletről érő inter-; i véneié esetében.

1 Amit eddig Európa az ameri kai segitségből tapasztalt, inkább negatív mint pozitív előjelű volt. Gazdaságilag az Európai Közös Piac már-má: öszszeomlásra emlékeztető pangásához katonailag (kommunista | gócpontok kiépítéséhez. — lás l ■ Portugáliát, Olaszországot, j Franciaországot, Nyugatnémetországot, — s szellemi síkon az

irodalom és művészet eddig, soha nem tapasztalt nihilizmusához vezetett.

Nem lehet csodálkozni tehát, ha Amerika — vietnámi legújabb árulása után — behúzott nyakkal magyarázkodni próbál. Kongresszusi tagokat (küld — modern agákat — a hódoltsági területekre, mindenekelőtt a Német Szövetségi Köztársaságba, hogy lelket öntsenek a kádári színezetű, de nyugati divat szerint poinádézott “politikusokba” — miután az államférfiak már rég kihaltak. Szócsöveik! után kutatnak a bizalomkeltésre, kinek-kinek a maga anyanyelvén, harminc év árulássorozatának elfeledtetésére

Nem kellett sokáig keresniük! A békenóbeldiij után immár az UNO-főtitkárság felé kacsingató Willi Brandt egykettőre megjelent — világfájdalmat, de emellett mégis demokratikus hitet sugárzó arccal — a TV képernyőjén s igyekezett életet verni a vietnámi tragédiát dermedten figyelő német “hitsorsos” milliókba — a

kommunista határőrség lövöldözéseitől s a legyilkoltak halálsikolyától1 hangos Berlini Fal árnyékában.

“Nem szabad az USA fájdalmas le 1 ki i siller e tv izsgál at á t,

mint állandó gyengeségeit értelmezni,'vagy hamis összefüggéseket keresni az USA vietnámi és európai viszonya között” — mondotta a pár hónapi uralom után már le vitéz lett kancellár. “Az USA európai kapcsolatai továbbra is rendíthetetlenek, de ... a megbékélés politikája (a Szovjetunióval) a jövőben is ugyanolyan marad, ugyanolyan nyomatékos, mint amilyet európai szövetségeseitől is elvár. A nyersanyagot szolgáltató és az ipari államok között egy új realizmus van kialakulóban.’’

Hogy mi értendő ez alatt az új realizmus alatt, azt a Pentatagon már korábban — hadsereg-erősségben, is — kifejezésre juttatta, ha a “nyersanyagot szolgáltató államok” vonakodnának Washington és Jeruzsálem politikai jövőre vonat(Folytatás a 8. oldalon)

A Teli-Avivban megjelenő UJ KELET 1975. jan. 31.-i számában Dr. Márton. Lajos francia (?) munkára hivatkozva “Horea-Clos'ca és Crisarc” címmel í olyan cikket irt a több. ezer magyar nő, gyermek, nemes és jobbágy kiirtásáért felelős 3 oláh ibandavezórről — szobruk, a román “hősiesség.” nagyobb dicsőségére most ott éktelenkedik Kalota-Stephanos erdőelvi gyula által alapított ősi magyar Gyulaiéból vár főterén —, amit a mai vészterhes időkben sem lehet szó nélkül hagyni.

Hagy félreértés ne essék, né- | hány jelentéktelen résiz kihagyásával idézem a cikket.

”A szélesebb perspektívában ítélni tudó európai történetírás alig vett mlég tudomást erről a nagy lánggal fellobbanó, de aránylag hamar zsarátnokká zsugorodó jelenségről. Nem is igen teheti, mert a feltárt román és magyar adatok mindig

meghatározott cél érdekében bemutatott történeti eseményekre utalnak ... A kor francia nyelvű feldolgozása: 0.

Beu: L’empereur Joseph II et la revolution de Hoana, Nagyszebenben, 1944-ben hagyta el a nyomdát. Olyan korszakban, amikor a történetírás aligha lehetett mentes .ferdítésektől.

A legfontosabb események nagyjából mégis leszögezhetek,

li. József reménységlkeltő unalma idején, 1782-bem az erdélyi Topánfalván indult el az a felkelés, amelynek élére bárom vezér állott: Horea, Closka és Crisan. Az általuk képviselt jobbágyság és más szegény parasztság helyzete valóoan nagyon siralmas volt. Kizsákmányolóik az erdélyi magyar nemesek. De akadtak közöttük már magyar nemességgel rendelkező románok is. Valamenvnyiüket az akkor Becs központ(Folytatás a 8. oldalon)

A KEELHAUL - TITOK

A “Deutscher Anzeiger” c. nagy német laphoz a köve.tke-1 ző megállapításokat tartalmazó hozzászólást intézte egyik ol- j vasója:

Nincs jugoszláv nemzet és nyelv. Jugoszláv hagyományok sincse.:iek és egyáltalán semmi jugosziávnak nevezhető dolog sincs. Jugoszlávia politikai; torzképződmény, eg,y erőszakkal létrehívott álarc. Jugoszlá- | via egy abnormális alkotmány, amit csak az önkény és a ki- 1 zsákmányolás tart életben.

Az én hazám Horvátország, teli szépséggel és táji és törté- , nelmi változatossággal. Hcrvát népemet 14 évszázada ismeri a 1 történelem. j

Ne nevezzetek engem jugosziávnak, mert e’ szóval ti is részt vesztek egy néprajzi és politikai csalásban és bennem a horvát embert ínegöliteiln Ne nevezzetek jugosziávnak, mert akkor ezer és ezer ho:vát hősnek sírját szennyezitek be, kik életüket áldozták, Horvátország ért.

Ne nevezzetek engem jugosziávnak, mert ezzel engem a zsarnokkal, a kényurakkal, a egykor kiárlyi, ma kommunista jugoszláv hatalommal hasonhtotolki össze, én pedig mindezeket elvetem!

Ne nevezzetek jugosziávnak, mert igy engem a szerb kommunizmus és a terror cinkostársnak neveztek ki, amiket élesen elutasítok. Ne nevezzetek jugoszlávnaikl, mert ezzel engem összekevertek az istentelenekkel, a diktátorokkal és a fosztogatókkal.

Ne nevezzetek jugoszlávnaL, mert ezzel megsértitek legmélyeb érzelmeimet, meggyőződésemet és nemzeti hovatartozásomat. Én horvát hazám szabadságának és a függetlenségének kérlelhetetlen harcosa vagyok. HORVÁT vagyok! ls en engem úgy segítsen!

1945 júniusában a New-Jersey- Fort Dix erődben az amerikai katonai rendőrség könyfakasztó gázok bevetésével erőszakkal lépett fel 200 német egyenruhát viselő o. ősz hadifogollyal szemben, kiket egy szovjet hajóra akart szállítani. Az oroszok azonban heves ellenállást fejtettek ki, mire visszavezényeiték őket az erődbe. Ott végülis kábítószeremet ad.ak be nekik, s annak hatása alat tudták őket hajó: a tenni.

E 200 szerencsétlen ember esete azonban csak egy csöpp a tenger vizében, azon több millió menekülthez, hadifogolyhoz, vagy elhurcolthoz képest, kiket az USA és Anglia erőszak!ea! kiszolgáltatott Sztálinnak, arcátlanul megsértve igy a nemzetközi jog és a nyugati hagyó 1 máuyou szabályait. /

E ikiiszolgákatási eljárás a “Keelhaul Operáció” nevet viselte, mely név alatt sze.epel egyébként a 387.7 sz. hivatalos amerikai ügyirat is, mely erre ‘ vonatkozik és még mindig “sz:- i gorúan titkos” jellegű, valahol j Washingtonban. A Keelhaul mév egy régi büntető eljárást jelölt meg az amerikai tengerészetim!, hol az engedelmességet megtagadó inat. ózolkiat és a foglyokat a nedves hajófenekére vetették.

Julius Epstein bécsi zsidó származású amerikai iró szintén Operation Keelhaul cim alatt jelentette meg hosszú éveken át végzett kutatások után összeállítóit, gazdag bizonyító anyagot tartalmazó könyvét, melynek alcíme: “A kényszerhaza telepiJsex története.”

Még kapható 1975 Képes Naptárunk. Ára: $2.

A yaltai szerződés 'aláírásával Roosevelt és Churchill jóváhagyta e hazatelepitéseket, melyemet katonai erőszak bevetésével hajtattak végre, gyakran tragikus körülmények között: makacs ellenállás és számtalan öngyilkosság dacára. Egy amerikai képviselő igy nyilatkozott ezzel kapcsolatoson: ' Megsértve a hadifoglyoikmak és a menekülteknek tett ünnepélyes igét eteket, me gtagadva a menedékjogot, amit pedig minden ország gyakorol, figyelmen kívül hagyva a nemzetközi jog elveit, az Egyesült. Államok és Nagyibriftannia az orosz ós egyéb keleteurópai kommunista ellenes személyeket összetereltek és a Szovjetunióiba szállította. Voltaikl köztük a 20-as évekből származó régi menekültek is és olyan orosz hadifoglyok, kik nem kívántak “haz a rn enni”.

Az amerikaiak a Vlaiszovhadsereg embereit “intézték el”, mintegy 1 millió személyt. Az angolok az ausztriai (kozákokat adták ki, kik hagyományaikhoz híven családjaikkal maradtak, összesen 55,000 lelket, — valamint ‘250,000 horvát katonát és polgári személyt szolgáltattak ki Titónak, ki egyszerű módon “intézte el” őket.

A “Keelhaul operáció” 1947- i'g tartott s öszesen 6-7 millió embert adott ki Sztálinnak, harcikocsdk és bajonettek alkalmazásával azokkal szemben, akik ellenállást tanúsítottak. “A nürnbergi törvények értelméhen ezaz eljárás az emberiség elleni valóságos bűntény volt” — írja maga Julius Epstein.

* Operation Keelhaul — Julius Epstein müve. Kiadta a Deviru-Adair cég, 255 oldal, 8 dollár.

ÁRGUS — Párizs.

“Ne nevezzetek Jugosziávnak"