Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-10 / 2. szám

Fel kelleti volna világosítani ai ENSz-tj ELISMERT KANADAI TEHETSÉGEK ... Fel kellett volna hivni az Egyesült Nemzetek Szövetségé- \ nek figyelmét arra, hogy mily súlyos következményei lesznek egy otfszájg, 'Palesztina megsem­misítésének, s ha annak rom­jain fegyveres erőszakkal olyan új országot létesítenek,, mely vallási és faji megkülönbözte­tésre van építve s világviszony­latban is hegemóniára törek­szik. (Ha ez a figyelmeztetés... elhangzott volna, megi lelhetett volna kímélni az egész Közel­­keletet, sőt az egész emberisé­get is e szörnyű tragédiától, mely a világot egy negyed szá­zada mérgezi, ,s csaknem állan­dóan egy nukleáris 'háború ve­szélyét rejti magában . .. ... Ha az Egyesült Államokat uraló cionista “lobby” egyelőre meg is akadályozza e nagy nemzet jogait, Európát semmi sem kényszerítheti arra, hogy politikáját az amerikai politi­kához igazítsa ... .. .Kívánatos volna, hogy Eu­rópa térjen vissza a jog és az igazságosság elveihez ... U- giyancsak biztos, hogy a fenti örök értékekhez való visszaté­rés kivonja az amerikai népet a cionisták döntő befolyása alól aminek következtéiben Wa­shington eddig a palesztinai tra­gikus kérdésben olyan állás­pontot képviselt, mely ellentét­­ven áll a lelkiismeret és a jó­zan ész követelményeivel. (A libanoni Újságíró Szövet­ség igazgatójának cikkéből részlet. Megjelent a Le Monde november 23.-i számában.) (ÁRGUS) MARCUS VAN STEEN "Veckans Aftarer" a Stockholm svédországi, nagy tekintélyű gazdasági heti toiyóiral írja: FÖLDÜNK 48 MILLIÁRD LMoERT KÉPE* ELLÁIN! A század kezdetén 1680 mil­lió ember téűit a földön. Jelenleg 18ÜO millióan vagyunk és 2000- re közel jutunk a 6 milliárdhoz. Közeledünk-e ahhoz az időhöz, amikor a föld már nem tud el­látni valamennyiünket? Az ENSz nemrégiben Buka­restben lezajlott népesedési kon ferenciáján1 a szakértők nagyon optimista feleletet adtak e kér­désre. Abból kiindulva, hogy földünk művelhető területe i­­gen rosszul van kihasználva — elvben csupán 1,7 a művelhető a 3,2 milliárd hektár terület­ből — és hogy minden ember­nek napi i2'50?0 kolóriára van szüksége, földünk elméletileg 78 milliárd embert tudna ellát­ni. Ha azt — az ennél nagyobb — követelményt támasztjuk, hogy minden embernek annyi protein jusson, amennyi meg­felel a jelenlegi nyugateurópai nívónak, akkor ez a sízáms 48 milliárdra csökken. A nyersanyagokat és az e­­nergiát illetően is positiv hí­reik voltak a szakértőknek. 19- ről 251 milliárdra értékelték fel — többek között — a kiaknáz­ható vasérc mennyiséget. A környezetvédelmet ille­tően: 2000-ben a levegőibe és a vizekbe engedett szennyező­dések az 1970 évi szennynek mindössze egy nyolcada, de leg­feljebb egyharmada lesz a bu­karesti optimisták szerint. Ne Ihigyjünk tehát az ítélet­napot már holnapra jövendőlő pesszimistáknak és a szenzáció hajhász sajtónak. — Spórol a Nyugat A politikai ési gazdasági sta­bilitás hiánya és a jövőért va­ló. aggódás erősen megnövel­ték a takarékoskodást a nyu­gati ipari országokban. Alant adjuk a spórolási “Nß I” jelen­legi állását, dollár ba átszámít­va, lakosonként (a csecsemő­ket is beeértve). 1. Svájc 5.811 2. Anglia 4.734 3. US'A 3.418 4. Svédország 2.878 5. Belgium 2.373 6. Ausztria 2.065 7. Norvégia 1.877 8. Nyiugatnémetország 1.843 9. Finnország 1.672 10. Dánia 1.522 A Szovjetunió a nagy — nem hivatalos — áremelések ellené­re, még mindig meg van kímél­ve a nyugati, galoppszerü in­flációtól. A problémák mégis jelentő­sek1: Ibár a kiskereskedői index hivatalosan még mindig az 1960-as évek nívóján van és bár a bérek (Ugyanazon idő alatt 60 százalékkal emelkedtek, az o-1 rósz nép panaszkodik. Azokban az állatni üzletekben, amelyek­ben' az árak alacsonyak, nincs elég árú. A fogyasztóknak e­­miatt a szabad piachoz kell for­­dulniok, ahol a háztáji magán­­gazdaságok tulajdonosainak! jo­ga van az ár meghatározására. Mindehhez hozzájárul az autók feketepiaci ára és az e­­lőzetes reklám nélkül hirtelen felbukkanó külföldi árúk gyor­san és drágán való “alkalmi vé­tele.” Bizonyos esetekben az is megtörténik, hogy az árak egy kormányhatározat eredménye­ként emelkednek. Ez többek között az olyan luxuscikkekre vonatkozik, mint például a gyé­mánt, kaviár, lazac és — vod­ka. Annak ellenére, hogy az in­fláció a Szovjetunióban hivata­losan nem létezik, az állami üz­leteik árúhiánya azt eredménye­zi, hogy a kereslet-kinálat bizo­nyos mértékben szabályozza az árak kialakulását. Vannak oroszok, akik azt ál­lítják, hogy ma 20, sőt ’50%-al többet költenek ennivalóra, ru­hákra, stb., mint néhány évvel ezelőtt. Közli: Sz. G. Viccek (a svéd sajtóból) Vasfüggöny mögül jött me­nekültet interjúvolnák: — Volt ruhája és ennivalója? *— Nem panaszkodhattam ... — No ... és lakása? — Nem panaszkodhattam. .. — No, de a bérek, a munka és az akkord? — Nem panaszkodhattam. .. — Jó ... de akkor miért szö­kött nyugatra??? — Nem panaszkodhattam. * — Tegnap fejbelőtttem egy nyulat . . . száz méterre volt tő­lem. — Hosszú nyúl volt .. . — Úgy értettem, hogy pus­kával lőttem, s hogy száz mé­terre volt . . . — Hosszú puska volt. — Az ördögöt . . . száz mé­terre volt a nyúl, amit a .pus­kával lőttem ... — Hmmm ... szerencséd, hogy nem a nyúl llőtt először. * * * Mint ismer etes, 'Nixon lemon­dásának megvoltak az okai, de az igazi ok eddig nem került a nyilvánosság ’elé. 'Most azon­ban elmondhatjuk a való okot. Az elnök már nagyon belefá­radt abba, hogy a sajtó, TV és rádió nem támogatták s sajtó­­konferenciát hivott össze a Po­tomac . folyó egyik partján Washingtoniban a fővárosban. Az újságírók serege, (Ronald Ziegler sajtó-főnökkel az élén feszülten várakozott. Nixon li~ mousinja megérkezett, az elnök kiszált és sebes léptékkel át­kelt a vizen a túlsó partra. Oda­át várta egy másik kocsi és visszahozta a Fehér Házihoz. Másnap a Washington Post első oldalán ezt olvasta: “Nixon nem. tud' úszni”. Ekkor- hatá­rozta el, hogy lemond. < (Canadian Scene) — Kana­dában is igiaz, hogy senki sem próféta saját hazájában. A ka­nadaiak is külföldi tehetségek­ért rajonganak és a maguk' kö­rében élőket nem ismeirilk', vagy nem ismerik el. Sokan nem tud­ják például azt, hogy a nagysi­kerű, világsikerű muzikál, a Hair zeneszerzője Moinitreálban sízületett és még mindig van háza a Laurentian hegyei kö­zött. Galt MacDermot 1929-ben született, az Upper Canada Col­lege-ben tanult, ahol történe­lemtanár édesapja volt a princi­pális. Már 15 éves korában, ze­neszerzőnek "készült, d-e elsői si­kerét csak 31 éves korában a­­ratta African Waltz cimü dalá­val, amiit tiz évvel azelőtt szer­zett, amilkior még Délafrikában élt, ahol édesapja kanadai kö­vetként teljesített szolgálatot. 1962-ben, egész Európában (Folytatás a 8. oldalon) Winnipeg, Man. 1975. január 10. 5 Magyarság Tudományi Tanszék Torontóban A kanadai Széchenyi Társa­ság kéri az Egyesült Államok­ban éls Kanadában élő magya­rokat, hogy a Torontói Egye­"A muitikultura ápolása a kormány állandó politikája" A KANADAI KULTÚRA AZONOSÍTÁSA ugyancsak fontos része a mullikulturális politikának. Ez a programi amit az Államtitkári Hivatal. (Department of the Secretary of State) előír gazdagítja és igyara­­pitja a kanadai kultúra anyagát, amiikGií kiterjeszti munkáját és lehe­tőséget biztosit a különböző nem­zetiségi csoportok kuitúráMs törek vesét illetően és megerősíti azzal,, hogy részt is vállal abban. KANADAI AZONOSÍTÁSOK: .— Bátorítja a szerzőket és fordító­kat, hogy a különböző eredetű' kultúrájú irodalmi munkákat mi­nél nagyobb számban bocsássák a kanadai társadalom rendelke­zésére angol és francia fordi­­tásban. A program nagy terve közé tar­tozik a, kanadai nemzetiségi cso­portok történelmének ismertetése. — támogatni a nemzetiségi kultúra iparművészeti konferenciáit, gon­doskodni a kiállítások megrende­zéséről, továbbá a felbukkanó ada­tok munkálását, melyek az ipar­mű vésae tét támogatják Kanadában. — Segitségre lenni a Multikultúrájü Népi Ünnepélyek, továbbá a szín­házi előadások, táncok és hang­versenyek; 'megrendezésében. Mindezt úgy csoportonként, mint egyénileg Kanada minden részéi­ben, hogy a kulturális örökség bemutatásra kerülhessen, Összegezve: ez a tevékenység ki fog terjedni a teljes tervre, amelyet teljes egészében végrehajtunk, mint kitű­zött célt. További felvilágosítást az alábbi irodákban kaphatunk: THE DEPARTMENT OF THE SECRETARY OF STATE SECRETARIAT D’ETAT St. John’s, Nfld., (also serving Labrador) Sir Humphrey Gilbert Bldg., P.0. Box E-5368, Duckworth St.( A1C 5W2 (709) 722-6181 Halifax, N.S. Citizenship Branch, Trade Mart Building, Ste. 405, Scotia Sq., B3K2Y5, (902) 426-2118 Moncton, N.B. Centra! & Nova Scotia Trust Bldg., 860 Main Street, 5th floor, E1C 8M1. (506) 858-2028 Montreal, Qué. 1080 Beaver Hall Hill, Piéce 2101, H2Z 1S8. (514) 283-5689 Noranda, Qué. 243 rue Murdoch, B.P. 395, J9X 5A9 (819) 762-4512 Quebec, Qué. 100 Carré d'Youville, Piéce 730, G1R 3P7. (418) 694-3831 Sherbrooke, Qué. Edifice Royal Trust, Piece 500, 25 rue Wellington nord, J1H 5B1 (819) 565-4772 Trois-Riviéres, Qué. 550 Bonaventure, Piéce 205-A, B.P. 335, G9A 5G4 (819) 375-4846 Hamilton, Ont. 150 Main St. W., Room 504, L8P 1H8 (416) 523-2355 London, Ont. 395 Dundas St., 2nd floor, N6B 1V5 (519) 679-4335 Ottawa, Ont. Room 306, 77 Metcalfe St., KIP 5L6 (613) 996-5977 Sudbury, Ont. 19 Lisgar St. S. Room 320, P3E 3L4 (705) 673-1121 Thunder Bay, Ont. 240 South Syndicate Ave., 2nd floor, Station 4,F\ P7E 1C8 (807) 623-5241 Timmins, Ont. 585 Algonquin Blvd. E., Apt. 702, P4N 7N6 (705) 264-8368 Toronto, Ont. 55 St. Clair Ave. E., Room 810, M4T 1M2 (416) 966-6554 Winnipeg, Man. Room 201, 303 Main Street, R3C 3G7 (204) 985-3601 Regina, Sask. 1867 Hamilton St., Room 1007, S4P 2C2 (306) 525-6155 Edmonton, Alta. (also serving N.W.T.) Room 310, 9828 - 104th Ave., T5J 0J9 (403) 425-6730 Vancouver, B.C. 1525 W. 8th Ave., Room 207, V6J 1T5 (604) 732-4111 / f Mindazok a csoportok és 7 egyének, kik ja­vaslatokat kiván­­f nak tenni a tervvel és programmal kap­csolatban, sürgősen írja­nak a következő címre: Multiculturalism, P.O. Box 366, Station ‘A’, Ottawa, Ontario K1N 8Z9 tem által “Chaiir of Hungarian Studies” néven felállításra ke­rülő tanszék ALAPÍTVÁNY­HOZ együttes erőfeszítéssel já­ruljanak hozzá. 1974 november ,30.-ig a SZÉ­CHENYI ALAPÍTVÁNYHOZ $146,413.83 összegű megajánlás érkezett. Ezen megajánlásra $9(2,012.8 3 készpénz adomán y folyt be. A tanszék fő hivatása a ma­gyar történelem tanítása lesz, miután maga a nyelv-oktatás a multikultúrálisi program kere­tein belül remélhető, hogy meg fog valósulni. Magyar történel­met, hamisítás nélkül •— sajnos — sehol a földigömböni egyete­mi fokon ma nem tanítanak! Hogy a magyarság vesztére tö­rő nációk ezt a tanszéket miért gátolják, az könnyen megért­hető: mert az igazság az ő szempontjukból lesújtó. Alig hi­hető, hogy lenne olyan magyar, aki ne akarná, hogy vélgre le­gye egy fórum a magyar igaz­ság bemutatására ési bizonyitá­­sára. Ha április közepéig az Ala­pítvány együtt tesz, akkor a Torontói Egyetem még 1975 őszére beállítja a tanszéket, jól­lehet a teljes tanmenet minden éviben már januárban megjele­nik nyomtatásiban. Az egyetem elnöke 1974 november 26.-án kijelentette, hölgy “IMi is meg akarjuk tenni azt az erőfeszi­­tést, amit a magyarok tesznek a tanszékük érdekében!” Csak rajtunk múlik, hogy működni fog-e a tanszék 1975 őszétől, vagy nem. A Harvard Egyetemen két ukrán tanszék működik $1,400,- 000-es alapítvánnyal. Elgondol­koztató, hogy például csak Ka­nadában 10 ukrán, 29 orosz és 7 szlovák tanszék működik a szláv departmentek ikeretéiben, és bizonyára ennek többszöröse működik az Egyesült Államok­ban, mégsem sajnálták ikiszo­­ritani az ukránok az $1,400,000- et két újabb tanszékre. Végezetül: az alapítványnak a kamatai hivatottak a tanszék fenntartására. “ígéretnek” és “Post-Dated” csekkeknek azon­ban nincs kamata. Ezért fel­hívás bevárása nélkül is ádjuk át adományunkat (melyért a­­dónyugta jár), a körzeti veze­tőknek, de közvetlenül is el­­küldhetjülk a ‘‘HUNGARIAN STUDIES”-nak kiállt ott csek­ket az alábbi cimre: Széchenyi Society, Inc. 710-52 Avenue SW. Calgary, Alta., Canada T2V OB5. vitéz Duska László, az Országos Kampány­bizottság elnöke. 332 A History of Hungary ideas, i.i was at this time that the Prussians set them­selves to strengthen the German elements in what had been Western Poland. Some writers expressed the opinion that a state possessed the right to assimilate its national minorities and that a people forming a strong state is supreme and docs not have to bother with “inferior” minorities. According to one of the con­temporary experts on Austrian nationality problems, Gumplowitz, only nations with an historic past could create a state, and one had better be patient about the idioms of other smaller peoples, for sooner or later they would meet their fate of assimilation.1 German writers, generally speaking, placed the Mag­yars above the other surrounding peoples, Slovaks, Rumanians, etc., advising them, however, occasionally to accept German culture in order that they, too, might become a ruling nation. Since 1870, there were charges published against the Magyars that they “oppressed” and partly assimilated their own German minority; as a matter of fact, the assimilation of the Germans liv­ing in Hungary was entirely voluntary. Several plans, on the other hand, advised the forging into a greater unit under German leadership of all these smaller peoples. This unity appeared in their minds in various forms, and was generally referred to as Mitteleuropa. According to the German geographer Partsch, this Central Europe was a natural unit “with a well marked outline and an independent destiny”, embracing every­thing from the Netherlands, including Belgium, to the 1Däs Recht der Nationalitäten. 1879. The Era of Dualism II 329 development. The difference between them was nothing more than that peoples of a greater historic past, more advanced traditions and more self-assured leader­ship, like the Magyars, for instance, reacted more quickly to the new ideas. Similarly, in the era of dualism, one has to consider under what influence and in what manner these national movements were con­tinued, what effect they had on the mentality of the respective peoples, and what relation they bore to each other. It is rather childish to approach cither pro or con this maze of problems with the same sentimental arguments which at that time were themselves the typical expressions of the national movements in ques­tion. The generation of 1848, utilizing the experiences of the War of Independence, made a compromise with Austria, and attempted to arrive at a settlement with the national minorities. This vyas the motive of Deák and Eötvös in creating the Bill of Nationalities in 1868. In this they attempted, in a true Liberal spirit, to balance the security of the state with the principle of free development for the nationalities. Both these states­men evidently wished to settle this problem in ac­cordance with all fairness and the requirements of the day. Eötvös was one of the outstanding contemporary writers of political philosophy, having devoted several of his books to the question of the equal rights of na­tionalities. In his voluminous work, The Reigning Ideas of the Nineteenth Century, he revealed with shocking clarity where European developments would lead. He

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents