Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-11 / 15. szám

BÁJ VAN A I OLIMPIA* AL

Irta: Székely Molnár Imre

Kanadában mostanában mindenki az Olimpiával foglalkozik. Az a kérdések kérdése, a problémák, problémája, hogy lesz-e egyáltalában Olimpia Kanadában?

Mint ismeretes, Drapeau, Montreál város polgármestere kijárta az Olimpiai Bizottságnál, hogy München lutáin Kanada kapta meg a jövőévi O- limpia rendezésének a jogát. Eleinte úgy tervezték, hogy 319 millióiba kerül az olimpiaépitkezés-, de ma már az az öszszeg az infláció és a hatalmas munkabérek következtében 653 miihót tesznek ki, de ez az öszszeg sem tekinthető véglegesnek, úgyhogy kerek 400 milliós deficitre van kilátás.

Már, amikor Kanada megkapta a nyári Olimpia rendezésének a jogát megírtam, hogy ezen mindenki csodálkozott. Elsősorban azért, mert Kanadának nincsen számottevő stport múltja, s hogy mégis itt rendezik az Olimpiát az nagyjából csak propaganda célokat szolgál, legfőképpen azt, hogy az itteni fiatalság kedvet kapjon a sportoláshoz.

Drapeau közismert személyisége a nagyvonalú kanadai rendezvényeknek, 1967-ben Montrealira az Expót. Itt is csekély 200 millió dollár volt a ráfizetés, de hát ezt még. gavallérosan az adófizetők pénzéből kifizette Trudeau miniszterelnök, akinek Quebec a főfészke. Ebben a tartományban kapja a legtöbb képviselői mandátumokat, ez biztosítja a parlamentben a többséget.

Kétségtelen, hogy Drapeau Olimpiáknál is számításba vette Trudeau miniszterelnök nagy lelküségét, aki majd a kellő pillanatban újra mélyen benyúl az államkincstár trezorjába s az adófizetők pénzéből újra helyrebillenti a mérleget. A montreáli polgármester számított a kanadai nép öntudatára és arra a büszkeségre, amely eltölti a sziveket, egy ilyen nagy esemény láttán., mini az Olimpia.

Alig indult meg az épitkezé.az anyagi bajok azonnal jelentkeztek. Tiudeau a közvélemény nyomásra kénytelen volt kijelenteni, hogy állami pénzt még kölcsön formájában sem tud folyósítani, erre tehát ne is számítsanak. Ez megnyugtató lag hatott a közvéleményre, amire az eleven eszü Drapeau polgármesternek az volt a válasza hogyha pénzt nem kaphat, engedje meg a kormány, hogy sói síje gyek kibocsájtásával sár colja meg a publikumot. Kanada népe eddig nem ismerte a sorsjegy játékok szenvedélyét aki mégis játszani akart az Írek jótékony célra árusítana! sorsjegyeket, de minimális a nyerő esély, mert a sok pém elmegy a propagandái a, a szervezésre, lenyelik az irodák és a kórházaknak is juttatnak belőle, csak éppen a nyerő esély kevés, — de viszont akinek kihúzzák a számát, az komoly összeget nyer.

Az olimpiai sorsjegyeknek óriási a kelendősége. Nem is tudom már hányadszor ismétli k meg s bál csak kevés esélye van a sorsjegy tulajdonosnak a nyelésre, de legalább tudják, hogy az olimpiai felkészülésre használják fel a pénzüket.

Ugylátszik azonban, ez mind kevésnek bizonyult az óriási kiadások fedezésére. A kormány azt is megengedte Drapeaunak, hogy olimpiai érmeket hozzon forgalomba. Ezeket az érmeket a világ minden részéből keresve-kenesik, úgyhogy nem is tudnak annyit verni belőle, amennyrvel folyamatosan ki tudnák elégíteni a vásárlási igényieket. A múlt esztendőben, ha valaki szeptemberben megrendelte Kanadában ezeket az érmeket, jó, ha kéúhárom hónap múlva kézhez kapta az előre kifizetett és bankban letébe helyezett pénzére az olimpiai érmeket.

Két rgen súlyos baj nehezedik az Olimpiára. Az egyik az, hogy az építkezési munkások a múlt év novemberétől sztrájkba vannak s hiába folynak szinte naponként a tárgyalások, a szakszervezet nem enged egy fűiért sem a követelésből. Arra számítanak, hogy most ki lehet vetekedni a legmagasabb követel-A portugáliai katolikus rádió leadó története egyedülálló a maga nemében. A kommunista puccs után a Kommunista Párt emberei egyszerűen birtokukba vették a katolikus Egyház hivatalos rádióját s annak mikrofonját. Persze, senki sem merte őket kitenni ... Teltekmúltak a hónapok s végül az agyiházi hatóságok mégis csak megúnták, hogy saját rádiójuk sugározzon naphosszat marxista propagandát. — A portugál püspökök ekkor pásztorié'veiben közölték híveikkel, hogy az “Egyház nem kíván lemondani

,1

arról a jogáról, hogy a katolikus rádió-aló másnak saját maga irta elő a keresztény hitnek és az egyházi életnek megfelelő irányvonalat, s a 'Radio Renascencára erőltetett helyzetet bitorlásnak tekinti, mivei a katolikus' leadót a katolikus hittel ellentétes tanok szolgálatába állították s magát az Egyházat rendszeresen támadó hírközlő szervvé tették.”

E körevéi kiadása óta hal. gat a katolikus “Radio Renascenca”. A leadóállomás dolgozói ugyanis szovjet parancsia sztrájkba léptek ..

QUO VAD IS PORTUGÁLIAI

. Valószínűleg hamarosan népi-demokráciát fognak Lássza! bonban is felállítani, s ha ez

netán-tán mégsem követkézbe, erre csak egyetlen — meglehetősen paradox — esély áll már csak fenn: mag,a a katonai kormányzat keretén belül mutatkozhat egy “baloldali ,bonapartizmus”. A junta tagjait régebben rosszul fizették, most azonban a hatalomba belekóstoltak s azt továbbra is akarju,K. majd terjes mértékben gyakorolni. A tisztek között van sok kommunista, de van nagyszzámú nem-kommunista is, és igy súrlódások keletkezhetnek e két csoport között. E feltételezés esetén nem bztos, hogy a kommunisták kerülnének ki győztesen az összecsapásból. Végül a kommunistákat is túllicitálják a legszélsőbb baloldali csoportok, már pedig a KP nem szereti, ha balról próbálják megkerülni ill. letromfolni. Ez a tény ha okozhat még komoly feszültséget, sőt összecsapást. ■

Winnipeg, Mai. 1975. április 12.

Márciusi emlékünnepély Vancouverben

ÁRGUS

Párizs.

Az “államC|Siny”-kisérIet kudarca után, (amint szemmel láthatólag a kommunisták a háttériről irányítottak, s játszottak meg, mivel attól féltek, hogy a mérsékelt katonatisztek fogják átvenni a hadsereg ellenőrzését) ; Portugáliában napirenden vannak a gyilkosságok, a letartóztatások és a politikai leszámolások. Spinola tábornok pedig, miután elvégezte dicstelen kontármuníkáját, vitézül elmenekült az országból, amit saját maga vitt bele a teljes anarchiába.

Az áprilisi választások rossz tréfához hasolitanak. A Keresztény Demokrata Pártot máris betiltották és vezetőjét, Osorio ezredest letartóztatták Meló tábornokkal, a katonai Junta volt tagjával együtt. Ugyanilyen sors vár a Szociális-Demokrata Központ nevű alakulatra is, pedig ez igyekszik a 'Hadseregkedvében járni. A Demokrata Néppárt azonban nem más, mint a kommunisták “polgári” köntösbe öltöztetett falova.

Az amerikaiak Portugáliával kapcsolatban is bebizonyították, hogy képtelenek a jaltai egyezmény pontjainak tisztelet ben tartását megkövetelni. Cslle példája azt. bizonyltja, hogy a kommunista térhódítás ellen csak úgy lelhet eredményt elérni, amennyiben az érdekelt országban harcra képes erők vannak jelen. Csilében az altiszti kar volt kommunistaellenes és nemzeti érzésű, mig a táíecrnokok Allendével pró' ál tak egyezkedni, őket azonban a hadsereg alsóbb rétegei elsöpörték. Portugáliában ezzel e! lentétben a tábornokok voltak képtelenek -érvényt szerezni akaratuknak az alsóbb katonaság körében.

Portugáliában a helyzet most már reménytelen s e téren nem szabad áltatni magunkat. A borúlátást megerősíti az a tény is, hogy Soares szocialista vezető pártja a márciusi 11.-i puccskísérlet alkalmából a kommunisták karjaiba vetette magát s azóta is csak “antifasiszta” felhívások kibocsájtásával foglalkozik.

JÁLIA ÉS HELSINKI

Bt

Aiz Európai Szabad Magyar Kongresszus és a Nyiugateurópai Cseh-Szlovák Tanácskozó Bizottság a Jaltai szerződés 30- éves évfordulóján közös nyilatkozatban hívta fel a Nyugat felelős politikusainak és a nagy nyilvánosság figyelmét a Kreml alattomosságára, amellyel az ünnepélyesen kötött egyezményeket és szerződéseket kijátszotta..

Jaltában 1945, február 11.-én többek között ünnepélyes nyilatkozat hangzott el a aiáciuiralom alól felszabadult Európával kapcsolatosam Az erről szóló kommünikét Chiurchül, Roosevel és Sztálin, a jegyzőkönyveket iStettinius, Eden és Molotov külügyminiszterek Írták alá. A Három a'láiró hatalom együttes segítséget ígért Európa nemzetiszocialista Németország malma alá jutott valamennyi országnak az Atlanti Charta és az Egyesült Nemzetek Deklarációja szerinti valóságos demokratikus rend kialakításához. Ünnepélyesen elismerték a felszabadításra kerülő oí. szágó k lakosságának azt a jogát, hogy kormányukat .szabad válasz tárehajtották. így lettek független országgá szabad népekké] Ausztria, Belgium, Dánia, Görögország Hollandia, Olaszország, Liechtenstein, Luxemburg, Norvégia és Nyugatnémetország. Ezzel szemben a Szovjetunió a felszabadult Európára vonatkozó megegyezést sem a szövegnek sem az abban sok révén megalakítsák és ugyancsak szabadon határozhassák meg azt a politikai és gazdasági rendszert; amelyben élni akarnak.

A nyugati .szövetségesek a felszabaditótt Európára vonatkozó deklarációban foglaltakat a katonai övezetükbe tartozó területen a szöveghez és annak

szelleméhez ragaszkodva végfoglalt értelemnek megfelelően nem hajtották végre. Roosevelc és Churchill nem gondoltak arra, hogy a szerződést garanciák révén biztosítsák és Sztálin még kevésbé tett javaslatot garanciákra. így történt azután, hogy Közép- és Keleteuró- i pa országai az egyik diktátort- | kius hatalom alól felszabadultak : ési egy másiknak Ítéltettek oda.!

E tragikus tapasztalatok a- J apján az Európai Szabad Magyar Kongresszus és a Nyugateurópai Cseh-Szlovák Tanácskozó Bizottság nyomatékosan felhívja a Nyugat felelős p.oli- i tikai köreinek és a nagy nyilvánosság figyelmét arra, hogy a' tervezett Európai Biztonsági és i Együttműködési Szerződés: Helsinkiben csak az esetben ir-, ják alá, ha gyakorlati végrehaj-' tását nemzetközileg kötelező j garanciák Közép- és Keleteurópára is maradéktalanul bizto- i sitják.

Cseh-Szlovák ia és Magyar , r! szág népei nyomatékosan tanúbizonyságot tettek szabadság iránti akaratukról. Szabadságvágyukat szovjet fegyveres erő j szak ,és a vörös hadsereg meg,- j szálló erői verték le. E két mai is megszállva tartott ország szabad szóvivői óva intik Nyugatot saját érdekében, nehogy ismét oda ajándékiozzza hiszékeny bizalmát a Szovjetunió - I nak, amint az Jaltában történt.

München, 1975 február.

! Dr. KÖZI HORVÁTH JÓZSEF, az ESzMK elnöke,

JOSEPH A. HOLMAN.

a NyeCSTB elnöke.

* * *

A felhívást a nyugati sajtó február ll.-i számai közölték,

| élen a Neue Züricher Zeitung! gal és Frankfurter Allgemeine j Zeitunggal.

* III Ilii» l~l| ll fc |<~|| lllll

Fölemelő ünnepség keretében hódolt Vancouver magyarsága a Március Ifjak emlékének.

Március 16.-án, vasárnap délután mintegy félezer főnyi közönség töltötte meg az Itten Magyar Házat. A Vancouver! Magyar Énekkar vezetőül a “Magyar Hiszekegy”-et énekelte. Ez követően Verdi “Nabucco” című operájából a Rabszolga Kórust, majd Bárdos Lajos Bogotái táncdalát. Vezényelt id. Sehadl Tamás, zongorán kísért ifj. iSchadl Tamás. Tamási Miklós, a Társaskör elnöke mondott bevezető beszédet, majd Kalmár Tibor középiskolai tanár szavalta el 'Petőfi Sándor “Nemzeti dal’’-át. v Az ünnepi szónok Nt. Csiszár Attila református lelkész volt. Hangsúlyozta, hogy mostani megtisztelő szerepében is csak, mint pap tud szólam. Jézus Urunk példát mutatott nekünk a hazaszeretetből. Szánta né pét, amely nem fogadta be az igét és siratta Jeruzsálem bekövetkező pusztulását. Nemzetünkhöz ragaszkodni tehát isteni rendelés-.

Március idusán tegyünk történelmi számvetést és az ünnepség résztvevői úgy távozzanak, mint a magyar ügy apostolai. A kitörő tapssal fogadott ünnepi beszéd után Nagy Sándor fiatal zongoraművész liszt Ferenc II. Rapszódiájának első részét játszotta. A Társaskör tánccsoportja magyar táncokat mutatott be, Hegedős Györgyi művésznő betanításában. A tán cosok ruháit tervezte és készítette Feldmann Mária. Megható volt a cserkészek, színpadra vonulása. Sokan csak most döbbentek rá, hogy mennyi fiú és lányka nevelkedik magyar szellemben Vancouverben. Köszönet Takács József parancsnok nak és1 munkatár sainak, A cserkészek gyönyörű magyar kiejtéssel előadott 48-as visszaemlékezései és ének számai elbűvölték a közönséget.

Kaszás Gyula, a Szabadságharcos Szövetség helyi elnöke zárta be a gazdag, de mértéktartó műsort, melyet Faragó Szilvia, a múlt évi Május Királynő vezetett.

A Himnusz eléneklése után a Társaskör Női Csoportja kávés-íánkos ozsonnán látta vendégül a megjelenteket.

... ke.

CONCLUSIONS

This volume has attempted to give an account of Hungary's history, not from the exclusive viewpoints of a single nation—a justifiable but more or less selfish method—but referring from time to time to what this history has stood for in the development of all Carpathian Europe.

Some of the underlying issues which, resulting from historical development, influence the position of the Carpathian Region, may probably be approached through the following general aspects:

(i) Carpathian Europe is a sub-type of and a regional unit in the European evolution, with characteristics of its own. Any idea, social, spiritual or political, naturally, has to be brought into harmony with the special conditions prevailing there. Without this, even ■ >od intentions were bound to fail as impracticable.

fli) Political and social problems in a country like Hungary, for instance, are correlated with the natural and inevitable consequences resulting from these his-INTeZZEN mindent egy helyen

KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT

KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK

TORONTO - BECS - TORONTO

és EURÓPA összes országaiba

valamint

BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST

^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezményes áron Repülő- és hajójegyek részletre is Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés.

garancialevelek

IKKA - TUZEX - COMTURIST

Pénzküldemények és vámmentes csomagok

PÉNZ- ÉS GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KÖZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb.

KKA. TUZEX. COMTURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE.

legnagyobb hivatalos magyar utazási

IRODA

INTERNATIONAL

AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD.

519 Bloor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131.

fi

The

Last Twenty Years 429

... it could bring different peoples into the same fold”.

According to this traditional principle, which widely influenced Hungarian public opinion, the natural harmony of the different, essential parts of the Carpathian Basin, completing each other, could be disturbed only temporarily, by arbitrary interference, at the expense of its inhabitants. Hungarians saw the justification of this principle in the return of the northern part of their country in 1938, and, similarly, in the re-incorporation of Subcarpathian Ruthenia in the Spring of 1939, when Slovakia was proclaimed an independent state. Thus Hungary again held her historic north-eastern frontier on the ridge of the Carpathians. With Ruthenia, a territory of about 4,600 square miles returned, together with more than 600,000 population, Hungarians saw the renewed assertion of their principle in the return of Northern Transylvania, including the Székely-Magyar districts. This part, together with the Eastern Carpathians was re-incorporated through the second Vienna award on August 30, 1940. Out of 39,800 square miles annexed by Rumania in the Trianon treaty, about 16,- 500 returned to the mother country with a population of 2.5 millions. Thus at the end of 1940, Hungary had a territory of roughly 61,000 square miles with a population of 13.5 millions.

During the last twenty years, despite hard times, gradual reform and reconstruction has been going on in Hungary. In this respect the different governments succeeding each other under the Regency of Nicholas

rnényt, mert máskülönben az

r I

epitkezesek hianya miatt nem lehet megtartani az olimpiát. A 5 szakszervezetnek “Igen cse- 1 I kély” mindössze óránként egy - dollár a követelése. Legutóbb i 1 már beígérték nekik a 85 een- j fi tét, mire a szakszervezet veze- i tőjének ez volt a válasza men- : jen a pokolba az olimpia. | :

Nem vitás, hogy meg fogják j ' kapni az egydolláros emelést, ] de hát akkor minek ez a sok ; húza-vona fennakadás, mert 1 minél később folytatják az épit- 1 kezeseket, annál több lesz a túl- 1 óra s ennek az óradája másfélszeres.

Mivel a bajok egyre sokasod- \ nak az olimpia körül, többi ér- ! tékes hozzászólás hangzott el ! i c-oben a kérdésben. Többen úgy j i I látják megoldhatónak az ülim- 1 j piát, ha azt több nagyobb ka- | , 1 nadai városban rendezik meg. ; j így pl: Torontóban, is van egy j 1 ' olyan stadion, amely 50 ezer 1 ember befogadására alkalmas, aztán az uszósportot Winnipeg- 1 re kellene vinni, ahol rendeztek már- Pánamerikai játékokat, s I van egy olyan, úszómedencéjük,! mely minden igényt kielégít.

Montreal viszont erről hal- j lani sem akar. Bourassa Róbert j miniszterelnök először 10 mii- ! lió dollárt akart adni kölcsön I formájában az Olimpiákra, de a ' két nagy város jelentkezése lát- i tán ezt az összeget 100 millió 1 dollárra emelte fel. Nem kétsé- | ges, hogyha szorul a kapca még !

; ezt az összeget is megduplázza, j j A cél a fontos, ami nem más,! j minthogy az a sok épület ott' j máradjon ajándékba Montreál- I j nak.

| Az Olimpia rendezősége azt \

I is felhozza indokul, 'hogy azért í nem adhatja ki az egyes sport; ágak r endezését más városnak, j mert akkor külön testőrséget i kellene szervezni az izráeli atlétáknak, nehogy előforduljon a müncheni vérengzéshez hasonló í eset. Amikoris — mint az tud| valevő — az arab terroristák i behatoltak az Olimpiai-faluba | és foglyul' ejtették az izráe- I iiebet.

A müncheni rendőrség közbelépett, mire a terroristák le- j gyilkolták valamennyit. Montíeál eiővigyázatból, már előre | úgy rendezi a dolgot, hogy hat hatos védőőrsóget szervez az izraeliek részére és ez, olyan nagy költséggel jár, hogy más városokban az anyagiak miatt, ezt a külön védőőrséget nem tudja megszervezni.

Drapeau polgármesternek egy újabb zseniális ötlete támadt a pénzszerzésre. Azt kéri a miniszterelnöktől, engedje meg, hogy az olimpiai sorsjátékokat mindaddig folytathassa, amíg! el nem tűnik a deficit. Ez egy 1 olyan kérés, amelyhez minden | tar tománynak hozzá kell járul; ni és nem valószínű mindegyik- i nek a beleegyezése, mert már Ontárióban is szó van arról, i

I

hogy valamilyen formában áru| sithassanak sorsjegyeket, i Es hogy teljes legyen Dra- ' peau öröme az állami pénzver- , de munkásai is sztrájkba var- j nak és már hetek óta nem ver- ' nek egyetlenegy olimpiai érmet I senl. Így ezekben is teljes a I fennakadás. Trudeau minisz- |

I tefekuök újabban megint kény- j teilen volt a televízió nyilvános- ; sága előtt kijelentem, hogy egyetlen dollár közpénz sem ad ^ Montreálnak az olimpiára. A j miniszterelnökinek úgyis nehéz a helyzet, jelenleg kelepcébe került, mert kitudódott, hogy j torontói nagyiváilalkozók ko! zül öten úszómedencét építettnek részére a miniszterelnöki palota kertjébe. Ez az úszómedence a? épitő vállalkozó sze- I riant 200 ezer dollárba ker ül. A ; kanadai válásotok azt mo..dják, hogy épitessen a miniszterelnök közpénzen magának ú szónredencét és ne fogadja el a nagy vállalatoktól ajám.tk I ha. *

1

Az újságírók most azutá i ! szimatolnak, hogy mit várnak, j vagy mit kapnak cseióbie a! nagy vállalatok állami kedve:-} meny formájában a miniszter elnöktől?

Az olimpiai frontján jele 1 g j ez a helyzet. És még az, és ! ezi jellemzően fontos, mert rá- j világit a dolgozók lelkivilágára, j — hogy tegnap éjjel a munká- ' sok gyűlést tartottak és azon

folytatás a 7. oldal 1

3