Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-04 / 14. szám

6 Winnipeg, Ma ... 1975. ápriLs 4. Irodalmi gyöngyszemek (Folytatás a 2. oldalról) bűntudatát. Aztán karöltve cso­dáljuk apja újkenyerét, mely­nek varázsa, a keresztvető édes anya mellén akkora, akár egy elevenen lüktető szívé. Ámula­tunkból jóformán fel sem ocsú­dtunk, könny fakad a pilláink a­­latt, mert észrevesszük Simsik Jancsika remegő újjai közt, Kisferkó karácsonyfájának e­­gy eitlen aranydióját. A drámai feszültség épip akkor szökik a legfelső ihőfokra, nukor az e­­szétvesztett apa (idős Simsik) ütésrelendiilt karja — nyomo­rék fia örömét látva — döbbe­netében fennakad a levegőben. A nagy gonddal, áldozattal összeállított kötet legszebb, leg­kiemelkedőbb darabja mégis a Három deka paprika. Ezzel a remekével, Nehéz túltett, Mó­ricz közismert Hétkrajcárján is. Pedig mindkét mű logikai in­dítéka, történetének kölcsön­­liatása, szerkezeti hasonlatos­sága, tettreinditó eszmei áram­lása egy és ugyanazon mély­ségből; a nincstelenek kilátás­talan helyzetéből fakad. S mint tudjuk, — olvasás közben is ta­pasztaljaik — azon s.em az arc­­piritó szégyen, sem a talajta­­lan önérzet, s még kevésbé a gyarlóság gőgje, képtelen (bár­mit is enyhíteni. Ezzel ellentét­ben szerzőnk beállítása arra utal, mintha Mezei úr édes-ne­mes paprikája, ha nem is so­kat, — legfeljebb mákszemnyit —az édesapa szegényes vacso­ráján “szinesitett” volna. Csak­­hát Rózsika kisasszony előtt ki nyögni egy lesújtó “kötélre ké­rek’ fél mondatot, a gyermek felfogása szerint is visszataszi­­tóbb, szégyenteljesebb, mint paprika híján enni néhány szem főtt krumplit a szoba félhomá­lyában. Természetszerűen ezúttal is a szegények Íratlan törvénye kor­látozza írónk fantáziáját; a sú­lyos mondanivaló mértéktar­tást a, pátoszának fékezésére készteti témája realisztikás ki­dolgozásában. Érezzük, milyen tudatosan mellőzi a kínálkozó enyhülés lehetőségét, (a labda­szedés ellenébe rendelt cseme­gék, játékok barátságosába be­mutatását), de ő teljes figyel­mét az eszmei tartalom embe­ribb kibontására fordítja. Tör­ténetünk meghitt hangulata valóságos dunamocsi melegsé­get áraszt. Szetrzőnk mindig, de különösen a Három deka papriká-ban szól hozzánk a közvetlen emlékezés egyszerű­ségével. E közvetlenül egyszerű hang teszi, formálja, csiszolja vonzóvá, gyönyörtkeltővé, ma­radandóvá kötete legjobb írá­sait. Előbb máir említettem, nem is egyszer, hogy a mestermü tematikai, személyi, szerkezeti hasonlatossága, családi eredete, egymást követő, vagy kiegészí­tő tulajdonsága, látszatra egy tőről fakad. Ismétlem, csakis látszatra! Ugyanis számtalan esetben azonos szentélyek, más, egymástól ellentétes beállítás­ban lépnek porondra, -tér és idő­beli eltéréssel. Ilyenfai mán nem csak az irói állásfoglalás ellen­pólusát látjük, de a figurák jel­lemének árnyalatát, sokrétűsé­gét is, Nehéz legtöbb elbeszlése, kar­­colata, pamfletja pontosan a­­zokra a körülményekre vet lényt, ahol a szegények, a szo­­rangatoittak osztályrésze csupa szenvedés, megaláztatás, hát­­borzogtató reménytelenség (Há rom király a Dunán, Véres haj­nal, Őszi dal Varga Jolikáról.) Éppen ezért, hol könnyen ta­pintható, hol csak rejtett vona­lak vezetnek át egyik Írásból a másikba. Különösképpen a csa­ládi és gyermetkpajtási vonat­kozások villognak (so-k színnel a hangulat hullámverésében. Bár elsősön ban mégis az él­ményanyag, a szemlélet emberi sajátossága, a kifejezés egyéni ereje biztosítja művészetének belső egységét. Nem egy eset­ben éppen a kedélyek csapon­­gása, a jáfcszikönnyü hangulat enyhíti a drámai komorságot. (Margit meg a kárminpiros, Költő légy, Sándor.) Sokszor tapasztaljuk, hogy a jellemek és helyzetek átható (humora, hau­­móniát teremt sirás és kacagás között. írónknál ez azért sike­rül, (és jó, hagy igy van), mert saját élményei révén azt a világot ábrázolja, melynek tarkaságából hol a sötét hát­tér hol a derűs életmoizzanat váltja ki a teljes hatást. Elemzésem végére hagytam, noha elől is elmondhattam vol­na, hogy a los-angelesi “Mikes Kelemen” szüntelenül szüksé­gét érzi kifejező eszközei fi­nomításának, tökéletesítésének. Valószínűleg ebiről következik, hogy elvi és művészi igényét isteni talentuma szabja meg. Az Aranydió, fehér vászon kötésiben (útban a második ki­adás is!) megrendelhető 7 dol­lár előzetes beküldésével szer­zőjénél. Cime: Nehéz Fei. enc, 122 So. Ave. 53. Los Angeles, Calif. 900042, U.S.A. MOSONYI ÁKOS: Milyen béke lesz Közelkeleien! KÖTELES M.GVULA Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos. Suite 80/-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald sarok WINNIPEG, MAN. R3C 0B9 Telefon: 943-6657 HA MEG VAN ELÉGEDVE LAPUNKKAL. MONDJA EL MÁSNAK... HA PANASZA VAN. — ÍRJON NEKÜNK! A szőbanforgiő térségben a zsidók és arabok lázas fegyver­kezése újabb összeütközésre miutat. A nyugati sajtó, rád.ó és TV körmönfont hit magyará­zói aligha vezethetik félte az önálló gondolkozáshoz szokott, -logikával elemezni tudóikat. Dr. Kissinger nemcsak markáns arcélével, magabiztos föllépésé­vel, hanem tárgyaló módszeré­vel is a régi jó idők vidéketjáró cipőpaszta vigécerre emlékez­tetve, békéért házal Kairó-Tel Aviv-Damaszkus között. A zömmel egyoldalú beállí­tottságú médiák körülmetélt hírmagyarázatai egyre -keve­sebb derűlátással írnak a kö­zelkeleti béke megvalósításá­nak lehetőségéről. Sőt! akad­nak nagy távlatokban gondol­kozó politikusok és újságírók, akik kíméletlenül komor szí­nekben festik azt a jövőt, ami egy újabb izrael-araib bába u következtében a két -supeiha talom összeütközése következ­tében esetleg ránk is vár. (Akár komor ez a jövő, akár nem, a “gyökértélen deklasszáltak” 5.) éven túli többsége előtt a közel­­keleti viszályt mozgató erők is­meretesek. Ugyanazok, ame­lyek Európát amerikai, illetőleg ázsiai subkontinenssé lefokoz­ták, két világháború után.) Sadat bizalmasa, a befolyá­sos AL AHRAM újság főszer - kesztője, (Mohammed Hassein Heykal, most januáriban igy nyilatkozott a NEW YORK TI­MES tudósítójának: “ Csak ú­­jabb Izrael-araib háború tud a közelkeleti térség bonyodal­maiba keveredett népeiknek meg oldást hozni. De ez a háború semmiben sem fog hasonlítani az azt megelőzőikre. 1967-ben, — folytatta — azt izraeliek vá­­{.ratlan, hadüzenet-nélküli tárna ! dásából eredő meglepetésnek olyan lélektani hatása volt, I bogy jóformán megbénította a j fővezérség működését. Ilyen J rajtaütés lehetősége a jövőben kizárt. (A HADAK UTJÁN szak irói az izraeli tábornokok és katonák magas harcértékánek tulajdonítják sikereiket. Meg­feledkeznek az U-SArtól kapott technológiái és anyagfölény,, ő . Remélem, azóta vezérkari kép­zettségű íróink h-elyesbbitették értékelésüket.) A Yom-Kippuri háború a kö zelkeleti katonapolitikai erővo­nalak gyökeres megváltozását hozta, amiről Ahmed A. Saadi ezredes, a kairói katonai aka­démia tanára igy vélekedik: “Ezt a tényt leginkább Izrael érezte a saját bőrén, amikor megállapíthatta a harcászati e­­rők között fennálló különbsé­get. Izrael eddig csak csatákat nyert ellenünk, de háborút még soha. Korlátolt ember tar tu lék a, ipari felkészültsége, nyers­anyagforrásai, az izraeli hadse­reg töbibfrontos alkalmazá­sával csak villámháborúk elvi­selésére képesíti. Ezzel szem­ben hosszú távon az Idő ne­künk dolgozik. Más szóval, az arabok nemcsak számbeli fö­lénnyel, hanem megnövekedett harc-értékkel is rendelkeznek. Az olajzárlat alkalmazása az U­­-SA és szövetségesei- közti vi­szonyt föllazítva, uj katonapo­litikai helyzetet teremtett.” Hasonlókép nyilatkozott a a STERN niumfcatá. sáriak Itz­hak Rabin szolgálatonkivüli- tá­bornok, volt vezérkari főnök, jelenleg Izrael miniszterelnöke, ezeket mondva; “Tudom, hogy jövő háborúink hosszúak lesz­nek és elkeseredett harcokra kell számítanunk. -Nem várhat­juk el, hogy mindig olyan győ­zelmeket aiássunk, mint 1967- ben a hatnapos háború folya­mán.” — Ha Itzhak Rabin a háborúról többesszámban be­szél már 1974 végén, föltételez­hetjük, hogy vannak körök, a­­m-elyek minden áldozatra képe­sek — akár az utolsó izraeliig! a Közelkelet fölborult egyensú­lya “biztiositásáért”. Ilyen körülmények között föl merül a kérdés: mi az értéke dr. Kissinger egymást gyorsai követő közelkeleti kil.ucseL;­­seinek? —Az arab követelések kiegészülése a Palesztin Fö'­­szabaditó Szervezetekéivel (O­­LiP) olyan maxima elé á Htot - ták- Izraelt, amelyek teljesítése állami létét veszélyeztetheti. — De meg lehetünk győződve, hogy ikis jóakarattal, vagy való­ságérzékkel a maximától elin­dulva. tárgyalással megoldható sok kérdés. Sajnos, Izraelnél nagyon kevés a jóakarat és még kevesebb a valóságérzék! — Ezt maga Kissinger is tapasz talta. Amikor Golda Maiernek Izrael részéről több engedmény tételét javasolta, a következő választ kapta: “Maga elfelejt-, hogy mi megnyertük a hábo­rút!” Kissinger er re azt felé­­te: “önök csak harcászati e redxnényeket értek el, de el­vesztették a hadászati csatát, mert Izrael létjogosultságá­nak feltételei továbbra is vészé - lyezette-k ...” Kár, hogy Izrael szorult helyzetét csak kevesen ítélik nieg olyan elfogulatlanul, mint Nahum Goldmann d . a i zsidók igazi bölcse. (Ld. Pécsi K. dr. 1957.1.15. Bostonban kelt “Egy évfordulón Európában” c. beszámolóját.) Izrael kis győzelmeinek a médiáktól nagy katonai sikerek !ké felfújása a választott óén beteges felsőbbrendűsége alá lovat adott. A hadászati távla­tokban gondolkodás és kiértéke lés háttérbeszbruí.va, a demagó­giának engedett ’helyet, ame­lyik csak az erőszak nyelvén hajlandó tárgyalni. — Ugyan­ekkor az arabok (közösségük e­­reje tudatára ébredve, fölfedez­ték a Nassertó-1 álmodott pán­­arab összefogás kimer. ív teth-n lehetőségeit. Ez az összefogás a yomkippuri háború élőtt imég nagyon laza és hézagos volt, kivéve Egyiptomot és Szíriát, de a háború még, igy sem tudta kimeríteni hadászati tai talé­­kait. Pedig Izrael igazán nem fukarkodott hadianyaga beve­tésével, hiszen a USA bőven ellátta már a háború előtt és alatt is. A pánarab összefogás az olaj bü'totkában m-a már a “nem el­­köte-lezette‘k”-kel, fontos nyers anyagokat termelő .nemzetek­kel karöltve, olyan gazdasági és politikai súlyt képez, amely kénysse-ritette az ENSz-t Yasir Arafat mérnök, az OLP vezető­jének fogadására! Amilyen sors fordító az arabok presztizsnye­­r-esúge, ugyanolyan Izrael ro­­konszenwesztesége világszer­te. — Gyöngül propagandájá­nak -befolyása, s ki tudja, nincs-e közel a pillanat, amikor a USA is elérkezik arra a pont­ra, hogy a maga érdekei előtér­be helyezésével feláldozza rész­ben, vagy akár egészben Iz­raelt. — Izrael vezető politiku­sainak többsége elfelejti, hogy a XX. században sokkal na­gyobb hatalmakat, mint egy a­­lig néhány milliós országot, je­lentéktelen ‘ ‘bef o ly ás-ter ü letté” lefokozhatnak* A diaszpórára nehezedő -nem­zetközi infláció, a gazdasági fi­let pangása, az araboktól már régóta indított — most pedig a “fekete lista” közlésével nyil­vánossá vált — pénzügyi zárlat folytán, az eddig befolyó “hü­­ségadó” jelentős mege&a.ppalá­sával Is számítani kellene Tel- Avivban. Az említett -pénzügyi blokád főleg a zsidó kézen, vagy vele szorosan együttmű­ködő nemzetközi bankokat és ipari vállalatokat sújtja, s vég­eredményében az Izrael életned vét szállító szivógyökereket el­sorvasztja. Ez maga is újabb bi­zonyítéka az olajtermelő arab államtok eddig, soha nem látott. 1 szervezett tőke-összefogásá­­j n -.ik. Az utóbbi hónapokban dr. Kissinger és Ford US-elnök egyre gyakrabban esetleges ka­tonai beavatkozással fenyeget az arabokat újabb olaj-zárlat esetében. — Érthetetlen és pá­nikszerű félelem az olajzárlat­tól, hiszen a hírközlő szervek a yomkippuri háború idején ne­vetségessé kicsinyítették az o­­lajzárlat hatását a USA-ban. Újabb elszólásaikból azonban világossá vált, hogy a USA na­pi olajszükséglete 16 millió hor­dó (barrel), amiből a hazai ter­melés legföljebb 10 millió! Te­hát napi szükségletének több, mint egytharmadát behozatallal kell fedeznie .. . amin esetle­ges takarékossági rendszabá­lyok betartása sem sokat segít. Íme, van mégis komoly ok pá­nikra. — Az olajzárlattal kapcsolatos USA fenyegetésekre e hó , 1975 március elején, az Algírban tar­tott olaj- és nyersanyagterme­lő államok értekezletének záró nyilatkozatából, az alábbi idé­zet -választ ad: “A jelén értekez­leten résztvevő nemzetek kö­telezik magukat egységes visz­­szacsapásra, valamint szükség esetén azonnali hatásos elle - intézkedése-k foganatosítására, hogy ellensúlyozzák a más álla­mok részéről jövő fenyegetése­ket — különösen támadás ese­tében.” 'Ki hagyhatja figyelmen kívül ezt a világos állásfoglalást, a­­mely alapjában fölöslegesnek tűnik, ha emékszünk arra, hogy a múlt év végén az EXSz teljes ülése elsöprő többségű határo­zata elismerte minden állam szuverén jogaként természeti kincseinek saját hasznára, jó­létére való kiaknázását! Követ­kezéskép a Közel kelettől Indo­néziáig és Délamerikáig, má. egy sereg állam — államosítás­sal — saját kezelésibe vette ter­mészeti kincseinek kitermelé­sét és értékesítését. S ki ne em­lékeznék arra, hogy 1956 októ­berében a magyarság ugyanezt követelte! A USA “széplelkü” kapital s­­ta humanistái, emberbarátai, nrost a kulisszák mögött azon mesterkednek, miként lophat­nák vissza magúkat régi kivált­ságaikba. Ebbe belejátszik Iz­rael azon spekulációja, -hogy lúdtalpai ki-slépésekkel hajlandó lenne visszavonulni a Sinai-fél­­szigeten. Ámde a tempó nincs az egyiptomiak ínyére. Az ese­­tenkmt, évente egy-egy 50 ki­lométeres lépés, kb. 6 évet ven­ne igénybe az 1967 évi határra való visszavonulásra! Ugyan­ekkor alkalmas ékverésre E- gyiptom és Szíria. kö;zé, de ha lehet másutt is az arab egység­ben .. . Bizonyíték erre a jói egylbelhangolt nyugati médiák nyakatekert verziói közül a leg­újabb: március első hetében pa­lesztin fölkelőknek a telavivi Sav-jy-száU-ó ellen végrehajtott támadásakor egy sebesült sza­badságharcost elfogtak. A ki­hallgatások során “bevallotta”, hogy Libanonból indulásukkor azt az utasítást kapták, hogy indulási pontjukként egyiptomi (!) felségterületet nevezzenek meg. — Igenyel-e kommentárt az ilyen, óhéber ihletésű vallo­más? Közben mégis nyilvánvaló Izrael tárgyalókészsége Egyip­tom felé, hiszen egyr észt Egyip torn az arain államok ember­anyagának legfőbb gyüjiőűnt­­dencéje. 32 millió lakosával és gyors szaporulatával a világ el­ső 3 nemzete között áll! Más­részt Izrael Egyiptom terhére —a legkisebb ellenállás irányá­ba — 1967-iben elfoglalta az e­­gész Sinai-félsziigetet a Suez­­csatornáig, ill. a Vörös-tenge­rig. Tel-Aviv a Sinai-félszrget­­ről "kis-lépésea’’ visszavonulá­sát Kairónál különböző enged­ményekre, de főleg meigszaoott időre való béke, azaz semlegesí­tésére szeretné beváltani. — Ilyen megegyezés esetén a zsi­dó anyaországtól távoleső, szé­les aa cvonalról jelentős katonai erők elvonásával könnyen lero­hanhatná ’Szíriát, Libanont és Jordániát, hogy azután végül a “békeszerető” Egyiptom sorsát is elintézhessék. Miután mindez nem titok senki előtt, igy hiábavaló dr. Kissinger álszent udvarlása Sa­datnál; ... közben “a kutya ugat, a karaván halad”. Termé­szetesen a szovjet diplomácia sem rest, katonapolitikai vetü­­letében tovább keményíti az a­­ralb gerincet, — még hozzá nem kis haszonnal! — Így hát alig­ha lesz hamarosan béke a Kö­­zelkeleten s ezzel mindkét ol­dal tisztában van. Ha teríték­re kerülne a közben folyton sürgetett és halogatott genfi béketárgyalás, ott csak globá­lis, teljes megegyezésről lehet­ne szó, beleértve a palesztin ál­lam elismerését is .. Izrael eh­hez aligha járul hozzá, ezért az eredmény eleve kevesebb lesz a semminél. — Marad a kérdés: milyen béke lesz a Közelikéit­­ten? A válasz csak ez lehet: amilyent sikerül Izraelre rá­kényszeríteni. Kell-e egyáltalán egy önálló Magyarságtudományi Tanszék! 426 A History of Hungary The Last Twenty Years 427 Hungary found this friendly power first of all in Italy. In the spring of 1927, Count Bethlen concluded the Italo-Hungarian Agreement of Friendship, which since has become the foundation of the constantly improving Italo-Hungarian co-operation. The world depression brought about new difficulties which reached their height in Hungary in 1930. Under the pressure of circumstances, Premier Bethlen, though his party was in the majority, realized the decline of his popularity and tendered his resignation. After the com­paratively short-lived government of Count Julius Ká­rolyi, General Julius Gömbös became Prime Minister in the Fall of 1932, proposing an extensive reform pro­gram. During the 1935 elections, he filled the ranks of the government party with new members. His plans concerning further land reform created sympathies among a large part of the younger generation. His efforts resulted in the Entail Reform and the Settlement Act of 1936. The latter made it possible to utilize, down to September 1939, 88,000 yokes for the purpose of ahotting land to 21,000 families, mostly owners of ‘‘dwarf” holdings. As regards foreign policy, General Gömbös continued the Italian orientation and, at the same time, he favored Austrian connections which re­sulted in the Pact of 1934 concluded between these two countries. Simultaneously, Gömbös was influenced by (Ac political successes of the Third Reich and favored friendship with the new Germany. After the sudden death of Gömbös and during the premiership of Kál­mán Darányi (Oct. 193610 May 1938) the new “Arrow Cross” parties gained strength as a result of the spread of national-socialistic political ideas. Their program was radical economic reform, anti-Semitism and, as to for­eign policy, co-operation with Germany. The Darányi government introduced a new electoral law giving the secret ballot to the villages. In May 1938, it proposed a Bill limiting the participation of the Jer vs in industrial and commercial life and in certain intellectual profes­sions, hitherto undoubtedly out of proportion, to 2p per cent, or much more than their percentage in the total population. This was followed by a second lev/ during the premiership of Béla Imrédy, formerly presi­dent of the National Bank and one of the best economic experts of the country (May 1938-Fcbruary 1939). In March 1938, Austria was joined to Germany and thereby the Third Reich became a direct neighbour of Hungary. In the Fall of this year, the Munich Four Power Pact, settling the German-Czech issue, acknowledged the necessity of frontier revision between Czccho-Slovakia and Hungary. Without resorting to force, Hungary re­gained by the virtue of the consequent Vienna award, declared by Germany and Italy, ethnically Magyar territories north of the Trianon frontier, of about 4,600 square miles with a population of more than one mil­lion. In Februarr 1939, Prime Minister Imrédy was followed in the premiership by Gount Paul Teleki, who at the spring elections, despite the gain of the extreme right parties, received a strong majority at the expense of the conservative groups. (Folytatás a 3. oldalról) kiállított színes angolnyelvü vi­­lágthiradóban (1971. évi 2. Szám). A tanulmány Szlovákia “ezer éves történelmén” vezeti végig az olvasót anélkül, hogy a magyarokról csak egyet en szót is említene. Nem mond ő i rólunk se rosszat, se jót. Egy ­szerűen semmit. De! ... a szlo­vákok állították meg a dél.ői és keletről jövő barbár hordá­kat. A közös török-szlovák ha­tár volt 150 éven át Európa hadszíntere. .— Napóleon sere­geit is a szlovákok állították meg Győr alatt. — Az csak ter­mészetes, hogy a Felvidék vala­mennyi gyönyörű műemléke, — egytől egyig mind — szlovák alkotás. Mi ezen is nevethetünk, mert nekünk annyira nyilvánvaló a hazugság. De a. következő ge­neráció el fogja hinni, meit csak ezt fogják hallani. Így fog­ják tudni. Telhát nem az uno­káink hibája lesz, !ha ez bekö­vetkezik, hanem a miénk, mert ejmulasztottunk egy történelmi autlhoritást létesíteni akkor, a­­mikor ezt csekély anyagi áldo­zattal megtehettük volna: nem tettünk meg mindent egy MA­­I GYARSÁGTUDOMÁNYI ALA­­: P.TVAN/I TANSZÉKÉRT. A hazudozások intenzitása az idő múlásával csak fokozódni fog. íme egy nagyon is friss példa: Amikor Róma 1974 február 5.-én Mindszenty kardinálist félreállitotta, akkor egy Dr. John D. Harbron nevű profesz­­szor egy politikai analyzist irt több délontáriói nagy lapban. Hosszú cikkének lényege: Ép­pen ideje volt, hogy a pápa me­nesztette ezt a Mi.ndszentyt, aki Horthy és Gömbös mellett tagja volt annak a fassiszta triumvi­rátusnak, mely Magyarországon a) meggátolta a szabad gon­dolkodást, Ib) elnyomta a protestánso­kat és c) kiirtotta a moravitákat. Az azonnali cáfolatok (Cza­­páry Zoltán repülő ezredes Wellandon és Szabó Béla MHBK csoport-vezető Oaha­­wán) ugyan rámutat!, á. a ra, hogy 1) Horthy és Gömbös refor­mátusok voltak, nem nyomták el a. protestánsokat, 2) Gömbös már 1936-ban meghalt, amikor Mindszentyt az országban alig ismerték, leg­feljebb a zalaegerszegiek, mint Péhm József plébánost, 3) Mindszenty annyira nem volt fassiszta, (hogy á nyilas időszak alatt bebörtönözték, vé­gül 4) Nem azért nem voltak moraviták Magva r országon, mert a fassiszta triumvirátus kiirtotta volna őket, hanem az­ért, mert a moraviták Csehoi­­szágiban élték, ott üldözték őket de ott isi ... pár száz évvel ez­­lőtt, de ezeket a cáfolatokat nem mindenki látta, aki Harh on professzor moszkvai jellegű ha­mis cikkét olvasta. Sőt ezen túlmenően, az olvasók fele azt hiszi el, amit a szakember, a professzor állít. Még jó, ha a másik fele a cáfolatnak ad hi­telt. De ki fo-g azonnal cáfolni 10- 15 év múlva? Amikor a kor­társak és szemtanuk már nem élnek. (Folyt tjük) Spanyolhonból Importált kitűnő minőségű SÁFRÁNY kapható Keseskedelmi Osztályunknál. Leverek, mártások Ízesítésére. Ára csomagonként $1.50 szállítással K.M.U. Kereskedelmi Osztálva 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3C 236.

Next

/
Thumbnails
Contents