Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-04-04 / 14. szám
6 Winnipeg, Ma ... 1975. ápriLs 4. Irodalmi gyöngyszemek (Folytatás a 2. oldalról) bűntudatát. Aztán karöltve csodáljuk apja újkenyerét, melynek varázsa, a keresztvető édes anya mellén akkora, akár egy elevenen lüktető szívé. Ámulatunkból jóformán fel sem ocsúdtunk, könny fakad a pilláink alatt, mert észrevesszük Simsik Jancsika remegő újjai közt, Kisferkó karácsonyfájának egy eitlen aranydióját. A drámai feszültség épip akkor szökik a legfelső ihőfokra, nukor az eszétvesztett apa (idős Simsik) ütésrelendiilt karja — nyomorék fia örömét látva — döbbenetében fennakad a levegőben. A nagy gonddal, áldozattal összeállított kötet legszebb, legkiemelkedőbb darabja mégis a Három deka paprika. Ezzel a remekével, Nehéz túltett, Móricz közismert Hétkrajcárján is. Pedig mindkét mű logikai indítéka, történetének kölcsönliatása, szerkezeti hasonlatossága, tettreinditó eszmei áramlása egy és ugyanazon mélységből; a nincstelenek kilátástalan helyzetéből fakad. S mint tudjuk, — olvasás közben is tapasztaljaik — azon s.em az arcpiritó szégyen, sem a talajtalan önérzet, s még kevésbé a gyarlóság gőgje, képtelen (bármit is enyhíteni. Ezzel ellentétben szerzőnk beállítása arra utal, mintha Mezei úr édes-nemes paprikája, ha nem is sokat, — legfeljebb mákszemnyit —az édesapa szegényes vacsoráján “szinesitett” volna. Csakhát Rózsika kisasszony előtt ki nyögni egy lesújtó “kötélre kérek’ fél mondatot, a gyermek felfogása szerint is visszataszitóbb, szégyenteljesebb, mint paprika híján enni néhány szem főtt krumplit a szoba félhomályában. Természetszerűen ezúttal is a szegények Íratlan törvénye korlátozza írónk fantáziáját; a súlyos mondanivaló mértéktartást a, pátoszának fékezésére készteti témája realisztikás kidolgozásában. Érezzük, milyen tudatosan mellőzi a kínálkozó enyhülés lehetőségét, (a labdaszedés ellenébe rendelt csemegék, játékok barátságosába bemutatását), de ő teljes figyelmét az eszmei tartalom emberibb kibontására fordítja. Történetünk meghitt hangulata valóságos dunamocsi melegséget áraszt. Szetrzőnk mindig, de különösen a Három deka papriká-ban szól hozzánk a közvetlen emlékezés egyszerűségével. E közvetlenül egyszerű hang teszi, formálja, csiszolja vonzóvá, gyönyörtkeltővé, maradandóvá kötete legjobb írásait. Előbb máir említettem, nem is egyszer, hogy a mestermü tematikai, személyi, szerkezeti hasonlatossága, családi eredete, egymást követő, vagy kiegészítő tulajdonsága, látszatra egy tőről fakad. Ismétlem, csakis látszatra! Ugyanis számtalan esetben azonos szentélyek, más, egymástól ellentétes beállításban lépnek porondra, -tér és időbeli eltéréssel. Ilyenfai mán nem csak az irói állásfoglalás ellenpólusát látjük, de a figurák jellemének árnyalatát, sokrétűségét is, Nehéz legtöbb elbeszlése, karcolata, pamfletja pontosan azokra a körülményekre vet lényt, ahol a szegények, a szorangatoittak osztályrésze csupa szenvedés, megaláztatás, hátborzogtató reménytelenség (Há rom király a Dunán, Véres hajnal, Őszi dal Varga Jolikáról.) Éppen ezért, hol könnyen tapintható, hol csak rejtett vonalak vezetnek át egyik Írásból a másikba. Különösképpen a családi és gyermetkpajtási vonatkozások villognak (so-k színnel a hangulat hullámverésében. Bár elsősön ban mégis az élményanyag, a szemlélet emberi sajátossága, a kifejezés egyéni ereje biztosítja művészetének belső egységét. Nem egy esetben éppen a kedélyek csapongása, a jáfcszikönnyü hangulat enyhíti a drámai komorságot. (Margit meg a kárminpiros, Költő légy, Sándor.) Sokszor tapasztaljuk, hogy a jellemek és helyzetek átható (humora, haumóniát teremt sirás és kacagás között. írónknál ez azért sikerül, (és jó, hagy igy van), mert saját élményei révén azt a világot ábrázolja, melynek tarkaságából hol a sötét háttér hol a derűs életmoizzanat váltja ki a teljes hatást. Elemzésem végére hagytam, noha elől is elmondhattam volna, hogy a los-angelesi “Mikes Kelemen” szüntelenül szükségét érzi kifejező eszközei finomításának, tökéletesítésének. Valószínűleg ebiről következik, hogy elvi és művészi igényét isteni talentuma szabja meg. Az Aranydió, fehér vászon kötésiben (útban a második kiadás is!) megrendelhető 7 dollár előzetes beküldésével szerzőjénél. Cime: Nehéz Fei. enc, 122 So. Ave. 53. Los Angeles, Calif. 900042, U.S.A. MOSONYI ÁKOS: Milyen béke lesz Közelkeleien! KÖTELES M.GVULA Közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos. Suite 80/-810 Somerset Place 294 Portage Ave., Donald sarok WINNIPEG, MAN. R3C 0B9 Telefon: 943-6657 HA MEG VAN ELÉGEDVE LAPUNKKAL. MONDJA EL MÁSNAK... HA PANASZA VAN. — ÍRJON NEKÜNK! A szőbanforgiő térségben a zsidók és arabok lázas fegyverkezése újabb összeütközésre miutat. A nyugati sajtó, rád.ó és TV körmönfont hit magyarázói aligha vezethetik félte az önálló gondolkozáshoz szokott, -logikával elemezni tudóikat. Dr. Kissinger nemcsak markáns arcélével, magabiztos föllépésével, hanem tárgyaló módszerével is a régi jó idők vidéketjáró cipőpaszta vigécerre emlékeztetve, békéért házal Kairó-Tel Aviv-Damaszkus között. A zömmel egyoldalú beállítottságú médiák körülmetélt hírmagyarázatai egyre -kevesebb derűlátással írnak a közelkeleti béke megvalósításának lehetőségéről. Sőt! akadnak nagy távlatokban gondolkozó politikusok és újságírók, akik kíméletlenül komor színekben festik azt a jövőt, ami egy újabb izrael-araib bába u következtében a két -supeiha talom összeütközése következtében esetleg ránk is vár. (Akár komor ez a jövő, akár nem, a “gyökértélen deklasszáltak” 5.) éven túli többsége előtt a közelkeleti viszályt mozgató erők ismeretesek. Ugyanazok, amelyek Európát amerikai, illetőleg ázsiai subkontinenssé lefokozták, két világháború után.) Sadat bizalmasa, a befolyásos AL AHRAM újság főszer - kesztője, (Mohammed Hassein Heykal, most januáriban igy nyilatkozott a NEW YORK TIMES tudósítójának: “ Csak újabb Izrael-araib háború tud a közelkeleti térség bonyodalmaiba keveredett népeiknek meg oldást hozni. De ez a háború semmiben sem fog hasonlítani az azt megelőzőikre. 1967-ben, — folytatta — azt izraeliek vá{.ratlan, hadüzenet-nélküli tárna ! dásából eredő meglepetésnek olyan lélektani hatása volt, I bogy jóformán megbénította a j fővezérség működését. Ilyen J rajtaütés lehetősége a jövőben kizárt. (A HADAK UTJÁN szak irói az izraeli tábornokok és katonák magas harcértékánek tulajdonítják sikereiket. Megfeledkeznek az U-SArtól kapott technológiái és anyagfölény,, ő . Remélem, azóta vezérkari képzettségű íróink h-elyesbbitették értékelésüket.) A Yom-Kippuri háború a kö zelkeleti katonapolitikai erővonalak gyökeres megváltozását hozta, amiről Ahmed A. Saadi ezredes, a kairói katonai akadémia tanára igy vélekedik: “Ezt a tényt leginkább Izrael érezte a saját bőrén, amikor megállapíthatta a harcászati erők között fennálló különbséget. Izrael eddig csak csatákat nyert ellenünk, de háborút még soha. Korlátolt ember tar tu lék a, ipari felkészültsége, nyersanyagforrásai, az izraeli hadsereg töbibfrontos alkalmazásával csak villámháborúk elviselésére képesíti. Ezzel szemben hosszú távon az Idő nekünk dolgozik. Más szóval, az arabok nemcsak számbeli fölénnyel, hanem megnövekedett harc-értékkel is rendelkeznek. Az olajzárlat alkalmazása az U-SA és szövetségesei- közti viszonyt föllazítva, uj katonapolitikai helyzetet teremtett.” Hasonlókép nyilatkozott a a STERN niumfcatá. sáriak Itzhak Rabin szolgálatonkivüli- tábornok, volt vezérkari főnök, jelenleg Izrael miniszterelnöke, ezeket mondva; “Tudom, hogy jövő háborúink hosszúak lesznek és elkeseredett harcokra kell számítanunk. -Nem várhatjuk el, hogy mindig olyan győzelmeket aiássunk, mint 1967- ben a hatnapos háború folyamán.” — Ha Itzhak Rabin a háborúról többesszámban beszél már 1974 végén, föltételezhetjük, hogy vannak körök, am-elyek minden áldozatra képesek — akár az utolsó izraeliig! a Közelkelet fölborult egyensúlya “biztiositásáért”. Ilyen körülmények között föl merül a kérdés: mi az értéke dr. Kissinger egymást gyorsai követő közelkeleti kil.ucseL;seinek? —Az arab követelések kiegészülése a Palesztin Fö'szabaditó Szervezetekéivel (OLiP) olyan maxima elé á Htot - ták- Izraelt, amelyek teljesítése állami létét veszélyeztetheti. — De meg lehetünk győződve, hogy ikis jóakarattal, vagy valóságérzékkel a maximától elindulva. tárgyalással megoldható sok kérdés. Sajnos, Izraelnél nagyon kevés a jóakarat és még kevesebb a valóságérzék! — Ezt maga Kissinger is tapasz talta. Amikor Golda Maiernek Izrael részéről több engedmény tételét javasolta, a következő választ kapta: “Maga elfelejt-, hogy mi megnyertük a háborút!” Kissinger er re azt feléte: “önök csak harcászati e redxnényeket értek el, de elvesztették a hadászati csatát, mert Izrael létjogosultságának feltételei továbbra is vészé - lyezette-k ...” Kár, hogy Izrael szorult helyzetét csak kevesen ítélik nieg olyan elfogulatlanul, mint Nahum Goldmann d . a i zsidók igazi bölcse. (Ld. Pécsi K. dr. 1957.1.15. Bostonban kelt “Egy évfordulón Európában” c. beszámolóját.) Izrael kis győzelmeinek a médiáktól nagy katonai sikerek !ké felfújása a választott óén beteges felsőbbrendűsége alá lovat adott. A hadászati távlatokban gondolkodás és kiértéke lés háttérbeszbruí.va, a demagógiának engedett ’helyet, amelyik csak az erőszak nyelvén hajlandó tárgyalni. — Ugyanekkor az arabok (közösségük ereje tudatára ébredve, fölfedezték a Nassertó-1 álmodott pánarab összefogás kimer. ív teth-n lehetőségeit. Ez az összefogás a yomkippuri háború élőtt imég nagyon laza és hézagos volt, kivéve Egyiptomot és Szíriát, de a háború még, igy sem tudta kimeríteni hadászati tai talékait. Pedig Izrael igazán nem fukarkodott hadianyaga bevetésével, hiszen a USA bőven ellátta már a háború előtt és alatt is. A pánarab összefogás az olaj bü'totkában m-a már a “nem elköte-lezette‘k”-kel, fontos nyers anyagokat termelő .nemzetekkel karöltve, olyan gazdasági és politikai súlyt képez, amely kénysse-ritette az ENSz-t Yasir Arafat mérnök, az OLP vezetőjének fogadására! Amilyen sors fordító az arabok presztizsnyer-esúge, ugyanolyan Izrael rokonszenwesztesége világszerte. — Gyöngül propagandájának -befolyása, s ki tudja, nincs-e közel a pillanat, amikor a USA is elérkezik arra a pontra, hogy a maga érdekei előtérbe helyezésével feláldozza részben, vagy akár egészben Izraelt. — Izrael vezető politikusainak többsége elfelejti, hogy a XX. században sokkal nagyobb hatalmakat, mint egy alig néhány milliós országot, jelentéktelen ‘ ‘bef o ly ás-ter ü letté” lefokozhatnak* A diaszpórára nehezedő -nemzetközi infláció, a gazdasági filet pangása, az araboktól már régóta indított — most pedig a “fekete lista” közlésével nyilvánossá vált — pénzügyi zárlat folytán, az eddig befolyó “hüségadó” jelentős mege&a.ppalásával Is számítani kellene Tel- Avivban. Az említett -pénzügyi blokád főleg a zsidó kézen, vagy vele szorosan együttműködő nemzetközi bankokat és ipari vállalatokat sújtja, s végeredményében az Izrael életned vét szállító szivógyökereket elsorvasztja. Ez maga is újabb bizonyítéka az olajtermelő arab államtok eddig, soha nem látott. 1 szervezett tőke-összefogásáj n -.ik. Az utóbbi hónapokban dr. Kissinger és Ford US-elnök egyre gyakrabban esetleges katonai beavatkozással fenyeget az arabokat újabb olaj-zárlat esetében. — Érthetetlen és pánikszerű félelem az olajzárlattól, hiszen a hírközlő szervek a yomkippuri háború idején nevetségessé kicsinyítették az olajzárlat hatását a USA-ban. Újabb elszólásaikból azonban világossá vált, hogy a USA napi olajszükséglete 16 millió hordó (barrel), amiből a hazai termelés legföljebb 10 millió! Tehát napi szükségletének több, mint egytharmadát behozatallal kell fedeznie .. . amin esetleges takarékossági rendszabályok betartása sem sokat segít. Íme, van mégis komoly ok pánikra. — Az olajzárlattal kapcsolatos USA fenyegetésekre e hó , 1975 március elején, az Algírban tartott olaj- és nyersanyagtermelő államok értekezletének záró nyilatkozatából, az alábbi idézet -választ ad: “A jelén értekezleten résztvevő nemzetek kötelezik magukat egységes viszszacsapásra, valamint szükség esetén azonnali hatásos elle - intézkedése-k foganatosítására, hogy ellensúlyozzák a más államok részéről jövő fenyegetéseket — különösen támadás esetében.” 'Ki hagyhatja figyelmen kívül ezt a világos állásfoglalást, amely alapjában fölöslegesnek tűnik, ha emékszünk arra, hogy a múlt év végén az EXSz teljes ülése elsöprő többségű határozata elismerte minden állam szuverén jogaként természeti kincseinek saját hasznára, jólétére való kiaknázását! Következéskép a Közel kelettől Indonéziáig és Délamerikáig, má. egy sereg állam — államosítással — saját kezelésibe vette természeti kincseinek kitermelését és értékesítését. S ki ne emlékeznék arra, hogy 1956 októberében a magyarság ugyanezt követelte! A USA “széplelkü” kapital sta humanistái, emberbarátai, nrost a kulisszák mögött azon mesterkednek, miként lophatnák vissza magúkat régi kiváltságaikba. Ebbe belejátszik Izrael azon spekulációja, -hogy lúdtalpai ki-slépésekkel hajlandó lenne visszavonulni a Sinai-félszigeten. Ámde a tempó nincs az egyiptomiak ínyére. Az esetenkmt, évente egy-egy 50 kilométeres lépés, kb. 6 évet venne igénybe az 1967 évi határra való visszavonulásra! Ugyanekkor alkalmas ékverésre E- gyiptom és Szíria. kö;zé, de ha lehet másutt is az arab egységben .. . Bizonyíték erre a jói egylbelhangolt nyugati médiák nyakatekert verziói közül a legújabb: március első hetében palesztin fölkelőknek a telavivi Sav-jy-száU-ó ellen végrehajtott támadásakor egy sebesült szabadságharcost elfogtak. A kihallgatások során “bevallotta”, hogy Libanonból indulásukkor azt az utasítást kapták, hogy indulási pontjukként egyiptomi (!) felségterületet nevezzenek meg. — Igenyel-e kommentárt az ilyen, óhéber ihletésű vallomás? Közben mégis nyilvánvaló Izrael tárgyalókészsége Egyiptom felé, hiszen egyr észt Egyip torn az arain államok emberanyagának legfőbb gyüjiőűntdencéje. 32 millió lakosával és gyors szaporulatával a világ első 3 nemzete között áll! Másrészt Izrael Egyiptom terhére —a legkisebb ellenállás irányába — 1967-iben elfoglalta az egész Sinai-félsziigetet a Suezcsatornáig, ill. a Vörös-tengerig. Tel-Aviv a Sinai-félszrgetről "kis-lépésea’’ visszavonulását Kairónál különböző engedményekre, de főleg meigszaoott időre való béke, azaz semlegesítésére szeretné beváltani. — Ilyen megegyezés esetén a zsidó anyaországtól távoleső, széles aa cvonalról jelentős katonai erők elvonásával könnyen lerohanhatná ’Szíriát, Libanont és Jordániát, hogy azután végül a “békeszerető” Egyiptom sorsát is elintézhessék. Miután mindez nem titok senki előtt, igy hiábavaló dr. Kissinger álszent udvarlása Sadatnál; ... közben “a kutya ugat, a karaván halad”. Természetesen a szovjet diplomácia sem rest, katonapolitikai vetületében tovább keményíti az aralb gerincet, — még hozzá nem kis haszonnal! — Így hát aligha lesz hamarosan béke a Közelkeleten s ezzel mindkét oldal tisztában van. Ha terítékre kerülne a közben folyton sürgetett és halogatott genfi béketárgyalás, ott csak globális, teljes megegyezésről lehetne szó, beleértve a palesztin állam elismerését is .. Izrael ehhez aligha járul hozzá, ezért az eredmény eleve kevesebb lesz a semminél. — Marad a kérdés: milyen béke lesz a Közelikéitten? A válasz csak ez lehet: amilyent sikerül Izraelre rákényszeríteni. Kell-e egyáltalán egy önálló Magyarságtudományi Tanszék! 426 A History of Hungary The Last Twenty Years 427 Hungary found this friendly power first of all in Italy. In the spring of 1927, Count Bethlen concluded the Italo-Hungarian Agreement of Friendship, which since has become the foundation of the constantly improving Italo-Hungarian co-operation. The world depression brought about new difficulties which reached their height in Hungary in 1930. Under the pressure of circumstances, Premier Bethlen, though his party was in the majority, realized the decline of his popularity and tendered his resignation. After the comparatively short-lived government of Count Julius Károlyi, General Julius Gömbös became Prime Minister in the Fall of 1932, proposing an extensive reform program. During the 1935 elections, he filled the ranks of the government party with new members. His plans concerning further land reform created sympathies among a large part of the younger generation. His efforts resulted in the Entail Reform and the Settlement Act of 1936. The latter made it possible to utilize, down to September 1939, 88,000 yokes for the purpose of ahotting land to 21,000 families, mostly owners of ‘‘dwarf” holdings. As regards foreign policy, General Gömbös continued the Italian orientation and, at the same time, he favored Austrian connections which resulted in the Pact of 1934 concluded between these two countries. Simultaneously, Gömbös was influenced by (Ac political successes of the Third Reich and favored friendship with the new Germany. After the sudden death of Gömbös and during the premiership of Kálmán Darányi (Oct. 193610 May 1938) the new “Arrow Cross” parties gained strength as a result of the spread of national-socialistic political ideas. Their program was radical economic reform, anti-Semitism and, as to foreign policy, co-operation with Germany. The Darányi government introduced a new electoral law giving the secret ballot to the villages. In May 1938, it proposed a Bill limiting the participation of the Jer vs in industrial and commercial life and in certain intellectual professions, hitherto undoubtedly out of proportion, to 2p per cent, or much more than their percentage in the total population. This was followed by a second lev/ during the premiership of Béla Imrédy, formerly president of the National Bank and one of the best economic experts of the country (May 1938-Fcbruary 1939). In March 1938, Austria was joined to Germany and thereby the Third Reich became a direct neighbour of Hungary. In the Fall of this year, the Munich Four Power Pact, settling the German-Czech issue, acknowledged the necessity of frontier revision between Czccho-Slovakia and Hungary. Without resorting to force, Hungary regained by the virtue of the consequent Vienna award, declared by Germany and Italy, ethnically Magyar territories north of the Trianon frontier, of about 4,600 square miles with a population of more than one million. In Februarr 1939, Prime Minister Imrédy was followed in the premiership by Gount Paul Teleki, who at the spring elections, despite the gain of the extreme right parties, received a strong majority at the expense of the conservative groups. (Folytatás a 3. oldalról) kiállított színes angolnyelvü világthiradóban (1971. évi 2. Szám). A tanulmány Szlovákia “ezer éves történelmén” vezeti végig az olvasót anélkül, hogy a magyarokról csak egyet en szót is említene. Nem mond ő i rólunk se rosszat, se jót. Egy szerűen semmit. De! ... a szlovákok állították meg a dél.ői és keletről jövő barbár hordákat. A közös török-szlovák határ volt 150 éven át Európa hadszíntere. .— Napóleon seregeit is a szlovákok állították meg Győr alatt. — Az csak természetes, hogy a Felvidék valamennyi gyönyörű műemléke, — egytől egyig mind — szlovák alkotás. Mi ezen is nevethetünk, mert nekünk annyira nyilvánvaló a hazugság. De a. következő generáció el fogja hinni, meit csak ezt fogják hallani. Így fogják tudni. Telhát nem az unokáink hibája lesz, !ha ez bekövetkezik, hanem a miénk, mert ejmulasztottunk egy történelmi autlhoritást létesíteni akkor, amikor ezt csekély anyagi áldozattal megtehettük volna: nem tettünk meg mindent egy MAI GYARSÁGTUDOMÁNYI ALA: P.TVAN/I TANSZÉKÉRT. A hazudozások intenzitása az idő múlásával csak fokozódni fog. íme egy nagyon is friss példa: Amikor Róma 1974 február 5.-én Mindszenty kardinálist félreállitotta, akkor egy Dr. John D. Harbron nevű profeszszor egy politikai analyzist irt több délontáriói nagy lapban. Hosszú cikkének lényege: Éppen ideje volt, hogy a pápa menesztette ezt a Mi.ndszentyt, aki Horthy és Gömbös mellett tagja volt annak a fassiszta triumvirátusnak, mely Magyarországon a) meggátolta a szabad gondolkodást, Ib) elnyomta a protestánsokat és c) kiirtotta a moravitákat. Az azonnali cáfolatok (Czapáry Zoltán repülő ezredes Wellandon és Szabó Béla MHBK csoport-vezető Oahawán) ugyan rámutat!, á. a ra, hogy 1) Horthy és Gömbös reformátusok voltak, nem nyomták el a. protestánsokat, 2) Gömbös már 1936-ban meghalt, amikor Mindszentyt az országban alig ismerték, legfeljebb a zalaegerszegiek, mint Péhm József plébánost, 3) Mindszenty annyira nem volt fassiszta, (hogy á nyilas időszak alatt bebörtönözték, végül 4) Nem azért nem voltak moraviták Magva r országon, mert a fassiszta triumvirátus kiirtotta volna őket, hanem azért, mert a moraviták Csehoiszágiban élték, ott üldözték őket de ott isi ... pár száz évvel ezlőtt, de ezeket a cáfolatokat nem mindenki látta, aki Harh on professzor moszkvai jellegű hamis cikkét olvasta. Sőt ezen túlmenően, az olvasók fele azt hiszi el, amit a szakember, a professzor állít. Még jó, ha a másik fele a cáfolatnak ad hitelt. De ki fo-g azonnal cáfolni 10- 15 év múlva? Amikor a kortársak és szemtanuk már nem élnek. (Folyt tjük) Spanyolhonból Importált kitűnő minőségű SÁFRÁNY kapható Keseskedelmi Osztályunknál. Leverek, mártások Ízesítésére. Ára csomagonként $1.50 szállítással K.M.U. Kereskedelmi Osztálva 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba. R3C 236.
