Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-04-04 / 14. szám
GÁLFI GÉZA dr.: Hogyan ás*a saját sírjál a nyugati «apiializmus, amit 11szabad-viiág"-naá is neveznek Tizennyolc évvel ezelőtt Nyu- Siatra menekülve, poklot hagytunk magunk mögött: az idegen katonai megszállás ránkkény-szeritett rendszert, törvény télén letartóztatásokat, testijeik! kínzásokkal ikényszeritett "vallomásokat”, a kivégzések miatt éjjel-nappal idegeinkbe hasitó félelmet, a szabadság legelemibb föltételeinek -hiányát, a legagyafurtabb kizsákmányolást és nyomorba döntést. (És mindehhez állandóan még tapsolnunk is kellett, vöíös zászlók alat^ felvonulni, kiverni a “vastapsot” és tűrni a megalázás megannyi formáját. A Sztalin-Ráfcosi rendszer igen sötét volt, érhető, iha a Nyugatot túlzottan idealizálva láttuk — és azután idekint igen sok csalódás óit minket. A nyugati kormányrendszerek, — főleg a kapitalizmus Eidorádója: az Amerikai Egyesült Államok politikája, sok embert meg győzött arról, hogy ezt a “szabad világot” korántsem irányítják olyan bölcsességgel, mint atagy mi azt otthon hittük, s hogy itt nagyon is érvényes a régi latin mondás:: “Parva sapentia regi túr mundus”. (Kevés .bölcsesség kormányozza a 1 világot.) Nézzük a kérdést először gaz dasági vonalon. — A kapitaliz- j mius féktelen haszonhajszolása — az emberi méltóság porig a- 1 ázásával jár, azon függő helyzeten keresztül, amit a mindennapi megélhetés kényszerit a | vagyontalan dolgozókra. Az u-. raikodó gazdasági ai isztokrá- J cia: a plutokrácia gőgje, önzése, nepotista rendszere az Isten képére teremtett ember mél tóságának sanmiibevevésével igazolni látszik a marxizmus tételeit azon tömegek előtt, akik nem ismerik tapasztalatukból, hogy mit hoz magával a marxis ta uralom. (Eben gubát cserélnek! Szerk.) Tizennyolc év alatt több, a | legkülönbözőbb, sokszor élesen I antikommunista szakszervezeti ■ emberrel beszéltem, kifogásol- j va a gyakori sztrájkokat, tüntetéseket, különösen az 1968-i franciaországi általános felfordulást, stb. — Szinte egyöntetűen ezt válaszolták: “Maga nem ismeri a kapitalistákat. — tizek egy fillért sem hajlandók áldozni a dolgozók emberi méltóságának biztosítására (méltányos munkabéremelés, a nyugdij-korhatás: leszállítása, a mi Magyarországion 60 év, de itt még mindig 65 év, munkafel tételek •humanizálásia, stb,). — Csak akkor, ha .iájuk fogják a pisztolyt, fejükre borítják az asztalt, törni-zúzni kezdenek. í Erre aztán beijednek, kinyitják az agyontömöltt bugyellárist ős áldoznak, mert félnek a forradalomtól, ami mindent elvehet tőlük, még életüket is.” A kérdésre a válasz lényege ; szerintem az, hogy a nyugati 1 kapitalisták éppen annyira a- | theisták, tehát Istennek és törvényeinek megtagadói, mint Kelet kommunistái. Az ember- ! ben mindkét rendszer csak eszközt lát, amit, mint ilyet, a saját érdekében igyekszik fel- és kihasználni. Az emberben te- \ hát csak materialista hasznos- I ságát látják, a lelket egyik sem; akarja észrevenni. — Tartsuk ! hát mindig szem előtt, ihog.y a Nyugat már régóta NEM KE- j RESZTÉNY! Ez a egyébként a rabországból kijött, majd odalátogatók is megállapították, iuondván, hogy pL Pesten a templomok vasárnapoükint job oan tele vannak, mint idekint.) Amikor 18 éve kiérkeztünk, velünk szemben, akik a nyugati életforma érdekének a legnagyobb áldozatot hoztuk, az egykor otthon agyonicsodált “szabad világ” azonnal kimutatta foga fehérjét. — Közvetlen a 56-i tragédia után pl. Kanadában a fiatal mag var menekülteknek a vállalatok a tör-! vényes, munkabérnek csak 2|3- részét fizették, mondván: “E- zeknek még igy is nagyon jó!” A kormánynak kellett közbelépnie . .. 56-57 fordulóján a nyugati munkaadók nem nézték iskolai végzettségünket, politikai okból meghurcoltatásun kát, isitib. esiak azt. mit tudnak kihúzni belőlünk. így kőnk, ét eseteket sorolhatok föl: szakorvost kocsmába küldték mosogatónak, otthon halálraitélt majd kegyelemből évekre bebörtönzött ügyvédet a legp.szkosabb ési legfárasztóbb munkára alkalmazták, ahol Csak négerek és arabok dolgoztak. (Tudjuk azt is, hogy az u.n. 45-ösöket fasisztáknak, náciknak bélyegezve, hasonló “elbánásban” .részesítették! Szerk.) Ugyanekkor az iskolai végzettséggel, politikai véleménnyel nem (bíró, de futballozni tudó fiatalok mindjárt kényelmes és jólfizetett állást kaptak, mert így nyert a vállalat egy játékost csapatának. Ha pedig magas végzettségű, többnyelvűt beszélő magyar, aki Nyugat miatt vesztette hazáját és sokszor családját is, nagy nehezen türhetőbb munkahelyre juottt, nyugati munkatársai szinte hazafiasi kötelességüknek tartották, hogy állásából kitúrják, érvényesülését megakadályozzák, mert “konkurrenciát” csinált nekik. Mennyivel másként bántunk mi az 1920 után hozzánk menekült oroszokkal, avagy 1940 után a nálunk, a legjobb balatoni szállókban ingyen nyaraló francia menekültekkel! Négy éven át nemcsak hogy nem kellett dolgozniuk, (hanem zsebpénzt, vitorláshajót, stb. kaptak. Gyermekeik részére francia elemit, küzépskolát áhtott fel a “fasiszta” magyar kormány ... Ezzel szemben Nyugat minden segítséget az őt szívből gyűlölő és szétrombolni törekvő marxista ügynököknek adott. Jellemző erre Cohn-Bendit esete. Hivatalos adat szerint felforgató munkájával 14 milliárd fiánk kárt okozott, ami kétszerese annak, amit a franciák hadisargként 1871 után fizettek a németeknek. Cohn- JBendit hónapokra megbéníthat ta az állam működését; egyik beszédében, nyiltan hangoztatta, Ihogy a francia tiikolor csak arra jó, hogy sárba tapossák! Végül ugyan “nem kívánatos idegenként” kiutasították, de akkor az ország jelentős része — a kommunistaellenes szakszervezetek is!! — felháborodott a “szabadság megsértése” miatt. A Nanterre-i egyetem pedig sietett egyetemi diplomát, utánaküldeni, azon a cimen, hogy “tehetséges”! Valóban tehetségesnek kellett lennie, ha egy 50 milliós nemzetet maga mögé tudott állítani ... Mi ebből a tanulság? Csak az, hogy a jövőben elmebetegnek tartják azt, aki Nyugaton segíteni akar, és azu tartják okosnak, tehetségesnek, aki Nyugatot jól megfeji s azután megrugdossa. Érdemel-e Nyugat mást ezek utáni?! A PORNOGRÁFIÁT az iskolákban az állam pénzén t— a mi adónkból! — tanítják. Aki a honvédelem ellen, a fiatalság züllesztése, a homoszekszualitás jogossága mellett agitál, — az haladó! Aki előtt szent a család és a hazaszeretet, — az reakciós, maradi, akit agyon kell verni. — A kommunista rendszer ma kétségtelenül “erkölcsösebb” ezen a téren. A nyugati kormányok bár elvileg antimarxisták, nemcsak hogy nem tesznek semmit a társadalom-rombolás ellen, hanem még ösztöndíjat is fizetnek a “progresszista” agitátoroknak, ingyen fogamzásgátló pirulát adnak 14 éves lányoknak, hogy a fiatalok szabadon kiélhessék ösztöneiket. A nyugdíjasok viszont alig kapnak filléreket, mert erre “,nem futja” és főleg, mert kevesebb szavazatot hoznak választáskor az ilyen megkótyagosodott .rendszer fönntartására. Megszüntetik a pornográfia ellen indított eljárásokat (lásd Mmie Mercier, belforti tanárnő ellen indított per esetében), mert a kormány fél, hogy a csőcselék “maradinak” bélyegzi őt. Két éve Párizsban 360 orvos követelte az abortusz szabadságát. A televízió bemutatta ezt az összejövetelt. Szemmel láthatólag zugorvosok gyülekezete volt az. A kormány beijedt és programmjává tett© a magzatelhajtás szabadságát, hiába tiltakozott ez ellen 13,000 komoly orvos memoranduma. Mindezek után a NEWSWEEK c. hetilap joggal .gúnyolta a francia kormányt “henpecked”-nek, azaz “fceszoknyásodottnak”, a csőcselék uralma alá kerültnek. A nyugati demokrácia csak a közelgő választásokat nézve, mindéin eszközt megragad a szavazatok szerzésiéire s ezért idomított kiskutya módjára engedelmesen követi az állandóan változó “közvéleményt”, amit persze a titkos kezektől irányított sajtó, .rádió, televízió “agymosással” gondosan előkészített. Az igazi államférfi a következő generációban gondolkozik, — ha még van ilyen? Kérdés most az, meddig él még ez a “demokrácia”? Willy Brandt szerint, maximum 30 éve van még hátra. Ő csak tudja, hiszen nagyban hozzájárult, hogy ideziillött a nyugati civilizáció ... már eljutottunk oda, hogy kezdünk beletörődni, hogy nincsen feltámadás. A talpra magyar népe egyre ritkábban figyel a tavasz szavára, amely elhitetően harsogja az élet himnuszát: reménytelenségre a reményt, hitetlenségre a hitet, gyászra, bánatra az örömöt és még a feltámadást is el lehet hinni neki. Akiben még van hit, annak a szivéről a Teremtő keze eltűntei a nyomorúság, a fájdalom olcsó kullisszált .. . Wmnipeg, Mai. 1975. ápriLs 4. 5 Kártérítés Magyarországtól SZÉKELY MOLNÁR IMRE: Március a tavasz hónapja Az enyhe tél után már tápászkodik a természet. Fakadnak a rügyek, levélhajtásokat látok, még egy-két hét és kinyílik a kertemben az aranyeső. Hogy várom a szép időt, a gyermek nevetést, a rügyektől terhes fát, hogy megint a rám nyíló csodák között éljek. Hogy csókkal köszöntsön rám a reggel >s iha kilépek az utcára, tisztára mosdatott házak között járjak. Pedig újra és megint egyedül leszek közöttük. Idegenek az utak, ismeretlenek a naponta látott házak, a közöny csúfolódó állarcát hordják az emberek. Emigráns sors, hazátlan tavasz, az életben járok és. kicsit mindig a .halottak élén. A szabadságról kellene beszélnem, de! csak dadogó nyelvvel állok e- j lőtte. El kellene harsogni a dobogó deszkáiról a hazátlan bölcsőik és a még hazátlanabb sirok mellett Petőfi lánglelkü versét a Talpra magyart. Ezzel kellene köszönten! a világ tévelygő népeit, mint a csillagok felé szálló ember véres dokumentumát. El kellene ásni a halottakkal, hogy évezredek múlva is megtalálják ennek a lélektelen, mocsokkal teli kornak az igazi arcát. Valaki egyszer megirja hogyan jöttünk át ide, ki hajóval, felsebzett lábbal, vagy repülő jeggyel, de mindig vérző lélekkel szelve át az óceánt, magunk mögött hagyva az élet minden, felépített kincsét, nagyon messzire szakadva a szeretett földtől. IV. Béla, Rákóczi, Kossuth bujdosóinak a hitével tántorogtunk a részvétlen időben, amiben mindig érezni kell, hogy nincsen menekvés. Láthatatlan karok fullasztó szorításában élünk, idegen emberek labdájaként és félni kell mindentől. TJ- tunkat jelzi a lélek tüze. Mintha havas pásztorok üzenete lenne ez a láng, amelynek melegetadó fényénél találkoztak történelmünk során a bujdosó katonák, a pusztába vert szegény legények, de melléje telepedett Balassi, az első nagy magyar költő és a nagy fejedelem Íródeákja Mikes is feléje nyújtogatta elgémberedett újjait. Kurucok rongyoshada telepedett köréje és minden üldözött didergő teste felmelegszik mellette. Mi már tudjuk, hogy az emberek lelkiismeretét csak ideig-óráig lehet felrázni, de azt i® tudjuk, hogy frázis lett ez a szó, hogy szabadság, mert az igazi szabadság az, ha a függetlenség is párosul hozzá. Az egyik emigráns költő verse fejezi ki ezt a gondolatot ebben a pár sorban: Hámory Várnagy Dalma: KÉPROMBOLÓK Dermedten állva nézem a falat, mely nő, szinte nyúlik, mintha csak húznák, pedig a téglákat egyenkint rakjáík, igy alakul a kőfüggöny, ahotgy rakják a főfalat. A munka jól halad, de megrabol. Elveszi játékos örömöm. Elfedi a képet, hogy ne szemlélhessem a szépet, az eget; a kéket, a vig tarkaruhás gyermeksereget, ahogy az iskolaudvar porában Ihempereg;, vagy kesereg. A munka ijesztően halad. Ma már befedte kiesi kápolnám, lelket derítő ámpolnám falán a freskót; — Jézus a tengeren. . .. Istenfiú, Te Egyetlen! —, csillapítsd le a haragot bennem! Krisztus és a halászladik az új faltól már nem látszik. Eltakarja a kőrengeteg, ellene mit sem tehetek. A kőfal percről percre nő, szaporodik és. én ácsolok. Bánatból ácsolok keretet, az elvesztett tájra; a képre; az iskolára, ezalatt a gép tovább hordja a köveket, drótot, vasat, acélt, fejlett elmék találmányait, melyet burokba öntve taitósitanak, hogy erősebbé tegyék a kőfalat, a főfalat ... Idő, örök ellenségem, munkaóráival duzzasztja, szaporítja a kőfüggönyt, mint kovász a kenyeret . . . mind jobban szenvedek ... az Idő, az Emberek, a Gépek, a Kövek, a Ma üteme, megint elrabolt tőlem egy élőképet. Mari, 1961. Olvasóink még bizonyára emlékeznek a magyarországi államosításra és az általa elszenvedett károkra. A földreform elvette a mezőgazdasági birtokokat, az, ipar és bankok államosítása részvényvagyontól fosztotta meig tulajdonosait. Végül 19'52-ben a házingatlan lett elvéve, hogy csak a fontosabb vagyontárgyakat emLtsük. Az amerikai állampolgároknak az 1955 évi augusztus 9 napjáig keletkezett ilyen természetű kárait az amerikai kormány egyik szerve, a Foreign Claims Settlement 'Commission of the U.S. Washington, D.C. ítélte meg az u.n. első magyar kártérítési program során. Ez a program 1959 évi augusztus hó 9 napjával zárult be. Mivel az amerikai kormány által lefoglalt magyar vagyon korlátozott volt, a Treasury Department a megítélt összegnek csupán az el ső $l,00'0.00-ját és a fennmaradó összegnek 'kevesebb, mint l%át tudta kifizetni. Két évvel ezelőtt, pontosan 1973 évi március hó 6. napján, az amerikai és magyar kormányok egyezményt kötöttek az államosítással és hasonló elvétellel tokozott károk megtérítésére. Ebben az egyezményben Magyarország kb. 20 millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezte magát. Az emlitett kártérítési összeg 20 évi részletben lesz fizetve és azokat a károkat is magában foglalja, melyeket Magyarország kormánya államosítással, vagy hasonló elvétellel 1955 ’évi augusztus hó 9 napja (az első magyar kártérítési program által felölelt időszak utolsó napja) és 1973 évi március hó 6 napja (az egyezmény megkötésének napja) közötti időben okozott. Ezeknek az utóbb keletkezett károknak az érvényesitésére a Congreszszus az u.n. második magyar kártérítési programot létesítette, mely jelenleg folyamatban van. A kártérítési igényt hivatalos űrlapon kell bejelenteni Foreign Claims Settlement Commission of the U.S.-,nál, llll-20th St. N.W. Washington, D.C. So»79. Űrlapot és tájékoztatást a Commissio kivánatára fcüid. Érvényesíteni az 1955 augusztus 9 és 1973 március 6 között Magyarországon államosítással, vagy hasonló elvétellel elszenvedett károkat lehet. Az 1955 augusztus 9 előtt előállott károkat már korábban me/gitéite a Commissio az u.n. első magyar kártérítési program során, ezért az említett időpont előtt előállított károk megtérítésére a Commissio■nak ma nincsen, jogköre; kivéve, ha a károsult a commissio tévedése folytán nem kapott értesítést az első kár térítési programúiról. Nem mindenki, aki ma amerikai állampolgár jogosult kártérítésre, hanem csupán azok, akik a káreset napján már amerikai állampolgárok voltak. Ez a feltétel a nemzetközi jog szabálya, melyet a Ciommissiónak követnie kell a Kongreszszus által hozott törvény folytán. Azt, hogy a káreset mikor (államosítási törvény életbelépése, tulajdonjog telekkönyv át írása, etc.) állott be, a C o minissió fogja megállapítani a kártérítési igény elbírálása’kapcsán. Ezért célszerűnek látszik azokat a károkat is bejelenteni, melyekről a károsult csak sejti, bogy a káreset 1955 augusztus 9 előtt állott be, de arról nin - cse.n határozott bizonyítéka. A kárigény bejelentésének határideje 1975 évi május hó 15. napjával zárul be. E határidő eltelte után a Commissiónak sincsen többé jogköre igények bejelentését elfogadni és azokat mint elkésetteket vissza fogja utasítani. Nem kell kárigényt bejelenteni azoknak, akiknek követelését a Gommissio már megítélte az első magyar kártér, tésí program kapcsán. Az igy megítélt összegekre (award) a Trea sury Department további fizetéseket fog, teljesíteni a jelenleg folyamatban levő u.n. második magya.r kártérítési program befejezése után. Úgy az első, mint a jelenleg folyamatban levő második magyar kártérítési program során megítélt összegekre (award) ugyanazon arányban fogja a Treasury Department fizetéseket eszközölni. Más szávai: úgy az első, mint a második magyar kártérítési program károsultjai egyenlő elbánásban fognak részesülni. További, részletes információt a Foreign Claims Settlement Commission of the U.S. llll-20th iSt. N.W. Washngton, D.C. 20579, szivesen ad. Dollár, ó milyen bűvölet, Aranyeső, az ég szitálja, Balzsam ez a fájó sebekre, S akinek nincs, ugyan ki bánja Oly mindegy, hogy mi az ára, Dollárköveken jutsz a mennyországba, Kinek iut eszébe Halódó népek siri keresztje, Dollár! Mindent odadnak érte, S megmarkolják a semmit cserébe. S most tegyük a szivünkre a kezünket és tartsunk lelküsmeret vizsgálatot. Akkor látnunk kell, hogy egy hazug világ bábfigurái között élünk,, belenyugvó lélekkel, unottan és közönynyél, eifásultan nézünk a holnap elébe. Pedig miikor kijöttünk ide fényes volt a szemünk, mint áthevitett drága kő s úgy bujtunik össze,, mint egyetlen nyáj, sápadtan és1 egybetartozón. S a terem képe, ahol néha összegyűltünk olyannak tűnt, mint a katakombák mélyén. a piszkos üregekben a föld alatt (gyülekeznénk tilalmas égi suttogásra .. • mink a sötétség leplében két tetszhalottat ébresztettünk: a magyar nyelvet és a nemzeti lelket. Az a sajnos, hogy ez már kezd kihalni belőlünk. Akkoriban ez a jeimordat járta: “Nagypéntek nélkül nincs feltámadás.” Azon az úton, amelyen most haladunk I I I 1 ■ 1 H I I I I R I I ■ I I 428 A History of Hungary Teleki was a geographer of international reputation. In 1922 he was lecturing in the United States at Williamstown. Studying correlations between geographic and human factors, he saw the characteristic feature of Europe in its diversity. “A nation”—he said— “can be useful to the European community by endeavoring to forward and to cultivate her good qualities according to her individuality”. On June 12, 1939, after the elections, he gave the following short summary of his program: “Preservation and protection of and adherence to our Constitution by all conceivable means . . . this was our greatest strength in the past and is our strength in the present, at a time when under very difficult circumstances this small nation is bravely holding its own ground, and will be our strength in the future. Another item of our program ... is that the Hungarian nation stands on its own feet”. Teleki saw the future of Europe closely connected with the cooperation of the different regional units. He emphasised the importance of the natural unity of the Carpathian Basin and was convinced that historical and economic factors would bring about, sooner or later, its modern reconstruction. “Twenty years”—he said—“cannot change what a thousand years could not alter”. According to him, “every region that forms a geographical unit has its own special form of life and its own community”, and the community of the Carpathian Basin must be guided by the “idea of Saint Stephen”, the first Christian king of Hungary. This idea “stood for peace, not for war, for co-operation and not for separation The Last Twenty Years 425 the iron ring of her enemies and from her isolated position. The three Succession States, Czechoslovakia, Rumania and Yugoslavia, stimulated also by the fear of a possible Habsburg restoration, decided as far back as the beginning of the new epoch, to establish the system of alliances known as the Little Entente. The latter fundamentally desired to secure and perpetuate the situation created by the Peace Treaties and openly avowed to have as its supreme goal the control of Hungary. After a few initial negotiations it became completely clear that Hungary could, under no circumstances, join in an alliance which primarily was directed against herself. It is true that there were plans sponsored by Western statesmen, like Tardieu, for instance, who thought to remedy the ills arising from the breaking up of the great economic unit of the Austro-Hungarian Monarchy by proposing the mutual economic co-operation of the East-Central European peoples. The common mistake of all these plans was the erroneous assumption that it was possible to bring about economic co-operation without solving the acute political antagonisms. In reality, economic co-operation can be created only parallel with political reorganization, of which the former, particularly in our days, forms an integral part. The only possibility left for Hungary was, therefore, to seek the friendship of one or more Great Powers outside of the system of her opponents and to prepare for the time when the dissolution of the Little Entente, predicted by the Hungarian leaders, would take place. While the Western Powers supported the Little Entente, ÖTVEN £VE A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN I ALEX. A. KELEN LIMITED KELEN TRAVEL SERVICE 1467 Mansfield St., Montreal, Que. Telefon: 842-9548. / MT 1 7 Af ■ Forduljon bizalommal irodánkhoz. U I Aj. Utazások a világ minden részébe. ■ »I« a Főképviselet. Naponta küldjük a megbízásokat IKK A- Budapestre. Rokoni támogatás az Income Tax ■ ItltMs alapból levonható. TII7 CVi Változatlanul a legjobb Csehszlovákiába. Főképviselet. LEI: küldés Romániába. Igen gyors elintézés! Gyógyszerküldés, hiteles fordítások, nyilatkozatok, Magyaroriszági válóperek. A legrégibb magyar iroda, mely fiatalos gyorsasággal intézi ügyeit! |
