Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-04 / 14. szám

ita minket is elfúj a sors zivatarja, Nem lesz az Istennek soi.a .óbb magyarja KEGYETLEN SZÉLVIHAR PUSZTÍTÓIT BRITISH COLUMBIÁBAN: 6 HALOTT SAIGON OSTROMÁVAL SZÁMOLNAK (SAIGON, Dél-Vietnam. - Da­cára a párisi ,1békeszer,ződiésnek, az észak-vietnami kommunis­ták, gueír illa egységekkel karolt ve, hónapok óta offenzivát foly tatnak DélHVietnamban s lapzár Iáig az ország háromnegyed ré­szét elfoglalták. A kommunista .clsapatok elől a lakosság milliói menekülnek dél felé, kiket re­pülőgépek és: hajók igyekeznek kimenteni. Legutolsó hirek közölték, hogy a (Saigonban levő ameri­kai állampolgárokat s hivatalos személyeket hadihajókon igye­keznek elszállítani, mert a fő­város ostroma várható. — Véget kell vetni a "nyugati álkultúrának" (iSzabad Magyar Tájékoztató) A beat-zene népszerűsége “vi­tathatatlan” állapította meg a Hajdúi Bihari Napló: teljesen uralja a középiskolások aenei világát, akik naponta legalább három órát hallgatnak beat­zene-lemezt vagy magnót, vagy külföldi közvetítést. Nyugaton már alábbhagyott a népszerüsé gie, Magyarországon viszont ki­terjedt a vidékre is. Újabban a munkás- és parasztfiatalok ra­jongnak érte 'A froiuláZf.-^ iJHiideri erőfesz1.- j MARITS L.: tés© hiábavalónak (bizonyult fel­tartóztatására, vagy a ibeat­­klubbok megrendszabályozásá­­ra. Most azonban erőteljesebb akcióra készülnek, ami kitűnik abból is, hogy az ismert propa­gandista iró, Bor Ambrus a Ma­gyar Nemzetben kifejtette: a beat-zene idegen eszmék ihordo zója, az infiltrálás eszköze, a fellazítás egyik módszere. A fia falok idővel kiábrándulnak be­lőle, az idősebbeknek nem kell, ettől függetlenül azért a “nyu­gati frivolitás, álkultúra” beha­tolásának véget Ivt-il vélni. Több mint egy millió dollár az anyagi kár Vancouver körzetében 70 mérlöldes szél rombolt - Juan de Fuca és a Georgia tengerszorosban, majd Victoriában és később B.C. belsejében rontotta el a húsvéti ünnepei a vihar - Gyenge földrengés! is észleltek VANCOUVER, B. C. — Hus­­vét vasárnapján, óriási szélvihar tombolt a tartomány nyugati részén, de főleg Vancouverben, valamint Victoriában és körze­tében, amikor az óránként 70 mér földes szél több mint egy­millió dolláros kárt okozott. — Legutolsó jelentések sze.int 6 ember életét vesztette. A rendőrség lezárta a hires Stanley Parkot, mivel a kegyet CSIK.MÉNASÁGI: len szélvihar sok fát kidöntött s a közlekedést bizonytalan i­­dőre lehetetlenné tette. A szélvihar a Juan de Puca tengerszorosban és a Geor­gia öbölben megbénította a forgalmat. A Gore Rock és a Twilight II. nevű halászhajó, Victor iától 220 mérföldre, északnyugatra elsü­­lyedt, de mindkettő személyze­tét. sikerült megmenteni. Két teherhajó, az, Annelia és a Long Beach, elszabadult az English Bay-ben s öt vontató hajónak 2 órás munkájába ke­rült, míg az öböl, homokjából ki szabadították a két ‘szökevény’ hajót. A vancouveri International repülőtéren 15 kisebb repülőgé­pet borított fel a vihar. Az a­­nyagi kárt $200,000-tól mintegy 1 millióra becsülik. — Lougheed PC pártja győzőt! Aiberlában EDMONTON, Alta. — Peter Lougheed konzervatív párti mi­niszterelnök óriási győzelmet a­­ratot a múltheti általános vá­lasztásokon, amikor a 75 üléses parlamentben 69 képviselővel fogja vezetni az olajban gazdag tartomány ügyeit. A konzervatív párt győzelme a jelek szerint csaknem telje­sen megsemmisítette a (Social Credit pártot, amely 36 éven át 1971-ig megszakítás nélkül volt uralmon. A választás eredménye.: (zár­­jelben a pártok 1971 évi képvi­selői vannak feltüntetve.) Prog ressive Conservative 69 (49). — Social Credit 4 (25). NDP 1 (1) Ind.-SiC. 1. (—) Hóvihar vonult végig a prérin á román kormány elnyomja az egyházakat Á Magyar Hirek Kincses Kalendáriuma és ápr. 4.-e Milyen örömmel hozta egy­kor Édesanyámnak apám úgy Karácsony táján az alsóváros, vásárból a “Kincses Kalendá­­riomot”! Most a magát a Ma­gyarok Világiszövetségének ne­vezett bolsi ügynökség kisajá­títva régi szép hagyományain­kat, terjeszt egy Kincses: ka­­landáriumot . . . Ezelőtt a ka­­landáriom épületes olvasmá­nyok, hasznos tanácsok tárhá­za volt. Most lélekmérgező, föl háborító hazugságok, hamisítá­sok gyűjteménye. Alkalmat ad a muszkavezetőknek, “ellenál­lóknak”, a kommunista rend­szer kiváltságosainak arra, hogy Hazánk, Nemzetünk letip­­rásának 30-ik évfordulóját fel szabadulásként ünnepeljék! Máig is átsüt e nyilvánval­­lóan őszinte emlékezéseken va­lamié a magyarságtól teljesen idegen, perverzitás. Lehet vala­ki goromba, durva, mint a pok­róc, -— de egy megtépett nem­zet fájdalmán, fölperzselt fal­iak, Y.j- osok üszkös romjai fö­lött 30 év után is fölszabadu­­lás:ól Írni, lelkendezni, elké­pesztő erkölcsi züllöttség, mo­ral insanity. — Ami, fosztoga­tás, erőszak, elhurcolás 1945- ben magyar földön, magyar né­pen, átviharzott, azt semmiféle józan eszű, ép erkölcsi' érzékű ember sohasem fogja fölszaba­dulásnak, vagy fölszabadítás­nak nevezhetni. Elképesztő, Dr. Juhász Alapi adományok (Folytatás) Joseph Rayz $2.—, Ebenspan­ger Bé a $_. — Kor, lód, Mih !y $5. — Kovács Pál $5. — Mrs. K. Molnár sr. $5. — Mrs. Bar­bara Lőrincz $5. — Podobni Pál $16.50 — Schiapsi József $2.5C. — Mészáros A. $10. — ess zesen $56.00. hogy 30 év után is ott tart egy magát Magyarok Világszövet­ségének nevező együttes, hogy 1945-iki szörnyűségeket úgy tünteti föl, mintha azok a ma­gyarságnak boldogságot jelen­te Lek volna! Ha a Szovjet valóban nem ellenséges szándékkal tört vol­na Hazánkba, akkor a néme­teknek sem lett volna módjuk, alkalmuk Hazánkat csatatérré változtatniuk. De a hábo.únak kérlelhetetlen törvényei vannak s ma már egyre tiötob nyugat, szakíró megállapítja, hogy Moszkvának esze ágában s an volt — mondjuk — például a Kárpátoknál megállnia. Mint ahogy az sem, liogy a szlávok iránti “barátságát” föláldozza Trianonban el. abolt területeik visszacsatolásával. Hogyne. majd a Kárpátmedence egyesí­tésével fogja erősíteni Európát! Európa ezen kulcsterületére ré­gen fájt a foga; birtokában b­­..(st r„inel messzebb hatolni Nyugat felé . .. A pokqli szándékot önvéde­lemből is megkeliett a magyar­ságnak akadályoznia. S hogy ezt a németekkel vállvetve tet­te, az a hadi helyzetből és a politikai előzményekből kérlel­hetetlenül következett. Meny­nyire szurkolt ennek az ellenál­lásnak a győzelméért még Churchill is azokban a sorsdön­tő hónapokban azt maga i. be­vallja. Ped ig, hát Anglia mégis kissé messzebb esik a Szovjet­­úrnőtől, mint Délekele.turóp r országai! de azt is tudta Chur­chill, mit jelent majd e szén esetlen országok népeinek a bobeviki rendszer . . . Hogy minderről a rabország ban nem lehet Írni a 30-ik év­fordulón,, az kétségtelen, de ün nepelni az elnyomót, rablót, szovjet talpat . yahv, e.; olyan tébollyal határos zsarnokságról tanúskodik, amilyenre alig van példa a Történelemben. (Folytatás a 8. oldalon) Az európai lapok, de különö­sen a svájciak, egyre tömhet és egyi e részletesebben foglalkoz­nak a romániai "kisebbségek”, első sorban a legnagyobb lét­számú “magyar kisebbség” megsemmisítését, el íemzetleni­­tesót célzó újabb román rendel­kezésekkel. Bár, külföldi források alap­ján, már többször foglalkoztam a múlt év nov.-ben Bukarest­ben megtartott XI. Pártkong­resszuson hozott határozatok­kal és azok gyakorlati kivite­lezésével, új; ól és újból írni kell róluk, meit ezek a törvény­­erejű rendelkezések a román uralom alá kényszeritett 3 mi­liőn yi magyar puszta létét a­­lapjaiban támadják és veszé­lyeztetik. Az alábbiakban 3 svájci köz­leményt közlök • részben, vagy egészben, amelyek a magua meztelenségében tárják a v.~ lág elé a .balkáni román sovi­nizmus féktelen tobzódását. * * * A Sül LWEITZEíR ISCHE E­­VANGELl tíC H E PRES SE -DIENST kunyomatos 1974. d e. 18.-1 ango.,.yelvu kiadványában “Churches are oppressed Rumanian Government” 'Cím­mel a Küvctkejóket írja: “A bukaresti Pártfcongres - szus által elfogadott új törvény szigorúan elrendeli az egynáza . és magán személyek tulajdoná­ban lévő minde,n művészeti és kulturális érték kisajáiitásnt és államosítását. A törvény sze­rint ebne beletartozik mind - i művészeti alkotás, kézirat, ér­tékes könyv, szertartási tár­gyak, mint pl. az áldoztató Kelj cek, ; to. Minden polgár, az összes egyházak, vallásos szervezetek kötelesek bejelenteni minden “kultúrál.s értéküket” az “Ál­lami kultúrvagyont kezelő Köz­ponti Bizottságnak”, amelyik eldönti, hogy mi lesz a bejelen­tett tárgyakból “állami tulaj­don” pénzbeli kártalanítás u­­tán(?!). A magán használat­ban meghagyott tárgyakat az ületékes állami szervek időn­ként ellenőrzik. E tárgyak tu­lajdonosainak bizonyítani kel’, hogy azoknak gondját visel k és a ház, a helyiség minden te­­kintetben alkalmas azok őrző-' sére. Ha a tulajdonosok nem tudják ezt biztosit,*,i, kötele sek megőrzésre az államnak át­adni. Ezek az intézkedések főleg az egyházakat érintik. A tör­vény életbeléptetése előtt Papp László nagyváradi (így!) püs­pök küldöttséget küldött a há­rom fel. püspökség felett fel­ügyeletet gyakorló miniszté­riumba, hogy vájjon meghagy­ják-e az ökle vékásakat az egy­házak őrizetéiben. Rövidesen utána az egyházak oklevéltá-! rait lefoglalták és elszállították. ! Ez a cselekedet, amit a tör- I vény életbeléptetése előtt foga- . natositottak a reformált egyliá- j zak ellen, törvénytelen volt. A cél, megfosztani a protestantiz­must a múltjától és megsem­misíteni a történelmét. Ez az intézkedés egyben azt jelenti, hogy a román kormány még szigorúbb politikát fog alkal­mazni, az egyházak, de különö­sen a magyar kisebbséggel szemben. Másrészt, ez a rendelkezés megtiltja az ország 35 ezer papjának és lelkészének, (hogy a kultuszminisztérium külön engedélye nélkül saját, vagy az egyház részére ajándékot, b.r­­tokot, idegen valutát fogadjon el akárhonnan jöjjön, is az. A 'rendelkezés megsértése bünte­tendő cselekmény. Amig a ro­mán civil lakosságnak megen­gedik, sőt szorgalmazzák, hogy külföldről ajándékot fogadja­nak el, addig a fenti intézkedés nyilvánvaló megkülönböztetés az egyházi személyekkel szem­ben.’’ (A kiemeléseket én esz­közöltem.) A Sclifweitz. Evang. Presson­­dienst 1975. márc. 5.-i -német­nyelvű kiadványában hosszabb tanulmányt közöl “Die refor­mierte Kirche in Siebenbürgen” címmel az erdélyi 'és svájci re­formált egyházak történelmi kapcsolatairól. Ebből szabad (Folytatás a 4. oldalon) WINNIPEG, Maii. — Nagy­pénteken hatalmas hóvihar vo­nult végiig, Kanada középső ré­szén, valamint az Egyesült Ál­lamok északi és középső részén amely megbénította a közleke­dést úgy a városokban, mint az országútakon. CSERY C. M. DR.: A U:S-ben is, főleg North Da­kota államiban 26 inches1 hó e­­sett, amelyet 50 mérföldé© szrí kisért. Viszont keleten a felhő­­szakadás árvizeket okoz, s Ro­ckingham Countyban 2000 tá­borozó rekedt meg., mert az ár elmosta a Union. Grove hidat. igy francia szabadságharcos emlékezései 1841-49-?? Tovább folyik a cseh propaganda (Deutsche Wochen-Zeitung— I A nagynéniét hetilap beszámo- I lóból.) — Cseh rádióleadók és sajtótermékeik az utóbbi időben j ismét tömegesen ontják ma- i eukból a szudéta-németek elle­ni vádakat és gyanusitgatáso­­kát, szemükre vetve azok álli­­lag os hűtlenségét a cseh állam- I alkotással szemben. Pedig a cseh állam ellen csak egyszer tört ki fegyveres felkelés, azt pedig a cseh fasiszták vezetője, Drogist és Gayda volt légiós­­tábornok vezették a Masaryk­­féle államrendszer ellen, s a történelem iróniája folytán e lázadást olyan katonai egység verte le, melynek java része német nemzetiségű katonákból és német vezetés alatt állott. A szemtelenség csúcspontj a az, hogy éppen a csehek vádol­ják meg a szudéta-ruémeteket államellenes magatartással, holott pontosan ők támadták és zúzták szét az egykori osztrák államot nyílt, vagy titkos árulá­­sakkal, háborúban és békében egyaránt. A mostani újabb tá­madások célja csak suz lehet, hogy ilyen ürügyekkel próbál­ják meg utólag igazolni a má­sodik világháború után elköve­tett cseh rémtetteket: a szudé­ta-németek tömeges legyilkolá­­sát és embertelen kiutasítását. Az agyba-főbe dicsért “cseh­­szlovákizmus” 1900 után tudva­levőleg bezáratott 2316 néni t elemi iskolát, 47 német közép­iskolát, feloszlatott németnyel­vű tanítókat és tanárokat kép­ző intézeteket, több mint 15 ezer német gyermeket eltiltott a : é­­met nyelvű iskolai oktatástól és alkotmányellenes módon 40,009 szudéta-német állami alkalma- j ziottat fosztott meg állásától. A (Folytatás a 4 old I n) Francois (Ferenc) Poisson 1879-ben Sens-ban megjelelt Souvenirs notés en 1848, 1849, 1851, 1870, 1871 c. kötetecské­­jét (XVI, 254 1.) jó néhány éve forgattam a párizsi Bi'bliothé­­que Nationalie-ban. — Történel­miünkben olyan, nagy szerepet jászó 1848-49-i szabadsághar­cunkra emlékezés napjai idő szerűvé teszik, hogy közzéte­­gyem az alábbiakat Poissonról, illetőleg müvecskéjéről készí­tett jegyzeteimből. A kötetecskét két kézírás hasonmása vezeti be. Az elsőn magyarul: Kossuth Lajos bi.o­­nyitja, hogy Poisson “végiglen hűségesen szolgált 1848 és 1849-ben. a szabadságért vivőt: háború során, a lengyel légió II. zászlóaljában, kezdetben, mint katona, majd főihadnagy­ként s hogy a nemzet háláját tanusitandó, a Magyar Korona Rend 3. osztályú kitüntetését adományozza neki ... A máso­dikban du Quilio tengernagy bi­zonyltja. hogy 1870-71-ben, Pá­rizs ostroma idején, Poisson az 5-ik kerület egyhangúlag válász tott zászlóalj parancsnokaként állt helyt. Poisson emlékezéseit eg.y­­részt füzfapoéta-stilu: ú versel­­mények; e foglalta, másrészt ezek keletkezését magyarázat­ként bevezető prózába. Utób­biak sokszor érdekesebbek, ér tékesebbek. — Ilyen mindjárt a 2. verselmény, az En avant! En avant! (Előre! Élőire!) cimii 1896-ba.n kelt bevezetője, ahol ezt irja: E gyászos st. ófákat elgondoltam és firkantottam éj­jel táborba;, egy több, mint 80 km-es visszavonuló menet, u­­tán, amit 15 óra alatt teljesített dandáron) tűnő nyárban ... a i magyar Bánátiban s egy héttel a Temesvár-i rendeze t csata előtt, amit Bem, lengyel tábornok vivo t 1849. aug. 9-én az osztrák-oroszok elle.ii. Ekkor megtudta, hogy Pár'z? ahelyett, hogy a magyarokat segítené, az olaszok eil o fordult, meo­­e ős'tvp a >iára világa hatalmát a köztáisiságisk ellen. lg,/ tu Még kaphaté 1975 Képes Határunk, ára: $2. dott Radetzky a magyarok el­len 160,000 embert bevetni, a- i kiket kivont Itáliából, mert ei­­[ végre nem volt hajlandó Párizs köztársasági, meg nemzetiségi szép eszmékért föláldozni a franciák reálpolitikai érdekeit, vagyis Itália megalkotását, az olaszok fölerősödesét tiőmoz­­ditani. — "Akkor az egyedüli francia voltam, — írja Pais­­| son —, aki a nemzetiségek | szent ügyéért narpolt ...” Pe­­! dig- szerinte 1848-ban Francia­­ország “kezében volt minden európai nép, latinok, németek, | szlávok és görögök, a kí.álysá­­' gok haldoklásban, vagy mene­külésben .. .” (tehát) megte­remthette volna az “örök .békét majdnem ...” — A gyermekes elképzelés belevilágít a szerző jó.elsőségbe,, idealizmusába. Viszont ig,en jó megfigyelő. Ezt bizonyítja az 1848-49h. sza­badságharc tisztjeiről adott kö­vetkező leírása: “Magyarosszag e dicső korszakában hadseregé­nek tisztjei majdnem mind régi, nemes s gazdag családból szai­­maztak, amit a legkevésbbé sem fitogtattak, csak minden kato­nai erény példázva: szigor, jó­zanság. fegyelem, vitézség, ud­var iasság. Nem volt más pegy­­gyászuk, mint fegyverük,, ka­­tonaruhájiuk, semmi váltásuk, éjjel-nappal állandóan a csapat - nál, nem kiérve semmi kedv.z­­mény, érezve alárendeltjeik megbecsülését és szere, ett, biztosak bajtársaikban.” Szerinte 1848 márciusában Franciac. szág szive-lelke Ma­­gyarors .ágért lelkesedett — hadserege miatt. Erről igy ir: 100,000 főnyi, a földgömbön pá­­í atlan hadsereg magatartás­ban, fegyelemben, — egy szó­val: igazi hadsereg. Hallga­tag ..., hozzászokva régóta ke­mény tábori élethez, hosszú és merész menetekhez, maga mö­gött alig hagyva nyomot; so­hasem tért be városokba és mindig szabad ég alatt tábo­rozott, nem látogatva senkit, senkitől levelet, vagy újságot sem kapva. Politikát és vallást csaknem száműzték, mégis eb­ben a hadseregben a legalacso­nyabb rendű-rangú katona i: ndt.a. íiért küzd, tudta, hogy jó ügyéit, s ez minden vont, mi­­(Folytatás a 8- oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents