Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-11-18 / 88. szám

MAROSVÁSÁRHELYI RIPORT ‘‘Helyreállítják a marosvásár­­helyi várat” címmel az IGAZ­SÁG június 7.-i száma A.U. jel­zésű (valószínűleg román) új­ságíró tudósítását közli a régi vár restaurálásáról, továbbá a világhírű Teleki-tékáról, gr. Te­leki Sámuel erdélyi kancellár könyvtáráról, melyet több mint másfélszáz év előtt alapított 800,000 aranyforint költséggel. A cikk ezt persze elhallgatja, és a következőket Írja: "A marosvásárhelyi vár, a­­mely az egykorú krónikások szerint “Gyulafehérvár után a legnagyobb volt”, rövidesen nagyarányú restauráció® mun­kák révén visszakapja XVII. századbeli arculatát. A várat Mihai Voda Viteazul abban az időben, amikor létrejött a ro­mán terület első politikai egye­sülése, védelme alá vette és ‘jsulyos büntetés terhe mellett bárkinek megtiltotta, hogy a vár nyugalmát zavarja, a vár­belieket fosztogassa”. A vár a régmúlt idők számos maradványát őrizte meg óriási kőtömbjei alatt. Régészeti ása­tások során az úgynevezett ke­­resdi kultúrához tartozó lele­tek kerültek napvilágra, ame­lyek az időszámításunk előtti negyedik évezredből származó legrégibb neolitikumi anyagi maradványok közé tartoznak. A tímárok, a szűcsök, a ká­dárok, a szabók bástyája a kör­nyék záklatott történetének ujabbkori tanú jele. Az egykori kádárok késői utódai ma kül­földön is nagyra értékelt búto­rokat gyártanak, a tímárok unokái ipari szinten a maros­vásárhelyi bőrgyárban folytat­ják az ősök mesterségét. Az egykori várban született a messze földön hires bőrhimzés is, amelyet a környéken ma is folytatnak. Az egykori mesterségek, és a mai modem ipar városai, régi kulturális központ is. Erről ta­núskodik többek között a vár­falaktól nem messze eső késői barokk stilusu épület. Itt egy tudomány- és kulturákedvelő nemes több mint 60 éven át, (1760-tól kezdve) az egyete­mes tudomány és kultúra pá­ratlan kincseit gyűjtötte össze. A város lakói méltán büszkék a több mint 110,000 kötetes könyvtárra. Megtalálhatók itt Hippokratesz és Galenus teljes müvei, Terentius hires vigjáté­­kai, Diderot és d’Alambert 33 kötetes Enciklopédiája, Laplace Égi mechanikája, egy hires föld rajzi atlasz 11 kötetben s több más egyedülálló, vagy rendkí­vül ritka könyvpéldány. A restaurációs munkák befe­jezése után a régi várban tör­téneti és etnográfiai muzeum kap helyet. A vár belsejében pihenőpark lesz. Innen meg­csodálhatja majd a látogató a mai Marosvásárhely panorá­máját, a város mai szépségét, látni fogja a múlt és jelen ta­lálkozását.” NAGY ISTVÁN: A FENSÉGTŐL A HALLJA Az 1956-os Magyar Szabadságharc lizéves évfordulójának magasztos ünneplése Regina, Sask.-ban Szerző hazai emlékei, 224 olda­lon. Alkalmas karácsonyi aján­dék. Ára: $3.00. Megrendelhető az “Uj Élet” címén: 1014-10 Ave. ISI. Lethbridge, Alta., vagy lapunk címén: 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. VASS FERENC B.Á. ügyvéd, jogtanácsos és közjegyző Az ontariói és kanadai ügyvédi kamara tagja. 263 COLLEGE STREET TORONTO 2|B, ONTARIO 922-6111 Telefon 922-6112 Relief, Tuzex cso­magok, gyógyszer­küldés leggyorsabban — TRANSEX LTD.-nél. UTAZÁSOK: útlevél és vízumkérelmek, repülő és hajójegyek a mindenkori hivatalos áron, részletre is. TRANSEX LTD. 424 Bloor St. W., Toronto 4., Ont. Tel.: 923-1193 BESZÉLJÜK MEG MAGYARUL Gépkocsijának sérülését, annak ujjá-épitését, festését és általános szépítését. SUPERIOR AUTO BODY 1109 - Ave. - Q.S. Saskatoon, Sask. 653-2351 Ph. 653-1066 1956 hős napjainak 10 éves évfordulóján, a reginai magyar­ság, a helyi'közéleti személyi­ségek és a különböző nemze­tiségi csoportok képviselőinek bevonásával, felemelő ünnepély keretében hajtott fejet, a sza­badság eszme, annak harcosai és hősei előtt. Az ünneplő kö­­ség. mintegy 400 főt számlált. Az ünnepély védnökei vol­tak: Hon. R. L. Hanbidge, Lieutenant Governor, Saskat­chewan; Hon. W. Ross That­cher, Saskatchewan Miniszter­elnöke; Hon. Gordon D. Grant, Minister of Health; Hon. Ken More, kanadai szövetségi kép­viselő; Henry H. Baker, Regina polgármestere; Hon.-'S Allen Blakeney, Mirs. M. Hunt, W. Smishek, E. Wheálen tartomá- 1 nyi képviselők. A “Program Chairman” Kés­márk}- Márton volt, a “Master of Ceremonies” szerepet, pedig Prof. Dojcsák Viktor látta el. Az ünnepélyt Vezér Mihály, a Regina-i Szent István egyház­­község plébánosának a Szabad­ságharcban elesettekért felaján­lott felemelő hangú imája ve­zette be. Az ünnepi beszédet Magas István, a Szabadságharcos Szö­vetség Saskatchewan-i vezető­je mondotta, angol és magyar nyelven. Beszédének lényegét az 1956-os magyar szabadság­­harcnak nemzedékünkre s a jö­vő történelmére való kihatásá­­inak elemzése, a szabad orszá­gok népeinek és kormányai figyelmének felhívása, a rab­ságban élő százmilliókra és az uj hazájában szabadon élő ma­gyarságnak a szabadságeszme és a magyarság ügye iránti kö­telességére való felhívás al­kották. Beszédében kihangsú­lyozta, hogy az 1956-os küz­delem nemcsak a magyar nem­zet, hanem egész Európa sőt az egész emberiség szabadsá­gáért folyt. 1956 hős vérrel ki­vívott szabadságnapjai halvány reménysugarat villantottak meg azoknak a százmillióknak lelkében, akik kommunista diktatúrák járma alatt sínylőd­nek. Az ünnepi szónak figyel­meztetett a magyarországi báb kormány úgynevezett liberali­záló ténykedésére, amely nem más, mint a kommunizmusnak egy a jelenlegi időszakiban elő­irt taktikai lépése. Veszélytelen kis kedvezmé­nyek és engedmények adásával még a vasfüggöny aknamezői nincsenek felszámolva, sajtó­­szabadságról és szabad válasz­tásokról sem esett szó. Nyomatékosan kihangsu-John Beke mondanivalója: a Kanadában ma divatos “bicul­­turalism” és “bilingualism” elmélet tarthatatlansága, kul­turális és jogi alapon egy­aránt. A Saskatchewan-! tartomá­nyi kormány nevében Gordon D. Grant köszöntötte történel­mi évfordulónkat. A parlamenti ellenzék nevé­ben Allen A. Blakeney mondott hatásos rövid megemlékezést. Regina város nevében pedig Henry H. Baker méltatta a ma­gyarság történelmi szerepét Eu­rópában és hazánkban. A megemlékezés magasztos­ságát nagyban emelte Miss Su­san Bitter Chopin balladáiból előadott zongioraszárna és Mrs. Beth Beke nagyszerű tolmácso­lásban adott énekszámai, .Sibe­lius és Rashmaninoff szerzők­től. Mrs. Anne Sutherland és Ve­nyige Sándor ünnepélyes és megható szavalatai, valamint Szlavfcovszky Victoria táncszá­ma mind egy-egy fénypontja volt a nagyszerűen megrende­zett és rendkívül mély hatást keltő ünnep megemlékezésé­nek. Az 1956-os szabadságharcról készült dokumentum film. “Ma­gyarország lángokban” is be­mutatásra került, amely meg­rázó élményt és ugyanakkor Magyarország 1956-jának ran­gos történelmi pozícióját is biz­tosította a jelenlévőik lelkületé­­ben. ÉRDEMES MAGYAROK KITÜNTETÉSE. A Magyar Szabadságharcos Szövetség Saskatchewan-i Szervezete a szabadságharc tize dik évfordulóján művészien ki­dolgozott emlépliapot nyújtott át azoknak az ÉRDEMESEK- nek, akik a magyarság ügyét a szabadságharc alatt fegyverrel, vagy szervezéssel, vagy az e­­migrációban magyarságukat •meg nem tagadva kulturális, társadalmi, vagy politikai vona­lon szolgálták. Emléklapot kapták: A Regina-i Magyar Kultur Egylet Vezetősége: Kolb Albert elnök, Papp Vilmos alelnök. A Regina-i .Szent István Magyar Iskola önkéntes Okta­tói: Mrs. Késmárky Edith, Mrs. Luczy Ilona, Mrs. Szlavkovsz­­iky Victoria és Torma István. Fi1. Vezér Mihály, a Regina-i Szent István Rom. Kát. Egy­házközség plébánosa. Bozisa György, Jerkovits Ele­mér, Kiss József, Tóth Béla és Venyige Sándor. Az emléklapokat Magas Ist­ván a Magyar Szabadságharcos Szövetség Saskatobewan-i szer vezetőnek elnöke osztotta ki, az Október 23.-i ünnepély al­mával. (Mrs. K. E.) Winnipeg, Man. 1966. nov. 18. 3 Kos Károly emlékezése Kovács Dezsőről A kolozsvári IGAZSÁG kom­munista napilap 1966 július 3,-i számában Lászlóffy Csaba tollából hosszabb cikk jelent meg két kiváló pedagógusról: a magyar Kovács Dezsőről, a kolozsvári református kollé­gium egykori neves igazgató­járól, és a román Daniello Leon jelenlegi kolozsvári orvospro­fesszorról. Kovács Dezsőről Kós Károly irót, a 80 éven fe­lüli műépítészt szólaltatta meg a cikk, aki kolozsvári otthoná­ban igiy nyilatkozott: “Kovács Dezső nem középiskolás fokon tanított irodalmat. Életet vitt a munkájába, nem volt paragra­fus tisztelő. Mikor igazgató lett, segítette a szegény diákokat, elengedte a beiratkozási dijat, a tandijat; ruhát, ételt bizto­sított. Igaz, ő is szegény falu­si fiúból lett tanár. Különösen a kurucnóták, az erdélyi nép­balladák, Mikes és Balassi vol­tak a kedvenc témái. Szépen, tisztán, kifejezően beszélte a magyar nyelvet; ebiből is ragadt rám valami. Később két fiam tanult ebben a kollégiumban, és én örültem, hogy jó nevelő keze alá kerültek.’’ Kós Károly leányunokája, mint a cikk Írja, angol-magyar nyelvtanér a sepsisz entgyörgyi líceumban. Arról persze hallgat a cikk, bogy a hires református kollé­gium már nem létezik, romani­­zálták. Rummage Sale Winnipegen A Christian Education Com­mittee of St. Andrew’s United Church, Rummajgte Sale-t tart a templom alsótermében, az Elgin Ave. és Ellen St. sarkán, nov. 19.-én, szombaton, 10 órai kezdettel. A bevételt a C.E. munkára fordítják. SZEREZZEN ÖRÖMET KARÁCSONYRA MAGYARORSZÁGI HOZZÁTARTOZÓINAK! IKKA-PÉNZÁTUTALÁS Szabadválasztás, — Karácsonyi csomagok DEA, Déligyümölcs, hús, gyermekjáték csomagok TUZEX Csehszlovákiába Gyógyszerküldés ifÄilüflUTARAfl hitelesítések, fordítások, nozjegyzuiey, Válóperek, végrendeletek, stb. Kérje legújabb árjegyzékünket! 0 Töltse a Karácsonyt Floridában, 0 Mexikóban, vagy a Karibiai szigeteken, 0 EURÓPAI UTAZÁSOK INTÉZÉSE, VÍZUMOK BESZERZÉSE, 0 Hotel rezervációk, autó bérlések, 0 ROKONOK KIHOZATALA látogatóba, vagy végleg. BUDAPEST — TORONTO 00 csak bevándorlók részére! «p^OJ.UU HOZASSA KI ROKONAIT AZ 1967-es VILÁG KIÁLLÍTÁSRA! REPÜLŐ- ÉS HAJÓJEGYEK RÉSZLETRE IS Hivatalos utazási iroda: INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE 519 BLOOR ST. WEST . TORONTO 4, CANADA * TELEPHONE: 5 37-3 131 VIDÁM ÍRÁSOK M I KSZATH KALMAN Magyar könyvek KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL: Maróthy-Meizler Károly: Prohászka-Hármas­könyve, bőrdiszkötésben ...................................$14.40 Paula Néni Szakácskönyve ...................................... 4.53 Bernolák szótár .......................................................... 5.80 Hungarian Textbook and Grammar .... ... 5.25 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen ............. $3.90 ” ” A nő a pokolban is ur ............. $3.90 Anatomy of Revolution (U.N. jelentés, angol) 1.20 Nt. Rúzsa Jenő: Kanadai magyarság története (510 oldal) ......... 2.50 Rába Margit: A rettenet évei (247 oldal) ......... 2.50 Angol nyelvtan és beszélgetés (95 oldal)......... 1.75 Kostya: Édes anyanyelvűnk (105 oldal).......... 1.00 Halász: Tatárok a Széna-téren (256 old.) fűzve 3.60 Nagy István: “A fenségtől a hallja kendig”. . . . $3.00 Miska János: “Legjobb élbeszélések angolból”. $3.00 Rendelését küldje 10 cent szállítási és csomagolási költség hozzáadásával Money Orderban. Magján csek­kekhez 15 cent “bank exchange”-t kell számítani. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 21ö Sherbrook St., Winnipeg, Man. Végtelen bájos Meséskönyv 3.- D.M. fűzve, 4.- kötve. Verses kötet Barabás Zsuzsától .................. 2.50 D.M. Megrendelhető bank utján való átutalással: $1.— B. Barabás Zsuzsa, 43 Essen — Holst. — Halster­­hauser Str. 112, West Germany. Tibor Diószeghy, Hammtorwall 1|lll., 404 Neuss|Rh., West Germany címen, a szerző léleküditő verses füzete: “Ma Hinni Nehéz ...” — Ára 50 cent. Még az ág is húzza az embert. Még a tüdőt is vasalni kell, nemcsak a kereket. — És nem tudja kegyelmed, hová ment, mert Írnék neki? — sopánkodott a sziráki zsidó. — Nem tudom én, lelkem Murczukám — felelte Tövis­­kesné egyszerűen —, mert semmit se szólt, mikor elment. Gsalk annyit tudok szegényről, hoigiy nyaral valahol. A HALÁL, M1NT CSALÓ. Sok mindenféle alakiban szerepelt már a halál, melyet kaszával a kezében, rémlietes szemüvegekkel képzelünk — de mint csalásnál bűnrészest, talán most először állítjuk a vád­lottak padjára. De hogy sorjával menjek, azon kell kezdenem, hogy Budán lakom, s többnyire éjjel járok haza Pestről. Tessék elhinni, ilyenkor százszor szebb a Duna idres­­fodiros, titokzatos vizével. Ámbár nem álltam, hogy a Duna szépségéért maradok oly soká Pesten. A méltóságosan hömpölygő folyam úgy tetszik ilyenkor, mintha az égből kihasított, széles, haragos, kék pántlika lenne. Ha ossz ehasonlütom színét a mennyboltéval, néha egészen eigy szövet. Csakhogy a felsőinek csillagai vannak. Így elábrándozva megyek a Lánchidön, a múlt hónap­ban, eigy éjjel, midőn körülbelül a hid közepén valami fehér tűnik a szemeim elé. Amint közelebb érek hozzá, látom, hogy egy öreges férfi vetközödik ott, s ruháit, előbb a blúzát, majd a mellényét, lassú flegmával lerakja a hidkarfára. Körülnéztem ... egész hosszában népiden volt a hid, senki sem jött, sem ezen, sem a másik oldalon, csak messze, a budai hídfőnél derengett eigy kis világosság. “Ez bizonyosan öngyilkos” — gondoltam, és szivem há~ borogva nagyot dobbant. A férfi ezalatt mélyen sóhajtott, s egyik lábát keresz­tültette a karf án . . . E pillanaban rohantam oda s visszarántottam. .— Mit akar tenni, szerencsétlen? Rámnézett dühösen, s aztán megrázta magát, s maka­csul kirántotta piszkos ingét kezemből, mert az ingéréi fogva tartottam. — ’212 — — Magasabb okok? Nem értem kegyelmed — mosoly­gott a gróf —, még bizony kiváncsivá telsz, maradjon,, kedves Töviskes, niszen én csak örülök rajta, de milyen magasabb okok lehetnek azok? Töviskes egészen odaJhajlott a gróf füléhez, s hamiskás szemhunyoritással súgta: — Asszony van a játékban, ha már meg kell vallani az igazat. — Asszony? — csodálkozott az exikancellár, hogy a nagy kék szemei kerekre nyíltak, és a szája is tátva maradt. — Az bizony, fehércseléd. Nincs egyébképpen. — Teriingette! — mondá a gróf halkan. — És hány éves most kegyelmed? — Hatvan, és valami. — Mi az a valami? — Az úgy hét esztendő telibe. —- Ejha! Gratulálok, kedves Töviskes. És itt van ez a személy a várban? — Itt — felelte Töviskes rejtélyesen. — És ki az?-— Hm, azt nem mondhatom meg. — Ha már ennyi bizalomra méltatott, ezt sem szabad elhallgatnia. — De mikor éppen abban van a dolog fundamentuma — szabadott Töviskes —, hogy az a bizonyos perszóna meg ne tudja. Most miég jobban megütődött a gróf. — Hogy mit ne tudjon meg? — Azt, hogy én szemet vetettem rá. — Engedje meg, Töviskes, de én egyáltalán nem értem magát. Mintha össze-vissza beszélne, vagy nekem volna nehéz a fejem. Szerelmi kalandról szól, de azt akarja, hogy a nő ne tudjon, róla . . . Hiszen nem lehet az anélkül... — Ó, no! — kacagott fel Töviskes, a száját megtörülve. — Még mit nem gondol a kegyelmes ur! Szépen ítélkezik Tö­viskes Józsefről! Ejnye, ejnye! Már hogy én? (És itt megint elkezdett hnihotázni.) ó, jaj nekem, bűnös fejemnek. Hiszen csak éppen hogy a világon vagyok. A fiamra gondoltam, édes kegyelmes uram, a hatvanhét évemmel; s az ötlött eszembe, amint ezt a sok takaros vászoncselédet látom itt somfordálni, hogy meg kellene házasítani, s legottan kinéztem a számára — 209 —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents