Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-11-15 / 87. szám

2 Winnipeg, Man. 1966. nov. 15. OTTAWAI JELENTÉS: Feliuíoiiak az árak Irta: Norman Campbell. (Canadian Scene) — A par­lament és szenátus iközös bi­zottsága vizsgálaton próbálja megállapítani, hogy miért fu­tottak fel a fogyasztási cikkek árai. A kormány reméli, hogy a vizsgálat már önmagában ar­ra készteti a termelőket, hogy megállapítsák: vajon kizárólag csak áremeléssel lehet-e ki­egyensúlyozni a növekvő ter­melési költségeket. A közös bi­zottság a torontói David Groll szenátor és a vanoouveri Ron Basford képviselő elnöklete a­­iatt működik. A szóban forgó kérdésekkel kapcsolatos kor­mányvéleményt a kormány szakértői már kifejtették. Ez­után várható a válMatök és a fogyasztók képviselőinek az álláspontja. 'Még kell jegyezni, hogy a bi­­'zottságnak csak erkölcsi be­folyása van a dolgok alakulá­sára. Köztudomású, hogy a szövetségi kormánynak sincs (hatalma az árrögzitésre. Ezt csak akkor tehetné meg, ha szükségállapotot hirdetne ki. Erre Kanadában eddig még csak fenyegető háború, illetve háború idején kerüllt sor. Éránk Flaherty, ottawai közgazdász és kommentátor Buchanan’s Bulletin cirnü heti rovatában azt irta: “... a különleges ha­talommal fel nem ruházott kor­mánybizottság felállítása csak azt célozza, hogy ráijesszen a vállalatokra, elvegye a kedvü­ket az áremeléstől.” A bizott­ság azonban arra is jó, hogy egyének és csoportok hangot adhassanak véleményüknek és (ezek nyilvánosságra is kerül­hessenek. Ez már önmagában azt eredményezi majd, hogy a termelők, általában az üzlet­emberek nyilvánosan megma­gyarázzák: miért emelik az á­­rakat. A bizottság (amely a kor­mány részéről már három' köz­gazdászt meghallgatott) a kö­vetkező problémákat veszi DALOLJUNK... SZÓL A TORONYBAN A HARANG ... Szól a toronyban a harang, Tiszta búzát szed a galamb. Mindenfelől csak azt hallom, hogy nem szeret a galambom. Galambomnak szeme, szája, Többet ér, mint a fajtája. A fajtája az csak aláz; De galambom arany kalász. vizsgálat alá: a) a hirdetés és az árak viszonya: b) a túlzott üzleti versengés áremeléshez vezet-e? c) a gyakran túlzot­tan előkelő csomagolásnak, mi­lyen hatása van az árakra? d) Ha valamelyik vállalatnak mo­nopóliuma volna, vagy külső tényezők szabnák meg a ver­seny feltételeit, ez jó hatással lenne-e az árakra? Ha a bizottság munkájának megkezdése minden további nélkül azt eredményezi, hogy a vállalatok nem áremeléssel, (iianem valamely más módon próbálnak reagálni az emelke­dő termelési költségekre, ak­kor a kormány bizonyára meg lesz elégedve. Ha nemcsaK egy-két vállalat veszi fontolóra ezeket a dolgokat, hanem java­részük lépéseket tesz az ár­emelés ellen, akkor csaknem biztosra vehető, hogy nem lesz infláció és annak nyomában nem kerül sor a gazdasági élet lelassulására. Ottawában sokan azon a vé­leményen vannak, hogy az E- gyesült Államok kormánya előbb-utóbb arra kényszerül, hogy ár- és bérkontroll beve­zetésével küzdjön az infláció veszedelme ellen. A kanadai kormány ugyanakkor valószí­nűleg csak irányvonalakat ad majd ki, mivel a kontroll beve­zetésére nincs hatalma. Az átlag kanadai ugyanak­kor fejét csóválva látja, hogy az infláció mit csinál az élelmi­szer árakkal. Ottawában, egyet­len hét alatt, ugyanannak a s zalónnafajtának az ára, u­­gyanabban az üzletben $1.15 és $1.41 között ingadozott. Voltak tizletgk, ahol csak 99 cent volt, más üzleték-ben azonban (u­­gyan az a szalonna) $1.49-re is felment. Ennek a nagy árin­gadozásnak természetesen a fogyasztó issza meg a levét. Tanácsadás testsúly ellenőrzésre Kozmetikai szempontból is az a leladatunik, hogy ne le­gyünk túl soványak, ne le­gyünk kövérek és megteleiő testsúlyunkat megőrizzük. Ez 1,0111 könnyű feladat. Elenged­hetetlen kelléke, hogy testsú­lyunkat ailauuoan ellenőrizzük, merleg álljon léndeikezésunk­­re, mert ha sulygyarapodasun­­•kat csak annak alapján állapít­juk meg, hogy szoros a szok­­nyakotőnik, vagy feszül a nad­rágunk, akkor már régen benne vagyunk a búzáéban. Összefoglaljuk azokat a sza­bályodat, ameiyek betartása elengedhetetlen, annak, aki testsúlyát meg akarja őrizni, sőt ezek a szabályok egy kis megszorítással még enyhe fo­gyókúrát is képezhetnek. 1. Étkezzünk tudatosan., vagyis tartsuk számon, hogy az egyes étkezéseknél miből és mennyit fogyasztottunk és mi annak a tápértéke, illetve ka­lóriatartalma. 2. Sohase lakjunk nagyon jól, de ne is koplaljunk. Az éhezést senki sem bírja sokáig és aki koplal, elveszti az aka­raterejét. Napjában 3-5 szőr együnk, közben azonban ne fogyasszunk nyalánkságot. A vacsoránk könnyű legyen és ne feküdjünk le mindjárt vacsora után. 3. Étkezésünkben a szénhid­rátokat (cukor és lisztes éte­lek, szeszes italok) igyekez­zünk nagyon, szerény mértékre redukálni. 4. Zsíros húsok fogyasztását s általában a zsírok használa­tát igyekezzünk csökkenteni. 5. Fő ételeink legyenek so­vány húsok, kevés liszttel és zsiradékkal készült főzeléked, saláták, nem nagyon, éaes gyü­mölcsök, sovány sajtok. 6. Étkezés közben lehetőleg kevés folyadékot igyunk. 7. Gondoskodjunk naponkén­ti könnyű bélmüködésünkről. 8. Végezzünk kellő mozgást. Ha korunk, körülmén.yeind és egészségi állapotunk megenge­di, sportoljunk is. Felnőttnél ez az egyetlen lehetőség, hogy zsírpárnáit izmai fejlesztésére aiakitsa. Ha ezeket az alapeiveket szem előtt tartjuk, legalább hetenkénti sulyellenőrzés mel­lett, elejét vehetjük annak, hogy hízásnak induljunk. Sőt, ha a mérleg úgy mutatja, dié­tánkban engedményt is tehe­tünk. Arra sincs szükség, hogy egyes nagyobb kalóriaér­tékű ételeket, amiket nagyon szeretünk, teljesen megvon­juk magunktól, csak annak ki­sebb mennyiségéért más kisebb karóriatartalmu ételek nagyobb mennyiségéről kell lemonda­nunk. Ne feledjük, hogy jó köz­érzetük és idegállapotunk érde­kében. gyomrunkat többé-ke­­vésbé meg kell töltenünk. "New Canadian Theatre” (Gällädian Scene) — a Now Canadian Theatre egy litván származású, amerikai dráma­író munkájával, a “Five Posts in the Market Place”-isizel kez­di ötödik évadját. Az előadás a Central Library Theatre-hen lesz, november 36 és december 18 között előadva. Algirdas Landsbergis darab­ja egy kis európai ország sza­badságharcosairól iszol. Direk­tor: Rein Andre, a New Cana­dian Theatre igazgatója. — A diszleteket a CBC neves terve­zője, Mahmoud Rashid készíti. Géprendőr Torontóban (Canadian Scene) — Sokan nem tudják, hogy Torontoban van a világ legfejlettebb közle­kedés irányító berendezése. A régi City Hallban van az a bo­nyolult komputer, amely felve­szi a közlekedési csomópontok­ban, keresztutaknál elhelyezett elektromos jelzőkészülékek ada fait és gépagyával kiszámítja, hogyan, mikor kell váltani a közlekedésirányitó lámpákat. Ezt a munkát automatikusan el is végzi. Közlekedési szakemberek szinte az egész világról érkez­nek Torontóba ennek a pom­pás berendezésnek a tanulmá­nyozására. Most van szó arról, hogy hasonló közlekedés-irá­­nyitó gépet helyeznek üzembe London nyugati városnegyedei­ben és Glasgowban. Ugyanak­kor egy hasonló gép a califor­­niai San> Jose-ban már javában dolgozik. — A GYÁSZKERETES LEVÉL IRTA: LOVAS GYULA. Hogy háború volt, alig érzett a szép nyár délelőttijein. Az új­ságok ugyan minden nap hoz­tak vastagbetükkel valami há­borús hirt, de Zolti nyolc éves volt s a szünidőre szívesen elfe­ledte volna, hogy olvasás is van a világon. Ebédnél' sem igen beszéltek a háborúról. Laci bá­csi, meg Miklós bácsi a fronton voltak, senki sem akarta nagy­mamát feleslegesen emlékez­tetni erre. Legföljebb nagyapa dörmögött néha. Ott volt a boszniai ökfcupációban, úgy tudta, hogy a szerbek kemény legények, meg Hötzendorfi Konrádot sem szerette. De nagyapa olyan messzeségben trónolt Zoltitól, éppen az asz­tal másik végén! Nagyapa több­nyire ideges volt, amikor ha­zajött az iskolából s Zolti jobb A FIVE ROSES I liszt extra-könnyű mindenre alkalmas Süssön a híres liszttel, amely mindlent könnyű­nek, élvezhetőnek kitű­nőnek varázsol. Ön ga­rantáltan jobb ered­ményt ér el a Five Ro­sies liszttel! Kapható uj őrlésű, KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ FINOM-ŐRLÉSŰ SZEGEDI ÉDESNEMES PAPRIKA ! ífontja $1.40. KOLBÁSZ, PÖRKÖLT, GULYÁSLEVES, PAPRIKÁS­­KRUMPLI, PAPRIKÁS SZALONA, STB., EL SEM KÉPZELHETŐ VALÓDI HAZAI PAPRIKA NÉLKÜL. Kapható húslevest Ízesítő SÁFRÁNY, ... 35c tubusa. Magyarországról importált KAM I LLA-TEA rendelhető fontonként $2-25 és szállítási költség. FELHÍVJUK megrendelőink figyelmét arra Is, hogy megrendelésükkel együtt szíveskedjenek a szállítási dijat Is beküldeni. A szállítási dlj- és csomagolási költségre beküldendő a rendeléskor: (1 lb.-ra): Manito­ba 30 cent, Ontarióba és Sask.-ba 32 cent, Quebecbe és Alta.-ba 35 cent, Nova Scotia, New Brunswick, P.E. Island és B.C.-be 38 cent, New Foundland és Yukonba 40 cent. Minden további lb.-ra még 16 cent. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook Street Winnipeg, Manitoba szeretett elsuhanni előle, vagy oda sem figyelni, ha beszél ... Ki tudja, mikor kezd nagyapa veszekedni a letépett dáhliák, a kikezdett napraforgó tányérok miatt? Apa is hiányzott, apa is a fronton volt, de apa nyáron úgysem szokott nagyapáéknál lenni és, ha imádkoztak is min­den este anyuval apáért, anyu azért napközben sohasem be­szélt róla. “Sári olyan bátor!” — szokta mondani MM néni, és ha MiM néni sirt, valóiban min­dig anyu vigasztalta ... Hogy háború volt, alig érzett ezeken a vakác'iós napokon. Nyolc-fé'ikilenc felé anyu be­hozta a kávét, aztán mosdozni kellett a fürdőszobában s a kézi szivattyút hajtani: “Hogy fel­húzd a vizet, amit elcsorgat­tál.” És aztán megnyílt az ud­var és a kert, óriás udvar, cso­dálatos kert, hetek kellettek minden nyáron, míg a végéig el mert menni egyedül, a nagy almafáktól kezdődő mindig nyirkos utón, melyre mogyoró­­bokrok hajoltak kétoldalt, min­dig susogott a szél s alul az ágak között néha különös ijesz­tő zörrenések, surranások hal­latszottak ... A kert giereblyélt útjaira mennyi ikukacos, szél­­verte körte, alma hullott; ezek­kel Zolti néha meg is vívta a maga háborúját a tyúkok és a kendermagos kakas ellen, míg csak nagy riogással meg nem szaladták s át nem bújtak a szomszéd rozzant palánk ja a­­latt. De hadjáratai inkább csak a kerten való hősies végigsza­­ladásból álltak, mert ahogy a lármázó barmfi után futott, Zolti egyszerre maga is félt, megijedt a málnaerdőségtől, té­tován abbahagyta a menekülők üldözését s neon egyszer jött vissza dobogó szívvel, hátra­­hátra pislantva, míg a fenyők őrtálló során át fel nem mo­solygott a ház melegsárga szí­ne. Hogy háború volt, csak azon érzett talán, hogy anyu is, Mili néni is mindig leveleket várt. A postás tiz órakor jött majd műi­den nap s úgy volt szokásban, hogy a leveleket Ibecsusztatja nagyapa szobájának leeresztett zsaluján át. A Rend, amelynek szigorú törvénye nagyapán át szólalt meg, valamiért úgy kí­vánta, hogy nagyapa szo­bája zárva legyen s & pos­tához csak akkor jut mindenki, ha nagyapa hazajön az iskolá­iból tizenkettő, vagy egy óra fe­lé. Zolti gyakran hallotta, hogy Mili néni lázadozik e Rend el­len. “'Mi értelme? — kiáltotta egyszer sírva. — Mi értelme? — istenem, én megérem, hogy egy nap felbontja a leveleimet! Apa igazán rettenetes. És ak­kor anyu osititgiatta Mili nénit, hosszan, halkan beszéltek, Zolti mem értette, mit. De a végén megint azt mondta Mili néni:— öari, te olyan bátor vagy7, de én mindig arra gondolok, hogy ha már sejtem, hogy irt az Ele­mér, akkor miért ne olvashas­sam azonnal?” — Tizenkettő, egy felé anyu és MiM néni több­nyire ott topogtak nagyiapa szobája előtt a kis folyosón, tü­relmetlenül várva rá. — Olyan bátor vagy! Csak egyszer kellene szólnod neki! Neked az urad ir, te szólhatnák Én mégsem mondhatom, hogy a vőlegényem! ... Nem is tud­ják. És aztán hallani anyu ciróga­tó, kedves szavát. Zoliihoz is igy beszél, ha meg akarja vi­gasztalni, vagy ha meg akarja etetni vele a sárgarépa főzelé­ket : — Nézd, erre a hónapra már nem érdemes megbántanunk a­­pa érzékenységét. És nézd, én néha arra gondolok, hogy ha kicsit váróik arra a levélre, ha kicsit kinlódok, tán inkább megengedi az Isten, hogy min­dig megkapjam. Én úgy szeret­nék segíteni rajtad. De apa kis rigolyáit is tisztelnünk kell... Néha Zolti is szeretne segíte­ni az embereken. Az postásbá­csi öreg, nehezen cammog vé­gig az udvaron, lépcső visz a ve­randára, aztán még ágaskodni is kell, hogy nagyapa ablakát kihajolva, a veranda széléről el­érje. Egy délelőttön Zolti elébe áll: — Adja ide a leveleket, Gá­bor bácsi, majd én beteszem nagyapa ablakába — még ho­mokos kezét is megtöri! a nad­rágjába, hogy baja ne essék a leveleknek. — Ha a gyerekeknek ez is szórakozás, hadd csinálja — gondolhatja a vén postás. És harmadik, negyedik napja veszi el már Zolti a leveleket a pos­tástól, anélkül, hogy bárki is tudná. Anyu a konyhában segít nagyanyának és a cselédek, Mili néni a legbelső szobában rajzol: Mili néni rajztainárnő lesz . .. Zolti pedig föltornássza magát a veranda vasrácsán s bedobja nagyapa szobájába a leveleket, újságot, képeslapo­kat. Amikor negyedszer, vagy ötödször veszi át a postástól a leveleket, eszébe jut Mili néni sírása. Ha van levél, mely Mili néninek szól, miért ne adhatná titokban mindjárt most neki? És van levél, feiketekerétes, hosszúkás levél: “Péter Emilia Rimouski, Que. — Az ethnic sajtó szerkesztőit vendégelte meg, a St. Lawrence folyam partján virágzó fejlődést mutató Város polgármestere. Képünkön balról jobbra: Mrs. Agnes M. Ander­son, a winnipegi Norrona, norvég újság szerkesztője, Miss Ruth Gordon, a Canadian Scene szerkesztője, Mrs. Natalia Rohuska, a Promin szerkesztője, Nemes Gusztáv, a Kanadai Magyar Új­ság szerkesztő-kiadója, és Arthur A. Anderson, a Canada Tid­­ningen svéd újság szerkesztője. A fogadtatás a városháza nagy­termében volt, lahol a város rendőrfőnöke két rendőr segédleté­vel szolgáltatta a “whisky”-t és hasonló jókat. ' (Mimé Rita Chevron felvétele.) Turkovics Ferenc kitüntetése Mint nemrégen értesültünk ró­la, egyik honfitársunkat és elő­fizetőnket, Turkovics Ferencet, a British Columíbia-i Mission Hill Wines Limited cég kinevez­te termelési tanácsadójának. Turkovics Ferenc neve nem ismeretlen olvasóink előtt, hi­szen a nyár folyamán többször jelent meg hirdetése, amelyben híres magyar paprikáit hirdet­te és ennek nyomán egész Ka­nadában sokan élvezték az ál­tala termesztett magyar sárga­zöld paprikát. Turkovics Ferenc családja generációk óta foglalkozott szőlőtermesztéssel és borkészí­téssel. ö maga sokat utazott, hogy Európa borkészitő üze­meiben szélesítse ismereteit. 1957-ben érkezett 'Kanadába, hol J. W. Hughes, Lakeside Ranch-én, szőlőnemesitéssel foglalkozott. A J. W. Hughes Ranch honosította meg Central Okanaganban a legtöbb szőlős­kertet. Mr. Hughes és Mr. Tur­kovics tudásukat összetéve az elmúlt pár év alatt megsokszo­rozták a Lakeside Ranch ter­mését. Mr. Turkovics most egy szőlőkertészet vezetője, mely a szőlőpalánták nemesítésén dol­gozik és Nyugat-Kanada legna­gyobb szállítója. urleánynak.” A folyosó üres, Zolti átlopó­­ziik rajta. A szalon hűvös félho­mályán egyszerre megérzi, hogy tiltott dolgot csinál s o­­lyanforma félelem fogja el, mint a kertben a mogyoróbok­­rok között, de már nem lehet visszafordulni. Hogy minél e­­lobb túl legyen rajta, kopog a legbelső szoba ajtaján' s a ma­­gaütötte zajtól is megijedve, hirtelen becsusztatja a levele­ket a küszöb fölött és kiszalad az udvarra. Turkálni kezd a homokiban, de nem bírja magát elfoglalni. Most utólag kezd megijedni: mit tett! Mi lesz, ha MiM néni megmondja nagy apának? Mi lesz, ha valaki meglátta? Aztán egyszerre szaladgálás, kiabálás, ajtócsapikodás hallat­szik a házból, tlát megtudták? Biztos azért! Ha most el tudna bújni! El kéne bújni, mint ott­hon, amikor eltörte a vizeskan­csót. A kertbe rohan, lihegve, hogy eljut a mogyoróibokrok közé egérsurranások retten­tik szívdobogásra ijedelmét. Leül a földié, befogja a sze­mét, de néni tud nyugton ma­radni. Hajtja valami bajsejtel­­mii 'kíváncsiság. Legalább a fenyőkig visszalopózom — gondolja — onnan meglátha­tom, mi van? Az udvaron át szalad a cse­léd, szalad anyu és nagyanya kiabál utánuk: — Apátoknak szólj előbb! Az­tán hidd a Kassai doktort! Értelmetlen, ijesztő színjáték! Nagymama szaladgál az udva­ron, tördeli a kezét, kapkodja piros kötényét a szeméhez. És jön nagyapa, ő is szalad és csak úgy lökdösi maga előtt a göm­böc kopasz Kassai doktort. Es szalad anyu, a cseléd é's újra aj­tók csapódnak. Aztán a cseléd vizet húz a kúton, az is szipog. Mindenki siet és mégis mintha rettentő ideig tartana minden. Mi történt? Mi történt Mili né­nivel? Zolti guggol a tuják kö­zött s elzsibbad a térde, de nem tud mozdulni, valami szorító, ijesztő nyomást érez. Valami történt MiM nénivel. Aztán kijött nagyapa a ve­randára és anyu nyakába bo­rul: — 'Szegény MM! Iste­nem, milyen sápadt! És nagyapa dühösen kiabál­va, lerázza magáról az öleleést: — De hogy jutott a levélhez! Lesitek tán a levélhordót! Tud­tam előre, hogy ez lesz a vége! Az ember vigyázni akar rájuk! Csak miattatok adattam be minden levelet a szobámba, hogy megkíméljelek bennete­ket, ha történik valami. És er­re lesik a levélhordót. Hát köly­kök vagytok még mindig? Hogy juthatott ahhoz a levél­hez! Ki adta neki? És kijön a doktor, ott az asz­talon csukja össze a táskáját: — Súlyos idegráakódtatás, kérem. Nem is csodálom, ké­rem — vakarja gömbölyű ko­pasz fejét. — Már azt sem ta­nácsoltam, hogy Pestre enged­jék, nem való egy ilyen töré­keny, beteges szervezetnek a tanulás, a főiskola, az a rendet­len élet. Kérem, ezek a művé­szek .. . Hát persze elájult sze­gényke ... De azért, kérem, ki­­lábol belőle, biztos ... Akkor mindenki megnyug­szik egy kicsit. Nagyanya sir. Nagyapa halkan beszél az or­vossal. Anyu meg nézelődni kezd, mint aki csak most veszi észre valakinek a hiányát. A- nyu szivére fogja kezét s fur­csa, nyugodt hangon, amely most van talán legközelebb az ijedelem hangjához, elkiáltja: — Zolti! — És Zolti fellendíti a lába sírni szeretne, zokogni, anya lábát átfogni. Látja Mili nénit sápadtan, mozdulatlanul feküdni, csak nem halt meg? — Én — éli adtam oda a levelet, én vagyok az oka! EUndult, ret­tentő, fájó bűntudattal, most verés jön, szidás, pedig ő csak jót akart . .. Anyu pedig, hogy látja a fiát, feloldódó, magáhoztérő, egy­szerre igen bátor gondossággal mondja: — Zolti gyere, meg­csinálom a tízóraid. És Zolti majszolni kezdi a lekvároskenyeret, szeretne el­futni, de anya fogja a kezét, szorítja, mintha félne elenged­ni, hát Zolti is átfogja szunyog­­csipéses, horzsol ás os lábával a szék lábát, hogy ő is kapasz­kodjék valamibe, mert még anyutól is fél most .. . — Az a vénasszony — mond­ja nagyapa hirtelen haraggal — az is inkább nekem írhatta vol­na meg, hogy meghalt a fia. És a kövér doktor megfogta a fíucska állát. — Ejnye, kérem, milyen sá­padt ez a gyerek. Csak nem rontottad el te is a gyomrod? Csukamájolaj kellene neki .. . KÜLDJÖN PÉNZT HÁZA A SCOTIABANK UTJÁN, EZ AD ÖNNEK IGAZI VÉDELMET Sokféle képen küldhet pénzt tengerentúlra, de a biztos és gyors út a Scotiabankon keresztül vezet. Kanadai dollárjának biztonsága garantálva van. Átváltható hely­beli pénzre a legjobb napi árfolyamon a szeretteihez legközelebb eső banknál. Igen, szinte azt hiszi, hogy személyesen együtt van otthon hozzátartozóival, mikor segit rajtuk a Scotiabank utján. Jöjjön be ma és ér­deklődjön ez iránt az értékes szolgálat iránt. THE BRNK OF NÜVR 5C0TIR RE 3-65

Next

/
Thumbnails
Contents