Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-11-08 / 85. szám

uz éve Tragikus szabadságharc Jó okkal, mert Moszkva csak Budapest térségéből vonta ki csapatait, amint azután hama­rosan kiderült, ezt is csak át­csoportosításuk és fölerősité­­sük végett! Amikor Nagy Im­réhez e gyanús mozdulatokról egyre több hir érkezett, a bu­dapesti szovjet követtől felvi­lágosítást kért. A követ — hí­ven a bolsevista erkölcsökhöz — megtévesztő választ adott, mondván, hogy például a ma­gyar repülőterek körüizárásá­­mak nincs más célja, mint a szovjet katonák családtagjai és a sebesültek hazaszállításának biztosítása... A Kreml álnokságáról az ál­arc nov. 4.-én hajnalban vég­­kép lehullt. Az e napra virradó éjjelen, színlelve, hogy tárgyal­ni akarnak a szovjet hadsereg kivonásáról, a Budapesthez kö­zel fekvő Tököl községbe hív­ták a magyar honvédelem ve­zetőit, 1) majd ezeket a nem­zetközi jog és szokások durva felrúgásával letartóztatták és 2) hajnalban támadásra indí­tottak a szovjet “gázhengert”. . A külföldi katonai szakértők szerint, vagy 20 jói felszerelt hadosztályt vetett Ibe ekkor Moszkva a csontig lesoványo­dott magyarok ellen, akiknek valóban sokszor csak a kasza­­kapa maradt a kezük ügyéiben. — A tankok és páncélos harc­kocsik ellen korszerűsíteni kel­lett a kaszát és kapát. A gueril­la-harcnak ezt az újkori válto­zatát a magyar ifjúság a bolse­vik! oktatóktól kapta: a Molo­­tov-palackot! A külföldi újságírók, akik látták e sokszor még gyermek­­számiba menő harcosoknak ha­­laltmegvető elszántságát, ar­ról a legnagyobb csodálattal számolnak be. — Történel­münkből nem hiányoznak a lel­kesítő hőstettek sorozatai, de ezekről alig hallhattak a ma­gyar gyermekek és ifjak, aki­ket a “világboldogitó szocialis­ta nemzetköziség” málkonyával hódítottak 1945 óta. Mégis ez az ifjúság a független, a sza­bad Magyarországért áldozta föl akár életét is. S ITT ÁLLJUNK MEG NÉ­HÁNY PILLANATRA, MÉLY MEGHATOTTSÁGGAL ADÓZ­VA PÉLDAMUTATÓ EMiLÉ­II. RÉSZ. KÜKNEK S KÉRJÜK AZ EGEK urát, hogy hősi áldoza­tukat FOGADJA EL VÉGRE SOKAT SZENVEDETT NÉ­PÜNK VÁLTSÁGÁNAK Á­­RÁUL ... A vörös bosszú iszonyatos. A rejtekhelyekről ismét föluie­­részkedett ÁViH-sok, — jólle­het Kádár megígérte feloszla­tásukat! — a szovjet katonák­kal megerősítve házról-házra jártak, hogy deportacióba hur­colják ,a nemzet szine-virágát! Kádár ezt is tagadta és váltig tagadja; viszont megbízható értesülések szerint, máig is vagy 63.0-00 magyar sínylődik szerte szólva a Szovjetunió kü­lönböző haláltáboraiban. Lazítják, tehát lázadozik a világ “közvéleménye”, ha va­lahol Afrikában egy-egy félivad törzs még nem élvezi az “em­beri szabadságjogokat”, s nem jutott a “népi önrendelkezés” birtokába, de a magyar néppel szemben elkövetett sorozatos szabadságtiprásokról minde­nütt mélyen hallgatnak. Azzal, hogy vagy 200.000 menekültet a “Nyugat” befo­gadott, nem lehet lezártnak te­kinteni a magyarság 1956-lban a Szabadságért hozott megren­­dlítően nagy áldozatát. A ma­gyar szabadságharc a világot félelmetes árnyával elbontó Hazugság elleni dicsőséges fegy vertény marad. Hőseihez mél­tóinak lenni nem könnyű, de a becsületes embernek nem i® lehetetlen! — A Kreml véres ujjaiba kapaszkodó, otthoni rendszer színes “népi”, “folk­lór” mutatványokkal, jól meg­fizetett idegenforgalmi hirde­tésekkel és a magyar munkás verejtékéből sajtolt kecsegtető üzleti ajánlatokkal ma még fél­revezetheti a szábad emberek társadalmát. De el kell jönnie az Igazág, a Jóvátétel órájá­nak. Hogy ez mielőbb üthessen, az minden magyar emigráns cél­tudatos felvilágosító munkájá­tól függ. Selmeczi Kristóf dr. 1956 ÉS 1966. GÁL SÁNDOR érdemes mű­vész, 63 éves korában, Buda­pesten elhunyt. — IKKA átutalás VIZŰM intézés REPÜLŐ- és HAJÓ jegyek Könyv — Hanglemez MAGYAR KÖNYVESBOLT és UTAZÁSI IRODA (J. LEMKE) 995 Granville St. Telefon: 684-5019 VANCOUVER 2, B.C. (POVL BAIMG-JENSEN EMLÉKÉRE.) Magyar könyvek KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL; Maróthy-Meizler Károly: Prohászka-Hármas­könyve, bőrdiszkötésben ................................ $14.40 Paula Néni Szakácskönyve ...................................... 4.50 Bernolák szótár ....................................................... • 5-80 Hungarian Textbook and Grammar ................ 5.25 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen ............. $3.90 ” ” A nő a pokolban is ur .......... $3.90 Anatomy of Revolution (U.N. jelentés, angol) 1.20 Nt. Rúzsa Jenő: Kanadai magyarság története (510 oldal) ...................................... 2.50 Rába Margit: A rettenet évei (247 oldal) ......... 2.50 Angol nyelvtan és beszélgetés (95 oldal)........... 1.75 Kostya: Édes anyanyelvűnk (105 oldal)........... 1.00 Halász: Tatárok a Széna-téren (256 old.) fűzve 3.60 Nagy István: “A fenségtől a hallja kendig”. . . . $3.00 Miska János: “Legjobb 'elbeszélések angolból”. $3.00 Rendelését küldje 10 cent szállítási és csomagolási költség hozzáadásával Money Orderban. Magán csek­kekhez 15 cent “bank exöhange”-f kell számítani. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. j Végtelen bájos Meséskönyv 3.- D.M. fűzve, 4.- kötve. Verses kötet Barabás Zsuzsától .................. 2.50 D.M. Megrendelhető bank utján való átutalással: $1.— B. Barabás Zsuzsa, 43 Essen — Holst. — Halster­­hauser Str. 112, West Germany. Tibor Diószeghy, Hammtorwall 111II., 404 Neuss|Rh., West Germany cimen, a szerző léleküditő verses füzete: “Ma iHinni Nehéz ...” — Ára 50 cent. A Hazugság egyik leghűsé­gesebb cinkosa a Közöny. A Közöny forrásozhat önzésből, amely Kain arcátlanságával veti oda; “Vájjon őrzője . va­­gyok-e testvéremnek?” sem­mi közöm tehát mások bajá­hoz. önzés az is, amikor nem sietünk a bajbajutott segitsé­­gére, mert az zavarja kényel­münket, mert “nem szeretjük látni” mások fájdalmát. — A népek és nemzetek országút­­jának szélére lökött, ezernyi ©ebtől vérző magyarság való­ban “nem kellemes” látvány... Szivet facsaritó és lelkiismere­tet háborgató. Jobb hát elfelej­teni, jobb róla hallgatni. Pon­tosan ez a magatartás jellemzi eddig a “legjobb” nyugati hír­közlő szerveket. A magyar fáj­dalom, a magyarság pusztulá­sa — a budapesti rabtartók na­gyobb örömére — a magyar emigráció belügyévé látszik sorvadni ... A Hazugság másik jeles cin­kosa a Hálátlanság, amely az önzés másik vetülete: az ön­elégültségé. Mi már megtettük 1 kötelességünket .. . , — hang­zik innen is, onnan is a büszke válasz. Mintha azon kötelesség­nek határt lehetne szabni, amit mindenkire ró a legelemibb fe­lebaráti szeretet, —- a sokat emlegetett, de meg-nem-való­­sitott “emberi szolidaritás”!! Ezzel a közönnyel és hálát­lansággal szemben idézzük föl POVL BANG-JENiSEN emlé-LÉLEKÜDITŐ A reformok fáradságos mun­kák és kölcsönös előzékeny­ség, a lépésről-lépésre haladás gyümölcsei; nem szöknek elő Minervaként, készen, Jupiter koponyájából. — (Bismarck.) * * * Fölidézni a forradalmat min­dig könnyű, de bajos tartóssá tenni. — (Le Bon) * * * 'Haza csak ott van, hol jog is van. — (Petőfi) * * * Mely nemzetnek nincs hite, Éljen bár, nincs élete. — (Kisfaludy Sándor) * * * Belsőmbe keresem az Istent, akit a külső világiban minde­nütt találok. — (Kepler) * * * A nő jellemében mindig van valami, amit egy férfi sem tud megérteni. — (G. Moore) két. — Mint ismeretes, az E- gyesült Nemzetek Kivizsgáló Bizottsága több szabadsághar­cos bajtársunkat kihallgatta a szabadságharcot megelőző és követő kommunista szörnytet­tek felől. Éppen ezek ismereté­ben, félve, hogy otthoni hozzá­tartozóikon torolják meg a vö­rös hóhérok a rájuk nézve ter­helő vallomásokat, a szabad­ságharcosok teljes titoktartást kértek kilétükről. Ezt az ENSz Kivizsgáló Bizottsága váltig megígérte. Amikor azután a Bi­zottság titkárának, a dán dip­lomatának, Bang-Jensennek tudomására jutott, hogy az ígé­ret teljesítése veszélyben forog s erről az illetékeseknek jelen­tést tett, mint elmebajost 1958- ,ban elbocsátjották az ENiSz kö­telékéből, majd nem sokkal ké­sőbb, New York egyik pánkjá­ban — a rendőrség jelentése szerint — “öngyilkosságot kö­vetett el.” (A USA szenátusának Inter­nal Security Subcommittee-já­rnék 1961. szept. 14.-én közölt, idevonatkozó jelentésében azon ban többek közt ez áll: “There are too many solid arguments against suicide, ... too many serious reasons for suspecting Soviet motivation and the pos­sibility of Soviet implication.”) Szabadságharcunk vértanú­járól joggal mondhatta Ft. P. Horváth Miklós, a magyarok v. (Folytatás a 4. oldalon) Winnipeg, Man. 1966. nov. 8. 3 Október huszonharmadika Magyarországon (Folytatás az első oldalról) mélyi adatok kiegészitése”, — célja pedig az, hogy pontosan megtudják, változott-e, vagy sem a felfogásuk 56-ról. Egy vidékre kihelyezett munkás azzal bukott le, hogy ia káderes kérdésére, hogy miikor került hozzájuk, önfeledten azt vála­szolta: a forradalom után... Mivel október huszonharma­dika vasárnapra esett, rengete­gen mentek ki a temetőkibe és virágokkal borították el az el­esettek, vagy kivégzettek sír­ját. Gyertyákat gyújtottak, fé­nyeik fájdalmasan, tragikusan lobogtak a leszálló estében. A 6 pénz-takarítási ok arra, hogy KLM-el repüljön Európába ® Olcsóbb, mint valaha a 21 napos kirándulási árszabás 1966 szeptem­bertől 1967 május végéig, bármelyik hétfői, keddi, szerdai, vagy csütör­töki indulással és 14—21 napig ma­radhat tengerentúl. • Szezonon kívüli rendes árszabás egy évig érvényes, ha tovább akar maradni 21 napnál. • További megtakarítás különösen Nyugat-Kanadában élőknek, ha ol­csó CNR—CPR vasúttal utaznak Montreálig. @ Elkerülik a nagytömegű turistá­kat, pihentetőbb a légkör és a szál­lodai árszabás is sokkal olcsóbb. • A KLM Repüljön Most — Fizes­sen később terve kényelmes, ön 10%-ot lefizet és a továbbit könnyű havi részletben törlesztheti, külön díjazás nélkül. • EXTRA szezonon-kivüli utazási kedvezmény ... az Amsterdam Tourist Iroda ingyenesen fogadja a “Day on the House” alapján Amster­damban, ha Ön Kanada elhagyása után 24 órával érkezik Amsterdam­ba. Ez a kiváló ajánlat 1966 októ­ber 17-től 1967 március 1-ig érvé­nyes. Érdeklődjék utazási ügynöké-GAZDASÁGOS ÁRSZABÁS ODA-VISSZA BUDAPESTRE 21 napos Szezonon kirándulás kívül Montreal $438.00 $581.00 Toronto-Hamilton $484.00 $626.00 Winnipeg $564.03 $703.03 Calgary-Edmonton $638.00 $781.00 Vancouver $678.00 $821.00 nél, vagy a helyi KLM irodában és tudja meg pontosan mennyit takarít meg utazásával. Érdeklődjék a “Day on the House” Amsterdam-i ajánlat felől. és miként hozhatja ki Kanadába rokonait, vagy barátait? A Montreálban rendezendő Expo ’67 és a Canadian Centennial ünnepsé­gek 1967-ben, országszerte, ideális alkalom barátai, vagy rokonai Ka­nadába való kihozatalára. A KLM elintézi ezt Önnek könnyen. Mivel a KLM minden országban képviselő­vel bir, nem nehéz nekünk érintke­zésbe lépni barátaival, vagy rokonai­val s az utazás részleteit elintézni. Utaási ügynöke itt elfogadja a jegy árát és a jegyet kiállítják tenge­rentúl. Elintézheti későbbi részlet­­fizetésre. A KLM Kanadába, vagy onnan gyak­ran indított gépeinek jó csatlako­zása van tengerentúl. A KLM al­kalmazottai több nyelvet beszélnek a szárazföldön és a légiutazásnál és képesítve vannak gyermekek és öregek gondozására. Megbízhat a KLM-ben. Elvégre jó nevünk van a repülésben világszerte! ROYAL DUTCH AIRLINES hatóságok nem mertek, nem tudtak semmit csinálni a néma tüntetés ellen, s ia pislákoló gyertyafények még éjfélkor is figyelmeztettek a nagy napra. Orosz katonát ;sehol sem le­hetett látni október 23.-án. Az országban állomásozó szovjet erők parancsnoka rendeletet a­­dott ki, hogy se a tiszteik, se a közlegények neun hagyhatják el körleteiket. Arról is beszél­nek, hogy éjszakánként orosz egységek vagonirozuak be és indítanák útnak Záhony felé. Moszkva “ritkítja” a szovjet ka to n aságot Kelet-Nélmetország ban és Magyarországon: szük­ség van rájuk a kínai határon. A “Vltava” (Moldva) fedőnevet viselő nagy hadgyakorlatról (melyet Csehországiban tartot­tak orosz, kelet-német, cseh­szlovák és magyar egységek részvételével) hazatért magyar katonák mondották el, hogy az egésznek az volt a feladata, miként lehet hirtelen, nyugati támadás esetén nagy távolság­ból bevetni a Varsói Egyez­mény északi csapatait. Orosz hadosztályokat repülőgépen hoztak a Szovjetunióiból, hogy bizonyítsák harciképességüket mindjárt a leszállás pillanatá­ban. A magyar tisztek úgy ér­tékelték ki az eredményeket, hogy a szovjet vezérkar valójá­ban “központi” hadseregcso­portokat akar felállítani a Kár­pátok és az Ural közötti térség­ben, ahonnét egyformán bevet­hetik őket Európában és Ázsiá­ban. Kádár és Kállai az évfordu­lón Moszkvában voltak, ahol a kommunista vezérek tanácskoz tak a vietnami háborúról és a kínai agresszivitásról. Elindu­lásuk előtt Kállai fontosnak tar tóttá kinyilatkoztatni, hogy a helyzet megérett a “szocialis­ta demokrácia kiszélesítésére.” A Központi Bizottság októ­ber 13.-i ülésén határozatot ho­zott az egyéni választókerüle­tek visszaállítására. “Uj, egysé­ges” választójogi törvényt ké­szítenek elő: az “országgyűlé­si képviselőkre és tanácstagok­ra a társadalmi szervek az e­­gyes választókerületeik válasz­tópolgárainak gyűlésein tesz­nek javaslatot. A jelölő gyűlé­sek több jelöltet is javasolhat­nak.” A minisztertanács húsza­dikán elfogadta a tervezetet és a parlamentet rövidesen össze­hívják az uj választójogi tör­vény megvitatására és megsza­vazására. Úgy látszik, biztosí­tékot keresnek arra az eshető­ségre készen, amikor az orosz csapatok mégiscsak kivonul­nak az országból. — VIDÁM ÍRÁSOK Mikszáth Kálmán negyvenhat esztendő alatt Magyarország, s kétszázhuszonhá­rom év múlva miár egész Európát őkegyelme birtokolná. Már­pedig ez aztán nem volna jó a többinek. A mintegy száz Mária Terézia-féle sesstöból álló föld­birtoknak, mely több szomszéd községben volt elszórva, talán ezer darabkában is, minden barázdáját ismerte, s ő rendelke­zett, mit hova vessenek a béresei. Fiai is (két fia volt) segí­tettek, de ezeket rövid pórázon tartotta, azonfelül egy kasznárt tartott, akit “tekintetes ur’Anak titulált (s az őt csak röviden gazduramnák szólította), de amellett vigyázott a körmére, a közmondáshoz tartva magát: “Mihelyt ur, rosszban túr.” Per­sze, a kasznárnak, Zajtay urnák szintén volt magához való esze, ő meg a másik közmondást tudta: “Mihelyt egy araszt, huncut a paraszt”, s igy kölcsönösen fölfegyverkezve ismere­tekkel, hosszú esztendők során át nemi tettek egymásban sem­mi kárt. Valóságos legendák szálltak Töviskesről, egész mesés aialkká nevelték ezek, mire a vármegye felső részébe elhatol­­tak. Különösen a köznép fantáziája fogta meg erősen,, s a gu­báján nyája mellett heverésző pásztor el-eltünődött magában,: Vajon mit csinálhat most Töviskes József? Talán éppen uzson­nái. S ugyan miből állhat az uzsonnája? Nyilván szalonnát eszik, s olvasztott vajat iszik rá. Az úri renden lévők többé-kevésbé személyesen is ismer­ték. Sokan, megfordultak a bollonyói zsupfedeles, padozatlan házban, nem mint vendégek (mert Töviskes uram nem ért rá vendégeskedni), hanem üzleti ügyben. Házasulandó gavallérok fölkeresték, hogy jó négyest válogassanak össze a csikóiból (drága lesz, de aztán döfi), okszerű gazdák tenyészállatokat jártak hozzá vásárolni, mert kmpec korában, külső országokba a, való jártában-keltébem, össszehorda a legjobb fajtákat. Nemegyszer meglátogatta ilyen célból maga Forgách gróf is, de ez korántsem volt olyan feltűnő esemény, mint mikor egy nyárszakán Töviskes uram hajtott be fürhéces ko­csiján a kékkői várba, mely egy kékesszürke sziklán kevély­­kedik, egy egész napi járó útra Bolonnyótól, fent a tótságion a hegyek között. Nem lehetett semmi panasza; a gróf nyájasan fogadta, ahogy iiíliilk az egyik diinasztának a másikat. — Hozta Isten, Töviskes uram, hozta Isten. Hol járt itt, kegyelmed, ahol a madár se jár? — 200 — — Egy Biató András nevű .. felelte a börtön igaz­gatója. — Mióta van itt? — Tizenegy esztendeje. — Szeretném látni. A Bató cellájába vezették. Egy szelíd kinézéisü parasztot látott maga előtt, szerényen, felelt a főügyész kérdéseire, s annyi lírai lágyság volt a hangjában, hogy nagyon megtetszett neki. — Mikor szabadul meg? — kérdé az igazgatótól. — Két hónap múlva. , — Hova megy kend innen? — szóiitá meg a rabot. Az egy nagyot sóhajtott: — Hová? Azt csak az Isten tudhatja. — Én is tudom. Eljön kend hozzám csősznek. Komimen­­ciója lesz, szükséget nem lát. Jó lesz-e? Az András szemeiből előszivárogtak a könnyek, köszö­netét akart rebegni, de szava elfúlt. Két hónap múlva aztán beállított Kozmához, s az min­denütt eldicsekedett az ő saját kiülöm rabjával: “Olyan be­csületes képe van. Aztán milyen okos, mennyi lélekmüveltség ragadt rá!” Kiküldte a kisgomibai szőlőjébe, Somogy megyéibe. Ott boldog ember lett Andrásból, és szépen gondozta a szőlőt. A viselete ellen sem volt semmi kifogás. Úgyhogy mikor a fő­ügyész nyaranlkint elment üdülni a fái közé, éppen olyan édes örömet érzett az ő Andrásában, mint valamely általa oltott fa­csemete fellendülésén. Egész estéken át elbeszélgetett vele a pásztortűznél, a osőszfcunyhó előtt, oktatta, magyarázta néki, milyen szép a megtérő élete, mit tesz erikölcsösnek lenni. “Mennyivel más most kend, mint valaha, hogy irtózik, ha a múltjába néz, a jelennel hasonlítja össze.” Az öreg András elérzékenyült ilyenkor, szemeiből meg­nyílt a jóság forrása, s hálásan emelte azokat majd a főügyész­re, majd a csillagos égre. (Milyen szép tágas ez a világ körös-körül, s milyen ki­csiny az illával cella! ... Nem érzed, András fiam, mikor ezek a lóimból© fák bizalmasan reád lehelnek? (Érzem, méltóiságos uraim.) S jut-e néhanap eszedbe az fülledt levegő amott? (Jut bizony, méltóiságos uram.) Ilyenforma épületes szavakkal vasalgatta az András — 197 —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents