Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)
1966-10-18 / 79. szám
4 Winnipeg, Man. 1966. okt IS. A monfreáli (FMB rádió 15 nyelven sugároz adásokat (Canadian Scene) — A Mont reálban letelepedő ujikanadások javarésze örömmel és meglepetéssel tapasztalja, hogy a CFMB rádió időről-időre anyanyelvén is közvetít műsor okát. Egész Kanadában csak ez az egy állomás végez ilyen mun- Jvát. A CFMB 15 nyelvű adásaiban arra törekszik, hogy ujkanadás hallgatóival megismertesse azt a környezetet, amelyben letelepedtek. Nemcsak szórakoztató műsorokat hallhatnak, hanem közérdekű értesüléseket is szerezhetnek. “Kanadai rádióállomás vagyunk és — tekintet nélküil arra, hogy milyen nyelven szólunk”, a kanadai életről beszélünk, — mondja Casimir Stanczykows'ki, az állomás alapítója. Ez a dinamikus, atléta külsejű lengyel kanadai, aki élete javarészét Kanadában töltötte, meg van győződve munkája rendkívüli fontosságáról. “Az integráció és asszimiláció hoszszu folyamat — mondja — és tagadhatatlan valóság, hogy rendkívül sokrétű a kanadai kultúra. Ez a magyarázata annak, hogy igyekszünk ébrentar tani az európai kultúrát. Kétségtelen ugyanis, hogy azok, akik európai kultur-háttérrel érkeznek ide, kimondhatatlanul fontosak az ország szempontjából és számukra is fontos az a kontinemáiis rádióműsor, amelyet mi — Itteni helykeresésük legnehezebb időszakában — rendelkezésekre bocsájtunk.” A CFMB rövid, mindössze három esztendős tevékenysége alatt, számos tekintetben úttörő munkát végzett. Az első volt amely “kontinentális” műsorok sugárzására engedélyt kapott s mostani adásai 40 százalékát ezek töltik ki. A CFMB volt az első montreali rádió, amely — 1965-ben — a lehető legmagasabb kitüntetésiben részesült, amikor megkapta a “Station of the Year Award”-ot. A CFMB az első állomás, amely AM-en olyan műsort sugároz, amelyet sokan az EM állomások csaknem kizárólagos feladatának hisznek. A CFMB bemondói gyakran váltanak át angoÍrói-franciára, vagy viszont. Ez is ritkaság, mivel más rádióállomások alig, vagy talán sohasem használják ezt a rendszert. Stanczykowßki tanulmányoz ta és ennek során jól meg is ismerte hallgatóit. “Montrealiban kb. 400.000 ember él, aki nem Kanadában, hanem valamelyik külföldi országban született. Természetes, hogy ezek valamennyien szívesen 'hallgatják szülőföldjük muzsikáját, hiszen a zene szorosan hozzátartozik oly annyira szeretett és tisztelt nemzeti hagyományaikhoz. Az emigránsok átlagos életkora 32 esztendő. Vásárlóerejük rendkívül jó, bár sok tekintetben még nem idomult a kanadai szokásokhoz. Reméljük, hogy e szokások kialakításában segítségükre lehetünk.” (E cikk Írója David Tafler, a Montreal Gazette munkatársa.) — DR. POGÁNY András “A City in the Darkness” c. munkája a American-Hungarian Literary Guild (Gainsville, Fia.) kiadásában» megjelent. KANADÁBAN ELŐSZÖR: Az első kanadai papírgyár JOHN F. HAYES (Canadian Scene) — Az első kanadai papírgyárat a québeci St. AncLrews-ban, Lachute közelében, 1803-ban építették. A másodikat Portneuf-ben, 1815- ben. A következő — 1819-ben — már az Atlanti-óceántól nem messze, Halifax közelében kezű te meg a munkát. A mai Ontario területén, 1820-lban kezdett dolgozni az első papírgyár, Hamilton közelében, Crooks Hollow-ban, amelynek Greensville a mai neve. A konföderációt megelőző időben még csak kizárólag rongyból csináltak papírt. Rongy persze nem volt elég s úgy felszaladt az ára, hogy más papírgyártási alapról kellett gondoskodni. Kezdetben falevelek és különféle évelőnövények rostanyagával próbálkoztak, de ezekből sem volt elég, körülményes és drága volt az összegyűjtésük. Ezért gondoltak aztán a fára. Sokáig kísérleteztek a különböző fafajtákfcal, mig végre nagy nehezen megtalálták a legalkalmasabb fajtákat. 1866-ban Alexander Buntín volt az első, aki a québeci Vallyfielden fazúzó-malmot épített és hozzáfogott a fapéptermeléshez. Cisáknem ugyanabbaa< az időben John Thompson kísérletei is sikerre vezettek. Rájött, hogy szódával lehet legkönnyebben eltávolítani a fából a nem cellulóz alkatrészeket. Thompson az Angus Logan & Co. alkalmazottja volt. A cég gyorsan építkezéshez fogott és 1869-ben' már állt Windteor Mills-en az első fapéppel dolgozó papírgyár. Ezekből az arányiág kezdetleges kísérletekből -nőtt ki az a roppant méretű kanadai ipar, amely ma a világ ujságpapirszűkségletcnek a felét termeli. Papír- és papirpép iparunk a legjelentősebb. Munkásai évente kb. 350 millió dollárt keresnek*. A termelés értéke egy és fél milliárd dollár körül van. Papír- és papirpép gyáraink szá ma 130, összesen 70,000 ember dolgozik benne. Átlag keresetük 5-6,000 dollár között van. A Kanadába érkező látogató vagy ujbevándorló körültekint és az első benyomások alapján azt hiszi, hogy ebben az országban a város minden. Plédig nem ez a helyzet. Legnagyobb kinr csőink egyike ugyanis a sok, roppant méretű erdő. Ezek az erdők öntik a különböző iparokhoz nélkülözhetetlen nyersanyagokat és — a szakértőik becslése szerint — még nagyon sokáig az ország gazdasági életének legfontosabb tényezői lesznek. Az erdő annyi ipari üzemet táplál, hogy azokban 300.000 ember dolgozik és együttesen évi 820 millió dollárt keres. Exportunk 30 százaléka olyan anyUtgokbói, gyártmányokból került ki, melynek nyersanyagát az erdő adja. Magyar könyvek franciául (Folytatás a 3. oldalról.) tológia nagy erkölcsi siker volt. Déry könyvei és az Antológia a-z-ok. amelyek nagyjából kimentik. a 3000-es példányszámot, de újranyomásra még egyikből sem került sor. Jelenleg több magyar könyv van kiadás alatt. Így a GalL- mardnaí “Az ember tragédiája ’ — Jean Rousselot fordításában; a Seuünél Szabó Magda “Pilátus” c. könyve, Déry válogatott novellái, Mészöly regénye “Saulus és Paulus” címen; Albin Midiéinél Hernádi Gyula “Péntek lépcsőjén; Déry Tibor; “‘Kiközösítő” c. regénye, Kész! Imre: “Örvényes Csőri” c. regénye. A De Nőéinél Lengyel József noveliláskötete, Tardos Tibor fordításában; az Editeuis Francais Réuniesnél Gyertyán Ervin “Kiberneros tündöklése és bukása”, (science fiction) regénye; a Seghers kiadónál a “Poétes d’aujourd’bui” jó színvonalú sorozatban egy llyésfcötet, Gara László gondozásában és egy Ady-kötet; egy Balassi Bálint kötet kiadását tervezik az Unesco támogatásával. — Meghall Bogár Andrásné Fájdalmas szívvel közilöm, hogy felejthetetlen feleségem, Bogár Andrásné, szül. Bogár Mária, ezév junius 12.-ón, hoszszas betegeskedés után, a wind sori Riverview Hospitaiban, visszaadta lelkét Teremtőjének. Drága feleségem 1895 október 12.-én született a Szabolcsmegyei Nyíregyházán. 1922 december 19.-én esküdtünk egymásnak örök hűséget a nyíregyházi Lutheránus templomban. Temetése junius 15.-én volt a windsori Trinity Lutheránus templomból. A gyászszertartást magyarul Nt. Asbóth Gyula dd roiti magyar ev. lelkész, angolul pedig Rev. S. M. Friedrioksen windsori angol lutheránus lelkész végezte. Utána kisértük örök nyugalomra a Victoria Memorial temetőbe. Gyászolják: hűséges és bánatos férje, aki hosszú betegsége alatt fáradtságot nem kiméi ve gondozta , unokaöccse, Za-TÍZ éve (Folytatás a 2. oldalról) okt. 24. reggel. 4-kor és 5.30- kor sugárzott közleményét.) Az 1945 után fölnövekedett nemzedék, amely a fölkelést kirobbantotta, a demokratikus fejlődést és annak terminológiáját természetesen alig vagy egyáltalán nem ismerhette s igy mozgalmát a kommunistáktól elsajátított szóval “forradalom”-nak is nevezte. (Az sincs kizárva, hogy sokan ironikusan •nevezték igy.) A valódi forradalmakra jellemző szervezettség és vadság tehát távol van 1956. okt. 23. történelmétől. Helyette a népi, vagyis demokratikus akarat olyan megnyilatkozásaimak vagyunk tanúi, amelyek nemcsak az általános elégedetlenségből, hanem a magyar nép demokra tikus érzékének és gondolkodásmódjának letagadhatatlan 'kifejeződéséből fakadtak. (Folyt, köv.) A VILÁG LEGHOSSZABB HAJÓJA QUEBEC KIKÖTŐJÉBEN. A jubileumi év alkalmából tisztelgő látogatásra érkezik Quebecbe a La France óriás utasszállító hajó. Ez lesz első kanadai útja. A La France hossza 1,035 láb, a világ leghosszabb hajója. A múltban még sohasem történt meg, hogy hozzá hasonló nagyságú utasszállító felihajózzék a Szent Lőrinc tengeri utón. A jelenlegi tervek szerint a La France május 9.-én érkezik Quebec City-be és 13.-án megy tovább Le Havre, illetve Southampton felé. jac János és neje, unokahuga Mészáros Istvánná családjával, két testvére az óhazában családjukkal, keresztlánya családjával. Kanadában komája, Sümegi János, családjával, közeii és távoli rokonsága, barátai es ismerősei. Koporsóvivők voltak: Ifj. Zajac János, Zajac György, Sümegi János, Sümegi István, Győri Géza és Mészáros István. Ezúton mondunk köször.etet mindazoknak, akik drága halottunk ravatalára virágot küld tek és utolsó útjára elkísért ék. Külön köszönet Nt. Aslbóth Gyula és Rev. S.M. Ftriedricksen lelkészeknek a szép szertartásért, vigasztalásukért. Nyugodjon békében az idegen föld alatt, legyen álma csendes. — (Beküldte Toldy Árpád, Windsor, Ont.Jból.) Magyar Hanglemezek A LEGOLCSÓBB ÁRON Kérje ingyenes lerne zárjegy zékünke t. Szappanos Recordings 3046 E. 123rd St, Cleveland, O. 44120 Telefon 561-5524. Magyarországi magyar DR.RACSMÁNYBÉLA a budapesti ügyvédi Kamara volt tagja. Manitoba! gyakorló ügyvéd, közjegyző, uj címe: Szobaszám 1015 191 Lombard Ave., a 'Portage és Main st. sarkán. Telefon: 947-1513. Magyarul levelezünk! VASS FERENC B.A. ügyvéd, jogtanácsos és közjegyző Az ontariói és kanadai ügyvédi kamara tagja. 263 COLLEGE STREET TORONTO 2|B, ONTARIO 922-6111 Telefon 922-6112 AZ ÁRSZABÁS 4-5 SOR KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! VIDÁM I RÁSOK az Alföld felett például háromszáz év múlva. Kecskemét Versaüles-é dagad, Szeged már akkora, mint Párizs, Debrecen a London ábrázatját veszi fel. Mekkora fény, milyen haladás, minő csodák! — Mit érne viele, kedves bátyám! Gsupa idegen városokat látna elterülni maga előtt. Az öreg elsárgult ajka körül bágyadt mosoly jelent meg. •— Ne hidd azt, gyerek. Fogadjunk öt forintba, hogy Debrecent elhagyva, legott felkiáltanék: “Nini, hisz ezek a hajduvárosok!” Mert a hajduvárosok sohasem változnak meg. Nagybátyám utolsó ötlete (mert az öreg elmés ember volt, s mint a maróikig, u,gy csepegett szájából néha a gúny) fel se tűnt akkor, de most kezdem már valójában' átérteni. Most, mikor már én is odacseppentem a hajduvárosokba. De hiszen éppen ennek akarom elmondani a történetét. Úgy volt a dolog, hogy mindjárt a nagybátyám temetése után felhivatott a polgármester a városházára, tudtomra adván az egész szenátus előtt, hogy minek utána az eddigi orvosdoktor ezután már senkit se gyógyíthat, ő maga minden néven nevezendő földi nyavalyájából kigyógyulván, annak utána a városi hatóság atyailag gondoskodni akarván a göthösökről és a p&tíkáriusról: mindezeknek következtéiben engem szemelt ki nagybátyám utódjának. — De hisz az lehetetlen — dadogtam elfogódva. A polgármester rám se hallgatott, a szenátorok felé fordulva, humorizált. —- Mert, hogy Havram Alajos uram (a patíkárius) élhessen, ahhoz főiképpen az szükséges, hogy mi haljunk. Hm .. . hogy mit? Mit is tetszett, kérem, mondani? — Hogy az egész dolog rám nézve megtisztelő, de merőben' lehetetlen. — Niem akarja elfogadni? Harmincezer lélek és egy doktor! Gondolja meg, doktor ur! — Sőt, inkább el akarnám fogadni, de akadálya van .. . — Nem értem. Ha maga akarja, és mi is alkarjuk? Hajdulucaszék nem ismer akadályokat. (És a polgármester kevélyeni ütött a mellére.) — Az a baj, kérem, hogy én még csak tanuló vagyok, negyedéves orvosnövendék. Még egy évem van hátra az egyetemen a diplomáig. M I KSZÁTH KÁLMÁN — Ez már más — pattant fel a polgármester —, ezen kellett volna kezdeni, de lássuk csak — tette hozzá jóaJkaratul'ag —, hátha kigondolhatnánk valamit. Mit szólnak hozzá kegyelmetek. A szenátorok öisszenéztek. Kottái Mihály közbeszólt nyersen: — A pogármester ur nyakába 'kötöttük a kolompót, hát kolompoljon. Kegyelmed adjon hangot! — Én azt hiszem, hogy csak két mód van, amennyiben ugyanis ragaszkodnánk a doktor uramöcsém derék személyéhez. — Nevezetesen ... — Vagy mi várunk, vagy az egyetem siessen. Faragó János uram megtörülgette a nagy tömött bajuszát, és bölcsen irnigy szólott: — Nem célirányos se az egyik, se a másik mód, mivelhogy amit a gereblye négyszer re föl nem vesz, azt bizony ötödszörre is a réten hagyja. Amit négy álló évig meg nem tanult a doktor uramöcsénk, azt ugyan az ötödikben sem fogdossa ki a professzorok fejéből. Legjobb lesz hát a doktorkát most mindjárt ideragasztani, és hogy a nemes városkán ne essen méltatlanság, a hiányzó ötödik esztendő miatt, az orvosi diurnumofcból egyötödrész levonandó lészen, punktum. Igaz-e vagy nem'? Annyira igaznak látszott a Faragó uram okoskodása, hogy immár a többség; erre hajlott, midőn határozottan kijelentettem, hogy csak úgy fogadhatom el az állomást, ha megvárják, mig diplomával jöhetek. Egy kis vita után elfogadták ezt a föltételt, s én egy bét múlva már, mint Hajdulucaszék megválasztott orvosa utaztam el egy évi szabadságra az egyetemre, tanulmányaimat befejezni. Aki tőlem' szövevényes mesét, csodakalandokat vár, az keressen magának más mesélőt. Én egyszerűen praxisomat irom le, hogy háromszáz év múlva a lucaszékd doktor-utód elolvashassa, s összehasonlítást tehessen: Ezer ördög! Hát már háromszáz év előtt is úgy volt! Nem önöknek írok én, tisztelt paciensek, hanem annak a néhány kollégának, akik a posztomat öröklők. Egy év múlva, a tél elején költözködtem be székhelyemre. A felső soron' béreltem ki egy csinos házikót, évi negyven — 175 — ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján a leggyorsabban és legmegbizhatóbban a KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba.) továbbítja szeretteinek Cimenkénti rendelések után $25 dollárig 50c az IKKA kezelési költsége, azonfelül $1.—. U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 8V2% melléklendő. MEGRENDELÖ-IV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Telefon: 772-1112 Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldjék tovább) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ..................................... $ Képes Nagy Naptárunk (1.25) ...................... Sajtó Alap ............................................................ $........... Összesen $......... Név: .......................................................................................... Város és tartomány: ........................................................... Cilm (Utca, báz-sizám, vagy Box): ................................. Címváltozásnál Írja meg a régi elmét is! Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $6.50, fél évre $3.50, külföldre $7.50. — 174 — AZ ELSŐ KANADAI PAPÍRGYÁR a québeci St. Andlrews-ban épült. Ma Kanada gyártja a világ újságpapír termelése félét. (Fred Finley rajza.) * * * * * * * * * MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁS, HOZZÁTARTOZÓK LÁTOGATÓBA, vagy VÉGLEG VALÓ KIHOZATALA. Jegyek részletfizetésre, hivatalos árban. CSOMAGKÜLDÉS: Magyarországra (IKKA), Csehszlovákiába, Jugoszláviába. Fordítások, magyar válóperek, örökösödési ügyek. Díjtalan, szakszerű levélbeli tanácsadás. COLUMBUS TRAVEL & APRÓHIRDETESE Egy számban közlés ára $1.25, három számban $3,00. SZIGORÚAN ELŐRE FIZETENDŐ Jeligés levelet kiadó továbbit Árban Eredményben KICSI jNAGT 1 Mit jelent IDEGESNEK LENNI? Remegést Félelmet Gyengeséget Kimerültséget Álmatlanságot Elkeseredést Idegességet Szervi gyengeséget Szédülést Ha ezen tünetek egyikét is észleli magán, MÁR őkla van arra, hogy vigyázattal legyen. Az idegesség lassan, de biztosain sziipolyozaa a test minden szervét. Ne várja be, hogy teljesen “IDEGRONCS” váljon magából. Az “IDEG ITAL”, amely “MÁR OTT IS SEGÍTETT, AHOL O A HP ¥ T D M ¥ \T S^MMI Más NEM HASZNÁLT” — ÜVEGJE $ 2.00, egy N ßk I II 111 I 111 készlet 5 üveg $8.00. Ajánlatos egy teljes készletet el^használni MEGSZAKÍTÁS NÉLKÜL. VÖRÖS KERESZT PATIKA 11824 K- Buckeye Rd., Cleveland 20, Ohio
