Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-10-14 / 78. szám

Kehit-Lelkipásztori beiktatás egyéves évfordulójára Áz elárult Magyarország HUNGARY BETRAYED Nt. ibácsai Nagy Balázs De­zső, a 30-as években Kodolányi János író által odahaza ország­szerte ismertté tett “legyfeés” Onmányságlban!, annak is a szi­vében, Vajszlón, Baranya vm.­­ben született 1912-lben. Innen indult el lelkészi hivatására és július hónapban, Anikó lányuk esküvőjével egy időben ünne­pelte hitvesével házasságuk és vallástanársága 25., lellkipász­­torságának 30. évfordulóját. Az Ormánysággal kapcsolato san érdemes megállni egy kis i­­dőre. Ez a terület ősmagyar táj­egység a Dráva folyó mentén és Baranya, Somogy vármegyék 45 községét foglalja magába. Valamikor ezen községekben nem volt ritka azon családok­nak a száma, ahol 6-8 gyermek volt az Isten-áldás, de 1863. kö­rül mintha elvágták volna, meg indült Ormányság a nemzeti tragédiának is nevezhető pusz­tulás felé. Mindenki tudta az okát ennek a pusztulási fo­lyamatnak, sőt a gyógyítás módját is, de egy lépést sem tett senki ennek az átkozott fo­lyamatnak a meggátolására. A foldnelkuhseg kitermelte a ma­ga jelmondatát: “kevesebb száj, több kenyér”. És igy is éltek valójában. Ez az életmód min­den családban csak egy gyer­meket engedett megszületni. Ebből az Ormányságlból in­dult el Nt. Nagy Balázs Dezső, hogy életét és tudását az Isten szolgálatába állítsa. Bár ő nem ősi ormánysági szülőktől szár­mazik, mert szülei a Nagyal­földről “vándoroltak” be, akik az “egyke törvénynek” nem hódoltak. A szülők előtt ott volt a jó példa; Balázs édesap­ja, bácsai Nagy Miklós, olyan anyától született, aki 24 gyer­meket hozott a világra. Balázs és tesvérei mindvégig a maguk erejéből' tanultak, mert az édesapa — kis fizetésű banktisztviselő lévén — nem tudta négy gyermekét taníttat­ni. Balázs 1930.-ban érettsé­gizett Kunszentmiklóson és ta­nulmányi ideje alatt tandíj és konviktusi kedvezményeket ka­pott, mint kiváló előmeneteld diák. Innen Debrecenbe ment, hogy felkészüljön lelkipásztori hivatására. Az ősi kollégium­ban a legnagyobb ellátási ked­vezményt és az egyetemen tan­díjmentességet élvezett. A Ti­sza István Tudomány Egyetem Ref. Hittudományi fakultásán tanult és 1934.-ben abszolvált, Ugyanakkor megszerezte a s. lelkészi, 1936.-ban a lelkipász­tor! és 1941-ben a középiskolai vallástaniári oklevelet. Az ország gazdasági válságban volt abban az időben s jellemző, hogy a fiatal lelkész 1934-41-ig 13 he­lyen volt s. lelkész, hitoktató, bizt. ügynök és fizetés nélküli, csak ellátásért, u.n. “száraz­­káplán”. 1941.-ben Nádudvarra (Haj­dú vm.) került vallásoktató lelkésznek. Ebben az időben vette feleségül Tóth Erzsébetet Debrecenből. Felesége zongora­­tanitói képesítése mellett, mint vasárnapi iskolai tanító, leány­kori vezető és Debrecenben a Homok-kerti egyházrész szociá Ids munkása szolgálta egyházát és szerzett alapos gyakorlatot arra, hogy hasznos és méltó segítőtársa legyen férjének az egyházi munkában. Nádudvaron voltak 1944. ok­tóberéig, amikor 10 perc alatt kellett elhagyniok a községet és menekülni a közelgő front elől. Feleségével, anyósával, két és fél éves Attila és fél éves Anikó gyermekeikkel sodród­tak nyugat felé ,a jármüvei nem rendelkező polgári mene­kültek kalandos, sok veszélyt jelentő utján. 1945. áprilisban átlépték a határt és Bajoror­szágba mentek, amerikai zóná­ba. Öt és fél éven át dolgozott itt feleségével együtt a Magyar Protestáns Lelkigondozói Szol­gálat kötelékében, 14. Land­­kreisben. A munkaterület olyan nagy volt, hogy nem volt ritka az olyan hónap, amikor 60 is­tentiszteletet tartottak, ikb. 800 magyar prot. család között. El is nyerték a “Gyalogos aposto­lok” nevét, melyről az 1950. V. 1-én kiállított díszoklevél tanús kodik. 1950. augusztusban el-CLEVELAND, Ohio. — Az egyik itteni napilapba a közel­múltban rendkívül érdekes cikket irt Dr. Walter C. Alva­rez, a Mayo Foundation tanács­adó professzora, az újság or­vosi rovatának vezetője. Dr. Alvarez cikkéből a kö­vetkező részleteket idézzük: — Az egyetemi hallg|atókat mind jobban megrémíti az egy­re jobban elterjedő csókragály, amelynek orvosi megjelölése: mononucleosis. — Erről a betegségről any­­nyit tudunk, hogy esökolóidzás utján terjed, nyilvánvalóan egy Copyright 1966 by Juseph Miller All rights reserved. Az “árulás” szó értelme szó­­tárilag meg van határozva: “ál­nokság utján kiszolgál'tatn i egy ellenségnek ... becsapni”. Ennek a fejezetnek a óimét nem az író fantáziája szülte, hanem azt Dwight David Ei­senhower elnök személyes vi­selkedése irta bele a világtör­ténelem lapjaiba. Az esemé­nyek a múltéi és igy az egész világ láthatja. Úgy a tagadás, mint a vádemelés hiábavaló. A történelem feljegyzései vi­lágosan beszélnek. Hallgassuk csak, hogy mik a feljegyzések. Mr. Eisenhower, még mie­lőtt elnökké választották vol­na, máris elszegődött Kelet- Európa népeinek a 'Szovjet­unió karmai közül való kisza­badításának ügyéhez. Elnök­­választó kortesutján minden beszédében ebbel! szándékát világosan kifejtette az ameri­kai nép előtt. Ne emeljünk hamis vádat, csak engedjük át a szót magának Mr. Eisenho- i wernek. íme itt van előttünk 1952 augusztus ,25.-én, New Yorkban az American Legion konvenciója előtt mondott be­szédének idevonatkozó részle­te: “Az amerikai lelkiismeret mindaddig nem találhatja meg nyugalmát, amíg ezeket a nem­zeteket vissza nem helyezik nemzeti jogaikba és szabadon nem rendelkezhetnek sorsukról. Mi nem maradhatunk tétlen és értésére kell adnunk a vi­lágnak — a Kremlnek is —, hogy mi csak akkor mondhat­juk ki, hogy van móid arra, hogy békében élhessünk <x kommunistákkal ezen a vilá­gon, ha a világ rabláncrafüzött népei visszanyerik a legtelje­virus segítségével, ezt a vírust azonban mindeddig nem sike­rült felfedeznünk. — A csók-ragály ismertető tünetei: a nyak-mirigyek mind­két oldalon megduzzadnak és érzékennyé válnak, torokfájás, emelkedő láz, fáradtság, a mandulákra fehér lepedők ü­­lepszik, étvágytalanság, bőrki­ütés, duzzadt szemhéjjá máj­­nagyobbodás. A tünetek körül­belül két hét múltán, önmaguk­­tól a legtöbb esetben elmúlnak. — S még valami: a osókra­­gályt csak egyszer kaphatjuk meg, azután immunissá válunk azzal szemben. sebb szabadságot, azt a jogot, hogy szabadon rendelkezhes­senek nemzeti sorsuk felett. Meg kell mondanunk a Kremlnek, hogy mi sohasem fogunk elállni attól, hogy a béklyóbavert országok polgá­rainak, ákik menedéket keres­nek nálunk, akik nemzetünk kebelében táplálják a szabad­ság lúgját, vagy akik feleba­rátaik felszabaditása ügyének szentelik életüket, segítséget nyújtsunk.” Voltak irók, akik megkísé­relték, hogy John Foster Dul­lest okolják Európa rabnem­zeteinek erre a beszédre kö­vetkező megmozdulásaiért. De egészen világos, hogy Mr. Ei­senhower önmaga szabta meg a menetét és jelölte ki az irá­nyát annak, ami következett a világnak eme részében. John Foster Dulles segítségére jött Mr. Eisenhowernek, de ő csak ismételte főnöke szavait és ó­­hajait az 19 52-es kortesuton, majd később, külügyminiszteri minőségéiben. Sok amerikait (bosszantott az, amit Mr. Eisenhower mon­dott. Két nappal a beszéd után Dulles Buffaloban mondott beszédet, amelyben védelmére kelt Eisenhowernek: “Badarság, ha Mr. Harri­­man azt mondja, hogy Eisen­hower tábornok felszabaditási politikája egy kelepce, amely időelőtti felkelésekhez és to­vábbi varsói vérfürdőkhöz ve­zet ... Az egyetlen kelepce, amelyet én látok, az a demok­rata pártprogramban van, a­­mely azt hirdeti, hogy a de­mokraták alig várják, hogy ezeket a népeket felszabadít­sák, holott ők nem hajlandók a kisujjukat sem megmozdíta­ná annak érdekében . .. “A hazafiak között támad­hatnak ellenállási mozgalmak — mondotta tovább Dulles —, amelyeket repülőgépről ejtő­ernyővel ledobott élelemmel, orvossággal és fegyverrel le­het támogatni és integrálni.” Szolgáljon tudomásul az, hogy John Foster Dulles hasz­nálta beszédében az “Eisen­hower tábornok felszabadító politikája” megjelölő kifeje­zést. Némely Írónak abbeli tö­rekvése, hogy ennek a politiká­nak későbbi kudarcáért, vala­mint az abból Magyarországon bekövetkezett tragédiáért Dul­lest kárhoztassa, nem támasz­kodik tárgyilagos alapokra. A fenti politikát Elsenhower kreálta, ugyanő jelölte ki azt követendő irányul Dulles kül­ügyminiszter számára. (Folytatjuk) Metropolitan Corporation of Greater Winnipeg Emergency Measures Organization Az utolsó néhány hónapban ez újság ihasábjain közölve voltak a Polgári Védelem rövid taná­csai s ezt folytatni is fogják. Ez valójában köz­­szolgálat, amelyért elismerés jár. Igénybe vette ezeket a tanácsokat és ,előkészült tervevei családja megmentésére? Kért a maga részére ingyenes füzeteket? Ha nem, akkor tegye mqgi most és Írjon: METROPOLITAN EMERGENCY MEASURES ORGANIZATION, 1767 Portage Avenue, St. James, Winnipeg 12, Telefon: 888-2351 VIDÁM I RaSOK (Folytatás a 4. oldalon) Veszélyes csók-ragály Nekünk nem kell mondani, hogy egy új ház vásárlásához pénz kell ... De mi megmondhatjuk, hogy lakarilhal meg rendszeresen, hogy ezt a szól olvashassa: SOLD! Ezt tegye: a Scotia bank egyedülálló Csoport Megtakarítá­si Terve alapján tűzheti ki célját és havonta tegyen félre “pénzt magának”. Mikor elérte célját, nemcsak tőkéje van, de a Scotiabank készpénz bonuszt fizet. Ezalatt az idő alatt fizetés nélkül életbiztosítása is van, addig míg elérte megtakaritási célját. Érdeklődjék a “Packaged Saving Plan” felől bármelyik Scotia Bank fióknál. BRNK THE BANK OF NOVA SCOTIA PSPl-6 BESZELJÜK MEG MAGYARUL Gépkocsijának sérülését, annak ujjá-épitését, festését és általános szépítését. SUPERIOR AUTO BODY 1109 - Ave. - Q.S. Saskatoon, Sask. 653-2351 Ph. 653-1066 Nyugat Winnipeg, Man. 1966. okt. 14. 3 Francia csempészi végeztek ki Algériában ALGÉRIA. — Az algir hiva­talos hírügynökség jelentése szerint, egy Desire Drai nevű, 41 esztendős, Aljg|ériáíbun lakú francia telepest, nemrégiben golyóáltali halálra Ítéltek és az Ítéletet végrehajtották rajta. Drai volt az első európai és összesen a nyolcadik személy, akit Algéria függetlenségének elnyerése óta, tehát négy esz­tendő óta, kivégeztek. Az álig|ir jelentések szerint, a francia telepes “gyümölcsök és egyéb árucikkek” csempészésé­vel foglalkozott. Vele együtt huiálraitélték két bűntársát, Giovanni Corti marseiUesi vendéglőst és Mo­hammed Bouharid, gyiüimölcs­­kereskedőt is. Ezeknek a vádlottaknak ha­lálos ítéletét azonban' Bourai Boumedálenne, algíri elnök, élet fogytiglani fegyházbüntetéssé változtatta. A francia nagyikövetség köz­belépett a két elitéit érdekében, mivel Bouharid is francia ál­lampolgár, Boumerienne elnök azonban' kijelentette, hogy az ügy elintézettnek tekinthető és a két elítéltet nem engedi sza­badén. Novemberben lesz a 6. Magyar Találkozó Az idei Magyar Találkozót 1966 évi november 25-27 között rendezik meg Clevelandban. Az idei három nap alatt is fontos előadások, széleskörű ankétok, viták lesnek napirendien, fon­tos magyar sorskérdésekben. Ezen a Találkozón kezdi el hivatalosan működését az Ár­pád Akadémia is, amely tagjai­nak tiszteletére nagyszabású díszvacsorát rendeznek a Cle­veland Sheraton Hotel bálter­mében, amelyet fényes magyar bál fog követni “Táncol a kogresszus” címmel. Érdeklődők forduljanak meg­hívóért az Állandó Titkárság­hoz (1425 Grace Ave., Cleve­land, Ohio, 44107), készséggel küldenek. Szeretettel hívják és látják az érdeklődőket. | ff K A Pénzátutalás I (i l\ A Szabadválasztás • Propán Gáztűzhelyek, Autók, stb. • Építőanyagok ismét rendelhetők. • GYÓGYSZERKÜLDÉS. DEA-csomagok. • TUZEX Csehszlovákiába. • KÖZJEGYZÖSÉG, fordítások, hitelesítések, garancia levelek, stb. UTAZÁSOK If Látogassa meg európai rokonait. • Útlevelek, vízumok beszerzése leggyorsabban. • Hotel rezerváció, Autó bérlet. Használja ki a 21 napos utazás kedvezményeit: UTAZÁSOKAT INTÉZÜNK KANADA MINDEN RÉSZÉBŐL. • Hozassa ki magyarországi — csehszlovákiai, vagy romániai rokonait látogatóba. • Díjtalan tanácsadás, meghívó levelek. • Képviseljük az összes repülő és hajó társaságokat. • Repülő és hajójegyek részletre is. HIVATALOS UTAZÁS! IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERYICE 519 BLOOR ST. WEST . TORONTO 4, CANADA * TELEPHONE: 5 37-3 1 3 1 Utazzon most, fizessen később! Mikszáth kalivian ... Öt, a “nyalka fiu”-t, besározva, tönkretett ruhában lássa fölkelő nap! De már ennyit mégse kívánhat tőle az ál­lam! — “Jól van hát, .gazember, nem megyek oda; de azért kezemben vagy. Előhívom a társaimat, majd legyűrünk. Nem vesztelek el szemem elől.” Ezzel odatámaiszkodott a tér közepén levő kúthoz, s (be­­iiefujt a sípjába, rendőröket szólítva elő, s ezalatt egy pillanat­ra sem vette ie szemeit az előtörő szürkületben egyre világo­sabban kivehető, veres csíkos takaróról, melybe a merész éji betörő burkolózott. Alkalmasint el is szunnyadt alatta, a bő­röndöt párnának helyezve feje alá. A síp szava éihangzott, ide rendőr nem jött, mindössze nagy sokára néhány munkást vetett arra a jó szerencse. A jó szerencse, mondom, mert hősünk szemei zöld foltokat hánytak már a fárasztó nézésben. — Jöjjenek önök — kiálta —, egy veszedelmes tolvajt tartok itt a sáncban, sakkban szorítva; fogjuk el gyorsan! A munkások odasiettek, g nem találták ott sem a bőrön­döt, sem a veszedelmes tolvajt, csák a csikós takarót. Az le volt terítve ügyesen, és ott kacérkodott a sánc tetején. Hősiünk fejet csóvált, s igy szólott: “No, ez már mégis különös.” A STATISZTIKA. Mindig nógatnak, hogy szóljanak már hozzá valami tu­dományos dologhoz: hátha véletlenül kisül, hogy a tudomá­nyokra születtem. Magyar emberrel megeshetik az. Isten neki, hozzászólok egyszer —- mégpedig a statisz­tikához. Mert tréfán kívül legyen mondva, fiatal korom óta von­zódom a tudományokhoz. Mindjárt eleinte mohón feküdtem neki a megyénél, hogy az aljegyzői asztal mellett “egyszerre” tanuljam meg a helyesírást és a közigazgatás titkait, a kor­mányzás mindén fogását. A főjegyző a nagybátyám volt, az megígérte apámnak, hogy kinevez, bevezet a közigazgatás praktikus részébe, s ha most tiszteletbeli jegyzőnek állok he, a legközelebbi tisztuji­­tás.nál megválasztat igazinak. — 169 — pom van! Lehetetlen, hogy elkészüljek ... Mindegy, megpró­bálom. Bivatalnöktársaim, akik kérésztül-kasul jártak a szobá­ban, mig én hétrétbe hajolva töltögettem ki az egyes rubriká­kat, összenéztek a hátam mögött és mosolyogtak. Némelyik gúnyosan meg is csipkedett: — Rakd össze az egész adathalmazt egy szakajtóba, és ültess rá egy anyatyukot, majd kikölti az. Egy estefelé benyit hozzám a főjegyző bácsi. Ez volt az első eset, hogy ennyire megtisztelt. — Itt vagy, gyerek? — Itt. — Dolgozol? — Dolgozom. — Igen helyes. Tudsz-e tarokkozni, fiú? — Tudok. — No, hát akkor gyere be hozzám tarokkozni kisegí­tőnek. — De nem lehet ám, kedves bátyám! — Nem lehet? — szólt csodálkozva, mintha először hallaná életében ezt a szót. — Mi bajod van? — Nincs nekem semmi bajom, de a viceispán rám pa­rancsolta, hogy ez okvetlenül kész legyen. A minisztériumnak Kőül. — Meglehet, öcsém, de a partner meg a vicispáimak kell. Épplen ő van bénít a szobában. Nem játszhatunk egy har­madik nélkül. — Mégsem lehet, mert a kötelesség az első . ..-— Him . • • nem bánom no ... hiszen van benne valami igaz, miszerint a kötelesség az első ... legyen úgy ., „ de hát tulajdonképpeni miféle tengeri herkentyű az, amin dolgozol?-— A megye területén levő eperfákról állítok össze sta­tisztikát. — Cisigavér! Majd segítek én. Add ide csak azokat az aktákat. Hamar már, no. Volt az talán eigy fél mázsa is egy csomóban. Az öreg dohogott valamit, azután babrált bennők egy ki­csit, átfutotta a miniszteri rendeletet, megnézte az egyik köz­ség jelentését, megint dohogott valamit, mig végre igy szólt: — A részletek ad absurdum1 vezetnek. Mit bámulsz rám? — 172 —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents