Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-10-14 / 78. szám

Winnipeg, Man. 1966. okt. 14. AZ 56-OS FORRADALOM DOKUMENTUMAI (FE). — Az Irodalmi Újság 1956 novemberi 2.-i vezércik­kének fénymásolata: NÉMETH LÁSZLÓ. EMELKEDŐ NEMZET Amikor tizenhárom évvel ez­előtt a második szárszói kon­ferencián utolszor találkoztam a fiatal magyar értelmiség szi­­ne-javával s tudva, hogy tán so­hasem szólhatok többé hozzá, végigtekintettem az akkor le­záródott koron, figyelmeztettem őket, ne haggyék öl, hogy ez a két magyar évtized, az azóta annyit emlegetett Horthy-kor­­sza, nemzeti szempontból olyan meddő és gyatra volt, mint a rendszer, amely nevét adta. Az igaz, hogy a Tanácsköz­társaság bukását követő ellen­­forradalom elsikkasztotta a magyar forradalmat s Habs­burg Magyarország maradvá­nyait restaurálta. A magyar nyelvet törő tengerésztiszt a kormányzói székben jelképe volt annak, ami történt. Egy kisképességü, anakronizmust jelentő réteg kormányozta az országét. Ennek a rétegnek a­­zonban volt egy előnye, más későbbi szintén kisstílű és szin­tén anakronizmust jelentő ré­tegekkel szemben, hogy nem volt túlságosan népes s miután egy kicsit megszitta magát, nem avatkozott túlságosan mé­lyen az életbe, sőt bizonyos bűntudat is fejlődött ki benne, s a magyar társadalom fejlő­dését, ha nem is segítette elő, de akadályozni is csak kis mér­tékben tudta. S épp ez az ellentét, a refor­mokra képtelen maradi vezető réteg s alatta a maga életéhez bátorságot kapó társadalom döbbentett rá engem, előbb halk remény, aztán a bizonyos­ság formájában, hogy a ma­gyar a rend ellenére, amelybe beleszoritották, emelkedő nem­zet. Ez annál feltűnőbb volt, mert ugyanebben az időben Európának több nagy népe — nyugaton s keleten — nívó jólé­te s uj teChnizálódása ellené­re hanyatlás jeleit kezdte mu­tatni. Az emelkedés főképp szelle­mi és gazdasági téren volt szembe lökő. Mindig nagy hon­vággyal' néztünk a reformkor­ra, a szabadságharcot megelő­ző évtizedekre: az igazság a­­zon'ban az, hogy akkor közel sem volt annyi nagy Írója., mű­vésze, muzsikusa, tudósa ennek a nemzetnek, mint a . joggal megbélyegzett Horthy-rezsim a­­latt. Két nagy nemzedék dolgo­zott egymás mellett, a viszony­lagos szabadságot a lényeges kimondására, az elviselhető korlátozást a plasztikus tömö­rítésre használva ki. A magyar DALOLJUNK... HEJ! ÉDES MAGYAROM ... Hej! édes magyarom, magyarom, Ne búslakodj’ oly nagyon, Feljön még a te világod. Dicsőséged még meglátod. Hej! de nem elég, nem elég, Kiabálni csak: segitség! Légy munkás, okos, állandó, Csak úgy lehetsz maradandó. Hej! mert mit sem árt, mit sem árt, Hogy szenvedtél sok bajt, bút, kárt, Edzéssel lesz acél vasbul, Magyar maga kárán tanul. Hej! de sok is volt már a kár, Miből okulhattál immár; Sújtsd le, ki rád törni akar, Légy mindvégig igaz magyar! Karácsonyi Kártyák magyaros mintákkal magyar, angol és angol-magyar nyelven, tucatja $1.00. NEW LIFE — UJ ÉLET 1014-10th Ave. N., ' Lethbridge, Alta. VÁG BÉLA: FURCSA VILÁG Még a régi jó világban el­csípték Füstös Miska cigányt, hogy malacot lopott a göllei urasági majorból. Azaz, hogy nem is fogták el, hanem az etető kondás észrevette, hogy az egyik szép süldő malac meg­szökött, vagy ellopták, szóval eltűnt. Márton gazda gyerekei megtudták, hogy a Kacsa-tó melletti putriban malacpecse­nyét lakmároztak a rajkók, és tekintettel arra, hogy faluhe­lyen minden hir táltos lábon jár, igy hamar kitudódott, hogy milyen sors érte az urasági in­téző malacát. Ennek a két ese­ménynek az összefüggését an­nál inkább könmyü volt megál­lapítaná, mert a cigány, meg a malac annyira nem összetar­tozó dolgok, mint az aranytal­lér meg a szegény ember. Füs­tös Miska családja imég meg lsem éhezett a jólHalkásIból, már­is jöttek a kakastoliasok érdek­lődni a malac irányában. Hiá­ba szabadkozott Miska, hogy ő a világéletében is csak képen látott malacot, nemhogy evett volna, miennie kellett a járás­FONTOS KÖZLEMÉNY Ismét rendelhető építőanyag az IKKA-nál cégünkön keresztül; INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE 519 Bloor St. W., Toronto 4, Ont., Canada — Telefon: 537-3131. THE SIGN OF SERVICE Your Federal Grain Agent welcomes the opportunity to discuss the following with you: GRAIN CEREAL GRAIN SEED MALTING BARLEY FERTILIZERS SELECTED OATS CHEMICALS OIL SEEDS — Rapeseed, Mustard Seed 17 I K K A Pénzátutalás GYÓGYSZEREK UTAZÁSOK REPÜLŐ- és HAJÓJEGYEK, ÚT­LEVELEK. MAGYARORSZÁGI LÁ­TOGATÁSOK ÉS OTTHONI HOZ­ZÁTARTOZÓK KANADAI LÁTO­GATÁSÁNAK INTÉZÉSE. DR. L. MOLNÁR kanadai közjegyző Hazai VÁLÓPEREK gyors intézése. (Bárhol kötött házasságok Magyarországon felbonthatók.) Magyarországi Ingatlan, vagyon­jogi, örökösödési ügyek intézése. Hiteles Fordítások The ‘Atlantic’ Hungarian Co. Of Canada 455 Spadina Avenue I, 213, Toronto. — Tel.: WA 2-7472. zene ebben az időben emelte a világ fölé az első kulturhistó­­riai jelentőségű magyar nevet, a Bartókét, s az ismeretlen nyélvébe zárt magyar irodalom ekkor támasztott reményt, hogy ugyanezt megismétli. De csaknem ugyanilyen volt a haladás gazdasági téren, a­­hol pedig az állam tehetetlen­sége szinte teljesen megakadá­lyozta a nagyobb méretű kez­deményezést. Különösein a kis­emberek bizonyították be, hogy a magyar gazdaságilag is tehet­séges nép. A halogatott föld­reform ellenére százezrek sza­kították le maguknak egydarab ka földet, melybe szorgalmukat bele ölhették, jól gazdálkodó kis birtokok, kertek ezrei lepték el az országot ,s nem véletlen, hogy ebben az időiben merült fel Kertmagyar ország terve, a szövetkezett minőségi gazdasá­gokból felépített, okosan iparo­sított, kertész színvonalon álló gazdáktól megművelt magyar föld látomása. Ezzel egyidőben az ipari munkásság szakkép­zettsége is nőtt; a főváros kö­rüli kertvárosokat részben az ő házacskáik népesítették be s nem volt vad álom többé a má­sik gondolat: az értelmiségi színvonalra emelkedő munkás és paraszt nép s a néphez szító értelmiség testvériesüilése egy értelmiségi társadalomban. Ahhoz, hogy a nemzet emel­kedésében igazán bizni tudjak, egy hiányzott: a nemzet erköl­csi és politikai érzék dolgában nem állt olyan magasan, mint szellemiekben. Szinte a legele­mibb összetartás is hiányzott: az elért vívmányokat, félő volt, könnyű lesz kicsikarni a kezé­ből. A megszálló német csapa­tok rendőrei mondták, (hogy egy országban sem kaptak any­­nyi feljelentést. Még vége sem volt a háborúnak, s már meg­kezdődött a tolakodás az uj po­zíciókért: a másik magyar ki­szolgáltatása a jövendő gazdá­nak. Tisztelet a kivételeknek, de a magyar természet nem nagy ellenkezéssel, sőt sokszor igazán könnyű szívvel viselte, hogy legjobbjait kiemeljék a fé­szekből. Azt, ami történt, e­­gyetlen keleteurópai nép sem kerülte el. De hogy igy történt, annak a magyar sunyitás és irigység majdnem olyan mérten volt oka, mint a külföldi ügy­nök szolgalelküsége. Az elmúlt hót azért volt óriá­si élmény a számom, mert ez a néhány nap mutatta meg, nem­csak nekem, de a egész világ­nak, hogy a magyarság erköl­csileg mekkorát emelkedett. Hiszen nem mondom: voltak jelek rá eddig is. Még a töm­­löcszerü elzártságban élő, elfe­ledtetett ember is érezte, hogy az ifjúságból más levegő csap felé, mint kortársai közül. De hogy a nemzet a gyötrésben és megaláztatásban igy összeforrt, hogy diákok, munkások, kato­nák minden előzetes szervezke­dés nélkül közös elszántságuk­kal így megszerveződhettek, a vezér nélküli felkelésnek ez a csodálatos látványa meghalad­ta nem reményemet, die képze­letemet is. Sajnos, azok közé a emberek közé tartozom, akik a termé­szettől a veszélyt látó képzele­tet kapták súlyos ajándékul. A forradalom vidéken ért. A sok éven át tartó rettegés, az arány tálán munka, az erkölcsi nyo­más börtön nélkül is összerop­­pantott. Harmadéve beteg va­gyok s az utolsó hét, egy izgal­mas bemutató még rontott az állapotomon. A forradalom e­­ló'tti nap azzal az elhatározással utaztam vidékre, hogy kiadat­lan kézirataim rendezésének élek, s nem térek többé vissza a fővárosba. Egy napig tartott a nyugalom. A rettenetes aggo­dalom órái után csak egy éj­szakát birkóztam az örömöm­mel; azóta már csak a felelős­ség szorítását érzem. Az utolsó ötven év magyar szellemi fejlődése világosan fel­irta a célokat, melyek felé egy magyar forraidalom esetén tö­rekednünk kell. De az utóbbi évtized gazdái tudták, miéit irtják a könyveinket. Ezt a ma­gyar eszmevilágot kevesen is­merik, s most őrájiuk, a keve­sekre vár, bogy a nagyszerű lökést, melyet a nemzet eltö­kéltsége adott, ne engedjék fél­­resiklani. Még csak annyit láttam, a­­mennyit, a rádió s a vidéki e­­seményék látni engeditek, s már ott állt előttem a veszély: a kö­zeli, hogy a nemzet szent fel­indulásában a bosszúvágy su­­galmazódra hai'lgatva, olyasmit talál elkövetni, amit nem le­het többé jóvátenni, .s a kissé távolibb: hogy mialatt a fegy­vert fogott nép figyelme a szov­jet csapatok kivonása felé for­dul, az uj pozíciók felé csörte­tő emberek, akik régi fényük visszatérését várják, megfelelő hadállást foglalnák el s a forra­dalomból ellenforradalmat 1956 magyar szabadságharcából hol­mi 19'20-as kurzust csinálnak. Kinek kell ezt megakadályoz­ni, ha nem nekünk, akik látjuk, hogy mit lehet itt elveszíteni. Az alól, hogy szóljunk, felmen­tést csak a halál, vagy még az sem adhat. Az első alkalmi au­tóival én is Pestre jöttem s szo­bámba zárkózva ideültem, mint valami gépfegyver, az írógép mögé, hogy amig bírom, kat­­togtassam. Gépem mellől arra (Folytatás a 4. oldalon) Telegram Photo JOSEPH SMALLWOOD, Newfoundland miniszterelnöke vezeté­sével 1949-fcen csatlakozott a tartomány a konföderációhoz. Az­óta is Smallwood a miniszterelnök. Legutóbbi nagy győzelme senkit sem lepett meg. Arányaira jellemző, hogy csak három ellenzéki, liberális képviselő került a tartományi parlamentbe. Smallwood dinamikus, sokoldalú egyéniség. Iskolák építésével küzd a tudatlanság ellen. ötvem iskola építése már befejeződött, vagy folyamatban van, de teljes erővel segíti a városokat az iskolaépítésben. Növelte a Memorial Umi­­versity-nek kiutalt kormánysegélyt. Sokat tett az ipar fejlesz­téséért is. Kezdeményezésére sokmülió dolláros papírgyár épült, vegyipari üzemek, bányák és egy egész sor ipari üzem kezdte meg működését. Arra törekszik, hogy (résziben alagút, részben feltöltött út segítségé vei) közvetlen kapcsolatot létesítsen New­foundland és Labrador között. 3,000 mérföldnyi úthálózat kiépítését is tervbe vette, hogy a tartomány látogatói eljuthassanak a szebbnél-szebb vi­dékekre. Általános vélemény szerint Smallwood addig szeretne hivatalban maradni, amig sikerül tető alá hoznia nagy álmát, a Churchill Falls-i erőmüvet. (Telegram fotó.) bíróságra, az őrmester hajtha­tatlan volt. Volt persze nagy sirás-rivás devla átkával fenye­gette Máli asszony a malacot is, meg a gazdáját is. Sok be­széd nem volt az út alatt, mert a csendőrök szigorú szófiám emberek. De azért iá füstös ci­gány meg nem állhatta, hogy ne kérdezzen valamit: — Aztán tessen, má mondani, sigoru ember ázs á járásbiró? Honnan tudják, hogy én lop­tam el á málácsot? Mindig a szegény cigányt gyanúsítják, de ha napokig nem esünk ázs­­zsál nem törődik senki. — Ezt majd mondd el a ni­ró előtt, és most maradj csönd­be, — válaszolt a csendőr. így hát szomorú némaságban folytatta útját Miska, egészen a járásbíróságig. Szerencséje volt, még idejében érkeztek és nem kellett másnapig a szel­­lőis dutyiban kuksolnia, étlen­­szomjan. A csendőrök minden teketória nélkül a járásbiró elé vezették. Még a bilincset is le­vették róla. A járásbirónak igen sok ügye, az ilyen apró lopá­sokból tevődött össze. Gyilkos­ság, vagy rablás igen ritka volt ezen a vidéken. Éppen' azért a bíró, mint megszokott ügyet fogta vallatóra Füstös Miskát: ,— Nahát mondja csak el Füstös Mihály, hogyan is volt az eset azzal a malaccal? Az igazat vallja, mert a hűn leta­­gadása csak súlyosbítja az e­­setet. — Miféle málácsról besil a tekintetes biró ur? — Arról, amit tegnap jó­­egészséggel elfogyasztott a családjával együtt; nincs értel­me a tagadásnak! — Ázs degmálács volt, amit kiástam! — Ez nem igaz, mert sehol sem döglött meg malac a kör­nyéken, de még egy liba sem. Különben is Márton József kis­gazda gyermekei azt vallották a csendőröknek, hogy a Füstös Mihály gyerekei azzal dicse­kedtek, hogy malacpecsenyét fogyasztottak és még a cson­tokat is látták, amiket elhaji­­gáltak. Na tagadja-e még? — Hogy a devla vinné el ázsokat ia rossebes rajkóikat, hogy bajba viszik az apjukat. — Tehát beismeri, hogy ma­ga lopta el az intéző malacát? —iszólt szigorú, ellenállást nem tűrő hangon a bíró. — Hát mit tehet á segény csigány, ha ráfogják! — Nem fogja magára senki, de még az is kitűnt, hogy lát­ták tegnapelőtt szürkületkor magát ólálkodni az intéző szé­rűje körül. Mit keresett ott, ha nem maga vitte el a malacot? — Hát csak sétáltam, teocsik tudni. Seretek sétálni! — De miért visított a ma­lac, ha csak sétált? — Jó ván no ..., de fontos lett ázs á málács, hogy annyi­ra teccsik érdeklődni utána. A bíró alig tudja elfojtani a kacagását, a jelenlévőkkel e­­gyüt, de tovább kérdez: — Aztán azt is árulja el Füs­tös Mihály, hogy miért éppen az intéző ur malacára fájult meg a foga? Nem volt köze­lebb is megfelélő portéba? — Az intéző urnák sok van, eggyel több, vagy kesébb, — de a segény párástnak kevis ván. Meg teccsik tudni, nem jó a somsédofckal hárágba lenni. Hát ezsért! — Három hónap! — Ítél a biró. — Három hónap? — jajdul fel a cigány. — Egy málácsért három hó­nap? Legalább nagy lett volna. Másnapra már nem is márádt belőle, — csóválja a fejét az elitéit. — Megnyugszik az ítéletben, vagy felebbezni óhajt? — Nem vesekiszem én ázs urakkal, de seretnék valamit kérni a biró urtó'l? — Ehhez joga van, kivele! — Hát tecqsdk tudni, én úgy gondutam segény cigány fe­jemmel, hogy jobb volna, ha Máli, ázs én kedves feleségem, meg a hat rajkó ülnék le a há­rom hónapot. — Ez lehetetlen! Maga volt a tettes, magának kell leüflni 3! — Hát igen-igen, de én ott a dutyiba, vagy börtönlbien ka­pok enni, míg ázs ásszony meg á rájkók otthon koplálnyli fog­nak és ezs nem igazság, ők is ettek a málácspecsemyébül, hát üljenek ők is, nem igázs? — Ezt nem lehet — válaszol a bíró — mert igaz ugyan, hogy családja is bűnrészes, de ebben az esetben csak ma,g|a, a főbünös kapja a három hóna­pot. Belenyugszik? — Bele, bele, tekéntetes bíró ur, de bizsony furcsa világ ezs, ahol egy koszos málácsért há­rom hónapig ádnák ennem ott á dutyiba, ázs ásszony, meg a sok gyerek pedig éhezni fog ideházsá. Azs igazság ázs len­ne, hogy én koplaljak otthon, ük meg enni kapnának á bör­tönben. — Akármilyen furcsa ife ez magának, a törvény mindig a tettest sújtja. Füstös Mihály megadással vonult el, háromhavi “állami kosztra”. dr. bíró károly SASKATOON, SASK. 508 Canada Bldg. Telefon: CHerry 2-2724 UTAZÁSI ÜGYBEN HÍVJA WINNIPEGEN LÁSZLÓ W. VILMOST-T IRODA PH. 772-0371 LAKÁS PH. 339-3998 A BIBLIÁBÓL “Elődbe vetetted a mi álnok­ságainkat; titkos bűneinket a Te orcádnak világa elé. Bizony elmúlik minden mi napunk a Te bosszuállásod miatt; meg­emésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet.” (Zsolt. 90:8-9.) * * * “Láttassák meg a Te müved a Te szolgáidon, és a Te dicső­séged azoknak fiain! És legyei az URnak, a mi Istenünknek jó kedve mirajtunk. És a mi ke­zünknek munkáját tedd állan­dóvá nékünk .. (Zsolt. 90:16-17.) A NYUGAT-európai orszá­gokban dolgozó 5.5 milliónyi “idegen” munkás helyzetével foglalkozva a Népszabadság azt irja, hogy kevesebb a fize­tésük, mint a többi munkásé, ugyanakkor “a növekvő kiván­dorlás még inkább visszaveti az elmaradott országokat” ... 2 CSABENA) BELGIAN Wvdi AIRLINES MONTREAL — QUEBEC — OTTAWA — TORONTO — WINNIPEG — VANCOUVER Amikor ön Budapestre megérkezik, ha elő­ző este 10.05 órakor elindul Montreálból. Természe­tesen a Sabena ételek sem megvetendők, de mind­ketten tudjuk, hogy a valódi gulyást Magyaror­szágon tudják főzni. És milyen jó lenne ott lenni! A Sabena Credit Plan alapján a jegy árának i 10%-át kell lefizetni, önre gondot viselnek a több nyelvet beszélő Sabena alkalmazottak. Ha ki akar hozatni valakit Magyarországról, a jegyet meg­veheti itt. A Sabena Hitel Terv erre is vonatkozik. Budapesttől Montrealig a jegy ára csak $306.00 dollár. Számtalan ember álmát tette valósággá a Sabena az Atlantic mindkét partján. Megteheti Önnek is. Gulyásra várnia kell délután 2:50-ig

Next

/
Thumbnails
Contents