Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-07-05 / 53. szám

PÉTER SÁNDOR: Feltűnő magyar-mari vonatkozások BEVEZETŐ LEVÉLRÉSZLET: Kedves Juliska! Nagy aggodalommal olvas­tuk levelében, hogy ismét sú­lyos zuzódásokat szenvedett esése következtében. Remélem, bogy a tavszi napsugár nagy­ban elősegíti majd teljes fel­­gyógyulását. Legközelebbi le­velemben majd bővebben irok a magyarok származásáról. Most csak annyit említek, bogy a finnugorok mongoloid (nem mongol!) előnépe azonos a bű­nök előnépével, s Észak-Kiná­­ból jött előbb a Jeniszej közép­ső folyásához, majd onnan a Káma-medencébe. Eközben, so­kat keveredett európidokkal, s zömében gyengén mongoloid “keletbalti” rassztipusuvá vált. A magyar nép az udmurt (régi nevén “ári”) nép és a moksa (mordvin) nép ötvöződése foly­tán alakult ki a Kr. u. EX. szá­zadban (moksa-j-ari — mog-ari — magyari). Minden, jót kíván­va testvéri szeretettel csókolom Budapest. Sanyi. (Folytatás) Utbaejtik a délbaranyai Or­­mányságot is, melynek a mari­kéval egyező népdalaival 'kap­csolatban Kiss Géza “Ormány­­ság” c. könyvében a követke­zőket irta: “Egy ‘Mari Muro (Mari dal)’ cirniü, 1926-ban Ka­zánban kiadott népdalig yüjte­­ményben meglepődve láttam magaan is a sok kanásztánc­­ütemü dallamot, nagyon- sok olyannal, amely hat sorból állt csupán, é» a második sor quint, vagy quart ereszkedéssel is­métlése volt az elsőnek. Tehát ugyanaz, mint a következő or­­mánysíági kanászitánedallam : ... “A mari kutató csaknem otthon érezheti magát, amikor az onnányisági lányok ajkáról a “Kiskáikicsi kanális” elneve­zésű dalt hallgatja, amelyről Kiss Géza megállapította, hogy utolsó dallamsora teljesen e­­gyeziik a Bartók “Népzenéink és a szomszédnépeik zenéjé’’ c. mii vében 44. sz. alatt közölt mari dallammal. Felfigyel arra is, hogy az ormánysági magyarok a fut-, nyargald igék helyett a mari kudal- igével teljesen e­­gyező jelentésű kudal- igét használják, Somogybán pedig hunyom helyett kumom-ot mondanak, ami a mariknál ku­­mem. Végiglátogatják a Buko­vinából jött székelyek telepeit is, akik fakéregből készült edé­nyeiket kászu-mak mondják, melynek mari elnevezése ku­­zsa. Ezek két teher fa helyett azt mondják: két terű fa, ami mariul kok ter pu; a hat rako­mányból álló kazal náluk hat terüs kazal a mariknál pedig kud teras káván. Mari dalok­hoz halsomló dalokat a széke­lyeknél is hallanak, ami már nem is meglepő, mivel időköz­ben már elolvasták Kodálynak “A magyar népzene ősrétege” c. müvében, a következő mon­datokat: “Van azonban egy kis rokonnép, a mari (cseremisz); ami ennek zenéjéből eddig nap­fényre került, a magyar népze­ne egy rétegével oly meglepő és mélyenjáró hasonlóságot mutat, hogy ősi összefüggésük­­ben már ma alig lehet kétel­kedni. Annál fcevésbbé, mert a magyar dalkin esnek éppen az a rétege leginkább ddegenszenü Európában, s a ikörüllákó népek közt. Viszont amerre csak ma­gyar iákik, mindenütt kimutat­ható. Ha kiveszőben vannak régi, csák öregek közt élő tí­pusai tovább él változó formák között a fiatalság dallamaiban, mint a régieknek szerves foly­tatása. Ezt a réteget jellemzi az ötfokú hangsor és az alsó kvinten ismétlő dalliamszerke­­zet.” Vikár László pedig, áki népdalt gyűjtött, azt állapította meg, hogy a már kihalóban lé­vő ősmagyar dallamokkal e­­gyező mari dallamok ma is él­té ijedten élnek a mari népihez tartozók ajkán. (Magyar Ifjú­ság, hetilap, 1958. szept. 20.) Mindezek ismerete alapján a mari kutató a következő mó­don bővítheti ki Kodály idézett -megállapítását: “A magyar dal kincsnek a marikéval egyező rétege mindenütt kimutatható, ahol ősmagyaroktól, vagy ős­­mariktól származó népcsopor­tok élnek.” Budapestre visszatérőben Szegedet is megtekinti, ahol a mari csodáLkozva veszi tudo­másul, hogy nemcsak a mariik oláiban van pipi elnevezésű női fejkendő, hanem a pipi Szege­den és környékén is a női féj­­kendő bizonyos fajtáját jelenti, míg a magyar mez’ruha, a ma­ri mezser ‘kabát’, s a mari mezs-düme a magyarban mez­telen, a isizékelyefc azonban többnyire csórénak mond­ják a meztelent, ami mariul csará. A szegedi múzeumban megnéznek egy magyaros mo­tívumokkal díszített széket, melyen a “Pipis Anna” név ol­vasható. A mari embert régészeti lele­tek megtekintésekor éri a leg­nagyobb meglepetés. Az eddi­giekben felsorolt benyomások messze eltörpülnek emellett. A Keszthely környékén feltárt ré­gi sirieletek között ugyanis ugyanolyan griff-fejes-indás, disz,veretes öveket és tarsolyle­mezeket lát, mint amilyeneket a Volga-Káma melletti teme­tőkben, tehát a Káma jobbpar­ti vidékéni, a mariik sziáüílásiterü­­letén tártak fel. Hogyan kerül­hettek ide ezek az ősmari relik­viáik, amikor a magyarok és a marik ősei, mái tanítási szeriint, csak öt- vagy hatezer évvel ez­előtt éltek együtt az úgyne­vezett ősi finnugor komp­lexumban? A magyar kisérő a töpren­gő marit elviszi a legközelebbi könyvtárba, s ott László Gyula “Őstörténetünk legkorábbi sza­kaszai” c. könyvében a követ­kezők olvashatók: A keszthelyi műveltség griffes indás disizve­­retes öveit hordó népe nem azonos a honfoglaló magyar­sággal. “A griffes-lndások köz­vetlen rokonai ugyanis a Vol­ga-Káma menti lomovátovi müveltségbeni, a nyeltvoláimód te­metőben találhatók. Ez a mű­veltség a VIII. századra keltez­hető mari műveltség lehetett (emlékezzünk népi dallamaink erős cseremisz rokonságára!). Mii régebben az avar társada­lomról szóló munkákban in­kább arrafelé hajlottunk — az embertan eredményeire is fi­nyelve —, hogy a griffes indá­­solkkal együtt komolyabb tö­megű magyarság megjelenésé­vel is számolhatunk a VII. szá­zad vége táján.” “László hang­súlyozza, hogy a mari földön tarsolylemez került elő, amely — mint ismeretes — a magyar honfoglalók sirjaiimiak jellegze­tes lelete. László szerint a Volga és Káma vidékéről szár­mazó marikkal együtt a VII. század végén a finnugor ma­gyarság nagy tömegei teleped­tek be a Kárpáti -m e d en c é b e, s ezek szívták fel magukba a honfoglalók türk rétegét. De nem csupán ősmagyiar és ős­­mari sirieletek egyezéséről van szó, hanem arról isi, hogy a ma­gyar sir (‘sirhalam’) Bárczi Géza szerint is a régi magyar siger (‘sírhatom’) szolból szár­mazik, amely azonban a mari sugár (‘sírhatom’) megfelelője, amint ez a ma már sok magyar kezén forgó számos mari-orosz szótárból is megállapítható. Ezekután a Pannóniába ve­tődött mari elgondolkozhat az ősmagyari és ősmari nép ösz­­ezet'onódásán és együttmozgá­sán, annál is inkább, mivel már ismeri a permi múzeumiban ta­nulmányokét végzett Fettich Nándornak azt a 'Személyes közlését is, hogy — a Kárpát­­medence kivételével — a leg­több ősmagyar sirt a Volga- Káma közén tárták fel. íme, ősmagyar és ősmari sírok Pan­nóniában és a “Magna Hun­­| garia” területén, sőt az Obva és Inva folyók mellett is; Pannó­niába a magyar tömegekkel e­­gyütt bevándorló marik; tar­solylemezek mind a honfoglaló magyarok, mind a kámameati ősmarik sírjaiban. Vájjon mi­ben különbözhetett az ősma­gyari nép az ősmari néptől? A komplex ismeretbalmazt ösz­­isze gyűjtő mari azt is mérlegeli már, hogy Riccardus Írása sze­rint, a “Magna Ungariából” vándorolt ki a magyari népfe­lesleg a hét vezérrel, s erről a mai mari föld régi magyari la­kói hagyományaik folytán 1236-ban még tudták, s ezt kö­zölték is Júlia nus testvérrel, A meglepő magyar-mari vonatko­zásokat mérlegelő mari azon­(Folytatás a 4. oldalon) Centennial Report by JOHN W. FISHER CENTENNIAL COMMISSIONER Magyar könyvek KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL: Maróthy-Meizler Károly: Prohászka-Hármas­könyve, bőrdiszkötésben ................................ $14.40 Paula Néni Szakácskönyve.................................... 4.25 Bernolák szótár .......................................................... 5.80 Hungarian Textbook and Grammar ................ 5.25 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen ............. $3.90 ” ” A nő a pokolban is ur ........... $3.90 Anatomy of Revolution (U.N. jelentés, angol) 1.20 Nt. Rúzsa Jenő: Kanadai magyarság története (510 oldal) ....................................... 2.50 Rába Margit: A rettenet évei (247 oldal) ......... 2.50 Angol nyelvtan és beszélgetés (95 oldal) ........... 1.75 Kostya: Édes anyanyelvűnk (105 oldal)............ 1.00 Halász: Tatárok a Széna-téren (256 old.) fűzve 3.60 Rendelését küldje 10 cent szállítási és csomagolási költség hozzáadásával Money Orderban. Magán csek­kekhez 15 cent “bank exchange”-t kell számítani. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Végtelen bájos Meséskönyv 3.- D.M. fűzve, 4.- kötve. Verses kötet Barabás Zsuzsától .................. 2.50 D.M. Megrendelhető bank utján való átutalással: $1.— B. Barabás Zsuzsa, 43 Essen — Holst. — Halster­­hauser Str. 112, West Germany. Tibor Diószeghy, Hammtorwall 11lii., 404 Neuss|Rh., West Germany címen, a szerző léleküditő verses füzete: “Ma Hinni Nehéz ..." — Ára 50 cent. (Canadian Scene) — Angliá­ban, az Egyesült Államokban és, más országokban —t még ebben az évben, — bemutatnak egy Kanadáról szóló filmet, a­­melynek e,z a cime: Helicopter Canada. Ez a később Kanadába is bemutatásra kerülő egy órás film biztosan, sok embernek kedvet dsiinál majd, bo;gy a Cen­­tennáriumi évben Kanadába lá­togasson. Amint a film elméből is kö­vetkezik, az egészet helikopter­ről vették fel. Hozzá hasonlót, legalábbis ebben a hosszúság­ban, még sehol a világon nem csináltak. A gyönyörű színes film — tenjgertől-tengeriig — bemutatja Kanadát. 'Nemcsak tájai szépségét, hanem az em­bereket és életmódjukat, isőt még a legjellemzőbb, legked­vesebb Szeld és vadállatokat is. A filmet a Nemzeti Filmiroda, a Centennáriumi Bizottság köz­reműködésével készítette. Ren­dezője Peter Jones, szöveg­­könyvirója George Salversion. Kameraman: Eugene “Jeep” Boyko. Boyko Saskato ómban szüle­tett. Volt mosogató, kikötő­­munkás, sof'főr és bejárta az or­szágot, mint mépdalénékes is. Fényképezni tulajdoniképpen egy véletlen folytán kezdett el. 1940-ben, mikor sof'főr volt Vancouverben, egyik utasia ko­csijában felejtette fényképező­gépét. Boyko képet csinált vele egy balesetről. A kép olyan jól sikerült, hogy 5 dollárért meg­vette az ottani újság. Ezt kö­­vetőleg már egyenes', termé­szetes volt az út, amely végülis 1951-ben, a Filmirodához ve­zetett. Boyko ragyogó felvételei és a pompás kisérőszöveg a Heli­copter Canada nézőit a szószo­­rOiS értelemben körbeviiszi az országon. Nemcsak távlati ké­peket, hanem sok-sok közelről felvettet is láthatunk. Nem egy­szer előfordult, bogy a helikop­ter, amelyről a felvételieket ké­szítették, két méternél is köze­lebb ment a felvétel tárgyához. A felvétel munkája több mint egy esztendeig tartott. Nem volt könnyű dolog bukósisak­ban, a 4-500 lálbnyi magasság­ban lebegő helikopteren dol­gozni, hiszen még arra is vi­gyázni kellett, hogy ki ne es­sen a fotográfus. A felvétel egy esztendeje alatt Boyko bejár­ta az egésiz országot. Öisiszesen 96,000 lábnyi filmet vett fel Newfoundland és Victoria kö­zött, a kontinens nagyságú te­rületen. Kulissza titkaihoz tar­tozik, hogy külön felszerelése volt a rezgés káros hatásai ki­küszöbölésére. Éppen olyan, mint amilyent két francia film, a The Red Balloon és a Voyage in a Balloon fevéteieinél hasz­náltak. Torontóban a Nathan Phil­lips Squere-en készült felvéte­lek különösen érdekesek. Kíng­­stonban, az Old Fort Henry őrségváltását sikerült felvenni. Persze vannak felvételek a nyugatkamadai olajmezőkről, olajfinomítókról, elkészült, vagy muri:kában levő uj épü­letekről, a nagyvárosokról és kis falukról, tájakról, folyóvöl­gyekről, rohanó vonatokról, széles, modem országutafcról, és kis, poros ösvényekről. A lehetetlenséggel határos néhány sorban találóan jelle­mezni ezt a filmet, amely az ország százéves jubileumáról ad majd hirt külföldi országok­ban és persze Kanadában, a kanadaiaknak is megmutatja azokat a tájakat, amelyeket az­előtt talán még sohasem láttak. Magyar Hanglemezek A LEGOLCSÓBB ÁRON Kérje ingyenes lemezár jegyzékünket. Szappanos Recordings 3046 E. 123rd St, Cleveland, O. 44120 Telefon 561-5524. Winnipeg, Man. 1966. Julius 5. 3 Torontóban külön munkaügyi bizottság vigyáz a nemzetiségi munkások erdekeire (Canadian Scene) — A To­rontói Munkaügyi Bizottság keretében külön bizottságot hoztak létre “Labour Ethnic Committee” néven. Az uj szer­vezetnek az a feladata, hogy vigyázzon a nemzetiségi dol­gozók érdekeire. A bizottság elnöke Jim Kitts, a konfekcióé munkások s zaklaz er vezetőnek szervezési igazgatója. Mind ő, mind munkatársai olyan szak­­szervezethez tartoznak, amely a Kanadai Szakszervezeti Szö­vetség tagja és javarészük nem­zetiségi eredetű. Mr. Kittls a Canadian Scene-vel folytatott beszélgetésben elmondotta, hogy az uj szervezetet az ola­szok érdekképviseletét jól ellá­tó hasonló szervezet mintájára alapították. “Torontó gyorsan változó társadalmi és gazdasági viszo­nyai között nagy szükség van az uj szervezetre. A helyzet ugyanis az, hogy sokan a meg­engedettnél többet és a törvé­nyes órabérnél alacsonyabb ért dolgoznak. Felszólalni mem mernek, vagy azért, miért fél­nek a hatólságoktól, vagy pe­dig azért, mert a kenyerüket féltik.” A nemzetiségi bizottságnak legfőbb feladata, hogy az ujka­­nadás dolgozókat megvédje a kihasználástól és diszkrimi­nációtól. Segítse őket, hogy teljes mértékben vállalhassák állampoIgára kötele zettségeiket, ugyanakkor ebből folyó jogaik­kal is, maradéktalanul élhesse­nek. A cél megvalósítása ér­dekében szakszervezeti vezető és tájékoztató tanfolyamokat tartanak, tanácsadó szolgálatot létesítenek és gondoskodnak arról, hogy az esetleges pana­szok a megfelelő hatóság elé kerüljenek. Ezen kívül törek­szenek arra is, hogy a munka­­nélkülieknek (a különböző szakszervezetek közötti együtt­működés révén) munkát sze­rezzenek. A szakszervezetek­nek az uj bizottság segítségé­re lesz a nemzetiségi csopor­tokhoz tartozók beszervezésé­ben isi Ha szükség mutatko­zik, fordító és tolmács-szolgá­latot is nyújtanak. Az “Ethnic Labour Commit­tee” központi munkaügyi tájé­koztató szolgálatot létesít. Ol­vasótermeket állít fel, ahol a dolgozók szakmájával kapcso­latos felvilágosító anyagot is tartanák. Pl. olyan könyveket és bulletinokiat, amelyek lehe­tővé teszik, hogy az ujkamadás az üzemi biztonsági követelmé­nyekkel alaposan megismer­kedjék. A szervezet szociáiis dolgozói saját maguk is kutat­nak gondok, problémák után. (A fentiekkel kapcsolatos to­vábbi felvilágosítást ezen a cí­men lehet kérni: Mr. J. Kitts, Chairman, Ethnie Labour Com­mittee, 346 Spadilna Ave. (2nd floor) Toronto. A BIBLIÁBÓL “Imé napok jőnek, azt mond­ja az UR Isten, és éhséget bo­csátók e földre; nem kenyér után való éhséget, sem víz után való szomjúságot, hanem az UR beszédének hallgatása u­­tán. És vándorolni fognak ten­­gertől-tengerig és északtól fog­va napkeletig. Futkosnak, hogy keressék az URnak beszédét, de nem találják meg.” (Ámólsi 8:11-12.) A “Szegénylegények ” c. ma­gyar film nem kapott dijat a cannesi fesztiválon. A nyugati kommunista lapok tiltakoztak a zsűri magatartása ellen. JVl l K S Z A T H KÁLMÁN mer nékem hozni! Niézzie meg az ember! Kotródjék a pokolba a tyúkjaival, mert a szolgával dobatom ki. Jókai is intett néki titkon, hogy menjen el. Szó nélkül indult viíiaza, de tétova lépésekkel, a köcsög­­tartó ágasnál visszafordult, karjának fenyegető rázásával is könnyítve belsejében forró haragján. —■ Hiszen ne volna csak beteg, a tekintetes asszony! Mind íöiiiéletgezteik. Hála Istennek, elmúlt a veszedelem, és minden razkóidtatás nélkül. Sőt, Róza asszony még sZinte fodirissiült, hogy ellensége beadta a derekát, és hogy oly ke­ményen elbánhatott vele. Egész vidám lett, fölkelt, lerázta ru­hájáról a kifümorzaáikat, amelyekre már ott lesett két ugrán­dozó veréb a leander-dézsánál. — No, ez is megvolt — mondá megelégedetten. — Hát, ugye, jól tettem? Mi? Jókai egy diplomata mosolyával felelte: — Ajándék tyúknak nem kellene nézni a bóbitáját, sie a gazdáját. Jókaimé enyelegve ütötte hátba az urát. — Ej. Értesz is te ahhoz. Hogy van etsak az a latin közmondás, amiben — szólt mosolyogva — beütne van a Dani meg a Feri, ilyesvalami. No, mondja már, sógor! A sógor ki is találta: ■— Tieo Danaoisi seid dona fereiltes. — Ez az. De tudják mit, az uraságok, menjünk, jár­káljunk egy kiclsit a szőlőiben. Az bizony nem fog ártani. Jókaimé elől ment, Károly úrral, lefelé a platóról. Jókai a kis Rózával hátra maradt. — Nem értem a dolgot — szólt a költő halkan. — Én sem — felelte a kis Róza. — Sehogy sem megy a fejembe, hogy a Frákádi miért hozta ma azt a tyúkot, meg­­foghatatlam. — Én. azt még meg tudnám magyarázni — dörmögte az irófiejedeiem, sunyi mosolygiáiSlsiál a szőke bajsza alatt —, de cisak az a csoda nem megy a fejembe, honnan lett az ud­varon három gyöngytyuk. — Hjogy honnan? — nevetett fel Rózácska. — Megsú­gom magának, páp(i, ha meg nem haragszik. De ne áruljon el soha a nagymamának. Megteszi? — 72 — — Oikos faj, de önző. Gsiaik magára gondol. Ápolónak nem való. Azaz hogy elég lelkiiicimereitei ápol, hanem mindent a maga szempontjából vesz. Glück, maga egy szemtelein! fráter! Azt kérdezem magától, miképpen töltötte az éjét a beteg, s maga azt feleli nekem: Ói, doktor ur, Gott über die Welt, mi­csoda éjszakám volt! Nem hunyhattam le a szememet egy minin tára, ez a szerencsétlen ember ordított, jajgatott, fel akart ugórni, ó, milyen éjszakám volt! Hát törődöm én a maga éj­szakájával, Glück? Maga szamár! Hogy meri azt nie,kém mon­dani, hogy a maga éjszakája? Az a betegé ... Érti? De most már takarodjék! Torrnay bácsi irt valami szert, s Jókai innen a Miha­ilekhez ment ebédelni, ahol összejött Keosikeméthy Auréllal, bá­ró Kemény Zsdgmoniddall és Danieiik püspökkel, ami hosszadal­mas ebédelést jelent, amely alatt “Zsigó báró” ki is alussza magát. Délután; utánaJátott a kommissióknak, piskótát vett a feleségének Janiknál, magának égetett katarceltlit a “Kigyó”­­patikában, a. kis Rózának egy festékes dobozt Poisner Károly Lajosnál, a Szegfű nyakára egy kolompot( hogy az a falut jut­tassa eszébe), a Csárdásnak uj kantárt, és igy megrakodva, uzsonnatájban, visszatért a. Svábhegyre. 'Némi elfogódással é,s szorongással nyitott be a kiska­pun, s ment végig az udvaron, mely oly elhagyottnak látszott most, minit a mesebeli, elátkozott háztartások. Sehol egy élő­lény. Csak egy fekete macska guggolt a kerítésnél. Beljebb aztán látta, hogy a malomkő-asztalt uzsonnához teriti Verona szolgáló. — Hol vannak? — kérdé fojtott hangon. •— Bent vannak. — Felkelt már az asszony? — Most öltözik odabent. — Mi újság? — kérdé egy Mucius Soaevoüa elszánt­ságával. A szolgálóleány széthúzta széles száját nevetésre. — A tekintetes ur csinálja az újságot, mégis én mondjam meg? Niagyot lélegzett, és most már könnyedén.' benyitott a nappaliba, ahol Jókaimé már teljesen felöltözve beszélgetett Jókai Károllyal, a kis Róza pedig egy asztallkánál festett. Nyugatom ömlött el az egész szobán. Úgy fogadták, — 69 — KELEN TRAVEL 1 ALEX. A. KELEN LIMITED - Alapítva 1925-ben I IKKA UTAZÁS TUZEX I Kanadai főképviselete Hajó- és repülő­­„ , n - . ., .... jegyek hivatalos o i Propanbutan gaztuz­­árfolyamon. Szlovak.aba. helyek kaphatok, J Gyógyszer, pénz, virág küldése. 1467 Mansfield Street, Montreal — Tel.: 842-9548 V I u A IVl IRaoOK

Next

/
Thumbnails
Contents