Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-07-05 / 53. szám

PÉTER SÁNDOR:

Feltűnő magyar-mari vonatkozások

BEVEZETŐ LEVÉLRÉSZLET:

Kedves Juliska!

Nagy aggodalommal olvastuk levelében, hogy ismét súlyos zuzódásokat szenvedett esése következtében. Remélem, bogy a tavszi napsugár nagyban elősegíti majd teljes felgyógyulását. Legközelebbi levelemben majd bővebben irok a magyarok származásáról. Most csak annyit említek, bogy a finnugorok mongoloid (nem mongol!) előnépe azonos a bűnök előnépével, s Észak-Kinából jött előbb a Jeniszej középső folyásához, majd onnan a Káma-medencébe. Eközben, sokat keveredett európidokkal, s zömében gyengén mongoloid “keletbalti” rassztipusuvá vált. A magyar nép az udmurt (régi nevén “ári”) nép és a moksa (mordvin) nép ötvöződése folytán alakult ki a Kr. u. EX. században (moksa-j-ari — mog-ari — magyari). Minden, jót kívánva testvéri szeretettel csókolom

Budapest. Sanyi.

(Folytatás)

Utbaejtik a délbaranyai Ormányságot is, melynek a marikéval egyező népdalaival 'kapcsolatban Kiss Géza “Ormányság” c. könyvében a következőket irta: “Egy ‘Mari Muro

(Mari dal)’ cirniü, 1926-ban Kazánban kiadott népdalig yüjteményben meglepődve láttam magaan is a sok kanásztáncütemü dallamot, nagyon- sok olyannal, amely hat sorból állt csupán, é» a második sor quint, vagy quart ereszkedéssel ismétlése volt az elsőnek. Tehát ugyanaz, mint a következő ormánysíági kanászitánedallam : ... “A mari kutató csaknem otthon érezheti magát, amikor az onnányisági lányok ajkáról a “Kiskáikicsi kanális” elnevezésű dalt hallgatja, amelyről Kiss Géza megállapította, hogy utolsó dallamsora teljesen egyeziik a Bartók “Népzenéink és a szomszédnépeik zenéjé’’ c. mii vében 44. sz. alatt közölt mari dallammal. Felfigyel arra is, hogy az ormánysági magyarok a fut-, nyargald igék helyett a mari kudal- igével teljesen egyező jelentésű kudal- igét használják, Somogybán pedig hunyom helyett kumom-ot mondanak, ami a mariknál kumem. Végiglátogatják a Bukovinából jött székelyek telepeit is, akik fakéregből készült edényeiket kászu-mak mondják, melynek mari elnevezése kuzsa. Ezek két teher fa helyett azt mondják: két terű fa, ami mariul kok ter pu; a hat rakományból álló kazal náluk hat terüs kazal a mariknál pedig kud teras káván. Mari dalokhoz halsomló dalokat a székelyeknél is hallanak, ami már nem is meglepő, mivel időközben már elolvasták Kodálynak “A magyar népzene ősrétege” c. müvében, a következő mondatokat: “Van azonban egy kis rokonnép, a mari (cseremisz); ami ennek zenéjéből eddig napfényre került, a magyar népzene egy rétegével oly meglepő és mélyenjáró hasonlóságot mutat, hogy ősi összefüggésükben már ma alig lehet kételkedni. Annál fcevésbbé, mert a magyar dalkin esnek éppen az a rétege leginkább ddegenszenü Európában, s a ikörüllákó népek közt. Viszont amerre csak magyar iákik, mindenütt kimutatható. Ha kiveszőben vannak régi, csák öregek közt élő típusai tovább él változó formák között a fiatalság dallamaiban, mint a régieknek szerves folytatása. Ezt a réteget jellemzi az ötfokú hangsor és az alsó kvinten ismétlő dalliamszerkezet.” Vikár László pedig, áki népdalt gyűjtött, azt állapította meg, hogy a már kihalóban lévő ősmagyar dallamokkal egyező mari dallamok ma is élté ijedten élnek a mari népihez tartozók ajkán. (Magyar Ifjúság, hetilap, 1958. szept. 20.) Mindezek ismerete alapján a mari kutató a következő módon bővítheti ki Kodály idézett -megállapítását: “A magyar dal kincsnek a marikéval egyező rétege mindenütt kimutatható, ahol ősmagyaroktól, vagy ősmariktól származó népcsoportok élnek.”

Budapestre visszatérőben Szegedet is megtekinti, ahol a mari csodáLkozva veszi tudomásul, hogy nemcsak a mariik oláiban van pipi elnevezésű női fejkendő, hanem a pipi Szegeden és környékén is a női féjkendő bizonyos fajtáját jelenti, míg a magyar mez’ruha, a mari mezser ‘kabát’, s a mari mezs-düme a magyarban meztelen, a isizékelyefc azonban többnyire csórénak mondják a meztelent, ami mariul csará. A szegedi múzeumban megnéznek egy magyaros motívumokkal díszített széket, melyen a “Pipis Anna” név olvasható.

A mari embert régészeti leletek megtekintésekor éri a legnagyobb meglepetés. Az eddigiekben felsorolt benyomások messze eltörpülnek emellett. A Keszthely környékén feltárt régi sirieletek között ugyanis ugyanolyan griff-fejes-indás,

disz,veretes öveket és tarsolylemezeket lát, mint amilyeneket a Volga-Káma melletti temetőkben, tehát a Káma jobbparti vidékéni, a mariik sziáüílásiterületén tártak fel. Hogyan kerülhettek ide ezek az ősmari relikviáik, amikor a magyarok és a marik ősei, mái tanítási szeriint, csak öt- vagy hatezer évvel ezelőtt éltek együtt az úgynevezett ősi finnugor komplexumban?

A magyar kisérő a töprengő marit elviszi a legközelebbi könyvtárba, s ott László Gyula “Őstörténetünk legkorábbi szakaszai” c. könyvében a következők olvashatók: A keszthelyi műveltség griffes indás disizveretes öveit hordó népe nem azonos a honfoglaló magyarsággal. “A griffes-lndások közvetlen rokonai ugyanis a Volga-Káma menti lomovátovi müveltségbeni, a nyeltvoláimód temetőben találhatók. Ez a műveltség a VIII. századra keltezhető mari műveltség lehetett (emlékezzünk népi dallamaink erős cseremisz rokonságára!). Mii régebben az avar társadalomról szóló munkákban inkább arrafelé hajlottunk — az embertan eredményeire is finyelve —, hogy a griffes indásolkkal együtt komolyabb tömegű magyarság megjelenésével is számolhatunk a VII. század vége táján.” “László hangsúlyozza, hogy a mari földön tarsolylemez került elő, amely — mint ismeretes — a magyar honfoglalók sirjaiimiak jellegzetes lelete. László szerint a Volga és Káma vidékéről származó marikkal együtt a VII. század végén a finnugor magyarság nagy tömegei telepedtek be a Kárpáti -m e d en c é b e, s ezek szívták fel magukba a honfoglalók türk rétegét. De nem csupán ősmagyiar és ősmari sirieletek egyezéséről van szó, hanem arról isi, hogy a magyar sir (‘sirhalam’) Bárczi Géza szerint is a régi magyar siger (‘sírhatom’) szolból származik, amely azonban a mari sugár (‘sírhatom’) megfelelője, amint ez a ma már sok magyar kezén forgó számos mari-orosz szótárból is megállapítható.

Ezekután a Pannóniába vetődött mari elgondolkozhat az ősmagyari és ősmari nép öszezet'onódásán és együttmozgásán, annál is inkább, mivel már ismeri a permi múzeumiban tanulmányokét végzett Fettich Nándornak azt a 'Személyes közlését is, hogy — a Kárpátmedence kivételével — a legtöbb ősmagyar sirt a Volga- Káma közén tárták fel. íme, ősmagyar és ősmari sírok Pannóniában és a “Magna Hun| garia” területén, sőt az Obva és Inva folyók mellett is; Pannóniába a magyar tömegekkel együtt bevándorló marik; tarsolylemezek mind a honfoglaló magyarok, mind a kámameati ősmarik sírjaiban. Vájjon miben különbözhetett az ősmagyari nép az ősmari néptől? A komplex ismeretbalmazt öszisze gyűjtő mari azt is mérlegeli már, hogy Riccardus Írása szerint, a “Magna Ungariából” vándorolt ki a magyari népfelesleg a hét vezérrel, s erről a mai mari föld régi magyari lakói hagyományaik folytán 1236-ban még tudták, s ezt közölték is Júlia nus testvérrel, A meglepő magyar-mari vonatkozásokat mérlegelő mari azon(Folytatás a 4. oldalon)

Centennial Report

by JOHN W. FISHER CENTENNIAL COMMISSIONER

Magyar könyvek

KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL:

Maróthy-Meizler Károly: Prohászka-Hármaskönyve, bőrdiszkötésben ................................ $14.40

Paula Néni Szakácskönyve.................................... 4.25

Bernolák szótár .......................................................... 5.80

Hungarian Textbook and Grammar ................ 5.25

Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen ............. $3.90

” ” A nő a pokolban is ur ........... $3.90

Anatomy of Revolution (U.N. jelentés, angol) 1.20 Nt. Rúzsa Jenő: Kanadai magyarság

története (510 oldal) ....................................... 2.50

Rába Margit: A rettenet évei (247 oldal) ......... 2.50

Angol nyelvtan és beszélgetés (95 oldal) ........... 1.75

Kostya: Édes anyanyelvűnk (105 oldal)............ 1.00

Halász: Tatárok a Széna-téren (256 old.) fűzve 3.60

Rendelését küldje 10 cent szállítási és csomagolási költség hozzáadásával Money Orderban. Magán csekkekhez 15 cent “bank exchange”-t kell számítani.

K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA

210 Sherbrook St., Winnipeg, Man.

Végtelen bájos Meséskönyv 3.- D.M. fűzve, 4.- kötve.

Verses kötet Barabás Zsuzsától .................. 2.50 D.M.

Megrendelhető bank utján való átutalással: $1.—

B. Barabás Zsuzsa, 43 Essen — Holst. — Halsterhauser Str. 112, West Germany.

Tibor Diószeghy, Hammtorwall 11lii., 404 Neuss|Rh., West Germany címen, a szerző léleküditő verses füzete: “Ma Hinni Nehéz ..." — Ára 50 cent.

(Canadian Scene) — Angliában, az Egyesült Államokban és, más országokban —t még ebben az évben, — bemutatnak egy Kanadáról szóló filmet, amelynek e,z a cime: Helicopter Canada. Ez a később Kanadába is bemutatásra kerülő egy órás film biztosan, sok embernek kedvet dsiinál majd, bo;gy a Centennáriumi évben Kanadába látogasson.

Amint a film elméből is következik, az egészet helikopterről vették fel. Hozzá hasonlót, legalábbis ebben a hosszúságban, még sehol a világon nem csináltak. A gyönyörű színes film — tenjgertől-tengeriig — bemutatja Kanadát. 'Nemcsak tájai szépségét, hanem az embereket és életmódjukat, isőt még a legjellemzőbb, legkedvesebb Szeld és vadállatokat is. A filmet a Nemzeti Filmiroda, a Centennáriumi Bizottság közreműködésével készítette. Rendezője Peter Jones, szövegkönyvirója George Salversion. Kameraman: Eugene “Jeep”

Boyko.

Boyko Saskato ómban született. Volt mosogató, kikötőmunkás, sof'főr és bejárta az országot, mint mépdalénékes is. Fényképezni tulajdoniképpen egy véletlen folytán kezdett el. 1940-ben, mikor sof'főr volt Vancouverben, egyik utasia kocsijában felejtette fényképezőgépét. Boyko képet csinált vele egy balesetről. A kép olyan jól sikerült, hogy 5 dollárért megvette az ottani újság. Ezt követőleg már egyenes', természetes volt az út, amely végülis 1951-ben, a Filmirodához vezetett.

Boyko ragyogó felvételei és a pompás kisérőszöveg a Helicopter Canada nézőit a szószorOiS értelemben körbeviiszi az országon. Nemcsak távlati képeket, hanem sok-sok közelről felvettet is láthatunk. Nem egyszer előfordult, bogy a helikopter, amelyről a felvételieket készítették, két méternél is közelebb ment a felvétel tárgyához. A felvétel munkája több mint egy esztendeig tartott. Nem volt könnyű dolog bukósisakban, a 4-500 lálbnyi magasságban lebegő helikopteren dolgozni, hiszen még arra is vigyázni kellett, hogy ki ne essen a fotográfus. A felvétel egy esztendeje alatt Boyko bejárta az egésiz országot. Öisiszesen 96,000 lábnyi filmet vett fel Newfoundland és Victoria között, a kontinens nagyságú területen. Kulissza titkaihoz tartozik, hogy külön felszerelése volt a rezgés káros hatásai kiküszöbölésére. Éppen olyan, mint amilyent két francia film, a The Red Balloon és a Voyage in a Balloon fevéteieinél használtak.

Torontóban a Nathan Phillips Squere-en készült felvételek különösen érdekesek. Kíngstonban, az Old Fort Henry őrségváltását sikerült felvenni. Persze vannak felvételek a nyugatkamadai olajmezőkről, olajfinomítókról, elkészült, vagy muri:kában levő uj épületekről, a nagyvárosokról és kis falukról, tájakról, folyóvölgyekről, rohanó vonatokról, széles, modem országutafcról, és kis, poros ösvényekről.

A lehetetlenséggel határos néhány sorban találóan jellemezni ezt a filmet, amely az ország százéves jubileumáról ad majd hirt külföldi országokban és persze Kanadában, a kanadaiaknak is megmutatja azokat a tájakat, amelyeket azelőtt talán még sohasem láttak.

Magyar Hanglemezek

A LEGOLCSÓBB ÁRON

Kérje ingyenes lemezár jegyzékünket.

Szappanos Recordings

3046 E. 123rd St, Cleveland, O. 44120 Telefon 561-5524.

Winnipeg, Man. 1966. Julius 5.

3

Torontóban külön munkaügyi bizottság vigyáz a nemzetiségi munkások erdekeire

(Canadian Scene) — A Torontói Munkaügyi Bizottság keretében külön bizottságot hoztak létre “Labour Ethnic Committee” néven. Az uj szervezetnek az a feladata, hogy vigyázzon a nemzetiségi dolgozók érdekeire. A bizottság elnöke Jim Kitts, a konfekcióé munkások s zaklaz er vezetőnek

szervezési igazgatója. Mind ő, mind munkatársai olyan szakszervezethez tartoznak, amely a Kanadai Szakszervezeti Szövetség tagja és javarészük nemzetiségi eredetű. Mr. Kittls a Canadian Scene-vel folytatott beszélgetésben elmondotta, hogy az uj szervezetet az olaszok érdekképviseletét jól ellátó hasonló szervezet mintájára alapították.

“Torontó gyorsan változó társadalmi és gazdasági viszonyai között nagy szükség van az uj szervezetre. A helyzet ugyanis az, hogy sokan a megengedettnél többet és a törvényes órabérnél alacsonyabb ért dolgoznak. Felszólalni mem mernek, vagy azért, miért félnek a hatólságoktól, vagy pedig azért, mert a kenyerüket féltik.”

A nemzetiségi bizottságnak legfőbb feladata, hogy az ujkanadás dolgozókat megvédje a kihasználástól és diszkriminációtól. Segítse őket, hogy teljes mértékben vállalhassák állampoIgára kötele zettségeiket, ugyanakkor ebből folyó jogaikkal is, maradéktalanul élhessenek. A cél megvalósítása érdekében szakszervezeti vezető és tájékoztató tanfolyamokat tartanak, tanácsadó szolgálatot létesítenek és gondoskodnak arról, hogy az esetleges panaszok a megfelelő hatóság elé kerüljenek. Ezen kívül törekszenek arra is, hogy a munkanélkülieknek (a különböző

szakszervezetek közötti együttműködés révén) munkát szerezzenek. A szakszervezeteknek az uj bizottság segítségére lesz a nemzetiségi csoportokhoz tartozók beszervezésében isi Ha szükség mutatkozik, fordító és tolmács-szolgálatot is nyújtanak.

Az “Ethnic Labour Committee” központi munkaügyi tájékoztató szolgálatot létesít. Olvasótermeket állít fel, ahol a dolgozók szakmájával kapcsolatos felvilágosító anyagot is tartanák. Pl. olyan könyveket és bulletinokiat, amelyek lehetővé teszik, hogy az ujkamadás az üzemi biztonsági követelményekkel alaposan megismerkedjék. A szervezet szociáiis dolgozói saját maguk is kutatnak gondok, problémák után. (A fentiekkel kapcsolatos további felvilágosítást ezen a címen lehet kérni: Mr. J. Kitts, Chairman, Ethnie Labour Committee, 346 Spadilna Ave. (2nd floor) Toronto.

A BIBLIÁBÓL

“Imé napok jőnek, azt mondja az UR Isten, és éhséget bocsátók e földre; nem kenyér után való éhséget, sem víz után való szomjúságot, hanem az UR beszédének hallgatása után. És vándorolni fognak tengertől-tengerig és északtól fogva napkeletig. Futkosnak, hogy keressék az URnak beszédét, de nem találják meg.”

(Ámólsi 8:11-12.)

A “Szegénylegények ” c. magyar film nem kapott dijat a cannesi fesztiválon. A nyugati kommunista lapok tiltakoztak a zsűri magatartása ellen.

JVl l K S Z A T H KÁLMÁN

mer nékem hozni! Niézzie meg az ember! Kotródjék a pokolba a tyúkjaival, mert a szolgával dobatom ki.

Jókai is intett néki titkon, hogy menjen el.

Szó nélkül indult viíiaza, de tétova lépésekkel, a köcsögtartó ágasnál visszafordult, karjának fenyegető rázásával is könnyítve belsejében forró haragján.

—■ Hiszen ne volna csak beteg, a tekintetes asszony!

Mind íöiiiéletgezteik. Hála Istennek, elmúlt a veszedelem, és minden razkóidtatás nélkül. Sőt, Róza asszony még sZinte fodirissiült, hogy ellensége beadta a derekát, és hogy oly keményen elbánhatott vele. Egész vidám lett, fölkelt, lerázta ruhájáról a kifümorzaáikat, amelyekre már ott lesett két ugrándozó veréb a leander-dézsánál.

— No, ez is megvolt — mondá megelégedetten. — Hát, ugye, jól tettem? Mi?

Jókai egy diplomata mosolyával felelte:

— Ajándék tyúknak nem kellene nézni a bóbitáját, sie a gazdáját.

Jókaimé enyelegve ütötte hátba az urát.

— Ej. Értesz is te ahhoz. Hogy van etsak az a latin közmondás, amiben — szólt mosolyogva — beütne van a Dani meg a Feri, ilyesvalami. No, mondja már, sógor!

A sógor ki is találta:

■— Tieo Danaoisi seid dona fereiltes.

— Ez az. De tudják mit, az uraságok, menjünk, járkáljunk egy kiclsit a szőlőiben.

Az bizony nem fog ártani.

Jókaimé elől ment, Károly úrral, lefelé a platóról. Jókai a kis Rózával hátra maradt.

— Nem értem a dolgot — szólt a költő halkan.

— Én sem — felelte a kis Róza. — Sehogy sem megy a fejembe, hogy a Frákádi miért hozta ma azt a tyúkot, megfoghatatlam.

— Én. azt még meg tudnám magyarázni — dörmögte az irófiejedeiem, sunyi mosolygiáiSlsiál a szőke bajsza alatt —, de cisak az a csoda nem megy a fejembe, honnan lett az udvaron három gyöngytyuk.

— Hjogy honnan? — nevetett fel Rózácska. — Megsúgom magának, páp(i, ha meg nem haragszik. De ne áruljon el soha a nagymamának. Megteszi?

— 72 —

— Oikos faj, de önző. Gsiaik magára gondol. Ápolónak nem való. Azaz hogy elég lelkiiicimereitei ápol, hanem mindent a maga szempontjából vesz. Glück, maga egy szemtelein! fráter! Azt kérdezem magától, miképpen töltötte az éjét a beteg, s maga azt feleli nekem: Ói, doktor ur, Gott über die Welt, micsoda éjszakám volt! Nem hunyhattam le a szememet egy minin tára, ez a szerencsétlen ember ordított, jajgatott, fel akart ugórni, ó, milyen éjszakám volt! Hát törődöm én a maga éjszakájával, Glück? Maga szamár! Hogy meri azt nie,kém mondani, hogy a maga éjszakája? Az a betegé ... Érti? De most már takarodjék!

Torrnay bácsi irt valami szert, s Jókai innen a Mihailekhez ment ebédelni, ahol összejött Keosikeméthy Auréllal, báró Kemény Zsdgmoniddall és Danieiik püspökkel, ami hosszadalmas ebédelést jelent, amely alatt “Zsigó báró” ki is alussza magát. Délután; utánaJátott a kommissióknak, piskótát vett a feleségének Janiknál, magának égetett katarceltlit a “Kigyó”patikában, a. kis Rózának egy festékes dobozt Poisner Károly Lajosnál, a Szegfű nyakára egy kolompot( hogy az a falut juttassa eszébe), a Csárdásnak uj kantárt, és igy megrakodva, uzsonnatájban, visszatért a. Svábhegyre.

'Némi elfogódással é,s szorongással nyitott be a kiskapun, s ment végig az udvaron, mely oly elhagyottnak látszott most, minit a mesebeli, elátkozott háztartások. Sehol egy élőlény. Csak egy fekete macska guggolt a kerítésnél. Beljebb aztán látta, hogy a malomkő-asztalt uzsonnához teriti Verona szolgáló.

— Hol vannak? — kérdé fojtott hangon.

•— Bent vannak.

— Felkelt már az asszony?

— Most öltözik odabent.

— Mi újság? — kérdé egy Mucius Soaevoüa elszántságával.

A szolgálóleány széthúzta széles száját nevetésre.

— A tekintetes ur csinálja az újságot, mégis én mondjam

meg?

Niagyot lélegzett, és most már könnyedén.' benyitott a nappaliba, ahol Jókaimé már teljesen felöltözve beszélgetett Jókai Károllyal, a kis Róza pedig egy asztallkánál festett.

Nyugatom ömlött el az egész szobán. Úgy fogadták, — 69 —

KELEN TRAVEL 1

ALEX. A. KELEN LIMITED - Alapítva 1925-ben I

IKKA UTAZÁS TUZEX I

Kanadai főképviselete Hajó- és repülő„ ,

n - . ., .... jegyek hivatalos o i

Propanbutan gaztuzárfolyamon. Szlovak.aba.

helyek kaphatok, J

Gyógyszer, pénz, virág küldése.

1467 Mansfield Street, Montreal — Tel.: 842-9548

V I u A IVl IRaoOK