Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-09-27 / 73. szám

The Globe and Mail/ Tornoto A “HOSPITAL FOR SICK CHILDREN’Vben van az amerikai kontinens első gyermekgyógyászati ápolónőképzője. Több mint 80 év alatt vagy 2,000 ápolónőnek adott diplomát. Ott végzett Jean Todd, aki egyébként a torontói szimfonikusok egyik he­gedűse. * * * Ai onlariói ápolónőképzés fellegvára (Canadian Scene) — A “Hospital for Sick Children School of Nursing” Ontario második legrégibb ápolónőkép­ző intézete, a gyermekek ápolá­sa terén végzett kiképzést ille­tőleg pedig legrégibb az egész északamerikai kontinensen. Nyolc évtizeddel ezelőtt a két éves kurzus előadások soroza­tából állt. Az ápolónők megta­nulták a csont- és izomrend­szert megtanulták, hogy mikép­pen kell egyes műtéteknél se­gédkezni és hogyan kell a be­teget szakszerű kötéssel ellát­ni. Nemsokára azonban meg­változott a világ, kiszélesedett az ápolónő feladata. Kiderült, hogy egyre nagyobb felkészült­ségre van szüksége. Ma már 1,200-1,400 órás előadás soro­zatot kell a jelöltnek három év alatt végig hallgatnia. Ta­nulnak mikrobiológiát, gyógy­szertant, biokémiát és egyebek közt bevezetik őket a helyes, egészséges táplálkozás rejtel­meibe. A jelöltek gyakorlati ki­képzést is kapnak nemcsak gyermekek, hanem felnőttek ápolásában is. Nyolc hetet töl­tenek a torontói General Hos­­pitalban a sebészeten. Tizenhat hetet valamelyik kórház szü­­szeti osztályán kell eltölteniök, tizenkét hetet elme- és idegbe­tegek ápolásában. Valamennyi jelöltnek gyakorlati munkát kell végeznie valamelyik Vörös­­keresztes kórházban és — a város egészségügyi osztálya közreműködése lehetővé teszi, hogy közegészségügyi kérdé­sekben is jártasságot szerezze­nek. Érdemes megemlíteni, hogy a Beteg Gyermekek Kórházába .2i3 különböző ápolónőképző inté zet jelöltjei szereznek száktu­dást. Ott tartózkodásuk alatt 12 hetes tanfolyamot kell végez­niük, különös tekintettel a be­teg kisgyermekékkel való bá­násmódra. Minden három hét­ben 50-60 uj ápolónő jelölt ér­kezik oda. Magában a gyermekkórház­ban minden esztendőben leg­alább 60-70 uj ápolónőjelölt kezdi a tanulást. A jelentkező­nek Secondary School Gradua­tion Diploma szükséges, 13. osztályból két természettudo­mányi “credit” és legalább 60%-os eredmény. A három éves ápolónőképzés elvégzése után lehetőség van az úgyne­vezett “registered nursing” el­végzésére, a szükséges vizsgák letételére. A BIBLIÁBÓL “Ti pedig, szeretteim, épül­vén a ti szentséges hitetekben, imádkozván Szentlélek által, tartsátok meg magatokat Is­tennek szeretetében, várván a mi Urunk, Jézus Krisztusnak irgalmasságát az örök életre. És könyörüljetek némelyeken... Annak pedig, aki titeket a bűn­től megőrizhet és az Ő dicső­sége elé állíthat feddehetelen­­ségben nagy örömmel, az egye­dül bölcs Istennek, a mi meg­tartónknak dicsőség, nagyság, erő és hatalom most és mind­örökké. Ámen.’’ Jud. 20-22, 24-25. Magyar könyvek KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL: Maróthy-Meizler Károly: Prohászka-Hármas­könyve, bőrdiszkötésben ................................ $14.40 Paula Néni Szakácskönyve.................................... 4.25 Bernolák szótár.......................................................... 5.80 Hungarian Textbook and Grammar ................ 5.25 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen ............. $3.90 ” ” A nő a pokolban is ur .......... $3.90 Anatomy of Revolution (U.N. jelentés, angol) 1.20 Nt. Rúzsa Jenő: Kanadai magyarság története (510 oldal) ................................. 2.50 Rába Margit: A rettenet évei (247 oldal) ......... 2.50 Angol nyelvtan és beszélgetés (95 oldal) ..... 1.75 Kostya: Édes anyanyelvűnk (105 oldal)........... 1.00 Halász: Tatárok a Széna-téren (256 old.) fűzve 3.60 Rendelését küldje 10 cent szállítási és csomagolási költség hozzáadásával Money Orderban. Magán csek­kekhez 15 cent “bank exchange”-! kell számítani. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Végtelen bájos Meséskönyv 3.- D.M. fűzve, 4.- kötve. Verses kötet Barabás Zsuzsától .................. 2.50 D.M. Megrendelhető bank utján való átutalással: $1.— B. Barabás Zsuzsa, 43 Essen — Holst. — Halster­­hauser Str. 112, West Germany. Tibor Diószeghy, Hammtorwall 1)111., 404 Neuss|Rh., West Germany cimen. a szerző léleküditő verses füzete: “Ma Hinni Nehéz ..." — Ára 50 cent. Egy magyar humorista száz év előtti véleménye Bernát Gáspár a száz év előt­ti Magyarország egyik híres a­­lafcja volt. Petőfi 'Sándor “szent Gáspár barátomnak” nevezte. A “gazisdádák” — még a szomo­rúbb időkben is — 'megnevet­tették az országot, ám Bernát Gazsit senki még mosolyogni sem látta. Ügyvéd volt, die mint ahogy magát jellemezte, ügye­­fogyott ügyvéd. Korán adta fe­jét az írásra. Ám emléklét nem 'annyira írásai őrizték meg, in­kább szelíd .gúnnyal’, néha ön­­gunnyal teli mondásai. (Ezek ma sem avultak el. íme egy csokor belőlük: A szórakozott tudósra mond­ja: hazamenet, szórakozottság­ból kabátját ültette a székre s magát akasztotta fel. A vékonyhamgu énekesnőre: a hangját a karzaton elkapja egy iszabólegény, cérnának, tű­be fűzi s ruhát varr vele. — Akkora hideg van — mond­ta, — hogy az Alföld ön ezen a télen a csecsemők egy szálig h aj d u-kö dm önbe jöttek a világ­ba. — Akkora szél fuj, hogy még a kapcát is kifújja az em­berfia csizmájából. — Saját vagyonáról emlegette Gazsi: bárom vályogtéglát ha­gyott rá az apja, ezeket egy es­te megcsípte egy szúnyog, s reggelre kelve háromemeletes házzá dagadtak, önmaga állan­dóan adósságokkal küzdött és mint mondta: annyi a hitelező­je, hogy ha mind kővé válna, kerek Debrecent ki lehetne kö­vezni velük. Halála előtt a Bazilika építé­sére hagyta összes — adóságát. A Bach- korszakban egy ba­rátja azt mondta neki: — Olvastad? Az Allgemeine Zeitung azt írja, hogy a ma­gyarnak mindig a német adta a fenntartó elemet. Mi az a fenntartó elem? — Hát a hózentró’ger — fele­ié Gazsi. Egyszer alföldi útra kelt. Ba­rátai figiyelimiezfették, hogy sok az útonálló, hát vigyen puskát magával. — Hogyne, — felelte erre Gazsi, — tálán azért hogy el­­szedjék? Egyébként, mint Ágai Adolf feljegyezte, egy Karinthynak tulajdonított tréfa is hozzá fű­ződik. Gazsi az ujmódi találmá­nyokat gúnyolja: — Pesten egy külföldi olcsón vesztegeti a mesterséges tyúk­szemeket. Az jó bennük, hogy jobban fájnák, mint a valódiak. Halálakor Petőfinek két hoz­záírt levele volt minden hagya­téka. A Kerepesi temetőben te­mették él, 1873-iban. S igy meg­valósult egy régi temetéskor mondott szava: — Meglásd komám, ha Isten éltet, mi is idejutunk egyszer. Lengyel jelszó: ezer iskolát a miléniumra (Canadian Scene) — Len­gyelországban kerek bét esz­tendővel ezelőtt kezdték el az idei miléniumra való felkészü­lést. Kiadták a jelszót, nemcsak a kormány, hanem a nép szé­les rétege is, hogy e nagy év­fordulót 1000 iskola felépítésé­vel kell megünnepelni. iSemki sem gondolta volna akkor, hogy ez a jelszó nemcsak Len­gyelországban, hanem a más országokban, köztük a Kana­dában élő lengyelek között is oly nagy meghallgatásra talál. Mi ennek a magyarázata? Az, hogy a külföldön élő, mintegy 10 milliónyi lengyel e­­inocionálisan bizony nem sza­kadt el a régi hazától.. Az ezer iskola építését már egy eszten­dővel ezelőtt befejezték és las­san véget érnek a különböző ünnepély sorozatok, az iskola­­építési kampány azonban javá­ban tovább folyik. Már 1300 is­kolánál tartanak, de még to­vábbi 100 áll építés alatt. Az a­­dakozásból összejött pénzeken félmillió lengyel gyermek szá­mára 12,000 tantermet építet­tek. Meg kell jegyezni, hogy a lengyel nép önkéntes adakozá­sa az összes felépített iskolák 30 százalékának felhúzását tet­te lehetővé. A sziléziai Opolban építették fel az úgynevezett “emlék is­kolát”. Bejáratánál plakett em­lékezteti a diákokat és vendé­geket arra, hogy az iskolát Ka­­zimier Gzowski-ról nevezték el. Ezt a nevet a kanadaiak is jól ismerik, bár kissé más formá­ban. A kanadaiak Sir Casimir Stanley Gzowski-ra emlékez nek„ arra a lengyelre, aki 1898- ban Torontóban hunyt el. Sir Gzowski 1846-ban angol alatt­valóvá lett és Viktória királynő a Kanada számára, az ország érdekében végzett munkája, ér­demei elismeréséül, lovagi rang ra emelte. Gzowski Kanadában nagyméretű mérnöki munkák kigondolásával és végrehajtá­sával, továbbá széleskörű, álta­lánosan tisztelt közéleti tevé­kenységével tette ismertté ne­vét. Az Opoli isikolát teljes egé­szében a kanadai lengyelek épí­tették. Ök gyűjtötték össze egyházaikon és egyesületeiken keresztül a felépítéséhez és fel­szereléséhez szükséges pénzt. Igazán méltó emléket emeltek szülőhazájában annak a férfiú­nak, aki fiatalon elhagyta a ré­gi földet és aki egész élete munkásságát Kanadának szen­telte ugyan, de ezzel a megbe­csült munkával tiszteletet szer­zett a lengyel névnek. — Vakbélgyulladást okozhat az autóvezetés LONDON, Anglia. — A Seien ee Service közli, hogy az angol orvosok arra a meggyőződésre jutottak, hogy az autóvezetők néha vakbélgyulladást kapnak, főkép a gyomorizmok megeről­tetése miatt. Ártalmas ugyanis a hajtó egészsége szempontjá­ból egyes kocsi modellek kont­rolljának rossz elhelyezése, a­­minek folytán a hajtó nem tud­ja klegyensiteni, egyenesben tartani a térdét. A vezető, ami­kor a gázpedálra, vagy a fék­re lép, kénytelen lábait ide-oda mozgatni s ez igénybeveszi és megerőltei a csípő és gyomor izmokat. Rendkívül sajnálatos, mon­dotta dr. Rihoná Beswiok, a wa­lesi kórházi hivatal orvosi veze­tőhelyettese, hogy az ülésnek s pedáloknak ez a hibás elhelye­zése nagyon sok kis autóban megtalálható. A vizsgálatok során továbbá megállapították azt, hogy ha a fleljebb-lejjebb igazítható üiés nem a helyes pozícióban van, az ülés esetleg túl közel van a 'pedálokhoz, s a hajtó nem egye inesitheti ki a térdét. Ez vonat­kozik true,kokra és autóbuszok­ra is. Dr. Beswiok szerint, a pedá­loknak és az üléséknek helyte­len, kölcsönös állása leginkább a gyomor izmait viseli meg és ha a hajtó belső fájdalmat é­­rez, ez sok esetben nem a fá­radtság, hanem vakbélgyulla­­dás miatt van. — SZIGETVÁR községet város­sá nyilvánította az Elnöki Ta­nács. — Winnipeg, Man. 1966. szept. 27. 3 Miért nem^akarnak gyermeket? (Folytatás az első oldalról) 22 éves múzeumi dolgozó: “Ebben a rendszerben nem szabad gyereket a világra hoz­ni. Tudom, hogy veszélyben a nemzet, de akkor sem. A nem­zet nem fog kihalni, mert a tö­rök hódoltság 1)50 éve alatt sem halt ki. Mindig lesznek o­­lyanok, akik szülnek. Én nem akarok. Magyarországon kom­munizmus lesz a következő öt­­ven évben, vagy még tovább, nem akarom, hogy gyermekem kommunista legyen és gyűlölje az anyját, én meg a fiamat.” 23 éves gyári munkásnő: “Három éve vagyok férjnél. Dolgozom én is, a férjem is. Este, ha találkozunk, mindket­ten hullák vagyunk. Ha gyerek lenne, nem lehetne kibírni az életet. Nem keresünk annyit, hogy itthon maradhassak, az meg nem élet, hogy gyerme­kemmel csak h ullafár adton le­gyek.” 26 éves gépirónő. “Nem akarok gyereket. Fér­jem szeretne, én niem. iMinek? Ebben az országban nincs jö­vő. Minket halálra ítéltek, nem akarok egy örökös koncentrá­ciós tábornak még további rab­szolgát szülni.” 24 éves, utolsó éves egyetemi hallgatónő: “Én nem akarok gyermeket. Férjem mérnök, elég jól keres. Jövőre, ha végzek, én is fogok keresni. Nem anyagi okokból nem kell a család. Mit adok a gyermekemnek? Reggel ibevi­­iszem a bölcsődébe, este haza­hozom. Ha iskolába kezd járni, ott mást hall, otthon mást hald. Boldogtalan lesz, mint a mi ge­nerációnk. Ezért nem kell ne­kem gyerek.” 24 éves textiltervezőnő: “Nem lesz gyermekem, leg­alábbis addig nem, amiig nem látok valamivel tisztábban. Fér­jem nem bánná, ha lenne gyere künk, de megérti, hogy a mai világban nem érdemes. 'Mii va­lahogyan ketten megvagyunk. Ha tűrhetetlen lesz a helyzet, ketten mindig fci tudunk vala­hogyan jutni külföldre és újra tudjuk ott kezdeni. Gyerekkel ez nem ilyen egyszerű,” 27 éves szövőnő: “Munkást a világra hozni? Nem vagyok bolond! Soha eb­ben a büdös életben nem lesz jó a munkásnak, akármiféie rendszer is jöjjön. Nem volt jó a Horthyék alatt, ezt tudom az apámtól, aki aki szövőmester volt. Nem jó most, amikor pe­dig úgy mondják, hogy mink vagyunk uralmon. Hát soha se lesz jó a munkásnak és a mun­kás gyerekeinek se.” Az 1956-os szabadságharc leg­megrázóbb leírása. Szép, finom szerelmi történettel. Rendelje meg bármelyik magyar könyv­­kereskedésben vagy ujságárusi­­tónál, vagy közvetlen a K.M.U. Kereskedelmi Osztálynál, 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Ára $2.50. VIDÁM ÍRÁSOK MIKSZÁTH KÁLMÁN szer a kéményből kihallgatta őfelségének beszélgetését a hires Bismarckkal: éppen azon tanácskoztak, hogy Kutiiik uramnak fejét vészük, amiért Garibaldinak olyan ékes ruházatot mert küldeni. Ez egészen bizonyos, a hóhér akármelyik percben jö­het, s a fejvesztéssel együtt jár a vagyonvesztés is: márpedig ez a sok drága ital kár volna hurkos-gégébe — igyuk meg ma­gunk. Idle lyukadt ki érdemes barátunk épületes elmélkedése mígnem arra a szomorú tapasztalatra rogyott össze, hogy már az utolsó butélia bor utolsó kortya is helyén van. — No, most már elvégeztük kötelességünket — mondám józanabbal maradt cimboráimnak —, emeljétek fel Lojzit, és hozzátok utánam. Ezzel aztán bevittük a konyhába, Szicília szolgáló, a svábbogarak és poloskák kormos birodalmába, az én vezény­letem mellett szép csendesen lefektettük a mélyen alvó Szicília mellé, a földre, a pincekulcsot Lojzi uir kezébe téve, ki azt gör­csösen szoriltá albba össze. — Most pedig, fiuk — mondám —, a mi fejünk is ne­héz, oszoljunk szét, és feküdjünk le. Lefeküdni csak könnyű volt, —, hanem fölébredni volt irtóztató. Az a gondolat, hátha kitudódik, hogy mi voltunk a bűnöseik, mi lesz akkor? Kicsapnak a professzorok, ha ugyan Kutiiik ur nem ment fel a consilium-abeumditól, azzal az egy­szerű manőverrel, hogy agyonüt egy szuszra. Azt kívántam magamban, mikor a bor gőze némileg oszladozni kezdett fejemből, hogy bár csak soha ki nie virradna többé. Hadd tenne örökös éjszaka a földön, mely elfedjen fel­tört pincét, hortyogó szolgálóit, részeg kéményseprőteigényt s az érkező Kutlk elől járható országutat. Nem tudtam szemeimet behunyni: bubánatois arccal és szepegő kebellel könyököltem ki az ablakon, belebámulva a csendes éjszakába, mely lassankint lehányta magáról rongyait, a felhőket, s láttatni hagyta csillagos homlokát. Istenem, milyen ió a csillagnak, azt fel nem érheti Kut­­lilk keze. Minél világosabb tett, annál jobban kezdtem remegni, mígnem félelmeim tetőpontra hágott, midőn közelgő szíekiérzör­­gés hangzott fel a néma éjszakában, mely egy nagy “hahó” Máltás mellett egyszerre megállapodott a ház előtt. — 152 — — Semmi esetre sem. — De hát miért nem? — Hja! bizony csak azért, édes majszterné assizonyofb, mert még magam sem tudom. — Ó, hogy száll ja meg a mennyei ihlet drágalátos el­méjét, mert ha nem tesznek valamit, mindnyájan elveszünk éhen az uram hóbortossága miatt. Hát mire való volt az a drága ruha is annak a mihaszna táljánnak, aki se ingünk, se gallé­runk. Inkább bizony a famíliáját ruházta volna be azon a ten­gernyi pénzen. De a bolond csak bolond marad. Most meg már, ahogy megjöttek a boros butéliák, eszét sem tudja örö­mében. •— Miféle butéliák? — Miket Garibaldi küldött férjemnek a ruháért — monda K'Utlifcné, a büszkeségnek némi árnyalatát meg nem tagadható hangon. — Ühürn! Hát borosüvegek! Ühüm ... no, no .., izé .. . lássa, majszterné asszony, most már mindjárt van valami csekély kiindulási alap tervünkhöz. — Csak M vele, édes drágácskám. — Hol vannak azok a butéliák? — Mindjárt le keltett vitetnem a pincébe: Isteni ments, ha szoros zár alatt nem tartanám: nem maradhék meg a vilá­gon, ha valami bajok esne. — Heuréka! megvan a terv. — Égek a kíváncsiságtól. — Előbb azonban tisztázzuk az eszmét — mondám. — Az a fődolog. Kuitlifcné fejével bólintott. — Tehát Szicília vesizte, illetve eltávolítása volna a ga­­rádiics, mely minket is, a nénit is várainak harmadik emele­tére vezetné ... ■— Mintha osalk számiból vette volna ki a szót. — No, hát én ettől megszabadítom: hanem két dolog szükséges hozzá. I — Kérje a lelkem üdvösségét, azt is oda’adom — szólt a majszterné, felvillanó szemekkel. — Ó, én még nagyobbat kérek ... Titoktartást .. , —- Megtesz. •— És vak engedelmességet. — Esküszöm. — 149 — KELEN TRAVEL I ALEX. A. KELEN LIMITED - Alapítva 1925-ben I IKKA UTAZÁS TU Z EX I Kanadai főképviselete Hajó- és repülő­­_ . p , . +. , +­­jegyek hivatalos Propanbutan gaztuz­­árfolyamon. Szlovákiába, helyek kaphatók. Gyógyszer, pénz, virág küldése. 1467 Mansfield Street, Montreal — Tel.: 842-9548

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents