Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-09-27 / 73. szám

Ha minket is elfúj a sors zivatarja, Nem lesz az Istennek soha több magyarja! Authorized as second class mall, and for pay­ment o.f postage In cash, Post Office Department, Ottawa, Ontario, Canada. An Independent Journal, published twice every week in the Magyar lan­guage, circulating In the ten Province« of the Dominion of Canada and largest of all Hun­garian Papéra within the entire British Empire. Printed and Published at Its Office and place of business: 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Man. Tel.: 772-1112. by the CANADIAN HUNGARIAN NEWS. Yearly Subscription $6.50 to foreign Countries $7.50 MONTREAL — TORONTO — HAMILTON — WINNIPEG — REGINA — SASKATOON — CALGARY — VANCOUVER — Seven Cents Per Copy Egyes szám ára 7 cent Nyugat Twice a Week 210 Sherbrook St, WINNIPEG, MAN. Szerkeszti: Nemes Gusztáv, Editor. Coast to Coast ABBOTSFORD BROOKS CUPAR COADDALB „ DRUM HELLER ESTERHAZY FENWOOD FLIN FLON IRON SPRINGS KELOWNA KENNEDY KIPLING LANGRUTH LEASK LESTOCK LETHBRIDGE MELVILLE MILK RIVER MIDDLE LAKE MISTATIM OSOYOOS PENTINCTON PICTT'P" BUTTE PLUNKETT PUNNICHY RAYMOND SALTCOATS STOCKHOLM TABER WAKAW WHITEWOOD Vol. XLII. — 42. Évfolyam 210 Sherbrook St, WINNIPEG, MAN. 1966 Szeptember 27 kedd. No. 73. szám POLITIKAI VIHAR A KONZERVATÍV PART VEZETŐSÉGÉBEN U.S. autó-áremelését bírálják Ottawában OTTAWA, Ont. — Pearson1 bi ro dalim miniszterelnök csütör­tökön tartott sajtókonferenciá­ján bírálta az Egyesült Államok autógyár osainak áremelési po­litikáját, főleg az 1967 évi autók árának emelését. Az Egyesült Államok bárom legnagyobb autógyára, kocsi­jainak árát $56.- tói $113.- dol­lárig emelte. Drury kanadai gyáripari mi­niszter közölte: Montrealba repül, hogy tárgyaljon az ott tartózkodó Sharp pénzügymi­niszterrel. Tekintettel arra hogy a kanadai dollár világpiaci érté­tek« jóval alatta van> az ameri­kainak, igy az árkülötnibséig még jobban szembetűnő. Bár, ha a kanadai gyártású autók árait a US kocsik árához viszonyítják úgy ez az árdrágítás mind ma­gasabb lesz. Kari Browuridge, az Ameri­can Motors (Canada) Ltd. el­nöke kijelentette, hogy a kana­dai vásárlóik $50—$100 dollár­ral többet fognak fizetni az 1967 évi modelü autókért, mert a kötelező biztonsági feliszereié sek megdrágítják a különböző ár-kategóriába tartozó kocsikat belföldi vonalon is. Ima-ájlalosság a magyar népért és Mindszenly bíborosért CLEVELAND, Ohio. — Az itteni, Szent Mihályról elneve­zett gór. kath. magyar Egyház­­község tagjainak csáládjá ez év október 2.-án, vasárnap dél­után, 4 órai kezdettel, könyör­gő imaájtatosságot rendez Mindazen-ty hercegprímás és az egész magyar nép akaratának megvalósulásáért. Ez az ájta­­tosság megenlékezés akar lenni a Bíboros hossza fogsá­gáról és a Magyar Forradalom tizedik évfordulójáról. A szentbeszédet Ft. Vitéz Bán O.F.M. tartja. Mindenkit szeretettel hívunk erre a magyar imaájtatosságra, melyet a Bíboros és a Magyar Nép akaratának megvalósulá­sáért végzünk. A szertartás után vacsora lesz, amelyre korlátozott számú jegyet bocsájtottaik ki. — Szerény, de biztos javulás" a népszaporodásban (FE) —- Magyarország belső társadalmi problémái közül az egyik legfontosabb, hogy az öt­venes évek közepe óta követ­kezetesen csökken a születések száma, közli a budapesti rádió egyik hírmagyarázója, .Szilágyi Edit. “Az alacsony születési arány­­számnak valóságos iroaaima van már. Heves, nyilvános viták folytak és folynak róla, s- a de­mográfia és szociológiai intéze­tek tudományosan is igyekez­nek felkutatni okait. A vita he­vében már olyan aggodalom is elhangzott, hogy e folyamat ki­­veszéssel fenyegeti a magyar­ságot. De akik a józanság ha­tárain belül maradnak, azok is nyugtalanságigái szemlélik a születések számának csökkené­sét. A vita azonban nemcsak az okok feltárását célozza, hanem annak keresését, hogy miként lehetne megfordítaná a folya­matot. Az elmúlt években több­ször felemelték a családi pótlé­kot, az ingyenes lakáskiutalá­soknál előnyben részesítik a gyermekes családokat, írók, or­vosok vetik fel a fiatalok előtt a társadalmi feielősséges, ép­pen úgy, mint a gyermektelenül leélt élet negatívumait. Vannak akik adminisztratív beavatko­zást sürgetnek. Követelik az a­­bortusz-tálalom visszaállítását, a gyermektelenek megadózta­tását és így tovább. Ez utóbbi javaslatot azonban a kormány elutasítja, s változatlanul fenn­tartja azt az álláspontot, hogy kizárólag az anya joga eldön­teni, vállalja-e az uj élet világ­­ra-hozását és felnevelését. (Folytatás a 4. oldalon.) Diefenbaker lemondását követelik Churchill volt konzervatív honvédelmi miniszier Dalion (amp, a konzervatív párt országos elnökének lemondását követeli — A párt konlerenciáján kerül döntésre a párl-vezérség kérdése OTTAWA, Ont. — Tekintet­tel arra, hogy a Mrs. Munsin­­ger ügyében folytatott vizsgálat érzékenyen érintette a konzer­vatív párti vezetőket is és főleg az akkori kormány vezetőjét, Diefen'baJker miniszterelnököt, aki a vizsgálat szerint lanyhán Mr. Ross Thatcher, Saskatche­wan tartomány miniszterelnö­ke, feleségével, akik nemrég tértek visza üzleti és magán látogatásból Belgiumból és Eu­rópa imás országaiból. kezelte miniszterei ügyét, a párt országos vezetője, Dalton Camp kert elés nélkül kijelentette, hogy a konzervatív párt vezető­ségét meg kell változtatni. Hangoztatta, hogy Diefenba­ker volt .miniszterelnök és poli­tikai vezér nem alkalmas a párt további vezetésére s a novem­beri konvención uj pártvezér megválasztását javasolta. Mr. Camp akcióját élesen bí­rálta Gordon Churchill volt kon zervativ honvédelmi miniszter ki jelenleg Winnipeg déli kerü­letének képviselője, s a leghatá­rozottabb formában követelte táviratában Mr. Ciaimp lemon­dását. Mr. Camp hangoztatta, bogy a pártvezérség nem életfogytig­lani megbízatás. — Emelkedett a szív- és idegbetegek száma Magyarországon (FE) — Az ötven éven felü­li férfiak aggodalommal figye­lik, hogy korosztályukból mi­lyen sokan kapnak szívroha­mot, — írják Budapestről. — Az ötven év körüli nőik között pedig az idegbajoktól való ret­tegés lett úrrá. A szivtaóirházak és ideggyógyintézetek zsúfol­tak. A szinte járványszerüen terjedő szivtronnbózis és angi­nas megbetegedések, továbbá a feltűnően magas arányú ideg­­megbetegedések okát a szakér­tők abban látják, hogy a hábo­rú utáni negyedszázad kínlódá­sai, félelmei most ütnek ki a lakosságon. A mai ötvenesek a háború befejezésekor huszonötévesek voltak, s bármin mentek is ke­resztül, egészségesen, jó kondí­cióban kezdték az uj életet. Rá­kosi uralma, majd a forradalom és az azt követő megtorlás iz­galmai annyira megviselték ezt a korosztályt, hogy most, mint fáradt, kiábrándult nemzedék, kevésbé tud ellenállni a két leg­általánosabb betegségnek. Az orvosok attól tartanak, hogy 1966-ot “fekete év”-nek fogják elkönyvelni a magyaror­szági egészségügy történetéiben. Kell-e ellenzéki párt Magyarországon! (FE) — A hivatalos angol rádió- és TV-szolgálat, a BBC, Budapestről élőadásiban közve­títést adott, melynek keretében' megkérdezték Pethő Tibort, a Magyar Nemzet főrnunlkatársát hogy a “demokrácia további íszélesitésének utján nem szán­dékoznak-« ellenzéki újságot indítani, vagy esetlég egy ellen­zéki pártot alapítani?” A kérdés meghökkentő volt, az egykori neves publicista társ utas fia himelt-hámolt, s egye­nes válasz helyett a lapjában fejtette ki azt a véleményét, hogy ő miért van ellene az el­lenzéki lap, vagy párt alapítá­sának. Szerinte “az ellenzik lényege a bírálat” és nem a for­ma. Magyarországon “éppen e-Tovább folyik a Vörös Gárdisták rombolása leget bírálnak”, de ebből még nem lehet arra következtetni, hogy a rendszernek van ellen­zéke, mert legtöbbet és legszé­lesebben a párt és a kormány vezetői bírálnak. “Bírálják az egyes miniszté­riumokat, a termeléssel-, a kiií- és beikereskedelemimel foglal­kozó vállalatok, bírálják az ok­tatási, vagy az egészségügyi rendszer hiányosságait, a téeszteket és a tanácsokat, a KISZ-t és a szakszervezeteket. Mindenkor mindent, ahol a dol­gok nem úgy mennek, ahogy kellene. A párt és a kormány ellátja tehát az ellenzék ellen­őrző, bíráló funkcióját is De egy ellenzéki pártra azért sincs szükség, mert hiányoznak ilyenhez a társadalmi-gazdasá­gii feltételek. Nálunk az osztá­lyok és a rétegek politikai ér­dekei a szocializmus építésében azonosok. Az osztályok és a ré­tegek nem folytatnak politikai harcot egymás ellen, ami indo­kolhatná külön pártok létezé­sét, hanem szoros szövetség­ben, a szocialista nemzeti egy­ség állandó erősítésével mun­kálkodnak a közös feladato­kon.” — TOKYO, Japán. —- A Vörös Kínában most folyó, úgy neve­zett “kulturális forradalomban ismét a sztalntoarát politikusok és katonák kerültek felszínre. A liberalizmusra hajlandó intel­­lektueleket az egyetemekről és a közigazgatásból a szántóföld­re és a sertész-hizlaldákba küld ték. Az éretlen diákságnak pe­dig romboló hatalmat adtak a városokban. A fiatalkorú vörös gárdisták aztán éltek a felha­talmazással és szétrombolták többek között. Pekingiben a franciák által vezetett róni. ka­tolikus Szent Szív Akadémiát, amely után a kommunista kül­ügyminisztérium bezáratta a fő iskolát és vörös zászlót tűzött ki rá. Mint a Vörös Kínában műkö­dő japán tudósítók jelentették, a katolikus akadémia főleg a külföldi diplomáciai testület gyermekeinek tanítására szol­gált és az európai nagykövetsé­gek be is jelentették emiatt til­takozásukat, de még eddig sem mi választ nem kapták a kül­­ügy m in is zt é r rumtól. Kensaburo Seki, japán tudó­sító azt jelentette, hogy a kom­munista külügyminisztérium azzal a váddal illette az akadé­miát, hogy olyanok támogat­ják, akik an ti-'kommunisták és nem értenek egyet Mao Tse­­tung kommunista pártfőnök nézetével. A tanító apácákat el­hurcolták. A fiatal vörös gárdisták to­vábbá benyomultak egy külföl­di diplomaták által lakott bér­házba is, és a lakásokba Mao fényképét akasztották fel a fa­lakra és ajtókra. A vörös kar­­szalaggal ellátott gárdisták go­romba szidalmakat vágtak a (külföldiek fejéhez és szitkok­kal illették azokat a kínaiakat, akik külföldön éltek és utolsó éveikre visszatértéik Kínába, hogy hazai földbe temessék majd őket. A japán jelentések elmond­ják továbbá, hogy a propagan­da minisztérium által feibujta­­tott “vörös gárda mozgalom” átterjedt Kína más nagyobb városaira is, mint pl. Tienshin­­re, Shanghaira ős Cantonra, a­­hol a fiatalság megtámadta mindazon kínaiakat, akiket “polgári elemeknek és maga­sabb társadalmi osztályba tar­tozóknak” minősítettek. A je­lentések szerint, a vörös gárda garázdálkodása már elviselhe­tetlenné vált. Akadályoz min­den normális munkamenetet és óriási károkat okozott már ed­dig is a gazdasági csőd előtt ál­ló Kínában. A legutolsó jelen­tések szerint már a hatóságok is látják, hogy túlméretezték céljukat és állítólag felhívták a vörös gárdistákat, hogy min­denki térjen vissza lakóhelyé­re. — Bomba robbant a cubai követség előtt OTTAWA, Ont. — Az itteni cubai követség! épület előtt egy úgynevezett “bazooka“ tank­­ellen használt rákéta robbant fel, de mint jelentették, senki isem sebesült meg és az épület­ben sem okozott nagy kárt. A kanadai főváros rendőrsé­ge azt hiszi, hogy a robbantást egy nemrégen ide érkezett ku­bai menekült hajtotta végre és ezir árnyban folyik a nyomozás. A Chapel St.-i követségi épü­letben a robbanásikor senki sem isérült meg. Bár az ablakok betörtek a robbanás következ­tében, de a követségi alkalma­zottak még nem voltak az épü­letben, tekintettel arra, hogy a robbanás 5 perccel 8 óra előtt történt. Lapzártáig érkezett jelenté­sek közölték, hogy a merénylet előtti napon két cubai érkezett repülőgépen Ottawába és autót béreltek, amit csütörtökön visz­­szaadtak a bérleti társaságnak. Egy másik autót kölcsönzött egy floridai címet adó cubai, ki viszont a cubai követség 3 e­aneletes épülete előtt hagyta az autót. Ugyanez az ember előre kifizette szállodai számláját és csütörtökön korán reggel eltá­vozott szobájából. Hajlandó a vietnami békére a U.S. EGYESÜLT NEMZETEK, NY. — A világszervezet csütörtöki ülésén az Egyesült Államok ki­küldöttje kijelentette, hogy az Egyesiült Államok beszünteti É- szak Viet Nam bombázását, ha a hanoii kormány csökkenti ka­tonai aktivitását Dél Viet Nom­­ban. A ROMÁN kiugrás évfordu­lóján a magyarországi kom­munista vezetők táviratban üd­vözölték romániai elvtánsaikat. Gyulán román-magyar barát­sági napot rendeztek. — Miért nem akarnak gyermekei! (FE) — Egy nemrég otthon járt tanár körkérdést intézett fiatalasszonyokhoz, hogy miért nem- akarnak gyermeket? A következő válaszokat kapta: 22 éves műszaki rajzolónő: “Kétszer lett volna gyerme­kem, de mindkétszer elvetet­tem. Férjemnek is ez a vélemé­nye. Ebben a világban nem ér­demes gyermeket szülni. Eltar­tani se tudnánk, pedig ketten dolgozunk, de férjemnek is, ne­kem is van édesanyánk, meg apánk, azokat is támogatni kell. Esetleg később, ha változ­na a rendszer, és lenne értelme az életnek, akikor nem mon­dom. De most? Nem.” 25 éves divattervezőnő: “Még a házasságom isem biz­tos, bát még vegyek hozzá gon­dot egy gyerekkel? Férjemet egész nap nem látom, ahogy hallom a jóakaróktól, a hivatal­ban, ahol dolgozik, egész szé­pen kijön a kolleganőkkel: Én is megtalálom a magam szóra hozását. Ha lenne gyerek, jö­hetnék haza, ő meg még sza­badabban mehetne a kollega­nőkkel. Inkább nem alkarok gyereket.” 28 éves tisztviselőnő: “Hat éves asszony vagyok. Gondoltunk férjemmel arra, hogy kellene gyerek, mert fér­jem most 31 éves, az idő' múlik. De nem tudjuk elhatározni ma­gunkat. Főként azért, mert o­­lyan bizonytalan a politikai helyzet. Semmi kilátás arra, változás legyen. Azért pedig, hogy kommunista gyereket hoz zak a világra, nem vagyok haj­landó szülni.” I 25 éves áruházi kiszolgálónő: “Az édesapám földbirtokos volt. Rossz káder vagyok. A férjem apja alezredes volt a ré­gi hadseregben. Ő ils tossz ká­der. Minek az ilyen rossz káde­reket szaporítani?” 20 éves villamoskalauznő: “Egy éve házasodtunk össze. Férjem is a közlekedésiben dol­gozik. Nem akarunk gyereket. Ráérünk. Egy gyerek csak nyűg. Látom a nővéremnél, ki­nek kettő van. !2'7 éves és már öregasszony, mert egész nap dolgozik, este meg a gyerekek­kel dolgozik. Ebiből nem kérek.” (Folytatás a 3. oldalon.) Telegram Photo ALICE FEDORENKO Litvániából jött Kanadába, éppen bét, esztendővel ezelőtt. A 13. osztályban elért eredménye alapján ösztöndijat kapott a Harbord Collegiate-tó!. Ti­zenkét tárgyban volt a legjobb. Azt tervezi, hogy a torontói egyetemen biológiát tanul majd. Halálra ilélfék Sukarno egyik miniszteréi JAKARTA, Indonézia. — Egy itteni jelentés szerint, egy há­romtagú külön bírósági halálra: ítélte Jusuf iMuda Dalaim volt. minisztert. Dalam a központi bankügyi tárcát tartotta kezé­ben még Sukarno teljhatalma idején. A bíróság korrupció és felforgató tevékenység vádjá­val ültette Dalamot, aki annak­idején Sukarno hűséges politi­kai szövetségese és egyik leg­közelebbi személyes • barátja volt. A bíró egy óra 20 percen ke­resztül olvasta fel a halálos íté­let indokolását, amelyet a volt miniszter nyugodtan, a felindu­lás minden jele nélkül hallga­tott végig. A bíróság indokolása szerint, a volt miniszter bűnössége két­ségtelenül kiderült a tanúval­lomásokból, valamint a vádlott beismerő nyilatkozataiból. — A vádlott, miniszteri ha­talmával visszaélve, az állam nevében jogtalanul elkobzott magán-házakat, autókat, fegy­vereket és földbirtokokat — mondotta a halálos Ítélet indo­kolásakor a bíró. — Egyiiike volt azoknak a imagasrangu állami tisztviselőknek, akiki az indonéz nemzetgazdaságot teljesen tönkre zúzták. Jusuf Muda Dalam egyike annak a 17 miniszternek, aki­­j két márciusban letartóztattak, és ő az első, akinek lügye tár­gyalásra került és akit halálra ítéltek. Az indonéz törvények értel­mében a halálraítéltnek egy he­ti ideje van a fellebbezésre és a volt miniszter nyomban kijelen­tette, hogy megfellebbezi a ha­lálos Ítéletet. — ■ BRANTFORD BURGERSVILLE CROWLAND DELHI FORT ERIE FORT WILLIAM GUELPH GALT _ HUMBERSTONE KITCHENER MALARTIC NEW WATERFORD NIAGARA FALLS OSHAWA OTTAWA PORT COLBORNE PORT ROBINSON RIVER CANARD SARNIA SIMCOB ST. CATHARINES SUDBURY tillÍc&burg TIM1SKAMING WAINFLEET WELLAND WINDSOR A legrégibb kétszer j hetenként megjelenő füg- \ getlen magyar sajtó Ka- J nadában. A* Angol Bl- j rodalom legelterjedtebb j magyarnyelvű hírlapja, j amely mindenkor önzet-1 lenül védi meg az Ida-j genbe szakadt magyar-! ság érdekelt és a kans- j dal polgárokat megillető! jogokat Igyekszik kivív-! ni minden honfitársunk j számára. “KANADAI | MAGYAR UJSAG”j Előfizetési dij egy évre: J $6.50, fél évre $3.50. Az óhazába és külföldre egy { évre $7.50. Szerkesztő- j ség és kiadóhivatal: 210 j Sherbrook 8t, Winnipeg,! Man. Tel.: 772-1112. }------------------------------------1 A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents