Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-09-23 / 72. szám

Winnipeg, Man. 1966. szept. 23 KANADÁBAN ELŐSZÖR: E@y nem mindennapi “erőmű" (Canadian Scene) — Az on­­tariói Cobalt 'közelében, a Montreal Riveren nem minden­napi “erőmüvei” találkozhat az ember. Olyan üzemmel, amely az elektromosság korában leg­alábbis szokatlan energiát szol­gáltat. Ragged Chute ennek az on­­tariói elektromos és vízmüvek tulajdonában levő üzemnek a neve. Ez az egyetlen hasonló üzem sűrített levegővel dolgo­zik. 1910-ben, a oobalti ezüst­­láz idejében építették, amikor nagy szükség volt megbízható és a lehető legolcsóbb energiá­ra. Az üzem működése rendkí­vül egyszerű, mivel nincsenek benn mozgó alkatrészek. A kö­vetkező történik: amikor a viz belezuhan egy 350 lábas függő­leges aknába, rengeteg levegőt húz magával. A levegő és viz vízszintes alagútba kerül, ahol a levegő nyomása négyzetin­­chenikint 125 fontra emelkedik. Itt látható a turistákat gyö­nyörködtető gejzír, amikor a felesleges levegő az aknából a vizet a levegőbe szorítja. A sü ritett levegőt kilenc mérföld hosszúságú csőrendszer vezeti azokhoz a bányákhoz, amelyek felhasználják. A viz segítségével történő lo­­vegősürités régi ötleten alapul. Van feljegyzés róla már a 13. századból is. Egy Taylor nevű kanadai feltaláló felelevenítet­te ezt a réges régen használa­tos módszert és a múlt század utolsó éveiben levegő sűrítő ü­­zemeket kezdett építeni Kana­dában és az Egyesült Államok­ban. A legnagyobb üzem 5,000 lóerős volt, a legkisebb 45 ló­erős. Ez utóbbit 1899-ben épí­tették. A régi ötlet alkalmazója és a kivitelező szakemberek érde­mére legyen mondva, hogy rendkívül megbízható, minden üzemzavartól mentes üzemeket építettek. Természetesen a sű­rített levegő, mint energiafor­rás, nem versenyezhetett és ma már még kevésbé versenyezhet az elektromos árammal. Ez a magyarázata, hogy — vagy 60 esztendő óta — egyetlen ha­sonló üzemet sem emeltek. Kiket üdvözölnek örömmel és ki nem kaphat vízumot? (Folytatás az első oldalról) l Elenyészően csekély az olyan esetek száma, amikor a magyar hatóságok arra kényszerülnek, hogy eljárjanak egyes törvény­­sértő beutazó személyeik ellen. Jellemző erre, hogy pl. ez év jú­liusában a közel százezer, Nyu­gatról beérkezett személy kö­zül összesen 18 esetben' kellett eljárnunk, többnyire vámtörvé­nyeink megsértése, csempészés miatt. Ezek közül is csupán egyetlen egy személy ellen in­dult büntető eljárás, mégpedig Tóth Ágnes New Brunswick-i lakos ellen, aki juűus 25.-én 47.200 forintot alkart Magyar­­országra becsempészni. A töb­bi, az Egyesült Államokból és Kanadából érkező magyar szár­mazású személy esetében, akik 2-17.000 forintig terjedő össze­geket próbáltak jogtalanul, vámszabályaink kijátszásával becsempészni, vízumaikat von­tuk vissza, holott büntetőjogi­lag is felelősségre vonhattuk volna őket. Zaklatásnak nevez­hető ez? Avagy zaklatás-e az, hogy kiutasítottuk az országból James Horváth és Arthur Hor­váth amerikai állampolgárokat, valamint Georg Behelean NSZK állampolgár, volt SS-featonát, akik rátámadtak a szolgálatban levő rendőrre, katonára? Zak­lattuk azt a holland állampol­gárt, aki tiz bőröndnyi ellensé­ges propaganda-anyagot alkart becsempészni, amikor megvon­tuk vízumát? Néhány más esetben eljárást is kellett indítani: ittas állapot­ban való gépkocsivezetésért, — halálos gázolásért, — hatóság durva szidalmazásáért. — Öszlöndijal kapott egy kanadai leli zeneszerző (Canadian Scene) — Kanada Művészeti Tanácsa a Canada Council ösztöndíjat adott Alfre­­des Shtrombergs zeneszerző­nek, az operaélet isimért sze­mélyiségének. Ennek nyomá­ban lehetővé válik, hogy a ki­“MÁR AZT IS MEGPRÓBÁLOM” írjak szazaval a reumás betegek. A till hideg fokozza a fájdalmakat. Szaggatás, hát fájás, hol Itt fáj, hol ott, vándorol egy helyről a másikra. Nincs se éjjele, se nappala a roumáb an szenvedőnek___Százával érkeznek a MALA­LEVELEK Is, amelyekben elismerik az “OREON” belső kanalas orvosság hatását és Írják, hogy “már mindent megpróbáltam és caak az OREON volt segítségemre.” PRÓBÁLJA meg ön Is. ha reumás csontszaggatásokat, izomfájdalmakat, stb. érez. Egy üveg $2.00 egy készlet 5 üveg $8.00. VÖRÖS KERESZT PATIKA tűnő zeneszerző európai látoga­­tökörutra menjen és tanulmá­nyozza, hogy mi történik nap­jainkban tengerentúlon az ope­ra világában. blitrombergs a lett zeneaka­démián tanult, majd ezt köve­­tó'leg a lett operával dolgozott, egészen addig, amíg az orszá­got az oroszok megszállták. Ekkor Németországba mene­kült, majd Torontóba kérdd t, ott is fejezte be zenei tanul­mányait. Sikerrel1 letette az or­gonisták számára előírt szak­vizsgát. New Yorkban Leonard Bern­stein munkásságát tanulmá­nyozta. Mr. Shtrombergs jelen­leg a stratfordi Shakespeare fesztivál zenekarának karmes­tere, a kanadai operatársulat korrepetitora. I960 óta a toron­tói zene művészeti főiskola ta­nára. Csalódtak a külföldi magyarokban (Folytatás az első oldalról) A legtöbbet a levélcemzurától várja a rendszer. Az eddigi ‘szú­rópróbák’ után most már rend­szeresen felbontják és elolvas­sák a leveleket. A panaszos le­veleket egyszerűen megsemmi­sítik, feladójukat lajstromba ve­szik, amiről azonban nem érte­sítik. A levélírókat abban a hitben hagyják, hogy a címzett egy­szerűen nem válaszol, mert biz­tosan “fejébe szállt a dicsőség”. Ha a listába vett egyén újból ir és abban megismétli panaszait, levelét megint megsemmisítik. Eljárást még akikor sem indíta­nak ellene, ba támadja a kom­munista rendszert, de a levelét nem a papírkosárba dobják, ha­nem átküldik a politikai, rend­őrségre, ahol az kartotékjába kerül. Ha aztán valami hibát követ, vagy nyilvánosan kriti­zál, akkor az eljárásnál1 súlyos­bító körülménynek számit. Alaposabban vizsgálják meg a csomagokat is, mint eddig. Nem elégszenek meg többé a felbontással és a tartalom vám­kezelésével, magát a csomago­lópapirt és a dobozt, vagy a zsákot is átvizsgálják, hogy nincs-e bemre rejtett propagan­da anyag, vagy üzenet. A rendszeres csomagot kapók is -nyilvántartásba kerülnek. Ál­talában nem tanácsos ajánlott, vagy express levelet küldeni, mert azokat minden esetben át­vizsgálják és a címzetteket úgy veszik nyilvántartásba, mint a­­kdknek “nagyon sürgős” a leve­lezés, s arra biztosan valami o­­kuk van. — 'SZABÓ PÁL ZOLTÁN egyet, tanár, a Dunántúl Tudományos Intézet vezetője, Pécsett, 63 é­­ves korában elhunyt. — MINI-DEMOKRÁCIA (Folytatás a 3. oldalról.) tér, aki alantasai “fejének’’ á­­rán igyekszik pozícióját mente­ni, és saját mulasztásait azok mulasztásaivá átke-ndőzni, a demokrácia legalitásának ha­tár me agyéin kívül mozog! Egy Kancellár azonban, aiki egy ilyen miniszternek a pártját fogja és presztízsét védelmezi, saját tekintélyét ássa alá úgy a parlament, mint a választók előtt. — Feltéve, hogy a demok­rácia álapelvei nem módosíttat­nak át egy hatalmon lévő part egyéni érdekeit szolgáló s en­nek szempontjából formálható alapelveivé. Az oly sok államfilozófus ál­tal képviselt tétel, miszerint a demokrácia — szabadságjogai­nak túlkapásai révén — a dik­tatúra melegágya, német vi­szonylatban ismét beigazoló­dást látszik nyerni. Ehhez a ta­lajt a demokrácia hozzánemér­­tő sáfárai már előkészítették. Csupán egy gazdasági vissza­esés hiányzik még, hogy a vá­lasztók egy “erős kezű” vezér után nézzenek, aki “rendet te­remtene” a debatáló klubb szín­vonalára sülyedt parlamentben. Az előttiünk álló tartományi választások eredményei ezt bizonyítani fogják. 13 Centennial Report (Canadian Scene) — A nagy centennáriumi készülődésben nekem az okozza tálán a legna­gyobb örömet, amikor nem is szervezetek, hanem egyének mutatnak szinte páratlan lelke­sedést és találékonyságot. A Oentennáriumi Bizottság százával kapja a leveleket, a­­melyek irói nem tanácsot és támogatást kérnek, hanem egyszerűen bejelentik, hogy ők maguk miképpen ünnepük majd a nagy évfordulatot. Nagyon jól tudjuk, hogy van­nak akadéfcosfcodók, a kákán is csomót keresők. Ezek azt állít­ják, hogy túlságosan nagy fe­neket kerítünk a oentennáriu­­imi készülődésnek. Ezekkel per­sze nem érdemes törődni. Sok­kal helyesebb, ha érdeklődé­sünket inkább azokra összpon­tosítjuk, akik megértették, hogy miről van szó és a maguk módjára hozzá kívánnak járul­ni az ünneplés nagy egészéhez. Itt van pl. az ontariód Cal­­landarból a Guignard család. Ezek elhatározták, hogy öreg Fordjukat centennáriumi zász­lókkal és jelvényekkel feldíszí­tik és bejárják vele a világot. Elhatározták, hogy “hirdetik” az évfordulót. Amint Mr. Guig­nard írja: hat esztendeig har­coltam az országért a háború­ban. Miért ne töltsék most egy évet azzal, hogy felhívom rá­­külföldön a figyelmet, A québeci Dorvallból J. Ward Loveys közli velünk, hogy ten­­gertől-tengerig ő is bejárja az országot. A múlt nyáron elment Prince Rupertbe, volt az alasz­kai Skagway-ben, majd az a­­laszkai országúton és a Mac­kenzie utón délkeletre haladva megjárta Yukont és az Észak­­nyugati Területeket. Jövő nyá­ron tovább utazik. Azt tervezi, hogy centennáriumi utazása keretében az atlanti-óceáni tar­tományokat látogatja meg. Aztán itt van1 két fiatal ka­nadai. Az egyik már itt szüle­tett, a másik bevándorolt. Ezek arra adták a fejüket, hogy vagy 20 ezer mérföldet utaznak az országban, de nem főútvonala­kon, hanem mellékutakon, ahol lehet, ösvényeken1. Tapasztala­taikat összegezik s írásban szá­molnak majd be azokról. A ket­tő közül az egyik 26 éves Paul Page, erdész, de festőművész­nek készül. Orillában született, most Torontóban él. A másik fiatalember a 27 éves Mlarc Chaumard. Algériában szüle­tett. Három esztendővel ezelőtt jött Kanadába. Montreálban, majd Torontóban élt. Hogyan jutott eszükbe ez a centenná­riumi ötlet? Először Torontó­ban beszélgettek róla, ahol a fiatal' festőnek stúdiója van és az algériaival úgy találkozott össze, hogy az ott francia- nyel­vet tanított. A Kingston Whig- Standard és a Toronto Teleg­ram vázlatokat és kis sztorikat már közölt utazás közben ké­szült munkáikból. A lapOK meg­jegyzik, hogy autón utaztak, sátorban laktak. Már hogy is ne okozna ilyen vállalkozási kedv örömet az embereknek. Relief, Tuzex cso­magok, gyógyszer­küldés leggyorsabban — TRANSEX LTD.-nél. UTAZÁSOK: útlevél és vízumkérelmek, repülő és hajójegyek a mindenkori hivatalos áron, részletre is. TRANSEX LTD. 424 Bloor St. W., Toronto 4., Ont. Tel.: 923-1193 AZ ÁRSZABÁS 4-5 SOR KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! ÉRTÉKELI MUNKÁNKAT? SZERETI LAPUNKAT? SZEREZZEN UJ ELŐFIZETŐKET! V I DaM I RÁSOK pedig sokkal világosabban, mint azt mi, osztrák-magyarok szoktuk látni a “vörös könyv”-ben, vagy az angolok a “kék könyv”-toen. A mennyország tehát mégis különbözik Magyar­­országitól. Persze, csupán csekélység az a különbözet. Ott a belügyek a mászteriozusabbak, itt pedig a külügyiek. A többi­ben egészen hasonló. Mind a kettőt az Isten kegyelme őrzi. Ezt a jó élvet Kutlik uir gondolta volna ki, ha előbb, miintsem gondolta volna, halálra nem ijed az égi förgeteg közeljgésétől. Thüih! ezer kifizetetlen kontó-terem tette! Most már ő haza nem mehet innen reggelig. Irtóztató! Lekötve tar­tani egy embert, akit a “mehetnék” csiklandoz. Megegresedik reggelig, ha Szicíliát nem látja, és a harminc butélia bort, amit a bősök hőse küldött, meg nem kóstolja. No persze, csak csínján. Egy gyüszünyit minden sátoros ünnepen, ó milyen vér fog ábból a borból származni Kutlik ur jói táplált testének belső részeiben, ó, milyen vér! A megindult záporeső csakugyan ott kényszeritette ma­radni éjszakára Kutlik urat a bizalmas ösmerősénél, pedig olyan nagy spuriusa volt elrohanni, és meg sem állni hazáig: ... A gazdia azonban nem hasonlított az egyszeri háziúrhoz, ki a nagy zivatar miatt sopánkodó vendégét azzal vigasztalta, hogy: “Mentem én már rosszabb időben is haza”. Mire aztán íelifeleit a vendég: “De nagy gazember volt, aki eleresztette.” A bélabányai ismerős nem akart olyan gazember lenni, s erő­nek erejével ottmarasztalta éjszakára. Kutlik urat nem csalta meg spuriusa. Otthon nagy dol­gok történtek. Jobb lett volna neki soha ki nem tenni lábát a saját házából. Nekünk, diákoknak semmi értesülésünk sem volt azon tényről, mely Kutlik ur hiúságát annyira megnövesztette, mint a júniusi esőzés a burjánt a búza között — komolyon mondom, semmit sem tudtunk róla, s egész közönyösen folytattuk emeleti szobánkban' a lázitó beszédeket a csuszpajsz ellen. Az általános elégedetlenség végre abban a határozatban lyukadt ki; hogy egy egytagú küldöttség menesztessék le a majszternéhoz, ki sérelmeinket előadván, azok orvosolásának megtagadása ese­tén abbeli határozatunknak adjon kifejezést, miszerint tömege­sen (mind a hárman) otthagyjuk; tiz forinthoz illőbb táplálék­ra áhítozván békétlenkedő gyomrunk. — 146 — MIKSZÁTH KÁLMÁN Most már csak az volt a kérdés, ki legyen olyan vak­merő hármunk között, ki a küMötséget elvállalja. Természe­tesen senki sem vállalkozott. — Kocka! — kiáltunk fel mind a hárman. — Először kettő1 közt dőlt el a nagyfontosságu kérdés. Feldobtak a levegőbe egy kétgarasost. — Sas, vagy írás. Aki eltalálta, az kimaradt. Azután mi ketten dobtunk, az előbbi dobásban rövid­séget szenvedett kamarásommal. (A ‘’kamarás” szó “diák,nyel­ven” laktársat jelent.) ■— Sas, vagy irás? Az írást választottam, de fájdalom, a kétfejű sas esett felülre (mint mindig). Bolondot tettem, hogy az írást válasz­tottam: már akkor is tudhattam volna, hogy a sas szárnyai alatt meghúzódni jó: “In hoc signo vincesl” De hát hiába, még akikor siem szoktunk bele ebbe a jel­vénybe. Tehát éin vettem magamnak a bátorságot, belemenni az oroszlán torkába. Lefelé menet a garádioson egy egész cbriát kigondoltam exordiiuimmal, sím időkkel, befejezéssel ékesen elő­adva lázadó társaim elégületlenségét, magamat teljesen ki­mosva. Kiutlikné asszonyom hallgatott is rám, nem is. A szieme ki volt sírva, ráncos homloka pedig borúsan sötétített az asztal­ra támasztott könyökén. Szavaimra egy mély szuszogáshoz hasonló sóhajjal felelt: — Majszterné néni — feleltem vakmerőén —, a sóhaj­tás értelmes felelet lelhet a regényekben. Akinek a babcsusapajsz nem kell — az a sóhajtással sem elégszik meg. Megint egy uj sóhajtás. — Minélfogva kérem egyenes feleletét. Sérelmeink fog­­aiak-e orvosoItatni, vagy sem? Kétszer csusza hetenikint s egy­szer babcsu-szpajsz havonlMint. Ezen az alapion állunk, s nem tágítunk végső leheletünkäg! Nagyot lélegizettem erre a hősies mondásra, hanem lett is sikere, mert KUtlkné rám' forditá könnyes szemeit, hosszan, mereven vizsgált, és igy válaszolt: — Szívesen tenném, édes lelkem, öcsém uraim: de neun lehet, nem futja a költség ... — 147 — ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján a leggyorsabban és legmegbizbatóbban a KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba.) továbbítja szeretteinek Cimenkénti rendelések után $25 dollárig 50c az IKKA kezelési költsége, azonfelül $1.—. U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 8y2% melléklendő. MEGRENDELÖ-IV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Telefon: 772-1112 Kérem, a csatolt összeg ellenében inditsáik (küldjék tovább) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság .......................................... $ Képes Nagy Naptárunk (1.25) .......................... $.......... Sajtó Alap ......................................................... $.......... Összesen $......... Név: .......................................................................................... Város és tartomány:............................................................ Cöm (Utca, ház-szám, vagy Box): ................................. Címváltozásnál irja meg a régi elmét la! Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $6.50* fél évre $3.50, külföldre $7.50, 4 by JOHN W. FISHER CENTENNIAL COMMISSION« KELEN TRAVEL ALEX. A. KELEN LIMITED - Alapítva 1925-ben 1 IKKA UTAZÁS TUZEX Kanadai főképviselete Hajó- és repülő­­r . sszssl helyek kaphatok. Gyógyszer, pénz, virág küldése. 1467 Mansfield Street, Montreal — Tel.: 642-9548 ‘fitful^ ■ ii—mu a—mi ál ....... i n ifmii"i i'i'ipi'iiniau<yiiF" *«,"^"1," imn— m—ihibm i T APRÓHIRDETÉSE Egy számban közlés ára $1.25, három számban $3,00. SZIGORÚAN ELŐRE FIZETENDŐ Jeligés levelet ■■■ kiadó továbbit Árban Eredményben KICSI {NAGY

Next

/
Thumbnails
Contents