Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)
1966-09-23 / 72. szám
Winnipeg, Man. 1966. szept. 23 KANADÁBAN ELŐSZÖR: E@y nem mindennapi “erőmű" (Canadian Scene) — Az ontariói Cobalt 'közelében, a Montreal Riveren nem mindennapi “erőmüvei” találkozhat az ember. Olyan üzemmel, amely az elektromosság korában legalábbis szokatlan energiát szolgáltat. Ragged Chute ennek az ontariói elektromos és vízmüvek tulajdonában levő üzemnek a neve. Ez az egyetlen hasonló üzem sűrített levegővel dolgozik. 1910-ben, a oobalti ezüstláz idejében építették, amikor nagy szükség volt megbízható és a lehető legolcsóbb energiára. Az üzem működése rendkívül egyszerű, mivel nincsenek benn mozgó alkatrészek. A következő történik: amikor a viz belezuhan egy 350 lábas függőleges aknába, rengeteg levegőt húz magával. A levegő és viz vízszintes alagútba kerül, ahol a levegő nyomása négyzetinchenikint 125 fontra emelkedik. Itt látható a turistákat gyönyörködtető gejzír, amikor a felesleges levegő az aknából a vizet a levegőbe szorítja. A sü ritett levegőt kilenc mérföld hosszúságú csőrendszer vezeti azokhoz a bányákhoz, amelyek felhasználják. A viz segítségével történő lovegősürités régi ötleten alapul. Van feljegyzés róla már a 13. századból is. Egy Taylor nevű kanadai feltaláló felelevenítette ezt a réges régen használatos módszert és a múlt század utolsó éveiben levegő sűrítő üzemeket kezdett építeni Kanadában és az Egyesült Államokban. A legnagyobb üzem 5,000 lóerős volt, a legkisebb 45 lóerős. Ez utóbbit 1899-ben építették. A régi ötlet alkalmazója és a kivitelező szakemberek érdemére legyen mondva, hogy rendkívül megbízható, minden üzemzavartól mentes üzemeket építettek. Természetesen a sűrített levegő, mint energiaforrás, nem versenyezhetett és ma már még kevésbé versenyezhet az elektromos árammal. Ez a magyarázata, hogy — vagy 60 esztendő óta — egyetlen hasonló üzemet sem emeltek. Kiket üdvözölnek örömmel és ki nem kaphat vízumot? (Folytatás az első oldalról) l Elenyészően csekély az olyan esetek száma, amikor a magyar hatóságok arra kényszerülnek, hogy eljárjanak egyes törvénysértő beutazó személyeik ellen. Jellemző erre, hogy pl. ez év júliusában a közel százezer, Nyugatról beérkezett személy közül összesen 18 esetben' kellett eljárnunk, többnyire vámtörvényeink megsértése, csempészés miatt. Ezek közül is csupán egyetlen egy személy ellen indult büntető eljárás, mégpedig Tóth Ágnes New Brunswick-i lakos ellen, aki juűus 25.-én 47.200 forintot alkart Magyarországra becsempészni. A többi, az Egyesült Államokból és Kanadából érkező magyar származású személy esetében, akik 2-17.000 forintig terjedő összegeket próbáltak jogtalanul, vámszabályaink kijátszásával becsempészni, vízumaikat vontuk vissza, holott büntetőjogilag is felelősségre vonhattuk volna őket. Zaklatásnak nevezhető ez? Avagy zaklatás-e az, hogy kiutasítottuk az országból James Horváth és Arthur Horváth amerikai állampolgárokat, valamint Georg Behelean NSZK állampolgár, volt SS-featonát, akik rátámadtak a szolgálatban levő rendőrre, katonára? Zaklattuk azt a holland állampolgárt, aki tiz bőröndnyi ellenséges propaganda-anyagot alkart becsempészni, amikor megvontuk vízumát? Néhány más esetben eljárást is kellett indítani: ittas állapotban való gépkocsivezetésért, — halálos gázolásért, — hatóság durva szidalmazásáért. — Öszlöndijal kapott egy kanadai leli zeneszerző (Canadian Scene) — Kanada Művészeti Tanácsa a Canada Council ösztöndíjat adott Alfredes Shtrombergs zeneszerzőnek, az operaélet isimért személyiségének. Ennek nyomában lehetővé válik, hogy a ki“MÁR AZT IS MEGPRÓBÁLOM” írjak szazaval a reumás betegek. A till hideg fokozza a fájdalmakat. Szaggatás, hát fájás, hol Itt fáj, hol ott, vándorol egy helyről a másikra. Nincs se éjjele, se nappala a roumáb an szenvedőnek___Százával érkeznek a MALALEVELEK Is, amelyekben elismerik az “OREON” belső kanalas orvosság hatását és Írják, hogy “már mindent megpróbáltam és caak az OREON volt segítségemre.” PRÓBÁLJA meg ön Is. ha reumás csontszaggatásokat, izomfájdalmakat, stb. érez. Egy üveg $2.00 egy készlet 5 üveg $8.00. VÖRÖS KERESZT PATIKA tűnő zeneszerző európai látogatökörutra menjen és tanulmányozza, hogy mi történik napjainkban tengerentúlon az opera világában. blitrombergs a lett zeneakadémián tanult, majd ezt követó'leg a lett operával dolgozott, egészen addig, amíg az országot az oroszok megszállták. Ekkor Németországba menekült, majd Torontóba kérdd t, ott is fejezte be zenei tanulmányait. Sikerrel1 letette az orgonisták számára előírt szakvizsgát. New Yorkban Leonard Bernstein munkásságát tanulmányozta. Mr. Shtrombergs jelenleg a stratfordi Shakespeare fesztivál zenekarának karmestere, a kanadai operatársulat korrepetitora. I960 óta a torontói zene művészeti főiskola tanára. Csalódtak a külföldi magyarokban (Folytatás az első oldalról) A legtöbbet a levélcemzurától várja a rendszer. Az eddigi ‘szúrópróbák’ után most már rendszeresen felbontják és elolvassák a leveleket. A panaszos leveleket egyszerűen megsemmisítik, feladójukat lajstromba veszik, amiről azonban nem értesítik. A levélírókat abban a hitben hagyják, hogy a címzett egyszerűen nem válaszol, mert biztosan “fejébe szállt a dicsőség”. Ha a listába vett egyén újból ir és abban megismétli panaszait, levelét megint megsemmisítik. Eljárást még akikor sem indítanak ellene, ba támadja a kommunista rendszert, de a levelét nem a papírkosárba dobják, hanem átküldik a politikai, rendőrségre, ahol az kartotékjába kerül. Ha aztán valami hibát követ, vagy nyilvánosan kritizál, akkor az eljárásnál1 súlyosbító körülménynek számit. Alaposabban vizsgálják meg a csomagokat is, mint eddig. Nem elégszenek meg többé a felbontással és a tartalom vámkezelésével, magát a csomagolópapirt és a dobozt, vagy a zsákot is átvizsgálják, hogy nincs-e bemre rejtett propaganda anyag, vagy üzenet. A rendszeres csomagot kapók is -nyilvántartásba kerülnek. Általában nem tanácsos ajánlott, vagy express levelet küldeni, mert azokat minden esetben átvizsgálják és a címzetteket úgy veszik nyilvántartásba, mint akdknek “nagyon sürgős” a levelezés, s arra biztosan valami okuk van. — 'SZABÓ PÁL ZOLTÁN egyet, tanár, a Dunántúl Tudományos Intézet vezetője, Pécsett, 63 éves korában elhunyt. — MINI-DEMOKRÁCIA (Folytatás a 3. oldalról.) tér, aki alantasai “fejének’’ árán igyekszik pozícióját menteni, és saját mulasztásait azok mulasztásaivá átke-ndőzni, a demokrácia legalitásának határ me agyéin kívül mozog! Egy Kancellár azonban, aiki egy ilyen miniszternek a pártját fogja és presztízsét védelmezi, saját tekintélyét ássa alá úgy a parlament, mint a választók előtt. — Feltéve, hogy a demokrácia álapelvei nem módosíttatnak át egy hatalmon lévő part egyéni érdekeit szolgáló s ennek szempontjából formálható alapelveivé. Az oly sok államfilozófus által képviselt tétel, miszerint a demokrácia — szabadságjogainak túlkapásai révén — a diktatúra melegágya, német viszonylatban ismét beigazolódást látszik nyerni. Ehhez a talajt a demokrácia hozzánemértő sáfárai már előkészítették. Csupán egy gazdasági visszaesés hiányzik még, hogy a választók egy “erős kezű” vezér után nézzenek, aki “rendet teremtene” a debatáló klubb színvonalára sülyedt parlamentben. Az előttiünk álló tartományi választások eredményei ezt bizonyítani fogják. 13 Centennial Report (Canadian Scene) — A nagy centennáriumi készülődésben nekem az okozza tálán a legnagyobb örömet, amikor nem is szervezetek, hanem egyének mutatnak szinte páratlan lelkesedést és találékonyságot. A Oentennáriumi Bizottság százával kapja a leveleket, amelyek irói nem tanácsot és támogatást kérnek, hanem egyszerűen bejelentik, hogy ők maguk miképpen ünnepük majd a nagy évfordulatot. Nagyon jól tudjuk, hogy vannak akadéfcosfcodók, a kákán is csomót keresők. Ezek azt állítják, hogy túlságosan nagy feneket kerítünk a oentennáriuimi készülődésnek. Ezekkel persze nem érdemes törődni. Sokkal helyesebb, ha érdeklődésünket inkább azokra összpontosítjuk, akik megértették, hogy miről van szó és a maguk módjára hozzá kívánnak járulni az ünneplés nagy egészéhez. Itt van pl. az ontariód Callandarból a Guignard család. Ezek elhatározták, hogy öreg Fordjukat centennáriumi zászlókkal és jelvényekkel feldíszítik és bejárják vele a világot. Elhatározták, hogy “hirdetik” az évfordulót. Amint Mr. Guignard írja: hat esztendeig harcoltam az országért a háborúban. Miért ne töltsék most egy évet azzal, hogy felhívom rákülföldön a figyelmet, A québeci Dorvallból J. Ward Loveys közli velünk, hogy tengertől-tengerig ő is bejárja az országot. A múlt nyáron elment Prince Rupertbe, volt az alaszkai Skagway-ben, majd az alaszkai országúton és a Mackenzie utón délkeletre haladva megjárta Yukont és az Északnyugati Területeket. Jövő nyáron tovább utazik. Azt tervezi, hogy centennáriumi utazása keretében az atlanti-óceáni tartományokat látogatja meg. Aztán itt van1 két fiatal kanadai. Az egyik már itt született, a másik bevándorolt. Ezek arra adták a fejüket, hogy vagy 20 ezer mérföldet utaznak az országban, de nem főútvonalakon, hanem mellékutakon, ahol lehet, ösvényeken1. Tapasztalataikat összegezik s írásban számolnak majd be azokról. A kettő közül az egyik 26 éves Paul Page, erdész, de festőművésznek készül. Orillában született, most Torontóban él. A másik fiatalember a 27 éves Mlarc Chaumard. Algériában született. Három esztendővel ezelőtt jött Kanadába. Montreálban, majd Torontóban élt. Hogyan jutott eszükbe ez a centennáriumi ötlet? Először Torontóban beszélgettek róla, ahol a fiatal' festőnek stúdiója van és az algériaival úgy találkozott össze, hogy az ott francia- nyelvet tanított. A Kingston Whig- Standard és a Toronto Telegram vázlatokat és kis sztorikat már közölt utazás közben készült munkáikból. A lapOK megjegyzik, hogy autón utaztak, sátorban laktak. Már hogy is ne okozna ilyen vállalkozási kedv örömet az embereknek. Relief, Tuzex csomagok, gyógyszerküldés leggyorsabban — TRANSEX LTD.-nél. UTAZÁSOK: útlevél és vízumkérelmek, repülő és hajójegyek a mindenkori hivatalos áron, részletre is. TRANSEX LTD. 424 Bloor St. W., Toronto 4., Ont. Tel.: 923-1193 AZ ÁRSZABÁS 4-5 SOR KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! ÉRTÉKELI MUNKÁNKAT? SZERETI LAPUNKAT? SZEREZZEN UJ ELŐFIZETŐKET! V I DaM I RÁSOK pedig sokkal világosabban, mint azt mi, osztrák-magyarok szoktuk látni a “vörös könyv”-ben, vagy az angolok a “kék könyv”-toen. A mennyország tehát mégis különbözik Magyarországitól. Persze, csupán csekélység az a különbözet. Ott a belügyek a mászteriozusabbak, itt pedig a külügyiek. A többiben egészen hasonló. Mind a kettőt az Isten kegyelme őrzi. Ezt a jó élvet Kutlik uir gondolta volna ki, ha előbb, miintsem gondolta volna, halálra nem ijed az égi förgeteg közeljgésétől. Thüih! ezer kifizetetlen kontó-terem tette! Most már ő haza nem mehet innen reggelig. Irtóztató! Lekötve tartani egy embert, akit a “mehetnék” csiklandoz. Megegresedik reggelig, ha Szicíliát nem látja, és a harminc butélia bort, amit a bősök hőse küldött, meg nem kóstolja. No persze, csak csínján. Egy gyüszünyit minden sátoros ünnepen, ó milyen vér fog ábból a borból származni Kutlik ur jói táplált testének belső részeiben, ó, milyen vér! A megindult záporeső csakugyan ott kényszeritette maradni éjszakára Kutlik urat a bizalmas ösmerősénél, pedig olyan nagy spuriusa volt elrohanni, és meg sem állni hazáig: ... A gazdia azonban nem hasonlított az egyszeri háziúrhoz, ki a nagy zivatar miatt sopánkodó vendégét azzal vigasztalta, hogy: “Mentem én már rosszabb időben is haza”. Mire aztán íelifeleit a vendég: “De nagy gazember volt, aki eleresztette.” A bélabányai ismerős nem akart olyan gazember lenni, s erőnek erejével ottmarasztalta éjszakára. Kutlik urat nem csalta meg spuriusa. Otthon nagy dolgok történtek. Jobb lett volna neki soha ki nem tenni lábát a saját házából. Nekünk, diákoknak semmi értesülésünk sem volt azon tényről, mely Kutlik ur hiúságát annyira megnövesztette, mint a júniusi esőzés a burjánt a búza között — komolyon mondom, semmit sem tudtunk róla, s egész közönyösen folytattuk emeleti szobánkban' a lázitó beszédeket a csuszpajsz ellen. Az általános elégedetlenség végre abban a határozatban lyukadt ki; hogy egy egytagú küldöttség menesztessék le a majszternéhoz, ki sérelmeinket előadván, azok orvosolásának megtagadása esetén abbeli határozatunknak adjon kifejezést, miszerint tömegesen (mind a hárman) otthagyjuk; tiz forinthoz illőbb táplálékra áhítozván békétlenkedő gyomrunk. — 146 — MIKSZÁTH KÁLMÁN Most már csak az volt a kérdés, ki legyen olyan vakmerő hármunk között, ki a küMötséget elvállalja. Természetesen senki sem vállalkozott. — Kocka! — kiáltunk fel mind a hárman. — Először kettő1 közt dőlt el a nagyfontosságu kérdés. Feldobtak a levegőbe egy kétgarasost. — Sas, vagy írás. Aki eltalálta, az kimaradt. Azután mi ketten dobtunk, az előbbi dobásban rövidséget szenvedett kamarásommal. (A ‘’kamarás” szó “diák,nyelven” laktársat jelent.) ■— Sas, vagy irás? Az írást választottam, de fájdalom, a kétfejű sas esett felülre (mint mindig). Bolondot tettem, hogy az írást választottam: már akkor is tudhattam volna, hogy a sas szárnyai alatt meghúzódni jó: “In hoc signo vincesl” De hát hiába, még akikor siem szoktunk bele ebbe a jelvénybe. Tehát éin vettem magamnak a bátorságot, belemenni az oroszlán torkába. Lefelé menet a garádioson egy egész cbriát kigondoltam exordiiuimmal, sím időkkel, befejezéssel ékesen előadva lázadó társaim elégületlenségét, magamat teljesen kimosva. Kiutlikné asszonyom hallgatott is rám, nem is. A szieme ki volt sírva, ráncos homloka pedig borúsan sötétített az asztalra támasztott könyökén. Szavaimra egy mély szuszogáshoz hasonló sóhajjal felelt: — Majszterné néni — feleltem vakmerőén —, a sóhajtás értelmes felelet lelhet a regényekben. Akinek a babcsusapajsz nem kell — az a sóhajtással sem elégszik meg. Megint egy uj sóhajtás. — Minélfogva kérem egyenes feleletét. Sérelmeink fogaiak-e orvosoItatni, vagy sem? Kétszer csusza hetenikint s egyszer babcsu-szpajsz havonlMint. Ezen az alapion állunk, s nem tágítunk végső leheletünkäg! Nagyot lélegizettem erre a hősies mondásra, hanem lett is sikere, mert KUtlkné rám' forditá könnyes szemeit, hosszan, mereven vizsgált, és igy válaszolt: — Szívesen tenném, édes lelkem, öcsém uraim: de neun lehet, nem futja a költség ... — 147 — ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján a leggyorsabban és legmegbizbatóbban a KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba.) továbbítja szeretteinek Cimenkénti rendelések után $25 dollárig 50c az IKKA kezelési költsége, azonfelül $1.—. U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 8y2% melléklendő. MEGRENDELÖ-IV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Telefon: 772-1112 Kérem, a csatolt összeg ellenében inditsáik (küldjék tovább) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság .......................................... $ Képes Nagy Naptárunk (1.25) .......................... $.......... Sajtó Alap ......................................................... $.......... Összesen $......... Név: .......................................................................................... Város és tartomány:............................................................ Cöm (Utca, ház-szám, vagy Box): ................................. Címváltozásnál irja meg a régi elmét la! Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $6.50* fél évre $3.50, külföldre $7.50, 4 by JOHN W. FISHER CENTENNIAL COMMISSION« KELEN TRAVEL ALEX. A. KELEN LIMITED - Alapítva 1925-ben 1 IKKA UTAZÁS TUZEX Kanadai főképviselete Hajó- és repülőr . sszssl helyek kaphatok. Gyógyszer, pénz, virág küldése. 1467 Mansfield Street, Montreal — Tel.: 642-9548 ‘fitful^ ■ ii—mu a—mi ál ....... i n ifmii"i i'i'ipi'iiniau<yiiF" *«,"^"1," imn— m—ihibm i T APRÓHIRDETÉSE Egy számban közlés ára $1.25, három számban $3,00. SZIGORÚAN ELŐRE FIZETENDŐ Jeligés levelet ■■■ kiadó továbbit Árban Eredményben KICSI {NAGY
