Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)
1966-09-20 / 71. szám
2 ISyageU Winnipeg, Man. 1966. sziept. 20. SZEBB JÖVŐ FELÉ (A kanadai indiánokról szóló cikksorozat 'második (közleménye. A minisztérium indiánügyi hivatala állította össze.) (Canadian Scene) — Az indiánokon azáltal lehet a legeredményesebben segíteni, ha lehetővé tesszük számukra a tanulást és a tudással' felfegyverkezve — a 'többi kanadaival egyforma feltételek alapján — felvehetik a versenyt. Életbevágóan fontos a kanadai indiánok számára, hogy megértsék a modern idők uj követelményeit. A federális kormány olyan közoktatási rendszert igyekszik az indiánok rendelkezésére bocsájtani, amely megfelel a követelményeknek. A törekvés eredményei egyre inkább megmutatkoznak abban, hogy nemcsak a rezervációkon vannak egyre jobb iskolák, hanem sikerűit eiérni azt is, hogy az indiánok egyre -nagyobb számban iratkozzanak be a legjobb tartományi, sőt magániskolákba is. Közvetlenül a háború után az indián gyerekek jelentős része még egyáltalában nem jutott iskolába, akiknek viszont sikerült bekerülni, néhány osztály elvégzése után, abbahagyták a tanulást. Számos iskolában gyenge, az előirt képesdtéssel nem rendelkező tanítók kezében voltak az indián gyerekek. Az iskolaépületek rendkívül rossz, gyakran dlüledező házak voltak. 1945-ben, amikor az indiánok száma 125,000 körüli lehetett, 16,400 indián gyerek látogatta a számukra fenntartott 337 iskolát. A 7 és 16 év közötti gyerekeknek csak a 48.5 százaléka ment iskolába, jóllehet az országos százalékarány meghaladta a 80 százalékot. 1948-ban a minisztérium iudiánüigyi osztálya csak közoktatási kiadásokra 10 millió 500 ezer dollárt költött el. Az ezt követő években fokozatosan javult a helyzet. 1965-lben már 35 millió dollárt költöttek erre a célra, az indiánokra fordított összeg 55.1 %-át. Első látásra azt hihetné az ember, hogy a legtöbb kanadai indián körülményei mem nagyon engedik meg a tanulást. A rezervációkon találkoznak a régi hagyományokkal. Az indián gyerekek első és egyben egyik legnagyobb nehézsége, hogy mean tudják a nyelvet. Egy jó száz esztendővel' ezelőtt 50 törzs fiai, vagy 11 teljesen különböző nyelvet beszéltek. Nyelvük még távolról sem hasonld- j tott egymáshoz. Olyan különbség volt két indián törzs nyel ve között, mint az angol és olasz között van. Ilyen körülmények között nem volt csoda, hogy az indián kisgyerekek fele legfeljebb csak másodszori kísérlet után tudta kijárni az első osztályt és csak nagyon kevesen jutottak el a 9. osztályig. A legutóbbi évekig ritkán lehetett indián középiskolással találkozni. Azzal segítettek ezen a helyzeten, hogy a minisztérium nyelvtanárokat küldött az indiánok közé, (hogy megtanítsák őket angolul. Ezek a nyelvtanárok jelenleg még az óvodában is ott vannak és arra törekszenek, hogy a kisgyermekek — indián anyanyelvűik mellé — minél jobban megtanulják az angolt is. A tanítóknak természetesem' nincs könynyü dolguk. Nem könnyű gátló tradícióik útjába állni, nem könnyű a rengeteg kellős közepén életszükségletté tenni a tanulást, a könyvet. in -^Hn, »»»»«Imi i— iául Telegram Photo HARRY JEROME VÉGRE GYŐZÖTT! 9.4 másodperc alatt tette meg a 100 yardot, a jamaikai Kingstoniban tartott British Empire versenyeken, Jerome már hosszú évek óta a világ legjobbjai közé tartozott, versenyei azonban nem sikerülitek és jelentős győzelmet nem sikerült aratnia. Ő az egyetlen atléta, aki 100 yardon és 100 méteren egyaránt kétszer beállította a világrekordot. A BIBLIÁBÓL “Jobb egy nap a te tornácaidban, hogysem ezer másutt; inkább akarnék az én Istenem házának küszöbén ülni, hogysem lakni a gonosznak sátorában. Mert nap és paizs az UR Isten. Kegyelmet és dicsőséget ád az UR, nem vonja meg a jót azoktól, akik ártatlanul élnek. Seregeknek Ura! Boldog ember az, aki bizik Benned.” (Zsolt. 84.11-13.) * * * “Hadd halljam meg: mit szól az UR Isten ... Bizonyára közel van az Ő szabaditása az Öt fölökhöz, hogy dicsőség lakozzék a mi földünkön.” (Zsolt. 85:9-10.) Szappanos Ferenc 25 éves rádió jubileuma Clevelandban Rummage Sale Winnipegen A St. Melville Wood Guild, a Children’s Hospital támogatására rummage sale — (kiárusítást) rendez szeptember 21.-én, szerdán délelőtt 9.30 órai kezdettel a COF Hallban, 635 Sargent Ave. alatt. (Clevelandi külön tudósítónk tói.) — 700-nál is többen vet-1 tek részt augusztus 27.-én, I szombaton este a Gleveland-i iá táti er Hilton Hotel nagy bá> termében megtartott hangversenyen, amelynek keretében Szappanos Ferenc clevelandi rádió-igazgató és lemezgyáros (B. & F. Recording Go.) 25 esztendős rá dió jubileumát ünnepelte. A kitünően összeállított, nagyszabású műsort Wayce Mack, a W.D.O.'K. műsorvezetője konferálta. Az est fénypontja Dr. D’AIbert Ferenc, 'magyar hegedűművész, a Chicago Conservatory College elnöke és Németh Marika — az ünnepelt operett-primadonna voltak. Németh művésznő Athens-Jből, Görögország fővárosából érkezett férjével. Nagyszerű énekesnő s színész nő és több ráadást is kellett adnia. Dr. D’AIbert — akit már tiz -évvel ezelőtt ünnepeit Cleveland zenei közönsége, amikor amerikai bemutatkozó estjét tartotta a Clevelandi-! Serverance Hall dísztermében, azóta fényes karriert futott be itt Amerikában. 1958-ban adott Hail-i -koncertje után, New York-ban a kritika egyhangúlag a világ nagy művészei közé sorolta és röviddel azután a Chicago Conservatory College meghívta az elnöki pozíció betöltésére. Ezen a koncerten Di-. D’AIbert egy saját szerzeményét adta elő — melyet -Szappanos Ferenc 25 éves jubileumára ajánlott. A Hubay műiben pedig utolérhetetlen technikáját és csodálatos tónusát élveztük, melyet a közönség kitörő tapssal jutalmazott. Úgy ő, mint zongorakisérőjé, Mó-zsi István — művészetük legjavát adták. Bognár Margit, a kiváló Gͧ= veíandi szoprán-énekesnő nyitotta meg a nagy műsort, amikor is az amerikai és magyar himnuszokat énekelte el bensőségesen és mély átér zéssel. Nagy kár, hogy a műsorban később nem szerepeltették, pedig de szívesen hallgattuk volna szivhezszóló magyar dalok előadásában. A cigányzenekari kíséretet Király Ernő és Ziggy Béla zenekarai szolgáltatták. -Szép sikert ért el Vince András is, akit melegen ünnepelt a közönség. William Boehm Clevelandi tenorista angol számokkal szerepelt és őt is ünnepelték. Wayne Mack, a bemondó, aki egyben kitűnő énekes, magyarul énekest operettszámokat és igen nagy sikere volt. Szappanos Ferenc is énekelt két magyar dalt — cigányzienekarraí — igy köszönte meg az előkelő közönség ünneplését. A város vezető polgárai élén Ralph S. Locher polgármester és felelsége is megjelentek. A hangverseny után a tánchoz Herbert Kushert Kushber és kontinentális zenekara muzsikált és a közönség a legjobb hangulatban a késői órákig együttmaradt. Szívből gratulálunk Szappanos rádiódgazgatónak 25 éves jubileumához. Isten éltesse sokáig. (C.M.) HALOTTAINK: SZAKÁCS GÁBOR, Kipling, Sask; SZÁSZ GÁBOR, Aldergrove, B.C.; RACSKÓ ANDRÁS, L’Ánnon elation, Que.; KONKOLY JAMES, Courtland, Ont, és MOLNÁR W1LLLAM, Windsor, Ont. Nyugodjanak békében! DALOLJUNK... EZ A VILÁG AMILYEN IMAGV ... Ez a világ amilyen nagy, Te, galambom, oly kicsiny vagy; De ha téged bírhatnálak, A világért nem adnálak! Te vagy a nap, én az éjjel, I eljes teli sötétséggel; Ha szivünk összeolvadna, Bank be szép hajnal hasadna! Ne nézz reám, süsd le szemed— Elégeti a lelkemet! De hisz úgy sem szeretsz engem Égjen el hát árva lelkem! DOLLÁR Irta SZOMBATHELYI VICTOR Ilyenkor hátradőlt a falónak s úgy beszélt a feketeruhás aszszony, a hajdani barátnő. Az ülnökné visszasompoilygott. — Krumplit hámoz — súgta fontoskodva. Az ura felnevetett:. — A szélhámosnő hámoz. Nevettek. Aztán a másik két asszony is fészkelődnl kezdett s végre apró, ropogó léptekkel osontak a konyha felé. Szabó Gizi vafó'ban ott ü'ít a széken s valóban hámozott. Most letette a hámozókést és maga elé nézett. Fáradt, idős asszony, látszott, hogy alaposan megviselte az élet. Fekete ruhája kopottas, nyütt, két kesztyűje az asztalán hevert. Kíváncsian lestek iá, fojtott, reszkető izgalommal, mint egy csodára, aki váratlanul érkezett. Minden mozdulatát figyelték a világjárt asszonynak, szerették voiiia hallani moníliását, de tuuközel mégsem volt ajánlatos menni az ajtóhoz. Elindultak s újból visszatértek a konyhaajtóhoz. Mit kereshet itt s hour nan jón vájjon? A verandán éppen az erdész tartott előadást a két fiataJur- 1 nák: — Szabó Gizi, a feleségem barátnője, szép lány s szép aszszony volt annakidején, de most szélhámmal foglalkozik, kérlek, jár Kassától-Pozsonyig, nincs nyugdija neki s mindenkinek a nyakára ül, tudod. Akár több hétig is vendég s mindent elkér, amire állítólag nincsen szükség. Cipőt, ruhát, sor.lkát s menetrendet, mindent, kérlek. Aztán lemegy a rokonaihoz a Bácskába, mert az ura ott volt törvény,széki bíró, de megfordult Erdélyben is. Mindenüvé elmegy s mindenünnen elvisz valamit, rettenetes asszony, elzüllött s elszegényedett szegény ... A jegyző is tudott valamit: — Az ura bélistára került, aztán meghalt s most az aszszonynak se állampolgársága, se nyugdija. Hát szélhámoskodik. Aztán hozzátette még: — Szegről-végről rokon, de természetesen, ha csak lehet, mem érintkezünk vele. A társaság egyre élénkebb lett: Szabó Gizi közelsége hasznára volt a társaságnak. Mindenki újabb s újabb adatot tudott hirtelen Stzabó Giziről, mintha mindenkinek külön-külön támadta volna meg a becsületét Maros Hanzi özvegy felesége, mióta a rokonok támogatására szorult. E pillanatban hirtelen' összerezzent az egész társaság: Szabó Gizi váratlanul kilépett a konyhaajtón s a társaságra nézett. Mindenki zavarosan összevissza kezdett lármázni, a két leány visitóan nevetett, tüntetőién nem néztek Szabó Gizire, az ülnök felemelte poharát, éljenezni kezdte, jobb híján a tulajdon feleségjét. Mintha észté se vették volna Szabó Gizit, aki ■most összehunyoritotta a széniét s vizsgálni kezdte a társaságot. Néhány tétova lépést tett már, de ezek oda se néztek: — Szervusztok! — köszönt Maros Hanzi özvegy felesége. A jegyzőné laposakat pillantott a félrehúzta a száját. Szabó Gizi valóban szemtelenül közeledett. — Szervusz — felelte kelletlenül a jegyzőné. S hagyták, hogy Gizi álljon. A fiatalemberek gyanakodva mérték végig„ a két lány izgatottan súgott össze. Nincs tévedés: Szabó Gizi ismét föltűnt a láthatáron. — Éppen keresni akartalak benneteket — fordult a jegyzőnéhez. — Kérlek — biggyesztette el a száját a jegyzőné. Mintha fagy dermesztette volna meg a társaságot. A szélhámosam tétován állt, Maros Hanzi özvegye szembenézett az ellenségeivel. Arca fáradt ráncok még abból az időből valóik, amikor Szobó Gizi még az állampolgárságát kereste s hol Szabadkán, hol Brassóban, hol Nyitrán bukkant föl s a rokonok támogatását kérte. Nansen útlevéllel próbálkozott s hálából könyvet és szalámit csempészett Pestről Eperjesre, segített a jegyzőné húgának kelengyéjénél, beteget ápolt az erdészéknél s közbe elfogyott a pénze, kölcsönöket kezdett kérni, mit sohasem adott meg, persze. Ekkor adta neki János a szélhámosnő nevet. A rokonság megbántva fordult el tőle, félve, hogy valakinek a nyakán marad. Egyik országból a másikba küldözték. Most ismét nyugtalanul kezd KERESÜNK.! ENGEDÉLLYEL BÍRÓ TRUCK MECHANIKUSOKAT LEGMAGASABB FIZETÉS ■fa Elsőrangú védelmi járulékok. Kellemes munka-körülmények. Mlinideii választ titkosan kezelünk. Lépjen érintkezésbe Mel McKenzie, Service Managerral. 582-2381 STERN TRUCKS LIMITED “Winnipeg kizárólagos GMC Truck központja” 1276 MAIN STREET tek fészkelődül az asztalnál, »zabó Gizi fenyegeti házukat, pénzüket, pedig nekik is kevés vn.i neio'je. Ez Hallatlan méreggel töltötte el az emészt. Ámde most megszólalt Gizi: — A tanácsotokat akartam kérni — monetta, még minőig aiii va. n. jegyző intett, hogy csak iaj„a. most mar mindegy. — A Hanzi örökségéről van szó. Riadtak a most tel keli venuoui, dunaiban. Egy tücsök ciripelt a padló aíatt, még a szárnya-rebbenését is meg lehetett haáani. Szabó uizi meredten nézte a íioidei s a jegyzőné izgalmában csengve döntött fel egy vizespoharat, »oha ilyen csendet! Az asszonyok egymásra néztek. A motoros fiatalember meg kockáztatott egy pillantást. A jegyzőné félve szólalt meg, sziinuiézzei az ajkán: — Ülj le, Giziikéin. Az untok régen nem érezte ilyen kinban magát. Három ponarat is feldöntött, a sótartóval együtt, aztán her pönal kezdte a oort es scirekiámot hézte a falon. A jegyző csendesen emelte fel a fejét: — Harminckétezer dollár. Az ülnökné felisóhajtott. A lányok gavallérja gyorsan számolni kezdett és sápadtan tolt a lányok elé egy papírlapot. Az erdész gyorsan odatolt egy széket: — Dekát ülj le, édesein! ... Hogy történt a dolog? Hanzi özvegye megtörölte a szájaszélét: — Hiszen tudjátok. Hanzi Hagyhatja elhalt Clevellianidban s ránkhagyta a vagyonát. De már csak én élek, rámmaradt. Csakhogy nagyon sok az utánjárás s én nem értek hozzá. Segíthetnétek. Van írásom róla már. Az erdész áthajolt az asztalon: — Miért nem jöttél azonnal hozzánk, kedves? Nálunk fogsz aludni. A jegyzőné türelmetlenül kopogtatott a gyűrűjével: — Mi fogadunk szállásra, csak küldd a holmidat hozzánk Gizikéin. Az ülnök hátradobta magát a széken s hangosan szólt közbe: — De nagyra vagytok egyszerre vele! Az előbb még lesekedtetek utána s lehet, hogy nem is igaz az egész. Felesége dühösen lökte oldalba. Az asszonyok elvörösödtek s kínos csend terült föléjük. A kétkedés ördöge s a híves angyala küzdöttek hangtalanul egymással. A jegyző érezte fontosságát. — Majd én elintézek mindent. Hozzánk jön. Gizi elővette a táskáját, néhány borítékot vett elő, a borítékokban újak húzódták meg, aztán előkerült az eredeti angol levél, a másolat s a követség értesítése. Az egyik fiatalemioer, aki értett valamit a:z; angolhoz, fontoskodva is kényelmesen teregette ki az iratokat, a leveleket, melyek megkoptak már a sok jövésmenésben s bólogatott. Kétségtelen, Szabó Gizire ezúttal rámosolygott a szerencse s valóban örökölt. Harminckétezer dollárt, a levonásokkal. Az erdész azt hitte, rögtön elájul. A férfiak zavartan néztek egymásra. A halászat a harminckétezres Gizi után nagyon szemérmetlenül injdulit meg. A jegyzőné máris felállított, fizettetett, az urával s elvonszolta Szabó Gizit. Hozták már a csomagjait s a jegyzőék diadalmas 'menettel vonultak el. A jegyzőné úgy kapaszkodott Gizibe, mint végső mentsvár kapujába a harcos, sebesült lovag. A többiek kelletlenül maradtak. Az üilmötk a szivarját rágta, a két lány papirgalacsinokat gyúrt. A mulatságnak azonban igézete lebegett az étterem fölött, körüllengte a lelkeket s a félliter bor-adta nyugatom helyébe a vad izgatottság lépett. — Szélhámos! Mindig mondtam, hogy szélhámos! — nyugtalankodott az ülnökné —, megvolt neki minden pénze eddig is, amikor aztán kiderült, hogy a rokonság, meg az ismerősök nem támogatják tovább, akkor kijött a nagy ágyúval. Ravasz teremtés ez! örök életében becsapott mindenkit! — Ne irigykedj — legyintett az ura. Az erdész feláltott. Gondosan eltette a szivarszipkáját s beletúrt a hajába: — Az a dollár még nem végleges a jegyző uréknál. Majd a körmükre nézek, hogy ott ne ragadjon valami. — Bizony, jó lesz — sietett a felesége. A jegyzőék, Szabó Gizivel, ott ballagtak már a piac köziepén, a nagytemplom alatt. Vilfiianylámpa fénye hullott rájuk. A jegyzőmé átölelte Gizit, a jegyző nagy magakelletéssel lépdelt mellette. A szállodai szolga kis koffert lóbált mellettük. Békés rokoni együttes. Ezek, a vendéglő kapujából csendes dühvei, titkolt irigységgel nézték. A harmidk étezer dollár üde szaga illatozott a réten, a szélhámosnő szavai rezegtek még a levegőben s már fellobogott az eljövendő, szívós harc lángja. — Szélhámosok — méltatlan fcodott az erdészné —, mind, az egész társasági. — S hogy viszik a pénzeszsákot! — nyújtotta utánuk nyakát az egyik lány. A jegyzőék vitték repítették, húzták a zsákmányt, az édes Gizit, aki megtörve, fáradtan s fásultan emelgette a lábait: feje fölött uj villongások fenyegettek már s vészmadarak keringtek. Az ülnökné még dobbantott a lábával: — A szemtelen! — kiáltotta mérgesen bele a piac csöndjébe «»-«M »■* »■< ***>»■» w s dühében el futotta a könny a szemét. Harminckétezer dollár kezdte meg útját a lelkek tengerén . .. Az 1956-os szabadságharc legmegrázóbb leírása. Szép, finom szerelmi történettel. Rendelje meg bármelyik magyar könyvkereskedésben vagy ujságárusitónál, vagy közvetlen a K.M.U. Kereskedelmi Osztálynál, 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Ára 52.50. VASS FERENC B.A. ügyvéd, jogtanácsos és közjegyző Az ontariói és kanadai ügyvédi kamara tagja. 263 COLLEGE STREET TORONTO 2|B, ONTARIO 922-6111 Telefon 922-6112 KELEN TRAVEL j ALEX. A. KELEN LIMITED - Alapítva 1925-ben IKKA UTAZÁS TUZEX Kanadai főképviselete Hajó- és repülő^ , , .. ieevek hivatalos Csomagok Propánbután gáztüzmn„ Szlovákiába, helyek kaphatók. árfolyamon. Gyógyszer, pénz, virág küldése. 1467 Mansfield Street, Montreal — Tel.: 842-9548
