Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-09-16 / 70. szám

Huszonöt évig bujkált a szovjet katonaszökevény MOSZKVA — A United Press International amerikai hírügy­nökség moszkvai irodája jelen­tette a közelmúltban, hogy az Izvestia, a szovjet kormány hi­vatalos napilapja, — nemrégi­ben hirt adott arról, hogy egy 59 esztendős férfi, aki 25 évig bujkált, most feladta magát és önként jelentkezett a hatósá­goknál. A férfi neve: Teremti Sechin a Volgograd! katonai parancs­nokságnál jelentkezett, min­denki őszinte meglepetésére, mert a hatóságok már régen hatottnak vélték. A második világháború ide­jén Terenti Sechint behívták katonának, ő azonban megszö­kött lakhelyéről, mert nem a­­kart katona lenni. Sechin azóta is egy külváro­si lakás egyik faluba épített szekrényében rejtőzködött és huszonöt esztendő óta, csupán holdtalan éjszakákon merészke­dett ki. Ilyen alkalmakkor gyűj­tötte össze az utcai szemétlá­­dákban található hulladék-élel­met, mely gyakran nem volt e­­gyéb rothadt zöldségnél és egy negyedszázadon keresztül azzal táplálkozott. Relief, Tuzex cso­magok, gyógyszer­küldés leggyorsabban — TRANSEX LTD.-nél. UTAZÁSOK: útlevél és vízumkérelmek, repülő és hajójegyek a mindenkori hivatalos áron, részletre is. TRANSEX LTD. 424 ßloor St. W., Toronto 4., Ont, Tel.: 923-1193 Sechin ezeket mondotta, ami kor a voigogradi katonai pa­rancsnokságinál feladta magát és önként jelentkezett: — Tegyenek velem, amit a­­karnak. Azt sem bánom, ha ép­pen halálra Ítélnek. A halál jobb, mint ez a szörnyű, ne­gyedszázad óta tartó bujkálás. Az Izvesztia munkatársa meg kérdezte a voigogradi ügyészt: vádat emelnek-e Sechin éllen és bíróság elé állítják-«? Az ügyész igy válaszolt: — Nem valószínű, sőt, a fel­sőbb hatóságoknak javasolni fogjuk, ne bántsák Secbint. En- 1 nek a szerencsétlen embernek a negyedszázad óta tartó buj­kálás, rettegés és éhezés, min­dennél nagyobb büntetés volt. — Terenti Sechin, ostoba­sága és gyávasága folytán, úgy megbüntette önmagát, hogy senki más nem büntethette vol­na őt meg keményebben. Se­chin valóban megbüinhődíött az­ért, mert a második világhábo­rú idején nem tett eleget haza­fias kötelességének. Diószeghy Tibor: A TÖMEG DALA Csüggedt emberek tikkadt lombok, viliózó fények, szürke gondok, lármázó utcák, csendes parkok, próféták itt, s ott ezer zsarnok. Bohóc földje ez a világ, forró “hot”-ok és szinfóniák bábeli nyelve oktat, tanit, szolga az Isten, s koldus a hit. Hová keringün, merre szállunk hazugság szövi minden álmunk, üres tettekben tombol a szív. ma jó a rossz, és rossz a naiv. Pusztába kergetett hang a szavunk, más akarja, amit akarunk, számmá sűrített pont a sorsunk, mely hirdeti, hogy tűrtünk s voltunk. THE SIGN OF SERVICE Federal Grain Elevátora a Hely, ahol vásárolhat: 9 Kémiai-szereket 9 Gabona rakódói # Brantford kötöző $ Gabona tárolókat zsineget 9 Golden Arrow vetés ® Tarpaulins permetezőt “AZ ÖN HELYI FARM SZOLGÁLATI KÖZPONTJÁNÁL” Érdeklődjék Agro- Service Dept.-unknál farm problémák technikai tanácsáért. Telegram Ph PETER WORTHINGTON, a Toronto Telegram tudósítója jól (rávilágított a Szovjetunióval kapcsolatos kanadai önámitás­­ra, amikor a következőket irta: ■'Egyetlen Kanadáról szoló Itte­ni cikkre sem emlékszem, a­­rnely ne lett vollna valamilyen módon kihívó, sértő, gyanusit­­gató, szándékosan félrevezető... Ezért elsősorban Vladimir Oze­rov, a Pravda ottawai tudósító­ja a felelős. Amint tudósításai mutatják, a kanadai rendszert kegyetlennek, igazságtalannak, általában rossznak találja. Ü- iyan rossznak, hogy bizonyára csak nagy lemondás és áldoza­tok árán tud Kanadában élni. Ozerov, és általában a szovjet sajtó csak a sztrájkokról!, “víet­­nyifkokról”, az Amerika-ellene­­sekről, a munkanélküliekről, az indiánokról és a iSpemciertfóle emberekről, főképpen a kom­munistákról tud helyesléssel Ír­ni.” Péter Worthington fielim­­dultan jegyzi meg: “Miiképpen lehetséges, hogy a kanadai kor­mány szótlanul, visszavágás nélküli lenyeli a szovjet sajtó­ban Kanadáról megjelenő osto­baságokat.” Keletnémet “story" egy mókusról KELET-B ERLLW— A kelet­német hivatalos hírügynökség jelentette, hogy az egyik ma­­gánházoa, a nyitvahagyott aj­tón bement a lakásba egy mó­kus. Ossze-vissza járkált az ü­­res lakásban, mig végül felfe­dezett egy doboz konyáikkal töltött csokoládét. Megkóstolta, s úgy ízlett neki, hogy az egé­szet megette. Ettől aztán úgy berúgott, hogy a szoba dívá­nyán egyfolytában 24 órát a­­ludt. — Lehetetleniség volt fel­kelteni. Amikor felébredt, e!~ vánsizorgott a házból, azonban láthatóan erősen “másnapos” állapotban volt. — DIÓSZEGHY TIBOR: AZ ARATÁS VARÁZSA (Dr. Csendes József Barátom emlékének kegyelettel.) A júliustól októberig terjedő negyed év hónapjait bizonyos mértékben az aratás hónapjai­nak is nevezhetnénk. Hiszen a természet jóformán minden a­­ratási változatát magában fog­lalja. A mindennapi kenyeret biztositó gabonák aratásától a szőtiőskertek és gyümölcsösök szüretéig. Minden esztendőben újra és újra visszatérő gondolat az ara­tás ünnepének a varázslata. A Teremtő jutalmat osztó kezének ez a végnélikiüli megnyilvánulá­sa nemzedékről-nemzedékre. Az aratás a verejtékes embe­ri munka megkoronázása. A madáchi nagy gondolat tettek­be öltöztetése: “Ember, küzdj és bizva-bizzál!” Az aratás — a munka beta­karított gyümölcse — évről­­évre az az indító erő, mely a küzdelmek fáradtságát a biza­lom megnyugtató érzésével ju­talmazza. Az aratásra, szüretre kerülő gyümölcs örök jelképe a juta­lomnak. Ez a természet időt­len körforgásának újra és újra visszatérő, életet biztosító di­csérete. Dicséret nélkül nincs ösztönző erő, ösztönző erő nél­kül nincs fáradhatatlan akarat és akarat nélkül nincs tevékeny munka. A munka s az aratás alfája é-s ómegája — időtlen idők óta — az emberi sorsnak s bölcsője minden szépet és ne­meset jelentő kultúrának. Az aratásba vetett bit bizonyossá­ga az emberi nem magasabib­­rendüségének záloga s az élet értelmének biztosítéka. Az aratás valóságának és lé­nyegének ez a megfogalmazása azonban nemcsak az ember testi szükségleteinek bizto­sításában merül ki. Hasonló ciklusról beszélhetünk az em­beri élet egyes szakaszában is az iskolanyitás harangszavától a dereshaju őszi kor életered­ményének betakarításáig. Anti­kor minden ember számot ad önmaga előtt az évtizedek munkájáról és a belőlük fogant eredményekről. Antikor vissza­gondol az aszályokra, jégveré­sekre és bősége® aratásokra élete folyamán. Mikor maga elé idézi minden munkába el­töltött év gabonaföldjét, vagy szérüiskertjeit s higgadt tisztán­látással különbségiét tesz a tisz­ta vetés és a közé keveredett konkoly között. Vannak azonban sorsok, me­lyeket a katasztrófák sorozata jellemez. S ez a tény még szo­morúbb, ha ezek a katasztró­fák saját hibák nélkül követ­keztek be. Akár egy nép törté­nelmi katasztrófája keretében, akár az egyéni meglátások ha­mis felbecslése, vagy külső be­hatások következtében. Ehhez a csoporthoz számít­hatjuk emigráns közösségünk nagy százalékát s a rab Haza néma szenvedőit. Nemzedékek aratási álmát semmisítette meg a történelem sorozatos aszálya és jégverése s százezreket tett gyökértelienné két világháború államokat és kultúrákat meg­remegtető forgószele. Vannak, akik kétszer-három­­szor is nekifeszitették életévei­ket, bizalmukat az aratás re­ménységének s mindannyiszor a letarolt földek és gyümölcsök romjainál kellett az égre sze­gezni kiáltásukat: “Miért!? ... Miért?!” Az emberi élet értelmét bízó-1 i nyitó aratás kimenetelle a leg­­felemelőbb, de a legmegdöb­bentőbb is, ha az élet őszébe érve, nehéz az elszámolás az életutra kapott jelképes drach­mákkal. Ám csak akkor, ha rá kell döbbennünk arra, hogy nem éltünk mindenkor és eltö­kélten az aratás elősegítését szolgáló alkalmakkal. Ezek az alkalmk pedig a sors minden körülménye között igen sokré­tűek lehetnek. Emigráns sor­sunk is a lehetőségek sorozatát rejti magában. Egyéni hétköz­napjainktól a közösségi élet le­hetőségéig. Felelősségünk és aratási lehetőségünk nagyságát mi sem jellemzi jobban, mint az otthon élő nagy magyar iró: Illyés Gyula üzenete a Burg Kastl-i magyar diákokhoz. Ily­­lyés Gyula ebben az üzeneté­ben a küfllföldre szakadt, vagy kényszerült magyarság felelő­ségéről1 ir. A magyar nép csak­nem egyhnnmada él a határo­kon túl s ennek az egyharmad­­nak fő-kötelessége és felelőssé­ge kell legyen az otthon élő magyarság képviselete a kül­föld felé. Lehet-e ennél szebb aratási remény, munkára ösz­tönző eltökéltség?! Az aratás évről-évre visszaté­rő bizonyítéka az emberi aka­ratnak. Nemcsak a természet­ben, de az egyén életében is. 30- 40-50 év aratási csődjét meg­szépítheti és kárpótolhatja e­­gyetlen esztendő eredményes lezárása. Ha anyagiakban nem is, de az élet értelmének iga­zolásában. Csupán a hitnek kell megma­radnia s a bizalomnak kell újra és ujra erőt merítenie. E kettő nélkül nincs aratás, nincs újra­kezdés, nincs körforgása az ember életének. Amíg ez a kör­forgás fennáll, megmarad az (Folytatás a 4. oldalon) Winnipeg, Man. 1966. szept. 16. 3 Óriások a Brazíliai őserdőkben RIO DE JANEIRO, Brazília. — Az Amazon-menti őserdők­ben van egy indián törzs, mely­nek tagjai még sohasem láttak fehér embert, sem fehér ember nem látta őket. Csak a Xindu indián-rezerváción élő Caiopo indiánok tudnak róluk. Ezek a Caiapo indiánok el­mondták róluk, hogy óriási ter­metnek, vadak, kegyetlenek. Sokszor megtámadtak Caiapo vadászexpedliciókat és lemészá­rolták a kis termetű vadászo­kat. Ez nem legenda, mert ezt megerősítették az elhagyott csatatereken talált tárgyak, fő­leg fegyverek. A dárdák és ij­­jak mértéke után ítélve, az hi­szik, hogy a vad ősemberek legalább hét méteres óriások. Júliusban egy 39 tagú expe­díció indult az óriások telepü­léseire Belem városból, mely az Amazon folyó torkolatánál van. Úgy számítják, hogy a folya­mon felfelé csónakázva, körül­belül egy hónapi utazás után eljutnak a Véres Vízesés köze­lébe, ahol az óriások vadászte­rületeit gyanítják. A brazil Indián Védelmi Szer­vezet legtöbb tapasztalattal rendelkező kutatója, Me ir elles fogja az expedíciót vezetni. Az expedíció magával visz, késeket, ruhákat, tükröket, halász szer­számokat és remélik, hogy e­­zek az ajándékok, amilyeneket az óriások még sohasem láttak, békés hangulatot fognak te­remteni. De mi lesz, ha az őserdő ős­emberei nem értik meg a barát­ságos közeledést? Ebiben az e­­setiben megpróbálják őket tűzi­játékokkal megfélemlíteni, meg puhítani. Indiánok ellen ugyan­is fegyvert használni tilos Bra­zíliában. — VASS FERENC B.A. ügyvéd, jogtanácsos és közjegyző Az ontariói és kanadai ügyvédi kamara tagja. 263 COLLEGE STREET TORONTO 21B, ONTARIO 922-6111 Telefon 922-6112 INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE Sí9 BLOOR ST. WEST . TORONTO 4, CANADA TELEPHONE: 537-3131 Utazzon most, fizessen később! MAGYORSZAGBÓL IMPORTÁLT ÁRUCIKKEK 11, különböző lekvárok, egres, szilva szirupban, 4 különböző gyümölcs-szirup Halászlé, lecsó, savanyú paprika. 10 KÜLÖNBÖZŐ KÉSZ ÉTELEK: Sertéskaraj, töltött káposzta, sziilvaJekvár, kashkanel sajt, brinza, ementáli sajt, St Paulin sa.jt, kék roquefort, füstölt sajt, stb. Kizárólagos terjesztő: Superior Import Co. 592 Notre Dame Ave. Winnipeg 2, Man. \ Nagyválasztékban kapható: OASES DELICATESSEN LTD., SARGENT MEAT MARKET, EATON’S OF CANADA és a GERMAN CANADIAN MEAT MARKET-néi. KERESÜNK! ENGEDÉLLYEL BÍRÓ TRUCK MECHANIKUSOKAT LEGMAGASABB FIZETÉS Elsőrangú védelmi járulékok. Kellemes munka-körülmények. Mimiiden választ titkosan kezelünk. Lépjen érintkezésbe Mel McKenzie, Service Managerral. 582-2381 STERN TRUCKS LIMITED “Winnipeg kizárólagos CMC Truck központja” 1276 MAIN STREET V i U A IVI i K n ó Ü K tötte karjaival, étonk, ké kszemeivei s gyönyörű, fehér fogai­val: aztán az is ért valamit, hogy kutlik ur elgondolhatta ma­gában, miszerint a ‘’harmadik” Szicíliát ő hódította meg: nem Garibaldi. A majszterné asszonyom nemigen örült ennek a hódítás­nak, kígyót, békát kiabált arára, Szicíliát, vagy hatszor el akar­ta verni a házból, de Kutlik volt az erősebb potentát, s min­den diplomáciai jegyzékváltozatásnalk, még ha tettleges hábo­rúra kerül is a dolog, az lett vége, hogy Szicília maradt. Erős festungja volt Kutlik ur gyöngéd vonzalmában. Dizouvy szegény Katlikné asszonyomnak nagy volt a szen­vedése, s sokszor sírt szegény, ahol nem látták. Mi, kosztos diátok, nem éppen valami nagyon sajnáltuk. Úgy kell neki! Mi­nek főz annyiszor savanyu paszulyt! Ha osztrák sógoraink, amint azt a krónika számtalan­szor feljegyző, forradalmat tudtak csinálni ily feiratu zászló alatt: “Tizfcajcáros sör, vagy halál”, mennyivel jogosabb volt a mi zendülésünk a hetenkiht kétszeri savanyu paszulycsusz­­pajsz ellem. Nekünk nem volt vészes feliratú zászlónk, de volt helyette egy hexaméterünk, mely összes Kutlikné elleni sérel­meinket magában foglalta, a hét minden napjára illetőleg. Griesz, csusza, kása, paszuly, tök, ujra paszuly s kalarábé. 'Négyen voltunk kosztos diákok, s mind a négyen gyű­löltük a savanyu babot s következésképp maj'szterné asszonyo­mat. Mert a gyűlölet a leigtogikui&abb érzelem. Azonban ebből a gyűlöletből korán sem támadott vesze­delem az asszonyságra, hanem inkább az vetette meg jövendő boldogságainak alapját. Ki hinné, hogy arra holmi babcsusz­­paijsz-féle história is befolyással búr? No, de menjünk előbb sorjába. Történt pedig ezen elkeseredésteli időkben azon véletlen esemény, hogy Szicília szolgáló valami képeslapot hozott vala­honnan a guizsalyára. Boldog Esten, ha tudta volna, hogy azon a papiroson van a halálos szentenciája! Kutlik ur esténklint véletlenül sokszor odapillantott a Szicília guizsalyára; ez a véletlenség mindig akkor szokott rajta megesni, mikor Szicília is ott ült a guzsaly mellett. De hát eh­hez nekünk semmi közlünk. A tény csak az, hogy a guzsalyra pillantva, szeméibe ötlött a kender körül csavargatott lap, vagyis inkább a rajta levő kép. — 140 — wl I K b Z A T H Kálmán S kelletlenül kezdte vakarni a fejét. Majd előszóütotta az Írnokokat, és lediktálta sorba ele­jétől végig mind a huszonkét jegyzőkönyvet az emlékezetéből. — No — mondám csodálkozással magamonkivül — , most már elhiszem urambátyámnak a deregi méheket. Ez a virtuisoaeleikedete közelebb hozta hozzám. A huszon­két iedilktáit jegyzőkönyv dicsőségének én voltam élő monu­mentuma. Megszeretett, csupa merő hiúságból, s lassankint én lettem a kedvese. Erzsikével még igen sokszor találkoztam, de a principális észrevevén az ón lázasnak induló érdeklődésemet, nem vitt ki többé falujába, s csak extra maros kedvelt. A famíliától' elsza­kított végképpen. Egyszer, egyletliemegyszer tettem még kísérletiét. Minit gyakorülattablb esküdtnek, később látatlanba szokta aláírni a végzéseket, amiket hozzá bevittem. Aláirt volna az még a saját halálos ítéleté,! is. Az a vakmerő ötletem támadt, hogy végzésilieg kimondtam általa, miszerint az firzisi leány tartozik engem holtig szeretni, ő úgysem veszi észre, hanem mikor az aláirt aktát megkapom, beteszem egy hivatalos borí­tékba, s elküldőim Erzsikének. Hátba megfogadná a vármegye parancsát. Ereje van annak még a szivekre is. Az öreg azonban, mikor aláírta, hirtelen belepillantott — talán az ösztöne súgta meg, — s amint végig futotta, nagy, szelíd szemeit rám emelte. (No,, ha akikor sem süllyedtem ©1 — meg nem égek már én a tűzön sem.) — Micsoda botondozás ez? Egy szót sem lettem volna képes kiejteni a mentségemre. Megint felvette a tollat, miközben a másik kezével alá­­csusztatta a furcsa végzést az íróasztal túlsó oldalára: — Ez pedig ittmarad. Ezt még majd megapelláljuk a ki­rályi táblához. Uigy rémlik, még egyszer egy bálon, felhevülve a bortól és a bál izgalmaitól, hozizáléptem: — Ej, emlékszik-e még? Mi van azzal a végzéssel, uram­­bátyám? — Légy türelemmel, öcsém. Még mindig nem jött le a királyi táblától. .. . Biz az le nem jött — egész a mai napiig, amikor ezeket a sorokat írom. Az ember szinte hajlandó hinni, hogy csakugyan a királyi táblán van. — 137 — 8 M K Ä Pénzáluialás I H 11 fi Szabadtrálasziás • Propán Gáztűzhelyek, Autók, stb. • GYÓGYSZERKÜLDÉS. DEA-csomagok. • TUZEX Csehszlovákiába. • KÖZJEGYZŐSÉG, fordítások, hitelesítések, garancia levelek, stb. UTAZÁSOK Ifi Látogassa meg európai rokonait. 9 Útlevelek, vízumok beszerzése leggyorsabban. • Hotel rezerváció, Autó bérlet. Hasznáijaki a 21 napos utazás kedvezményeit: UTAZÁSOKAT INTÉZÜNK KANADA MINDEN RÉSZÉBŐL. • Hozassa ki magyarországi — csehszlovákiai, vagy romániai rokonait látogatóba. • Díjtalan tanácsadás, meghívó levelek. 9 Képviseljük az összes repülő és hajó társaságokat. 9 Repülő és hajójegyek részletre is. HIVATALOS UTAZÁSI IRODA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents