Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-09-16 / 70. szám

2 Winnipeg, Man. 1966. saept. 16. "A FENSÉGTŐL A HALLJA KENDIG" Uj magyar toönyv. Hadd Je­lentsem én be először, mert én kaptam belőle az első példányt, ezzel a deditoációvad’: “Akitől az első indíttatást kaptam, bogy a bent találhatókat Írásba foglal­jam: az én (kedves Guszti öcsémnek, Nagy István'.” Amire itt ez a hivatkozás tör­tént, kilenc éve már annak. A könyv szerzője tehát nem sie­tett. Bevárta szószerint a Ho­­ratiuis-féle időhatárt: “Nornum prematur ad annum” (A kilen­cedik évben kerüljön nyomás a­­lá). Egyet-egyet szerző felolva­sott belőle a Winnipegd Magyar Irodalmi Körben, amelynek el­ső elnöke volt, s most örökös tiszteletbeli elnöke. Aztán a Kanadai Magyar Újság Képes­­naptárának olvasói kaptak be­lőle némi Ízelítőt. Ami ezekből elkerült az Óhazába, az váltot­ta ki különösebben a sürgetést, hogy az egészet olvashassák, pedig előreláthatólag hozzájun jutnak ez él legnehezebben. De ők érzik legjobban, hogy ezek az első kézből vett, közvetlen és derűs hangon megőrzött, na­gyobbrészt személyes emlékek abból a magyar múltból tarta­nak ébren egy-egy darabkát, a­­melyet tudatosan el akarnák végkép temetni. Pedig nekünk nemcsak kedvesek, de értéke­sek is. Amint olvassuk benne: “Szép tálnak a cserepe is szép, a régi közmondás szerint. Utób bi időben nem egy ilyen repedt, vagy szándékosan földhöz vert tálat szemétre vetnek, olyanok, ü.k.ijr niem ismerik az értékét. Csak véletlenül bukkan rá az DALOLJUNK... TÚL A VIZÉN ... Túl a vizen egy kisasszony, Kinek neve Rózsa asszony, Selyem kalap a fejébe’, Nem süt a nap a szemébe. Most akadtam egy gyengére, Fehér hajú legénykére, Egyéb hiba nincsen benne; Menyecskéken jár az esze. Kicsi ökör, nagy a járom, Barna legény az én párom. Három esztendeig várom, Mégis ő lesz az én párom. Megfogom az ökröm szarvát, Felszántom a kertem alját: Ne teremjen gyalogbodzát, De teremjen kerti rózsát. UTAZÁSI ÜGYBEN HÍVJA WINNIPEGEN LÁSZLÓ W. VILMOST-T IRODA PH. 772-0371 LAKAS PH. 339-3998 ember, mint ásatásoknál egy­­egy aranycsatra, az avas ose­­répbögrék mellett. Bezzeg vi­gyáznak a szellemi konyha mocskos mosatlanjaira!” A nemzeti történetirást nem ritkán okkal vádolják meg, hogy szépítette valóságot. Akik felhorkantak ilyen megállapítá­son, e könyv olvasása közben esetleg arra gondolhatnak, hogy itt meg a ló másik oldalá­ra estünk át. “El vagyok készülve emiatt némelyek ‘megbotránkozására’ — mondja a szerző. — Mi ugyanis otthon hozzászoktunk, hogy — ha pénze volt — a leg­­pipogyábib papuoshős is diszrna­­gyarban, bársonytofcos, ara­nyos fringiával festtette le ma­gát. És meg itt nem retusáltam mégcsak a szeplőket sem (eziek tudvalevőleg a fehér bőrön tűn­nek elő legjobban), sőt még a ráncokat sem simítottam ki. A- ki hős volt, az igy is hős marad. S nem szükséges, hogy minden­áron. tiszteletet kiprovokáló ün­nepélyességgel takargassuk ná­la a tán nem egészen dicsére­tes valót. Arról azonban min­denkit biztosíthatok, hogy nincs szándékomban kegyeletet sérteni. Hiszem: ők maguk is mosolyognának rajta most, mi­után letették a földi gondokkal együtt a nem egyszer nekik is kényelmetlen színházi fcotor­­nust, melyben ltetopogták a nem egészen testhez álló, nyakukba UTOLSO NAP IRTA: BERÉNYI JÁNOS Magában egyre nyugtalanab­bul érezte, hogy fél. Pél valami­től, amit nem lát, nem hal és nem érez. Nem is a haláltól, azt valahogyan éppen a félelme miatt különös nagy távolban, szinte nemlétezőnek érezte. Va­lami más nyugtalanította, s ez a nyugtalanság éber és gyanak­vó volt benne. Előtte való napon esett át a műtéten. A kábuil'tságjből szo­katlan. frisseséggel ébredt föl1. Eszébe jutott, hogy ezt az ébre­dést másoktól kellemetlennek, kínosnak hallotta. Neki semmi rossz érzése nem volt. Gyomra nem kavargott, inkább erős éh­séget érzett. A betegteremben csönd volt. Egyrk-másik ágyszomszédja oly kor megmozdult, vagy fölsóhaj­tott, de ezt úgyszólván észre sem vette. Nem zavarta, hogy ott vele együtt husz-huszonöt ember közelebb ál' a halálhoz, mint azok, akik az utcán járnak kelnek, vagy hivatali, kocsmai asztaloknál és bolti állványok előtt ugyanannak az időnek ro­hanásában őrlik, apasztják az i életet. szakadt, vagy áhított szerepet. Laliét: fájó mosoEyai gondol­nának vissza, látva, hogy velük egy kis magyar világ tűnt le, melynek még apróbbmagyobb gyarlóságaiból is kicsillant va­lami jóízű humor; megmutat­koznak cserépdarabjai egy az­óta durván összetört tükörnek, amiket sajnáltam veszni hagy­ni.” Alakjaiban, akik még élnek, vagy jórészt nemrég költöztek el, ott áll az itt atyai nyelvét is elfelejteni készülő magyar if­júság előtt az a számára lass an­­kint ismeretlen' magyar, “mely ezredéven vérzett ... másokért, de élni önmagáért ... nem tudott” ahogy a szerző egy versében jellemzi. Már csak ezért is min­den magyar családban ott kell lennie e könyvnek, mely az UJ ÉLET kiadásában, s annak a javára készült el. Megrendelhe­tő az UJ ÉLET kiadóhivatalá­ban (1014-10th Ave. N., Leth­bridge, Adta.), valamint a Ka­nadai Magyar Újság utján. Ára 3 dollár. Nemes Gusztáv. DR. BÍRÓ KÁROLY SASKATOON, SASK. 508 Canada Bldg. Telefon: CHerry 2-2724 A MAGYAR EGYSÉG JEGYÉBEN Az Egyesült Államok 21 vá­rosában alakult meg eddig CI­TIZENS’ COMMITTEE a ma­gyar szabadságharc megünnep­lésére. Ezek az amerikai szer­vezetek a magyar EMLÉKBI­­ZOTTSÁGOK-kal karöltve mű­ködnek. Cievelandban a Com­mittee egész Ohio állam terüle­tére kiterjedő hatáskörrel már tavaly júliusban létrejött, s most a Louis Seltzer elnökleté­vel folyó szervezés főképen ar­ra irányul, hogy az októberi ünnepélyen a közélet vezetői mellett ott legyenek az egysze­rű amerikai polgárok is. Az Ohioi Citizens’ Committee ügy­vezető titkára: Frank Dobos, lakcíme: 22919 Lake Road, Bay Village, Ohio 33140. Telefon: 333-2967. A Committee koordi­nátorai között vannak Ft. John Kovach, Rev. dr. Stephen Sza­bó és Judge Joseph Stearns. * * * Pittsburgban a Szabadság­­harcos Szövetség országos el­nöksége, dr. Pogány András ve­zetésével augusztus 20.-án e-1 gésznapos értekezletet tartott, amelyet a politikai és sajtóbi­zottságok együttes ülése kö­vetett Ft. Vitéz Baán világszö­vetségi társelnök vezetésével1. Jelen voltak: Pásztor László és Kárpáthy Sándor (Pittsburgh), Gereben István (Washington), Bartalos Mihály és Soós József (Baltimore), Dehreczeni József (Akron), dr. Lőte Pál (CUeve­­land) és Zsédely Miiklós (New York). Az Amerikai Citizens’ Az ápoló nővér egypár pilla­natra megállt az ágya előtt. Egy darabig nézte, aztán hozzá lé­pett. Megfogta kezét és megsi­mogatta a homlokát. Kérdezett is tőle valamit, de ezt nehezen értette meg. A nővér egész kurtára szab­ta a kérdést: — Fáj valamije? Intett, hogy nem, de szeme nagyon fönnakadt a nővér is­merős arcán, Egy nemrég meg­halt rokona jutott eszébe róla, akinél két évvel azelőtt néhány napig kellemesen időzött. Egy beszélgetésük élénken vissza­elevenedett a fülébe, s valami parancsolta, hogy abból egy vé­letlenül megtalált mondatot megismételjen: — Ebbe mindent bele kell kalkulálni. És nézett a nővérre, mint aki erre az okos tanácsra az elma­radhatatlan helyeslést várja. A nővér bólintott. Egy ideig figyelte az arcát, azután ki­ment. Alig néhány perc múlva or­vos lépett be a terembe. Érzése szinte nevetve azt súgta, hogy hozzá jönnek, de azok ágya elé érve, hátat fordítottak néki. A szemben fekvő betegeket néz­ték elsuhanó pillantással, aztán egyszerre megfordultak és hoz­zá közeledtek. — Rossz taktika, — mondta magában és gyanakodva figyel­te őket. A főorvos derült arccal köze­ledett feléje. — Mondott valamit? — Csak azt, hogy rossz tak­tika. A főorvos úgy bólintott, mint ha megértett volna egy jó tré­fát. A keze után tapogatott, megkereste az ütőerét és meg­kérdezte, káván-e valamit. Se­gítségére volt abban is, hogy miben válogathat. — Konyak, tea, pezsgő? Konyakot kívánt. Ahogy ki­mondta, az egyik orvos már in­dult is ki a teremből. Kevés­­vártatva ment utána a másik kettő is. A többi betegre rá sem pillantottak. Néhány perc múlva az ápoló nővér hozta a konyakot. Egy kis pohárba töltött neki, elébe tartotta, ő átnézett rajta s ami­kor fölhajtotta, az volt az érzé­se, hogy az ital szinte aranypor­ral keveredik el a vérében. Köz­ben észre sem vette, hogy láto­gatók érkeznek. Egy-egy ágy mellett hárman is áldogáltak. Nincsenek sokan, de mégis va­lahogy miegnépesediik a terem. Committee országos elnökségét Horváth György igazgató kép­viselete. A Szent lstván napról meg­emlékező ünnepségek isorában kiemelkedő volt a hagyomá­nyos clevelandi emlékünnepély, amelynek angolnyelvü szónoka Most Rev. Clarece . G. Issen­­mann püspök volt, míg a ma gyár ünnepi beszédet dr. Po­gány András egyetemi tanár, a Magyar (Szabadságharcos Szövetség országios elnöke mondotta. A kanadai ünnepségek során a délontariói magyarság több mint ezer résztvevővel emléke­zett meg Szénit Istvánról a lon­doni emlékünnepélyen. A prog­ram egyik érdekessége volt, hogy azon a német Schwaben Klub és a Transsylvania Club népi táne-Gsoiportjai is resztvet­tek. A Szabadságharcos Szö­vetséget dr. Villányi Pál orszá­gos elnök, dr. Kovács István főtitkár, Demeter Sándor, Végh Iván és Walter István képvisel­ték. Színházi levél Winnipegről Az iskolakapuk megnyitása és a színházi függöny fielgör­­dülése biztos jelei az őszinek. A M.T.C. az idén korán kezdte meg évadját. Ezúttal helyi színházunk a Calgary-i Mae 14 Theatre Society részére adott szereplési lehetőséget a wimni­­pegi színpadon. A szereplők most is a M.T.C. részéről meg­szokott nívót nyújtották, azon­ban nehezen tudtak megbirkóz­ni a darab hiányosságaivaL A “The Knack” c, vígjáték, mely Ann Jelliooe darabja és több dijat nyert, az én megítélésem szerint, messze mögötte marad a M.T.C. tavaly szinrehozott csattanó®, rövid, egyifeivoniásos vigjétékainak. Viliágért sem az­ért mondom ezt, mert ellene vagyok a “sex-comedy”-nek, mint műfajnak. Egyáltalán nem. A tavalyi évad “Tigris” c. vigjátékát igen jónak Ítélteim. Itt azonban egy nyúlfarknyi fel­vonásokból álló, hol vígjáték, hol bohózat között tévelygő, helyzetkomikumok olcsóságá­val fűszerezett darabról van szó. A harmadik felvonás javít | K K A Pénzátutalás GYÓGYSZEREK UTAZÁSOK REPÜLŐ- és HAJÓJEGYEK. ÚT­LEVELEK. MAGYARORSZAGI LÁ­TOGATÁSOK ÉS OTTHONI HOZ­ZÁTARTOZÓK KANADAI LATO­­RATASANAK INTÉZÉSE. DR. L MOLNÁR kanadai közjegyző Hazai VÁLÓPEREK gyors intézése. (Bárhol kötött házasságok Magyarországon felbonthatók.) Magyarországi ingatlan, vagyon­jogi, örökösödési ügyek Intézése. Hiteles Fordítások The ‘Atlantic’ Hungarian Co. Of Canada 455 Spadina Avenue I, 213, Toronto. — Tel.: WA 2-7472. u(gyan a helyzeten, de messze nem tudja az első két felvo­nás cs a ttamásTi é tküliségé t feled­tetni. Hiába ad’ Oolin szerepé­ben Robert Hailey a legszéle­sebb skálájú alakítást —, mely sokszor szinte a bohóckodásig fajul — nem tudja a születési hibákat helyrehozni Világért sem alkarom senki­nek a kedvét elvenni attól, hogy megnézze a dárabot. A caüga­­ryi vendégek sem érdemeinek hűvös fogadtatást. Az egyetlen amire a jószándéku közönséget figyelmeztetni akarom az, hogy ne fűzzön a darabhoz túl­zott igényeket és akkor nem fog csalódni. D. S. A BIBLIÁBÓL “Mily szerelmetesek a te haj­lékaid, seregeknek Ura! Kíván­kozik, sőt emésztődik lelkem az URnak tornácai után; szivem és testem ujjongnak az élő Is­ten felé. A veréb is talál házat, és a fecske is fészket magá­nak, ahová fiait helyezhesse, — a te oltáraidnál, óh Seregek Ura, én királyom és én Iste­nem! Boldogok, akik lakoznak a te házadban, dicsérhetnek té­ged szüntelen.” (Zsolt. 84:2-5.) ÉRTÉKELI MUNKÁNKAT? SZERETI LAPUNKAT? SZEREZZEN UJ ELŐFIZETŐKET! Ez eszébe juttatta a kórházi lá­togatás idejét: két óra van. Kinn homályos őszi nap volt s megérzése valahogy ennek a délutánnak képkeretébe emelte az ősz egész három hónapját. El is tűnődött volna rajta, de egyszerre az ajtó felé esett a teKintete. Anyja jött be a húgá­val és ahogy jobban az arcukra nézett, valami meghökkentette, iverdezősködni szeretett volna, csak a szavakat nem találta hozzá. A beszéd vontatva indult meg. Anyja a homlokán tartot­ta a kezét s büreiliemre intette, ha idegesebben megmozdult. A na,Ao csöndben ez is jól esett neki. Az anyai kézhez nyúlt ei­­erzekenyitő gyöngédséggel. E- kozben valami hideg; tárgy ért az arcához. A karóra üveglapja volt az anyja kezén, összeszed­te minden erejét, a szeme elé emelte és számolt. Körmével az üveglapon megvonta a mutatók állásának vonalát s nagynehe­­zen megállapította, hogy fél-há­rom van. A füléhez húzta az orat; s a szerkezet vidáman' és izgatóan ketyegett. Három óra tájiban még egy arcot fedezett föl: a legjobb cimboráját. Ott állt az ágy vé­gében s amikor ráismert, mint­ha azt is érezte volna, hogy percekkel előbb látta bejönni, de arra nem figyelt különöseb­ben. — Olyan régen történt — mondta ki határozatlan gondo­latát szinte mentegetőzve és mosolygott. Valami félszeg szégyenkezés volt a jóleső viszontlátás örö­mében. Pajtásko dónak és ér­deklődőnek akart mutatkozni, aki látogatót fogad s (kimos volt, hogy ez nem sikerült. Kurta és csonka mondatok­kal kérdezősködött s a száját haraípdálta (bosszúságában, hogy a szavak nem simulnák a gondolataihoz. Ezt látta a jóba­rát arcáról is, aki gyanúsan he­lyeselt minden szavára s a vé­gén nagyon szintelén hangon beszélt a biztos gyógyulásról. Háromegyed négy volt. A terem félhomályában minden árnyékszerüniek tűnt föl. Ekkor hirtelen gyengítő nagy fáradsá­got érzett. Pihenést és sötétsé­get kívánt. Ágya az ablak mellett volt, a nővér félig lehúzta a redőnyt. — Sötétebbre! A nővér egészen besötétitette az ablakot. — Ne annyira, kérem. A nővér egy arasznyira rést hagyott az ablak alján. Félperoig pihent. Ezt la fél percet hosszú, nagyon hosszú időnek érezte. A sötétség már előbb is bántotta s csak azért hallgatott, hogy ne 'zaklassa megint az ápoló nővért. De nem sokáig bírta s a sötétben még nehezebben tudta megmagya­rázni, hogy mit akar. — Most már úgy is meg- | gyűjtjük a villanyt, — vigasz- ' talta a nővér — az tálán jobb lesz. — Igen, az jó lesz. A lámpák kigyultak. A vilá­gosság élső percei megnyugta­tóan hatottak rá idegei valóság­gal zsongtak a fénnyel, amely­ről öntudata mélyén érezte a fi­zikai elméletben is említett rez­gést. Aztán megint küzdelmet parancsolt az erős szobai fény. Uj szóra világított, s ez mintha fekete lámpákból alakult volna ordító reklámnak a szoba köze­pére : — Hálál! Irtózott tőle, tiltakozott elle­ne, de most egyre világosabban tudta, hogy mégis csak harcol ezzel a láthatatlan ellenséggel. És ahol harc van ott valaki el­bukik, ámbár ez ő nem lehet. Ereje és élete tudatában érezte, Ö fiatal, élni akar, tervei van­nak, azok mind kapcsolják az élethez. Szerelmese van, azzal már mindent eltervezett, s az maga is marasztalás és kapocs, éppen most mindennél eltéphe­­tetlenebb. Egy pillanat alatt ötlött eszé­be mindez, és a háta is csupa verejték lett ezektől a felcsapó­dó gondolatoktól. Szive hevesen vert, s ő arra gondolt, hogy ta­lán nem is szabad ilyen izgal­makkal vesződnie éppen most. Megfogta jobb kezén' az ütőeret és csodálkozott, hogy az ér lük­tetése egyáltalán nem olyan he­ves, mint képzelte. Ezzel, mintha egy 'kábító ör­vény sodra kapta volna el. Min­den gondolata, eszmélés csak addig volt élet benne, mig rá nem talált. Aztán alábukott, el­veszett s ő kétségbeesetten kapkodott utána, de a másik pillanatban azt is elfelejtette, hogy mit keresgél. Ez valami uj volt és ijesztő, de a félelem egyre fáradtabb és bizonytala­nabb lett. Néha a lázálom torz tájaira vetődött, sivatagokon, hegyeken furcsa árnyékok kö-1 zött futott, morzsolódó sziklává vált, zuhant, emelkedett, utána egyszerre föld, homály, majd a saját rémülete lett. Közben minduntalan' a szerelmes nevé­re talált. Elmondogatta és irtó­zatos fájdalommal érezte, hogy nem tud elszakadni tőle. Négy óra után egy kép nyu­godtan visszavezette az öntu­dathoz, Mintha álom lett volna, de tudta, hogy ez nem képzelő­dés. Pap állt az ágya mellett, kérdezett, az Isten nevét emle­gette neki. Félötkor belépett a lány, akit szeretett. Megismerte, de — e­­zen nagyon csodálkozott — a sírással, mosolygással küzdő arc nem tüzelte föl különöseb­ben. Mintha nem is érdekelte volna, sőt mintha valami kese­rűséget is érzett volna láttára. Inkább akkor vett róla érzőb­ben tudomást, amikor már néni látta ott. A lány több mint ne­gyedóráiig ott volt a közelében, de benne csak úgy élt a kép, hogy a lány jön, megáll egy te­­kintetnyi időre és már megy is visza, mintha csaik egy meg­­gyujtott lámpával lépett volna be, hogy az asztalra tegye s menjen megint végezni kinn megkezdett munkáját. Ezután már nem történt sem mi. Valaki az ágyához lépett, nesztelenül és homályosan, mintha csak árnyék lett volna. Nem ismerte meg, de moso­lyogni akart rá. — Épp most szálltam le a vonatról, magyarázta fullado­zó suttogással és nézett rá, de azt már nem sejtette, hogy a főorvosa áll az ágyánál. A szeme meredt volt s úgy1 érezte, hogy a pillája megnő, el­szélesedik, lassan le konyul, mint egy óriási vitorlaárnyék s el is takarja az egész világ elől. Ujjaival még meg akart szorí­tani valami s egy kissé kelle­metlen volt, hogy ez nem sike­rült . .. A kórház óráján tiz perccel múlt öt óra. ISMERJE MEG GABONA-FAJTÁIT Levél és szár rozsda búzánál és zabnál, levél betegségek arpcnál és pasmo lennél súlyos veszteséget okozhatnak a ter­mésben. A varieties nagyban elősegíthetik az ellenállást ezen s más betegségeknél. A leggyakrabban előforduló Nyugat-Kana­­dában használt fajtáknál beleértve a MANITOU Búzát, CONQUEST Árpa, NORALTA Len, sitb., megtalálhatók a “Description of Cereal Varieties” című füzetünkben. Minden farmernál meg kell lennie ennek a füzetnek. Egy példányért keresse fel helyi Searle ügynökét, vagy Írjon a “The Crop Testing Plan”, 365 Grain Exchange Building, Winnipeg címre. SEARLE GRAIN COMPANY, LTD. 178 Gulyásra várnia kell délután 2:50-ig Amikor Ön Budapestre megérkezik, ha elő­ző este 10.05 órakor elindul Montreálból. Természe­tesen a Sabena ételek sem megvetendők, de mind­ketten tudjuk, hogy a valódi gulyást Magyaror­szágon tudják főzni. És milyen jó lenne ott lenni! A Sabena Credit Plan alapján a jegy árának 10%-át kell lefizetni. Önre gondot viselnek a több nyelvet beszélő Sabena alkalmazottak. Ha ki akar hozatni valakit Magyarországról, a jegyet meg­veheti itt. A Sabena Hitel Terv erre is vonatkozik. Budapesttől Montrealig a jegy ára csak $306.00 dollár. Számtalan ember álmát tette valósággá a Sabena az Atlantic mindkét partján. Megteheti Önnek is. csabena; BELGIAN MJvdtL AIRLINES MONTREAL — QUEBEC — OTTAWA — TORONTO — WINNIPEG — VANCOUVER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents